Az uniós tagállamok hivatalosan, miniszteri szinten is megerősítették, hogy elfogadták az úgynevezett tárgyalási keretet az ukrán és a moldáv csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Ez az a dokumentum, amely szabályozza a tagfelvételi eljárás folyamatát és részleteit.
A hírt a soros belga elnökség jelentette be az X-en. Ez a fejlemény nem volt váratlan, mivel korábban már a tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei elvi megállapodásra jutottak. Olyannyira előrehaladottak a folyamatok, hogy már a konkrét időpontokat is korábban kitűzték: jövő héten kedden először 15.30-kor Ukrajnával, majd 18 órakor Moldovával tartják az első úgynevezett kormányközi konferenciát Luxemburgban.
A belga elnökség az elmúlt hetekben igyekezett rendkívüli módon felgyorsítani a folyamatot annak érdekében, hogy az elnöki ciklusuk alatt meg lehessen rendezni az első tárgyalási eseményt. Nem is titkolták, hogy ezt azért tartották fontosnak, mert nem bíztak abban, hogy Ukrajna esetében az őket követő magyar elnökség is ilyen ambiciózus lesz.
Valószínűleg ők már korábban tudták azt, amit a nyilvánosság csak néhány napja: a magyar elnökség nem tervezi, hogy Ukrajnával csatlakozási tárgyalásokat folytat, ezt az elnökségi programot bemutató eseményen a magyar kormány képviselői Budapesten is megerősítették, illetve egy brüsszeli háttérbeszélgetésen az EU-hoz akkreditált magyar nagykövet is alátámasztotta. Mindez komoly nemzetközi bírálatot váltott ki már eddig is.
A magyar kormány hozzáállása az ukrán csatlakozási tárgyalásokhoz folyamatos aggodalmat okoz az európai uniós fővárosokban. Magyarország már évek óta lassítja, időnként blokkolta Ukrajna euroatlanti integrációját. Mindez akkor csúcsosodott ki, amikor tavaly decemberben a csatlakozási tárgyalások megindításáról döntő uniós csúcstalálkozón Orbán Viktort emlékezetes módon kiküldték kávézni, így a többiek meg tudták hozni a szükséges döntést.
Már akkor és azóta is azzal fenyegetőzik a magyar kormány, hogy a csatlakozási tárgyalási folyamat során több mint hetven alkalommal élhetnek a vétójogukkal, és bármikor megakaszthatják Ukrajna felvételét. A kormány egyébként visszatérően arra hivatkozik, hogy Ukrajnában a magyar kisebbség jogait nem tartják tiszteletben, ennek azonban ellentmond az, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint Ukrajna teljesítette a Velencei Bizottság idevonatkozó ajánlásait, amelyet Magyarország is elégséges minimumként fogadott el. Sőt, ezek a kisebbségvédelmi intézkedések a tárgyalási keretnek is a részét képezik, vagyis tulajdonképpen a felek nem vitatják ennek szükségességét.
Amennyiben a magyar kormány elnöksége alatt valóban nem hív össze újabb tárgyalási fordulót, akkor majd a januártól illetékes spanyol kormány folytathatja a félbeszakított folyamatot.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter péntek este a Facebook közösségi oldalon.
Az elmúlt napokban, hetekben óriási vita zajlott Brüsszelben arról, hogy milyen feltételek mellett induljanak meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával – emlékeztetett a miniszter.
„Mi mindvégig azt az álláspontot képviseltük, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása az előfeltétele kell, hogy legyen bármifajta továbblépésnek. Néhány tagország hallani sem akart erről a feltételről, mi viszont világossá tettük, hogy ragaszkodunk a kisebbségek azon jogainak helyreállításához, melyek a nemzeti identitás megőrzéséhez, az anyanyelv használatához és az anyanyelven való tanuláshoz fűződnek” – emelte ki.
Éles viták után péntek este megállapodás született Brüsszelben: az Ukrajnával folytatandó tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült.
„Most már tehát brüsszeli papírunk is van arról, hogy Ukrajnának vissza kell adni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat” – szögezte le Szijjártó Péter.
Az Európai Unió nagykövetei jóváhagyták Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak a kereteit, a tárgyalások június 25-én kezdődnek – számolt be az rbc.ua hírportál Rikard Jozwiaknak, a Szabadság Rádió tudósítójának és az EU belga elnökségének Twitter-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Jozwiak azt írta: „Magyarország már nem blokkolja a tárgyalási keretet Ukrajnával, és ennek megfelelően Moldova számára. A kompromisszumos szövegről megállapodtak. Most Ukrajnának és Moldovának június 25-én hivatalosan is meg kell kezdenie a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásról.”
Az EU belga elnöksége is megerősítette, hogy a tagállamok nagykövetei támogatták Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak a kereteit. „A belga elnökség június 25-re hívja össze az első kormányközi konferenciát” – áll a közleményben. Az ilyen konferenciák jelentik a nyitó tárgyalások tényleges kezdetét.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken üdvözölte, hogy az Európai Bizottság támogatja az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését, amelyek Kijev reményei szerint már júniusban megindulnak.
„Hálásak vagyunk európai integrációs előrehaladásunk kedvező értékeléséért. A bizottság következtetése kimondja, hogy Ukrajna továbbra is szisztematikus erőfeszítéseket tesz az EU-csatlakozás érdekében, és végrehajtotta mind a négy előírt reformlépést. Most azt várjuk európai partnereinktől, hogy megtegyék a következő lépést: az európai uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdését már ebben a hónapban. Az ukrán nép nap mint nap jelzi igényét arra a jogra, hogy az európai család része legyen, miközben hadat visel az orosz agresszorral szemben” – írta a kormányfő a Telegram közösségi oldalon.
Március 11-én Olha Sztefanyisina miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Ukrajna befejezte az Európai Bizottságtól kapott valamennyi ajánlás végrehajtását a csatlakozás tárgyalások megkezdése érdekében. Az Európai Bizottság március 12-én jelentette be, hogy előkészítette Ukrajna és Moldova uniós tagságának tárgyalási keretét, és ezután megkezdődik ennek megvitatása az Európai Unió tagállamai között. Június 6-án Ukrajnába érkezett az uniós átvilágításért felelős bizottsági küldöttség, hogy előkészítse a kétoldalú találkozók új szakaszát. A találkozó eredményeit ismertetve Sztefanyisina megismételte, hogy Ukrajna minden szükséges feladatot elvégzett az EU-val kötött tárgyalási keret jóváhagyásához. Hozzátette azonban, hogy nincs konszenzus mind a 27 tagország között a tárgyalások megkezdéséről, pontosabban „a konszenzus csak az egyik uniós ország javaslatait illetően hiányzik”, nem nevezte meg viszont ezt a tagországot.
Az Európai Bizottság már ebben a hónapban javasolni fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával – idézi a Financial Times jól értesült forrását az Unian.
A bizottság azt szorgalmazza, hogy még ebben a hónapban kezdjék meg a hivatalos tárgyalásokat Kijevvel és Kisinyovval, hogy pozitív jelzést küldjenek mindkét országnak uniós törekvéseikről. A bizottság pénteken közölni fogja, hogy Ukrajna mostanra teljesítette a korábban nem teljesített kritériumokat, beleértve a korrupcióellenes intézkedéseket, a politikai lobbizás korlátozását, a köztisztviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályokat és a nemzeti kisebbségek által használt nyelvek védelmét – írja a portál.
Ugyanakkor Grúzia, amely Brüsszel figyelmeztetése ellenére elfogadta a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, nem kap ilyen ajánlást.
Mint a lap megjegyzi, a brüsszeli ajánláshoz az uniós kormányok egyhangúságára van szükség, és Magyarország várhatóan kifogást emel, különösen Kijevnek az ukrajnai magyar kisebbséghez való viszonya miatt.
Emellett egy magas rangú uniós diplomata szerint Budapestnek további aggályai vannak más ukrajnai kisebbségek jogaival, különösen a nem ukrán nyelvek használatával kapcsolatban, amelyek kívül esnek a bizottság hivatalos feltételein.
Magyarország július 1-jén veszi át az EU soros elnökségét, ami további befolyást biztosít számára az Ukrajnával kapcsolatos kérdések megvitatását célzó ülések napirendjének kialakításában. Az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Belgium azt reméli, hogy június 25-én egyhangú megállapodásra jutnak, és megtarthatják az uniós csatlakozási tárgyalások első fordulóját, mielőtt átadnák a stafétabotot Magyarországnak.
Németország diplomatái szerint Ukrajna teljesítette az összes feltételt, így júniusban megkezdheti az uniós csatlakozási tárgyalásokat.
A német kormány szerint Ukrajna teljesítette azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ténylegesen megkezdődjenek a tárgyalások az Európai Unióhoz való csatlakozásról – közölte csütörtökön Anna Lührmann európai és klímaügyekért felelős német államminiszter.
„A német kormány véleménye szerint Ukrajna teljesítette az összes feltételt ahhoz, hogy júniusban megkezdhesse az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Ezért sürgetjük az összes tagállamot, hogy gyorsan állapodjanak meg a tárgyalások keretéről” – mondta Lührmann a DPA német hírügynökségnek.
Az EU-tagországok vezetői decemberben megállapodtak abban, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, és megerősítették elkötelezettségüket, hogy amíg szükséges, továbbra is erőteljes támogatást nyújtanak az országnak. A tárgyalások tényleges elindításához azonban a tagállamok feltételül szabták, hogy Kijev teljesítsen minden reformkövetelményt.
Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint Ukrajna elmarad bizonyos reformok végrehajtásában, különösen a korrupció elleni küzdelem és a kisebbségek védelme terén.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
A kormány értékelte a háborús helyzetet, ami a frontvonalak áttekintését is jelenti, illetve, hogy európai szövetségesek miképp értékelik, ami fonton történik – kezdte a kormányinfót Gulyás Gergely, Magyarország Miniszterelnökségét vezető miniszter.
A tárcavezető szerint a helyzet egyre nehezebb, az ukrán hadsereg az állásait egyre nehezebben tudja tartani. Ennek következménye sorozás intenzitásának fokozása, ami Kárpátalján is zajlik, ugyanakkor jelezte: Magyarország nem ad ki senkit Ukrajnának. Hangsúlyozta az is, hogy a NATO csak olyan döntést hozhat, amiből Magyarország fizikailag és pénzügyileg is kimaradhat.
Felelőtlennek tartjuk azokat a nyilatkozatokat, amelyek az Ukrajnába történő katonai bevonulást támogatják – mondta Gulyás, hozzátéve, hogy a tétje is a június 9-i EP-választásoknak, hogy milyen erősek lesznek a háborúpárti erők.
A magyar EU-s elnökségnek és az ukrán tárgyalásoknak nincs közük egymáshoz. Ukrajnával jelenleg is zajlanak a tárgyalások, ennek azonban feltételei vannak, ilyen, hogy Ukrajna állítsa vissza a magyar kisebbség jogait. Ez azonban mai napig nem történt meg.
Ukrajna nem tud úgy csatlakozni az unióhoz, hogy ez a feltétel nem teljesül – tette világossá Gulyás Gergely.
Josep Borrell, az EUdiplomáciájának vezetője az Európai Unió története legnagyobb bővítésének 20. évfordulója alkalmából kiadott közleményében leszögezte, hogy a jelenlegi tagjelölt országoknak, köztük Ukrajnának is történelmi lehetőségükvan arra, hogy jövőjüket szorosan összekapcsolják az Európai Unióval, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Borrell hangsúlyozta, hogy 20 évvel ezelőtt az európai család tíz új tagállamot fogadott be, ami egy merész lépés volt, amely egyesítette Európát a második világháborút követő több évtizedes megosztottság után.
„A kontinens újraegyesítésére irányuló munkánk azonban még nem fejeződött be. Ezt tudtuk 2022-ig, és ma még inkább felfogjuk, amikor Oroszország agresszív háborút folytat Ukrajna ellen” – jegyezte meg.
Elmondása szerint az elmúlt években európaiak milliói fejezték ki vágyukat és reményüket, hogy csatlakozzanak az EU projektjéhez.
„A Nyugat-Balkán, Törökország, Ukrajna, Moldova és Grúzia történelmi lehetőség előtt áll, hogy szorosan összekapcsolja jövőjét az Európai Unióval. Az EU-bővítés olyan transzformációs politika, amely hozzájárul a biztonság, az igazságosság és a demokrácia erősítéséhez, valamint az európaiak életszínvonalának emeléséhez” – fogalmazott Borrell.
Az EU és a tagjelöltek együttműködnek a biztonság és a védelem területén annak érdekében, hogy közösen nézzenek szembe számos geopolitikai kihívással és könnyebben leküzdjék azokat – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A leendő tagállamoknak meg kell erősíteniük demokratikus intézményeiket, és meg kell védeniük az emberi és az alapvető szabadságjogokat, hangsúlyozta Borrell.
„A tagjelölt országoknak és az EU-nak történelmi lehetősége nyílik egy nagyobb, mélyebb és erősebb Európai Unió létrehozására” – összegezte az EU főképviselője.
[type] => post
[excerpt] => Josep Borrell, az EU diplomáciájának vezetője az Európai Unió története legnagyobb bővítésének 20. évfordulója alkalmából kiadott közleményében leszögezte, hogy a jelenlegi tagjelölt országoknak, köztük Ukrajnának is történelmi lehetőségük van arr...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1714665900
[modified] => 1714629187
)
[title] => Borrell: Ukrajnának történelmi lehetősége van arra, hogy összekapcsolja jövőjét az EU-val
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111690&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111690
[uk] => 111627
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 111628
[image] => Array
(
[id] => 111628
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/muds0ey8zuuzuzf9z4a2xtvgo2ooetz5cboqwuue.jpeg
[original_lng] => 52898
[original_w] => 834
[original_h] => 596
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/muds0ey8zuuzuzf9z4a2xtvgo2ooetz5cboqwuue-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/muds0ey8zuuzuzf9z4a2xtvgo2ooetz5cboqwuue-300x214.jpeg
[width] => 300
[height] => 214
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/muds0ey8zuuzuzf9z4a2xtvgo2ooetz5cboqwuue-768x549.jpeg
[width] => 768
[height] => 549
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/muds0ey8zuuzuzf9z4a2xtvgo2ooetz5cboqwuue.jpeg
[width] => 834
[height] => 596
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/muds0ey8zuuzuzf9z4a2xtvgo2ooetz5cboqwuue.jpeg
[width] => 834
[height] => 596
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/muds0ey8zuuzuzf9z4a2xtvgo2ooetz5cboqwuue.jpeg
[width] => 834
[height] => 596
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/muds0ey8zuuzuzf9z4a2xtvgo2ooetz5cboqwuue.jpeg
[width] => 834
[height] => 596
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714618388:12
[_thumbnail_id] => 111628
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1008
[_oembed_0ac55e91cee3db32f369c3d084af22fa] =>
Visited the Egyptian side of Rafah crossing point. Along the way, endless queues of trucks with goods trying to enter Gaza.
„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a Három Tenger Kezdeményezés országainak vilniusi csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatón.
„A csúcstalálkozón és a vezetőkkel folytatott tárgyalásokon azt mondtam, hogy az európai egység szempontjából rendkívül fontosnak tartom megerősíteni, hogy az Európai Unió nem fél önmagától, és a NATO nem fél a saját szabályaitól” – fogalmazott az ukrán államfő az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint.
Hangsúlyozta: minden demokratikus európai nemzet, amely osztja és védi Európa és az euroatlanti térség közös értékeit, megérdemli, hogy az EU és a NATO tagja legyen.
„Ezt a tényt pedig valós tettekkel kell megerősíteni. Júniusban el is jön az ideje, amikor helyénvaló döntés lesz ténylegesen megkezdeni a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról az Európai Unióhoz” – mondta.
Úgy vélte, hogy erre magának Európának van szüksége annak érdekében, hogy megmutassa erejét.
Hangsúlyozta azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felé sem az unió, sem a NATO nem mutathat gyengeséget. „Putyin valóban el akarja elpusztítani Ukrajnát, utána pedig meghódítani Oroszország összes többi szomszédját. Az életünknek, a biztonságunknak egyszerűen nincs alternatívája, és ezért nincs reális alternatívája annak sem, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba” – mondta az elnök.
Zelenszkij ismételten sürgette, hogy a szövetséges országok küldjenek légvédelmi eszközöket Ukrajnának, amelyekre – mint mondta – azért van szükség, hogy megvédjék a városokat az állandó orosz támadásoktól.
Azt kérte, hogy idén minden potenciált összpontosítsanak „Ukrajna és minden, Oroszországgal határos nemzet függetlenségének védelmére”, mivel Moszkva fenyegetései „az egész területet érintik Európától Kazahsztánig”. Köszönetet mondott azoknak a vezetőknek, akik kifejezték, hogy készek segíteni Kijevnek a légvédelmi rendszerek beszerzésében.
Zelenszkij Oroszország szerda éjszakai támadására utalva külön is felszólította országa szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel az ukrán légvédelem megerősítését. „Putyin már harmadik éve próbálja tönkretenni az energiaszektorunkat” – szögezte le.
Kitért arra is, hogy Ukrajna most már gyárt több olyan haditechnikai eszközt, drónokat és lőszereket, amelyeket az Oroszország által indított háború előtt nem állított elő, saját fegyvergyártásához azonban külső finanszírozásra van szüksége.
A sajtótájékoztatón Andrzej Duda lengyel államfő kijelentette, hogy országa kész Ukrajnának szovjet gyártmányú légvédelmi rakétákat szállítani.
Hozzátette viszont, hogy a Lengyelországban lévő Patriot rendszereket „az Egyesült Államok hadserege telepítette, és vannak olyan rendszereink is, amelyeket a brit fegyveres erők telepítettek Lengyelországba”. Rámutatott arra, hogy ezekkel a fegyverekkel Lengyelország saját magát védi az orosz fenyegetésekkel szemben.
A lengyel elnök azt is javasolta, hogy a kelet-európai országok emeljék a bruttó hazai termék (GDP) három százalékára védelmi kiadásaikat. „Nemrég írtam egy levelet az összes NATO-tagállamnak, amelyben azt javasoltam, hogy a 2014 óta meghatározott két százalékról a GDP három százalékára emeljék a védelmi kiadásokat” – mondta, hozzátéve, hogy kezdeményezését „magas szintű megértés” fogadta.
Az Európai Unió jelenleg nem hajlandó nyilvánosan beszélni új tagok felvételéről a gazdálkodók tiltakozása és a közelgő választások miatt – számol be kedden az rbc.ua hírportál a Politico amerikai-brüsszeli kiadványra hivatkozva.
Mint az orgánum írta, a gazdálkodók szerint vesztettek a csatában az EU-n kívüli olcsó importtal való versenyben, valamint a magas üzemanyagárak és a brüsszeli környezetvédelmi előírások miatt. Eközben az európai vezetők engedményeket tesznek a gazdálkodók megnyugtatására, és minimálisra csökkentik a blokk kibővítéséről szóló beszédet, elsősorban, hogy már csak három hónap van hátra az uniós választásokig.
Az unió egyes illetékesei szerint titokban akarják tartani Ukrajna, Moldova, valamint számos nyugat-balkáni ország végleges integrációjának előkészítését, mert ennek mellékhatásai lesznek a gazdálkodók számára. „Legyünk őszinték: erről (bővítésről – a szerk.) senki nem akar beszélni az európai parlamenti választások előtt. Az európai gazdálkodók támogatásának csökkentéséről beszélni nem olyan dolog, amit a kampányszlogenekre akarnak felhúzni vagy választási muníciót adni a szélsőjobboldalnak” – mondta az egyik EU-tisztviselő.
Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki másodszor is tervezi a jelenlegi pozícióba való jelölését, megígérte, hogy blokkot készít Ukrajna számára. Egy 2023. szeptemberi beszédében azt mondta, hogy fontos, hogy „ma” foglalkozzunk a kérdéssel, ha készek akarunk lenni a holnapra, és sürgette Európát, hogy „gondolkozzon nagyban, és alakítsa a saját sorsát”.
Ukrajna integrációjának feladata „herkulesi”. A háború sújtotta ország a blokk legnagyobb területévé válna, Kijevnek pedig jelentős befolyása lenne az Európai Parlamentben és az EU Tanácsában. Ukrajna a blokk az egyik legalacsonyabb GDP-vel rendelkező tagja lesz, ami komoly terhet róna a blokk kohéziós politikájára. Ukrajna integrációja azt jelentené, hogy hét éven belül mintegy 186 milliárd euró uniós forráshoz jutna az ország. Ez azt jelentené, hogy az összes többi blokk országának „többet kell fizetnie és kevesebbet kell kapnia”.
„A blokk úgy döntött, hogy Ukrajna, Moldova, Grúzia és a hat nyugat-balkáni ország végső integrációjának előkészületeit az országon belül kell végezni, nem pedig a nyilvánosság előtt” – tette hozzá a kiadvány. Azt is megjegyezte, hogy a közelgő csúcstalálkozó során az európai vezetők aligha érintik majd a blokk bővítésének témáját, és azt tervezik, hogy egyszerűen „felmérik” a jövőbeni feladatokat.
A bizottság várhatóan már február végén közleményt tesz közzé a bővítést megelőző reformokról, de ez nem történt meg. Más uniós tisztviselők szerint a projektet erősen felhígították. „Sok idegességet lehet érezni ezzel a dokumentummal kapcsolatban a bizottság soraiban. Természetesen a választások előtti időszak nem segít” – jegyezte meg az egyik diplomata.
Más tisztségviselők szerint az igazi vita a bővítésről az európai választások után kezdődik. Június végén az európai vezetők aláírják a következő Európai Bizottság úgynevezett stratégiai menetrendjét, különös tekintettel az Európán belüli reformra. Különösen Lengyelország, amely 2025-ben veszi át az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, várhatóan megkezdi a bővítés alapjainak lerakását.
