Az Egyesült Államok azért kezdett tárgyalásokat a radikális tálib mozgalom képviselőivel a csapatok Afganisztánból való kivonásáról és egy politikai megállapodásról, mert katonailag nem tudták legyőzni őket, és kénytelen volt folyamatosan feladni állásaikat – mondta az Egyesült Államok korábbi afganisztáni különmegbízottja.
Zalmay Khalizad erről a CBS televíziónak beszélt egy vasárnapi interjújában.
A tálibok jelentik Afganisztán valóságát. Nem győztük le őket. Valójában akkor is sikeresek voltak a harctéren, amikor mi tárgyaltunk velük, és azért tárgyaltunk velük, mert katonailag a helyzet nem úgy alakult, ahogy szerettük volna, minden évben veszítettünk (az ellenőrzött) területekből
– mondta.
Egy tévériporter megkérdezte, hogy a tálibok valóban megnyerték-e a háborút.
Előreléptek, bár lassan
– válaszolta Khalilzad.
Pozíciókat adtunk át a táliboknak, és az alternatíva az volt, hogy vagy megegyezünk, vagy folytatódik a tálibok előrenyomulása
– tette hozzá.
A múlt héten kedden az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy Khalilzad távozik az afganisztáni különmegbízotti posztról, és hogy helyettese, Thomas West veszi át a tisztséget. Az amerikai sajtó szerint a 70 éves Khalilzad előző nap nyújtotta be lemondását a tárca vezetőjének. Khalilzad a levélben többek között elismerte, hogy nem sikerült megvalósítani az afgán kormány és a radikális tálibok és az Egyesült Államok közötti politikai megállapodást, amelynek közvetítésében ő segédkezett az előző amerikai kormányzat idején.
Az afgán kormány és a tálibok közötti politikai megállapodás nem a tervek szerint alakult
– mondta.
Khalilzad pastu, aki amerikai állampolgárságot kapott, és eredetileg Afganisztánból származik. A George W. Bush elnök vezette kormányzatban afganisztáni különmegbízottként, majd kabuli nagykövetként szolgált. Az előző amerikai elnök, Donald Trump 2018 szeptemberében nevezte ki ismét afganisztáni különmegbízottnak. A Trump-kormányzat és a tálibok közötti, 2020 februárjában, a katari fővárosban, Dohában aláírt békemegállapodás tervezője lett.
A radikális tálibok nagyszabású hadműveletet indítottak Afganisztán ellenőrzésének átvételére azt követően, hogy az Egyesült Államok tavasszal bejelentette, hogy ki akarja vonni csapatait az iszlám köztársaságból. Augusztus 15-én a tálibok harc nélkül bevonultak az afgán fővárosba, Kabulba, Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült. Az amerikai csapatok szeptember elejére teljesen kivonultak Afganisztánból, véget vetve közel 20 éves jelenlétüknek.
Az Európai Unió egymilliárd euró értékű támogatást különít el az Afganisztánban élők számára, valamint a menekült afgánokat befogadó szomszédos országok sürgős szükségleteinek kielégítésére – közölte az Európai Bizottság kedden.
Az uniós támogatási csomagot a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoport (G20) vezetőinek keddi, Afganisztánról szóló találkozója során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be – közölték.
Az uniós bizottság közleménye szerint a támogatást indokolja, hogy az afganisztáni társadalmi és gazdasági helyzet romlik, ami a tél közeledtével afgánok százezreinek mindennapjait fenyegeti, illetve az, hogy az augusztus második felében bejelentett, százmillió euró értékű humanitárius segítség önmagában nem lesz elegendő az esetleges éhínség elkerülésére.
Elmondták: az Afganisztánnak szánt uniós fejlesztési támogatás folyósítása továbbra is várat magára, ahhoz ugyanis az EU-tagországok külügyminiszterei által elfogadott kritériumokat, köztük a befogadó kormányzás, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítását teljesíteni kell.
A bizottsági közlemény Ursula von der Leyent idézte, aki azt mondta: az afgán lakosság közvetlen uniós támogatása a humanitárius katasztrófát kívánja megelőzni az ideiglenes, legitimálás nélküli kormánnyal rendelkező Afganisztánban. Az afgán népnek nem szabad megfizetnie a tálibok cselekedeteinek az árát – tette hozzá.
A brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján Nabila Massrali illetékes szóvivő kérdésre válaszolva megerősítgette azt a sajtóinformációt, amely szerint az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok illetékes különmegbízottjai hamarosan találkozni fognak a tálib kormány képviselőivel Katarban.
Elmondta, a találkozó résztvevői olyan kérdésekkel foglalkoznak majd, mint a befogadó afgán kormány felállításának szükségessége, az Afganisztánt elhagyni kívánó afgánok szabad kiutazása, az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a nők és a kisebbségek jogait, valamint annak biztosítása a tálib kormányzat részéről, hogy az ország ne szolgáljon más országok ellen irányuló erőszakos cselekmények otthonául.
„A találkozó technikai szintű informális megbeszélés lesz, nem jelenti az afgán kormány elismerését” – tette hozzá az uniós szóvivő.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió egymilliárd euró értékű támogatást különít el az Afganisztánban élők számára, valamint a menekült afgánokat befogadó szomszédos országok sürgős szükségleteinek kielégítésére - közölte az Európai Bizottság kedden.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1634068260
[modified] => 1634061091
)
[title] => Az EU további egymilliárd eurós támogatást nyújt az afgánok és az őket befogadó országok szükségleteire
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=31694&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31694
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 31698
[image] => Array
(
[id] => 31698
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan.jpg
[original_lng] => 132206
[original_w] => 1120
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1634050291:10
[_thumbnail_id] => 31698
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2867
[_oembed_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] =>
[_oembed_time_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] => 1640548030
[_oembed_fccb1058700384864f06cfc7aed4a5f8] =>
[_oembed_time_fccb1058700384864f06cfc7aed4a5f8] => 1645288335
[_oembed_288021c0d97a22331965dac87b378b19] =>
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A tálibok szombaton kizárták az együttműködést az Egyesült Államokkal az afganisztáni szélsőséges csoportok megfékezése érdekében, kompromisszummentes álláspontot képviselve egy kulcsfontosságú kérdésben a korábbi ellenségek közötti első közvetlen tárgyalások előtt, amióta Amerika augusztusban kivonult az országból.
A tálibok magas rangú tisztviselői és az Egyesült Államok képviselői szombaton és vasárnap Dohában, a Perzsa-öböl menti Katar fővárosában találkoznak. Mindkét fél tisztviselői elmondták, hogy a kérdések között szerepel a szélsőséges csoportok megfékezése, valamint a külföldi állampolgárok és az afgánok evakuálása az országból – a tálibok rugalmasságot ígértek az evakuálással kapcsolatban.
Suhail Shaheen tálib politikai szóvivő az Associated Pressnek elmondta, hogy nem fognak együttműködni Washingtonnal az Iszlám Állam csoport egyre aktívabb afganisztáni tagszervezete elleni fellépésben. Az ISIS számos támadásért vállalta a felelősséget, köztük egy öngyilkos merényletért, amely 46 kisebbségi síita muszlimot ölt meg és több tucatnyit megsebesített, miközben egy mecsetben imádkoztak.
Képesek vagyunk önállóan is fellépni az ISIS ellen” – felelte Shaheen arra a kérdésre, hogy a tálibok együttműködnének-e az Egyesült Államokkal az Iszlám Állam leányvállalatának megfékezésében. Az ISIS könyörtelen támadásokat hajtott végre az ország síita muszlimjai ellen, amióta 2014-ben megjelent Afganisztán keleti részén. A hétvégi dohai találkozók az elsők azóta, hogy az amerikai erők augusztus végén kivonultak Afganisztánból, véget vetve 20 éves katonai jelenlétüknek, és a tálibok hatalomra kerültek az országban. Az Egyesült Államok világossá tette, hogy a tárgyalások nem az elismerés előzményei.
„Képesek vagyunk önállóan is fellépni az ISIS ellen” – felelte Shaheen arra a kérdésre, hogy a tálibok együttműködnének-e az Egyesült Államokkal az Iszlám Állam leányvállalatának megfékezésében.
Az ISIS könyörtelen támadásokat hajtott végre az ország síita muszlimjai ellen, amióta 2014-ben megjelent Afganisztán keleti részén. A hétvégi dohai találkozók az elsők azóta, hogy az amerikai erők augusztus végén kivonultak Afganisztánból, véget vetve 20 éves katonai jelenlétüknek, és a tálibok hatalomra kerültek az országban. Az Egyesült Államok világossá tette, hogy a tárgyalások nem az elismerés előzményei.
Újra komolyan fogják venni az iszlám törvénykezést, így vissza fognak térni az olyan büntetési formák is, mint a tolvajok kezének levágása – mondta Nooruddin Turabi, az új afgán kormány börtönminisztere a AP hírügynökségnek. Turabi azonban abban nem biztos, hogy nyilvánosak lesznek ezek az események.
Turabi a vele készült beszélgetésben arra szólította fel a világot, hogy ne avatkozzanak bele Afganisztán új kormányának dolgaiba. Szerinte a táliboknak senki nem mondhatja meg, hogy milyenek legyenek a törvényeik, hiszen azok mind a Koránon alapulnak.
Afganisztánban az eddigi tudósítások szerint a tálib hatalomátvétel óta senkinek nem vágták le a kezét, azonban visszatért az egyik közkedvelt módszerük, a nyilvános megszégyenítés. Egy ilyenről korábban videó is készült: egy tolvajt szurokkal kentek be és egy kisteherautó platóján vitték körbe Kabul utcáin.
Turabi azonban úgy véli, a tálibok is változtak: már engedik a tévézést, a mobilhasználatot, a fotózást, a médiára pedig úgy tekint, mint egy eszközre, ami segíti terjeszteni az üzenetüket.
Hat hónappal, 2022. március 17-ig meghosszabbította pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) az ENSZ afganisztáni támogató missziójának (UNAMA) mandátumát.
Bár hírügynökségek megfogalmazása szerint a 15 tagállamú BT meghosszabbította a misszió mandátumát, az AP amerikai hírügynökség megjegyzi: a Norvégia és Észtország által beterjesztett, egyhangúlag elfogadott javaslat lényegében fél évvel elhalasztja a döntést az ügyben, időt adva ezzel a tagállamoknak arra, hogy figyelemmel kövessék a tálib kormány lépéseit a következő hónapokban.
A határozat hangsúlyozza az UNAMA és egyéb ENSZ-ügynökségek további afganisztáni jelenlétének alapvető fontosságát. Egyúttal felszólítja az afgán és nemzetközi feleket, hogy működjenek együtt az UNAMA-val, valamint szavatolják az ENSZ-, illetve a világszervezettel kapcsolatban álló egyéb alkalmazottak biztonságát, védelmét és szabad mozgását az országban.
A határozat egyben kimondja, hogy az Afganisztánban a hatalmat augusztusban magához ragadó radikális iszlamistáknak egy olyan „befogadó kormányt” kell alakítaniuk, amelyben „teljesen, egyenlően és érdemben nők is részt vesznek”, és amely biztosítja az emberi jogokat.
A BT arra kérte António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy 2022. január 31-ig készítsen jelentést, benne stratégiai és operatív ajánlásokkal az UNAMA következő mandátumának idejére, „tekintettel a legutóbbi politikai, biztonsági és társadalmi fejleményekre”. Egyúttal arra kérték a világszervezet főtitkárát, hogy kéthavonta számoljon be a BT-nek az afganisztáni helyzetről és az UNAMA tevékenységéről a mandátum jövő márciusi lejártáig.
Az afganisztáni tálibok – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt, harc nélkül vonultak be az afgán fővárosba, Kabulba, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó háború.
A tálibok múlt kedden alakult kormányát eddig egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan. A pastu etnikumúak által uralt, kizárólag férfiakból álló ideiglenes tálib kormányt bírálatok érték amiatt, hogy nem teljesítette ígéretét, miszerint más etnikai csoportoknak és különböző vallási közösségeknek is helyet ad a kabinetben.
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
Miközben menekülésnek minősítette az orosz elnök a nyugati katonai koalíció kivonulását az országból a Sanghaji Együttműködési Szervezet (Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán) tádzsik fővárosban, Dusanbéban tartott tanácskozásán, közös Afganisztán-politikát sürgetett.
A járványügyi karanténban lévő Vlagyimir Putyin online vett részt a megbeszélésen.
„Fontos kihasználnunk a szervezetben rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy minden lehetséges segítséget megadjunk egy befogadó afganisztáni békefolyamat elindításához. Ugyanakkor tegyünk meg mindent az országból kiinduló terrorveszély, kábítószer-kereskedelem és vallási szélsőségesség megállítására” – fogalmazott az orosz elnök.
Aki szerint Afganisztán helyreállítási költségeit az Egyesült Államoknak és a NATO-tagországoknak kell állniuk, mivel húszéves jelenlétük után pusztulást hagytak maguk után.
Emellett együttműködést szorgalmazott az Egyesült Államokkal és más államokkal az afgán kintlévőségek befagyasztásának fokozatos feloldása érdekében.
Továbbá Putyin felszólította az új tálib vezetést, hogy teljesítse saját, a béke megteremtésére, az afgán társadalom életének normalizálására és mindenki biztonságának szavatolására vonatkozó ígéretét.
Pénteken Ank Bijleveld kereszténydemokrata holland védelmi miniszter is – Sigrid Kaag külügyminiszter példáját követve –lemondott tisztségéről. Lemondásának oka: a kudarcba fulladt afganisztáni evakuálási folyamatok miatt bizalmatlansági indítványt fogadott el vele szemben a holland parlament alsóháza.
Ank Bijleveld
Több tucat ember, akiket a holland hatóságoknak ki kellett volna menteniük Kabulból, ott ragadt, miután a város a tálibok kezére került, annak ellenére, hogy a képviselők hónapok óta sürgették kimentésüket, sőt parlamenti indítvány formájában ígéretet tettek arra. A védelmi miniszter csütörtökön még azt nyilatkozta, hogy nincs szándékában lemondani.
Nyilatkozata azonban pártján belül is heves bírálatokat váltott ki, a Kereszténydemokrata Tömörülés, pénteken válságtanácskozást hívott össze személyével kapcsolatban.
Bijleveld a kereszténydemokrata párt vezető tagja, amely jelenleg hosszadalmas tárgyalásokat folytat a következő holland kormányzó párt megalakításáról, a márciusi általános választásokat követően.
Sigrid Kaag csütörtökön távozott külügyminiszteri posztjáról mivel a kabuli evakuálási folyamatok miatt vele szemben is bizalmatlansági indítványt szavazott meg a holland parlament. Kaagtól Tom de Bruijn jelenlegi külkereskedelméért felelős miniszter veszi át a tisztséget.
Mark Rutte
Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök, a konzervatív-liberális Szabadságért és Demokráciáért Néppárt vezetője szerezte a legtöbb mandátumot a márciusi választásokon. Rutte továbbra is tárgyalásokat folytat a Kaag vezette balliberális 66-os Demokraták párttal és a kereszténydemokratákkal, hogy kisebbségi koalíciót alakítsanak ki, miután a több hónapig tartó egyeztetések a parlamenti többséggel rendelkező kormányról összeomlottak.
⚡Washington approves sending F-16s to Ukraine from Denmark and Netherlands.
The United States has given the green light to Denmark and the Netherlands for sending F-16 fighter jets to Ukraine defend against Russian aggression as soon as pilot training is completed, a U.S.…
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Az afganisztáni események továbbra is aggasztják a világközösséget, és gyakorlatilag minden nap okot adnak arra, hogy aggódjanak a radikális tálib mozgalom politikai lépéseinek következményei miatt, akik már több mint 2 hete a teljes jogú uralkodói az országnak.
A közelmúltban számos tekintélyes sajtóorgánum arról számolt be, hogy Abdul Ghani Baradar, a tálib mozgalom egyik vezetője és társalapítója, már több napja nem jelenik meg a nyilvánosság előtt, ami nem jellemző rá, és már találgatásokat váltott ki arról, hogy él-e egyáltalán, vagy meghalt egy súlyos konfliktus során, amely a csoport vezetésében kirobbant. A tálib vezetők közötti nézeteltérésekről a BBC információs szolgálata számolt be. Az újságírók kabuli forrásai szerint a radikálisok két rivális frakciójának támogatói között verekedés robbant ki közvetlenül az elnöki palotában, ami szinte sokkolta a jelenlévőket. És mindenből ítélve a „forró” vita arról szólt, az iszlám harcosok közül ki tett többet az Egyesült Államok feletti győzelemért, és valójában hogyan oszlik meg a hatalom Afganisztán új kormányában.
A forrásoknak megfelelően maga a veszekedés azért tört ki, mert Baradar, az új miniszterelnök-helyettes elégedetlen volt az ideiglenes kormány struktúrájával. Arról is beszámoltak, hogy a veszekedést azon nézeteltérések váltották ki, kinek a listájára írják a tálibok afganisztáni győzelmét.
Abdul Ghani Baradar úgy véli, hogy a hangsúlyt a csoport diplomáciájára kell helyezni, amelyet folyamatosan ugyanolyan személyek vezetnek, mint ő. Valójában ő lett a tálibok első olyan vezetője, aki közvetlenül értekezett az Egyesült Államok elnökével, miután telefonos beszélgetést folytatott Donald Trump-al 2020-ban. Ezt megelőzően ő írta alá az amerikai csapatok kivonásáról szóló megállapodást a tálibok nevében.
A menekültügyi miniszter és egy nagyon befolyásos szárazföldi parancsnok, Khalil ur-Rahman Hakkani úgy vélik, hogy a nyugati szövetségesek feletti a győzelem a harci cselekmények eredménye.
Hakkani titkos hálózatának köze van az elmúlt évek legbrutálisabb afganisztáni támadásokhoz az afgán csapatok és nyugati szövetségeseik ellen. A csoport szerepel az Egyesült Államok terrorszervezetei listáján, Sirajuddin Hakkani, a szervezet vezetője lett az új kormány belügyminisztere.
És a pletykák, miszerint szakadás ment végbe tálibok között, a múlt hét vége óta terjednek, amikor Baradar, a csoport egyik leghírhedtebb tagja eltűnt a nyilvánosság elől, sőt, a közösségi hálókon találgatások születtek arról, hogy esetleg meghalt.
A tálibok tagadják, hogy Abdul Ghani Baradart megölték volna. A csoport szóvivője, Sulail Shahin elmondta, hogy Baradar hangüzenetet küldött, amelyben tagadja az eltűnéséről és haláláról szóló pletykákat.
„Azt mondta, hogy ez hazugság, és abszolút alaptalan” – írta Shahin Twitteren. A tálibok egy nappal korábban közzétettek egy videót is, amelyben állítólag Abdul Ghani Baradar látszik egy kandagari gyűlésen, de a felvétel eredetiségét még nem állapították meg.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Az afganisztáni események továbbra is aggasztják a világközösséget, és gyakorlatilag minden nap okot adnak arra, hogy aggódjanak a radikális tálib mozgalom politikai lépéseinek következményei miatt, akik már több mint 2 hete a teljes jogú uralkodó...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1631893800
[modified] => 1631860968
)
[title] => Eltűnt a két ellenséges frakcióra szakadt radikális tálib mozgalom egyik vezetője és társalapítója
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=30126&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30126
[uk] => 30071
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 30072
[image] => Array
(
[id] => 30072
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1.jpg
[original_lng] => 156295
[original_w] => 1023
[original_h] => 575
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/2-58-1.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1631850168:12
[_thumbnail_id] => 30072
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2293
[_oembed_b6f87e9c66a2a163e1cb8fd33c65391d] =>
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Hamar kibújt a szög a zsákból az afganisztáni tálib hatalomátvétel kapcsán. Miután a szélsőséges iszlamista milícia szóvivője azt állította néhány hete, hogy nem történnek attrocitások a hatalomátvételt követően, nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem igaz. A nőket elüldözték a médiából, valamint a kormányzati pozíciókból, az etnikai és vallási kisebbségek pedig szintén súlyos megkülönböztetéssel találták szembe magukat.
Bár az új, tálibok vezette afgán kormány hangsúlyozta, szeretné felvenni a diplomáciai kapcsolatot a nyugati világgal is, lassan az európai vezetőknek is leesett, hogy a iszlám fundamentalista szervezettel nem lesz egyszerű az együttműködés. Franciaország külügyminisztere egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: a tálibok hazudnak, amikor befogadó és mindenkit képviselő országról beszélnek. Nyugaton visszanyalt a fagyi az iszlamista “befogadás” és elfogadás mantrája kapcsán.
Párizs vonakodik elismerni Afganisztán újonnan létrejött tálib kormányát, és semmiféle kapcsolatot sem akar vele fenntartani – mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a France 5 tévécsatornának szombat éjjel. A francia diplomácia vezetője szerint a tálibok hazudnak. Azt mondták, megengedik, hogy néhány külföldi és afgán állampolgár szabadon elhagyhassa az országot, és befogadó, mindenkit képviselő kormányról beszéltek, de hazudnak – mutatott rá. A francia kormány először tetteket akar látni, és a tálibokon van a sor – hangsúlyozta Le Drian.
Afganisztánban több francia állampolgár tartózkodik még, valamint több száz afgán, akik segítettek Franciaországnak az elmúlt években. Le Drian vasárnap Katar fővárosába, Dohába utazik, hogy tárgyaljon az ő kimenekítésükről. Párizs eddig mintegy háromezer embert evakuált az országból. A nemzetközi közösség több képviselője megjegyezte már, hogy az ideiglenes tálib kormány nem teljesítette azt az ígéretét, hogy az etnikai csoportoknak és vallási kisebbségeknek is helyet ad az új kormányban. Emellett számos olyan értesülés látott napvilágot, amely szerint a tálibok nem tartják tiszteletben azokat a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket, amelyek mellett Afganisztán az elmúlt évtizedekben elkötelezte magát, beleértve az alapvető szabadságok megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartását.
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért az afganisztáni háború. Kedden megalakult a tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével.
Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt. Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások.
Bejelentették Afganisztán új, megbízott kormányának tagjait a tálibok – írta meg a Telex a BBC alapján.
A kabinet két vezetője Mohammad Hasszán Akhund és a talibán társalapítója, Abdul Gáni Baradar lesznek. A tálibok több mint három hete vették át az irányítást az ország nagy része felett és foglalták el a fővárost. A megbízott kabinet kijelölése kulcsfontosságú lépés a tálib kormány megalakításában.
Sarajuddin Haqqani, az új megbízott belügyminiszter a Haqqani-hálózat néven ismert militáns csoport vezetője. Ez a tálibokhoz köthető hálózat áll az ország két évtizeden át tartó háborújának néhány legtöbb áldozattal járó támadása mögött. Az Egyesült Államok a táliboktól eltérően külföldi terrorista szervezetnek minősítette őket.
A további kinevezések között szerepel Yaqoob molla mint megbízott védelmi miniszter, Amir Khan Muttaqi mint megbízott külügyminiszter és Abdul Salam Hanafi molla mint az ő második számú helyettese.
