Kaja Kallas hivatalban lévő miniszterelnök jobbközép-liberális Reformpártja nyerte a vasárnap tartott parlamenti választásokat Észtországban a szavazatok szinte teljes összesítése alapján hétfőn hajnalban közzétett eredmények szerint.
A voksok 98 százalékának megszámlálása alapján a Reformpártra a választók 31,6 százaléka szavazott. Második helyen végzett a jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) a voksok 16,1 százalékával.
A választási részvétel 63,7 százalékos volt, és a választók 51 százaléka az interneten adta le szavazatát.
A 45 éves Kallas úgy nyilatkozott, hogy az eredmény tükrében pártja erős pozícióból láthat neki a koalíciós tárgyalásoknak és a kormány továbbra is fenntartja az Oroszországra gyakorolt nyomást.
„Be kell fektetnünk a biztonságunkba. Agresszív szomszédunk nem tűnt el és nem is fog eltűnni, úgyhogy ezzel foglalkoznunk kell” – jelentette ki Kaja Kallas. Arról nem nyilatkozott, hogy a jelenlegi, hárompárti koalícióval tervezi-e folytatni a kormányzást.
„A választók azt szeretnék, hogy a Reformpárt vezesse a kormányt. Ennyi bizonyos” – mondta a hivatalban lévő kormányfő.
A Reformpárt választási programja alapján a miniszterelnök pártjának győzelme azt jelenti, hogy Tallinn folytatja az átállást a zöldenergiára és továbbra is fogad menekülteket Ukrajnából. A párt a kampányban azt is ígérte, hogy a bruttó hazai termék 3 százalékára emeli a védelmi kiadásokat és csökkenti a vállalkozások adóterheit.
A jelenlegi kormánykoalícióban résztvevő balközép Szociáldemokrata Párt 9,5 százalékos eredményt ért el, a jobboldali-konzervatív Haza (Isamaa) párt pedig a voksok 8,3 százalékát kapta. A balközép, ellenzéki Centrumpárt 14,7 százalékos eredményt ért el. 13,5 százalékot kapott, és ezzel először jutott be a parlamentbe az Észtország 200 (Eesti 200) liberális párt.
A Reformpárt négy évvel ezelőtt 28,9 százalékos eredménnyel nyerte a választást, ám akkor három másik párt kötött koalíciót, amely végül a ciklus vége előtt összeomlott, így 2021 óta Kallas Reformpártja vezeti az országot a szociáldemokratákkal és Hazával közösen.
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
With attacks on #Dnipro and elsewhere in Ukraine, Russia has again proven it is a terrorist state.
My call to allies and partners: let us ramp up our support. #Ukraine needs weapons, including tanks and air defence. #Russia must be held accountable for all crimes committed.
1/2 I had a good meeting with @r_stefanchuk in Kyiv #Ukraine. We discussed raising the cost of war to Russia, including imposing additional sanctions to Russia & lowering the oil price cap, avoiding circumvention of sanctions. Also talked about ?? path to #EU & #NATO. pic.twitter.com/Bf16WMRZjL
I spoke with Estonia’s Prime Minister @KajaKallas.
In the wake of Russia’s morning attempts to hit Ukrainian civilian infrastructure with missiles, I emphasized the importance of further strengthening Ukraine's air defense. This task is particularly relevant for the frontline… pic.twitter.com/y72y5JpIQu
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 8, 2023
Másfél évvel a soron következő Európai Parlamenti választások előtt máris megkezdődött a találgatás, ki lesz Ursula von der Leyen utódja az Európai Bizottság élén. A Politico máris talált két jelöltet, akik nem tagadják, hogy beszállnának a versenybe, és egyik se német.
Hamarosan a következő Európai Parlament választások előtti évbe lépünk, és már folyik a találgatás, ki lehet a német kormánytagból az Európai Bizottság elnökévé avanzsált Ursula von der Leyen utódja. A Politico két jelöltről is tud, akik a portál kérdésére nem tagadták, hogy ringbe szállnának. Egyikük sem német.
A Politico írásában egyébként fel sem merül, hogy von der Leyen folytatná, mint az Európai Unió első számú politikusa.
Kétlem, hogy sok amerikai egyáltalán tudja, kiről van szó – kommentálta szarkasztikusan Ian Bremmer, az Eurasia Group politikai kutatóintézet elnöke a Forbes listáját, amely szerint von der Leyen a világ legnagyobb hatalmú nője Christine Lagarde és Kamala Harris előtt (holott a bizottság elnöke alig egy hónapja látogatott két napra az Egyesült Államokba).
forbes most powerful woman: ursula von der leyen interestingly enough, i bet a lot of americans have no idea who that is pic.twitter.com/iULSzY2E33
A YouGov rendszeres amerikai felmérése szerint valóban így van, hiszen von der Leyennek a 383. helyre futotta a politikusok amerikai népszerűségi listáján a harmadik negyedévben. A júliusban európai országokban végzett felmérés szerint a megítélése itt is vegyes, például a hazájában, Németországban többen tartják ellenszenvesnek, mint amennyien szeretik, Franciaországban épphogy pozitív a megítélése, miközben Dániában egész népszerű.
Az EP-választásokig még sok idő van hátra, és ebben az időszakban még sok minden történhet, a Politico mindenesetre két lehetséges jelöltet kérdezett meg arról, indulnának-e az elnöki pozícióért, és mindketten többet célozgattak, mint tagadtak. Igazából, nem is tagadtak – írta a portál.
Thierry Breton
Von der Leyen Európai Bizottságának, tagja, a belsőpiaci biztos Thierry Breton a Politico szerint „masszív célzást” tett arra, hogy elvállalná az elnöki posztot.
„B-terv szerinti biztos vagyok. Nem én voltam az A-terv, véletlenül lettem biztos” – válaszolta a kérdésre a Politico éves eseményén, amelyen Európa 28 legbefolyásosabb személyét nevezik meg, és egyébként a lista élére idén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök került.
Egész életemben a következő lehetséges állásomról 15 perccel korábban informáltak. Megválaszolva a kérdését: megfontolhatok egy új B-tervet, ha az B-terv – zárta rövidre a francia politikus.
Roberta Metsola
Az Európai Parlament elnöke, a posztjára januárban választott máltai Roberta Metsola a Politico főszerkesztője, Jamil Anderlini kérdésére arról beszélt, nagy siker, hogy egy nő az Európai Bizottság elnöke. Közben odaszúrt Bretonnak, megjegyezve, hogy ez uniónak el kell kerülnie a protekcionizmus „csúszós útját”, amikor iparági konfliktusokba bocsátkozik az Egyesült Államokkal.
Metsola megvédte magát a „haverszellem” (cronyism) vádja ellen, amit azzal vont magára, hogy Alessandro Chiocettit elnöki kabinetfőnököt nevezte ki az Európai Parlament legmagasabb közszolgálati posztjára, főtitkárnak. A portál szerint ő sem tagadta, hogy lenne a Bizottság elnöke.
In #Davos, "Europe will always stand with you," EU chief tells #Ukraine's first lady Olena Zelenska. “In this last year your country has moved the world & inspired Europe & I can assure you that Europe will always stand with you,” von der Leyen said. https://t.co/8wlQlkuw3U
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
La presidente della Commissione europea, Ursula von der Leyen, e il presidente americano, Donald Trump, si sono stretti la mano e hanno avuto un breve scambio sul sagrato di piazza San Pietro prima dell'avvio della cerimonia funebre per l’ultimo saluto a Papa Francesco… pic.twitter.com/VAZoQMalyJ
Dear @ZelenskyyUa, Europe will always stand by Ukraine in the pursuit of peace.⁰ You can count on our support at the negotiating table to achieve a just and lasting peace. ⁰Today, we also discussed the steps Ukraine is taking to earn its place in our family of nations. pic.twitter.com/T8jXnEMbqu
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Following a good call with @POTUS, we have agreed to meet in Scotland on Sunday to discuss transatlantic trade relations, and how we can keep them strong.
Georgia államban csaknem kétmillióan éltek az előzetes választás lehetőségével a keddi, megismételt szenátorválasztás előtt, ennek eredménye dönti el a Kongresszus felsőházának erőviszonyait.
Az állami kormányzati adatok szerint a múlt héten hétfőtől péntekig között mintegy 1,85 millió szavazat érkezett postán, és három napon is megdőlt az egyetlen napon leadott voksok számának korábbi rekordja. Pénteken, az előzetes választás utolsó napján, 350 ezren éltek a lehetőséggel, a szavazóhelyiségek előtt hosszú sorok alakultak ki.
A hivatalos közlés szerint a szavazók csaknem harmada afroamerikai választópolgár, ami jóval magasabb arány, mint a november 8-i választás idején.
A déli tagállamban két afroamerikai jelölt versenyez a szenátusi székért: a demokrata párti Raphael Warnock eddigi szenátor, aki 2020-as megválasztásakor az első afroamerikai szenátor volt Georgiában.
Republikánus párti kihívója Herschel Walker, korábbi profi amerikaifutball-játékos. Az előzetes felmérések szoros versenyt mutatnak, a demokrata párti jelölt enyhe fölényével.
Raphael Warnock kampányát múlt héten Barack Obama korábbi amerikai elnök (2008-2016) személyesen támogatta, míg felesége, Michelle Obama telefonos választási reklámokban buzdította a szavazókat a demokrata párti jelölt melletti voksolásra.
A Republikánus Párt több magas rangú politikusa szintén Georgia államban kampányolt az elmúlt hetekben.
A republikánusok szavazóik mozgósítására törekedtek, arra alapozva, hogy november 8-án kormányzójelöltjük, Brian Kemp meggyőző többséggel győzte le demokrata párti ellenfelét.
Georgia államban azért kell megismételni a szenátorválasztást, mert a félidős választáson egyik jelölt sem nyerte el a szavazók több mint 50 százalékának bizalmát, miután egy harmadik jelölt miatt megoszlottak a voksok. Az összesen 4 millió leadott voksból akkor a demokrata párti jelölt mintegy 37 ezerrel kapott több szavazatot republikánus párti kihívójánál.
A november 8. utáni választási eredmények alapján a 100 fős amerikai szenátusban jelenleg a Demokrata Pártnak 50, míg a Republikánus Pártnak 49 helye van. Szavazategyenlőség esetén ugyan Kamala Harris demokrata párti alelnök szavazata dönt a szenátusi voksolások során, ugyanakkor 50-50 fős létszámegyenlőség esetén a szenátusi bizottságokban meg kell osztani a vezető pozíciókat a Republikánus és Demokrata Párt szenátorai között.
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks. ?? PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
Had a phone call with the ?? President's National Security Advisor @JakeSullivan46.
Discussed further coordination in the matter of guaranteeing ??energy security. Thanked for supporting ?? in our struggle for independence, freedom, and democratic values. pic.twitter.com/xUyrImPzCj
??Ukrainian peace summit to be held on February 24 at the #UN headquarters in #NewYork
The summit will discuss #Ukraine's security, food and energy security, as well as the de-occupation of Ukrainian territories. pic.twitter.com/iyfJ5MaQnw
On the ninth anniversary of Russia’s invasion of Ukraine and seizure of Crimea, we reaffirm our support for Ukraine as it defends its sovereignty, territorial integrity, and independence. Crimea is Ukraine. https://t.co/jiqvaR6QZD
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Újabb képviselői helyet szerzett a Fidesz, miután a külföldön leadott – nem előzetesen elküldött – levélszavazatok számolása is elkezdődött. Ezzel már 136 mandátuma van a Fidesznek.
A baloldali összefogásnak 55, a Mi Hazánknak 7, a német kisebbségnek 1 képviselői helye van.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Újabb képviselői helyet szerzett a Fidesz, miután a külföldön leadott – nem előzetesen elküldött – levélszavazatok számolása is elkezdődött. Ezzel már 136 mandátuma van a Fidesznek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1649346060
[modified] => 1649334412
)
[title] => Újabb parlamenti helyet szerzett a Fidesz: már 136 képviselője van
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=45793&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 45793
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 45796
[image] => Array
(
[id] => 45796
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/levelszavazatok.jpg
[original_lng] => 46323
[original_w] => 780
[original_h] => 520
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/levelszavazatok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/levelszavazatok-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/levelszavazatok-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/levelszavazatok.jpg
[width] => 780
[height] => 520
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/levelszavazatok.jpg
[width] => 780
[height] => 520
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/levelszavazatok.jpg
[width] => 780
[height] => 520
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/levelszavazatok.jpg
[width] => 780
[height] => 520
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1649323613:12
[_thumbnail_id] => 45796
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2945
[_oembed_8337a996ef22705af44157dc75e4dbb5] =>
[_oembed_time_8337a996ef22705af44157dc75e4dbb5] => 1649335265
[_oembed_cfe977857e308e2ef7e5bf23e0b1b3ab] =>
forbes most powerful woman: ursula von der leyen interestingly enough, i bet a lot of americans have no idea who that is pic.twitter.com/iULSzY2E33
Továbbra is Orbán Viktor marad Magyarország miniszterelnöke. Az egyelőre nem végleges adatok alapján, 98,96%-os feldolgozottságnál a Fidesz–KDNP listájára szavazott a választók 53,10%-a, míg az ellenzéki összefogás listájára csak 35,04%. Bejutott még a magyar parlamentbe a választáson 6,17%-ot elért Mi Hazánk mozgalom is. Az előzetes mandátumbecslés szerint az új magyar parlamentben a Fidesznek 135, a baloldalnak 56, a Mi Hazánknak 7, a magyarországi német nemzetiségnek pedig 1 mandátuma lesz.A hivatalos végeredmény április 9-re várható.
Orbán Viktor miniszterelnök a kormánypárt eredményváró rendezvényén kijelentette: „Hatalmas győzelmet arattunk, akkorát, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan.” Köszönetet mondott a magyar választópolgároknak, az önkénteseknek, és külön köszöntötte a határon túli magyarokat, a kárpátaljaiaknak azt üzente, hogy tartsanak ki, ne féljenek, az anyaország velük van.
A miniszterelnök végezetül elmondta, az egész világ láthatta, hogy a magyarok szeretik a hazájukat, és mi, akik ma győztünk, azt vállaljuk, hogy számunkra mindig Magyarország lesz az első.
„A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenekelőtt. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!” – zárta miniszterelnök.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
A tagság bevonásával választja meg következő elnökét a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) – jelentették be kedden Berlinben.
A 16 év kormányzás után ellenzéki szerepre készülő párt első alkalommal választ vezetőt a tagság megkérdezése alapján.
A 400 ezer párttag december 4-től, egy vagy két fordulóban szavazhat a jelöltekre. A győztest hivatalosan a január 21-én kezdődő kongresszuson választják meg elnöknek.
Az újítást az alapszervezetek nyomására vezetik be. A döntés összefügg azzal, hogy a távozó elnököt, Armin Laschetet a tagság soraiban mutatkozó ellenkezés dacára tették meg a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjének, és részben az egység hiányának tulajdonítható, hogy a CDU/CSU a szociáldemokraták mögé szorult a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.
Csütörtökön, hetekkel a választások után kezdődtek el a koalíciós tárgyalások Németországban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) között. Az előrejelzések szerint várhatóan legalább másfél hónapig nem fognak dűlőre jutni a pártok, azonban pesszimistább elemzők ennél is hosszabb időt jósolnak a kormányalakításnak, hiszen előfordult már, hogy a németek a választást követően fél évig sem tudtak megegyezni abban, hogy ki alakítson kormányt.
A semleges, és a járványügyi óvintézkedések követelményeinek megfelelően tágas helyen, a berlini nemzetközi vásár (Messe Berlin) épületeiben kezdett koalíciós tárgyaláson nagyjából háromszáz politikus vesz részt. A tervezett közös kormányzás súlyponti elemeihez igazítva huszonkét munkacsoportot alakítanak. A külügyek területét például két munkacsoportra osztották: az egyikben diplomáciai, védelempolitikai és emberi jogi kérdésekkel foglalkoznak, a másikban pedig a menekültügy, a migráció és az integráció kérdéseivel.
A témák felosztása egyben jelzi, hogy hol van leginkább szükség az eltérő politikai irányzatokat képviselő partnerek elképzeléseinek összehangolására. Az egyik ilyen kérdés éppen a menekültek és a munkavállalás céljával érkező külföldiek ügye. Főleg a nagyvonalú szabályozás mellett kiálló Zöldek és a bevándorlás korlátozására leginkább törekvő FDP programját kell összecsiszolni. Ugyancsak sok vita várható az adórendszer és az államháztartás kérdéseiben, és az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelem ügyében. Csaknem minden vitapontra jellemző, hogy a Zöldek és az FDP nézetei állnak a legtávolabb egymástól, az SPD pedig rugalmas, mindkét fél felé nyitott.
Az első napokban a munkacsoportokat és a munkaterveket állítják össze. A tárgyalások fő szakasza október 27-én kezdődik, és várhatóan november 10-ig tart. Utána a pártonként hat vezető politikusból összeállított fő tárgyalócsoport tekinti át a huszonkét területen elért eredményeket, és a még nyitott kérdéseket. A koalíciós szerződést legkésőbb november végére öntik végső formába. Utolsó lépésként a december 6-val kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválasztják kancellárnak Olaf Scholz eddigi pénzügyminisztert, a szociáldemokraták jelöltjét – aki a 2005 óta kancellár Angela Merkelt váltja a tisztségben –, és megalakítják Németország új szövetségi kormányát.
A szeptemberi Bundestag-választáson az SPD végzett az első helyen, a szavazatok 25,7 százalékával. Eddigi koalíciós társa, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban. A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik helyen, a liberálisok 11,5 százalékkal a negyedik helyen végeztek. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választás után rekordhosszú ideig, százhetvenkét napig tartott a kormányalakítás. A hétfőn ismertetett menetrend szerint ezúttal jóval gyorsabb lehet a folyamat. Olaf Scholz kormánya lehet az első német szövetségi kormány a második világháború óta, amelyet három partner alkot.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Calls by some German politicians to launch NS2 for a little while and close it later are totally irrational. This resembles drug addiction, when a person says “Just one last time!” without realizing the devastating consequences of each “last time”. Addiction to Russian gas kills!
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Nach der Festnahme eines Mitarbeiters des Bundesnachrichtendienstes wegen Spionage für Russland sitzt nun auch ein mutmaßlicher Mittäter in Untersuchungshaft.https://t.co/zCrosc0HeF
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Kezdjük azzal, hogy az európaiak jelentős része számára Angela Merkel az a vezető, aki a legnagyobb bizalmat váltja ki. És az a Németország, amelyet a szeptember 26-i választásokat követően az utódjára hagy, már nem vált ki félelmet az európaiakban.
Valójában ez a következtetés lett az eredménye annak a tanulmánynak, amelyet a napokban az ECFR, az Európai tanács nemzetközi kapcsolatokért felelős elemző központja végzett. A felmérésben tizenkét uniós ország – Németország, Ausztria, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Spanyolország és Svédország mintegy 16 000 válaszadója vett részt. „Annak ellenére, hogy amit a múltban tapasztaltunk, Németország ereje és jóléte most hozzájárul ahhoz, hogy megbízható partner státuszt kapjon” – írták Petro Buras és Jana Pulerin kutatók a jelentésükben.
Mit várnak az európaiak Németországtól Angela Merkel után?
Először is elmondhatjuk, hogy az imidzs, amely évek alatt alakult ki, Merkel személyiségével függ össze. Angela Merkel az egykori NDK-ban nőtt fel, és mindenekelőtt az európai blokk egységének megőrzésére törekedett. Az euró övezet válsága tíz évvel ezelőtt, a migránshullám 2015-ben, a 2016-os Brexit szavazás és a jelenlegi koronavírus járvány… Amint látjuk, az elmúlt évtizedben Európa egységét súlyosan megpróbáltatások érték. Éppen ezért, mivel Angela Merkel tizenhat évig felülmúlhatatlan mestere volt a kompromisszum művészetének, 16 évig döntő szerepet játszott a különböző történelemmel, kultúrával és érdekekkel rendelkező országok szeparatista ambíciói visszaszorításában.
Mindezen események hátterében válaszolva a kérdésre: „Ha választások lennének Európa elnöki posztjára, és választania kellene Angela Merkel és Emmanuel Macron között, kire szavazna?”, a válaszadók többsége, 41% a kancellárt részesítette előnyben, a francia elnökre 14% szavazott.
„Technokrata vezetői stílusának köszönhetően magabiztosabb, mint Macron megalázó felszólalásaival” – áll a jelentésben. Ellenben senki nem felejtette el azt az időszakot, amikor Görögország a csőd szélén állt, Németország pedig megszállottja volt a megszorító politikának, és ez az álláspont megosztotta Európát. Angela Merkel azóta megváltozott, támogatja az Európai Unió a járvány okozta gazdasági helyreállítási tervét. A szövetségi kancellár mindig ügyesen pozicionálta Németországot, mint egyesítő erőt.
Érdekesnek tűnik az a tény, hogy az ECFR kérdésére: „Jó vagy rossz Európa számára, hogy az Európai Bizottság vezetője német nő?” A válaszadók 27%-a azt válaszolta, hogy jó, 10%-a – hogy rossz. Az európai polgárok „nem látják Ursula von de Leyenben a német kormány lobbistáját”, áll a jelentésben. Csupán két ország, Olaszország és Lengyelország áll kritikusan az EU végrehajtó testülete élére való kinevezése kapcsán.
„Az európaiak arra számítanak, hogy Németország továbbra is vezető szerepet fog betölteni az EU-ban”, jegyezték meg az elemző központ munkatársai. Véleményük szerint Merkel utódja számára az ő politikája, miszerint az EU kohéziója mindenek fölött, vonzónak és könnyűnek bizonyulhat, de ugyanakkor nem biztos, hogy teljes mértékben működni fog.
Általánosságban elmondható, Angela Merkel vezetése megnyugtatta az európaiakat és megerősítette Németország vezető szerepét. Az EU-ra váró problémák azonban egyre több konkrét álláspontot követelnek meg a leendő kancellártól számos kérdésben, beleértve az egységes Európa helyét a Kínával, Oroszországgal és az USA-val való kapcsolatokban.
Az ECFR közvélemény kutatása kimutatta, Berlin tekintélye a geopolitikai szférában nagyon alacsony, mivel a válaszadók mindössze 20%-a gondolja úgy, hogy Németország vezetheti az EU blokkot az Oroszországgal való kapcsolatokban, 17%-uk úgy véli, hogy képes megvédeni az EU érdekeit Kínával szemben, 25%-uk pedig abban bízik, hogy tudja kezelni Brüsszel és Washington közötti kapcsolatokat.
Közben Merkel egyik potenciális utódja bemutatta „100 napos tervét”. A hét elején, Armin Laschet és ellenlábasai Olaf Scholz és Annalena Baerbock közötti második televíziós vitát követően Laschet bemutatta azokat a kiemelt projekteket, amelyeket mandátumának első napjaiban tervez megkezdeni (a szeptember 26-i választásokon való győzelme esetében). Ez egy 19 pontból álló „sürgősségi cselekvési program” (Sofortprogramm), amely elsősorban a német családokat célozza meg, és Armin Laschet a támogatások növelését és további kedvezményeket ígér nekik. A biztonság is fontos helyet foglal el programjában: 1000 videó megfigyelő kamerát kihelyezése évente, „nemzeti biztonsági tanács” létrehozása a külpolitika és a védelmi kérdések jobb koordinálása céljából.
Ami a környezetvédelmet és az éghajlatot illeti, Armin Laschet ígéretet tett: amint hivatalba lép, eltörli azokat a bürokratikus akadályokat, amelyek fékezik a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projektek jóváhagyási folyamatát.
Néhány nappal a választások előtt a „100 napos terv” „átcsomagolása” valójában jobban illik egy amerikai elnökhöz, mint egy németországi kancellárhoz, és annak a jele, hogy a kormánypárt jelöltje kísérletet tesz arra, hogy meggyőzze a szavazókat arról, hogy az kereszténydemokraták győzelme Angela Merkel 16 évez vezetését követően nem lesz a „stagnálás” szinonimája.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Kezdjük azzal, hogy az európaiak jelentős része számára Angela Merkel az a vezető, aki a legnagyobb bizalmat váltja ki. És az a Németország, amelyet a szeptember 26-i választásokat követően az utódjára hagy, már nem vált ki félelmet az európaiakban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1632163800
[modified] => 1632150054
)
[title] => Mi vár Németországra Angela Merkel „visszavonulását” követően?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=30281&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30281
[uk] => 30212
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 30213
[image] => Array
(
[id] => 30213
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[original_lng] => 51876
[original_w] => 940
[original_h] => 529
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1632139257:5
[_thumbnail_id] => 30213
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4044
[_oembed_7af4f58805bb6f2d31a76051312cd640] =>
[_oembed_time_7af4f58805bb6f2d31a76051312cd640] => 1635417752
[_oembed_f6a3c430c5cc04c10e1b47ffc911d9d4] =>
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Nach der Festnahme eines Mitarbeiters des Bundesnachrichtendienstes wegen Spionage für Russland sitzt nun auch ein mutmaßlicher Mittäter in Untersuchungshaft.https://t.co/zCrosc0HeF
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Aláírta a cseh választási törvény módosítását Milos Zeman államfő. A október 8-ra és 9-re kiírt képviselőházi választás már ennek alapján fog lezajlani – közölte Jirí Ovcácek elnöki szóvivő kedden Prágában.
A választási törvény módosítására azért volt szükség, mert február elején az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a jogszabály azon részét, amely indoklása szerint sértette a választásokon induló pártok és mozgalmak esélyegyenlőségét. A testület helyet adott annak a kifogásnak, hogy az érvényes választási törvény túl nagy előnyben részesíti a nagyobb pártokat a kisebbek rovására. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a nagy támogatottságot élvező, a választáson sikeres pártoknak a képviselői mandátum megszerzéséhez jóval kevesebb szavazatra volt szükségük, mint a kisebbeknek. Az új módosítás lényege, hogy megváltozik a szavazatok mandátumokra történő átszámítása, és kevésbé lesznek preferálva a nagy pártok. Az alkotmánybíróság ugyancsak hatályon kívül helyezte a választási törvény azon előírásait, amelyek a koalíciók számára annyiszor öt százaléknyi szavazat megszerzését tették szükségessé, ahány tagja volt a koalíciónak. Csehországban egy-egy párt vagy mozgalom számára a választási küszöb öt százalék. A kétpárti koalíciónak így 10, a hárompártinak pedig 15 százalék kellett a parlamentbe jutáshoz. A most életbe lépett változat szerint mérséklődött a koalíciók parlamentbe jutásának a küszöbe. A jövőbeni választáson a kétpárti koalíciónak legalább hét százalékot, a hárompártinak pedig a 11 százalékot kell megszereznie. A cseh választási törvény alapelve az arányosság, ezért a parlamenti választások eredménye alapján szinte mindig koalíciós kormányok létrehozására van szükség. Több mint másfél évtizede ezt az elvet módosította közös akarattal az akkoriban két legnagyobb politikai erő, a jobboldali Polgári Demokratikus Párt és a baloldali Cseh Szociáldemokrata Párt. A két akkori pártelnök, Václav Klaus és Milos Zeman szerint a módosítás célja az volt, hogy a választások után egyszerűbb legyen a kormányalakítás. A bírálók szerint azonban a nagyok túl nagy preferenciákat kaptak, ami most mérséklődött. Jelenleg a törvény korábbi változata leginkább az Andrej Babis vezette kormányzó centrista ANO mozgalomnak kedvezett volna, amely vezeti a pártok népszerűségi listáját. Az ellenzéki pártok már választási koalíciókat alakítottak, a legutóbbi felmérések alapján a Cseh Kalózpárt és a Polgármesterek és Függetlenek koalíciója áll a népszerűségi lista élén.
Az Angela Merkel vezette kormánykoalíciónak újabb kellemetlensége akadt. És mindez azért, mert Németország Alkotmánybírósága „nem kielégítőnek” nevezte a kormány klímatervét. És nem lenne semmi baj, de a közelgő szeptemberi Bundestagba való választásokon kétségtelenül nagy szerepet fog játszani a környezet- és az éghajlat védelmének kérdése.
Az Alkotmánybíróság, a zöldek és a környezetvédők szerint, „történelminek és szenzációsnak” nevezhető döntésének megfelelően, a német kormány a káros kibocsátás csökkentésére vonatkozó terve „összeférhetetlen az alapvető jogokkal, mivel csak a jelennel foglalkozik, nem pedig a kilátásokkal.
Például a kormány által javasolt intézkedések a bíróság szerint „sértik a felperesek (környezetvédők) szabadságát, mert „a kibocsátás csökkentésére vonatkozó fő intézkedéseket egy későbbi időpontra, 2030 utánra halasztja”.
A kormány tervei szerint Németországnak 1990 júniusától 2030-ig 55%-ra kell lecsökkentenie a CO2-kibocsátást. A bíróság azonban úgy véli, hogy bár a kormány nem sértette meg az állampolgárok éghajlatváltozással szembeni védelméről szóló kötelezettségét, ennek ellenére nem írta elő megfelelően a kibocsátás további csökkentésének határidejét. Az Alkotmánybíróság bírái szerint viszont szükséges lenne meghatározni az éves kibocsátás csökkentés mértékét a 2030 utáni időszakra. A bíróság azt is kimondta, hogy a módosított, átdolgozott tervnek legkésőbb 2022. december 31-ig kell elkészülnie.
Elmondhatjuk, hogy Angela Merkel kormánya újabb piros pontot kapott az éghajlatváltozás körüli heves harc közepette. Mindemellett a „zöldek” pártja viszont egyre népszerűbb, és a múlt héten több közvélemény-kutatás eredménye azt mutatta, hogy már megelőzte a kormányzó konzervatívokat.
A 2019-ben kidolgozott a káros kibocsátás csökkentésével kapcsolatos törvény a Párizsi klímaegyezménynek megfelelően számos programot tartalmaz, beleértve a zöld energia ösztönzését, az infrastruktúra bővítését az elektromos járművek számára és a kibocsátási kvóták kereskedelmét.
A Berlin a múlt hónapban bejelentette, hogy 2020-ban az éghajlatváltozást érintő feladatok részben teljesültek a pandémia okozta gazdasági aktivitás csökkenése miatt.
A környezetvédők azonban már régóta azt állítják, hogy ez a törvény túl engedékeny. Az elégedetlenségük komoly perek sorozatához vezetett az ország szövetségi kormányával annak megszigorítására vonatkozó követelésekkel.
Érdekes módon a nyilvánvaló vereség ellenére Angela Merkel is üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését. Sőt, Peter Altmeyer gazdasági és energiaügyi miniszter „klímabarátnak nevezte az éghajlat és az ifjúság jogainak védelmét illetően”. Egyben hozzátette, „tervezett biztonságot nyújt az üzleti élet számára”.
Sven Schulze, a környezet és természetvédelmi, építési és nukleáris biztonság minisztériuma vezetője úgy véli, hogy a bíróság döntése „felkiáltó jelet helyezett a klímavédelemre”.
Az Alkotmánybíróság döntése egyértelműen a „zöldek” javát szolgálja, akik már az országos közvélemény-kutatások szerint az élen állnak. Regionális szinten már számos szövetségi tartomány kormány-koalíciójának tagjai.
Másrészt Annalena Baerbock, a „zöldek” vezetője és kancellár jelöltje a közelgő választásokon, azt ígéri, hogy az új kormány minden tevékenységi területén elsősorban a környezet és az éghajlat védelmének kérdését helyezi előnybe.
Armin Laschetet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjét azzal vádolják, hogy elhanyagolja az környezetvédelmet. Ugyanakkor ő is üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, kijelentve, hogy ez „egyértelmű megbízás a kormány számára az éghajlatvédelem előtérbe helyezését illetően”.
