Ukrajna harci tapasztalata a tengeri blokádok felszámolásában hasznos lehet a Hormuzi-szorosban közlekedő hajók Iránnal szembeni védelmében – jelentette ki csütörtökön Andrij Szibiha külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a hajózás szabadságának helyreállításáról szóló nemzetközi találkozón az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az iráni terror nem elvont fogalom az ukránok számára, akik nap mint nap szembesülnek a Shahed drónok támadásaival. Egyúttal közvetlen párhuzamot vont az orosz Fekete-tengeri blokád és a Hormuzi-szorosban kialakult jelenlegi helyzet között.
Szibiha szerint a terrorszervezetek tapasztalatot cserélnek, és Irán energiát alakít át fegyverré, ahogyan az Oroszországi Föderáció is megpróbálta ezt tenni az élelmiszerrel. „Amit Irán ma tesz a Hormuzi-szorosban, azt tette Oroszország tegnap a Fekete-tengeren. A probléma az, hogy Irán tanulmányozta Oroszország hibáit, és levonta belőlük a következtetéseket” – hangsúlyozta.
Ukrajna már küldött szakembereket a közel-keleti országokba a biztonsági együttműködés megerősítése érdekében. Az ukrán külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az ukrán fegyveres erőknek a haditengerészeti drónoknak és egy határozott stratégiának köszönhetően sikerült áttörniük az orosz blokádot.
„Nincsenek többé elszigetelt regionális konfliktusok. Ukrajna harci tapasztalata értékes a Közel-Kelet számára. A globális biztonság összefonódik” – jegyezte meg Andrij Szibiha, hozzátéve, hogy Ukrajna kész hozzájárulni a hajózás szabadságának védelméhez, és partnerekkel együttműködni a blokád megszüntetése érdekében.
Ukrajna már elkezdte történelmi jelentőségű megállapodások megkötését a közel-keleti országokkal az iráni drónok elleni védelemről, a munka folyamatban van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a kedd esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta, hogy a közel-keleti látogatása nagyon hasznos volt. Ott jó hozzáállást érzett Ukrajnához – az ukrán katonákhoz és tapasztalatokhoz. Az elnök megjegyezte, hogy az Öböl-menti országok közös jövőképpel rendelkeznek az Ukrajnával és az ukrán szakértőkkel való együttműködésről.
„Már vannak megállapodások, ezek történelmi megállapodások: Ukrajna és Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar. Jordániával és Kuvaittal is együttműködünk. Jelenleg Rusztem Umerov a régióban tartózkodik, politikai szinten folytatja a tárgyalásokat – ma jelentette nekem –, Bahreinből és Ománból már vannak további kérések” – mondta az államfő.
Az elnök jelezte, hogy az ukrán védelmi rendszereknek és az ukrán katonák képességeinek köszönhetően számítanak a biztonsági együttműködésre. „Már megállapodtunk a légvédelem megerősítésének lehetőségéről, a védelmi termelés közös fejlesztéséről, valamint az energetikai együttműködésről is. Ez elsősorban a dízel üzemanyagra és más olyan dolgokra vonatkozik, amelyekre most oly nagy szükségünk van” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem használja a Hormuzi-szorost, ezért azoknak az országoknak kell megvédeniük, amelyeknek szükségük van rá – írta a Jevropejszka Pravda Trump a Truth Social hálón közzétett bejegyzésére hivatkozva.
Az amerikai elnök kijelentette, hogy Washington közel áll ahhoz, hogy elérje az Irán elleni hadműveletben kitűzött összes célját, amelyek magukban foglalják Irán rakétaképességeinek és védelmi ipari bázisának teljes megsemmisítését, valamint haditengerészeti és légierőinek felszámolását. Az amerikai cél többek között az, hogy soha ne engedjék Iránt „még csak a közelébe sem jutni egy nukleáris képességnek”, és hogy biztosítsák az amerikai szövetségesek védelmét a régióban – tette hozzá az elnök.
Ezzel összefüggésben Trump bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros védelme, amelyet Irán a háború kezdete óta gyakorlatilag blokkol, azoknak az országoknak a feladata, amelyek ezt az átjárót használják. Az Egyesült Államok pedig – mondta – ezt nem teszi meg.
„A Hormuzi-szorost más, az azt használó országoknak kell majd megvédeniük és ellenőrizniük – az Egyesült Államok ezt nem teszi meg! Ha felkérnek minket, segíteni fogunk ezeknek az országoknak a szorossal kapcsolatos erőfeszítéseikben, de erre nem lesz szükség, ha az iráni fenyegetés megszűnik” – mondta a Fehér Ház vezetője.
Hozzátette, hogy a szoros feloldására irányuló művelet „könnyű” lesz.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem használja a Hormuzi-szorost, ezért azoknak az országoknak kell megvédeniük, amelyeknek szükségük van rá.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1774340940
[modified] => 1774290044
)
[title] => Trump: az Egyesült Államok nem használja a Hormuzi-szorost, ezért nem fogja megvédeni
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=181648&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 181648
[uk] => 181455
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 181456
[image] => Array
(
[id] => 181456
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/316305-69be6920607e13-64890695-1500.webp
[original_lng] => 61738
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/316305-69be6920607e13-64890695-1500-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/316305-69be6920607e13-64890695-1500-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/316305-69be6920607e13-64890695-1500-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/316305-69be6920607e13-64890695-1500-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/316305-69be6920607e13-64890695-1500.webp
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/316305-69be6920607e13-64890695-1500.webp
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/316305-69be6920607e13-64890695-1500.webp
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1774282851:12
[_thumbnail_id] => 181456
[_edit_last] => 12
[views_count] => 960
[_oembed_e43ca5c070614b4319317f368fb82284] =>
Today in Florida, U.S. and Ukrainian delegations held constructive meetings as part of ongoing mediation efforts, with discussions focused on narrowing and resolving remaining items to move closer to a comprehensive peace agreement.
The American delegation included Special Envoy…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) March 21, 2026
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja olyan terveket vizsgál, amelyek keretében elfoglalnák vagy blokád alá vonnák az iráni Harg-szigetet annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak Iránra a Hormuzi-szoros megnyitására – értesült az Axios híroldal.
A szoros kulcsfontosságú a globális olajszállítás szempontjából, és Irán jelenleg jelentős befolyást gyakorol az ott zajló hajóforgalomra. Emiatt az energiaárak világszerte emelkedésnek indultak. A Perzsa-öbölben található Harg-sziget mintegy 25 kilométerre fekszik az iráni partoktól, és az ország kőolajexportjának mintegy 90 százalékát itt dolgozzák fel. A sziget elfoglalása ugyanakkor jelentős kockázatot hordozna, mivel az amerikai csapatok közvetlen veszélybe kerülnének – közölte az Axios.
Egy, a Fehér Ház gondolkodására rálátó forrás szerint egy ilyen művelet csak akkor jöhet szóba, ha az Egyesült Államok előtte további katonai csapásokkal jelentősen meggyengíti Irán térségbeli képességeit.
A forrás úgy fogalmazott: nagyjából egy hónapnyi további katonai nyomásgyakorlás után kerülhetne sor a sziget elfoglalására, amelyet később tárgyalási eszközként használnának fel. A tervek megvalósításához további amerikai csapatok bevetése is szükséges lehet. Jelenleg három tengerészgyalogos egység tart a térségbe, és a Fehér Ház, valamint a Pentagon további erősítéseket is mérlegel.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint Donald Trump elsődleges célja, hogy a Hormuzi-szoros ismét szabadon használható legyen.
Hozzátette: ha ehhez a sziget elfoglalására vagy akár egy part menti katonai műveletre van szükség, azt sem zárják ki, ugyanakkor végleges döntés még nem született.
Egy másik tisztviselő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok korábban is alkalmazott szárazföldi erőket különböző konfliktusokban, és az elnök a helyzetnek megfelelő döntést fogja meghozni. Tom Cotton amerikai szenátor úgy nyilatkozott, hogy Trump megfontoltan jár el azzal, hogy nem zárja ki a szárazföldi beavatkozás lehetőségét. Szerinte az iráni rezsim lépései inkább a gyengeség jelei, ugyanakkor az Egyesült Államok többféle forgatókönyvvel is rendelkezik a helyzet kezelésére.
Szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a sziget elfoglalása nem feltétlenül vezetne a kívánt eredményhez. Mark Montgomery nyugalmazott ellentengernagy szerint egy ilyen művelet jelentős kockázattal járna, miközben nem biztos, hogy az iráni rezsim engedményeket tenne. Úgy vélte, valószínűbb, hogy az Egyesült Államok további légicsapások után hadihajókkal és repülőgépekkel biztosítaná a tankerek áthaladását a szoroson, elkerülve egy szárazföldi inváziót.
A háttérben az is szerepet játszik, hogy Trump eredetileg még március végéig, egy tervezett kínai látogatás előtt szerette volna lezárni a konfliktust.
A Hormuzi-szoros körüli feszültség azonban ezt megakadályozta, így az elnök kénytelen volt elhalasztani az utazást.
Az Egyesült Államok Ukrajnához fordult szakértői támogatásért a közel-keleti haderejének támogatását illetően, miközben ukrán csapatok már öt országgal működnek együtt a Shahed drónok elleni küzdelemben – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „A régió két területét illetően az amerikai fél szakértői támogatást kért a hadserege számára. Emellett feldolgozzuk az európai partnerek kéréseit is, akiknek erői ebben a régióban állomásoznak.” Mint hangsúlyozta, utasította Rusztem Umjerovot, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárát, hogy vonja be az ukrán hadsereget és a Külügyminisztériumot a Hormuzi-szorossal kapcsolatos nemzetközi kezdeményezések, valamint a világ országainak stabilizációs missziókban való részvételi készségének értékelésébe.
„Csapataink már öt állammal működnek együtt a Shahedek elleni küzdelemben – szakértői értékeléseket készítettünk, segítünk egy védelmi rendszer kiépítésében. További kérések érkeztek más államoktól is” – hangsúlyozta az elnök. Kiemelte, hogy Ukrajna érdekelt a közel-keleti helyzet mielőbbi stabilizálásában. Megjegyezte, hogy Kijev „elvi álláspontja” az, hogy az iráni rezsimnek, amely régóta Oroszország szövetségese, semmilyen siker sem engedhető meg. „A közeljövőben a konkrét értékelés eredményeire számítok. Fontos, hogy Ukrajna globális jelentőségét a biztonság garantálásában, valamint az ukrán biztonsági szakértelem minőségét az élet védelmében minden partner elismerje” – mondta Volodimir Zelenszkij.
India egy haditengerészeti csoport telepítésére készül az Ománi-öbölben és az Arab-tengeren, hogy kísérje kereskedelmi hajóit a Hormuzi-szoros körüli eszkalálódó helyzetben, számolt be a Bloomberg tájékozott forrásokra hivatkozva.
Az újságírók információja szerint az indiai haditengerészet több mint hat hajót, köztük logisztikai hajókat is tervez küldeni.
A Hormuzi-szorostól keletre fognak működni, és nem fognak közvetlenül belépni a vízterületre, hanem a tartályhajók kíséretét biztosítják az Arab-tenger északi részén található biztonságosabb vizekre.
Megjegyezték, hogy Indiának már sikerült biztosítania két állami tulajdonú, cseppfolyósított gázt szállító tartályhajó áthaladását. Emellett tárgyalások folynak Teheránnal új üzemanyag-szállítmányok áthaladásáról. 22 indiai zászló alatt hajózó hajó továbbra is blokkolva van a régióban, köztük gáz- és olajszállító tartályhajók.
„Nem ritka, hogy India hadihajókat küld a kereskedelmi hajók védelmére a konfliktusövezetekben. 2024-ben az indiai haditengerészet legalább egy tucat hajót küldött az Arab-tengerre az Irán által támogatott húszi militánsokhoz köthető kalóztámadások után Jemenben” – áll a kiadványban.
Ukrajnának 230 kiemelt létesítménye van, amelyeket meg kell védeni az orosz légitámadásoktól.
Volodimir Zelenszkij elnök ezt Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel közösen tartott tájékoztatón közölte Kijevben, szerdán, február 25-én. „230 kiemelt létesítményünk van. Összesen több van belőlük, de ez a 230 prioritást élvező létesítmény, amelyet meg kell védeni” – mondta.
Zelenszkij megköszönte a norvég miniszterelnöknek a NASAMS légvédelmi rakétarendszereket, amelyeknek köszönhetően lehetővé válik ezen létesítmények védelme az orosz támadásoktól.
„Néhányukat (230 létesítményről beszélünk) a NASAMS védte. Hálásak vagyunk ezért” – tette hozzá az államfő.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie az ellenőrzést a kulcsfontosságú technológiák felett, amelyektől a régió gazdaságának és pénzügyi rendszerének stabilitása függ, számolt be a Reuters.
Az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa, Maria Luisa Albuquerque technológiai autonómiát szorgalmazott. Hangsúlyozta, hogy a külső szolgáltatóktól való túlzott függőség rendszerszintű kockázatokat teremt az EU számára.
Albuquerque felszólította az uniós országokat, hogy csökkentsék az amerikai technológiai társaságoktól való függőségüket. Elmondása szerint az alapvető digitális megoldások feletti ellenőrzés a gazdasági biztonság kérdése.
„Európának fenn kell tartania az ellenőrzést a gazdaságunkat alátámasztó és mozgató kulcsfontosságú technológiák felett” – hangsúlyozta a biztos.
Kiemelte, hogy a pénzügyi technológiák kritikus fontosságúvá váltak a piacok és a bankszektor stabilitása szempontjából.
Az európai országok egy új katonai szövetség létrehozását tervezik a NATO ellensúlyozására, amelybe Ukrajna is beletartozhat – számol be hétfőn az rbc.ua hírportál a Politicocímű brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány azt írta, hogy Donald Trump amerikai elnök fenyegetése, miszerint szigorú kereskedelmi vámokat vet ki minden olyan országgal szemben, amely megpróbálja megakadályozni őt a Grönland feletti ellenőrzés megszerzésében, Európa legújabb cselekvésre ösztönző jelzésévé vált.
A Washingtonban bekövetkező radikális irányváltás hiányában ez a fejlemény valószínűleg a Nyugat mélyreható átalakulásához vezet, amely képes gyökeresen megváltoztatni a globális hatalmi egyensúlyt. Az európai államok egyre inkább hajlamosak saját biztonsági rendszerük létrehozására, amelyben Ukrajna jelentős szerepet játszhat.
Ahogy a Politico megjegyezte, hogy az európai országok, beleértve az Európai Unión kívüli országokat is – Nagy-Britanniát és Norvégiát – Trump második elnöki ciklusának jelentős részében egy hatékony együttműködési formátumban dolgoztak, amely az Egyesült Államok részvétele nélkül működik. Ez az úgynevezett elszántak koalíciója.
Körülbelül 35 kormány nemzetbiztonsági tanácsadói folyamatos kapcsolatban állnak egymással: rendszeresen tartanak online találkozókat, személyes megbeszéléseket, és informális csatornákon, többek között hírvivőkön keresztül is kommunikálnak. Hozzászoktak a kollektív megoldások kereséséhez egy olyan világban, ahol Trump politikáját gyakran tekintik az egyik fő problémának. A csoport munkáját ismerő források szerint a tagok közötti kölcsönös bizalom szintje továbbra is magas.
Az államok vezetői, köztük Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Alexander Stubb finn elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, folyamatosan kapcsolatban állnak egymással – gyakran ugyanabban a chatszobában.
Az elmúlt évben kidolgoztak egy egyértelmű mechanizmust a gyors információcserére, amikor Trump intézkedései potenciális kockázatokat teremtenek. Ezt az informális társulást washingtoni csoportnak nevezték el az európai vezetők és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly, Fehér Házban tett augusztusi közös látogatás tiszteletére.
Egy diplomata szerint az „akaratukat vállalók koalíciója” kezdetben Ukrajna támogatása körül alakult ki, de idővel szoros kapcsolatrendszerré nőtte ki magát az európai fővárosok kulcsfontosságú politikai személyiségei között. Ez megerősítette a bizalmat és leegyszerűsítette a koordinációt: a résztvevők jól ismerik egymást, és gyorsan tudnak kommunikálni.
Volodimir Zelenszkij elnök rendszeresen részt vesz a washingtoni csoport vezetőinek levelezésében, ami – ahogy a Politico megjegyezte – egy újabb fontos dimenzióval bővíti ezt az együttműködést. Ukrajna a résztvevők közül a leginkább militarizált ország – nagy hadsereggel, fejlett high-tech dróniparral és egyedülálló harci tapasztalattal. Franciaország, Németország, Lengyelország és az Egyesült Királyság katonai képességeivel kombinálva egy ilyen koalíció rendkívüli erővé válhatna, amely egyesíti mind a nukleáris, mind a nem nukleáris államokat.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az európai országok egy új katonai szövetség létrehozását tervezik a NATO ellensúlyozására, amelybe Ukrajna is beletartozhat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768849200
[modified] => 1768834306
)
[title] => Európa készen áll arra, hogy a NATO helyett saját katonai szövetséget hozzon létre Ukrajnával együtt – Politico
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=175609&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175609
[uk] => 175614
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 175610
[image] => Array
(
[id] => 175610
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-starmer-zelenszkij-1.jpg
[original_lng] => 40186
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-starmer-zelenszkij-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-starmer-zelenszkij-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-starmer-zelenszkij-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-starmer-zelenszkij-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-starmer-zelenszkij-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-starmer-zelenszkij-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/macron-starmer-zelenszkij-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1768827340:8
[_thumbnail_id] => 175610
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1389
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 643562721001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 1991326
[2] => 63
[3] => 6708
[4] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => szövetséges katonák
[2] => Ukrajna
[3] => védelem
[4] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[9] => Array
(
[id] => 175602
[content] =>
Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok megszünteti az „orosz fenyegetést” Grönlandon, miután „Dánia képtelen volt bármit is tenni az ügyben”. Az amerikai elnök Truth közösségi oldalán arról írt, hogy a NATO már húsz éve mondja, hogy el kell távolítani az orosz veszélyt – írja a The Kyiv Independent.
A NATO húsz éve mondja Dániának, hogy el kell távolítania az orosz fenyegetést Grönlandról – fogalmazott Donald Trump, hozzátéve, hogy „most elérkezett az idő, és ez meg fog történni!”.
A lap emlékeztet, hogy az amerikai elnök kijelentése azután hangzott el, hogy korábban akár 25 százalékos vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek ellenállnak a Grönland annektálására irányuló ambícióinak.
Az amerikai államfő többször is igényt tartott a stratégiailag rendkívül értékes szigetre, és nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem, miután a dán és grönlandi hatóságok elutasították a terület megvásárlására tett ajánlatát.
Az európai vezetők visszautasították Donald Trump fenyegetéseit, és sajtóértesülések szerint saját gazdasági ellenlépéseket dolgoznak ki, beleértve az amerikai vállalatokra kivetendő vámokat vagy korlátozásokat.
A fokozódó vitát az elmúlt évtized legsúlyosabb transzatlanti kapcsolati válságaként értékelik: egy olyan fejlemény, amelyet Oroszország nyíltan üdvözölt. Trump nemzetbiztonsági okokkal indokolta igényét a szigetre, és azzal vádolta a dán hatóságokat, hogy nem fektetnek be kellő mértékben annak védelmébe, ami szerinte sebezhetővé teszi Grönlandot Oroszországgal és Kínával szemben.
Donald Trump figyelmeztetései az orosz fenyegetéssel kapcsolatban ellentétben állnak a Moszkva irányába tanúsított békülékeny hozzáállásával, különösen az orosz–ukrán háborút illetően. Mindössze egy héttel ezelőtt jelentette ki, hogy Vlagyimir Putyin békét keres, de Kijev útját állja. Mindezt annak ellenére, hogy amerikai és ukrán tisztviselők között jelenleg is tárgyalások folynak a békeegyezményről.
Hétfőn Rusztem Umjerov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára bejelentette, hogy az ukrán és amerikai tisztviselők a svájci Davosban megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórumon folytatják a békejavaslatokkal kapcsolatos tárgyalásokat. A fórum éves csúcstalálkozóját január 19. és 23. között rendezik meg Svájcban, ahol Ukrajna és az Egyesült Államok gazdasági megállapodást írhat alá.
Mint megírtuk, az ukrán delegáció január 17-én érkezett az Egyesült Államokba, hogy a korábban közösen kidolgozott 20 pontos béketervről tárgyaljanak. Az ukrán fél szerint már majdnem kész, a felek azonban még nem állapodtak meg a biztonsági garanciákról, amelyek Kijev szerint elengedhetetlenek a tartós békéhez.
