Szigorította a román parlament a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztéséért járó büntetést, az erről szóló, a szenátus által már korábban jóvá hagyott törvénymódosítást szerdán szavazta meg a bukaresti képviselőház – közölte az MTI.
Romániában egy 2002-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek jelképeinek nyilvános használatát, és a háborús bűnösök emlékének ápolását, továbbá egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják ezen jelképek és személyiségek népszerűsítését. Egy 2015-ben elfogadott törvénymódosítás már kiterjesztette a rendelet hatályát a szintén fasisztának minősülő román legionárius mozgalomra és annak Vasgárda nevű szervezetére.
A mostani törvénymódosítás a fasiszta, legionárius eszmék és jelképek online térben történő népszerűsítése esetén az eddigi másfélszeresére emeli a büntetési tételeket, és a holokauszttagadás büntetési lehetőségei közül törli a bírságot, ezért a bűncselekményért ezentúl szabadságvesztés jár.
A romániai zsidó közösség képviselője, Silviu Vexler által kezdeményezett módosítás indoklása szerint egyebek mellett a gyűlöletbeszéd és erőszak online terjedése tette időszerűvé a gyűlölet-bűncselekményeket büntető jogszabályok harmonizálását – emlékeztetett az Agerpres hírügynökség.
A jogszabályjavaslat szerint a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak bármilyen módon történő terjesztése bűncselekménynek minősül, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő; ha a bűncselekményt számítógépes rendszer felhasználásával követik el, a büntetési tétel a felével emelkedik.
A holokauszt vagy annak hatásainak bármilyen módon történő nyilvános tagadása, vitatása, elnézése, igazolása vagy bagatellizálása 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő.
Ugyanígy büntetendő a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök bármilyen módon történő nyilvános tagadása, vitatása, elnézése, igazolása vagy bagatellizálása is.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetésének szigorítását célzó módosítást 199 támogató és 99 elutasító szavazattal fogadták el a képviselők.
A hagyományos pártok által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), illetve az abból kivált SOS Romania párt és a Fiatal Emberek Pártja (POT) képviselői a törvénymódosítás ellen szavaztak.
A Hotnews.ro hírportál beszámolója szerint Mugur Mihaescu AUR-os képviselő „bolsevikek” bekiabálással fejezte ki nemtetszését, Mihail Neamtu, a képviselőház kulturális szakbizottságának elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy „egy véleményért” valakit 10 év börtönre ítéljenek Romániában. Anamaria Gavrila, a POT elnöke szégyenletesnek nevezte, hogy (az elnökválasztáson George Simion AUR-elnököt támogató) ötmillió román állampolgárt „szélsőségesnek” minősítsenek és olyan jelzőkkel illessék őket, mint „legionárius”, „izolacionista”, amelyeket szerinte az utca embere nem is ért.
A törvénymódosítás hatályba lépéséhez az államfő jóváhagyása is szükséges.
Finnország szigorítani készül a külföldről érkezők letelepedésének feltételeit, hosszabb tartózkodást, nyelvtudást és szakmai gyakorlatot követelve meg – jelentette be csütörtökön a finn kormány.
„A sikeres integráció a letelepedési engedély előfeltétele lesz” – jelentette ki Mari Rantanen belügyminiszter.
A letelepedéshez szükséges folyamatos tartózkodás a kormány által ismertetett javaslat szerint a korábbi négy évről hat évre nő.
Az állandó letelepedést kérőknek „elegendő nyelvismerettel” kell rendelkezniük a két hivatalos nyelv, a finn és a svéd egyikében és előzőleg legalább kétévi finnországi munkaviszonnyal kell rendelkezniük – olvasható még a kormány közleményében.
Kivételes esetekben négy év tartózkodás után is megkapható a letelepedési engedély a kormány szerint, amely ehhez három feltételt szabott meg: évi 40 ezer eurós minimáljövedelmet, Finnországban elismert mesterképzést vagy hároméves felsőoktatási diplomát, valamint két év finnországi szakmai gyakorlatot, illetve a finn vagy a svéd nyelv alapos ismeretét és három évi finnországi szakmai gyakorlatot.
Ha a kérelmező megfelel a szakmai gyakorlat feltételeinek, csak legfeljebb három hónapig jogosult munkanélküli vagy szociális segélyre.
Az Európai Unió kész szigorítani az Oroszország elleni szankciókon, ha nem történik előrelépés Moszkva és Kijev között a héten tartandó egyeztetéseken – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben kedden, hozzátéve: az új szankciós csomag már elő van készítve.
“Ha Moszkva nem hagyja jóvá a Kijev szövetségesei által indítványozott harmincnapos tűzszünetet, Berlin nyomást fog gyakorolni az EU-ra a szankciók jelentős szigorítása érdekében” – szögezte le a kancellár Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján. Hozzáfűzte, hogy a büntetőintézkedések az energetikai és a pénzügyi szektort is érinthetik.
“Ennek a háborúnak véget kell vetni!” – szögezte le Merz, aki bár méltatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök “kompromisszumkészségét”, leszögezte, nem hisz abban, hogy lehetne további engedményeket tenni. Kijelentette: “a labda teljes mértékben az orosz térfélen pattog”.
A tervek szerint az ukrajnai háború lezárásáról szóló – közvetlenül és vezetői szinten folyó – egyeztetések csütörtökön, Törökországban indulhatnának újra.
Micotákisz kedden azt hangsúlyozta: az EU-nak bármely békeegyezmény “középpontjában kell állnia”.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió kész szigorítani az Oroszország elleni szankciókon, ha nem történik előrelépés Moszkva és Kijev között a héten tartandó egyeztetéseken – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben kedden, hozzátéve: az új szankciós csom...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1747245900
[modified] => 1747220760
)
[title] => Merz: az EU szigorít az Oroszország elleni szankciókon, ha nincs előrelépés
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150875&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150875
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 150876
[image] => Array
(
[id] => 150876
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz.jpg
[original_lng] => 88173
[original_w] => 1050
[original_h] => 550
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz-1024x536.jpg
[width] => 1024
[height] => 536
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz.jpg
[width] => 1050
[height] => 550
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz.jpg
[width] => 1050
[height] => 550
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/friedrich-merz.jpg
[width] => 1050
[height] => 550
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747209964:4
[views_count] => 2030
[_thumbnail_id] => 150876
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8bd208c2338c7603f8cd5e782db5bf16] =>
A good and detailed conversation with Federal Chancellor of Germany @_FriedrichMerz.
I once again congratulated him on his appointment and wished him success. We count on Germany to continue playing one of the key roles in supporting Ukraine—both in protecting our people now and… pic.twitter.com/9MLw9k1VzF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 8, 2025
Hatvanegy ország – köztük az uniós csatlakozásra váró nyugat-balkáni államok, továbbá Grúzia, Moldova és Ukrajna – bizonyos feltételek elmaradása esetén azzal szembesülhet, hogy az Európai Unió felfüggeszti a vízummentességet. A mechanizmust előreláthatóan az év második felében élesítik, miután Brüsszel szabad kezet kap az elbírálásban.
A lehetőséget az Európai Bizottság már tavalyelőtt felvetette, a 27 tagállamot tömörítő Európai Tanács tavaly állást is foglalt, az Európai Parlament azonban a tavaly júniusi választások és a jelentős jogszabályozási hátralék ledolgozása után csak nemrég tudott bekapcsolódni a kérdéskör megvitatásába.
A múlt héten lezajlott háromoldalú egyeztetés célja az volt, hogy a törvényjavaslatról az év második felében esedékes lengyel uniós elnökség idején végső döntés szülessen. Ha minden gördülékenyen megy, akkor az új, szigorúbb szabályozás kora ősszel hatályba lép – írta a Szabad Európa.
Az unió már régóta egyre keményebb a vízumliberalizációban. A szándék kettős: egyfelől az illegális bevándorlás megfékezése, másrészt a vízumpolitika potenciális politikai eszközként vethető be harmadik országok megzabolázására.
A 61 országra kiterjedő vízummentesség lehetővé teszi, hogy állampolgáraik beutazási engedély nélkül 180 nap alatt legfeljebb 90-et az európai unió területén töltsenek.
A kiváltság visszavonása valós fenyegetéssel ér fel.
A 2018 óta hatályos jelenlegi felfüggesztési mechanizmus akkor lép életbe, ha jelentősen megugrik az adott országból származó olyan beutazók aránya, akik egyhuzamban 90 napnál hosszabb időt töltenek az EU-ban, illetve nagyobb mértékben növekszik a menedékkérők száma.
Az unió eddig egyetlen ország esetében folyamodott a drasztikus lépéshez: a dél-csendes-óceáni Vanuatu esetében. Figyelmeztetésként először ideiglenesen, majd véglegesen is felfüggesztette a vízummentességet.
Elrettentetésnek szánják
A most körvonalazódó javaslat elrettentő erőként vetné be a felfüggesztést abban az esetben, ha a harmadik ország és az EU általános vízumpolitikája közötti összhang hiányát észlelik. Szerbia például 2022-ben vízummentességben állapodott meg Burundival, Indiával és Kubával, miután az ottani állampolgárok ugródeszkaként használták Szerbiát, hogy bejussanak az unió területére.
Az Európai Bizottság nyomására Belgrád felmondott néhány megállapodást.
A vízummentesség egyik oka lehet a hibrid fenyegetés. Emlékezetes, hogy Oroszország és Belarusz afrikai és ázsiai migránsokat szállított a lengyel és litván határra. Brüsszel már korábban felfüggesztette a Moszkvával és Minszkkel kötött vízumkönnyítési megállapodásokat az Ukrajna ellen indított invázió, illetve a belarusz ellenzék elleni kemény megtorlások miatt.
A vízummentességet akkor is eltörölhetik, ha egy harmadik ország hasonló taktikával próbálkozik. Az úgynevezett aranyvízum vagy letelepedési kötvény bevezetése harmadik országban szintén maga után vonhatja az uniós vízummentesség leállítását.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Először két robbanás rázta meg az izraeli nagykövetség környékét Dánia fővárosában, Koppenhágában, majd lövések dördültek a zsidó állam stockholmi konzulátusa előtt. Ennek következtében Dánia szigorítja a határellenőrzést Németországgal és Svédországgal.
A dán kormány bejelentette, hogy gyakoribb ellenőrzést fog végezni a Németországgal és Svédországgal közös határokon, írta a Junge Freiheit.
A dán rendőrség szóvivője jelentette be, hogy a jövőben „szúrópróbaszerűen ellenőrzik a járműveket és az utazókat a svéd és a német határon”.
A döntés hátterében az áll, hogy múlt szerdán két robbanás is történt a fővárosban, a Koppenhágában lévő izraeli nagykövetség közvetlen közelében. Antiszemita terrorcselekmény történt kedden Stockholmban is, ahol egy ismeretlen személy lövéseket adott le az izraeli nagykövetségre – egyik fővárosban sem sérült meg senki.
„A koppenhágai és stockholmi közelmúltbeli incidensek alapján döntöttünk úgy, hogy fokozzuk a rendőrség erőfeszítéseit a bűnözés elleni küzdelem, a láthatóság és a megelőzés érdekében a határ menti területeken” – tette hozzá a dán rendőrség szóvivője.
A dániai izraeli nagykövetség elleni állítólagos támadásban két svéd állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy kézigránáttal robbantottak. A 16 és a 19 éves elkövetők jelenleg is őrizetben vannak. A svéd Säpo titkosszolgálat már csütörtökön kifejezte gyanúját, hogy az iráni állam állhat a támadások mögött.
A hivatal műveleti vezetője, Fredrik Hallstrom azonban hangsúlyozta: „Ez egyelőre csak feltételezés”.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
A német kormány elfogadta a Bürgergeld („állampolgárok pénze”) néven ismert szociális segélyben részesülőkkel szembeni szigorúbb követelményeket bevezető törvényjavaslatot – jelentette be Hubertus Heil, Németország munkaügyi minisztere, írta a DW.
A változtatásokat meg a Bundestagnak is meg kell vitatnia. Ha elfogadja az új szabályokat, azok az év végén lépnek életbe.
A reform többek között azt írja elő, hogy azoknak a szociális segélyben részesülőknek, akik alapos indok nélkül visszautasítják a felajánlott munkát vagy tanulmányokat, három hónapon belül 30%-kal csökkentik a segély összegét.
Azon munkanélküliek esetében, akik nem jönnek el a munkaügyi központban hivatalosan kijelölt felügyelői megbeszélésre, egy hónapon belül 30%-kal csökken a támogatásuk.
Szankciókat is terveznek bevezetni az illegálisan dolgozó segélyezettekkel szemben. A munkaügyi központoknak értesíteniük kell a rendészeti szerveket azon ügyfeleikről, akik valószínűleg dolgoznak és emellett szociális ellátásban is részesülnek.
Szintén elfogadhatónak kell tekinteni a szociális segélyben részesülő esetében a munkát, ha a munkahely messze van az otthonától. Ha a munkanap időtartama nem haladja meg a hat órát, akkor az egyirányú utazás maximálisan megengedett időtartama 2,5 óra, ha hosszabb, akkor legfeljebb három óra.
A változtatások ugyanakkor bizonyos mértékben ösztönzőleg hatnak a németül rosszul beszélők számára.
A munkaadók akkor kaphatnak támogatást, ha olyan menekülteket alkalmaznak, akik nem beszélnek jól németül, és alacsony a munkavállalási esélyük, őket a szakosított nyelvtanfolyamra irányítják.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
A kormány módosította az állampolgárok katonai mozgósításának rendjét, amelynek értelmében a rokkant hozzátartozót gondozó hadköteles csak akkor kaphat mozgósítási halasztást, ha nem helyettesíthető nem hadköteles más személlyel – közölte csütörtökön az rbc.ua a 2024. június 7-i 675. számú kormányhatározatra hivatkozva.
A dokumentum szerint „más, nem hadköteles és a törvény értelmében eltartásra kötelezett személy hiányában több hadköteles személy megléte esetén az I. vagy II. csoportba tartozó rokkant személy nyilatkozatot tesz, amelyben megjelöli azt a hadköteles személyt, akit a saját gondozására kiválaszt”.
A mozgósításról szóló módosított törvény május 18-án lépett hatályba. A törvény olyan rendelkezést ír elő, amely szerint halasztást kap az a hadköteles, akinek felesége (férje) az I. vagy II. csoportba tartozó fogyatékos, vagy akinek egyik szülője I. vagy II. csoportba tartozó fogyatékos, feltéve, hogy nincs más, nem mozgósítható személy.
A mannheimi késes támadást követően, amelyben egy rendőr meghalt és többen megsebesültek, Olaf Scholz német szövetségi kancellár kijelentette, hogy szigorúbban föl kell lépni a szélsőségesekkel szemben.
„Mindenünkkel, ami rendelkezésünkre áll, meg fogjuk védeni a jogállamiságot és a biztonságot. A rendőrség, az igazságszolgáltatás és a hírszerző szolgálatunk feladatukként ezt meg is teszik. De állampolgárként mi is szembe fogunk szállni a szélsőségesekkel, akik jobb, ha félnek, mert számítaniuk kell arra, hogy minden eszközt bevetünk a legyőzésükre” – jelentette ki Scholz hétfőn a felső-bajorországi Reichertshofenben tett látogatásakor.
A rendőr a békéért és a biztonságért vesztette életét.
Azért volt szolgálatban akkor, hogy megvédje a demokráciát, valamint a minden embernek kijáró jogot, hogy szabadon kinyilváníthassa véleményét mások egyetértésétől függetlenül – folytatta a kancellár.
„Ha a szélsőségesek befolyásolják a mozgás és a véleménynyilvánítás szabadságát, akkor tudomásul kell venniük, hogy azzal legkeményebb ellenfeleikké tesznek minket” – tette hozzá a szociáldemokrata politikus.
„A szolgálatát teljesítő rendőr elleni támadás mindannyiunk elleni támadás” – hangoztatta Wolfgang Büchner, a német szövetségi kormány helyettes szóvivője Berlinben a kancellárra hivatkozva.
A múlt hét pénteken Mannheimban történt késelésben a tájékoztatás szerint a támadó többször is megszúrta késével a 29 éves rendőrt, aki később belehalt sérüléseibe.
Az elkövetőt, aki sajtóértesülések szerint egy 25 éves afgán férfi, meglőtték. Állapota miatt egyelőre nincs kihallgatható állapotban, így indítéka továbbra is tisztázatlan. A támadás áldozatai között volt egy jobboldali, iszlámkritikus aktivista is.
A Parlament jóváhagyta a №8329-es szám alatt regisztrált törvényt, amelynek kidolgozásában az Ukrán Belügyminisztérium és a Nemzeti Rendőrség munkatársai aktívan részt vállaltak. A dokumentum megszigorítja az elkövetők felelősségét, további lehetőségeket biztosít a rendfenntartók számára a reagálásra, és javítja az áldozatok jogi védelmét.
Az „Európa Tanács nők elleni erőszak megelőzéséről és a családon belüli erőszak megelőzéséről és e jelenségek leküzdéséről szóló egyezményének (Isztambuli Egyezmény) ratifikálásával összefüggésben Ukrajna Közigazgatási Bűncselekményekről szóló kódexének módosításáról” szóló törvény európai integrációs dokumentum.
A törvény számos rendelkezése új:
külön szabály kerül bevezetésre a kiskorúak és a kiskorúak áldozatként való azonosítására, ha jelen voltak a családon belüli erőszak vagy a nemi alapú erőszak elkövetésekor;
a 16 és 18 év közötti kiskorúakat általános alapon vonják felelősségre a családon belüli erőszak elkövetéséért;
bevezetik a szexuális zaklatás elkövetése miatti közigazgatási felelősséget;
a családon belüli erőszak miatt indított büntetőeljárás időtartama 6 hónapra emelkedik (jelenleg 3 hónap);
a családon belüli erőszak elkövetése miatti közigazgatási őrizet időtartama 12 órára emelkedik (jelenleg 3 óra).
A családon belüli erőszak elkövetése, a közérdekű munka megkerülése és a lakhelyelhagyási tilalom elmulasztása miatt kiszabott bírság összegének emelése is előírásra kerül.
„Ez a törvény egy újabb példa arra, hogy az európai integráció nemcsak Ukrajna fejlődéséről szól a távoli jövőben, hanem arról is, hogy képes-e reagálni a jelenlegi kihívásokra” – mondta Katerina Pavlicsenko belügyminiszter-helyettes, számolt be az ukrán belügyminisztérium kommunikációs osztálya.
Az LMBT-jogok korlátozásáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be hétfőn a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia párt a parlamenthez.
A törvénytervezet megtiltaná a nemváltoztatást, továbbá az örökbefogadást az azonos nemű párok számára, valamint az „azonos nemű párok családi vagy intim kapcsolatainak népszerűsítését” – áll a kormánypárt által hétfőn közzétett összefoglalóban.
Mamuka Mdinaradze, a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője szerint a szigorítás szükséges, mivel védi a családi értékeket és a jövő nemzedékeket az „álliberális értékektől”.
A Tbiliszi Pride LMBT-szervezet egy Facebookon közzétett bejegyzésben homofóbnak nevezte a törvényjavaslatot.
Az ellenzéki koalíció szerint a kormánypárt LMBT-ellenes propagandájával a konzervatív szavazók közötti támogatottságát próbálja erősíteni, illetve megpróbálja elterelni a választók figyelmét a decemberben európai uniós tagjelölti státuszt kapott kaukázusi ország gazdasági problémáiról az októberben esedékes parlamenti választások előtt.
Bár a Georgiai Álom – Demokratikus Georgia párt a közvélemény-kutatások alapján még mindig az ország legnépszerűbb pártja, 2020-as szűk parlamenti többségű győzelme óta veszített támogatottságából.
Mdinaradze a törvénytervezetről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a javaslatot valószínűleg csak a választások után fogják elfogadni.
A túlnyomórészt ortodox keresztény Georgia alkotmánya 2018 óta tiltja az azonos neműek közti házasságot.
Az elmúlt évek során a Tbiliszi Pride felvonulás az LMBT-aktivisták és a szélsőjobboldali tüntetők közötti ütközőponttá vált.
A törvényjavaslat megtiltaná a Pride felvonulások szervezését és a szivárványos zászlók kihelyezését is, amennyiben úgy ítélnék meg, hogy azzal az azonos neműek közti kapcsolatokat népszerűsítik – idézte Mdinaradzét az Interpress georgiai hírügynökség.
🇬🇪 Salome Samadashvili, MP of the opposition LELO party, went live on air and showed what is happening in the Parliament of Georgia right now. Journalists are not allowed in. pic.twitter.com/9VT8zBSJ8B
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
