Online formában megkezdődtek a magyar–ukrán szakértői egyeztetések – jelentette be szerda reggel Orbán Anita külügyminiszter. A tárgyalásokat Andrij Sibiha ukrán külügyminiszterrel és Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettessel közösen nyitották meg.
A magyar külügyminiszter szerint az egyeztetések fontos lépést jelenthetnek a kétoldalú kapcsolatok újraépítésében és a jövőbeni együttműködés megerősítésében.
Orbán Anita hangsúlyozta: Magyarország továbbra is elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatokban elsőként a nemzeti kisebbségek jogainak rendezését tartják kulcskérdésnek.
A külügyminiszter szerint a kárpátaljai magyar közösség nemcsak a két ország kapcsolatának fontos része, hanem „híd is népeink között”.
Úgy fogalmazott: valódi előrelépést csak nyílt, őszinte és szakmai párbeszéddel lehet elérni, amely világos jogi garanciákra épül.
Orbán Anita szerint a mostani egyeztetések akár egy új folyamat kezdetét is jelenthetik a magyar-ukrán kapcsolatokban. Az elmúlt években a két ország viszonyát több konfliktus is terhelte, különösen a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi és oktatási jogainak kérdése, valamint az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikai nézetkülönbségek miatt.
Angela Merkel, Németország volt kancellárja elutasította azt az elképzelést, hogy közvetítsen az EU–Oroszország tárgyalásokon az ukrajnai háború lezárásáról, olvasható a Hasepost kiadvány anyagában.
Angela Merkel kijelentette, hogy nem tartja lehetségesnek a párbeszédet a Kremllel valódi politikai hatalom nélkül. Felszólalt a WDR Europaforum fórumon, ahol a közvetítőként való részvételének lehetőségéről beszélt.
Elmondása szerint a Krím annektálása és a 2014-es donbászi háború kezdete utáni tárgyalások Vlagyimir Putyinnal csak azért folytatódtak, mert ő és Francois Hollande francia elnök voltak a két ország vezetői.
Merkel azt is hangsúlyozta, hogy a volt politikusok közvetítőként való bevonásának ötlete megkérdőjelezhető.
Nyilatkozatainak hátterében Európában is folynak megbeszélések a Kremllel való kapcsolattartás lehetséges formátumáról. Korábban a média arról számolt be, hogy Merkelt tapasztalata miatt potenciális közvetítőnek tartják.
A többi jelölt mellett megnevezték Alexander Stubb finn elnököt és Mario Draghi volt olasz miniszterelnököt. A jelenleg szolgáló diplomaták, többek között a norvég és indiai jelöltsége is szóba került.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a héten jelentős számú egyeztetés várható európai képviselőkkel, köztük államfői szinten is.
A héten számos kapcsolatfelvételre kerül sor európai partnereinkkel, különböző formátumokban, beleértve a vezetői szintű találkozókat is. Felkészülünk az amerikaiakkal való egyeztetésre is, velük gyakorlatilag minden nap együtt dolgozunk, és fontos politikai, államközi eredményekre van szükség – idézte az Ukrinform az ukrán államfő szavait.
Elmondása szerint ezek az eredmények elérhetők, és csapatszinten már folynak az előkészületek: „Minden napnak eredményt kell hoznia Ukrajna számára. Minden nap növelnünk kell erőnket és csapásmérő képességeinket”.
A lap korábban arról is beszámolt, hogy Zelenszkij esti videóüzenetében kiemelte: Ukrajna megnövekedett hatótávolságú csapásmérő képességei jelentősen megváltoztatják a helyzetet, és általában véve az orosz háborúról alkotott globális képet is.
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter megbeszélést folytatott magyar kollégájával, Orbán Anitával, és bejelentette, hogy készen áll új fejezet nyitására a két ország kapcsolataiban – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az ukrán diplomácia vezetőjének X-en tett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha jelezte, hogy a magyar kisebbséggel kapcsolatos konzultációk ezen a héten kezdődnek. Szerinte Ukrajna készen áll arra, hogy azonnal új, kölcsönösen előnyös fejezetet nyisson az ukrán-magyar kapcsolatokban.
A felek a következő lépésekben állapodtak meg: szakértői szintű konzultációkat tartanak ezen a héten; gyakorlati megoldásokat találnak a kárpátaljai magyar kisebbséggel kapcsolatban; együttműködnek az új magyar kormánnyal a kétoldalú napirenden szereplő összes kérdésben, beleértve a nemzeti kisebbségek kérdését is.
„Célunk az európai szabványok és gyakorlatok biztosítása” – jegyezte meg Szibiha. A külügyminiszter külön kitért Ukrajna EU-csatlakozásának témájára. „Megerősítettem, hogy készen állunk a tárgyalási klaszterek gyorsabb megnyitására” – írta.
Andrij Szibiha megköszönte Orbán Anitának a magyar kormány elvi alapon nyugvó és gyors reagálását az Ukrajna elleni legutóbbi orosz csapásokra. A kétoldalú kérdések mellett a találkozón regionális, európai és nemzetközi kérdéseket is megvitattak.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Pozitív elmozdulást jelent az a tény, hogy Európában vita kezdődött az Oroszországgal való párbeszéd szükségességéről – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízióban vasárnap.
Ennek a témának (a párbeszédnek) az élénk megvitatása, az az elmozdulás, hogy »valamikor valahogy kénytelenek leszünk beszélni az oroszokkal«, jó dolog – idézte az MTI a szóvivő szavait.
Peszkov szerint az európai vezetők, ha kapcsolatba akarnak lépni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, felhívhatják őt. „Ezek a viták (a tárgyalásokról) valahol a levegőben lógnak, de Putyin számukra pontosan annyira van közel, amennyire a telefonkagyló” – hangoztatta.
A Kreml szóvivője kifejezte reményét, hogy Európában végül „ez a gyakorlatias megközelítés fog érvényesülni, és ez valamilyen konkrét formát ölt majd”. Hozzátette, hogy „az orosz fél készen áll erre”.
Megkérdőjelezte annak célszerűségét, hogy Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vigye a tárgyalásokat Moszkvával az EU részéről. „Kaja Kallasnak az az érdeke, hogy ne legyen tárgyaló. Nem lenne könnyű dolga. Ha emlékeznek, Putyin elnök azt mondta, hogy ez elvileg bárki lehet, akinek még nem sikerült túl sok rosszat összebeszélnie” – jegyezte meg.
Putyin korábban a maga részéről Gerhard Schröder volt német kancellárt nevezte meg a legalkalmasabb jelöltként az EU és Oroszország közötti esetleges tárgyalásokra, hozzátéve, hogy Moszkva ezektől soha nem zárkózott el. Kallas kizárta Schröder személyét, és úgy vélekedett, hogy ő maga is alkalmas lenne a feladatra.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Pozitív elmozdulást jelent az a tény, hogy Európában vita kezdődött az Oroszországgal való párbeszéd szükségességéről – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízióban vasárnap. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779101220 [modified] => 1779076161 ) [title] => A Kreml szerint pozitív, hogy végre arról vitáznak Európában: valamikor kénytelenek lesznek beszélni az oroszokkal [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186510&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186510 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 181669 [image] => Array ( [id] => 181669 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kreml-scaled.jpg [original_lng] => 1002051 [original_w] => 2560 [original_h] => 1702 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kreml-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kreml-300x199.jpg [width] => 300 [height] => 199 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kreml-768x511.jpg [width] => 768 [height] => 511 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kreml-1024x681.jpg [width] => 1024 [height] => 681 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kreml-1536x1021.jpg [width] => 1536 [height] => 1021 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kreml-2048x1361.jpg [width] => 2048 [height] => 1361 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kreml-scaled.jpg [width] => 2560 [height] => 1702 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1779065361:12 [_thumbnail_id] => 181669 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 510 [translation_required_done] => 1 [_oembed_bf818b8c54aa5843205419989fd81f2c] =>
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke megerősítette, hogy Pekingben tárgyalt kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel az orosz–ukrán háborúról.
A május 15-i, a kínai fővárosban tett látogatása végén egy újságíró megkérdezte, hogy felvetették-e Ukrajna kérdését a csúcstalálkozón, amire Trump igennel válaszolt.
„Beszéltünk arról, hogy hogyan szeretnénk, ha ez a kérdés megoldódna. Tegnap estig minden jól nézett ki, de tegnap este megint komoly csapást szenvedtek el. Tehát ez így is, úgyis megtörténik, és ez nagyon sajnálatos” – mondta a Fehér Ház vezetője.
Kétnapos látogatásra Kínába utazik orosz államfő május 19-én – jelentette be a Kreml szombaton.
Vlagyimir Putyin a kétoldalú kapcsolatokról, a legfontosabb nemzetközi és regionális kérdésekről tárgyal majd vendéglátójával, Hszi Csin-ping kínai elnökkel – írták.
Az orosz államfő a tervek szerint számos kétoldalú kormányközi, minisztériumközi dokumentum ír alá, és várhatóan találkozik majd Li Csiang kormányfővel, akivel a kereskedelmi és gazdasági együttműködés kilátásairól tárgyal – közölte az MTI a Kremlre hivatkozva. Putyin 2024 májusában folytatott kétoldalú tárgyalásokat Hszi Csin-pinggel.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Amint arról korábban beszámoltunk, Donald Trump állami látogatáson járt Pekingben, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalta világpolitika és a világgazdaság legfontosabb kérdéseiről. Szakértők szerint a találkozó hosszú évekre meghatározhatja az amerikai–kínai kapcsolatokat, valamint hatással lesz a világgazdaságra, Európa jövőjére és az aktuális geopolitikai konfliktusokra is.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
Telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel Friedrich Merz német kancellár pénteken, ahol többek között az „Ukrajna számára békés megoldás” biztosításáról esett szó – írja a Sky News.
Friedrich Merz kancellár elmondta, hogy eredményes telefonbeszélgetést folytatott az amerikai elnökkel, aki kínai látogatása után ért haza az Egyesült Államokba.
Miután megbeszélték az iráni háborút, a Hormuzi-szoros megnyitását és Teherán nukleáris törekvéseit, Merz hangsúlyozta a NATO-szövetség előnyeit.
Megbeszéltük az ukrajnai békés megoldást is, és összehangoltuk álláspontjainkat az ankarai NATO-csúcstalálkozó előtt. Az Egyesült Államok és Németország erős partnerek egy erős NATO-ban – idézi a portál a kancellárt.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter pénteken az újságíróknak kijelentette, hogy Teherán „nem bízik” az Egyesült Államokban, és csak akkor érdeklik a Washingtonnal való tárgyalások, ha azok komolyak, írta a Reuters, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
Araghcsi közölte, hogy minden hajó áthaladhat a Hormuzi-szoroson, „kivéve azon országokét, amelyek háborúban állnak Teheránnal”.
Hangsúlyozta, hogy az áthaladni kívánó hajóknak ezt össze kell hangolniuk a haditengerészetükkel.
Az iráni külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy az „ellentmondó jelek” miatt az ország kételkedik az amerikaiak valódi szándékaiban a tárgyalásokkal kapcsolatban.
„Pakisztán közvetítési folyamata nem omlott össze, de nehéz helyzetben van. Irán megpróbálja betartani a tűzszünetet, hogy esélyt adjon a diplomáciának, de készen áll arra is, hogy visszatérjen a harcokhoz” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy az áthaladni kívánó hajóknak ezt össze kell hangolniuk a haditengerészetükkel.
Az iráni külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy az „ellentmondó jelek” miatt az ország kételkedik az amerikaiak valódi szándékaiban a tárgyalásokkal kapcsolatban.
„Pakisztán közvetítési folyamata nem vallott kudarcot, de nehéz helyzetben van. Irán megpróbálja betartani a tűzszünetet, hogy esélyt adjon a diplomáciának, de készen áll arra is, hogy visszatérjen a harcokhoz” – tette hozzá.
A norvég fegyveres erők szóvivője, Rune Haarstad az Izvesztyija című orosz lapnak nyilatkozva közölte: Oslo operatív és stratégiai szintű találkozókat tervez az orosz féllel az Északi-sarkvidék biztonságáról.
A szóvivő szerint az orosz és norvég személyzet biztonságának fenntartása hozzájárul a térség stabilitásához is. A bejelentés azért figyelemre méltó, mert Norvégia márciusban még több NATO-tagállammal közösen támogatta a szövetség fokozott északi jelenlétét és hadgyakorlatait, írja a RIA Novosztyi.
Moszkva ugyanakkor rendszeresen bírálja a NATO aktivitását az Északi-sarkvidéken. Marija Zaharova korábban arról beszélt, hogy a NATO lépései miatt az egykor békés régió geopolitikai versenyterületté vált. Áprilisban Alekszandr Grusko arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nem hagyja válasz nélkül a NATO északi térségben tapasztalható aktivitását, és Moszkvának megvannak az eszközei az ellenlépésekre.
Norvégia mellett már Brüsszelben is a tárgyalás lehetőségéről beszélnek
Az elmúlt időszakban európai politikai körökben is egyre gyakrabban merül fel a tárgyalások szükségessége. Brüsszelben több helyen is felvetődött Angela Merkel neve, mint lehetséges közvetítő az Európai Unió és Oroszország közötti egyeztetések során.
A volt német kancellárt sokan azért tartják alkalmas közvetítőnek, mert személyes kapcsolatban állt mind Vlagyimir Putyinnal, mind a nyugati vezetőkkel. Merkel irodája egyelőre nem kommentálta az értesüléseket, azonban a találgatások máris felerősödtek.
A volt kancellár nemrégiben a hamburgi városházán rendezett hagyományos vacsorán arról beszélt, hogy az Európai Uniónak végre saját érdekei mentén kellene politizálnia.
