Jun Szogjol dél-koreai elnök közölte, megvitatja a NATO vezetőivel azt a határozott fenyegetést, amelyet Észak-Korea jelent Európára nézve az Oroszországgal való katonai kapcsolatok elmélyítése révén.
A politikus a Reuters hírügynökség kérdéseire válaszolt írásban a NATO-csúcstalálkozóra tervezett washingtoni látogatása előtt. A hétfőn megjelent interjú szerint politikus arra is figyelmeztetett, Moszkvának választania kell a két Korea között.
„Teljes mértékben Oroszországtól függ”, hogy a jövőben milyen irányba akarja terelni a Dél-Koreával fenntartott kapcsolatokat – mondta Jun, hozzátéve, Szöul az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról annak függvényében fog dönteni, miként alakul a Moszkva és Phenjan közötti új katonai paktum. „Az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés egyértelmű fenyegetést és komoly kihívást jelent a Koreai-félsziget és Európa békéjére és biztonságára nézve” – szögezte le.
Jun az első dél-koreai vezető, aki 2022-ben részt vett NATO-csúcstalálkozón. A washingtoni csúcson Ausztrália, Japán és Új-Zéland is ott lesz. A nemzetközi közösség szerint Phenjan ballisztikus rakétákat és tüzérségi eszközöket szállít Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Oroszország és Észak-Korea ezt egyaránt tagadja.
Oroszország „a barátságtalan országok közül a legbarátságosabbnak” nevezte Dél-Koreát, és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Szöul „nagy hibát” követne el, ha úgy döntene, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának. Dél-Korea tiltakozott, amikor Vlagyimir Putyin júniusban Phenjanba látogatott, és aláírta Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel a kölcsönös védelemről szóló szerződést.
„Észak-Korea egyértelműen veszélyt jelent a nemzetközi közösségre” – mondta Jun. „Remélem, hogy Oroszország józanul eldönti, melyik oldal – a déli vagy az északi – fontosabb és szükségesebb a saját érdekei szempontjából”. Hozzátette: „A Koreai Köztársaság és Oroszország kapcsolatainak jövője teljes mértékben Oroszország lépéseitől függ” – hangoztatta Jun.
Oroszország „illegális” katonai partnerséget kötött Észak-Koreával – jelentette ki Jun, hozzátéve, hogy nyugtalanító belegondolni abba, hogy milyen segítséget nyújt Oroszország Phenjannak cserébe.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma jelenleg nem látja megerősítését annak, hogy Észak-Korea csapatokat küldött volna Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziójának támogatására – jelentette be tájékoztatóján Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője.
„Semmilyen információm nincs ennek kapcsán” – mondta.
Singh ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az USA tisztában van Észak-Korea álláspontjával Oroszország Ukrajna elleni háborúját illetően.
„Tudjuk, hogy Észak-Korea támogatja Oroszország erőfeszítéseit Ukrajnában azzal, hogy különféle katonai támogatást nyújt neki, de nincs információm arról, hogy konkrét csapatokat küldenének Oroszországba” – mondta a Pentagon helyettes szóvivője.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma jelenleg nem látja megerősítését annak, hogy Észak-Korea csapatokat küldött volna Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziójának támogatására – jelentette be tájékoztatóján Sabrina Singh, a Pentagon h...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1719938100
[modified] => 1719917599
)
[title] => A Pentagon azt figyeli, hogy küld-e Észak-Korea csapatokat Ukrajnába
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=120380&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 120380
[uk] => 120363
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 120365
[image] => Array
(
[id] => 120365
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3727616-1.jpg
[original_lng] => 67311
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3727616-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3727616-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3727616-1.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3727616-1.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3727616-1.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3727616-1.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3727616-1.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1719906799:5
[_thumbnail_id] => 120365
[_edit_last] => 5
[views_count] => 929
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c68db575a1205cc23193b1554e555095] =>
Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán hétfőn közös nyilatkozatban „a lehető leghatározottabban” elítélte Oroszország és Észak-Korea kölcsönös katonai támogatásról szóló megállapodását.
A nyilatkozat szerint a Moszkva és Phenjan között a múlt szerdán létrejött egyezmény „komoly aggodalomra” ad okot minden érintett fél számára, amely tiszteletben tartja az atomsorompó-szerződést – számolt be az MTI.
„Az Egyesült Államok, a Koreai Köztársaság és Japán a lehető leghatározottabban elítéli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KDNK) és Oroszország közötti katonai együttműködés kibővítését, beleértve a KDNK folyamatos fegyverszállításait Oroszországba, amelyek meghosszabbítják az ukrán nép szenvedéseit, megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát, és veszélyeztetik a stabilitást Északkelet-Ázsiában és Európában” – áll a nyilatkozatban.
A felek hitet tettek egymás rendületlen támogatása mellett az észak-koreai fenyegetésekkel szembeni közös fellépésben, illetve a helyzet eszkalálódásának megakadályozásában.
Felszólították továbbá Phenjant, hogy hagyjon fel a provokációkkal, és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, mert „a párbeszédhez vezető út továbbra is nyitva áll” számára.
Washington mindemellett ázsiai partnerei védelmét illető „sziklaszilárd” elkötelezettségének is hangot adott a nyilatkozatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongün észak-koreai vezető a múlt héten átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotba kerül.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy leállítsa Iránból és Észak-Koreából Oroszországba irányuló fegyverszállítást az ukrajnai háború folytatása érdekében.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1719079920
[modified] => 1719059345
)
[title] => Az USA megígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy leállítsa az Észak-Koreából és Iránból származó fegyverszállítást Oroszországnak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=116940&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 116940
[uk] => 116685
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 116688
[image] => Array
(
[id] => 116688
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08.jpg
[original_lng] => 59437
[original_w] => 840
[original_h] => 638
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08-300x228.jpg
[width] => 300
[height] => 228
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08-768x583.jpg
[width] => 768
[height] => 583
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08.jpg
[width] => 840
[height] => 638
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08.jpg
[width] => 840
[height] => 638
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08.jpg
[width] => 840
[height] => 638
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08.jpg
[width] => 840
[height] => 638
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1719048556:5
[_thumbnail_id] => 116688
[_edit_last] => 5
[views_count] => 921
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c32dd26aadde9d0cdd0b5f6b878c904b] =>
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Új műholdfelvételek mutatják be, hogy Észak-Korea több helyen falnak tűnő szakaszokat épít a dél-koreai határ közelében.
A BBC Verify által elemzett képek azt is mutatják, hogy a demilitarizált zónán (DMZ) belüli területeket megtisztították, ami szakértők szerint a Dél-Koreával régóta fennálló fegyverszünet megsértését jelentheti. A DMZ egy 4 km (2,5 mérföld) széles ütközőzóna Észak- és Dél-Korea között, amelyek technikailag még mindig háborúban állnak, és soha nem írtak alá békeszerződést. A DMZ két részre oszlik, mindkét oldalt a megfelelő nemzetek irányítják. Ez a közelmúltbeli tevékenység a szakértők szerint „szokatlan”, és a két ország közötti feszültség fokozódásának idején jön létre. „Ebben a pillanatban csak feltételezhetjük, hogy Észak-Korea meg akarja erősíteni katonai jelenlétét és erődítményeit a határ mentén” – mondja Shreyas Reddy, a szöuli székhelyű NK News szakoldal tudósítója.
A BBC Verify nagy felbontású műholdfelvételeket készített a határ 7 km-es szakaszáról annak a projektnek a részeként, amely az Észak-Korea által a térségben végrehajtott változásokat vizsgálta.
Úgy tűnik, hogy ezek a képek legalább három olyan szakaszt mutatnak, ahol sorompókat emeltek a DMZ közelében, összesen körülbelül 1 km-en a határ keleti végétől.
Lehetséges, hogy a határ más szakaszain további sorompóépítések történtek.
Az építkezés megkezdésének pontos dátuma nem tisztázott, mivel a környéken nem készültek korábbi nagyfelbontású képek. Ezek a szerkezetek azonban nem látszottak a 2023 novemberében készült képen.
„Személyes értékelésem szerint ez az első alkalom, hogy sorompót építettek abban az értelemben, hogy elválasztják egymástól a helyeket” – mondta Dr. Uk Yang, a szöuli Asan Institute for Policy Studies katonai és védelmi szakértője a BBC-nek.
„Az 1990-es években Észak-Korea felhúzta a páncéltörő falakat, hogy megakadályozza a harckocsik előrenyomulását arra az esetre, ha háború törne ki. De a közelmúltban Észak-Korea 2-3 m magas falakat emelt, és ezek nem hasonlítanak a páncéltörő falakra” – mondja Dr. Yang. „A falak formája azt sugallja, hogy nem csupán akadályok [a tankok számára], hanem egy terület elválasztására is szolgálnak” – teszi hozzá Dr. Yang, aki áttekintette a műholdfelvételeket. Bizonyítékok vannak arra is, hogy a DMZ észak-koreai oldalán földfelszabadítás történt.
A határ keleti végéről készült legújabb műholdfelvételek azt mutatják, hogy egy újonnan kialakított bekötőútról van szó. A fenti térképen a DMZ pontos északi határának megrajzolásakor a BBC határtérképezéssel kapcsolatos kutatását vettük át. Ennek az az oka, hogy a rendelkezésre álló határtérképek kis eltéréseket mutatnak. Azonban az általunk talált összes verzió a DMZ-n belüli területmentesítést mutatja. A dél-koreai vezérkari főnökök egyesített hivatalának (JCS) egyik tisztviselője a közelmúltban adott interjújában elmondta, hogy a hadsereg folyamatos tevékenységet azonosított a „taktikai utak megerősítésével, az aknák lerakásával és a pusztaság felszámolásával”. „A talajtisztítást katonai és nem katonai szempontokra is szánják” – mondja Kil Joo Ban professzor, a Koreai Egyetem nemzetközi biztonság professzora. „Lehetővé teszi megfigyelői állások könnyű felállítását” – mondja „Észak-Korea számára, hogy figyelemmel kísérje a katonai tevékenységeket Dél-Koreában”, és észrevegye „a disszidálókat, akik megpróbálják átlépni a határt Dél-Koreába”.
„Szokatlan struktúrákat építeni a DMZ-ben, és a fegyverszünet megsértését jelentheti előzetes egyeztetés nélkül” – mondta Victor Cha professzor, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Ázsiáért és Koreáért felelős alelnöke. A koreai háború 1953-ban fegyverszünettel ért véget, amelyben mindkét fél ígéretet tett arra, hogy „nem hajt végre semmilyen ellenséges cselekményt a demilitarizált övezeten belül, azon belül vagy ellene”. Míg az újraegyesítés évek óta valószínűtlennek tűnt, ez volt az észak-koreai vezetők kinyilvánított célja egészen 2024 elejéig, amikor Kim Dzsong Un bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem követi ezt a törekvést. Egyes szakértők „példátlannak” nevezték a megjegyzéseket, és jelentős politikai változást tapasztaltak, amikor Kim úr az év elején „fő ellenségnek” titulálta Dél-Koreát. Azóta Északon megkezdték a két ország egységét jelképező szimbólumok eltávolítását is – például műemlékek lerombolását és az újraegyesítésre utaló hivatkozások törlését a kormányzati weboldalakról. „Észak-Koreának valójában nincs szüksége több akadályra, hogy megakadályozza a délről érkező csapást, de a határzárak felállításával Észak azt jelzi, hogy nem törekszik az újraegyesítésre” – mondja Dr. Ramon Pacheco Pardo, az európai és nemzetközi tanulmányokért felelős vezetője. Kings College London. Egyes szakértők szerint ez összhangban van Kim úr tágabb lépéseivel is. „Észak-Korea nem is tesz úgy, mintha tárgyalni akarna az Egyesült Államokkal vagy Dél-Koreával, és visszautasította Japán közelmúltbeli tárgyalási kísérleteit” – mondja Dr. Edward Howell, az oxfordi Koreai-félsziget kutatója. „Észak-Korea melegedő kapcsolatai miatt nem kell meglepődnünk, ha a Korea-közi provokációk ebben az évben megnövekednek.”
A NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy a tekintélyelvű rezsimek társulásaival szemben a demokratikus országoknak egységet kell tanúsítaniuk.
Oroszország átfogó stratégiai partnerségről szóló megállapodása Észak-Koreával a tekintélyelvű rezsimek közötti növekvő következetesség jele. Ezen események hátterében a demokráciák egysége nagyon fontos, jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, közölte a Reuters június 20-án, csütörtökön.
A főtitkár így reagált arra, hogy Putyin orosz diktátor megállapodást írt alá észak-koreai „kollégájával”, Kim Dzsongunnal.
Elmondása szerint Észak-Korea „hatalmas mennyiségű lőszerrel” látta el az Orosz Föderációt, míg Kína és Irán jelentősen segíti az orosz hadiipari komplexumot az Ukrajna elleni háborúban.
„Fel kell ismernünk, hogy az autoriter államok egyre inkább egyesülnek. Olyan módon támogatják egymást, ahogy még soha nem láttuk. Akkor, amikor egyre jobban egyesülnek – olyan tekintélyelvű rezsimek, mint Észak-Korea, Kína, Irán, Oroszország –, még fontosabb, hogy egyesüljenek azok az országok, amelyek hisznek a szabadságban és a demokráciában” – hangsúlyozta Stoltenberg.
Elmondása szerint az Oroszországi Föderáció és a többi ázsiai ország közötti kapcsolatok elmélyülése azt jelenti, hogy a NATO számára egyre fontosabbá válik az együttműködés az ázsiai-csendes-óceáni térségbeli szövetségeseivel.
Teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz szerdán Kim Dzsongün észak-koreai vezető a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott egyeztetésén Phenjanban.
„A világ egyre gyorsabban változik; ebben a helyzetben az a célunk, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést Oroszországgal és kormányával” – tette hozzá orosz hírügynökségek közlése szerint. Teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosította az orosz kormányt, hadsereget és népet az Ukrajnában a szuverenitás, a biztonsági érdekek és a területi egység megvédésének érdekében folyó különleges hadművelet végrehajtásában.
Hozzátette, hogy a Moszkva és Phenjan közötti jelenlegi kapcsolatok még az egykori szovjet-észak-koreai viszonynál is szívélyesebbek, továbbá méltatta Oroszország szerepét a világ stratégiai stabilitásának és egyensúlyának fenntartásában.
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség aláhúzta, hogy a phenjani vezetés szerint a két ország partnersége felgyorsítja a többpólusú világrend kiépülését.
Vlagyimir Putyin – aki négyszemközt is egyeztetett az észak-koreai vezetővel – köszönetet mondott a támogatásért, és bejelentette: a felek új, a kapcsolatok további mélyítését célzó egyezményt fognak aláírni. Leszögezte: mind Moszkva, mind Phenjan küzd az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek imperialista, hegemóniára törekvő politikája ellen.
Az orosz elnököt – aki a Kreml korábbi bejelentése szerint Vietnamba utazik tovább – a látogatásra elkísérte több magas rangú orosz tisztségviselő, köztük Szergej Lavrov külügyminiszter, Gyenyisz Mantrurov belügyminiszter-helyettes, Andrej Belouszov védelmi miniszter, valamint külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.
Huszonnégy év óta ez Putyin első észak-koreai látogatása. Tavaly szeptemberben az orosz Távol-Keleten találkozott Kim Dzsongünnal.
Dél-Korea külügyminisztériuma közleményében súlyos aggodalmának adott hangot a mostani látogatás miatt, és aláhúzta: a térség feszültségét tovább mélyíti a Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés. A tárca hozzátette, hogy ez Kína érdekeivel is szembemegy, és sürgette Pekinget, hogy vállaljon közvetítő szerepet a Koreai-félsziget atommentesítése érdekében.
A szöuli kormány többször Phenjan szemére vetette azt is, hogy fegyverekkel látja el Oroszországot: Sin Vonsik dél-koreai védelmi miniszter a múlt héten azt mondta, Észak-Korea csaknem ötmillió tüzérségi lövedéket szállíthatott már Oroszországnak, és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még további szállítmányokat fog kérni közelgő phenjani látogatásán.
Moszkva és Phenjan tagadja a fegyverszállításokkal kapcsolatos állításokat.
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Kölcsönös, „békés és védelmi jellegű” katonai segítségnyújtásról állapodott meg phenjani találkozóján Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun i számolt be a Népszava.
Dél-Korea aggodalmának adott hangot az orosz elnök látogatása miatt. A két ország közötti átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető Phenjanban. Kim Dzsongun emellett teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.
„A világ egyre gyorsabban változik; ebben a helyzetben az a célunk, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést Oroszországgal és kormányával” – mondta orosz hírügynökségek közlése szerint az észak-koreai vezető. Majd „teljes támogatásáról és szolidaritásáról” biztosította
„az orosz kormányt, hadsereget és népet az Ukrajnában a szuverenitás, a biztonsági érdekek és a területi egység megvédésének érdekében folyó különleges hadművelet végrehajtásában”.
Hozzátette, hogy a Moszkva és Phenjan közötti jelenlegi kapcsolatok még az egykori szovjet-észak-koreai viszonynál is szívélyesebbek, Észak-Korea legjobb barátjának nevezte Putyint, továbbá méltatta Oroszország szerepét „a világ stratégiai stabilitásának és egyensúlyának fenntartásában”.
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség aláhúzta, hogy a phenjani vezetés szerint a két ország partnersége felgyorsítja a többpólusú világrend kiépülését.
Vlagyimir Putyin – aki mintegy két órán át egyeztetett négyszemközt az észak-koreai vezetővel – köszönetet mondott a támogatásért, és leszögezte, mind Moszkva, mind Phenjan „küzd az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek imperialista, hegemóniára törekvő politikája ellen”.
A két vezető aláírta a két ország közötti átfogó stratégiai partnerségi megállapodást is, amellyel kapcsolatban a megbeszélést követő sajtótájékoztatón Putyin azt mondta,
kölcsönös katonai segítségnyújtásról, együttműködésről is rendelkezik, mindazonáltal „békés és védelmi jellegű”.
„Észak-Koreának joga van megvédenie szuverenitását és biztonságát” – szögezte le, hozzátéve, Moszkva kész diplomáciai erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy megelőzzön egy esetleges fegyveres konfliktust a Koreai-félszigeten.
Kitért a két országra kirótt szankciókra is, politikailag motiváltnak nevezve őket, és leszögezte, Észak-Korea és Oroszország „nem tűri el a Nyugat zsarolását”. Emellett úgy vélte, az ENSZ-nek felül kellene vizsgálnia a szervezet által Phenjanra kirótt, „az Egyesült Államok nyomására hozott” büntetőintézkedéseket. Elmondta továbbá, hogy a Kimmel folytatott egyeztetésén elsősorban biztonsági és nemzetközi kérdéseket vitattak meg.
Kim Dzsongun a maga részéről szintén hangsúlyozta az aláírt egyezmény „védelmi jellegét”, konstruktívnak nevezve a dokumentumot.
Eközben az Egyesült Államok attól tart, hogy az Oroszországi Föderáció segítséget nyújthat Észak-Korea rakéta- és nukleáris programjához, Észak-Korea pedig a ballisztikus rakétákhoz és tüzérségi lövedékekhez, amelyeket Moszkva használ az Ukrajna elleni háborúban.
A NATO-t aggasztja, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg Washingtonban úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, és ezek az országok mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Észak-Koreába érkezett hivatalos látogatásra.
Az Egyesült Államok szerint Phenjan ballisztikus rakéták tucatjait és több mint 11 ezer konténer lőszert adott át Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.
Blinken Putyin észak-koreai látogatásában a „kétségbeesés” jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját.
Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát.
Mint mondta, Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. „Ennek véget kell vetni” – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök június 18-19-én állami látogatást tesz Észak-Koreában, 19-20-án pedig Vietnamban – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
„Kim Dzsongun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság államügyekért felelős elnökének meghívására Vlagyimir Putyin elnök június 18-19-én baráti állami látogatást tesz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban” – állt a közleményben.
Putyin legutóbb 2000-ben járt Észak-Koreában, Phenjanban a köztársaság akkori hivatalban lévő vezetőjével, Kim Dzsong Illel találkozott.
Kim Dzsongun tavaly szeptember 12. és 17. között látogatott Oroszországba. Felkereste Vosztocsnij űrközpontot, Komszomolszk-na-Amure várost, a tengermelléki Knevicsi repülőteret és Vlagyivosztokot. A KNDK vezetője ekkor hívta meg az orosz elnököt.
Ezt megelőzően Kim Dzsongun 2019 áprilisában járt Vlagyivosztokban. Ekkor volt az első személyes találkozója Putyinnal.
A Kreml sajtószolgálata közölte, hogy az orosz elnök Észak-Koreát követően Nguyen Phu Trong, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának meghívására utazik a Vietnami Szocialista Köztársaságba. A főtitkáron kívül To Lam elnökkel, Pham Minh Chinh miniszterelnökkel és Tran Thanh Mannal, a Nemzetgyűlés elnökével folytat majd megbeszélést.
