Li Hui, Kína eurázsiai ügyekért felelős speciális képviselője hamarosan a Globális Dél három országába látogat, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet, számolt be Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
A turné, amely során Li Hui Brazíliába, Dél-Afrikába és Indonéziába utazik, július 28-án kezdődik. Mao Ning megjegyezte, hogy ez lesz a negyedik konzultációs forduló az „ukrán válság” megoldására.
„A háború még mindig tart, a béketárgyalások kilátásai továbbra is tisztázatlanok, és fennáll a további eszkaláció veszélye. A nemzetközi közösség, különösen a Globális Dél országai aggódnak emiatt, és segítenek a helyzet lehűtésében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként és felelős nagy országként Kína mindig is szilárdan elkötelezett volt a válság politikai megoldásának előmozdítása mellett” – jelentette ki.
A tárgyalások során a felek „véleményt kívánnak cserélni” a béketárgyalások folyamatáról, valamint „szeretnék megbeszélni a helyzet enyhítésének módjait”.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Az amerikai hadsereg aggódik amiatt, hogy Ukrajna az észak-koreai rakéták kísérleti terepe lett, mivel ez az első alkalom, hogy Észak-Korea valódi harcban tesztelheti rakétáit – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Charles Flynn tábornoknak a Csendes-óceáni Hadsereg parancsnokának a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Flynn elmondta: „Nem hiszem, hogy az én közelmúltbeli emlékeim szerint az észak-koreai hadseregnek volt olyan laboratóriuma a csatatéren, amelyet az oroszok megengedtek maguknak Ukrajnában.” Mint megjegyezte, ez lehetőséget ad Észak-Korea számára, hogy értékes információkat szerezzen műszaki kérdésekről, eljárásokról és magukról a rakétákról.
„Az Egyesült Államok szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzet alakulását, engemet és más parancsnokokat aggasztja, hogy Észak-Korea milyen információkat szerezhet meg a fegyvereiről, amelyekhez konfliktus hiányában nem férhetne hozzá” – mutatott rá Charles Flynn.
Mint hírportálunk 2022. július 20-án beszámolt róla, Olekszij Reznyikov akkori ukrán védelmi miniszter az Atlantic Council (Atlanti Tanács) konferenciáján felszólította a partnerországok fegyvergyártóit, hogy Ukrajna területén teszteljék az új fegyvereiket. „Ukrajna ma lényegében katonai gyakorlótér. Sok fegyvert tesztelnek valódi harci körülmények között az orosz hadsereg ellen. A gyártóknak intelligens elektronikus és kommunikációs zavarórendszerei, légvédelme, cirkáló rakétái és ballisztikus rakétái, valamint egyéb hadifelszerelései vannak. A lengyel, egyesült államokbeli, francia, német vagy török partnerek számára ez jó alkalom a fegyvereik ukrajnai tesztelésére” – hangsúlyozta az ukrán védelmi miniszter.
Lengyelország nem tervez közvetlen részvételt az ukrajnai háborúban – jelentette ki csütörtökön Donald Tusk lengyel külügyminiszter egy konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a gliwicei konferencián Tusknak kérdéseket tettek fel a NATO-országok külügyminiszterei között Brüsszelben zajló tárgyalásokról, különös tekintettel a szövetség ukrajnai missziójának lehetséges létrehozására.
„Nem kommentálom ezt a kérdést, amíg nem rendelkezem teljes információval a tárgyalások köréről és eredményeiről. Ebben a pillanatban megismételhetem azt, amit Macron elnöknek is elmondtam, és amit szintén ismertettem más vezetőkkel, és Biden elnökkel: Lengyelország nem tervezi a közvetlen részvételt az ukrán földön folyó háborúban” – válaszolta a lengyel kormányfő.
A NATO-szövetségesek több támogatást adhatnak Ukrajnának a területek felszabadításához, ellenkező esetben még veszélyesebbé válhat a helyzet az országban – jelentette ki csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár elmondta: „Érezzük az orosz csapatok nyomását a fronton. Oroszország több csapatot mozgósít, ami egyrészt így van. Másrészt látjuk Oroszország hajlandóságát az emberek és a katonai felszerelések feláldozására. Ezért beszélünk az Ukrajnába irányuló támogatás mozgósításának sürgősségéről.” Szerinte az események alakulásának két forgatókönyve van. A NATO-szövetségesek segíthetnek Ukrajnának, és a fegyveres erők több területet tudnak majd visszaszerezni.
„Másrészt előfordulhat, hogy ez nem történik meg, és Ukrajna még több területet veszít, az ukrajnai helyzet pedig még veszélyesebbé válhat. Ukrajnában a hosszú távú béke megteremtéséhez biztosítani kell, hogy az országnak erős fegyveres erői legyenek. A NATO bízik abban, hogy Ukrajna újabb sikereket érhet el, ezért energikusan kell fellépni a még nagyobb támogatás érdekében” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
A következő két évben az ukrajnai háborúnak több fejlődési szakasza is lehet, ami a világ pénzügyi és politikai stabilitását egyaránt befolyásolhatja – áll a Világgazdasági Fórum kedden közzétette jelentésében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint jelenleg három olyan terület van a világon, amely geopolitikai válaszút előtt áll: az ukrajnai háború, a Tajvannal kapcsolatos feszültségek, valamint az Izrael és a Gázai övezet közötti háború. És az eszkaláció ezen pontok bármelyikén globális hatással lehet az egész világra. „A következő két évben az ukrajnai háború felerősödhet és újra befagyhat. A szankciók ellenére Oroszország továbbra is profitál az energiatermelésből és az áruk exportjából – és ez még tovább nőhet, ha a közel-keleti konfliktus kiszélesedik” – áll a jelentésben.
Elsősorban a következő tényezők befolyásolhatják az ukrajnai háború lefolyását: a támogatottság csökkenése az Egyesült Államokban és Európában – ez megnehezíti Ukrajna erőfeszítéseit a Nyugattal való egység fenntartására; Oroszország a szankciók ellenére továbbra is bevételre tesz szert az energiaforrásokból és az áruexportból; eszkaláció esetén hagyományos fegyvereket használnak, nem atomfegyvereket, de a háború átterjedhet más országokra is; egy háború évekig vagy évtizedekig tartó visszatérő konfliktussá válhat.
„A konfliktus utáni forgatókönyveket Ukrajna és Oroszország számára is nehéz megjósolni, a háború „befagyhat”, és évekig vagy akár évtizedekig is eltarthat” – áll a Világgazdasági Fórum tanulmányában.
Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, és az évtized végére a nemzetközileg elismert határain belül az Európai Unió tagjává kell válnia – jelentette be pénteken Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter Kijevben az ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője megjegyezte, hogy egyetlen országnak sincs joga megtámadni a szomszédait. Lengyelország egyértelműen az áldozat oldalára áll, Varsó Ukrajnával kapcsolatos stratégiája pedig változatlan marad – tette hozzá.
„Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút, Putyinnak pedig el kell veszítenie azt, és azt akarjuk, hogy Ukrajna az évtized végére a nemzetközileg elismert határain belül az Európai Unió tagja és Lengyelország fontos partnere legyen már az európai család tagjaként” – hangsúlyozta Radoslaw Sikorski.
A nemrég kinevezett lengyel külügyminiszter pénteken ukrajnai látogatásra Kijevbe érkezett. Új tisztségében ez volt az első külföldi útja.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, és az évtized végére a nemzetközileg elismert határain belül az Európai Unió tagjává kell válnia – jelentette be pénteken Radoslaw Sikorski.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1703281200
[modified] => 1703276752
)
[title] => Ukrajnának az évtized végére az Európai Unió tagjává kell válnia – lengyel külügyminiszter
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=98872&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 98872
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 98873
[image] => Array
(
[id] => 98873
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/radoslaw-sikorski-1.jpg
[original_lng] => 28474
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/radoslaw-sikorski-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/radoslaw-sikorski-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/radoslaw-sikorski-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/radoslaw-sikorski-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/radoslaw-sikorski-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/radoslaw-sikorski-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/radoslaw-sikorski-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1703269552:12
[_thumbnail_id] => 98873
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2194
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7dcfd0b78bd6a149272125560031e29c] =>
Ukraine will win this war.
And the United States will continue to stand beside them every step of the way. pic.twitter.com/Sb3c08eC6s
December 20-án Varsóban folytatódott az Andrzej Duda elnök által összehívott Nemzetbiztonsági Tanács ülése.
Ez az első tanácskozása az új összetételű lengyelországi Biztonsági Tanácsnak a hatalomváltás után. A találkozón megvitatják az ukrajnai háborúval kapcsolatos biztonsági kérdéseket, a lengyel–fehérorosz határon kialakult helyzetet, valamint a nemzetközi biztonság szempontjait és az ukrán fegyveres erők támogatásának lehetőségét.
„Veszélyes időket élünk, és sajnos semmi sem változott pozitív irányba az elmúlt évben. A biztonsági helyzet nem javult. Ma még mindig két alapvető problémánk van. Az első a háború, amely az ukrajnai orosz agresszió és Ukrajna megsegítésének szükségessége folytatódik, amit mi, Lengyelország, mind politikai értelemben, mind anyagi értelemben folyamatosan megteszünk. Másodszor pedig a fehérorosz hatóságok tevékenysége által okozott válság, az úgynevezett migrációs válság, vagyis a lengyel határ elleni hibrid támadás Fehéroroszország felől” – mondta Duda.
Az elnök elmondása szerint számos fontos, Lengyelország biztonságával kapcsolatos esemény áll előttünk. A legfontosabb a NATO jubileumi washingtoni csúcstalálkozója.
„Nem titkolom, hogy a NATO keleti szárnyának, köztük Lengyelországnak a biztonságát szeretném megerősíteni a csúcstalálkozó eredményeként. Az én szempontomból ez a legfontosabb kérdés, hogy itt legyen a legerősebb szövetségi képviseletünk, az elrettentés eleme, hogy állandóan állomásozzanak a szövetséges hadseregek, elsősorban az amerikai hadsereg. Remélem, hogy a legközelebbi NATO-csúcson sikerül további megállapodásokat kötnünk ebben a kérdésben” – hangsúlyozta a lengyel elnök.
Duda emlékeztetett arra, hogy Lengyelország jelentősen növelte a lengyel hadsereg modernizálására és fejlesztésére fordított kiadásait. A legkorszerűbb felszerelések beszerzése mellett az ország létszámbővítést hajt végre. Duda beszélt az ukrajnai háború következményeiről is. Többek között egy rakéta Lengyelország területére való lezuhanása két helyi lakos halálát okozta.
A katonai biztonság mellett az energia- és a politikai biztonságról is beszélt. Az elnök hangsúlyozta, hogy az Ukrajna-NATO kapcsolatok kérdése rendkívül fontos Lengyelország biztonsága szempontjából:
„Ami az Európai Uniót illeti, örülök annak a döntésnek, amelyet az Európa Tanács fogadott el: Ukrajna és Moldova egy lépést tett előre az EU-tagság felé vezető úton. Ez egy rendkívül fontos pillanat Ukrajna, az ukrán társadalom, Ukrajna védelmezőinek morálja, valamint Ukrajna újjáépítésének jövőbeli folyamata szempontjából, amelyben, remélem, aktívan részt veszünk majd a lengyel üzleti élet és az Ukrajnával való jószomszédi kapcsolatok terén.”
Ukrajna jövőbeni NATO-tagságának kérdését is „rendkívül fontosnak” nevezte. Értékelése szerint a NATO keleti szárnyát tolná el Lengyelországtól, növelve ezzel annak biztonságát.
„Másodszor kapunk egy újabb erős katonai partnert a NATO-ban, amely sajnos mára rengeteg katonai tapasztalattal rendelkezik. Ma minden bizonnyal Ukrajna rendelkezik a világ egyik legjobb és harci értelemben a legtapasztaltabb hadseregével, amely a legújabb technológiákat, többek között pilóta nélküli eszközöket használja. Ez a biztonságunk szempontjából is nagy jelentőséggel bír” – hangsúlyozta Duda.
A Biztonsági Tanács nyilvános része fél óráig tartott, majd zárt ajtók mögött folytatták a tanácskozást.
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Petr Pavel cseh államfő elmondta, hogy jelentősen megváltozhat jövőre az ukrajnai helyzet, s a mostani jelek szerint Ukrajna és a Nyugat számára nem a legjobb irányban.
Új helyzet jön létre, amelyet meg kell majd oldanunk – mondta az elnök.
A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban Petr Pavel úgy vélekedett, amennyiben tovább növekszik a világban az Izrael-ellenesség, és némely arab államban a szélsőségesség, a világban a terrorizmus megerősödésére lehet számítani.
Az ukrajnai helyzet alakulását Petr Pavel összekapcsolta a jövő évben esedékes oroszországi és egyesült államokbeli elnökválasztásokkal. Szerinte Oroszországban nem kell meglepetésre számítani, a jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin győzelme prognosztizálható. Az amerikai elnökválasztás várható eredménye azonban közel sem ilyen egyértelmű.
A választások nyilván az ukrajnai harctérre is hatással lesznek. „Putyin elnök világosan megmondta, hogy béketárgyalásokról addig szó sem lehet, amíg nem ismert az amerikai elnökválasztás eredménye. Ezzel világosan jelezte, hogy számára a lehetséges tárgyalásokon partnerként csak az Egyesült Államok jöhet szóba, és senki más, még a nagy európai országok sem” – ismertette véleményét a cseh elnök, aki elnöksége előtt hivatásos katonaként dolgozott, korábban a NATO-ban is töltött be különféle tisztségeket magas rangú főtisztként.
A cseh elnök szerint Vlagyimir Putyin továbbra is kitart azon világszemlélete mellett, hogy a fejleményeket a nagyhatalmak fogják meghatározni. Az oroszok Petr Pavel szerint arra számítanak, hogy Donald Trump sikere esetén képesek lesznek megegyezni az amerikaiakkal, függetlenül attól, mit gondol erről Ukrajna vagy Európa.
„Létrejöhet egy kompromisszum, amely Oroszországnak visszaadja a státusát a világpolitika kulcsfontosságú szereplőjeként, s a többieknek meg kell majd békélniük ezzel” –fejtette ki a cseh elnök, aki ennek lehetőségét „kellemetlen helyzetnek” minősítette.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja nem ér véget egyhamar, ezért hosszú küzdelemre kell felkészülni – közölte vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Funke német médiacsoportnak adott interjújában, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: A legtöbb háború tovább tart a vártnál, mint amire a kezdetén számítanak. Ezért egy hosszú ukrajnai háborúra kell felkészülnünk. Mint kiemelte, mindenki gyors békét szeretne. De a véleménye szerint ha az ukránok abbahagyják a harcot, veszíteni fognak Oroszországgal szemben.
„Ugyanakkor el kell ismernünk: ha Zelenszkij elnök és az ukránok abbahagyják a harcot, országuk többé nem létezik. Ha Putyin elnök és Oroszország leteszi a fegyvert, békénk lesz” mutatott rá a NATO-főtitkár. „Ukrajna egyszer csatlakozik a szövetséghez. Kétségtelen, hogy Ukrajna végül a NATO tagja lesz” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
