Az Európai Parlament felfüggesztette Törökország EU-csatlakozási folyamatát. Törökország az Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamata a jelenlegi körülmények között nem folytatható, a török társadalom jelentős részének demokratikus és Európa-párti törekvései ellenére – áll az Európai Parlament jelentésében. Ankara bírálta a döntést.
A szavazáson 367 képviselőből 74-en nem-el szavaztak, 188-an tartózkodtak.
„Az Európai Parlament képviselőit mély aggodalommal tölti el a törökországi demokratikus normák romlása és a kritika folyamatos elfojtása. Elítélik a közelmúltbeli békés tömegtüntetések leverését és a több száz tüntető elleni elhamarkodott büntetőeljárást, bűncselekmény elkövetése bizonyítéka nélkül” – áll a jelentésben.
Megjegyzik, hogy a török kormány „nem tudta orvosolni az alapvető demokratikus hiányosságokat”, ami az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában szükséges. A dokumentum szerint a török hatóságok „még jobban egy teljesen autoriter modell felé terelik az országot”.
A beszámoló kimondja, hogy az EU-tagság bizonyos csatlakozási kritériumok teljesítésétől függ, mint például a demokráciát garantáló stabil intézmények, a jogállamiság, az emberi jogok, a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme, a jószomszédi kapcsolatok, a nemzetközi jog betartása, valamint az EU közös kül- és biztonságpolitikájának betartása.
A török hatóságok bírálták az Európai Parlament jelentését. „Az Európai Parlament Közgyűlése által május 7-én elfogadott 2023–2024-es törökországi helyzetjelentés torz, elfogult és irreális vádakat tartalmaz országunkkal szemben” – áll a török külügyminisztérium közleményében.
A közlemény szerint Törökország elvárja az Európai Parlamenttől, hogy mindent megtegyen Ankara és az EU közötti kapcsolatok támogatása érdekében, beleértve a csatlakozási folyamatot is, „kölcsönös előnyök alapján”.
Törökország 1999 óta EU-tagjelölt ország, a 2005-ben megkezdett tárgyalásokat azonban 2016-ban felfüggesztették a politikai nézeteltérések, valamint az emberi jogok és a demokrácia megsértésével kapcsolatos kritikák miatt.
Törökország haditengerészetének parancsnoka, Ercüment Tatlıoğlu admirális bejelentette, hogy az atomtengeralattjárók építése az ország egyik új nemzeti célkitűzése lett.
A jelentések szerint Ankara már jelentős előrelépést tett a Nemzeti Hajóprogram (MİLGEM) és a Nemzeti Tengeralattjáró Program (MİLDEN) megvalósításában, és most célul tűzte ki egy olyan tengeralattjáró-platform kifejlesztését, amely végső soron nukleáris energiával fog működni.
A haditengerészet új stratégiai irányvonala tehát az atomtengeralattjáró építése.
Ez az első alkalom, hogy Törökország egyik legmagasabb rangú katonai tisztségviselője hivatalosan is konkrétan megfogalmazta ezt a célt.
„Olyan független tengeralattjárót építünk, amelyre 139 éve vágyik a nemzetünk. A MİLDEN program után fontos lépést teszünk az atomtengeralattjárók felé” – mondta Tatlıoğlu admirális.
Május 14-15-én a törökországi Antalyában tartja informális külügyminiszteri szintű ülését az Észak-atlanti Tanács, számolt be a NATO sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
Az ülést Mark Rutte NATO-főtitkár vezeti.
Megjegyezték, hogy a miniszteri találkozót a NEST Kongresszusi Központban tartják.
A találkozóra Donald Trump amerikai elnök nyomása miatt kerül sor, miszerint növeljék védelmi kiadásaikat.
Ukrajna nem tud arról, hogy a jövő héten Törökországban „találkozót” tartanának Oroszországgal a fekete-tengeri tűzszünetről szóló tárgyalások kapcsán, amiről a török sajtó korábban beszámolt, ilyen csúcstalálkozó nem volt tervben – jelentette ki hétfőn Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Mint Tihij elmondta: „Ez olyasvalami, amit a török média talált ki, ott nem lesz Ukrajna-Oroszország formátumú találkozó, és nem is tervezték.” Egyúttal cáfolta a CNN Turk törtök tévécsatorna információját arra vonatkozóan, hogy kijevi és moszkvai delegációk találkozóját tervezték volna április 15-16-ra az ankarai haditengerészeti parancsnokságon, ahol a felek a Fekete-tengeren kötendő fegyverszünetről készültek volna tárgyalni.
A CNN Turk a bejelentésében a török nemzetvédelmi minisztérium forrásaira hivatkozott.
A következő napokban Ankarában találkoznak Ukrajna és Oroszország delegációi, a tárgyalások témája a fekete-tengeri tűzszünet lesz – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a CNN Turk török tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a televízió a török nemzetvédelmi minisztérium forrásaira hivatkozva közölte, hogy április 15-16-án orosz és ukrán illetékesek találkoznak az ankarai haditengerészeti parancsnokságon, hogy megvitassák a fekete-tengeri biztonság kérdéseit.
A március 24-i szaúd-arábiai tárgyalások újabb fordulójának részeként az amerikai delegáció orosz képviselőkkel találkozott. Ukrajnával előző nap folytak a tárgyalások. Kijev és Washington elsősorban technikai konzultációkat folytatott, és megvitatta az energiainfrastruktúra és a fekete-tengeri hajózás biztonságát.
Az ukrajnai háború kezdetén Törökország az Antalyai Diplomáciai Fórumot használta fel a háború megállítására irányuló kísérlethez. Ankara közvetítői erőfeszítései azóta is folytatódnak, és pozitív eredményeket hoztak, mint például a gabonafolyosó létrehozása és a fogolycserék.
„Törökország egyik legfontosabb stratégiai partnerünk. A török képviselőkkel folytatott találkozókon szó volt a Fekete-tenger biztonságáról és Törökország lehetséges részvételéről Ukrajna jövőbeli biztonsági infrastruktúrájában, a jövőbeli biztonsági garanciákban” – mondta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter.
Hozzátette, „továbbra is számítunk Törökország aktív szerepére békés erőfeszítéseink támogatásában. Üdvözöljük ezeket az erőfeszítéseket. Törökország rendkívül fontos szerepet játszik a fekete-tengeri régióban, és segített nekünk a hadifoglyok szabadon bocsátásában. Mindez továbbra is napirenden marad, ezért csak mélyíteni fogjuk kétoldalú kapcsolatainkat stratégiai partnerünkkel, Törökországgal”.
Recep Tayyip Erdgogan török elnök feljelentést tett a legnagyobb ellenzéki párt vezetője ellen az államfő megsértése miatt, miután az ellenzéki pártvezér azt mondta, hogy Erdogan egy „junta” élén áll – jelentette be kedden a politikus ügyvédje.
„Büntetőfeljelentést tettünk az ankarai ügyészségen az elnök megsértése miatt” Özgür Özel, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője ellen – közölte az államfő ügyvédje, Hüseyin Aydin az X-en.
A CHP vasárnapi rendkívüli kongresszusán Özel azt mondta, hogy „Törökországot egy olyan junta kormányozza, amely fél a választásoktól, fél az ellenfeleitől és fél a nemzettől”. Hozzátette: Recep Tayyip Erdogan „egy olyan junta elnöke, amely azokat veszi célba, akik a nép támogatását élvezik, és azokat, akik a riválisai lehetnek”. Özel egyben elítélte az államfő legfőbb riválisa, a szintén a CHP-hez tartozó Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármester múlt havi őrizetbe vételét.
Felfüggesztették hivatalából vasárnap Ekrem Imamoglut, Isztambul korrupció és terrorizmus gyanújával őrizetbe vett ellenzéki polgármesterét – közölte a török belügyminisztérium, számolt be az MTI.
Az illetékes török törvényszék korábban vizsgálati őrizetet rendelt Imamogluval szemben vesztegetés gyanúja miatt, így a tárgyalásáig rácsok mögött kell maradnia.
Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) politikusa időközben bejelentette, hogy nem fog meghajolni a nyomásnak. „Kéz a kézben fogjuk ezt a csapást, ezt a demokráciánkon ejtett fekete foltot kimetszeni” – írta az X-en. „Egyenesen állok, nem fogok meghajolni” – hangsúlyozta, s egyben felhívta követőit, hogy ne hagyjanak fel a reménnyel.
Imamoglunak korrupción kívül terrorvádak miatt is felelnie kell. Az illetékes bíróság azonban úgy fogalmazott, hogy jelen pillanatban fegyveres terrorszervezet támogatása vádpontban még eltekintenek a letartóztatásától a sürgős gyanú ellenére, mivel már döntöttek letartóztatásáról pénzügyi bűncselekmény gyanúja miatt.
A várakozások szerint az isztambuli városi tanács, amelyben a CHP többséggel rendelkezik, a napokban ügyvivő polgármestert választ. A török belügyminisztérium tudatta azt is, hogy két másik kerületi polgármestert is felmentettek.
A török elnök legfőbb riválisát, akit a vasárnapi előválasztáson jelöltek volna a 2028-ra tervezett elnökválasztásra, szerdán vették őrizetbe. A CHP „a leendő elnök elleni puccskísérletnek” nevezte a polgármester elleni hatósági fellépést. A Halk TV helyi televízió beszámolója szerint vasárnap hosszú sorok voltak Isztambul, Ankara, Izmir, Kahramanmaras és Adiyaman választóhelyiségei előtt, ahol nemcsak párttagok, de bármely török állampolgár leadhatja szavazatát a CHP leendő elnökjelöltjére.
Az ellenzéki politikai erő szerint Imamoglut azért vették őrizetbe, mert veszélyt jelent Recep Tayyip Erdogan török elnökre.
Mansur Yavas, Ankara CHP-s polgármestere Imamoglu őrizetbe vételét az igazságszolgáltatás szégyenének nevezte.
Az isztambuli kormányzóság március 26-ig meghosszabbította a szerda óta érvényben lévő gyülekezési tilalmat, és újabb beutazási korlátozásokat rendelt el a városba esetlegesen „gyülekezés céljából” érkezők számára.
Ali Yerlikaya belügyminiszter vasárnap arról számolt be, hogy a rendőrség 323 embert vett őrizetbe kilenc városban, így Isztambulban, Izmirben, Ankarában, Edirnében, Canakkalében, Adanában és Antalyában. Hangsúlyozta: nem fogják eltűrni a közrend megzavarását.
A rendőrség paprika sprayvel, könnygázzal, illetve vízágyúkkal oszlatta a rendvédelmi szervek tagjaira petárdákat és más tárgyakat dobáló tüntetőket.
Törökország megerősítette Ukrajna támogatását a Krím félsziget az Oroszországi Föderáció általi annektálásának 11. évfordulója alkalmából, amelyre 2014. március 16-án illegitim népszavazás révén került sor, olvasható a török külügyminisztérium honlapján.
„A Krími Autonóm Köztársaság Oroszország általi, tizenegy évvel ezelőtti illegitim népszavazás útján történt annektálásának évfordulóján megerősítjük, hogy Törökország nem ismeri el a Krím-félszigeten kialakult „de facto” helyzetet, amely sérti a nemzetközi jogot, és támogatjuk Ukrajna területi integritását és szuverenitását” – szögezte le a török külügyminisztérium.
A török külügyminisztérium többek között hangsúlyozta a krími tatárok, a félsziget őslakosai ügyének fontosságát.
„Továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük a krími fejleményeket, beleértve a krími tatárok, a félsziget őslakosainak helyzetét, és a nemzetközi közösség napirendjén tartjuk őket”, áll a közleményben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytatott a török kormány és az üzleti szektor képviselőivel, ahol az Erdogan elnökkel Ankarában kötött megállapodásokat tekintették át.
Fontos, hogy a török vállalkozások már jelen vannak Ukrajnában. Országunk értékeli ezt, valamint Törökország támogatását és segítségét, különösen a Bayraktar drónok szállítását – hangsúlyozta az ukrán vezető csütörtök délutáni bejegyzésében.
A tárgyaláson több kulcsfontosságú témát érintettek: az igazságos és tartós béke elősegítését, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, az együttműködési lehetőségeket különböző típusú drónok gyártásában, valamint török cégek részvételét Ukrajna újjáépítésében.
Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna stratégiai partnerként tekint Törökországra a biztonsági garanciák szempontjából is, és készen áll a szabadkereskedelmi megállapodás ratifikálására is.