Az osztrák kormány ötmillió eurós segélyt utal ki Ukrajna energetikai támogatása alapnak – számolt be a Der Standart.
„A pénzt Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítására fordítják, amely a több mint két éve tartó háború során súlyosan megsérült” – közölte a klímavédelmi minisztérium.
„Semleges országként Ausztria köteles az emberiség oldalára állni ebben a háborúban” – mondta Leonor Gewessler osztrák klímavédelmi miniszter.
Gewessler hangsúlyozta, hogy ennek a pénznek hozzá kell járulnia a felújítás „egyszerűsítéséhez”.
Ukrajna ausztriai nagykövete, Vaszil Himinec megköszönte a „szolidaritás ezen erőteljes jelét”.
„Az ukrajnai energetikai infrastruktúra a légicsapások és tüzérségi támadások által való megsemmisítésére tett orosz erőfeszítések hátterében a szövetségi kormánytól kapott pénzügyi segítség rendkívül fontos az energetikai infrastruktúra helyreállítása és Ukrajna lakosságának villamosenergiával való ellátása szempontjából” – tette hozzá.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Az osztrák hatóságok összesen 500 millió eurós speciális hitelalapot hoztak létre az ukrajnai export és beruházások támogatására az orosz invázió miatt. Erről az ország pénzügyminisztériuma tájékoztatott.
Közölték, hogy a támogatást egy speciális kockázatorientált mechanizmuson keresztül nyújtják Ukrajna számára. Feltételezések szerint a következő 5 évben 500 millió eurót különítenek el az ukrajnai műveletek és új üzletek fejlesztésének fedezésére.
Az új mechanizmus lehetővé teszi a kockázatok szélesebb körű diverzifikációját is, ha Ukrajna közszférájába fektetnek be.
Merő ábrándnak nevezte Törökország uniós csatlakozásának kilátásait, mindemellett azonban méltatta Bécs és Ankara bilaterális viszonyát Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter hétfőn a török fővárosban.
„Törökország évek óta távolodik az Európai Uniótól szavakban és tettekben is. Törökország uniós csatlakozása illuzórikus” – jelentette ki Schallenberg.
Az osztrák néppárti politikus megerősítette Ausztria álláspontját, miszerint az EU és Törökország kapcsolatainak teljes jogú tagság helyett gyakorlatias együttműködésen alapuló, realisztikus szomszédsági koncepción kell nyugodniuk.
Schallenberg látogatásának egyik első állomása a Török Köztársaság alapítója, Mustafa Kemal Atatürk mauzóleuma volt. A modern Törökország atyja 1924-ben kötött barátsági szerződést az Osztrák Köztársasággal. „Szerződésükben Ausztria és Törökország száz éve megpecsételték a két köztársaság, illetve azok lakóinak egymás iránti elkötelezettségét és barátságát” – írta a mauzóleum vendégkönyvébe az osztrák diplomácia vezetője.
Schallenberg törökországi látogatásának központjában biztonságpolitikai kérdések mellett az illegális bevándorlás és a Gázai övezeti fegyveres konfliktus áll – ismertette az osztrák külügyi tárca.
Karl Nehammer osztrák kancellár DNS-tesztet végeztetne a menekültstátusszal rendelkezők közeli rokonságán, az országba beáramló bevándorlók számának megfékezésére.
A konzervatív kancellár vasárnap jelentette be a családi kötelékek bizonyítására használt genetikai tesztek fokozott használatát.
„Szigorú ellenőrzésekkel korlátozzuk a családegyesítést” – jelentette ki Nehammer. A felfedezett csalások számát azonban nem említette.
„A családegyesítés folyamatának keretében az okmányszakértők és biztonsági szakemberek által elvégzett ellenőrzési folyamatot is szigorítják” – közölte a kancellár az APA osztrák hírügynökséggel.
Korábban a koronavírus-járvány gördített akadályokat a menekültstátusszal rendelkező bevándorlók közeli hozzátartozói elé, most azonban az állítólagos családtagok számának hatalmas mértékű növekedését jelezték Bécsben az illetékes hatóságok.
A Belügyminisztérium mintegy 6900 menedékkérelmet regisztrált az első negyedév során, ezek 45 százalékát olyan személyek adták be, akik a családegyesítési program részeként kaptak beutazási engedélyt Ausztriába. Az előző évben ez az arány mindössze 16 százalék volt.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Az osztrák kancellár összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot az orosz kémtevékenységek miatt. Ausztria ugyanis az elmúlt évtizedek legnagyobb kémbotrányával néz szembe, miután egy volt hírszerző tiszt letartóztatása során kiterjedt orosz beszivárgásra találtak bizonyítékot.
Egisto Ottot március 29-én tartóztatták le Ausztriában egy 86 oldalas letartóztatási parancs iránymutatására, amit megszerzett az Associated Press. A hírügynökség a dokumentumban számos bűncselekmény gyanúját találta, köztük az orosz FSZB beszivárgását az osztrák hírszerzésbe. Az ügyből hatalmas kémbotrány kerekedik.
Hogyan és kinek kémkedett Egisto Ott?
A rendőrség szerint a volt magas rangú osztrák hírszerző és titkosügynök-vezető mobiltelefon-adatokat adott át az orosz hírszerzésnek, segített kitervelni egy betörést egy híres újságíró lakásába, és „javítási javaslatokat” tett egy orosz megrendelésre történt németországi gyilkosság után.
A gyanúsítás alapkoncepciója az, hogy Ott 2017 és 2021 között bizalmas információkat adott át Jan Marsaleknek, egy szökésben lévő osztrák kollégájának. Marsalek a Wirecard volt vezérigazgatója, akit csalás gyanújával köröznek a német pénzügyi vállalat 2020-as összeomlása óta. Az elfogatóparancs szerint a britek közvetlenül kapcsolatba hozták Marsaleket az orosz hírszerző ügynökséggel, az FSZB-vel. A német és osztrák média szerint Marsalek feltehetően legalább 2014 óta kapcsolatban áll az orosz hírszerzéssel, és jelenleg Oroszországban tartózkodhat.
Ott a BVT-nél Martin Weiss, az osztrák hírszerzés korábbi vezetője alatt szolgált és a hatóság szerint „szoros barátságot” ápoltak egymással. A letartóztatási parancs alapján Weiss volt az, aki hírszerző ügynökségtől való 2018-as távozása után a Wirecardnak dolgozott és továbbította Ottnak az orosz ügynökök és Marsalek utasításait.
Az osztrák elfogatóparancs szerint Ott többször kutatott nemzetközi rendőrségi adatbázisokban, valamint megkereste az olasz és a brit kollégáit azért, hogy érzékeny információkat gyűjtsön Oroszországnak disszidensekről, üzletemberekről és egy volt FSZB-ügynökről. A hatóság szerint a férfi a schengeni övezet információs rendszeréből is lekért adatokat, hogy megtudja, orosz ügynökök és a Wirecard korábbi alkalmazottait körözik-e, továbbá vonatkoznak-e rájuk utazási korlátozások. Ott megszerezte három magas rangú osztrák belügyminisztériumi tisztviselő mobiltelefonját is, amelyek adatait átadta az oroszoknak, továbbá egy osztrák kormányzati kommunikációra szánt számítógépet is segített eljuttatni az FSZB moszkvai központjába.
Egisto Ott korábban Olaszországban és Törökországban végzett hírszerzést, majd az osztrák beépített ügynökök vezetőjeként is szolgálatot teljesített. A férfit 2017-ben eltanácsolták a BVT-től, mivel már akkor felröppent a hír, hogy információkat adhatott át az oroszoknak. Ott később az osztrák rendőrakadémián kapott állást. A rendőrség 2021-ben aztán őrizetbe vette az orosz szál kivizsgálása ügyében, ám mivel a bizonyítékok nem voltak elég megalapozottak, egy hónap múlva elengedte. Alig öt héttel azután, hogy Ottot kiengedték az előzetes letartóztatásból, az ügyészek szerint megszerezte Christo Grozev bolgár oknyomozó újságíró bécsi címét és azt megadta Marsaleknek. A dokumentum szerint Marsalek később kiraboltatta a Szergej Szkripal és Alekszej Navalnij eseteit is feldolgozó médiamunkás lakását. Az újságíró később elmenekült Ausztriából, mivel a hatóságok nem tudták garantálni a biztonságát.
Az egyik legnagyobb osztrák kémbotrány bontakozik ki
Thomas Riegler, az Osztrák Hírszerzési, Propaganda- és Biztonsági Tanulmányok Központjának kémszakértője szerint az ügy „az osztrák közelmúlt történetének egyik legnagyobb kémtörténete” lehet.
Az ügy azért különleges, mert egyrészt nemzetközi dimenziója van, másrészt nemcsak kémkedésről, hanem az osztrák politikai rendszerbe való beszivárgásról és az ország belső biztonságának meggyengítéséről is szól.
A pártok egymásra mutogatnak. Karl Nehammer osztrák kancellár keddre összehívta a Nemzetbiztonsági Tanács ülését, hogy fokozhassák az ország ellenálló képességét az orosz beszivárgásra. Az igazságügyi miniszter pedig a kémkedési törvények szigorítását tervezi.
A kémkedést kifejezetten tiltja Ausztria, ha az ellene irányul, ám azt már elnézi, ha annak más országok vagy nemzetközi szervezetek a célpontjai.
Ausztria már a hidegháború idején is egyike volt azon kevés európai államnak, amely katonai semlegességet fogadott, és amit jelenleg is tart. Magyarország szomszédja például nem tagja a NATO-nak és nem is kérte oda a felvételét. Földrajzi helyzetéből és politikai állásfoglalásából kifolyóan az ország és főképp Bécs a külföldi kémtevékenységek gócpontja.
Az osztrák külügy bejelentette, hogy kétmillió euró értékben folyósítanak egy újabb humanitárius segélyt Ukrajnának.
Mint írták, ez a segély egy 21,5 millió euró összegértékű csomag részét képezi, amelyből Ausztria nemcsak Ukrajnát, hanem a szubszaharai afrikai országokat, közel-keleti államokat, valamint Afganisztánt támogatja. A pénzt osztrák segélyszervezeteken keresztül folyósítják.
„A mi biztonságunk Európában nagymértékben függ szomszédaink biztonságától és stabilitásától is. A válságövezetekben nyújtott lokális segítség tehát kétféleképpen segít: egyrészt a helyi életkörülmények javításában és az emberi szenvedés enyhítésében, másrészt pedig az Ausztriába és Európába irányuló illegális migráció megfékezésében” – mondta ezzel kapcsolatban Karl Nehammer osztrák kancellár a The Kyiv Independent szerint.
Karl Nehammer osztrák kancellár hétfőn elrendelte a nemzetbiztonsági tanács összehívását április 9-re a néhány éve feloszlatott Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Szövetségi Hivatal (BVT) kémkedéssel gyanúsított egyik munkatársának őrizetbe vételével összefüggésben.
„Súlyos vádakról van szó. Egyrészt az igazságszolgáltatásnak most ki kell vizsgálnia a felmerült gyanút. Másrészt értékelni és tisztázni kell a köztársaság biztonsági helyzetét. Elejét kell venni annak, hogy orosz kémhálózatok fenyegessék Ausztriát beszivárgással vagy a politikai pártok és egyéb hálózatok aláásásával, illetve felhasználásával” – jelentette ki Nehammer.
Pénteken hivatali visszaélés és Ausztria sérelmére elkövetett hírszerzési tevékenység címén előállították Egisto Ottot, a BVT volt munkatársát. Az illetékes bíróság vasárnap elrendelte Ott vizsgálati őrizetét. A gyanúsított tagadta az ellene felhozott vádakat.
Az APA osztrák hírügynökség szerint Ottot Nagy-Britanniából érkezett hírszerzési információ alapján vették őrizetbe, miszerint 2022 nyarán továbbította az osztrák belügyminisztérium három volt vezető munkatársa okostelefonjának klónozott adatait az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB).
Ausztria az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségnyújtásra kíván összpontosítani, és készen áll a vezető szerepre ebben az irányban.
Erről az Ukrinform számolt be az Osztrák Nemzeti Tanács elnökére, Wolfgang Sobotkára hivatkozva.
Sobotka szerint egy ilyen összefogás „az Európai Unió keretein belüli program formájában” jöhet létre.
A folyamatot osztrák oldalról a Külügyminisztériumnak vagy a Szövetségi Kancelláriának kellene vezetnie.
„Büszkék lehetünk arra, hogy négy párt feltétel nélkül támogatja Ukrajnát a humanitárius szférában” – mondta az Osztrák Nemzeti Tanács elnöke.
Sobotka hangsúlyozta, hogy Ausztria jelenleg is humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának különböző irányokban. Bécs különösen a mentőszolgálatokat és a tűzoltóságokat támogatja.
Ugyanakkor fontos erősítésre szoruló irány a háború következtében megsérült ukránok kezelésre, rehabilitációra történő befogadása.
Az osztrák parlament vezetője azt is hangsúlyozta, hogy Bécs támogatja Ukrajna elnökének békeformuláját.
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
Diplomáciai státusukkal összeegyeztethetetlen lépések miatt nemkívánatos személynek minősített két orosz diplomatát Ausztria, és felszólította őket, hogy egy héten belül hagyják el az országot – jelentette be szerdán közleményben az osztrák külügyminisztérium.
Velük tizenegyre nőtt az Ausztriából 2020 nyara óta kiutasított orosz diplomaták száma – közölte Alexander Schallenberg miniszter szóvivője.
Mint a korábbi esetekben, most sem ismertették, hogy pontosan milyen lépések miatt, illetve körülmények között hozták meg a döntést.
Ausztria hideg zuhannyal felérő nyilatkozattal józanítja ki a bukaresti álmodozókat: „Nincsenek tárgyalások a tényleges csatlakozásról.”
Ausztria arra hívta fel a figyelmet csütörtökön, hogy az európai tengeri és légi tér megnyitása Románia és Bulgária számára nem jelenti a schengeni övezet teljes jogú tagságát, és a felek nem mutattak be ilyen értelmű végrehajtási ütemtervet sem – közölte csütörtök este az AFP hírügynökség nyomán az Agerpres.
„A Schengen Air azt jelenti, hogy a Romániából és Bulgáriából érkező utasokra többé nem vonatkoznak más útlevél-ellenőrzések, mint a légitársaságé a beszállókapunál” – magyarázta Gerhard Karner osztrák belügyminiszter az AFP-nek.
De jelenleg nincsenek tényleges csatlakozási tárgyalások, ezért nincs dátum a végrehajtásra – közölte a minisztérium a francia hírügynökséggel. Bécs feltétele a Schengen Air számára a Frontex bulgáriai műveleteinek növelése és az EU Bizottságtól kapott pénz a külső határok szilárd védelmére. A bécsi belügyminisztérium az APA osztrák sajtóügynökségnek pontosította, hogy a szárazföldi határokon is kéri az ellenőrzések fokozását, valamint azt, hogy Románia és Bulgária vegye át a menedékkérőket, különösen az Afganisztánból és Szíriából érkezőket.
Karner pontosításai azután érkeztek, hogy Románia belügyminisztere szerda este bejelentette: megállapodtak Ausztriával a schengeni vívmányok alkalmazásáról Romániában és Bulgáriában a légi és tengeri határokon 2024 márciusától. A román miniszterelnök pedig ezzel egy időben kijelentette: meg van győződve arról, hogy 2024-ben lezárják a szárazföldi határról szóló tárgyalásokat is.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024