Beregszászba látogatott Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, ahol megbeszélést tartott Babják Zoltánnal, Beregszász polgármesterével. A magyar kisebbség jogkorlátozásáról szólva kiemelte: „kormány és ellenzék ugyanazt gondolja […], a kárpátaljai magyaroknak járnak azok a kollektív nemzetiségi jogok, amelyek Európában minden nemzetiséget megilletnek.
A háborús nehézségekkel küszködő kárpátaljai testvérvárost emelődarus kocsival és mosó-szárító gépekkel segítette a magyar főváros, továbbá a geotermikus energia kiaknázási lehetőségeinek felmérésében ígért még segítséget a budapesti főpolgármester. Karácsony Gergely többnapos programjának kezdetén, február másodikán elsőként Babják Zoltán polgármesterrel és a Beregszászi kistérség képviselő-testületének tagjaival, valamint a beregszászi önkormányzat vezetőivel találkozott a beregszászi városházán, ahol tudósítónk kérdéseire is válaszolt. Tervei között szerepel, hogy ismerkedik a várossal, annak intézményeivel, illetve helyi politikai szereplőkkel is találkozni fog, valamint ellátogat a mennyei század emlékfalához és a város temetőjébe, a harcok során életüket vesztett katonák sírjához.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere az általa vezetett kistérség mindennapjairól és a háborús helyzet okozta nehézségekről tájékoztatta a budapesti vendégeket. Elmondta, hogy testületi döntés értelmében a város fenntartására alapvetően szükséges forrásokon felül minden pénzt átutalnak az ország védelme érdekében. Így fejlesztésekre semmilyen lehetőségük nem maradt, ebben kértek segítséget testvértelepülésüktől, Budapesttől. A magyar fővárosnak köszönhetően már korábban épült egy műfüves futballpálya a Beregszászi Kossuth Lajos Gimnáziumban, illetve egy játszótér is Beregszászban, s egy szociális konyha működtetését is támogatja Budapest.
Babják Zoltán elmondta még, hogy a 44 ezer lakosú kistérség ukrán iskoláiban 1 587 gyerek tanul, míg magyar iskoláikban 3 142-en. Majd gyorsan pontosította is az általa elmondottakat: „Az országban nem létezik már olyan, hogy magyar vagy ukrán iskola, minden iskola ukrán. Ahol lehetőségünk van rá, ott nyitunk magyar osztályt, és magyar nyelven oktatjuk a gyermekeket.” Beregszász első embere elsősorban az energiahatékonyságot növelő megoldások, rendszerek kiépítésében kért segítséget, illetve elmondta, hogy a városfenntartáshoz szükséges gépeknek és térfigyelő kameráknak is örülnének.
Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy örömmel látogatott el Beregszászba, ahol végre személyesen is tudott találkozni beregszászi kollégájával. A háború kirobbanása óta már kétszer tudott a magyar főváros segíteni kárpátaljai testvérvárosának, ezúttal egy kosaras emelődarus gépkocsit adományoznak Beregszásznak, ami a város közvilágításának karbantartását segíti majd, illetve nyolc darab mosó-szárító gépet. A főpolgármester elmondta, hogy Budapest a magyar nemzet fővárosa is egyben, ezért a mindenkori budapesti főpolgármesternek a főváros mellett minden magyar és minden magyarok lakta településért is felelősséget kell éreznie. Bejelentette, hogy a geotermikus energiában rejlő lehetőségek hasznosításának felmérésében igyekeznek majd segíteni Beregszásznak. Szakértői csapatot küld, amely felméri majd, hogyan lehetne ezt a föld mélyén rejlő lehetőséget az energiaellátás, a középületek fűtése vagy a turizmus területén hasznosítani a kárpátaljai városban. Elmondta, hogy az ukrán nagykövetség kérésére több ukrán városnak is adományoztak buszokat, amennyiben lenne ilyen igény, Beregszászba is küldenének.
A városi tanács képviselői közül Kovács Zoltán, az Andrij Baloga Csapata Párt frakcióvezetője kért szót, s Andrij Baloga munkácsi polgármester megbízásából meghívta Munkácsra Karácsony Gergelyt, aki udvariasan jelezte, hogy ezúttal feszes programja miatt nem tud eleget tenni a meghívásnak, de egy későbbi munkácsi látogatás lehetőségét nem zárta ki. Babják Zoltán viccesen megjegyezte, hogy a Turul-szobor újraavatására ő is szívesen elkísérné a főpolgármestert Munkácsra – amin a jelenlévők többsége jót derült.
Kérdésünkre válaszolva Karácsony Gergely elmondta: „Minden magyar állampolgár és magyar nemzetiségű polgár abban érdekelt, hogy a kárpátaljai magyaroknak a kollektív jogai, nyelvhasználatban és az anyanyelvi oktatásban érvényesüljenek. Nyilván egy háborús helyzetben a béke az elsődleges dolog, de azt gondolom, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozásának folyamatában érvényes garanciákat lehet kapni annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok használhassák a nyelvüket, megéljék a nemzeti identitásukat, használhassák a szimbólumaikat. Nyilván a háború traumákat okoz, és a trauma rossz tanácsadó minden népnek, ezért bízom abban, hogy a lehető leghamarabb béke lesz, és sikerül a háborús traumák alól kiszabadítani a kárpátaljai magyar közösséget feszítő ügyeket. A magyar belpolitikában kormány és ellenzék ugyanazt gondolja ebben a kérdésben, a kárpátaljai magyaroknak járnak azok a kollektív nemzetiségi jogok, amelyek Európában minden nemzetiséget megilletnek.”
A főpolgármester kijelentette, hogy vannak vitái a magyar kormánnyal bizonyos ügyekben, de ez nem tartozik azok közé. „2017-ben én az ukrán nagykövetség előtt tüntettem a nyelvtörvény elfogadásakor. Nem tegnap találtam ki, amit ezzel kapcsolatban most elmondtam, hanem világéletemben ebben hittem. Ez nem pártpolitikai kérdés, ez európai és nemzeti ügy” – szögezte le Karácsony Gergely.
A Beregszászi kistérség képviselőtestületének idei utolsó ülésén elfogadták a 2023. évi költségvetést 412 millió hrivnya értékben. Kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy megfelelő mértékben tudják támogatni Ukrajna védelmi képességét. A hatályban lévő törvények értelmében jelenleg a kistérségekben kizárólag sürgősségi felújítások végezhetők, így nagyobb infrastrukturális beruházások idén nem kerültek a költségvetésbe sem. Az ülésen részt vett Oleh Jurascsuk, a megyei áramszolgáltató munkácsi fiókjának vezetője is, aki beszámolójában tájékoztatta a testületet, hogy Kárpátaljára a szükséges árammennyiség csupán fele érkezik jelenleg, emiatt pedig a továbbiakban is áramkimaradásokkal kell számolni. Az ülésen a költségvetés elfogadása mellett a résztvevők meghallgatták a polgármester éves beszámolóját is.
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
Serbia is in an absolute state of crisis since the devastating tragedy when 15 people died after the canopy of the newly renovated train station collapsed in Novi Sad.pic.twitter.com/CtR57mq770
🔸Guranje i tuča između predstavnika vlasti i opozicije u Skupštini Srbije
U prenosu skupštinske sednice ton je bio isključen, pa se nije moglo čuti šta poslanici govore jedni drugima, niti se jasno videlo kako je otpočeo incident.
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármesterе videoüzenetben fordult a lakosokhoz, melyben a téli időszakra való felkészülésről, a melegedőhelyek kialakításáról és a városi tanács nemrégiben meghozott rendeleteiről tájékoztatott.
A polgármester elmondta, hogy 25 úgynevezett „Legyőzhetetlenségi pont” kialakítását tervezik: 11-et a városban és 14-et az elöljárói körzetekben.
„Ezek a helyiségek ideiglenes tartózkodási pontként funkcionálnak majd fűtéssel, forró teával, valamint a készülékek feltöltésének lehetőségével hosszú távú áramszünet esetén. Ezek üzemeltetése érdekében további generátorokat és üzemanyagot vásárlunk.
Ezen pontok munkájának koordinálásával kapcsolatban a városi tanács elindít egy forróvonalat a következő telefonszámon: 066 294 28 55. Fontos, hogy vegyék fel szomszédjaikkal is a kapcsolatot, nyújtsanak segítséget azoknak, akiknek szüksége van rá és amennyiben sürgős probléma lép fel (például, ha egy idős személy több napja nem jött ki házából és nem tudják vele felvenni a kapcsolatot), értesítsék a városi tanácsot az említett telefonszámon.
A társasházak támogatása érdekében a városi tanács elfogadott egy programot, mely által a tömbházak fűtési berendezéséhez vásárolt generátorok beszerzési költségét részben kompenzáljuk. Minden társasháznak van lehetősége a programban való részvételre, az igényelhető összeg maximum 30 ezer hrivnya lehet, miután megvásárolták az adott berendezést” – mondta el.
Babják Zoltán továbbá azt tanácsolta, hogy a családok költözzenek össze egy házba a hideg időszakra, esetleg a tömbházakból családi házba a városban vagy a kistérség egyik településén.
„Feltétlenül készletezzenek be tartós élelmiszerből, ivóvízből, gyógyszerekből, legyen előkészítve elegendő meleg ruha, powerbank, akkumulátor, lámpák, gyertyák és gyufa. Szükség van továbbá tartalékokra az üzemanyagból is járműveikhez, generátoraikhoz. Arra az esetre, ha nem lenne áram- vagy gázszolgáltatás, szerezzenek be szilárd alkoholos tablettát, melynek segítségével vizet forralhatnak és elkészíthetnek egyszerűbb ételeket. Meg kell értenünk, hogy teljes áramszünet (black out) esetén több napig, de akár egy hétig is áram nélkül maradhatunk. Ezért fontos, hogy mindannyian a lehető legjobban felkészüljünk erre a forgatókönyvre, és segítsük egymást” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy azon dolgoznak, hogy a kistérség stratégiailag fontos létesítményei számára tartalék erőforrásokat biztosítsanak. Jelenleg a kórház kazánházának autonóm áramellátásra van szüksége a helyiségek fűtéséhez, a szakemberek már dolgoznak a probléma megoldásán.
Kéréssel fordultak továbbá a katonai adminisztrációhoz annak érdekében, hogy könnyítsék meg a pékségek áramellátását legalább 10 órás stabil munkához, a vállalkozók készek alkalmazkodni az áramszolgáltató feltételeihez.
A vízművek létesítményei, a víztisztító telepek, a vízelvezető rendszer, a szivattyús telepek részben fel vannak szerelve további áramforrásokkal, ugyanakkor ezzel egyidejűleg dolgoznak a nagyobb teljesítményű generátorok beszerzésén.
Folyamatban vannak ezenkívül a munkálatok annak érdekében, hogy a Beregszászi kistérség minden nagyobb iskolájának óvóhelyén legyen internet-hozzáférés.
„Igen, nagyon kemény tél áll előttünk, mindennapi kellemetlenségekkel és stresszel. Ahhoz azonban, hogy leküzdjük az agresszor által okozott kihívást, össze kell tartanunk, erősnek és rendíthetetlennek kell lennünk, valamint segítenünk kell egymást! Kitartást kívánok mindenkinek!” – zárta beszédét.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője Babják Zoltán beregszászi polgármesterrel és a helyi képviselőtestülettel tárgyalt.
A megbeszélésen több gyakorlati kérdésről is szó esett, többek között a belső menekültek támogatásáról, az ukrán fegyveres erők igényeinek kielégítéséhez szükséges források városi költségvetésből történő elkülönítéséről, valamint a hadiállapot alatti oktatási folyamatról.
Tárgyaltak továbbá a beregszászi kórházról is, melynek területén az építkezési munkálatokat nem érkeztek befejezni a hadiállapot bevezetése miatt.
„Jelenleg azon dolgozunk, hogy támogatókat találjunk az építkezés befejezéséhez, a munka folyamatban van. Számos javaslatot kaptam továbbá a képviselőtestülettől, amelyeket figyelembe veszünk” – olvasható Viktor Mikita Telegram-csatornáján.
Március 19-én tartotta meg tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) Jánosiban, a Helikon Hotel konferenciatermében.
Ukrajna Legfelső Tanácsa 2015-ben elfogadta az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvényt, amellyel kezdetét vette az ukrán közigazgatási, vagy más néven decentralizációs reform, melynek következtében a városi és helyi falusi önkormányzatoknak úgynevezett kistérségbe kellett szerveződniük. Kárpátalja vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a korábbi 337 helyi önkormányzat 64 kistérségbe szerveződött.
A Legfelső Tanács 2020. július 17-én megszavazta A járások létrehozásáról és megszüntetéséről szóló rendeletet, amellyel a decentralizációs folyamat jogi szabályozása lezárult. Kárpátalja 13 járása helyett 6 járás (Beregszászi, Huszti, Munkácsi, Rahói, Técsői és Ungvári) maradt. Az újonnan alakult közigazgatási egységekben, járásokban a magyar nemzetiségűek aránya jelentősen csökkent, s megszűnt az országban egyetlen magyar többségű járás is. Ugyanakkor fontos, hogy Beregszász központtal megmaradt egy közigazgatási egység, mivel az előzetes tervek szerint a Beregszászi járást a szomszédos járások javára darabolták volna fel. A Beregszász központú járás megmaradásában nagy szerepet töltött be a megyei tanács KMKSZ-frakciójának munkája is.
A 2020. október 25-én megtartott helyhatósági választások már az új közigazgatási felosztás szerint zajlottak. A kistérségek vonatkozásában 12 magyar érdekeltségű kistérség jött létre (Csapi, Homoki, Nagydobronyi, Szürtei, Bátyúi, Beregszászi, Nagybégányi, Nagyberegi, Mezőkaszonyi, Tiszapéterfalvai, Tiszaújlaki, Viski) és további 8 kistérségben van magyar politikai érdekképviselet.
Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a megyei tanács képviselője a fórum napirenden szereplő pontjainak megvitatása előtti beszédében aláhúzta: maximálisan támogatták a decentralizációt, amennyiben annak folyamatát a szubszidiaritás elvét követve bonyolították volna le. Ez azonban nem így történt, ugyanis összekötve a közigazgatási reformmal az eredmény az önkormányzatok és járások redukálása lett. Számos kérdés felmerül az újonnan megalakult kistérségek működése kapcsán, s a cél az, hogy ezek működőképesek és sikeresek legyenek.
„Fontos, hogy legyen egy olyan platform, ahol a társulás tagjai teljesen legitim módon, törvényesen meg tudják a felmerült kérdéseket beszélni, tudnak egymásnak tanácsot adni, s lehetőséget kapnak arra, hogy szakmai segítségben részesüljenek, s olyan pénzügyi forrásokhoz jussanak, amelyek segítenek az anyagi problémák megoldásában. Erre hivatott leginkább ez a társulás” – fogalmazott Barta József, hozzátéve, hogy a KHÖT munkája előnyt jelenthet a határ menti önkormányzatok, valamint a kárpátaljai magyar közösség számára egyaránt. „Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy ne csak túléljük ezt a nehéz időszakot, hanem abból megerősödve kerüljünk ki” – szögezte le a KMKSZ alelnöke.
Tóth Miklós, a Beregszászi Járási Tanács képviselője beszédében kiemelte, a legnagyobb probléma valóban a tapasztalat-, a szakember- és a pénzhiány, ebben azonban összefogással képesek lehetnek pozitív eredmények elérésére.
Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnökének elmondása szerint a KHÖT munkája pozitívumokat hozhat a decentralizáció következtében kialakult határ menti önkormányzatok életébe, s amelynek tagjai hatékonyan tudnak egymással dolgozni, s már „a közeljövőben kézzel fogható eredményt tudnak felmutatni”.
A felszólalások után Babják Zoltán, a KHÖT elnöke ismertette a napirenden szereplő pontokat, amelyek elfogadását követően megtartotta elnöki beszámolóját. „Alig fél évre volt szükségünk a közigazgatási reform és a helyhatósági választások óta ahhoz, hogy újra egységbe kovácsoljuk a határ menti önkormányzatokat. Előremutató, hogy immár más felállásban és összetételben, de továbbra is együtt gondolkodva törekszünk a társulat alapszabályában megfogalmazott célok és feladatok megvalósításán” – mondta Babják Zoltán, hangsúlyozva: a határ menti önkormányzatok hatékonyságának igazi kulcsa az összefogás, a tenni akarás és Magyarország Kormányának segítő szándéka.
„A decentralizációs reform következtében előállt adminisztratív önkormányzás és az újonnan előállt szervezeti jogkörök elég nehéz és komoly kihívások elé állították nemcsak a magyar vonatkozású kistérségi önkormányzatokat is. Ezen kihívások és újdonságok megfelelő szintű elsajátítása kell, hogy legyen az elsődleges szempontja az önkormányzatok képviselő-testületei, valamint végrehajtó bizottságai számára. A 150, különböző szintű mandátumhoz jutott képviselőink túlnyomó többsége első alkalommal lett képviselő, és a mandátummal járó kötelezettségeivel és jogaival nincs teljesen tisztában. Az előttünk álló 2021-es év nagy megpróbáltatások elé állítja az önkormányzati végrehajtó bizottságokat is.” – emelte ki.
Az újonnan előállt megyei adminisztratív felosztás kihívásait figyelembe véve vált szükségessé a KHÖT újjászervezése. Az eddigi 65 tag jogutódjaként 12 önkormányzat lett a KHÖT tagsága: az Ungvári járásban a Csapi, a Szürtei, a Nagydobronyi Kistérségi Önkormányzatok; a Beregszászi járásban a Tiszapéterfalvai, a Tiszaújlaki, a Beregszászi, a Nagybégányi, a Nagyberegi, a Kaszonyi, a Bátyúi Kistérségi Önkormányzatok; a Huszti járásban a Viski, s a Técsői járásban az Aknaszlatinai Kistérségi Önkormányzat.
„A KHÖT-projektek szavatolhatnák a határ menti magyarlakta települések biztonságát, a lakosság egészségügyi helyzetének és életszínvonalának javítását, a településen lévő magyar emlékművek, jelképek, falunévtáblák sértetlenségét, valamint a kisebbségek ellen elkövetett vandalizmus megelőzését és az elkövetők kilétének feltárását is” – foglalta össze Babják Zoltán pontokba szedve az újonnan megalakult kistérségek közös problémáit és az azok megoldására irányuló elképzeléseket.
„Egy biztos: fókuszban voltunk, vagyunk és leszünk. Mi meg fogunk felelni minden elvárásnak, a hatályos ukrán jogi kereteken belül mozgunk és fogunk is mozogni. A mi feladatunk az, hogy a mi munkánktól függők életszínvonala napról napra javuló tendenciát mutasson” – szögezte le, hozzátéve: „Nagyon sok elintézetlen ügy van még előttünk. Figyelembe kell vennünk a reformok nehézségeit és segítenünk kell egymást a hétköznapi problémák megoldásában.”
Az elnöki beszámolót követően a közgyűlés megerősítette a KHÖT 2021. évi tagságát, figyelembe véve a közigazgatási reform következtében átalakult önkormányzati felosztást, s ismertetve a 12 egyesületi tagot, egyhangú döntés született azok elfogadásáról.
A továbbiakban az elnök megválasztására került sor. A tagság egyhangúlag ismét Babják Zoltánnak szavazott bizalmat. Döntést hoztak az elnökségi tagok személyeiről, akik a következők: Jaroszlav Hajovics (Viski kistérség), Oroszi József (Tiszapéterfalvai kistérség) és Nagy Ferenc (Nagydobronyi kistérség). Az ellenőrző és etikai bizottság elnökének Nagy Annát (Nagybégányi kistérség), tagjainak Puskár Árpádot (Szürtei kistérség) és Urszta Jánost (Nagyberegi kistérség) választotta meg a közgyűlés. Végül döntöttek az ügyvezető igazgató személyéről, s a döntés értelmében a posztot Rezes József fogja betölteni.
„Nagyon érdekes kulcsszó a platform, hiszen ez a szervezet egy platformként kell, hogy szolgáljon a kistérségi képviselőktől kezdve a kistérségi vezetők, a járási és megyei tanácsi képviselők, a nemzetközi – határon túli, magyarországi és európai uniós – partnerek felkeresésében és együttműködésében. Ennek a munkának az első és legfontosabb célja az legyen, hogy minél több pozitívumot hozzunk a kistérségeknek. Erre vagyunk hivatva, ezért szerveztük most újra a KHÖT-öt, s remélem, hogy rövid időn belül már tudunk eredményt is felmutatni” – nyilatkozta a sajtónak Rezes József.
A közgyűlés végén a jelenlévők javaslatokat tettek a tagság esetleges bővítése kapcsán, illetve szó esett arról, hogy a nem tag települések hogyan vehetnének részt a KHÖT munkájában. Javaslatok születtek a tagsági díj értékének meghatározásában is. Az említett kérdéseket a későbbiekben megvizsgálják, s majd egy következő közgyűlésen kerülnek megvitatásra.
