„Az EU Keleti Partnerség (KP) programja az egyik legjobb eszköz az Unió megerősítése szempontjából. Az elmúlt hónapok megmutatták, ha nincs béke és biztonság valamelyik partnerországban az EU stabilitása is veszélyben van. Üres ígéretek helyett ezért hiteles üzenetet kell küldeni a tagjelöltséget kérelmező országoknak, nem úgy, mint a nyugat-balkáni országok esetében” – emelte ki Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a keleti partnerországok biztonságáról szóló maratoni plenáris vitában.
„Oroszország Ukrajna elleni agressziója megmutatta, hogy a társult országok további integrációja mennyire fontos. Ukrajna, Moldova és Georgia tagjelölti státuszának megadása erősítheti az EU és a keleti partnerek védelmi és biztonsági képességeit. Az EU keleti szomszédságában béke és stabilitás kell legyen! Ukrajna tagjelölti kérelme fontos szimbolikus politikai üzenettel bír, de elősegítheti a demokratizálódást és a békekötés utáni gyorsabb talpra állást is” – hangsúlyozta Bocskor Andrea. Kiemelte: „a KP tartalmi elemei közül nagyon fontos a határmenti régiók infrastrukturális fejlesztése, így pl. a határátkelők bővítése”.
„Magyarország támogatja a békét elősegítő lépéseket, a KP programot, az EU egységes kiállását és szolidaritását Ukrajnával, viszont Magyarország stabilitása és polgárai biztonsága érdekében sem az olaj-, sem a gázembargóval nem ért egyet” – jelentette ki a képviselő.
Bocskor Andrea képviselő teljes felszólalása a Facebook-oldalán tekinthető meg.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az EU Keleti Partnerség (KP) programja az egyik legjobb eszköz az Unió megerősítése szempontjából. Az elmúlt hónapok megmutatták, ha nincs béke és biztonság valamelyik partnerországban az EU stabilitása is veszélyben van
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1654771381
[modified] => 1654772252
)
[title] => Ha nincs béke és biztonság a partnerországokban az EU biztonsága is veszélyben van!
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=50471&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 50471
[uk] => 50484
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 50473
[image] => Array
(
[id] => 50473
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bocskor-andrea.jpg
[original_lng] => 57554
[original_w] => 994
[original_h] => 570
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bocskor-andrea-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bocskor-andrea-300x172.jpg
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bocskor-andrea-768x440.jpg
[width] => 768
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bocskor-andrea.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bocskor-andrea.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bocskor-andrea.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bocskor-andrea.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1654767388:3
[views_count] => 2273
[_thumbnail_id] => 50473
[_edit_last] => 12
[translation_required_done] => 1
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fc7db47485fd700664c2d98be24a76fd] =>
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Az Európai Parlament ma az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálásáról vitázott és fogadott el jelentést. Gál Kinga és a kárpátaljai származású Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselői a jelentés kapcsán hangsúlyozták: a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül, teljes körű kivizsgálás és felelősségre vonás szükséges.
Bocskor Andrea kiemelte: „Ukrajnában a háború miatt milliók váltak hontalanná, kényszerültek elhagyni otthonaikat, több ezren vesztették életüket, sebesültek meg, váltak erőszak áldozatává, köztük gyermekek, nők, idősek. Bucsa, Irpiny és sok más település szörnyű emberi tragédiákat rejt, melyekre mielőbb fényt kell deríteni! Az elkövetett háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül, azok azonnali független vizsgálatát sürgetjük és a bizonyított háborús bűnöket meg kell büntetni! Elítélem az Ukrajna ellen indított orosz katonai agressziót és minden olyan ebből adódó cselekedetet, amely emberi szenvedéseket okozott!”
Gál Kinga kifejtette: „Háborús bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül. Minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell venni, hogy fény derüljön a háborús bűntettekre, azok teljes körű kivizsgálásra kerüljenek és az elkövetőket felelősségre vonjuk. Törekednünk kell a háború befejezésére és a béke visszaállítására, hiszen minél inkább elhúzódik a háború, annál nagyobb mértékű lesz az emberi szenvedés”.
„Eddig minden szankciós csomagot támogattunk. Az olajembargót tartalmazó hatodik szankciós csomagot viszont nem tudjuk elfogadni, mert az tönkretenné a magyar gazdaságot. Nekünk a magyar emberek érdekeit kell szem előtt tartanunk: Magyarország energiaellátása biztonságban van, ezt nem kockáztathatjuk” – hangsúlyozta Gál Kinga.
Több, mint két hónapja tart a háború Ukrajnában, sajnos a béketárgyalások zsákutcába futottak, pedig a mihamarabbi békés rendezés lenne a cél, mondja Bocskor Andrea Fideszes EP képviselő.
A kárpátaljai származású politikus kiemelte: az 1 millió lakosú Kárpátaljára már fél millió belső-ukrajnai menekült érkezett, ez új feladatok elé állítja a helyi magyar közösséget is. Bocskor Andrea kitartásra buzdítja a helyi magyarokat, mint fogalmaz: az anyaország támogatására továbbra is számíthatnak.
Magyarország álláspontja mindig megegyezik a közös uniós és Nato-s állásponttal – mondta Bocskor Andrea, európai parlamenti képviselő a TV21 Ungvárnak adott interjújában.
Mint mondta a múlt heti strasbourgi plenáris ülésen volt alkalmuk többször is kifejteni véleményüket több téma kapcsán is. Bocskor Andrea felszólalásában kifejtette például azt, hogy támogatni kell az Ukrajnából menekülő kiskorúakat az Európai Unió területén, továbbá azokat is, akik az ország területén maradtak. „Az Európai Unió elfogadott egy jelentést Ukrajna mellett, amit a magyar EP képviselők is támogattak” – mondta el stábunknak Bocskor Andrea reagálva az igaztalan vádakra.
Brüsszelben több száz fő részvételével Ukrajnát támogató megmozdulást tartottak az Európai Parlament képviselői. A megmozdulást az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsol kezdeményezte.
Bocskor Andrea közösségi oldalán számolt be az eseményről, és hangsúlyozta: ismét szolidaritásunkat fejeztük ki Ukrajna, az ukrajnai lakosság, az ártatlanul szenvedő nők és gyermekek, civilek iránt.
Miután az Európai Parlament (EP) megvitatta az ukrán háborús helyzetet, kedden Brüsszelben Gál Kinga és Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselői sajtótájékoztatót tartottak. Gál Kinga hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt az európai egység fenntartásában, s jelenleg Európa egyik legnagyobb humanitárius segélyezési akcióját hajtja végre. Bocskor Andrea arról beszélt: a kárpátaljai magyarok szempontjából nagyon veszélyes az elindult dezinformációs kampány. Bejelentették, hogy a Fidesz támogatja az EP orosz agressziót elítélő állásfoglalását.
Fotó: facebook.com/BocskorAndreaEP
– Magyarország teljes mértékben elítéli az orosz katonai agressziót, és kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – hangoztatta sajtótájékoztatóján Gál Kinga kedden Brüsszelben. A Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke szerint Magyarország a béke pártján áll, a béke helyreállítását tartja a legfontosabb célnak. Mint mondta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a felek újra tárgyalóasztalhoz üljenek, hogy a diplomácia eszközei érvényesüljenek. Gál Kinga szerint jelenleg elengedhetetlen, hogy az európai egység megmaradjon.
„Magyarország érdekelt az európai egység fenntartásában, ennek érdekében eddig is mindent megtett” – hangoztatta a képviselő, hozzátéve: az álhírekkel ellentétben hazánk eddig minden uniós szankciós csomagot támogatott, beleértve az Európai békekeretet is. Kijelentette, nem engedhetjük, hogy Magyarország belesodródjon a háborúba. – A határ túloldalán egy kétszázezres magyar közösség él. Háborús helyzetben a nemzeti kisebbségek még kiszolgáltatottabbak, még kitettebbek az álhíreknek, dezinformációnak. Így oda kell figyelnünk a kárpátaljai magyar közösség biztonságára is – mondta. Emlékeztetett: jelenleg hazánk a magyar történelem és Európa egyik legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre. – Magyarországra tegnap estig több mint kilencvenezer menekült érkezett. Mindenkit befogadunk, függetlenül attól, Ukrajna mely részéről menekül vagy milyen etnikumú. Az egész ország egy emberként segít – jelezte. A delegációs elnök a tájékoztatóján többször megerősítette: elég volt az álhírterjesztésből, a dezinformációból!
Elfogadhatatlan, hogy egy ilyen kritikus időszakot arra használjanak, hogy ideológiák mentén sértsék az ország, a nemzet érdekét. Felszólítom a baloldalt, hogy ezzel azonnal hagyjon fel!
Bocskor Andrea: Kárpátalja egyelőre a béke szigete
A sajtótájékoztatón Bocskor Andrea kárpátaljai magyar politikus elmondta: a Magyarországra érkező menekültek nagy száma ellenére nagyon sokan maradtak továbbra is Ukrajnában, főleg olyanok, akik számára nagyon fontos, hogy védjék életük munkáját s a szülőföldet. – Ukrajna és Kárpátalja eddig sem voltak könnyű gazdasági helyzetben. Most még nehezebb a helyzet, az árak óriási mértékben növekednek – hangoztatta az európai parlamenti képviselő, egyúttal kulcsfontosságúnak nevezve, hogy a humanitárius segélyek célba érjenek. Bocskor Andrea szerint fontos továbbá, hogy az ukrán hatóságok is megkönnyítsék a segélyek érkezésének folyamatát.
Fotó: facebook.com/BocskorAndreaEP
„A háború hatodik napján szerencsére elmondhatjuk, hogy Kárpátalja egyelőre a béke szigete” – fogalmazott. Bocskor Andrea szerint épp emiatt sok a belső menekült a térségben: őket a helyieknek kell ellátniuk, ami nagy kihívást jelent számukra. Hozzátette: Kárpátalja is üdvözölte, hogy az EU pozitívan fogadta Ukrajna csatlakozási perspektíváját. – Reméljük, ez előrelépést jelent abban is, hogy mielőbb újra béke legyen – tette hozzá. Jelezte: a kárpátaljai magyarok szempontjából nagyon veszélyes az elindult dezinformációs kampány.
– Mi a békés együttélésben vagyunk érdekeltek. A kárpátaljai magyarok mostani nehéz helyzetét senki ne használja kampánytémaként! – hangoztatta Bocskor Andrea, aki szerint a béke helyreállítása után is a békés együttélés lesz a cél.
A Fidesz politikusai a tájékoztatón megerősítették, hogy a delegáció megszavazza az EP orosz agressziót elítélő állásfoglalását.
A jelentésről szólva Gál Kinga Brüsszelben elmondta azt is: most is érvényesült azért az a tendencia, hogy az uniós parlament „rá akart licitálni” a tagállamok akaratára, jelen esetben az elfogadott szankciókra. – Voltak merész módosító javaslatok a baloldal részéről, s a jelentésben így is maradtak problematikus bekezdések.
„A jelen helyzetben viszont az európai egységes álláspont a cél” – összegezte a delegáció véleményét.
Február 15–17-én Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az Európai Parlament (EP) székhelyeire, Brüsszelbe és Strasbourgba tett látogatást, s a kárpátaljai magyarság helyzetéről több fórumon is beszámolt.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
A KMKSZ elnöke Strasbourgba tett látogatásának első állomásaként a Fidesz–KDNP európai parlamenti frakciója keddi delegációs ülésének vendége volt. A megbeszélésen szó esett az orosz–ukrán konfliktus kárpátaljai magyarságra gyakorolt hatásairól, illetve az ukrajnai magyar kisebbség jogszűkítési folyamatáról. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a harmincéves független Ukrajna és az itt élő kárpátaljai magyarság az eddigi legnehezebb időszakát éli meg, s kiemelték, hogy mindannyian a békében érdekeltek, valamint abban, hogy a kárpátaljai magyar közösség nemzeti azonosságtudatának megtartásával élhessen szülőföldjén.
Brenzovics László és Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője szerdán Brüsszelbe utazott, ahol eredményes tárgyalást folytattak Várhelyi Olivérrel, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosával. A KMKSZ elnöke felvázolta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét. Az orosz–ukrán válság kapcsán megerősítették, hogy a békés megoldásban érdekeltek. Várhelyi Olivér ezután tájékoztatta vendégeit az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatásairól, egyebek mellett a határ menti infrastruktúra tervezett fejlesztéseiről.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
Ezt követően Brenzovics László az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages [Minority Intergroup]) csütörtöki strasbourgi ülésének vendége volt. A kárpátaljai magyar politikus ismertette az ukrajnai magyarság jogi helyzetét, mely rendkívüli nehézségeket élt át az elmúlt időszakban, hiszen az utóbbi években Ukrajnában olyan kisebbségi vonatkozású törvények születtek, amelyek ellehetetlenítik a kárpátaljai magyar közösség nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogainak gyakorlását.
A fórum első felében az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN), a Nyelvi Sokszínűséget Elősegítő Európai Hálózat (NPLD) és az Európai Nyelvi Egyenlőségi Hálózat (ELEN) képviselői bemutatták azokat a nemzeti és nyelvi kisebbségek támogatására és védelmére vonatkozó javaslataikat, amelyeket a Konferencia Európa jövőjéről platformján nyújtottak be.
Az ukrán kormányzat 2022. január 10-én benyújtotta a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című dokumentum implementációjáról szóló ötödik jelentését. A KMKSZ-szel együttműködve kárpátaljai társadalmi szervezetek alternatív jelentést készítettek, mint ahogyan tették ezt az előző országjelentés kapcsán is. Az ülés második részében került sor a kárpátaljai magyarok helyzetének kiértékelésére, valamint az árnyékjelentés bemutatására.
A KMKSZ által szakértők bevonásával készített dokumentum azt elemzi, hogy Ukrajna az elmúlt években miként mondta fel sorban a kisebbségekért vállalt korábbi kötelezettségeit. Ilyen a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény és azt ezt követő nyelvtörvény is, melyek az ukránon kívül ellehetetlenítik az egyéb nyelvek használatát.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
A Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője által összeállított színes prezentációval – konkrét esetekkel, nyelvi tájképes fotókkal, kutatási eredményekkel és statisztikai adatokkal alátámasztva – mutatták be a kárpátaljai magyarságot érintő folyamatos jogszűkítések következményeit. Az árnyékjelentésben és az előadásban a szakértők hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai magyarok nem kérnek különleges jogokat Ukrajnától, mindössze az eddig elért eredményeiket szeretnék megőrizni, az eddig megszerzett jogaikat szeretnék megvédeni.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a Szövetség delegációja rendkívül feszült időpontban érkezett Strasbourgba, hiszen a napokban tetőfokára hágott a háborús feszültség Ukrajna és Oroszország között. Hozzáfűzte, hogy Ukrajnában a béke helyreállítása aligha elképzelhető a jelenlegi nyelvpolitika megváltoztatása nélkül. Az elmúlt évek felelőtlen törvénykezése miatt ráadásul lehetetlenné vált a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek betartása is.
„Látogatásunk célja az volt, hogy bemutassuk azt az árnyékjelentést, amely kárpátaljai magyar szakemberek bevonásával készült, s a Keretegyezmény ukrajnai végrehajtásáról szól. A végkövetkeztetésünk ezzel kapcsolatban az, hogy a jelenlegi jogi környezetben Ukrajnában ezeket a nemzetközi szerződéseket már nem lehet végrehajtani. Ezt figyelembe kell vennie az Európai Parlamentnek, az Európa Tanácsnak és azoknak a bizottságoknak, amelyek felügyelik ezen szerződések végrehajtását” – jelentette ki a KMKSZ elnöke.
„Továbbra is meggyőződésünk az, hogy Ukrajnában a béke és a stabilitás helyreállítása, a jószomszédi kapcsolatok renoválása aligha lehet megoldható anélkül, hogy változtatnának a nyelvi és kisebbségi politikán” – nyilatkozott az ülést követően a TV21 Ungvár stábjának Brenzovics László.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, ugyanakkor nyelvi jogaik továbbra is szűkülnek – erről Bocskor Andrea EP-képviselő beszélt az ülésen. Kiemelte: a kárpátaljai magyarok nem kérnek különleges jogokat Ukrajnától, mindössze az eddig elért eredményeiket szeretnék megőrizni.
„Ukrajna vállalta azt a nemzetközi kötelezettséget az Európa Tanácson belül, hogy ratifikálta a kisebbségi jogokról szóló Keretegyezményt, s erről rendszeresen nyújt be jelentéseket. Januárban Ukrajna benyújtotta az ötödik jelentését. A kárpátaljai magyar szervezetek és a politikai érdekképviselet úgy gondolta, hogy ezt nekünk is szemügyre kell vennünk, és hozzá kell fűznünk a mi tapasztalatainkat, hogy Ukrajna hogyan hajtja végre a kisebbségi jogokat, és hogyan garantálja a kisebbségeknek az egyenlőséget, a diszkriminációmentességet és mindent, ami megilleti őket állampolgári jogon. Sajnálatos módon mire végére értünk az ukrán jelentés elemzésének, kiderült, hogy Ukrajna olyan törvényeket hozott, fogadott el az utóbbi években, amelyeknek köszönhetően nem is tudja végrehajtani azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket vállalt és aláírt” – magyarázta Bocskor Andrea.
„Ukrajna – sajnálatos módon – sem az érdekképviselet terén, sem a nyelvi jogok terén nem biztosít egyenlőséget a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak, majdhogynem másodrangú állampolgárokként kezeli a nemzeti kisebbségeket – hangsúlyozta a kárpátaljai származású EP-képviselő, hozzátéve: – Ezért úgy gondoltuk, hogy erről magas szinten, nemzetközi fórumokon is beszélnünk kell, s fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy amellett, hogy a kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, és nem szeretnék azt, hogy az orosz–ukrán konfliktus a nemzetiségi jogok csorbítását is háttérbe szorítsa, ezért úgy gondoljuk, hogy nekünk egy olyan Ukrajnára van szükségünk, ami stabil, demokratikus, és tiszteli a nemzeti kisebbségeit.”
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy az ukrán hatalom oly módon nyirbálta meg a nyelvi jogokat, hogy azok az ukrán–magyar, illetve az ukrán–román alapszerződésekkel is szembemennek.
„Az ukrán alkotmány és az ukrán törvénykezés nem kisebbségbarát, sőt arra igyekeznek, hogy a kisebbségi jogokat visszavonják, ezáltal másodrangú polgárokká váljanak a nemzeti kisebbségek. Tulajdonképpen a kommunizmus összeomlása óta igyekeztek ezeket a jogokat visszaszerezni a nemzetiségek, egy kicsit jobb helyzetbe jutottak, most azonban a visszaépülést látjuk. Ezt nem volna szabad engedni!” – mutatott rá Vincze Loránt, hozzátéve, hogy az ülés megfelelő alkalmat biztosított arra, hogy a kárpátaljai magyar közösség ismét bemutassa jelenlegi helyzetét, s felhívják a figyelmet az európai szolidaritás fontosságára a nemzetiségi kérdéseket illetően.
Az elmúlt években Ukrajnában az orosz–ukrán konfliktusra hivatkozva kezdtek el jogfosztó törvényeket hozni. A kárpátaljai magyarság képviselői már számos alkalommal szót emeltek az ellen, hogy a magyar kisebbség ügyét azonos lapon kezeljék a háborús szembenállással. Az is világosan látszik, hogy az utóbbi időben elfogadott kisebbségi törvények következtében Ukrajna már nem tud megfelelni nemzetközi kötelezettségvállalásainak, a kárpátaljai magyarok ugyanakkor továbbra is kiállnak jogaik biztosításáért anyanyelvük, nemzeti identitásuk és kultúrájuk megőrzése érdekében.
Az ukrajnai nyelvi jogokról volt szó az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának csütörtöki ülésén Strasbourgban.
Az ülésen Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a szövetség delegációja rendkívül feszült időpontban érkezett Strasbourgba, hiszen a napokban a tetőfokára hágott a háborús feszültség Ukrajna és Oroszország között. Hozzátette viszont, hogy Ukrajnában a béke helyreállítása aligha elképzelhető a jelenlegi nyelvpolitika megváltoztatása nélkül.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Választmányi gyűlésére január 29-én került sor A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában, mely fórumhoz online csatlakozott Brenzovics László KMKSZ-elnök, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is. A tanácskozáson megvitatták az aktuálpolitikai helyzetet, döntés született a KMKSZ közgyűléseinek menetrendjéről, valamint nyilatkozatot fogadtak el egy árnyékjelentés készítéséről.
Brenzovics László az ukrán aktuálpolitikai helyzetet ismertető beszámolójában kiemelte, meglehetősen nehéz és zavaros időket élünk, hiszen rég volt már olyan, amikor reális háborús veszély áll fenn. A háborús fenyegetettségnek Ukrajna számára rendkívül súlyos következményei vannak: a hrivnya árfolyama folyamatosan romlik, s ez a folyamat mára 5 milliárd dollár kárt okozott, az országból kivonják a tőkét, a gáz- és üzemanyagár a magasban van – mindezek az egyébként is nehéz helyzetben lévő Ukrajna számára katasztrofális gazdasági következményekkel járnak. „Ez erősíteni fogja az emigrációt, a munkanélküliséget, s az emberek életkörülményeinek romlásához fog vezetni” – mutatott rá a politikus.
A KMKSZ elnöke ugyanakkor örvendetesnek tartja azokat a tárgyalásokat, levélváltásokat – elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között –, amelyek keresik a megoldást a kialakult helyzetre. „Az is világos, hogy a minszki megállapodás életbe léptetésén kívül jelenleg nem igazán van más terv, azonban tudjuk, hogy Ukrajna lakosságának jelentős része és az állam vezetői sem támogatják a minszki megállapodást és annak teljes körű végrehajtását” – ez furcsának tűnik, ugyanis a megállapodás értelmében Oroszország támogatná a donyecki és luhanszki területek reintegrációját Ukrajnában azzal a feltétellel, hogy ezek a területek széles önkormányzati autonóm jogokkal rendelkeznének. „Nem lesz egyszerű feladat ennek a problémahalmaznak a megoldása, azonban nincs más kiút, ha békét akarunk. Márpedig mi békét akarunk, és úgy véljük, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása csak tárgyalásos, békés úton lehetséges. Meggyőződésünk az is, hogy kedvező módon befolyásolná a békefolyamatot, az ország stabilitását és biztonságát, ha azokat az intézkedéseket, melyek az ukrajnai kisebbségek nyelvi jogait szűkítették, megváltoztatnák, renoválnák az elvett jogokat mind a nyelvi, mind az oktatás területén” – szögezte le Brenzovics László.
A politikus tájékoztatta a választmányt a Kárpátaljai Megyei Tanács delegációjának budapesti látogatásáról: „A tárgyalások konstruktívak voltak, s arra irányultak, hogy újra megerősödjön az együttműködés a határtérségben, s azokat a nagy problémákat, amelyekkel küzdünk, próbáljuk meg a jövőben megoldani.” Ilyen probléma a Jánosiban található hulladéktároló kérdése is. A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza EGTC) 5 millió euró támogatást nyert egy európai uniós pályázaton, mely összeget fel lehetne használni a hulladéktároló felépítésére. Ahhoz azonban, hogy az építmény megfelelő minőségű legyen, hiányzik 2–2,5 millió euró. A tanácskozáson a kárpátaljai küldöttség ígéretet kapott arra, hogy a magyar kormány kiegészíti a fennmaradt összeget.
Brenzovics László elmondta, hogy nem történt előrelépés a KMKSZ alapítványai ellen irányuló bűnvádi eljárásokban, azok továbbra is egy helyben állnak. Az abszurditást az is mutatja, hogy amikor az ország valós háborús veszélynek van kitéve, a vezetők nem tudnak összefogni, ehelyett politikai haszonszerzésre használják a zavaros helyzetet – közölte a KMKSZ elnöke.
„Minden nehézség ellenére a KMKSZ továbbra is él, működik, és tervekkel nézünk a jövő elé!” – jelentette ki Brenzovics László, reflektálva a Magyar Levente külügyminiszter-helyettessel folytatott tárgyalásokra, melyeken szóba került az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program folytatása is. Jelenleg a program során elért eredmények és negatívumok összegzésén dolgoznak, valamint egy újabb gazdaságfejlesztési terv kidolgozása van folyamatban. „Számunkra fontos, hogy a kárpátaljai magyarság által lakott területeken munkahelyeket teremtsünk” – szögezte le a Szövetség elnöke.
„A következő hetek, hónapok rendkívül feszültek lesznek mind Ukrajnában, mind az egész térségben, azonban legyünk optimisták és reménykedjünk abban, hogy ebből a válságos helyzetből pozitív kiutat fognak találni a nagyhatalmak, a közép-kelet-európai országok, és elkerül bennünket a háborús veszély. Ugyanakkor ennek a válságnak következményeképpen Ukrajna politikája is megváltozik, s azokat a döntéseket, amelyek feszültséget okoztak és okoznak, amelyek hátrányosan érintik az országban élő kisebbségeket, megváltoztatják” – húzta alá Brenzovics László.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő beszédében mozgalmasnak, változékonynak és kiszámíthatatlannak nevezte a jelenlegi helyzetet, amely nemcsak Európára, Ukrajnára, Kárpátaljára, hanem az egész világra jellemző. Rámutatott, hogy a koronavírus-járvány hatalmas károkat okozott világszerte, azonban az oltás megoldást jelent a vírus megfékezésére. Az orosz–ukrán konfliktus kapcsán a politikus elmondta, hogy az uniós parlamenti képviselők egy része „talán nem a józan ésszel gondolkozva majdhogynem ultimátumot is adna Oroszországnak, ők nem értik meg azt, hogy ezek a megnyilvánulások bizony az emberek bőrére mennek”. A Fidesz–KDNP delegációja minden fórumon azt hangsúlyozza, hogy a háborús konfliktus 2014 óta áll fenn, ezért nem kellene a már amúgy is feszült helyzetet jobban szítani, sokkal inkább a békés megoldásra kellene törekedni tárgyalásokkal diplomáciai úton.
A kisebbségvédelem ügye nehezebbé vált, ugyanis, aki felemeli a hangját az Ukrajnában élő kisebbségek mellett, azt a vádat kapja, hogy Oroszország kezére játszik. Bocskor Andrea ugyanakkor elmondta, hogy vannak olyan fórumok, melyeken napirenden tudják tartani a kisebbségek kérdését, s beszámolhatnak a kárpátaljai magyarság helyzetéről is.
Az április 3-ára kitűzött magyarországi országgyűlési választások kapcsán a politikus hangsúlyozta a Kárpát-medencei magyarság összefogásának jelentőségét, s mindenkit arra biztatott, hogy akinek módjában áll, éljen szavazati jogával és vegyen részt a választásokon.
Bocskor Andrea felszólalásának végén kifejezte nagyrabecsülését a KMKSZ-nek és minden tagjának, akik a nehéz körülményekben is kitartanak a Szövetség, a szülőföld, a magyar identitás és az elvek mellett. Végül Schmitt Pál egykori köztársasági elnök szavait idézve kiemelte: „Kárpátalja sokunk számára nem külügy, nem belügy, hanem szívügy.”
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke ezután ismertette a 2022. évi közgyűlések menetrendjét, majd a Választmány döntött a Szövetség alapszervezeti és középszintű szervezeteinek közgyűléseiről. A KMKSZ közgyűlését március 26-ára jelölték ki, az aktuális járványügyi szabályokhoz igazodva.
Ezt követően Vida László ungvári magyar első beosztott konzul szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében emlékeztetett: „Magyarország őszintén elkötelezett a jószomszédi kapcsolatok erősítése mellett. Ezt mutatják az évek óta Ukrajnának nyújtott humanitárius és egyéb támogatások, amelyek nemzetiségi hovatartozás nélkül szolgálják a Kárpátalján és a Kárpátokon túl élő embereket.” Utalva a járvány elleni védekezés időszakában nyújtott segítségre a diplomata kiemelte: a nagy lezárások idején egy időszakban Magyarország maradt az egyetlen ország, amelyik biztosította Ukrajnából az EU-ba beutazók számára a tranzitlehetőséget; több mint 20 ezer magyar és nem magyar kárpátaljai lakos vett fel térítésmentesen védőoltást a határ magyar oldalán; s a magyar állam az elmúlt évben összesen 120 lélegeztetőgépet adományozott ukrajnai kórházaknak, ezeknek többsége nem kárpátaljai intézmény. „Magyarország a jövőben is segíteni fog Ukrajnának, egyidejűleg azonban elvárja, hogy Ukrajna is tartsa tiszteletben és biztosítsa a magyar kisebbség szerzett jogait, az anyanyelv használatához, a nemzeti önazonosság megőrzéséhez fűződő jogokat” – szögezte le.
A konzul átfogó tájékoztatást adott a 2022. április 3-i magyarországi országgyűlési választás és népszavazás gyakorlati tudnivalóiról, illetve válaszolt a választmány felől érkezett kérdésekre is. A szavazás menetéről szóló tájékoztatókhoz mindenki hozzáférhet Magyarország Ungvári Főkonzulátusának és Beregszászi Konzulátusának honlapján.
Molnár László kulturális titkár az előző évekhez hasonlóan felvázolta a KMKSZ idei rendezvényeit, melyeket a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak.
Az ülés végén a választmány nyilatkozatot fogadott el, amelyet Darcsi Karolina politikai és kommunikációs titkár olvasott fel. A dokumentum szerint az ukrán illetékes szervek által közzétett, a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről ukrajnai végrehajtásával kapcsolatos ötödik időszakos jelentés számos pontatlanságot és a tényeknek nem megfelelő elemet tartalmaz. Ebből adódóan a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával árnyékjelentést készít, melyet közzétesz, illetve megküld az Európa Tanács illetékes szerveinek.
Brenzovics László zárszavában köszönetet mondott mindazoknak, akik képviselik a magyar ügyet Kárpátalján. A következő hetekben sok dolog el fog dőlni, s a viharfelhők eloszlanak felőlünk, s egy pozitív kibontakozási folyamat indul el – fogalmazott.
Ukrajnában január 16-án életbe lépett a sokat vitatott nyelvtörvény azon rendelkezése, melynek értelmében kötelezővé válik az ukrán nyelv használata a szolgáltatói szféra és a kereskedelem minden szintjén. A hírre Bocskor Andrea, kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő facebook-os bejegyzésében reagált.
