Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette pénteken, hogy jórészt készen van az Örményország és Azerbajdzsán közötti békeszerződés, de továbbra is vannak vitás kérdések.
A két kaukázusi ország két háborút vívott egymással – az egyiket az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején, a másikat 2020-ban – az eredetileg többségében örmények lakta Hegyi-Karabah azerbajdzsáni beékelődés ellenőrzéséért. Baku 2023-ban villámoffenzívával teljesen elfoglalta a területet. A két ország többször is közölte, hogy békeszerződést akar kötni, de a tárgyalások Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítése ellenére nem értek célt.
Nikol Pasinján pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a 17 pontos békeszerződés két pontjában kell még megállapodni.
Az egyik pont arra vonatkozik, hogy nem vonultatják fel harmadik ország semmilyen haderejét a közös határon. A miniszterelnök hozzátette: Jereván azt javasolta, hogy az intézkedést azokon a határszakaszokon léptessék életbe, amelyeken már megtörtént a határvonal kijelölése.
A közös határ kijelölése a karabahi konfliktus mellett szintén évtizedek óta feszültség és vita forrása, és utóbbi a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) is folyik.
A miniszterelnök azt is közölte, hogy állandó eszmecserét folytatnak Bakuval az örmény foglyokkal kapcsolatban.
Jereván szerint Azerbajdzsánban továbbra is foglyok tucatjait tartják őrizetben, polgári személyeket és katonákat egyaránt, akiket az örmény határon, illetve Hegyi-Karabahban fogtak el. Közöttük van a volt karabahi „elnök”, Ruben Vardanján és más magas rangú vezetők is. Baku nemrég bejelentette, hogy bíróság elé állítják a volt karabahi vezetés 16 tagját.
Pasinján közölte, hogy országa diverzifikálni akarja külgazdasági kapcsolatait és csökkenteni függését Oroszországtól és az Eurázsiai Gazdasági Uniótól. Kormánya döntést hozott az európai piacokra irányuló export fejlesztéséről – tette hozzá.
Az örmény kormány január 9-én döntött az Európai Uniós csatlakozási folyamat megindításáról, a parlament februári ülésszakán tárgyalja a vonatkozó törvényjavaslatot.
Az Egyesült Államokkal fenntartott viszonnyal kapcsolatosan Pasinján leszögezte, hogy tekintetbe veszik partnereik érdekeit és aggodalmait. Nem fegyveres emberek érkezésére, hanem konzultációra számítanak – jegyezte meg.
A miniszterelnök azt is közölte: meg akarják változtatni az ország himnuszát és címerét. Alen Szimonján parlamenti elnök csütörtökön nyújtotta be az ezzel kapcsolatos javaslatot, arra hivatkozva, hogy az új változat jobban képviseli az örmény államot és kultúrát. A változtatásra több alkalommal tettek már javaslatot, Pasinján korábban többször is megjegyezte, hogy a címerben szereplő Ararát hegy valójában Törökországban található.
Január 1-től Azerbajdzsán korlátozza a vízum nélkül beutazó orosz állampolgárok tartózkodását – írja a Caliber.Az.
A miniszteri kabinet rendelete szerint Azerbajdzsán 2025-ben 90 napos tartózkodási korlátozást vezet be az országba vízum nélkül belépő orosz állampolgárok számára.
Korábban az azeri külügyminisztérium közölte, hogy Baku módosítja az orosz állampolgárok ideiglenes azerbajdzsáni tartózkodására vonatkozó szabályokat.
A Kreml tájékoztatása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton elismerte, hogy az orosz légvédelem éppen aktív volt abban az időszakban, amikor az azerbajdzsáni utasszállító repülőgép sikertelenül próbált leszállni a grozniji repülőtéren.
Putyin az eset kapcsán telefonon beszélt Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel, akitől bocsánatot kért a tragikus incidens miatt.
A beszélgetésben az orosz elnök azt mondta:
az azerbajdzsáni gép többször is megkísérelte a leszállást Groznijban. Ezzel egy időben Groznij, Mozdok és Vlagyikavkaz éppen ukrán harci drónok támadása alatt állt, és az orosz légvédelem elhárította ezeket a támadásokat
– állt a Kreml közleményében.
Az Azerbaijan Airlines (AZAL) légitársaság Bakuból Groznijba tartó gépe a kazahsztáni Aktau város közelében zuhant le szerdán. A gépen 62 utas és ötfős legénység volt, a balesetet 29 ember élte túl, részben súlyos sérülésekkel, a halálos áldozatok száma 38.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Kreml tájékoztatása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton elismerte, hogy az orosz légvédelem éppen aktív volt abban az időszakban, amikor az azerbajdzsáni utasszállító repülőgép sikertelenül próbált leszállni a grozniji repülőtéren.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1735461300
[modified] => 1735410453
)
[title] => Putyin bocsánatot kért az azerbajdzsáni géppel történt „tragikus incidensért”, de közvetlenül nem vállalta a felelősséget a katasztrófáért
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136546&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136546
[uk] => 136541
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 136440
[image] => Array
(
[id] => 136440
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3.jpg
[original_lng] => 293986
[original_w] => 1280
[original_h] => 960
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1735403254:5
[_thumbnail_id] => 136440
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3332
[_oembed_06d197c3497bfc2335fab510d2eeac05] =>
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
Az Európai Parlament csütörtökön elítélte a nem kielégítő azerbajdzsáni emberi jogi helyzetet, és felszólította az EU-t, hogy vessen véget a gázfüggőségnek Bakutól.
Az azerbajdzsáni emberi jogok folyamatos megsértése miatt, és attól tartva, hogy az Azerbajdzsánból az EU-ba irányuló gázimport növekedését a bakui orosz gázimport kompenzálhatja, az Európai Parlament képviselői az EU függőségének megszüntetését kérik az azerbajdzsáni gáztól.
„Az Európai Parlament felszólítja az EU-t, hogy vessen véget az Azerbajdzsánból származó gázexporttól való függőségnek” – áll az elfogadott szövegben.
A képviselők azt is kérik az Európai Bizottságtól, hogy függessze fel az EU és Azerbajdzsán közötti 2022-es stratégiai energiaügyi partnerségről szóló egyetértési megállapodást.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlament csütörtökön elítélte a nem kielégítő azerbajdzsáni emberi jogi helyzetet, és felszólította az EU-t, hogy vessen véget a gázfüggőségnek Bakutól.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1729940940
[modified] => 1729872206
)
[title] => Az Európai Parlament azt követeli, hogy állítsák le az EU függését az azerbajdzsáni gáztól
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130521&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130521
[uk] => 130437
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 130438
[image] => Array
(
[id] => 130438
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1.jpg
[original_lng] => 128442
[original_w] => 1600
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729861406:5
[_thumbnail_id] => 130438
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3359
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_dfbd26d5aaea5d0dff5c218b59586d3b] =>
A Szovjetuniótól való függetlenedés óta, az 1990-es években a korábbi választásokat nem tekintették teljesen szabadnak vagy tisztességesnek.
Az országot kormányzó Új Azerbajdzsán Párt szűk győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott választáson.
Az exit pollok szerint Ilham Aliyev elnök pártja az azerbajdzsáni parlament 125-ből 68-at szerzett a Milli Majlisból, ami némileg elmaradt a korábbi 69-hez képest. A többi helyet kis kormánypárti pártok vagy függetlenek kapták.
Mintegy 990 jelölt versengett a 125 parlamenti helyért.
A szavazás volt az első azóta, hogy a dél-kaukázusi ország tavaly villámtámadásba kezdett, hogy visszaszerezze az egykori szakadár terület, Hegyi-Karabah teljes uralmát.
A Szovjetuniótól való függetlenedés óta, az 1990-es években lezajlott korábbi választásokat nem tekintették teljesen szabadnak vagy tisztességesnek, és a Milli Mejlisre adott szavazás várhatóan nem hoz jelentős változásokat az Alijev pártja által uralt testületben.
Aliyev apja, Haidar 1993-tól 2003-ban bekövetkezett haláláig uralkodott Azerbajdzsánban, majd Ilham vette át az irányítást. Mindketten kemény kézzel kormányoztak, elfojtva a nézeteltéréseket, miközben a Kaszpi-tenger partján fekvő csaknem 10 millió lakosú ország gazdag olaj- és földgázkészleteiből gazdagodott.
Azerbajdzsán alkotmánya szerint a választást idén novemberben kellett volna megtartani. Ennek ellenére Alijev két hónappal előrébb tolta a dátumot, hogy elkerülje a COP29 ENSZ klímatárgyalások ütközését, amelyekre a fővárosban, Bakuban kerül sor.
Mintegy 50 szervezetet jelöltek ki független megfigyelőnek – közölte az azerbajdzsáni nemzeti választási bizottság. Az EBESZ, mint a legnagyobb megfigyelő szervezet, a tervek szerint később hétfőn ismerteti előzetes értékelését.
Három évtized után először szavaztak Hegyi-Karabahban is, ami azt jelképezi, hogy Azerbajdzsán megújította az ellenőrzést a térség felett.
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Azerbajdzsán hivatalosan is kérte felvételét a BRICS-országok csoportjába – jelentette be kedden Ayhan Hajizadeh azeri külügyi szóvivő.
„Azerbajdzsán hivatalos kérvényt terjesztett elő, hogy csatlakozhasson a BRICS-hez” – fogalmazott. A csoportot jelenleg Brazília, Oroszország, India, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Irán, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia alkotja. Baku csatlakozási szándéka már megfogalmazódott a Kína és Azerbajdzsán stratégiai együttműködéséről szóló közös nyilatkozatban, amelyet a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) július elején tartott kazahsztáni csúcstalálkozóján fogadtak el.
Sahiba Gafarova, az azeri törvényhozás házelnöke július 11-én, a BRICS 10. parlamentáris fórumán Szentpéterváron szintén arról beszélt, hogy Azerbajdzsán teljes jogú tagja kíván lenni az országcsoportnak. Hétfőn Vlagyimir Putyin orosz államfő látogatott Bakuba, ahol Ilham Aliyev azeri elnök fogadta. Az orosz elnök meghívta azeri hivatali partnerét a FÁK és a BRICS országcsoportok októberi csúcstalálkozóira Moszkvába, illetve Kazanyba.
Az azerbajdzsáni határőrség átvette az irányítást négy település felett a Qazaxi körzetben, az Örményországgal határos területen, a korábban kötött megállapodás értelmében – jelentette pénteken a TASZSZ hírügynökség.
Örményország még áprilisban jelentette be, hogy lakatlan településeket fog átadni Azerbajdzsánnak, ami a két fél szerint mérföldkőnek számít a két ország kapcsolatának békés rendezésében.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök döntése tiltakozásokat szított az országban, mivel a Qazax régió régóta területi viták tárgyát képezi a két ország között.
A francia belügyminiszter csütörtökön Azerbajdzsánt vádolta azzal, hogy Franciaország egyik tengerentúli területén, Új-Kaledóniában kirobbant zavargásokat gerjeszti.
Gérald Darmanin a France 2 televízióállomás esetleges külföldi beavatkozással kapcsolatos kérdésére igennel felelt.
„Azerbajdzsán, és ez nem képzelgés, ez a valóság” – szögezte le, illetve sajnálatát fejezte ki, amiért „függetlenségpártiak egy csoportja lepaktált ezzel az országgal”.
Darmanin április végén már bírálta azt, hogy az azerbajdzsáni parlament együttműködési megállapodást kötött Új-Kaledónia törvényhozásával, „különösen kártékony beavatkozásnak” nevezve Baku lépését. Franciaország és Azerbajdzsán között hónapok óta feszült a viszony, mert Baku nehezményezi Párizs Örményországot támogató politikáját. Ilham Aliyev azeri elnök néhány hete azt mondta, hazája „nem fogja ölbe tett kézzel nézni, ahogy Franciaország felfegyverzi Örményországot”.
Új-Kaledónián csütörtökön mér négyre emelkedett a hét elején kitört zavargások halálos áldozatainak száma, több százan megsebesültek – köztük több tucat rendőr -, és mintegy 200 embert vettek eddig őrizetbe.
A rend helyreállításával kapcsolatban Darmanin leszögezte, hogy „nem lesz hadsereg az utcán”, ám hozzátette azt is, hogy a rendőrök és csendőrök számát 1700-ről 2700-ra növelik péntek estig, és elismerte, hogy a rendfenntartásban „katonák egy kis csoportja” is segít majd.
A tiltakozások azt követően törtek ki, hogy a francia kormány szavazati joggal ruházta fel a Csendes-óceán déli részén található terület több ezer olyan francia lakosát, akik legalább tíz éve él ott, ezzel tovább növelve az anyaország politikai befolyását a területen.
Az Ausztráliától mintegy 1200 kilométerre keletre fekvő Új-Kaledónia stratégiai jelentőségű katonai bázisként és a szigeten felfedezett nikkelkincs miatt is fontos a párizsi vezetés számára. Új-Kaledóniában 2018 óta három népszavazást rendeztek a függetlenségről, és a függetlenség támogatói mindhárom alkalommal vereséget szenvedtek.
Beszüntette tevékenységét a közös török–orosz megfigyelőközpont pénteken az Azerbajdzsán Karabah régiójában lévő Agdam járásban.
Azerbajdzsán védelmi minisztériuma az Interfaxszal közölte, hogy a központot ünnepélyes szertartással zárták be. Az eseményen mások mellett jelen volt Kerim Veliyev, az azeri fegyveres erők vezérkari főnöke, Levent Ergun, a török nemzetvédelmi minisztérium szárazföldi erőinek vezérkari főnöke és Szergej Isztrakov vezérezredes, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese.
A közös megfigyelőközpontot 2021. január 30-án nyitották meg egy Törökország és Oroszország közötti memorandum alapján. Múlt hét szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő megerősítette, hogy megkezdődött az orosz békefenntartó erők kivonása Hegyi-Karabahból.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatt háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és a viszály azóta is gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.
A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ismét az ellenőrzése alá vonnia, gyakorlatilag helyreállítva a Szovjetunió felbomlása előtti területi felosztást.
A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de Baku végül 2023-ban egy villámháborúval eldöntötte a kérdést, Nikol Pasinján örmény elnök pedig Azerbajdzsán részének ismerte el Hegyi-Karabahot, anélkül, hogy nyilvánosan szót emelt volna az ott élő örmény lakosság ügyében.
Örményország és Azerbajdzsán megkezdte a vitatott közös határ kijelölését – közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök brit újságíróknak adott interjújában, amelyet hétfőn közvetít a helyi közszolgálati televízió.
„Megkezdtük az Örményország és Azerbajdzsán közti határ kijelölésének gyakorlati folyamatát, amely rendkívül fontos, nem utolsó sorban a biztonsági fenyegetések csökkentése végett” – fogalmazott.
Mint mondta, a két ország között nem kell új határokat húzni, a Szovjetunió széthullásának idejében megvolt határokat kell visszaállítani.
Pasinján az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokról szólva emlékeztetett, hogy Örményország korábbi vezetése írta alá az EU-val az átfogó és kiszélesített partnerségről szóló megállapodást. „A demokrácia terén elért érdemeink kapcsolataink elmélyítését teszik lehetővé. A 2018-as forradalmat követően (amikor Szerzs Szargszján akkori miniszterelnök ellenzéki tömegtüntetések hatására lemondásra kényszerült) mi azt mondtuk, hogy a demokrácia számunkra nem pillanatnyi érték, hanem stratégia” – fogalmazott a kormányfő.
Pasinján kitért arra, hogy hazája „kizárólag védelmi jellegű fegyvereket szerez be. Megjegyezte, hogy védelmi kiadásaik 15-20 százalékát teszik ki annak, amit Azerbajdzsán költ ilyen célokra. „Azerbajdzsánnak javasoltuk egy fegyverzetellenőrzési mechanizmus bevezetését, a csapatok tükörintézkedésszerű visszavonását és egy megnemtámadási egyezmény megkötését. Javaslataink érvényben maradnak és a helyzet stabilitását szolgálhatnák különös tekintettel arra, hogy az almati nyilatkozatra támaszkodunk kölcsönös viszonyunkban” – tette hozzá.
Jereván és Baku viszonya évtizedek óta feszült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt. A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ismét az ellenőrzése alá vonnia, gyakorlatilag helyreállítva a Szovjetunió felbomlása előtti területi felosztást. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de Baku végül 2023-ban katonai úton eldöntötte a kérdést, Pasinján pedig Azerbajdzsán részének ismerte el Hegyi-Karabahot, anélkül, hogy nyilvánosan szót emelt volna az ott élő örmény lakosság ügyében. A százezer főre becsült, többségi örmény lakosság szinte kivétel nélkül Örményországba menekült a területről.
A két szomszédos dél-kaukázusi ország tavaly év végén közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, de a megbeszélések azonban megtorpantak, főleg olyan kérdések miatt, mint az ezer kilométer hosszú közös – lezárt és megerősített – határ kijelölése.
Pasinján az utóbbi időben már jelezte, hogy hajlandó visszaszolgáltatni örmény ellenőrzés alatt álló azeri területeket. Mindazonáltal Azerbajdzsán is ellenőriz olyan területeket, amelyeket nemzetközileg is Örményország részeként ismernek el.
