A Legfelső Tanács bizottsága a köztisztviselői pozíciókra pályázó férfiak számára javasolja a katonai szolgálat teljesítését – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a vonatkozó törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a közszolgálatról szóló törvény jelenlegi rendelkezései előírják, hogy a 60 év alatti férfiak számára a közszolgálatba való lépéshez katonai alapkiképzést vagy katonai szolgálatot kell teljesíteni. Kivételt képeznek azok a személyek, akiket egészségügyi állapotuk miatt alkalmatlannak nyilvánítottak katonai szolgálatra.
Kedden a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági bizottsága azt javasolta a parlamentnek, hogy fogadja el alapként a 13 347-es törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a férfiaknak katonai szolgálatot kell teljesíteniük ahhoz, hogy köztisztviselői pozíciókba nevezhessék ki őket. Hasonlóképpen, minden ügyészi kinevezésre pályázónak katonai szolgálatot kell teljesítenie, esetükben ez a nőkre is vonatkozik.
A jelenlegi szabályozás szerint a köztisztviselői állásokra, az önkormányzati szerveknél betöltött állásokra jelentkezőkre és az ügyészekre vonatkozó, katonai alapkiképzésen vagy katonai szolgálaton való részvételre vonatkozó követelmények a hadiállapot megszűnését vagy eltörlését követő naptól, de legkorábban az alapkiképzés bevezetése után egy évvel lépnek hatályba.
A 13 347-es törvényjavaslat azonban a kombinált kiképzés teljes megszüntetését javasolja a hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló törvény 9. és 10-1. cikkelyének hatályon kívül helyezésével. Ehelyett ezeket az intézményeket a nemzeti ellenállásra való kiképzés váltja fel.
Amint azt a Legfelső Tanács tudományos és szakértői főosztálya megjegyezte, mivel a köztisztviselői pozíció jelenlegi követelménye a felsőfokú végzettség, az ügyészek esetében pedig a felsőfokú jogi végzettség, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében minden férfi, aki ezekre a pozíciókra jelentkezik, felsőoktatási intézményben alapfokú katonai kiképzésen vesz részt, amelynek eredményeként katonai-számviteli szakirányt kap, és lehetőséget kap arra, hogy a jövőben a meghatározott pozíciókba kinevezzék őket.
A Legfelső Tanács egyik bizottsága támogatta azt a törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a férfiak csak akkor dolgozhatnak közszolgálatban, ha teljesítették a teljes katonai szolgálatot. Azt azonban nem részletezi, hogy a példa magában foglalja-e a nemzeti ellenállásra való kiképzést is, amelyen mindenkinek részt kell vennie, mielőtt egyetemre menne.
Vagyis, ha ezeket a változtatásokat elfogadják, azok, akik nem szolgáltak katonai szolgálatot, nem tudnak majd közszolgálati állást szerezni – még akkor sem, ha rendelkeznek megfelelő végzettséggel és tapasztalattal. Emiatt a potenciális jelöltek nagy része egyszerűen elveszíti ezt a lehetőséget.
A Nemzeti Közszolgálati Ügynökség nem támogatta ezt az elképzelést. Hangsúlyozzák, hogy az új szabályok csak bonyolítják majd a professzionális és motivált alkalmazottak keresését, és még nagyobb káderhiányhoz vezethetnek az állami szervekben.
Több mint 7 órán át tartott a szavazási procedúra Donald Trump amerikai elnök „nagyszerű és gyönyörű” az adókra és kiadásokra vonatkozó törvényjavaslatának a Képviselőházban annak ellenére, hogy csak néhány percig kellett volna tartania, számolt be az Axios.
A kiadvány szerint ennek oka a Republikánus Párt egyes tagjainak ellenállása volt, akik ellenzik ezt a törvényjavaslatot. A képviselők több mint 7 órán át nem tudtak szavazni róla, ami új rekordot döntött a történelem leghosszabb szavazásaként.
Az előző rekordot 2021-ben döntötték meg, amikor a Képviselőház megszavazta Joe Biden akkori elnök „Build Back Better” (Építsük vissza jobban) elnevezésű törvényjavaslatát.
A párton belüli ellenálláson kívül a republikánusok a rossz időjárás miatti egyes frakciótagok késése és távolmaradása miatt is problémákba ütköztek.
Eközben Donald Trump felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a szavazás ilyen sokáig tart.
„A REPUBLIKÁNUSOK SZÁMÁRA EZ EGY KÖNNYŰ IGEN SZAVAZAT KELL, HOGY LEGYEN NEVETSÉGES!!!”, írta az elnök Truth Social oldalán.
A Legfelső Tanács első olvasatban elfogadta a katonai ombudsman létrehozásáról, jog státuszának meghatározásáról, feladatairól és tevékenységének elveiről szóló 13266. számú törvénytervezetet, számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
A döntést 287 képviselő támogatta.
A dokumentum meghatározza a katonai ombudsman, mint a katonai állomány jogainak és szabadságak védelmét célzó új intézmény jogi státuszát, feladatait és tevékenységének alapvető szabályait.
követelni a hatóságoktól az ilyen jogsértések megszüntetését.
Ez a poszt várhatóan megerősíti az ukrán fegyveres erők és más katonai alakulatok katonai személyzetének jogainak intézményes védelmét, különösen a hadiállapot idején.
Egy nappal korábban Rusztem Umjerov védelmi miniszter kijelentette, hogy a törvényjavaslat fő célja egy független intézmény létrehozása, amely valódi hatalommal, átlátható eljárásokkal és hatékony mechanizmusokkal rendelkezik a honvédek jogainak megsértésére való reagáláshoz.
Petro Porosenko parlamenti képviselő, volt elnök törvényjavaslatot készít elő az ukrán állampolgárok elleni szankciók bevezetéséről szavazó Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) tagjainak személyes felelősségéről – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrajinszki Novini hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az exelnök szükségesnek tart egy ilyen eszközt, hogy a szankciók jogellenes alkalmazásáról szóló bírósági határozat esetén az anyagi veszteségeket ne az állami költségvetésből, hanem azok kárára térítsék meg, akik a vonatkozó döntés mellett szavaztak. „Most benyújtok egy újabb törvényjavaslatot, hogy amikor megnyerjük a bírósági pert, és amikor döntés születik a kártérítésről, a kártérítés ne az adófizetők zsebéből, ne a katonák vagy a tisztek zsebéből, hanem azok zsebéből származzon, akik részt vettek a politikai indíttatású leszámolás megszavazásában” – hangsúlyozta.
Idén február 12-én Volodimir Zelenszkij elnök rendeletet írt alá Porosenko elleni határozatlan idejű szankciókról. A volt elnökkel szemben 17-féle korlátozás lépett hatályba, beleértve a vagyonbefagyasztást és a tőke külföldre utalásának tilalmát. Az elnök azzal indokolta ezt a döntést, hogy „az Ukrajna eladásából származó milliárdokat zárolni kell”. Porosenko „illegálisnak és politikailag motiváltnak” nevezte a rendeletet, és pert indított annak hatályon kívül helyezése érdekében.
Április 17-én a Legfelsőbb Bíróságon belüli Semmítőszéki Közigazgatási Bíróság megkezdte a Petro Porosenko keresetével indított 990/80/25. számú ügy tárgyalását, amelyben az ukrán elnök rendeletét támadták meg, amely szerint szankciókat alkalmaztak a felperessel szemben.
A lett Szejm Nemzetbiztonsági Bizottsága törvényjavaslatot készített elő, amely megtiltja egyes kormányzati alkalmazottak Oroszországba és Fehéroroszországba való utazását – számolt be a Jevropejszka Pravda a Delfire hivatkozva.
A Lettországból való kiutazás tilalmát a tervek szerint az Oroszországból és Fehéroroszországból származó nemzetbiztonsági fenyegetések megelőzése vagy csökkentése érdekében vezetik be.
A tervek szerint kiterjesztik az államtitokhoz való különleges hozzáférési engedéllyel rendelkező, a kritikus infrastruktúra biztonságáért felelős személyekre, valamint a Honvédelmi, a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium, ezek alárendelt intézményei, katonai létesítményei, a Korrupciómegelőzési és Korrupcióellenes Iroda (KNAB), az Adó- és Vámrendőrség, valamint az Állami Referens szolgálat munkatársaira is.
A tilalom a diplomáciai vagy konzuli szolgálatban, valamint az igazságügyi vagy ügyészségi intézményekben dolgozó személyeket is érinti.
A kiutazási tilalom Oroszországon és Fehéroroszországon áthaladó tranzitokra is vonatkozik majd. Mindazonáltal nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az utazásra hivatalos feladatok ellátása miatt vagy humanitárius okokból van szükség, feltéve, hogy engedélyt szereztek a Lettországból történő ideiglenes kiutazásra.
A törvényjavaslat előírja, hogy a tilalom megsértése az érintettel való munkaviszony megszüntetésének alapjául is szolgál.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegramon közölte, törvénytervezetet kezdeményezett az állami kitüntetések megvonásáról azon személyektől, akik Oroszországot népszerűsítik vagy propagálják, illetve egyéb illegális cselekményt követtek el Ukrajna ellen.
„Egy olyan törvénytervezetet kezdeményeztem, amely pontosan abban fogja helyreállítani az igazságosságot, hogy kit tisztelünk, és kik azok, akik saját tetteik következtében elveszítették a jogot az ukrán nép bármilyen tiszteletére” – közölte az elnök.
Zelenszkij elmondása szerint ez egy, Ukrajna Büntetőtörvénykönyvének, Büntetőeljárási törvénykönyvének és más olyan jogszabályainak módosításáról szóló törvénytervezet, amelyek az állami kitüntetések megvonásáról szól abban az esetben, ha az illető személy az Oroszországi Föderációt népszerűsíti vagy propagálja, illetve más, Ukrajna elleni illegális cselekményt követ el.
„Ez azokra vonatkozik, akik állami kitüntetést kaptak, többek között Ukrajna Hőse, Érdemeiért rendet és más kitüntetést, de nem Ukrajnát, hanem az ellenséget választották és most így vagy úgy támogatják Oroszországot, vagy a területén tartózkodnak” – pontosította Zelenszkij.
Megjegyezte: jogi mechanizmusra van szükség ahhoz, hogy az ilyen személyeket ténylegesen meg lehessen fosztani minden állami kitüntetéstől és tiszteletbeli címtől, mivel árulók. Zelenszkij szerint fel fogja kérni a Parlamentet, hogy a közeljövőben vitassa meg ezt a törvénytervezetet.
Az új mozgósítási törvényjavaslat tartalmaz egy rendelkezést, amely lehetővé teszi a 18. életévüket betöltött ukrán állampolgárok mozgósítását – jelentette be hétfőn Dmitro Razumkov parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács volt elnöke a Novini.LIVI című médiumnak nyilatkozva, adta hírül az Unian hírügynökség.
A jelentés szerint Razumkov emlékeztetett arra, hogy az említett törvényi rendelkezésből nagy gond lehet. „Nagy problémát okozhat, mert a rendelkezés úgy van megfogalmazva, hogy ha valaki 18 évesen katonai alapkiképzést kap, akkor katonai szakképesítésre tesz szert, nyilvántartásba veszik, és ez oda vezet, hogy a területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) 19 évesen mozgósítani tudja” – mutatott rá.
A honatya hozzátette: nyilvánvaló hazugságok kerültek a törvénytervezetbe, ami aláássa a hatalomba vetett bizalmat. „Hallani akarom Védelmi Minisztérium álláspontját ezzel kapcsolatban. Ennek a normának az elfogadása az állam génállományának a pusztulásával fenyeget” – adott hangot értetlenségének Dmitro Razumkov.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön benyújtotta a Legfelső Tanácsnak a sorkatonák leszereléséről szóló törvényjavaslatot – közölte az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács internetes honlapjára hivatkozva.
A törvénytervezet azt indítványozza, hogy a mozgósítás során azokat a sorkatonákat, akiknek a katonai szolgálata a hadiállapot idején járt le, és a sorkatonai szolgálatukat a megállapított határidőn túl meghosszabbították, az elnöki rendeletben meghatározott határidőn belül leszerelik tartalékosi állományba.
A kormányt a törvénytervezet elfogadása esetén utasítják, hogy a normatív jogszabályokat összhangba hozza, valamint gondoskodjon arról, hogy a minisztériumok és más központi hatóságok ugyanezt az eljárást lefolytassák.
A hírportál forrásai Nép Szolgája kormányzó pártban azt feltételezik, hogy pénteken ezt a törvénytervezetet alapul véve egészében megszavazhatják.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Zelenskyy will arrive today on an official visit to Turkey
The presidential office said that Zelenskyy is scheduled to meet Erdogan to discuss the peace formula, the organization of the Peace Summit, the safety of navigation in the Black Sea, global food stability and the… pic.twitter.com/rcmP31YCw6
Az amerikai képviselőház Izrael 17,6 milliárd dolláros támogatásáról szóló törvényről tervez szavazást a következő héten – jelentette be Mike Johnson a Kongresszus alsóházának republikánus elnöke szombaton. A politikus republikánus képviselőtársainak írt levélében azzal indokolta az új törvény elfogadásának szükségességét, hogy az elmúlt három hónapban a Hamász által kezdett harcok fokozódtak, valamint Irán által támogatott fegyveres csoportok a Közel-Keleten állomásozó amerikai erőket támadják, és jelenleg is zajlanak amerikai válaszcsapások.
Az amerikai képviselőház republikánus többsége tavaly ősszel törvényt fogadott el Izrael 14,3 milliárd dolláros támogatásáról, ami a támogatáshoz szükséges forrást az amerikai adóhatóság jelentősen megnövelt költségvetéséből vonta volna el.
Az alsóházi törvényt a demokrata többségű szenátus nem vette napirendre. Chuck Schumer demokrata szenátor, a szenátus többségi vezetője azzal indokolta a lépést, hogy a szövetségi adóhatóság költségvetésének csökkentését eredményező kitétel „mérgező pirula”, ezért nem áll módjában azt szavazásra bocsátani.
Mike Johnson bejelentése arról szól, hogy az új törvényjavaslatban nem szerepel az adóhatósági elvonás, ezért a „szenátusnak nem marad kifogása”.
A republikánusok korábbi érvelése szerint azért készítettek külön törvényjavaslatot Izrael biztonsági támogatásáról, mert azt nem övezi ellenállás a párt képviselőinek körében, míg Ukrajna további támogatásáról szóló fehér házi kérés teljesítéséhez feltételeket kötnek.
Ezzel párhuzamosan a szenátusban készül egy törvényjavaslat, ami szándéka szerint teljesíti a republikánusok követelését az illegális bevándorlás elleni fellépésről és a határőrizet szigorításáról.
A jogszabály az előzetes közlés szerint demokrata és republikánus szenátorok kompromisszumát tükrözi, a végleges szöveget a jövő hétre ígérték. A republikánusok legfőbb követelése a határ- és migrációs válság megoldása, mielőtt hozzájárulnának a Joe Biden elnök által kért költségvetés-kiegészítéshez, ami 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajna további katonai és pénzügyi támogatására.
A képviselőház elnöke ugyanakkor sajnálatának adott hangot, hogy a kompromisszumról szóló tárgyalásokból az alsóház tagjait kizárták, ezért nem tudta megígérni, hogy a jogszabályt a képviselőház el fogja fogadni.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai képviselőház Izrael 17,6 milliárd dolláros támogatásáról szóló törvényről tervez szavazást a következő héten – jelentette be Mike Johnson a Kongresszus alsóházának republikánus elnöke szombaton.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1707059340
[modified] => 1707046747
)
[title] => Az amerikai képviselőház több milliárd dollárról szóló törvényjavaslat elfogadását tervezi Izrael segítéséről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=102739&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 102739
[uk] => 102727
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 102740
[image] => Array
(
[id] => 102740
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/mike-johnson.png
[original_lng] => 725878
[original_w] => 837
[original_h] => 559
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/mike-johnson-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/mike-johnson-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/mike-johnson-768x513.png
[width] => 768
[height] => 513
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/mike-johnson.png
[width] => 837
[height] => 559
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/mike-johnson.png
[width] => 837
[height] => 559
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/mike-johnson.png
[width] => 837
[height] => 559
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/mike-johnson.png
[width] => 837
[height] => 559
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1707042498:4
[_thumbnail_id] => 102740
[_edit_last] => 4
[views_count] => 4028
[_oembed_c32dd26aadde9d0cdd0b5f6b878c904b] =>
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
A mozgósításról szóló törvényjavaslatot csak vita és módosítások után viszik szavazásra a Legfelső Tanács elé – jelentette ki szombaton Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az ukrán televízió maratoni háborús adásában, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Podoljak elmondta: „Ebben a formában lesz (a törvénytervezet – a szerk.)? Nem. Természetesen ezért törvénytervezetet megvitatásra terjesztik elő. Miután mindent figyelembe vettek, megfelelő változtatásokat hajtanak végre, és kapunk egy többé-kevésbé optimális törvénytervezetet, amely figyelembe veszi, hogy hosszú, nagyszabású, heves háborúnk van, és Oroszország nem áll meg itt, addig nyomul, amíg el nem veszíti ezt a háborút.”
„Annak ellenére, hogy Ukrajnára eleinte hagyományosan a sok gyűlölet, a sok a hírverés, a toxikusság, a botrányok jellemzők, de fokozatosan, látni fogják, ezt a törvénytervezetet megvitatják és alakítják, hogy megfelelő és helyes szabályozási pozíciók legyenek benne. Ezt követően természetesen első és második olvasatban is megszavazza a parlament, és lesz egy új mozgósítási törvényünk” – tette hozzá az elnöki hivatalvezetői tanácsadó.
Podolyak hangsúlyozta, hogy a jelenlegi háború „megfelelő jogi kereteket igényel a mozgósítási eljárást illetően is”. „Mert a ma alkalmazott törvény nem felel meg a jelenlegi követelményeknek. És ezért nagyon jó, hogy a vezérkar, a védelmi és a pénzügyminisztérium vagy a kormány szintjén van vita, ahogy a parlament szakbizottságainak szintjén és szakértői szinten is. Ez így van” – mondta.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó azt is hangsúlyozta, hogy az egész társadalomnak meg kell értenie, hogy Ukrajnában nagy háború folyik. „Ha Oroszország nem veszíti el ezt a háborút, akkor megszálló rezsimet akar majd létrehozni itt, amelynek tragikus következményei lesznek több tíz- vagy százezer ukrán állampolgárra nézve. Ezt fel kell ismernünk” – mutatott rá Mihajlo Podoljak.
