Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az ukrán 24-es csatornának adott interjújában közölte, az első F–16-os vadászgépek 2024 nyarának végére jelenhetnek meg az ukrán égbolton.
Megígértük, hogy 2024 nyarán F–16-osok fognak repülni az ukrán égbolton, és ez az ígéret teljesült – jelentette ki Dmitro Kuleba.
Az ukrán külügyminiszter azt is elárulta, hogy az első néhány darab F–16-os harci repülőgép leszállításának és átvételének minden problémája elhárult és úton vannak Ukrajna irányába.
Az F–16-os vadászgépek jelenleg Dániából és Hollandiából Ukrajnába tartanak – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy nappal korábban.
Hollandia és Dánia még 2023 augusztusában – az Egyesült Államok jóváhagyását követően – hozta létre azt a „vadászgép-koalíciót”, amely célja Ukrajna F–16-os vadászbombázókkal való felfegyverzése volt. Belgium később csatlakozott a kezdeményezéshez, Brüsszel 2025 után tervezi a harci gépek átadását.
Az elmúlt egy évben többrétegű előkészítés zajlott a merevszárnyú gépek átadása körül: ukrán pilóták és mérnökök vettek részt nyugati kiképzéseken, felkészítették az ukrán reptereket a gépek fogadására, a nyugati hatalmak pedig igyekeztek a lehető legjobb állapotba hozni az átadandó F–16-osokat.
Több gazdasági együttműködést is köthet egymással Ukrajna és Magyarország. Szijjártó Péter egy akciótervet adott át ukrán kollégájának a washingtoni NATO-csúcson. Az egyeztetések új határátkelők megépítéséről, a Tisza-híd felújításáról, új vasúti összeköttetésekről, illetve az energia terén valósítana meg közös projekteket.
Magyarország akciótervet adott át Ukrajnának, amelyben a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztésére, különleges gazdasági zónák létrehozására tettek javaslatot – tájékoztatott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban. A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozóról nyilatkozva arról számolt be, hogy előző nap ukrán kollégájával tárgyalt nagyjából egy órán keresztül, amelynek során átadott egy akciótervet is.
Rámutatott, hogy ebben a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztésére, a határ két oldalán különleges beruházási, gazdasági zónák létrehozására tettek javaslatot.
Új határátkelők megépítésére, a Tisza-híd felújítására és új vasúti összeköttetésekre tettem javaslatot, továbbá arra is, hogy az energia terén is vonjuk szorosabbra az együttműködésünket, mert nyilvánvaló, hogy ha két szomszédos ország együttműködik, az az energiabiztonságot kölcsönösen tudja javítani – sorolta.
„Az oktatási és a humán együttműködés tekintetében is ennek a fokozására tettem javaslatot. Úgyhogy reméljük, hogy ez az új, a kapcsolatainkat más fejlődési keretbe helyező akcióterv létre fog tudni jönni” – tette hozzá. Illetve azt közölte, hogy ukrán hivatali partnere tanulmányozni fogja a magyar akciótervet, s visszaküldi majd a javaslatait.
Szijjártó Péter arról is beszélt az előző napi tárgyalásai tükrében, hogy a kijevi kormány nagyra becsülte az előző heti magyar–ukrán csúcstalálkozót.
Világosan látszik, hogy az álláspontok a háború tekintetében a háborúzó felek között nagyon messze állnak egymástól. Az is világos, hogy másként tekintünk a tűzszünet és a béketárgyalások lehetőségére – szögezte le.
„Szóval itt még nagyon sok munkát kell végezni annak érdekében, hogy valóban eljussunk a békéig, de dolgozni kell rajta, mert amit mondunk hetek óta, az sajnos napról napra bebizonyosodik, mert nagyon súlyos, nagyon durva eszkalációs kockázat néz ki” – folytatta.
„A háborús események egyre brutálisabbak a fronton, ami nyilván a következménye annak, hogy egyre több fegyver van a frontvonal mindkét oldalán. Ha azok a fegyverek ott vannak, akkor be is vetik őket egymással szemben, s látjuk a kegyetlen következményeket, akár a gyermekkórházat ért támadást, az ember szíve megszakad” – mondta.
Valamint az eszkaláció súlyos veszélyére is figyelmeztetett, hangsúlyozván, hogy ezt és az újabb brutális eseményeket a háború mielőbbi lezárásával lehet elkerülni.
„Minél előbb lesz tűzszünet, annál kevesebben halnak meg, minél előbb lesz tűzszünet, annál kevesebb brutalitás tud megtörténni a frontvonalon” – fogalmazott.
A miniszter végül arra is kitért, hogy ukrán kollégájával megállapították, hogy az ukrán európai uniós csatlakozási tárgyalások megindulása egyfajta új fejezetet nyit a két ország együttműködésében, hiszen Kijev az EU előtt vállalta a magyar nemzeti közösség elvett jogainak helyreállítását.
„Ez innentől kezdve már formálisan sem csak egy kétoldalú kérdés, hanem európai kérdéssé vált, mert az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló keretdöntés, amelyet az Európai Unió hozott, tartalmazza ezt a kitételt” – húzta alá.
„Innentől kezdve nekünk Brüsszelben folyamatosan ezt kell számon kérni, erre kell figyelni, hogy a nemzeti közösség jogait adják vissza. Ez viszont megadja a lehetőséget arra, hogy kétoldalú keretben egy új megállapodást kössünk a két ország közötti együttműködés olyan szintű fejlesztéséről, amely jó Ukrajnának, jó a magyaroknak” – összegzett.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Ukrajna arra számít, hogy a héten Washingtonban tartandó, a 75. évfordulós NATO-csúcstalálkozó döntése két fontos dolgot fog tartalmazni – jelentette ki vasárnap Dmitro Kuleba külügyminiszter a kijevi sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „A csúcstalálkozóval szembeni elvárásaink, hogy az ott meghozandó döntések halmaza két dologra összpontosítson – védelmi képességeink jelentős erősítésére, különösen a légvédelem területén, és a NATO-tagság felé tett jelentős lépésre.”
Kuleba nem volt hajlandó más részleteket elárulni Ukrajnának a csúcstalálkozóval kapcsolatos elvárásairól.
Washingtonban ezen a héten, július 9. és 11. között tartják a NATO-csúcstalálkozót. A tagországok 32 vezetőjének találkozóján az egyik fő napirendi kérdés Ukrajna lesz. Amint azt korábban bejelentették, a csúcson döntés születhet az ukrán légvédelem megerősítéséről, és szóba kerül Ukrajna jövőbeni szövetségi tagsága is.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
Ukrajnának engedélyezni fogják, hogy a nyugati partnerek által biztosított fegyverekkel indítson támadásokat az orosz bombázók ellen, ami lehetővé teszi az ellenséges gépek megsemmisítését az agresszor ország területén lévő repülőtereken, és lehetetlenné teszi az ukrán városok légi bombákkal történő támadását – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter az ELTA Zoom litván médiumnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője megjegyezte, hogy „sok összetevőt kell mérlegelni és sok döntést kell meghozni” a front tendenciájának és a megszállók légicsapásainak Ukrajna területén történő megváltoztatásához. „Néhány tőlünk függ, és mi hozzuk meg ezeket a döntéseket. Néhány döntést a partnereink hozzanak meg, és ők is hajlamosak megérteni, hogy ezeket a döntéseket meg kell hozni” – tette hozzá.
Kuleba mindenekelőtt arról beszélt, hogy Ukrajna határain kívül engedélyezik a nyugati fegyverek orosz katonai létesítmények elleni alkalmazását. „De ha meg kellene neveznem két fő döntést, amelyeket meg kell hozni az említett tendencia megfordításához, akkor az orosz bombázók orosz repülőtereken és légtérben történő megsemmisítését nevezném meg. Ez egy igazi fájó pont a szárazföldi erőink számára” – húzta alá.
A külügyminiszter elmondta, hogy az ukrán fél az orosz megszállók sikere fő okának „egyszerűen a szárazföldi erőinkre ledobott irányított bombák végtelen számát” tartja. „Tömegesen pusztítanak és gyilkolnak, néha pedig egyszerűen a földdel teszik egyenlővé a pozíciókat, és nincs mit megvédeni” – magyarázta.
Az ukrán diplomácia vezetője felhívta a figyelmet a megfelelő számú tüzérségi lövedék fontosságára, valamint arra, hogy azokat gyorsan el kell juttatni az ukrán védőknek. „Ami azokat a döntéseket illeti, amelyek lehetővé teszik számunkra az orosz bombázók megsemmisítését, már készülnek. Tehát dolgozunk rajta. Biztos vagyok benne, hogy ezek a döntések meg fognak születni” – fejezte ki meggyőződését, hozzátéve, hogy ez „csak idő kérdése”.
„Mert ezektől a bombázóktól mérhetetlenül nagy a fenyegetés. Nem tartóztathatunk fel irányított bombát a levegőben. Tehát az egyetlen módja ennek elkerülésére, hogy megsemmisítjük a bombázót. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a repülőtereken csapunk le a repülőgépekre, vagy lőjük le a gépeket a levegőben. Ezért Ukrajnának nagy hatótávolságú rakétákra van szüksége, hogy elérje a repülőtereket, vagy elegendő számú légvédelmi rendszerre és elfogó vadászgépre, hogy ezeket a bombázókat le lehessen lőni a levegőből. Ez előbb-utóbb megtörténik. Arra kérjük a partnereinket, hogy mielőbb hozzák meg a döntést” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „áttörésnek” tartja Kaja Kallas észt kormányfő kinevezését az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztére.
Erről az ukrán diplomácia vezetője az LRT litván állami televíziónak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön.
„Észtország miniszterelnökének kinevezése az EU főképviselőjévé áttörést jelent, különösen a Keletről érkező fenyegetésekkel összefüggésben. Három évvel ezelőtt szerintem nehéz lett volna elképzelni, hogy a volt Szovjetunió egyik országának politikusa lehet a külpolitikai ügyek főképviselője” – jegyezte meg a miniszter.
Kuleba szerint ez bizonyítja azt, hogy az EU „nem rejtőzködik”, és nem próbál puhább politikát folytatni az orosz fenyegetéssel szemben. „Éppen ellenkezőleg: készen áll erővel, bátran, tisztességgel fogadni a kihívást” – mondta a tárcavezető.
Hozzáfűzte, hogy Ukrajna figyelemmel fogja kísérni az Európai Parlamentben az uniós intézmények új vezetőinek kinevezéséről szóló végső döntéseket és vitákat.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Dmitro Kuleba külügyminiszter Ukrajna támogatásáról tárgyalt Kaspar Veldkamp új holland külügyminiszterrel, többek között Patriot rendszer szállításáról. Erről Kuleba számolt be X közösségi oldalán, írta aJevropejszka Pravda.
Kuleba elmondta, hogy Kaspar Veldkamp újonnan kinevezett holland külügyminiszterrel folytatott beszélgetés volt az első a politikus kinevezése óta. Az ukrán külügyminisztérium vezetője a beszélgetés során köszönetét fejezte ki, amiért Hollandia megerősítette Ukrajna megingathatatlan támogatását.
Kuleba megjegyezte, hogy Hollandia folytatja Ukrajna katonai támogatását, szankciós nyomást gyakorol Oroszországra, a felelősségre vonást az orosz bűncselekményekért, és foglalkozik az elrabolt ukrán gyerekek ügyével.
A miniszter külön kiemelte a már bejelentett Patriot légvédelmi rendszer mielőbbi Ukrajnába való eljuttatásának fontosságát, köszönetét fejezve ki Hollandia folyamatos vezető szerepéért minden érintett területen.
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Dmitro Kuleba külügyminiszter X közösségi oldalán egy bejegyzésében közölte, hogy Oroszországot nem választották be az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsába – számolt be az Ukrinform.
„Július 1-jén véget ért a szavazás 26.fordulója, amely során Oroszországot nem választották be az ECOSOC-ba, az ENSZ hat fő testületének egyikébe. Ez a szavazás ismét azt bizonyítja, hogy Oroszország akármennyire erősködik, falba ütközik, az eredmény ugyanaz marad: a nemzetközi bűnözőknek nincs helyük a nemzetközi testületekben” – hangsúlyozta.
Kuleba megjegyezte, hogy Ukrajna elkötelezettsége az ENSZ Alapokmányának céljai és alapelvei iránt továbbra is megingathatatlan. „Nemzetközi partnereink folyamatos támogatásával továbbra is ezeket a célokat tartjuk szem előtt” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) az Egyesült Nemzetek Szervezete és az ENSZ-hez kapcsolódó szakosított intézmények gazdasági tevékenységeit koordináló fő szerv.
Amennyiben a béke igazság nélküli, új háború lesz – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton, a 17. Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai konferencia zárónapján.
„A cél nemcsak a háború megállítása, hanem olyan feltételek megteremtése, amelyek közt a béke igazságos és fenntartható lesz, és egy új háború fenntarthatatlan alternatívává válik” – mondta Kuleba, hozzátéve, hogy olyan környezetet kell teremteni, amelyben egy újabb agresszió nem lehetséges.
A politikus szerint ez azért szükséges, mert mindenkinek látnia kell, mi történik vele, ha agressziót követ el egy szuverén állam ellen.
Derűlátásának adott hangot a nemrég Svájcban tartott békekonferenciával kapcsolatban, amelyen több mint száz állam és szervezet képviselője vett részt.
„Amikor azt látjuk, hogy ennyi ország hajlandó együtt cselekedni, az reményt ad arra, hogy lehetséges az igazságos és tartós béke” – mondta Kuleba a szombati vezetői panelbeszélgetésen, melynek címe Észak-Dél, Kelet-Nyugat: A biztonságos átjárók keresése volt.
Minden következő lépés nehezebb lesz az előzőnél, de nincs más alternatíva – húzta alá.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta: a Nyugatnak ma nagy felelőssége van abban, hogy megakadályozza a Kelet és Nyugat közötti megosztottságot. Oroszország és Kína szövetsége megosztaná a világot – hangoztatta.
Megjegyezte, hogy napjainkban a multilateralizmus válságban van, mivel számos ország a multipolaritás felé fordul, mert az számukra előnyösebb, és a multilateralizmust felváltották a tranzakciós kapcsolatok.
„Több a szereplő, kevesebb a szabály és sokkal több a nyugtalanság” – fogalmazott.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter is az igazságos béke szükségességét hangsúlyozta.
Néhány nappal ezelőtt Olaszország úgy döntött, hogy újabb katonai segélyszállítmányt küld Ukrajnának – emlékeztetett, megjegyezve, hogy Róma azt szeretné, ha Ukrajna minél hamarabb csatlakozna az Európai Unióhoz.
Tajani arra is figyelmeztetett, hogy a Nyugat-Balkánnak prioritássá kell válnia a nemzetközi közösség számára, mivel a régió elvesztése és Oroszország nagyobb befolyásának elfogadása hatalmas hiba lenne a stabilitásra, a békére és számunkra.
A Dubrovniki Fórum – korábbi nevén Croatia Forum – nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 júliusa óta a tagja.
Ukrajna győzelme a háborúban nemcsak a béke elérése és az összes terület visszavétele, hanem egy olyan valóság megteremtése is, amelyben lehetetlenné válik az új agresszió – jelentette ki szombaton Dmitro Kuleba külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: „Mint saját közelmúltbeli történelmünkből, de más régiók történelméből is tudjuk, az igazságtalan béke új háborúhoz vezet. Ezért a cél nem csak a háború befejezése, hanem egy olyan valóság megteremtése, amelyben a béke igazságos és tartós lesz, és az új háború lehetetlenné válik.”
A külügyminiszter kiemelte a békecsúcs kulcsszerepét, és hangsúlyozta, hogy továbbra is együttműködik a világ sok országával, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek lehetővé teszik az igazságos béke helyreállítását. „A svájci békecsúcs a világ minden tájáról – északról, délről, keletről, nyugatról – összehozta az országokat, és bebizonyította, hogy mindegyikben van valami közös. Ez a valami az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog alapelvei és az országok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, és amikor azt látjuk, hogy ezek az országok készek együtt lenni és együtt cselekedni, ez minden bizonnyal növeli a bizalmat, hogy az igazságos és tartós béke lehetséges” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna győzelme a háborúban nemcsak a béke elérése és az összes terület visszavétele, hanem egy olyan valóság megteremtése is, amelyben lehetetlenné válik az új agresszió – jelentette ki szombaton Dmitro Kuleba.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1719684000
[modified] => 1719681093
)
[title] => Kuleba: Ukrajna győzelme a háborúban nem csak az összes terület visszafoglalása, hanem az új agresszió ellehetetlenítése
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=119788&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 119788
[uk] => 119794
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 119790
[image] => Array
(
[id] => 119790
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kuleba-3.jpg
[original_lng] => 28239
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kuleba-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kuleba-3-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kuleba-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kuleba-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kuleba-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kuleba-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kuleba-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1719670384:8
[_thumbnail_id] => 119790
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1203
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7dcfd0b78bd6a149272125560031e29c] =>
Ukraine will win this war.
And the United States will continue to stand beside them every step of the way. pic.twitter.com/Sb3c08eC6s
Az európai uniós csatlakozási tárgyalások lezárulta után Ukrajna három lépésre lesz attól, hogy teljes jogú tagságot kapjon az Európai Unióban – jelentette be Dmitro Kuleba külügyminiszter, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium Telegram-csatornájára hivatkozva.
Az ukrán diplomácia vezetőjének elmondása szerint ez a három lépés a következő lesz:
az Európai Bizottság következtetése a tárgyalások sikeres lezárásáról és Ukrajna csatlakozási kritériumoknak való megfeleléséről;
az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló megállapodás aláírásáról szóló határozat;
a megállapodás ratifikálása az EU-tagállamok parlamentjei által és Ukrajna teljes jogú tagságának megszerzése az Európai Unióban.
A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna uniós csatlakozása globális jelentőségű esemény lesz Európa számára. „Kedden lesz a bevezető rész, majd hat tárgyalási klaszter lesz, melyeket megnyitnak és lezárnak, azonnal az érintett területek szakértői fognak dolgozni rajtuk, és összhangba hozzák Ukrajna jogszabályait az uniós normákkal” – mutatott rá Dmitro Kuleba.