Dmitro Kuleba külügyminiszter hétfőn az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsának ülésén videokonferencia keretében felszólította a partnereket, hogy fokozzák Ukrajna energetikai infrastruktúrájának védelmét és helyreállítását – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője öt kiemelt lépést jelölt meg az ukrán energiarendszer sürgős megsegítésére. „Az első a légvédelem megerősítése. A második a termelő és elosztó létesítmények gyors javítása és helyreállítása. A harmadik az energiarendszer decentralizálása, különös tekintettel a kogenerációs erőművek telepítésére. A negyedik az importkapacitások növelése az EU felől a jelenlegi 1,7-ről 2,2 GW-ra, az ötödik a források és berendezések bevonása a partnerektől.”
A külügyminiszter felszólította az európai partnereket, hogy ezen az öt munkaterületen fokozzák erőfeszítéseiket. Arra is emlékeztetett, hogy Oroszország legnagyobb stratégiai előnye továbbra is a légi terror. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy el kell utasítani azokat az irracionális félelmeket, amelyek az orosz területen lévő legitim katonai célpontok elleni ukrán csapásokra vonatkoznak.
„Ezek a csapások a nemzetközi jog szempontjából teljesen legitimek, és valóban felgyorsíthatják a háború befejezését. Néhány határozatot már elfogadtak ezzel kapcsolatban. Segítettek megzavarni az oroszok Harkiv elleni offenzíváját. Tovább kell lépnünk, és kiterjeszteni az alkalmazási területet” – jegyezte meg Dmitro Kuleba.
Kínába látogat kedden Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, hogy a Kijev és Moszkva közötti háború lezárásának lehetőségeiről tárgyaljon – jelentették be hétfőn Kijevben.
A külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető megbeszéléseinek „fő témája az lesz, hogy milyen eszközökkel lehetne megállítani az orosz agressziót, és milyen szerepet játszhatna Kína a tartós és igazságos béke elérésében”.
Pekingben a külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning is megerősítette, hogy Vang Ji külügyminiszter meghívására Kuleba július 23. és 26. között látogatást tesz Kínában.
Peking Oroszország egyik legfontosabb szövetségese. Júniusban a kínai hatóságok nem vettek részt az ukrajnai békéről szóló, Kijev által Svájcban szervezett csúcstalálkozón, tiltakozásul – a meg nem hívott – Oroszország távolmaradása miatt.
Az ukrán hatóságok most tervet akarnak kidolgozni az igazságos békére, és szándékukban áll meghívni Moszkvát egy második csúcstalálkozóra – jegyezte meg az AFP.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
Az Ukrajna NATO-tagságára vonatkozó ígéretet teljesíteni kell, de nem várhatunk újabb 75 évet a csatlakozás megünneplésére, ennek belátható időn belül meg kell történnie – jelentette ki szombaton Dmitro Kuleba külügyminiszter a CNN amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Nagyon örülni fogunk, amikor Ukrajna a NATO tagja lesz. És az erre vonatkozó ígéret be fog teljesülni. Nagyon biztató jeleket láttunk minden szinten az elmúlt két napban, miszerint a tagsághoz vezető út visszafordíthatatlan, Ukrajna a NATO tagja lesz. A NATO azonban nem várhat újabb 75 évet, hogy megünnepeljük Ukrajna csatlakozását.”
A külügyminiszter szerint a washingtoni NATO-csúcson Ukrajna ígéreteket hallott további katonai segítségnyújtásról, elsősorban a légvédelemről, valamint a szövetségesek döntéséről, miszerint Ukrajna útja a blokk felé „visszafordíthatatlan”. Dmitro Kuleba hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az ukrán hadsereget elegendő számú fegyverrel látják el, hogy a harcosok megtarthassák a pozícióikat.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az ukrán 24-es csatornának adott interjújában közölte, az első F–16-os vadászgépek 2024 nyarának végére jelenhetnek meg az ukrán égbolton.
Megígértük, hogy 2024 nyarán F–16-osok fognak repülni az ukrán égbolton, és ez az ígéret teljesült – jelentette ki Dmitro Kuleba.
Az ukrán külügyminiszter azt is elárulta, hogy az első néhány darab F–16-os harci repülőgép leszállításának és átvételének minden problémája elhárult és úton vannak Ukrajna irányába.
Az F–16-os vadászgépek jelenleg Dániából és Hollandiából Ukrajnába tartanak – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy nappal korábban.
Hollandia és Dánia még 2023 augusztusában – az Egyesült Államok jóváhagyását követően – hozta létre azt a „vadászgép-koalíciót”, amely célja Ukrajna F–16-os vadászbombázókkal való felfegyverzése volt. Belgium később csatlakozott a kezdeményezéshez, Brüsszel 2025 után tervezi a harci gépek átadását.
Az elmúlt egy évben többrétegű előkészítés zajlott a merevszárnyú gépek átadása körül: ukrán pilóták és mérnökök vettek részt nyugati kiképzéseken, felkészítették az ukrán reptereket a gépek fogadására, a nyugati hatalmak pedig igyekeztek a lehető legjobb állapotba hozni az átadandó F–16-osokat.
Több gazdasági együttműködést is köthet egymással Ukrajna és Magyarország. Szijjártó Péter egy akciótervet adott át ukrán kollégájának a washingtoni NATO-csúcson. Az egyeztetések új határátkelők megépítéséről, a Tisza-híd felújításáról, új vasúti összeköttetésekről, illetve az energia terén valósítana meg közös projekteket.
Magyarország akciótervet adott át Ukrajnának, amelyben a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztésére, különleges gazdasági zónák létrehozására tettek javaslatot – tájékoztatott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban. A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozóról nyilatkozva arról számolt be, hogy előző nap ukrán kollégájával tárgyalt nagyjából egy órán keresztül, amelynek során átadott egy akciótervet is.
Rámutatott, hogy ebben a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztésére, a határ két oldalán különleges beruházási, gazdasági zónák létrehozására tettek javaslatot.
Új határátkelők megépítésére, a Tisza-híd felújítására és új vasúti összeköttetésekre tettem javaslatot, továbbá arra is, hogy az energia terén is vonjuk szorosabbra az együttműködésünket, mert nyilvánvaló, hogy ha két szomszédos ország együttműködik, az az energiabiztonságot kölcsönösen tudja javítani – sorolta.
„Az oktatási és a humán együttműködés tekintetében is ennek a fokozására tettem javaslatot. Úgyhogy reméljük, hogy ez az új, a kapcsolatainkat más fejlődési keretbe helyező akcióterv létre fog tudni jönni” – tette hozzá. Illetve azt közölte, hogy ukrán hivatali partnere tanulmányozni fogja a magyar akciótervet, s visszaküldi majd a javaslatait.
Szijjártó Péter arról is beszélt az előző napi tárgyalásai tükrében, hogy a kijevi kormány nagyra becsülte az előző heti magyar–ukrán csúcstalálkozót.
Világosan látszik, hogy az álláspontok a háború tekintetében a háborúzó felek között nagyon messze állnak egymástól. Az is világos, hogy másként tekintünk a tűzszünet és a béketárgyalások lehetőségére – szögezte le.
„Szóval itt még nagyon sok munkát kell végezni annak érdekében, hogy valóban eljussunk a békéig, de dolgozni kell rajta, mert amit mondunk hetek óta, az sajnos napról napra bebizonyosodik, mert nagyon súlyos, nagyon durva eszkalációs kockázat néz ki” – folytatta.
„A háborús események egyre brutálisabbak a fronton, ami nyilván a következménye annak, hogy egyre több fegyver van a frontvonal mindkét oldalán. Ha azok a fegyverek ott vannak, akkor be is vetik őket egymással szemben, s látjuk a kegyetlen következményeket, akár a gyermekkórházat ért támadást, az ember szíve megszakad” – mondta.
Valamint az eszkaláció súlyos veszélyére is figyelmeztetett, hangsúlyozván, hogy ezt és az újabb brutális eseményeket a háború mielőbbi lezárásával lehet elkerülni.
„Minél előbb lesz tűzszünet, annál kevesebben halnak meg, minél előbb lesz tűzszünet, annál kevesebb brutalitás tud megtörténni a frontvonalon” – fogalmazott.
A miniszter végül arra is kitért, hogy ukrán kollégájával megállapították, hogy az ukrán európai uniós csatlakozási tárgyalások megindulása egyfajta új fejezetet nyit a két ország együttműködésében, hiszen Kijev az EU előtt vállalta a magyar nemzeti közösség elvett jogainak helyreállítását.
„Ez innentől kezdve már formálisan sem csak egy kétoldalú kérdés, hanem európai kérdéssé vált, mert az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló keretdöntés, amelyet az Európai Unió hozott, tartalmazza ezt a kitételt” – húzta alá.
„Innentől kezdve nekünk Brüsszelben folyamatosan ezt kell számon kérni, erre kell figyelni, hogy a nemzeti közösség jogait adják vissza. Ez viszont megadja a lehetőséget arra, hogy kétoldalú keretben egy új megállapodást kössünk a két ország közötti együttműködés olyan szintű fejlesztéséről, amely jó Ukrajnának, jó a magyaroknak” – összegzett.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Ukrajna arra számít, hogy a héten Washingtonban tartandó, a 75. évfordulós NATO-csúcstalálkozó döntése két fontos dolgot fog tartalmazni – jelentette ki vasárnap Dmitro Kuleba külügyminiszter a kijevi sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „A csúcstalálkozóval szembeni elvárásaink, hogy az ott meghozandó döntések halmaza két dologra összpontosítson – védelmi képességeink jelentős erősítésére, különösen a légvédelem területén, és a NATO-tagság felé tett jelentős lépésre.”
Kuleba nem volt hajlandó más részleteket elárulni Ukrajnának a csúcstalálkozóval kapcsolatos elvárásairól.
Washingtonban ezen a héten, július 9. és 11. között tartják a NATO-csúcstalálkozót. A tagországok 32 vezetőjének találkozóján az egyik fő napirendi kérdés Ukrajna lesz. Amint azt korábban bejelentették, a csúcson döntés születhet az ukrán légvédelem megerősítéséről, és szóba kerül Ukrajna jövőbeni szövetségi tagsága is.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
Ukrajnának engedélyezni fogják, hogy a nyugati partnerek által biztosított fegyverekkel indítson támadásokat az orosz bombázók ellen, ami lehetővé teszi az ellenséges gépek megsemmisítését az agresszor ország területén lévő repülőtereken, és lehetetlenné teszi az ukrán városok légi bombákkal történő támadását – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter az ELTA Zoom litván médiumnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője megjegyezte, hogy „sok összetevőt kell mérlegelni és sok döntést kell meghozni” a front tendenciájának és a megszállók légicsapásainak Ukrajna területén történő megváltoztatásához. „Néhány tőlünk függ, és mi hozzuk meg ezeket a döntéseket. Néhány döntést a partnereink hozzanak meg, és ők is hajlamosak megérteni, hogy ezeket a döntéseket meg kell hozni” – tette hozzá.
Kuleba mindenekelőtt arról beszélt, hogy Ukrajna határain kívül engedélyezik a nyugati fegyverek orosz katonai létesítmények elleni alkalmazását. „De ha meg kellene neveznem két fő döntést, amelyeket meg kell hozni az említett tendencia megfordításához, akkor az orosz bombázók orosz repülőtereken és légtérben történő megsemmisítését nevezném meg. Ez egy igazi fájó pont a szárazföldi erőink számára” – húzta alá.
A külügyminiszter elmondta, hogy az ukrán fél az orosz megszállók sikere fő okának „egyszerűen a szárazföldi erőinkre ledobott irányított bombák végtelen számát” tartja. „Tömegesen pusztítanak és gyilkolnak, néha pedig egyszerűen a földdel teszik egyenlővé a pozíciókat, és nincs mit megvédeni” – magyarázta.
Az ukrán diplomácia vezetője felhívta a figyelmet a megfelelő számú tüzérségi lövedék fontosságára, valamint arra, hogy azokat gyorsan el kell juttatni az ukrán védőknek. „Ami azokat a döntéseket illeti, amelyek lehetővé teszik számunkra az orosz bombázók megsemmisítését, már készülnek. Tehát dolgozunk rajta. Biztos vagyok benne, hogy ezek a döntések meg fognak születni” – fejezte ki meggyőződését, hozzátéve, hogy ez „csak idő kérdése”.
„Mert ezektől a bombázóktól mérhetetlenül nagy a fenyegetés. Nem tartóztathatunk fel irányított bombát a levegőben. Tehát az egyetlen módja ennek elkerülésére, hogy megsemmisítjük a bombázót. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a repülőtereken csapunk le a repülőgépekre, vagy lőjük le a gépeket a levegőben. Ezért Ukrajnának nagy hatótávolságú rakétákra van szüksége, hogy elérje a repülőtereket, vagy elegendő számú légvédelmi rendszerre és elfogó vadászgépre, hogy ezeket a bombázókat le lehessen lőni a levegőből. Ez előbb-utóbb megtörténik. Arra kérjük a partnereinket, hogy mielőbb hozzák meg a döntést” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „áttörésnek” tartja Kaja Kallas észt kormányfő kinevezését az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztére.
Erről az ukrán diplomácia vezetője az LRT litván állami televíziónak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön.
„Észtország miniszterelnökének kinevezése az EU főképviselőjévé áttörést jelent, különösen a Keletről érkező fenyegetésekkel összefüggésben. Három évvel ezelőtt szerintem nehéz lett volna elképzelni, hogy a volt Szovjetunió egyik országának politikusa lehet a külpolitikai ügyek főképviselője” – jegyezte meg a miniszter.
Kuleba szerint ez bizonyítja azt, hogy az EU „nem rejtőzködik”, és nem próbál puhább politikát folytatni az orosz fenyegetéssel szemben. „Éppen ellenkezőleg: készen áll erővel, bátran, tisztességgel fogadni a kihívást” – mondta a tárcavezető.
Hozzáfűzte, hogy Ukrajna figyelemmel fogja kísérni az Európai Parlamentben az uniós intézmények új vezetőinek kinevezéséről szóló végső döntéseket és vitákat.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Dmitro Kuleba külügyminiszter Ukrajna támogatásáról tárgyalt Kaspar Veldkamp új holland külügyminiszterrel, többek között Patriot rendszer szállításáról. Erről Kuleba számolt be X közösségi oldalán, írta aJevropejszka Pravda.
Kuleba elmondta, hogy Kaspar Veldkamp újonnan kinevezett holland külügyminiszterrel folytatott beszélgetés volt az első a politikus kinevezése óta. Az ukrán külügyminisztérium vezetője a beszélgetés során köszönetét fejezte ki, amiért Hollandia megerősítette Ukrajna megingathatatlan támogatását.
Kuleba megjegyezte, hogy Hollandia folytatja Ukrajna katonai támogatását, szankciós nyomást gyakorol Oroszországra, a felelősségre vonást az orosz bűncselekményekért, és foglalkozik az elrabolt ukrán gyerekek ügyével.
A miniszter külön kiemelte a már bejelentett Patriot légvédelmi rendszer mielőbbi Ukrajnába való eljuttatásának fontosságát, köszönetét fejezve ki Hollandia folyamatos vezető szerepéért minden érintett területen.
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Dmitro Kuleba külügyminiszter X közösségi oldalán egy bejegyzésében közölte, hogy Oroszországot nem választották be az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsába – számolt be az Ukrinform.
„Július 1-jén véget ért a szavazás 26.fordulója, amely során Oroszországot nem választották be az ECOSOC-ba, az ENSZ hat fő testületének egyikébe. Ez a szavazás ismét azt bizonyítja, hogy Oroszország akármennyire erősködik, falba ütközik, az eredmény ugyanaz marad: a nemzetközi bűnözőknek nincs helyük a nemzetközi testületekben” – hangsúlyozta.
Kuleba megjegyezte, hogy Ukrajna elkötelezettsége az ENSZ Alapokmányának céljai és alapelvei iránt továbbra is megingathatatlan. „Nemzetközi partnereink folyamatos támogatásával továbbra is ezeket a célokat tartjuk szem előtt” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) az Egyesült Nemzetek Szervezete és az ENSZ-hez kapcsolódó szakosított intézmények gazdasági tevékenységeit koordináló fő szerv.
