Felfüggeszti kampányát Nikki Haley, azaz kiszáll a republikánus elnökjelölti versenyből – jelentette be szerdán maga a volt dél-karolinai kormányzó, miután az előző nap 15 államban tartott republikánus előválasztásból 14-et elveszített Donald Trump korábbi elnökkel szemben.
Nikki Haley gratulált Donald Trumpnak annak kapcsán, hogy minden valószínűség szerint ő lesz a Republikánus Párt elnökjelöltje. Úgy fogalmazott, hogy minden jót kívánt számára, ugyanakkor nem biztosította egyértelműen a támogatásáról. „Az ország túl értékes ahhoz, hogy a nézetkülönbségek megoszthassanak bennünket” – mondta, és hozzátette, hogy „Donald Trumptól függ, elnyeri-e azok szavazatát a párton belül – és azon túl is –, akik eddig nem támogatták”, majd reményét fejezte ki, hogy ez így lesz. Megállapította, hogy a konzervatív ügy számára sürgetően szükséges még több ember bevonása, aminek sikeressége most Donald Trumpon múlik.
Az Egyesült Államok előtt álló megoldandó feladatok közül kiemelte az államadósság kezelését, mert az – szavai szerint – megroppantja a gazdaságot. Az út a szocializmus felé egyet jelent Amerika romba döntésének útjával – hangoztatta, és sürgette az Egyesült Államok határozott fellépését a nemzetközi színtéren. „A világ lángokban áll Amerika visszahúzódása miatt” – állapította meg.
Nikki Haley a választási kampányát lezáró, Charleston városában elmondott beszédében hozzátette, hogy a jövőben magánemberként tevékenykedik majd.
Az indiai származású politikus tavaly februárban jelentette be, hogy elindul a republikánus elnökjelöltségért, és Ron DeSantis januári kiszállásával maradt Donald Trump egyetlen párton belüli kihívója, országos támogatottsága azonban egyszer sem haladta meg a 25 százalékot. Az előválasztások során két helyen sikerült győzelmet aratnia: Vermont állam mellett a szövetségi fővárosban, Washingtonban.
Nikki Haley 2011 és 2017 között Dél-Karolina állam kormányzója volt, majd 2017 januárjától 2018 végéig, lemondásáig az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének posztját töltötte be Donald Trump kinevezettjeként.
Az amerikai elnökválasztási kampány szempontjából az egyik legfontosabb időpont az úgynevezett szuper kedd, az idén március 5-e, amikor egyszerre 16 államban és egy területen – Amerikai Szamoán – tartják a demokraták és/vagy a republikánusok az előválasztást. Az idén azonban gyakorlatilag nincsen tétje a szuper keddnek, mert nyilvánvaló, hogy ismét Donald Trump és Joe Biden lesz majd a két párt elnökjelöltje – hacsak valami egészen váratlan dolog nem jön közbe.
A 16 államból hatban nyitott előválasztást tartanak; ez azt jelenti, hogy Alabamában, Arkansasban, Minnesotában, Texasban, Vermontban és Virginiában a párthovatartozástól minden regisztrált szavazó voksolhat vagy a demokrata vagy a republikánus jelölt-aspiránsokra. A többi helyen nincs meg ez a lehetőség, ott zárt vagy részben zárt szavazást tartanak.
Nikki Haley is tudja, hogy nincs esélye
Úgy tűnik, hogy Trump egyetlen még versenyben maradt ellenfele, Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó, egykori ENSZ-nagykövet is tudja, hogy nem maradt esélye. Legalábbis erre utal, hogy a michigani előválasztás után a CNN-nek adott interjúban elismerte: „nagyon lehetséges”, hogy a republikánus párt eltolódott a nézeteitől, és már csak Donald Trumpról szól.
Ennek ellenére nem adja fel a szuper kedd előtt. „Azt mondom a republikánus pártcsaládomnak, hogy meglékelt hajó vagyunk, és vagy elsüllyedünk a hajóval együtt, és végignézzük, ahogy az ország baloldali szocialistává válik, vagy rájövünk, hogy be kell szállnunk a mentőcsónakba, és új irányba indulni” – jelentette ki.
Haley abba kapaszkodik, hogy a felmérések szerint az amerikaiak többsége nem akarja a 2020-as választás megismétlését, sem Bident, sem Trumpot.
Azt csinálom, amit a hitem szerint az amerikaiak 70 százaléka akarja, hogy csináljam – mondta, és emlékeztetett rá, hogy mindkét esélyes jelölt-aspiránsnak megvannak a gyengeségei.
Michigan figyelmeztető jeleket küldött
Ezek a gyengeségek világosan megmutatkoztak Michigan államban, ahol február 27-én rendezték az előválasztást, és amelyet Biden és Trump is fölényesen a szavazatok 80, illetve 68 százalékának a megszerzésével nyert meg.
Ami Trumpot illeti, számára intő jel, hogy Haley ott is, akárcsak New Hampshire-ben és Dél-Karolinában, sikeresen megszerezte a voksok jelentős hányadát, igaz, csak 26,6 százalékot a korábbi negyven körüli helyett. Az viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a párt szavazóinak egy jelentős része nem Trumpot támogatja, még egy olyan államban sem, amelyet éppen csak megnyert 2016-ban és 150 ezer szavazattal elveszített négy évvel később.
A támogatottsága pedig tovább csökkenhet, ha elítélik a 91 vádpont közül bármelyikben, amire van némi esély a novemberi elnökválasztás előtt – bár a szuper kedd előtt nyilvánvalóan semmiképp. Európa és a világ mindenesetre már készül az újraválasztására és pánikba esett.
Biden is aggódhat
Joe Biden számára azt okozhat fejfájást, hogy a jelentős muszlim-arab kisebbséggel rendelkező Michiganben az előválasztáson szavazók 13,2 százaléka, több mint százezer demokrata el nem kötelezettként voksolt, tiltakozásképpen az elnök közel-keleti politikája, Izrael támogatása miatt a Hamásszal szemben. Ez a szám a tízszerese annak, amivel amivel Trump 2016-ban vitte az államot.
Az eredmény egyértelmű üzenet a muszlim- és arab-amerikaiak, a fiatalok és progresszívek részéről: vagy változtat a politikáján, vagy elveszítheti a demokrata szavazóbázisnak egy olyan részét, amelyre elengedhetetlen szüksége van a győzelemhez novemberben.
Ez persze inkább csak elméleti figyelmeztetés, legalábbis abban a tekintetben, hogy az érintettek ugyan most kifejezhetik protest-szavazattal a frusztrációjukat, de nagy kérdés, hogyan döntenek majd akkor, ha eljön a választás napja és a két rossz között kell dönteniük.
Az arab-amerikaiak aligha voksolnak majd arra a Trumpra, aki beutazási tilalmat vezetett be hét muszlim állam ellen, és akinek ígérete szerint az egyik prioritása a migránsok kitoloncolása lesz. Ha pedig otthon maradnak, akkor is annak az embernek a megválasztásához járulnak hozzá, akitől nem sok jót remélhetnek.
Mások is bevethetik ugyanezt a fegyvert
A CNN szerint talán a legnagyobb kérdés az, hogy a michigani „ el nem kötelezett” mozgalomnak lesznek-e követői, és ha igen, akkor a szavazatok mekkora részét fogják elvinni a saját államuk előválasztásain.
A szintén jelentős muszlim lakossággal rendelkező középnyugati Minnesotában a progresszívek szintén kampányoltak a nem elkötelezett szavazatokért a szuper kedd előtt, azzal érvelve, hogy ez a legjobb alkalom arra, hogy megpróbáljanak üzenetet küldeni az elnöknek, aki egyébként garantáltan elnyeri a jelölést.
Szerdán már minden sokkal világos lesz
A szuper kedd után az eddiginél is egyértelműbb lesz a kép. A republikánusoknál az elnökjelölt-választó konvenció 2429 tagjából 874-nek a sorsa dől el, és legalább 1215 kell ahhoz, hogy valaki megszerezze a jelöltséget a júliusi ülésen.
Kedden szavaz a két legnépesebb szövetségi állam, Kalifornia és Texas is; előbbi 169, utóbbi 161 delegáltat küld a konvencióra, és a felmérések szerint Trump mindkét helyen az abszolút favorit. A volt elnök kampánystábja arra számít, hogy legalább 773 delegáltat szereznek kedden, és legkésőbb egy vagy két héttel később meglesz annyi, amennyi a jelöléshez szükséges, vagyis a versenynek matematikailag is vége lesz.
Bidennek ilyen problémája nincs, mivel neki nincsen komolyan vehető vetélytársa.
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
A demokraták megőrizték többségüket az amerikai szenátusban, miután a szavazatok túlnyomó többségének összesítése után jelöltjük meggyőző vezetésre tett szert Nevada államban, ahol a kormányzóválasztáson ugyanakkor a demokrata vezetőt republikánus váltja.
Az Egyesült Államok törvényhozásának felsőházába Catherine Cortez-Masto került be, megelőzve a republikánus Adam Laxalt Nevada államból. A szavazatok 94 százalékának összegzése után a republikánus jelölt még 900 szavazatos előnyben volt, a 97 százalékos feldolgozottság után viszont szombaton este a demokrata politikus már mintegy 4 ezer szavazattal vezetett, ami azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel megnyerte a választást az államban.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a 100 tagú szenátusban a demokraták már 50 biztos hellyel rendelkeznek, így a Georgia államban decemberben megismételt választás eredményétől függetlenül megőrzik többségüket, ugyanis a szenátusban a demokrata párti alelnök, Kamala Harris döntő szavazattal rendelkezik 50-50 fős republikánus-demokrata szavazategyenlőség esetén is.
Nevada állam kormányzóválasztásán ugyanakkor az eddigi, demokrata párti kormányzó Steve Sisolak alulmaradt Joe Lombardo republikánus jelölttel szemben.
