Ukrajna miniszterelnöke, Julija Szviridenko Kijevben találkozott az Európai Régiók Bizottságának elnökével. A megbeszélés középpontjában az ukrán önkormányzatok és régiók szerepe állt az európai integráció folyamatában.
A felek áttekintették az Európai Unióval való együttműködés erősítésének lehetőségeit, valamint azt, hogyan kapcsolódhatnak be az ukrán települések az uniós tapasztalatcserékbe és közös programokba.
Szviridenko kiemelte az Európai Városok és Régiók Szövetségének szerepét Ukrajna újjáépítésének támogatásában, valamint a helyi önkormányzatok közötti partnerségek és a decentralizáció fejlesztésében.
Az Európai Régiók Bizottságának elnöke méltatta Ukrajna kitartását a háború idején, valamint azt, hogy az ország a nehéz körülmények ellenére is folytatja fejlődését és az európai közeledést.
Európának nem szabad semleges álláspontot képviselnie a háborúról szóló tárgyalásokon, mivel Oroszország az agresszor, Ukrajna ugyanakkor nem fog beleegyezni semmilyen, a részvétele nélkül meghozott döntésbe – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök Tallinnban, az északi és a balti országok vezetőivel közösen tartott sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta, hogy Európa nem lehet egyszerűen közvetítő Ukrajna és Oroszország között, mivel támogatja Ukrajnát és osztja annak álláspontját. „Európának jelen kell lennie minden tárgyaláson. Európa nem lehet pusztán közvetítő, mert Európa a mi oldalunkon áll” – mutatott rá. Mint kifejtette, a közvetítői státusz arra kényszerítené az európai országokat, hogy semleges álláspontot képviseljenek, elsősorban az Oroszország elleni szankciókról szóló döntések meghozatalakor.
„Ezért mondtam, legyünk őszinték, nyíltak, egyértelműek mindannyiunkkal, és az oroszokkal is, hogy nincsenek közvetítők. Mert ő az agresszor. Putyin és Oroszország. Ezért van Európának hatalma megállítani őt” – tette hozzá Zelenszkij. „Európának jelen kell lennie minden tárgyaláson. Európa nem lehet pusztán közvetítő, mert Európa a mi oldalunkon áll” – hangsúlyozta.
Az elnök kifejtette, hogy a közvetítői státusz arra kényszerítené az európai országokat, hogy semleges álláspontot képviseljenek, különösen az Oroszország elleni szankciókról szóló döntések meghozatalakor. Mint megjegyezte, az európai partnereknek maguknak kell eldönteniük, hogy ki képviseli Európát az esetleges tárgyalásokon. A lehetőségek között említette az E3 formátumot, amely Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot foglalja magában.
Zelenszkij szerint ez a megközelítés jobban néz ki, mint a korábbi tárgyalási modellek. „Nem kell megismételnünk a minszki megállapodásokat. Szerintem az E3 jobb, mint a múltban létező többi formátum” – mondta. Külön hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész bármilyen formátumú tárgyaláson részt venni az Egyesült Államokkal, mivel a jövőbeni biztonsági garanciáknak mind Európától, mind az Egyesült Államoktól kell származniuk. „Örülnénk, ha egy rendes amerikai csapatot látnánk” – hangsúlyozta.
Az elnök ugyanakkor kategorikusan elutasította annak lehetőségét, hogy Ukrajnával kapcsolatos döntéseket az ország részvétele nélkül hozzanak. „Nem, nem fogadjuk el az ilyen tárgyalásokat nélkülünk, amikor a háború a mi területünkön zajlik, amikor nagyobbrészt Ukrajnának vannak veszteségei. Ezért semmit rólunk nélkülünk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Marcin Bosacki lengyel külügyminiszter-helyettes találkozott Kirilo Budanovval, az Elnöki Hivatal vezetőjével, a megbeszélésük fő témája az ukrán fegyveres erők egységének az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hőseiről történt, a lengyel nemzeti emlékezetet sértő elnevezése volt – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a lengyel külügyminisztérium sajtóosztályára hivatkozva.
A jelentés szerint a tárgyalások fő témája az elnevezés kérdése és az ukrán javaslatok voltak a helyzet megoldására. A minisztérium hozzátette azt is, hogy a találkozóra az ukrán fél kérésére került sor. „Bosacki ismertette Lengyelország álláspontját, hangsúlyozva, hogy az ukrán elnök döntése fájdalmat és felháborodást keltett a lengyel társadalomban, amely az orosz agresszió kezdete óta támogatja az önmagát védő Ukrajnát” – áll a közleményben.
A lengyel külügyminiszter-helyettes leszögezte, hogy a kölcsönös kapcsolatokat a történelmi igazság, az áldozatok tisztelete és a párbeszéd alapján kell építeni. Ahogy a lengyel külügyminisztérium hozzátette, a találkozó napirendjén fontos pont volt a jelenlegi katonai műveletek és a frontvonal helyzetének összefoglalása is a további diplomáciai forgatókönyvek és a béketárgyalások feltételeinek kontextusában.
Izrael Libanon elleni „bűncselekményei” miatt Irán felfüggesztette az Egyesült Államokkal a konfliktusuk rendezését szolgáló közvetett tárgyalásokat – jelentette hétfőn a Tasznim iráni hírügynökség.
A közvetítőkön keresztül történő üzenetváltást csak abban az esetben indítják újra a három hónap óta tartó konfliktus rendezésére, ha az Egyesült Államok teljesíti Teherán követeléseit. Ezek közé tartozik az izraeli katonai műveletek azonnali leállítása a Gázai övezetben és Libanonban, valamint az izraeli erők teljes kivonása a megszállt libanoni területekről.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter hétfőn az X-en arról írt, hogy „a tűzszünet megsértése bármely frontvonalon az összes frontvonalon való megsértését jelenti”. Az Egyesült Államok és Izrael felel a következményekért – jelentette ki Aragcsi, utalva az izraeli erők libanoni műveleteire.
A Tasznim szerint Irán és a síita szövetségeseit – jemeni, iraki és libanoni fegyveres szervezeteket – tömörítő, gyakorlatilag az iráni iszlám forradalom óta létező, úgynevezett Ellenállási Front kitervelte a globális kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros teljes lezárását, valamint újabb frontok megnyitását Izraellel és támogatóival szemben, például a Báb el-Mandeb tengerszorosnál, Jemen partjainál.
Az iráni állami tévé szerint nagy a kockázata annak, hogy vége lesz a tűzszünetnek, és a harcok újra kitörnek Irán és az Egyesült Államok között, ha Izrael nem hagy fel támadásaival Libanonban.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök csütörtökön Svédországban fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, tájékoztatott a svéd kormány.
„Ma… Ulf Kristersson miniszterelnök fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt egy találkozón Svédországban. Azt követően a miniszterelnök és az elnök közös sajtótájékoztatót tart, és nyilatkoznak a légvédelmet illetően”, áll a jelentésben.
A politikusik várhatóan megvitatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját, valamint Svédország és Ukrajna kétoldalú védelmi együttműködését a találkozón.
Poul Jönsson védelmi miniszter is jelen lesz a tárgyalásokon.
Zelenszkij a maga részéről Facebookon megerősítette, hogy munkalátogatáson van Svédországban.
„Egy nagyszabású védelmi csomagot készítünk elő Ukrajna számára, és egy határozott lépést a Gripen vadászgépek felé, ami minden bizonnyal hatékonyabbá teszi légierőnket. Ma Ulf Kristersson miniszterelnökkel van betervezve találkozó, és a svéd védelmi ipar képviselői is jelen lesznek delegációk formájában. Köszönöm, Ulf, hogy a kapcsolataink – Ukrajna és Svédország között – mindig tartalmasak, és erős az együttműködés” – írta Zelenszkij, és egy videót tett közzé a saját repülőgépéről, amelyet svéd Gripenek kísértek.
Orbán Anita külügyminiszter Mark Rutte NATO-főtitkárral egyeztetett a svédországi Helsingborgban tartott külügyminiszteri találkozón, ahol az európai biztonsági helyzet, a szövetségi együttműködés és az ukrajnai háború voltak a fő témák.
A találkozó azért is figyelemre méltó, mert az új magyar kormány az elmúlt hetekben látványosan igyekszik újrapozicionálni kapcsolatait a NATO-n és az Európai Unión belül, miközben több kérdésben továbbra is óvatos álláspontot képvisel Ukrajna támogatásával kapcsolatban.
Egyeztetett Mark Rutte NATO-főtitkárral Orbán Anita – derült ki a magyar tárcavezető péntek esti bejegyzéséből. A rövid poszt szerint a találkozón a nemzetközi biztonsági helyzet, a szövetségi együttműködés erősítése és az aktuális geopolitikai kihívások kerültek napirendre.
A NATO-főtitkár szerdán még Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót, de a magyar külügyminiszterrel már a svédországi Helsingborgban tartott külügyminiszteri találkozón egyeztetett, amelynek központi témája az európai védelmi képességek megerősítése és az ukrajnai háború volt.
A találkozó politikailag azért is figyelemre méltó, mert az új magyar kormány az elmúlt hetekben látványosan igyekezett újrapozicionálni kapcsolatait a NATO-n és az Európai Unión belül. Orbán Anita korábban parlamenti meghallgatásán is arról beszélt, hogy Magyarország külpolitikai prioritása a bizalom helyreállítása és az euroatlanti kapcsolatok megerősítése lesz.
A szélesebb találkozó egyben a NATO a júliusi ankarai csúcstalálkozóra való készülés is, ahol a tagállamok védelmi kiadásainak növelése, az európai hadiipari kapacitások bővítése és az Ukrajnának nyújtott támogatás lesznek a legfontosabb témák. Mark Rutte az elmúlt napokban többször is arról beszélt, hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a szövetség védelmi képességeinek fenntartásában.
Ugyanakkor Magyar Péter miniszterelnök többször elmondta már a választásokig vezető kampány alatt is, hogy Ukrajnának a Tisza-kormány sem tervez fegyvereket juttatni.
Orbán Anita miniszteri meghallgatásán ezen felül még azt is elmondta, hogy az EU által folyósított 90 milliárd eurós hitelből bár Magyarország hivatalosan kimarad, ők maguk is meg fogják vizsgálni a konstrukciót, hogy az biztos ne jelentsen anyagi vállalást a jelentős hiánnyal küzdő költségvetésnek.
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
Az Európai Unió Angela Merkel volt német kancellár, Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök jelöltségét fontolgatja az EU tárgyalójának szerepére az orosz–ukrán háborúról szóló tárgyalási folyamatban, számolt be a Politico, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
A kiadvány Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselőjét is nyilvánvaló jelöltként említi a pozícióra. Az EU külpolitikai főképviselője régóta ellenzi a közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal, de a közelmúltban megnyitotta az utat egy megbízott kinevezése előtt, mondván, hogy a külügyminiszterek a hónap végén megvitatják a kérdést. A múlt héten még saját jelöltségét is benyújtotta, ezt nyilatkozva az újságíróknak: „Azt hiszem, felismerem azokat a csapdákat, amelyeket Oroszország állít”.
Három EU-diplomata azonban arra figyelmeztetett, hogy Kallas keményvonalas oroszellenes álláspontja határozott „nemet” fog kiváltani Vlagyimir Putyinból, a Kreml vezetőjétől.
„Sajnos saját maga zárta ki magát a jelöltek listájáról” – mondta az egyik EU-diplomata.
Merkel jelöltségével kapcsolatban a kiadvány megjegyezte, hogy jelenleg elérhető, és közvetlenül tárgyalt mind Volodimir Zelenszkijjel, mind Putyinnal. Sok európai azonban úgy véli, hogy a korábbi sikertelen közvetítési kísérletei elegendőek ahhoz, hogy kizárják részvételét.
Stubb jelölését hazájában szerzett közvetítői tapasztalata és érdeklődése miatt üdvözlik. Ehhez azonban széleskörű uniós támogatásra lenne szüksége, Finnország NATO-tagsága pedig csökkentheti vonzerejét Moszkvában.
Draghi eközben széles körben elismert és népszerű politikus Európában, nem tartják túlzottan agresszívnek vagy Kreml-barátnak. De nyilvánosan nem mutatkoztak jelek arra vonatkozóan, hogy a gazdaságra fókuszáló Draghi szeretné ezt a szerepet.
Kijev álláspontját ismerő személyek szerint a megbízottnak erős EU-támogatással kell rendelkeznie, de nem lehet a blokk képviselője, amely iránt Putyin nagyon bizalmatlan.
Ez olyan személyekre utalhat, mint Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, vagy akár Jaishankar indiai külügyminiszter, akik mindkét féllel kapcsolatot tartanak fenn.
A tárgyaló kiválasztásának legnagyobb akadálya nem Putyin vagy Zelenszkij, hanem az, hogy európaiak képtelenek egymás között megállapodni, vonta le a következtetést a kiadvány.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió Angela Merkel volt német kancellár, Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök jelöltségét fontolgatja az EU tárgyalójának szerepére az orosz–ukrán háborúról szóló tárgyalási folyamatban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779213840 [modified] => 1779178086 ) [title] => Megnevezték azt a három jelöltet, aki EU nevében tárgyalna Oroszországgal [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186601&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186601 [uk] => 186540 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186541 [image] => Array ( [id] => 186541 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203.jpg [original_lng] => 50368 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203-300x171.jpg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1638885879-203.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1779167291:12 [_thumbnail_id] => 186541 [_edit_last] => 12 [views_count] => 601 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_7277e509e95869ba54ea5cc48e489c7e] =>
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
Antonio Costával, az Európai Tanács elnökével tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap.
Részletesen megvitattuk az ukrajnai és összeurópai béketárgyalások kilátásait. Tájékoztattam őt a különböző európai vezetőkkel és az amerikai féllel folytatott legutóbbi kapcsolatfelvételeinkről. Mindketten egyetértünk abban, hogy Európának részt kell vennie a tárgyalásokon – fogalmazott X-bejegyzésében.
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
Az ukrán elnök fontosnak tartja, hogy Európának erős hangja és jelenléte legyen, szerinte érdemes lenne kijelölni, hogy konkrétan ki fogja képviselni Európát. Hozzátette, hogy a beszélgetés témái között szerepelt Ukrajna európai integrációja is.
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
„Mint mindig, most is egy jó és tartalmas beszélgetés Emmanuel Macron francia elnökkel. Sok kérdés került szóba, és hálás vagyok a koordinációnkért minden szempontból” – kezdte meg Facebook-bejegyzését Volodmir Zelenszkij ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij elsőkörben köszönetet mondott Emmanuel Macronnak a városainkban és közösségeinkben elkövetett orosz támadások elvi elítéléséért.
„Ezek a sztrájkok nagyon világosan megmutatják, mi Oroszország, és miért kell mindannyiunknak megerősíteni a közös védekezést minden fenyegetés ellen” – írta az ukrán elnök.
Franciaország kész részt venni az Ukrajna légvédelmi képességeinek fejlesztésében, különösen a ballisztikus fenyegetések elleni védelem erősítésében. A felek már megkezdték az együttműködés részleteinek áttekintését, amely Zelenszkij szerint fontos lépés az ország védelmi rendszereinek stabilizálása felé.
„Köszönöm a légvédelmünk megerősítésére irányuló készségeid” – tette hozzá Zelenszkij.
A beszélgetés során szó esett az Ukrajna európai integrációjához kapcsolódó kérdésekről is, beleértve a csatlakozási tárgyalások különböző szakaszainak megnyitását. Zelenszkij szerint Franciaország támogatja Ukrajna uniós törekvéseit, és megérti, hogy ez mennyire fontos minden ukrán számára.
Emmanuel Macron az afrikai országokban tett látogatásairól is beszámolt az egyeztetésen, amely kapcsán a két vezető a nemzetközi koordináció fontosságát hangsúlyozta. Zelenszkij szerint ez az együttműködés nemcsak Európa, hanem más régiók szempontjából is kiemelt jelentőségű lehet.
„A közeljövőben megbeszéltük a kapcsolatainkat. Köszönjük a támogatást” – zárta bejegyzését az ukrán elnök.
Norway joins France's nuclear umbrella initiative, becoming the 9th European ally in Macron's forward deterrence plan as NATO members race to boost self-defense amid Russia concerns and Trump's push for… #NATO#EuropeanDefense#NuclearDeterrence#Trumphttps://t.co/FSdvtbD5sg
— @GlobalRightWatch (@AutonomusRepost) June 2, 2026
A Dániához tartozó Grönland jelenleg egy erősebb amerikai katonai jelenlétről tárgyal Washingtonnal az északi-sarkvidéki térségben – közölte kedden Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök Koppenhágában.
Azt mondta, hogy nem mehet bele a megbeszélések részleteibe, de annyit elárulhat, hogy tettek néhány lépést a jó irányban. Hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs semmiféle megállapodás.
A BBC brit műsorszolgáltató szerint az Egyesült Államok három olyan új támaszpont megnyitását szorgalmazza Grönland déli részén, amelyeket amerikai felségterületté is nyilváníthatnak.
Donald Trump amerikai elnök korábban felvetette Grönland megszerzését az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, ami feszültséget váltott ki a washingtoni, nuuki és koppenhágai vezetések között.
Grönland kormánya hangsúlyozta, hogy a széles körű autonómiát élvező dán sziget szuverenitásáról nem tárgyalnak.
Az Egyesült Államok jelenleg a Grönland északnyugati felén található Pituffikban működő űrbázissal egyetlen támaszponttal rendelkezik a világ legnagyobb szigetén. Nielsen szerint az 1951-es amerikai-dán védelmi megállapodás képezheti az Egyesült Államok katonai jelenléte bővítésének alapját.
Szakértők szerint a dán vezetésnek alig van lehetősége a megállapodásból fakadó amerikai kéréseket blokkolni. Helyi sajtójelentések szerint az új amerikai támaszpontok Narsarsuaq és Kangerlussuaq településeken nyilhatnak meg, ahol már korábban is működtek ilyen létesítmények leszállópályákkal és kikötői létesítményekkel.
Egy amerikai megbízott már helyszíni szemlét is tartott Narsarsuaqban az ottani bázis újranyitásának lehetőségét megvizsgálására. A jövő héten Jeff Landry amerikai megbízottat egy gazdasági koferenciára is várják az 57 ezer lakosú szigeten.
