A román belügyminisztérium hivatalosan bejelentette, hogy politikai megállapodást kötöttek Ausztria és Bulgária minisztériumával Románia és Bulgária belépéséről a schengeni övezetbe, a légi és tengeri határokon történő kiterjesztés 2024 márciusában fog megvalósulni. A szárazföldi határok megszüntetésének időpontjáról 2024-ben tárgyalnak.
Megjelent a román sajtóban a hír, hogy politikai megállapodás született a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával való kibővítéséről.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök Facebook-bejegyzésben erősítette meg a megállapodás tényét – ehhez azonban még két hivatalos jóváhagyásra van szükség: az egyiket az EU bel- és igazságügyi tanácsában miniszteri szinten, majd az Európai Tanácsban, ahol az uniós tagállamok állam- és kormányfői szinten képviseltetik magukat. A politikai megegyezés határozatban való megvalósulásához minden EU-tagállam egyetértése szükséges, ezzel kapcsolatban holnap folytatódnak a tárgyalások.
Ciolacu megfogalmazása szerint „a jövő év márciusától a románok élvezni fogják a schengeni övezet előnyeit légi és tengeri úton”, azonban sem a román belügyminisztérium közleménye, sem Marcel Ciolacu miniszterelnök posztja nem tartalmaz megállapodást a szárazföldi határok eltörlésének konkrét időpontjáról. Ciolacu nyilatkozata az ezzel kapcsolatos tárgyalások „2024-es lezárásáról” beszél, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a határok megnyitására is 2024-ben kerül sor.
A mostani bejelentés előzményeként december közepén megerősítette az osztrák belügyminiszter, hogy hajlandók beengedni Bulgáriát és Romániát a légi-Schengennek nevezett keretek közé, aminek akkor nem teljeskörűen örültek a bolgárok. Az elmúlt hetekben tehát már körvonalazódott, hogy kétlépcsős lesz Bulgária és Románia schengeni csatlakozása, azaz most még csak a légi – és tengeri közlekedési szabad mozgás jogát kapják meg, és egy későbbi dátummal majd a szárazföldi határellenőrzés is megszűnik; korábban 1997-ben Ausztria is így csatlakozott a schengeni övezethez német tiltakozás nyomán.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
A román vezetők üdvözlik, hogy a Schengen-övezet további bővítésétől eddig mereven elzárkózó Ausztria „rugalmasabb” álláspontra helyezkedett az ügyben, és hajlandónak mutatkozik hozzájárulni ahhoz, hogy Románia és Bulgária a légi közlekedésben csatlakozzék a belső határellenőrzés nélküli térséghez.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök szombat esti Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt hónapok kemény munkája eredményeképpen megtört a jég”, a légi határok megszüntetése pedig azt jelenti, hogy a román állampolgároknak nem kell végtelen sorokat végig állniuk, amikor az Európai Unión belül repülnek.
Nicolae Ciuca parlamenti elnök vasárnap közösségi oldalán arról írt, hogy az esetleges siker az ennek érdekében együttműködő román politikai erők, valamint az államfő, a kormány, a kül- és a belügyminiszer közös érdeme lesz.
A kisebbik, liberális koalíciós párt elnöke bíztatónak nevezte Gerhard Karner osztrák szövetségi belügyminiszer ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, noha ő bizonyos feltételeket is támasztott a román repülőterek schengeni csatlakozásával kapcsolatban.
Ciuca szerint az osztrák álláspont elmozdulása óvatos optimizmusra ad okot, de a tárgyalások folytatódnak, és meg kell várni a holland döntést a (románnal „egy csomagban” kezelt) bolgár schengeni csatlakozás tekintetében.
A román média osztrák lapértesülésekre hivatkozva arról számolt be: Gerhard Karner azokkal a feltételekkel támogatná Románia és Bulgária belépését az úgynevezett Air Schengenbe, hogy a közúti és a vasúti határátkelőkön szigorítsák a határellenőrzést Bulgária és Románia, valamint Románia és Magyarország között, az Európai Bizottság fordítson a korábbinál háromszor több pénzt a Frontex (az EU határvédelmi hivatala) bulgáriai műveleteire, továbbá Románia és Bulgária fogadjon be (vagyis vegyen át) menedékkérőket, főleg afgánokat és szíriaiakat.
A román hatóságok reményei szerint az EU igazságügyi és belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozásán születhet döntés a román és a bolgár – várhatóan kétlépcsős – schengeni csatlakozásról.
Szlovénia csatlakozott a G7-ek: USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán nyilatkozatához Ukrajna biztonsági garanciáiról – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 25-én, pénteken X (Twitter) oldalán.
„Hálás vagyok a szlovén kormánynak és személyesen Robert Golob miniszterelnöknek, amiért csatlakozott a G7-ek Ukrajna biztonsági garanciáiról szóló nyilatkozatához.
Országaink közös értékeket tartanak fontosnak: szabadság, demokrácia valamint a béke és az igazság iránti vágy az euroatlanti közösség számára” – hangsúlyozta Zelenszkij.
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta, hogy az Európai Unió csatlakozzon a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.
A közlemény szerint az egyezményhez való csatlakozás jogi keretet teremt a nők erőszakkal szembeni védelmére. Intézkedések széles körét öleli fel, az adatgyűjtéstől és a figyelemfelkeltéstől kezdve a nők elleni erőszak különböző formáinak bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló jogszabályok meghozataláig. Intézkedéseket tartalmaz az áldozatok védelmére és támogató szolgáltatások nyújtására, valamint foglalkozik a nemi alapú erőszak dimenziójával a menekültügy és a migráció területén.
Az Európai Unió csatlakozása az egyezményhez lendületet ad a nők és férfiak közötti egyenlőség megvalósítására irányuló uniós erőfeszítéseknek – írták. A nők elleni erőszak nemcsak bűncselekmény, hanem a megkülönböztetés szélsőséges formáját is jelenti. A nők elleni erőszak hozzájárul ezen egyenlőtlenségek fenntartásához és megerősítéséhez – emelték ki.
Az Európai Parlamenti (EP) május közepén elfogadott állásfoglalásában támogatta az EU intézményi csatlakozását a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács által 2011 májusában megalkotott egyezményhez. Az állásfoglalás szerint az EU csatlakozása az isztambuli egyezményhez nem mentesíti a tagállamokat az alól, hogy maguk is ratifikálják a megállapodást.
Az egyezményt 2019. márciusáig 46 ország és az Európai Unió írta alá. 2012. március 12-én Törökország ratifikálta elsőként, amit 2013-2019 között 33 ország – Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Dánia, Észak-Macedónia , Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San-Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovénia – követett. Az egyezmény 2014. augusztus 1-jén lépett életbe.
Az Európai Bizottság 2015 októberében arra a következtetésre jutott, hogy az EU-nak az egyezményhez való csatlakozása koherens uniós szintű keretet hozna létre a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemhez, javítaná a megelőzést, valamint jobb védelmet és támogatást biztosítana az erőszak áldozatává vált nők és gyerekek számára. Az Európai Unió Bírósága 2021-ben megerősítette, hogy az EU minősített többségi szavazással ratifikálhatja az egyezményt.
Az Európai Bizottság június végén terjeszti elő a „szóbeli jelentést” arról, hogy Ukrajna, Moldova és Grúzia hogyan halad az EU-csatlakozás felé – írta a Twitteren Rikard Jozwiak, a Szabadság Rádió tudósítója, akit a Jevropejszka Pravda idéz.
„A szóbeli jelentés arról, hogy Ukrajna, Moldova és Grúzia hogyan halad az EU-csatlakozás felé, valószínűleg június végén, úgy gondolom, június 21. körül érkezik” – közölte.
A tudósító szerint ez elegendő időt biztosít az ukrán Legfelső Tanácsnak a legfontosabb törvénytervezetek elfogadásához.
Az ukrán kormány azt állítja, minden uniós országgal felvették a kapcsolatot, hogy megnyissák a csatlakozási tárgyalásokat.
A csatlakozási tárgyalások azokra a feltételekre vonatkoznak, amelyek mellett egy országot felvesznek az EU-ba. Az uniós jogszabályok (acquis) elfogadására és végrehajtására összpontosulnak. A cél az, hogy a tagjelölt ország teljesítse a tagság feltételeit, amelyeket gyakran „koppenhágai kritériumoknak” is neveznek.
Eredetileg úgy volt, hogy az Európai Bizottság még májusban közzéteszi a „szóbeli jelentést”.
[type] => post
[excerpt] => „A szóbeli jelentés arról, hogy Ukrajna, Moldova és Grúzia hogyan halad az EU-csatlakozás felé, valószínűleg június végén, úgy gondolom, június 21. körül érkezik” – közölte.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1685212440
[modified] => 1685196891
)
[title] => Június végén számol be az Európai Bizottság Ukrajna, Moldova és Grúzia csatlakozási státuszáról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=80042&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80042
[uk] => 80034
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 80035
[image] => Array
(
[id] => 80035
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/e940d581f5dc412c7e3f31bcdc805ed7.jpeg
[original_lng] => 111152
[original_w] => 1036
[original_h] => 648
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/e940d581f5dc412c7e3f31bcdc805ed7-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/e940d581f5dc412c7e3f31bcdc805ed7-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/e940d581f5dc412c7e3f31bcdc805ed7-768x480.jpeg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/e940d581f5dc412c7e3f31bcdc805ed7-1024x640.jpeg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/e940d581f5dc412c7e3f31bcdc805ed7.jpeg
[width] => 1036
[height] => 648
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/e940d581f5dc412c7e3f31bcdc805ed7.jpeg
[width] => 1036
[height] => 648
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/e940d581f5dc412c7e3f31bcdc805ed7.jpeg
[width] => 1036
[height] => 648
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1685186092:5
[_thumbnail_id] => 80035
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3507
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_dad4a3fb3dd08c8f7857343783895ce2] =>
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
Frank-Walter Steinmeier német államfő további támogatást ígért Romániának, hogy csatlakozhasson a schengeni térséghez – adta hírül a Reuters.
Tegnapi bukaresti megbeszélésén arról nyilatkozott Frank-Walter Steinmeier, hogy támogatja Románia csatlakozását a vízummentes, határellenőrzés nélküli, európai schengeni térséghez.
Régóta azon a véleményen vagyunk, hogy Románia a schengeni térséghez tartozik – mondta a német államfő Klaus Iohannis román elnökkel folytatott tárgyalása után. Kijelentette azt is, hogy Németország továbbra is megpróbálja meggyőzni a schengeni blokk azon tagjait, akik visszautasítják Románia felvételét. A Reuters arra is emlékeztet, hogy a felvételhez szükséges az Európai Tanács valamennyi tagjának jóváhagyása.
Mint ismert, Bukarest azt remélte, hogy idén csatlakozhat a schengeni térséghez, de Hollandia és Ausztria ellenállása megakadályozta ebben. Az osztrák kormány tavaly arra hivatkozott, hogy Románia csatlakozása elősegítené az illegális migrációt.
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Boris Pistorius német védelmi miniszter úgy véli, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása nem lesz gyors folyamat – adta hírül pénteken az rbc.ua hírportál a ZDF német tévécsatornára hivatkozva.
A tudósítás szerint a német védelmi miniszter kijelentette, hogy „a NATO ajtaja egy kicsit kinyílt”, de „nem most van itt az ideje dönteni erről”. „Hideg fejjel és forró szívvel kell meghozni egy ilyen döntést, és nem fordítva” – mutatott rá Boris Pistorius. Hangsúlyozta azt is, hogy a következő, Rammstein formátumú találkozón nem kerül szóba Ukrajna NATO- vagy európai uniós tagságának a kérdése.
Mint hírportálunk tegnap beszámolt róla, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kijevben kijelentette: Ukrajnának jogos helye van a NATO-ban, ezért a Szövetség megígéri, hogy mindent megtesz ennek érdekében. Mint kiemelte, „Ukrajnának jogos helye van a NATO-ban, és mi segíteni fogunk, támogatásunkkal ezt lehetővé tesszük. Ma megbeszéltük az egyéves kezdeményezés támogatását. Ez segít áttérni a szovjet korszak felszereléseiről és doktrínáiról a NATO szabványaira. Biztosítani kell a teljes működési interoperabilitást a szövetséggel” – mondta a főtitkár.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Boris Pistorius német védelmi miniszter úgy véli, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása nem lesz gyors folyamat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1682078400
[modified] => 1682069795
)
[title] => Nem most van itt az ideje a döntésnek Ukrajna NATO-csatlakozásáról – német védelmi miniszter
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=76689&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 76689
[uk] => 76692
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 76690
[image] => Array
(
[id] => 76690
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/pistorius.jpg
[original_lng] => 26610
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/pistorius-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/pistorius-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/pistorius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/pistorius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/pistorius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/pistorius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/pistorius.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1682061377:8
[_thumbnail_id] => 76690
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4235
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6e300869412b6341c5cddcce65d078e7] =>
#BREAKING Germany plans to permanently station an additional 4,000 soldiers in NATO ally Lithuania to help secure the alliance's eastern flank, German Defence Minister Boris Pistorius says pic.twitter.com/KEuAn9DeYw
"Russia should be grateful if Ukraine is in NATO. Since Ukraine will never come to their territory in the future," Zelenskyi said.
"Russia says it is fighting NATO on the territory of Ukraine to justify their actions to the Russian society. But in truth it is because they don't… pic.twitter.com/9e8CNm9ZUD
„Wer verteidigungsfähig ist, schreckt ab. Wer das nicht ist, lädt ein“, sagt der Vorsitzende des #Bundeswehrverbandes André #Wüstner im Gespräch mit den #tagesthemen. Wüstner sieht dieses Jahr als „Schlüsseljahr für die Verteidigungsfähigkeit“. pic.twitter.com/1NhqgF1ZEr
Boris Pistorius kündigt in Washington gerade an, dass die Bundesrepublik 3 HIMARS System von den USA kauft und in die #Ukraine liefern wird. @tonlinepic.twitter.com/SbHQe9dYRk
Ukrajnának kevés a Szövetség „nyitott ajtókról” szóló nyilatkozata – figyelmeztetett a miniszterelnök.
Ukrajna aktívan készül a júliusi vilniusi NATO-csúcsra, és reméli, hogy ott bejelentik a várható politikai döntéseket, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a március 3-án a kormány munkájának eredményeiről tartott éves sajtótájékoztatón.
„Aktívan készülünk a vilniusi csúcstalálkozóra, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy fontos bejelentések hangozzanak el ezen a csúcson. Nekünk kevés lesz a „nyitott ajtók” – ezt a kijelentést Ukrajna évek óta hallja. Természetesen konkrétumokat akarunk hallani partnereinktől” – mondta a kormányfő.
Smihal elmondta, hogy a kormány aktívan dolgozik azon törvényjavaslatok kidolgozásán valamint azok a Parlament elé terjesztésén, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy megfeleljen a NATO-országok összes szükséges paraméterének.
A miniszterelnök kiemelte, hogy de facto Ukrajna már a NATO tagja, mivel hadseregünk nyugati felszereléssel harcol, és a Szövetség szabványait alkalmazza.
„Sok ország csatlakozik a NATO-hoz, hogy Patriot-jai, Leopárdjai legyenek. Már csak partnereink politikai döntésére van szükség, és mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a döntések elhangozzanak ezen a csúcson” – biztosított Smihal.
A kormányfő elismerte, hogy léteznek bizonyos korlátozások, mivel Ukrajna területén háború van. Ugyanakkor, elmondás szerint, vannak olyan politikai döntések, amelyek választ adhatnak a társadalmunkat és mindannyiunkat foglalkoztató kérdésekre.
„Nem mondhatok többet, de az Elnöki Hivatallal közösen aktívan készülünk erre a csúcstalálkozóra. Az elnök felügyeli a folyamatot, a parlament is készen áll minden szükséges jogszabályi módosítás támogatására. Meggyőződésem, hogy jól felkészülünk a csúcsra” – összegezte a miniszterelnök.
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
Az ukrán kormány a maga részéről ez év végéig végrehajtja az Európai Bizottság mindegyik újabb ajánlását, amely az ország Európai Uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséhez szükséges – jelentette ki Oljha Sztefanisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese a Kathimerininek adott interjújában, számolt be az Ukrinform.
„Jelenleg hét szükséges lépést tettünk meg (korrupció elleni küzdelem, jogállamiság, tömegtájékoztatás, valamint minden, ami az emberi és szabadságjogokkal kapcsolatos). Most az Európai Bizottság értékelésére és további ajánlásaira várunk. Tavasszal lesz egy előzetes jelentésünk (a Bizottságnak – a szerk.). Ennek alapján az év végéig minden tőlünk telhetőt meg kell tenni” – mondta.
Elmondása szerint az ukrán fél abban reménykedik, hogy ez megteremtheti a szükséges politikai lendületet az ország uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséhez.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán kormány a maga részéről ez év végéig végrehajtja az Európai Bizottság mindegyik újabb ajánlását, amely az ország Európai Uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséhez szükséges – jelentette ki Oljha Sztefanisina.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1677610200
[modified] => 1677605510
)
[title] => Sztefanisina: Ukrajna az év végéig teljesíti az Európai Bizottság további javaslatait
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=72097&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 72097
[uk] => 72023
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 72024
[image] => Array
(
[id] => 72024
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/13496937a713eaf1f0b402bfdc7ea016.jpg
[original_lng] => 198774
[original_w] => 2048
[original_h] => 1435
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/13496937a713eaf1f0b402bfdc7ea016-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/13496937a713eaf1f0b402bfdc7ea016-300x210.jpg
[width] => 300
[height] => 210
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/13496937a713eaf1f0b402bfdc7ea016-768x538.jpg
[width] => 768
[height] => 538
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/13496937a713eaf1f0b402bfdc7ea016-1024x718.jpg
[width] => 1024
[height] => 718
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/13496937a713eaf1f0b402bfdc7ea016-1536x1076.jpg
[width] => 1536
[height] => 1076
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/13496937a713eaf1f0b402bfdc7ea016.jpg
[width] => 2048
[height] => 1435
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/13496937a713eaf1f0b402bfdc7ea016.jpg
[width] => 2048
[height] => 1435
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1677598311:12
[_thumbnail_id] => 72024
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3668
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_76b4966232cb31601e0b3b4acc9fd00b] =>
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
A nyugati országok, mint macska a forró kását, kerülgetik Ukrajna NATO-csatlakozásának a „robbanékony” témáját, mert félnek az Oroszországgal való katonai konfliktustól – írta szerdán a Politico című amerikai kiadvány, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az orgánum jelezte, hogy a NATO tagországainak számos képviselője nem kívánja érinteni Ukrajna NATO-csatlakozásának a témáját. A politikusok még nyomás alatt is betanult és rövid mondatokkal válaszolnak. Miután Ukrajna szeptemberben felszólította a katonai szövetséghez való csatlakozás folyamatának felgyorsítását, a NATO nyilvánosan megismételte a nyitott ajtók politikájának a szólamát, de konkrét választ nem adott. Ezenkívül a NATO külügyminisztereinek múlt heti találkozóján a záróbeszédek egy 2008-as homályos ígéretre mutattak rá, miszerint Ukrajna egy napon csatlakozik a szövetséghez.
A Nyugat több okból is ezt a vonalat követi. Amint a kiadvány írta, különösen abban vannak nézeteltérések a NATO-ban, hogy Ukrajna hogyan és mikor csatlakozzon a katonai tömbhöz. Emellett a nagy európai fővárosok „nem akarják provokálni a Kremlt, ismerve Oroszország rendkívüli érzékenységét a NATO keleti bővítésének kérdésében”. „Ukrajna néhány nagyon jó barátja jobban fél attól, hogy pozitív választ kapjon Ukrajna a NATO-tagsági kérelmére, mint attól, hogy Ukrajnát a legkorszerűbb fegyverekkel lássák el” – idéze Dmitro Kuleba külügyminisztert a Politico.
A lap hangsúlyozta: nem világos, hogy Ukrajna nyugati partnerei akarnak-e valaha is nyújtani neki bármilyen garanciát, vagy bármi mást, mint a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét, amely a jövőben Oroszországot elriasztja. Mindeközben a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének igazgatója, Max Bergmann úgy véli, hogy ha Ukrajna egy katonai konfliktus zsákutcájába kerül, akkor nem lesz tagja a NATO-nak. „Ha azonban Kijev visszafoglalja a területeit a határaiig, függetlenül attól, hogy milyeneket, beleértve a Krímet vagy anélkül, akkor minden nagyon gyorsan megváltozhat” – mondta az intézetvezető.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
