Egy háborúzó ország nem lehet a NATO tagja, ezért nincs napirenden Ukrajna meghívása a szövetségbe – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár, számolt be az rbc.ua hírportál a ZDF német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Scholz emlékeztetett arra, hogy a NATO a vilniusi és a washingtoni csúcson döntött Ukrajna csatlakozásának kilátásairól, és véleménye szerint „jelenleg nincs szükség ezen túlmenően semmilyen új döntésre”. „Egy háborúban álló ország nem válhat a NATO tagjává. Ezt mindenki tudja, ebben nincs nézeteltérés. A NATO-ban pedig a meghívásokat általában elég gyorsan a tagsághoz kötik” – hangsúlyozta.
A német kancellár azt is elmondta, hogy az Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót tekintve megfontolt fellépésekre van szükség, amelyek egyrészt garantálják Kijev támogatását, másrészt biztosítják, hogy ez ne fajuljon Moszkva és a NATO közötti háborúvá. „Itt nagyon világosan kifejezem az álláspontomat, és ezen nem fogok változtatni” – mutatott rá Olaf Scholz.
Nem igazak a tömegmédiában megjelent információk, amelyek szerint 7 ország ellenzi Ukrajna NATO-meghívását, ezek a pletykák azok malmára hajtják a vizet, akik azt a hamis benyomást akarják kelteni, hogy Ukrajna csatlakozása nem rendelkezik széles támogatottsággal a szövetség tagjai között – jelentette ki csütörtökön Szerhij Nyikiforov elnöki sajtótitkár, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a sajtós megjegyezte: valójában Ukrajna meghívásának gondolatát a tagországok abszolút többsége támogatja, a többiekért pedig aktív munka folyik.
„A meghívás az ukrán elnök győzelmi tervének első pontja, és megbízható út az igazságos és tartós békéhez. Volodimir Zelenszkij bemutatta a tervet a nemzetközi partnereknek, az ukrán parlamentnek és közösségnek, a média és a civil társadalom képviselőinek, és megszilárdítja erőfeszítéseiket, hogy Ukrajna NATO-meghívását közelebb hozzák” – mondta el Szerhij Nyikiforov.
Ukrajna a NATO-csatlakozás visszafordíthatatlan útján halad, de ennek a területén folyó háború a legfőbb akadálya – jelentette ki vasárnap Jerry Connolly, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke a Szabadság Rádiónak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Connolly hangsúlyozta: „Úgy gondolom, hogy ezt meg kell oldanunk, vissza kell állítani Ukrajna szuverenitását a területei felett, majd gondoskodni kell arról, hogy megnyíljon az út a NATO felé.” Azt is megjegyezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok kormánya is támogatja Ukrajna tagsági törekvéseit.
„A NATO nagyon világossá tette ezt, és hazám, az Egyesült Államok kormánya is világossá tette – üdvözöljük Ukrajna NATO-csatlakozásának gondolatát. Amit mi a tagsághoz vezető visszafordíthatatlan útnak nevezünk” – mondta az elnök. Azt is elismerte, hogy az ukránok némi türelmetlenséget éreznek a NATO-tagsággal kapcsolatban, de a harctéren továbbra is nehéz a helyzet. „De természetesen nehéz és tragikus helyzetünk van Ukrajna területén. Ez pedig az orosz csapatok ottléte és az orosz megszállás. Ezt meg kell oldani” – tette hozzá.
A NATO PK elnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának ki kell terjednie egész területére, beleértve a megszállt részeket is. „Nem tudjuk, mi lesz ennek a küzdelemnek a végeredménye, de tudjuk, milyen eredményt remélünk. És ezért a NATO és az Egyesült Államok kormánya nagy erőforrásokat fektetett be, és partnerséget épített ki ukrajnai testvéreinkkel, hogy kitartsunk és visszaállítsuk a teljes szuverenitást a teljes terület felett” – mondta el Connolly.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajnát Joe Biden elnöki mandátumának lejárta előtt meghívhatják-e a NATO-ba, a NATO PK elnöke megjegyezte, hogy ehhez a folyamathoz a szövetség többi tagjával is egyeztetni kell. „Biden elnök rokonszenvez – ma is – az ukrán törekvésekkel, köztük a NATO-tagsággal kapcsolatban. És ehhez pozitívan viszonyulna. De hogy konkrét lépésekhez folyamodna-e anélkül, hogy konzultálna más NATO-szövetségesekkel, az lehetetlen. És ismét a prioritásokra koncentrál” – hangsúlyozta. „A fő prioritás jelenleg az, hogy véget vessünk annak az erőszaknak, amelyet az orosz csapatok folytatnak az ukrán területeken” – hangoztatta Jerry Connolly.
A G7-országok védelmi miniszterei megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna NATO-integrációjának támogatása mellett – olvasható az október 19-i nápolyi találkozójukat követő közös nyilatkozatban.
Támogatjuk Ukrajnát a teljes euroatlanti integrációhoz vezető visszafordíthatatlan úton, beleértve a NATO-tagságot is – áll a nyilatkozatban.
A miniszterek ígéretet tettek arra, hogy rövid és hosszú távon is folytatják az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és hangsúlyozták az ukrán védelmi erők képzésének és oktatásának támogatását. „Üdvözöljük a NATO és az EU megfelelő erőfeszítéseit a NATO Ukrajnának szóló biztonsági segítségnyújtási és képzési programja, valamint az EU katonai segítségnyújtási missziója keretében” – áll a dokumentumban.
A tárcavezetők megerősítették továbbá, hogy céljuk egy „átfogó, igazságos és tartós béke” elérése, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, ahogyan azt a nemzetközi jog meghatározza.
A Fehér Ház álláspontja Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban azonban az volt, hogy a NATO-felkérés rövid távon valószínűleg nem érkezik meg, hivatkozva a reformok szükségességére és a biztonsági feltételek teljesítésére.
Nem vagyunk abban a szakaszban, hogy a szövetség rövid távon tárgyalja a meghívás kiadását – mondta Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet október 16-án a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli ülése előtt. „De mint mindig, továbbra is folytatjuk a tárgyalásokat ukrajnai barátainkkal arról, hogyan tudnak a Szövetség felé haladni” – tette hozzá a diplomata.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Franciaország nyitott arra az ötletre, hogy meghívja Ukrajnát a NATO-ba, Párizs folytatja a tárgyalásokat a szövetségeseivel ebben a kérdésben – jelentette ki Jean-Noel Barro francia külügyminiszter a szombati kijevi látogatásán, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Barro az ukrán fővárosban kijelentette, hogy országa nyitott arra az ötletre, hogy meghívja Ukrajnát a NATO-ba. „Ami Ukrajna NATO-csatlakozásra való felkérését illeti, nyitottak vagyunk rá, és ez egy olyan kérdés, amelyről a partnereinkkel tárgyalunk” – hangsúlyozta a francia külügyminiszter.
A Le Monde című francia lap szombaton arról számolt be, hogy az USA már nem ellenzi Ukrajna NATO-ba történő meghívását.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Idén nyáron a NATO leszögezte, hogy Ukrajna mindenképpen a szövetség tagja lesz, és jelenleg is folynak a tárgyalások a csatlakozás megközelítéséről – jelentette ki szerdán Julianna Smith az Egyesült Államok NATO-nagykövete online sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a nagykövet Volodimir Zelenszkij elnök Ukrajna NATO-meghívásával kapcsolatos mai kijelentésére reagálva elmondta: „A meghívással kapcsolatban úgy gondolom, hogy a NATO álláspontja nagyon egyértelmű volt. Idén nyáron, a 75. évfordulós csúcstalálkozón kijelentettük, hogy Ukrajna visszafordíthatatlan úton halad a tagság felé, és Ukrajna a szövetség tagja lesz.”
„Most még nem tartunk azon a ponton, ahol a szövetség arról beszélhetne, hogy rövid távon meg kell lépni a meghívást. De mint mindig, továbbra is folytatni fogjuk a konzultációkat ukrán barátainkkal, hogy megvitassuk velük, hogyan viszonyulhat ehhez a kérdéshez a szövetség” – hangsúlyozta Julianna Smith.
Ukrajna meghívása a NATO-ba lépést jelentene a béke felé, mert ezzel Oroszország geopolitikai vereséget szenvedne – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Dubrovnikban, az Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozón.
„Ukrajnának van helye a NATO-ban? Ha igen, akkor (Vlagyimir) Putyin elveszíti a geopolitikai csatát. Oroszországnak el kell fogadnia, hogy Európának vannak határai, vannak független államok, amelyeknek joguk van megválasztani a jövőjüket” – mondta Zelenszkij a konferencia kezdetén tartott üdvözlő beszédében.
Úgy vélte: a békéhez a leggyorsabb út Ukrajna NATO-tagságán keresztül vezet. „Geopolitikai biztonság nélkül lehetetlen békét elérni” – szögezte le.
Kiemelte: az év végére valós kilátások vannak a békére.
„Októberben, novemberben és decemberben valódi esélyünk van arra, hogy a dolgok a béke és az állandó stabilitás felé mozduljanak. A csatatéren kialakult helyzet lehetőséget ad nekünk erre. Merész döntéseket kell hoznunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy számítanak Joe Biden amerikai elnök vezetésére, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország erős és bölcs lépéseire, hogy biztonságot és békét hozhassanak Európába.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő rámutatott: Dubrovnik olyan város, amely a horvát diplomácia bölcsője és a szabadság világítótornya.
A város, amely a közelmúltban háborút, pusztítást élt át, ma élvezi a békét, a jólétet és a haladást. „Pontosan ezt a jövőt akarjuk Ukrajnának is” – mondta.
Úgy értékelte: Ukrajna orosz agresszió elleni harcának támogatása nem csak a túlélésükért küzdő emberekkel való szolidaritás kérdése.
„Ez egyben mindannyiunk számára kulcsfontosságú geopolitikai és biztonsági érdek” – fogalmazott Plenkovic. Hozzátette: Oroszország nemcsak Ukrajnát támadta meg, hanem aláásta az európai biztonság alapjait is, megsértve a nemzetközi jog és a nemzetközi rend fő elveit.
Kiemelte: az orosz agresszió támadás minden állam szuverén joga ellen, hogy megválassza saját politikai útját és partnereit, ami az európai stabilitás alapját jelenti a hidegháború után.
A csúcstalálkozó végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely tartalmazza az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélését, Ukrajna területi integritásának, Kijev euroatlanti integrációjának, Ukrajna energiabiztonságának és a háború utáni újjáépítésének támogatását, valamint az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőinek megbüntetését.
A csúcstalálkozó előtt Plenkovic és Zelenszkij kétoldalú megbeszélést tartott, valamint aláírta a Horvátország és Ukrajna közötti hosszú távú együttműködésről és támogatásról szóló megállapodást, amely hivatalos szintre emeli a két ország között már meglévő együttműködést.
A dubrovniki csúcstalálkozó a harmadik ilyen formátumú csúcstalálkozó, miután az elsőt 2022 augusztusában Athénban, a másodikat 2024 februárjában Tiranában tartották meg. A találkozó fő célja, hogy demonstrálja a délkelet-európai országok szolidaritását és támogatását Ukrajna iránt, amely két és fél éve küzd az orosz agresszió ellen.
A konferencia résztvevői között volt Natasa Pirc Musar szlovén, Aleksandar Vucic szerb, Vjosa Osmani koszovói, Jakov Milatovic montenegrói elnök, továbbá Kiriákosz Micotákisz görög, Dimitar Glavcsev bolgár, Edi Rama albán, Borjana Kristo boszniai, és Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnök. Moldovia, Törökország, Románia külügyminiszteri szinten képviseltette magát.
Ukrajna még azelőtt csatlakozhat a NATO-hoz, mielőtt az Európai Unió tagjává válna, erre utal a tárgyalási folyamat dinamikája és az EU bővítésével kapcsolatos hagyomány – jelentette ki kedden Olekszandr Kornyijenko parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács első elnökhelyettese, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a politikus a brüsszeli European Policy Centerben zajló geopolitikai párbeszéd során kijelentette, hogy „hamarabb leszünk a NATO tagjai, mint az Európai Unióé”. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió minden bővítési hulláma az európai parlamenti választások után ment végbe, a következő pedig 2029-ben lesz.
„Tehát, ahogy gondolom, az európai parlamenti választások után nyílhat meg a következő lehetőség az EU bővítésére” – mondta a parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy az ukrán fél „a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy felkészüljön egy ilyen fejleményre”.
„De hogy mi lesz a tagországok döntése, azt jelenleg nehéz megjósolni. 5 év a politikában nagyon hosszú idő” – jegyezte meg a házelnök-helyettes, megjegyezve, hogy a brüsszeli látogatása során az állami delegációval közösen foglalkozik az ukrán jogszabályok uniós jogi normáknak való megfelelőségi átvilágításának folytatásáról szóló tárgyalások kérdésével.
„Ez a legfontosabb és pusztán gyakorlati feltétele bármely ország uniós tagságának. Ukrajna tisztán tudatában van annak, hogy a bővítési folyamat az egyes tagjelölt országok eredményein alapul, és kész szorgalmasan dolgozni az európai integráció ezen útjának befejezésén és az Európai Unió teljes jogú tagságának megszerzésén” – hangsúlyozta Olekszandr Kornyijenko.
Ukrajna NATO-csatlakozása nem függhet az ország teljes területe feletti maradéktalan ellenőrzéstől – jelentette ki Petr Pavel, a Cseh Köztársaság elnöke, számolt be az rbc.ua hírportál a Novinky című cseh kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Pavel arra számít, hogy Ukrajna a következő években képes lesz békét kötni Oroszországgal. Egy ilyen megállapodás azt jelentheti, hogy Oroszország hosszú időre elfoglalja Ukrajna területének egy részét, de anélkül, hogy a demokratikus államok beleegyeznének a határok megváltoztatásába – vélekedett.
„Nem gondolom, hogy a teljes terület feletti ellenőrzés maradéktalan visszaállítása kötelező feltétel. Ha van demarkáció, akár a közigazgatási határon is, akkor ezt a közigazgatási határt ideiglenesnek tekinthetjük, és felvehetjük Ukrajnát a NATO-ba azzal a területtel, amelyet abban a pillanatban irányítani fog” – mondta a cseh elnök.
A cseh államfő példaként Németországot említette, amely megosztott volt, és annak ellenére, hogy a felosztást nem fogadta el minden nyugati ország, Németország egy részét felvették a NATO-ba. „Ezért úgy gondolom, hogy van olyan technikai és jogi megoldás, amely lehetővé teszi Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz anélkül, hogy a NATO konfliktusba kerülne Oroszországgal” – állította Petr Pavel.
Az Ukrajna NATO-tagságára vonatkozó ígéretet teljesíteni kell, de nem várhatunk újabb 75 évet a csatlakozás megünneplésére, ennek belátható időn belül meg kell történnie – jelentette ki szombaton Dmitro Kuleba külügyminiszter a CNN amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Nagyon örülni fogunk, amikor Ukrajna a NATO tagja lesz. És az erre vonatkozó ígéret be fog teljesülni. Nagyon biztató jeleket láttunk minden szinten az elmúlt két napban, miszerint a tagsághoz vezető út visszafordíthatatlan, Ukrajna a NATO tagja lesz. A NATO azonban nem várhat újabb 75 évet, hogy megünnepeljük Ukrajna csatlakozását.”
A külügyminiszter szerint a washingtoni NATO-csúcson Ukrajna ígéreteket hallott további katonai segítségnyújtásról, elsősorban a légvédelemről, valamint a szövetségesek döntéséről, miszerint Ukrajna útja a blokk felé „visszafordíthatatlan”. Dmitro Kuleba hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az ukrán hadsereget elegendő számú fegyverrel látják el, hogy a harcosok megtarthassák a pozícióikat.