Lövöldözésekkel, gyilkosságokkal és szavazógépek tönkretételével zárult a harmadik napja az indiai választásoknak. Az állampolgárok 6 héten keresztül tudják leadni szavazataikat.
Több szavazókörzetben is meg kell semmisíteni az eddig leadott voksokat, hiszen az indiai választási ügynökség súlyos kihágásokat tapasztalt – írja a Euronews.
A jogilag is szabályos végkimenetel érdekében több helyen is új szavazást tartanak, például Manipur szövetségi államban is.
Péntek este a manipuri rendőrségnek több embert is le kellett tartóztatnia miután az egyik szavazóhelységként működő iskolában tűz ütött ki. Emellett érkeztek, olyan bejelentések is, hogy fegyveresek szavazófülkéket foglaltak el és egy megadott voks leadására kényszerítették az lakosokat.
A győzelemre idén is Narendra Modi jelenlegi miniszterelnöknek van leginkább esélye az elemzők szerint. A 73 éves politikusról egy rendkívül vegyes kép alakult ki az emberekben. Vannak, akik diktátornak tartják, mások a nők elleni fellépéseit nézik rossz szemmel, de akad olyan állampolgár is, aki elkötelezett nyugati politikája miatt kifejezetten támogatná az újraválasztását.
Az viszont elvitathatatlan érdeme, hogy évtizedes toporgás után India gazdasági fejlődésnek indult, még Oroszország jövedelemtermelését is megelőzve. Jelenleg a nemzeti jövedelmi ranglista ötödik helyén áll, hiszen 7,2 százalékos növekedést tudhat magáénak.
Az indiai választások egyedülálló jellemzője, hogy rendkívül hosszú ideig tartanak. Ennek hátterében a 969 milliós regisztrált választópolgár áll, valamint olyan alapszabályok, amelyek szerint minden lakott körzeten belül 2 kilométerenként szavazóhelyiséget kell állítani.
Ez összesen 1,1 millió állomást jelent, amelyhez 15 millió választási ügynök tartozik. A hét részből álló szavazás során az ügynökök folyamatosan mozgásba vannak április 19-től egészen június 1-ig.
Megkezdődtek szerda reggel hét órakor a horvátországi parlamenti választások, amelyeken valamivel több mint 3,7 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát.
Az előzetes felmérések szerint kompromisszumok nélkül sem a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud kormányt alakítani, mert egyikük sem tudja begyűjteni az ehhez elegendő számú szavazatot a voksoláson.
A szavazóhelyiségek 19 óráig lesznek nyitva.
A horvát választási iroda honlapján folyamatosan beszámol a részvételi arányról. Az exit poll felmérések eredményét közvetlenül az urnazárás után közlik, az első részeredményeket pedig 21 óra után hozza nyilvánosságra az országos választási iroda.
A parlament 151 képviselője közül 140-et az ország tíz választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A nemzeti kisebbségek összesen nyolc képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba – közülük a magyarok és az olaszok egyet-egyet választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, közülük csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.
A 2277 jelöltre és 165 listára Horvátországban 6500 szavazóhelyiségben adhatják le voksaikat az állampolgárok, külföldön 110 szavazóhelyiségben voksolhatnak.
A választásokat 5400 megfigyelő követi figyelemmel.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
A Gázai övezeti fegyveres konfliktusról szóló újabb határozattervezet kerülhet az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé hétfőn, miután az öt állandó és tíz nem állandó tagországnak orosz és kínai vétó miatt pénteken nem sikerült elfogadnia az Egyesült Államok javaslatát a fegyverszünetről Izrael és a Hamász palesztin szélsőséges szervezet között.
Az újabb dokumentum az iszlám szent hónap, a ramadán időszakára szorgalmaz azonnali humanitárius tűzszünetet a tíz ideiglenes tag kezdeményezésére, orosz és kínai támogatással.
Az ENSZ arab tagállamait tömörítő, 22 országból álló csoport pénteken egységre kérte a BT 15 tagját, és sürgősnek minősítette a határozati javaslat elfogadását, úgy fogalmazva, hogy már régen késésben vannak a tűzszünetről szóló határozatot illetően. Arra is utaltak, hogy a ramadán hónapja április 9-ig tart. Diplomáciai források szerint az újabb határozati javaslatról már szombaton szavaztak voltak, de aznap elhalasztották.
Az Egyesült Államok ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az újabb javaslat veszélybe sodorhatja az amerikai diplomácia által támogatott egyeztetéseket egy olyan megállapodásról, amely a tűzszünetet a Hamász kezében lévő túszok elengedéséhez kötné. Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet szerint az újabb dokumentum kifogást ad a Hamász számára, hogy a tűzszünetről szóló egyeztetéseken felálljanak a tárgyalóasztaltól.
Pénteken az Egyesült Államok által kidolgozott és előterjesztett határozati javaslatot Oroszország és Kína arra hivatkozva vétózta meg, hogy nem tartalmazott felszólítást a harcok azonnali leállítására.
Az Egyesült Államok korábban háromszor emelt vétót a BT-ben a közel-keleti helyzetről szóló határozati javaslat szavazásán, legutóbb februárban, amikor az arab ENSZ-tagállamok által kidolgozott dokumentumot 13 BT-tag szavazta meg, egy tartózkodás és az amerikai vétó mellett.
Az Izrael és a Hamász közötti harcok kirobbanása óta a BT-nek két határozatot sikerült elfogadnia, amelyek a gázai humanitárius válsághelyzet kezeléséről szóltak, de tűzszünetről nem.
A Biztonsági Tanács az ENSZ egyetlen szervezete, amelynek határozatai jogilag kötelező érvényűek.
[type] => post
[excerpt] => A Gázai övezeti fegyveres konfliktusról szóló újabb határozattervezet kerülhet az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé hétfőn, miután az öt állandó és tíz nem állandó tagországnak orosz és kínai vétó miatt pénteken nem sikerült elfogadnia az Egyesült ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711313640
[modified] => 1711313337
)
[title] => Az ENSZ BT újabb, ezúttal arab támogatással beterjesztett tűzszüneti határozatról szóló szavazásra készül
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=107763&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107763
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 107764
[image] => Array
(
[id] => 107764
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-24-204441-hiradohu.png
[original_lng] => 889023
[original_w] => 1032
[original_h] => 490
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-24-204441-hiradohu-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-24-204441-hiradohu-300x142.png
[width] => 300
[height] => 142
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-24-204441-hiradohu-768x365.png
[width] => 768
[height] => 365
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-24-204441-hiradohu-1024x486.png
[width] => 1024
[height] => 486
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-24-204441-hiradohu.png
[width] => 1032
[height] => 490
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-24-204441-hiradohu.png
[width] => 1032
[height] => 490
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-24-204441-hiradohu.png
[width] => 1032
[height] => 490
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711306137:12
[_thumbnail_id] => 107764
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1002
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 229088
[1] => 722
[2] => 630
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ensz bt
[1] => szavazás
[2] => tűzszünet
)
)
[3] => Array
(
[id] => 106667
[content] =>
A németek megint nekirugaszkodtak, de a képviselők továbbra sem akarnak Taurus cirkálórakétákat küldeni Ukrajnának.
A német Bundestag ma ismét szavazott, de továbbra sem támogatta a Taurus rakéták szállítását Ukrajnába. A képviselők a CDU/CSU ellenzéki blokk határozattervezete ellen szavaztak, amely a Taurus nagy hatótávolságú cirkálórakéták szállítását követeli Ukrajna számára.
Előző nap Olaf Scholz német kancellár újra felszólalt az ilyen rakéták szállítása ellen a Bundestag gyűlésén. A kormányfő szerint a nagy hatótávolságú cirkálórakéták esetleges szállítása, Németországot a háború résztvevőjévé teszi, mivel ehhez a fegyverzethez katonákat is kellene küldeni.
Pénteken Berlinben találkozik a francia, lengyel és német kormányfő, mivel egyre nagyobb a feszültség a németek és a franciák között. Egy, a Politicónak nyilatkozó német diplomata szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök még a nap folyamán csatlakozik a francia és a német vezetőkhöz, ami a „weimari háromszög”, első találkozója lesz, mióta Tusk decemberben ismét lengyel miniszterelnök lett. A vezetők a találkozót az egység demonstrációjának szánják, miután a francia–német súrlódások Ukrajna miatt nyílt viszálykodássá fajultak.
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke alaptörvényi kötelességének eleget téve kitűzte az Európai Parlament magyarországi képviselőinek választását, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását – közölte a Sándor-palota.
A közlemény szerint az első alkalommal egy időben tartott választásokra 2024. június 9-én kerül sor. A köztársasági elnök közleménye az eddig is ismert, a jogszabályokból kikövetkeztethető időpont hivatalos megerősítése.
Tavaly májusban ugyanis eldőlt, hogy a 2024-ben esedékes európai parlamenti választásokat 2024. június 6. és 9. között tartják. Mivel az alaptörvény módosításával a kormány összekapcsolta az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, már akkor nem volt kérdéses, hogy a két választást június 9-én, szokás szerint vasárnap rendezik meg.
Az exit pollokkal ellentétben a 230 fős portugál parlamentben a belföldi szavazatok szerint mindössze csak egy nagyon szűk többséggel a 2015 óta ellenzékben lévő jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD) és vele együtt induló konzervatív pártok közös listája, a Demokratikus Szövetség (AD) nyerte meg a választásokat, ugyanakkor a három pártból álló szövetségnek mindössze kettővel több képviselőjük van, mint az inkumbens balközép Szocialista Pártnak (PS).
Azaz minden az utolsó 4, a külhoni portugálok után kiosztott mandátum sorsától függ.
A szavazatok 99,01 százalékos feldolgozottságánál a 226 kiosztott mandátum szerint 8 lista jutott be a parlamentbe. A 31 belföldi választói körzet szerint így fog kinézni a választások után a parlament – mint fentebb jeleztük, ebben még nincs benne az Európában élő, illetve a világ többi országában élő portugálok után kiosztott 2–2 mandátum.
jobbközép-kereszténydemokrata Demokratikus Szövetség (AD) – 79 mandátum
a Portugál Kommunista Párt és az ökobaloldali Zöldek szövetsége – 4 mandátum
ökobaloldali LIVRE – 4 mandátum
a zöldpárti Emberek–Állatok–Természet (PAN) – 1 mandátum
A legutóbbi, két évvel ezelőtt rendezett választáson a külföldi szavazatokból hármat a PS, egyet a PSD csípett meg – vélhetően idén a külföldi mandátumokat megosztja egymás között a két mainstream párt a PS rendkívüli visszaesése miatt.
Joe Biden amerikai elnök azonnali szavazásra szólította fel a szövetségi törvényhozás alsóházát, a képviselőházat kedden, miután a szenátus kora reggel elfogadta az ukrajnai és izraeli támogatásról is rendelkező 95 milliárd dolláros törvénycsomagot.
Az elnök a Fehér Házban tett nyilatkozatában Mike Johnsonhoz, a képviselőház republikánus elnökéhez címezve szavait azt követelte, hogy terjessze szavazásra a jogszabályt, amely – mint vélekedett – megkapná a szavazatok többségét.
A szenátusban kedden reggel 70 igen és 29 nem szavazat ellenében fogadták el a 95 milliárd dollárról szóló jogszabályt, az összegből 60 milliárd Ukrajna, 14 milliárd Izrael, 9 milliárd dollár a gázai palesztinok segélyezésére, valamint 8 milliárd a csendes-óceáni térségnek, a többi között Tajvannak jutna.
Joe Biden szerint a törvény a sürgős támogatást biztosítja Ukrajna számára, és világos üzenetet küld az ukrán nép, valamint az Egyesült Államok szövetségesei felé. Hozzátette, hogy a törvény elfogadása egyben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szembeni kiállást is jelenti.
Joe Biden rövid nyilatkozatában többek között azzal érvelt, hogy a törvényben Ukrajna számára szereplő összeg jó része az Egyesült Államokban marad és munkát ad amerikaiaknak.
Kifejtette, hogy az amerikai hadsereg az Egyesült Államokban gyártott katonai felszereléseket szállít olyan módon, hogy a készleten lévő eszközöket szállítja a tengerentúlra, majd azokat új megrendelésekkel pótolja. Ezzel összefüggésben említette az Arizonában gyártott Patriot-, és az Alabama államban készülő Javelin-rakétákat.
Joe Biden egyben élesen bírálta republikánus politikai ellenfelét és hivatali elődjét, Donald Trumpot, amiért a volt elnök a hétvégén egy kampányeseményen a NATO-ról beszélve úgy fogalmazott, hogy azon tagállamokkal, amelyek védelmi kiadásai nem érik el a GDP 2 százalékát, Oroszország „tehet, amit akar”. Joe Biden szerint ez a kijelentés szembe megy a NATO mint védelmi szövetség elveivel.
Donald Trump még hétfőn közösségi oldalán kijelentésével kapcsolatban magyarázatként azt írta, hogy elnökként megerősítette NATO-t, amikor azt üzente annak a 20 tagállamnak, amelyek nem érték el a 2 százalékos küszöböt, hogy a kötelező védelmi hozzájárulás elmaradása esetén nem számíthatnak amerikai katonai védelemre.
Véleménye szerint az erős amerikai sürgetés elmaradása miatt jelenleg kezd hasonló helyzet kialakulni, mint korábban.
Az amerikai hadiiparról John JV Venable, a Heritage Foundation elemzőközpont katonapolitikai vezető kutatója, a légierő korábbi ezredese az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a gyártókapacitások elégtelenek lennének akkor, ha az Egyesült Államoknak egyenrangú ellenféllel kellene harcba bocsátkoznia.
Példaként említette, hogy a Patriot-rakéták amerikai gyártási kapacitása évente 300 darab, miközben a közelmúltban volt olyan hét, amikor az izraeli légvédelmet biztosító úgynevezett „Acélkupola” 1200 rakétát használt fel.
Megemlítette azt is, hogy az ukrajnai frontról napvilágot látott felvételek szerint akár 30 másodperc alatt használnak fel 30 rakétát, ami azt jelenti, hogy a Patriot légvédelmi rendszer ugyan hatékonyan működik, azonban a 30 másodperc alatt elhasznált mennyiség az amerikai éves gyártási kapacitás 10 százaléka.
Elismerte, hogy a Patriot gyártási kapacitás duplájára emeléséről szó van, de megjegyezte, hogy még az a mennyiség is kevés egy egyenrangú ellenféllel szemben.
A Fehér Ház tavaly ősz óta próbálja elfogadtatni a Kongresszussal a 60 milliárd dollárról szóló újabb támogatási csomagot Ukrajna számára, ami katonai és pénzügyi támogatást tartalmaz. 2023 végén az ukrajnai segítségnyújtás korábban elfogadott költségvetési kerete kiürült, így azóta az Egyesült Államok nem küldött fegyverszállítmányt az ukrán hadszíntérre.
Az ukrajnai támogatási csomag elfogadásának feltételeként a Kongresszus republikánus tagjainak többsége azt szabta a Biden-kormányzatnak, hogy tegyen határozott lépéseket az Egyesült Államok határőrizetének szigorítására, a rekord számban érkező illegális bevándorló megállítására.
[type] => post
[excerpt] => Joe Biden amerikai elnök azonnali szavazásra szólította fel a szövetségi törvényhozás alsóházát, a képviselőházat kedden, miután a szenátus kora reggel elfogadta az ukrajnai és izraeli támogatásról is rendelkező 95 milliárd dolláros törvénycsomagot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1707922800
[modified] => 1707914445
)
[title] => Azonnali szavazást követel Joe Biden a képviselőháztól az ukrajnai támogatásról is rendelkező törvénycsomagról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=103708&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 103708
[uk] => 103740
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 103709
[image] => Array
(
[id] => 103709
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-2.jpg
[original_lng] => 355640
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-2-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-2-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-2.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-2.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1707932299:8
[_thumbnail_id] => 103709
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1443
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8e9279b8291d326a8a8d42a597632b94] =>
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Az amerikai szenátus, Donald Trump elnökjelölt bírálata és az ellenállás ellenére, közelebb került egy 95,34 milliárd dolláros segélycsomag elfogadásához, amely Ukrajnát, Izraelt és Tajvant célozza.
Az amerikai szenátus egy jelentős, 95,34 milliárd dolláros segélycsomag jóváhagyásának küszöbén áll. A demokraták vezette szenátus ugyanis sikeresen előmozdította a törvényjavaslatot 67-27 arányban, átlépve az elfogadás egyik eljárási akadályát.
A törvényhozási intézkedés mindkét oldalról támogatást kapott: 18 republikánus csatlakozott a demokratákhoz. Ez a kétpárti együttműködés az Egyesült Államok nemzetközi szövetségesek iránti folyamatos elkötelezettségét mutatja. A Reuters hírügynökség felidézi, hogy Trump a közösségi médián keresztül kölcsönök formájában javasolta az ilyen külföldi segélyek nyújtását.
A javasolt csomag kulcsfontosságú eleme Ukrajna számára biztosított 61 milliárd dollár, amely az orosz invázió második évfordulójának közeledtével különösen fontos Kijev számára. Izrael 14 milliárd dollárban részesülne a Hamászsal folytatott konfliktusa támogatására, míg további 4,83 milliárd dollár jutna az indo-csendes-óceáni térség partnereinek, beleértve Tajvant is, Kína növekvő befolyásának ellensúlyozására.
Emellett a törvényjavaslat 9,15 milliárd dollár humanitárius segítségnyújtást javasol többek között Gázai övezetben és Ciszjordániában élő civileknek, valamint Ukrajnából és más globális konfliktuszónákban érintett embereknek.
A jogszabállyal kapcsolatos út még nem ért véget; a következő lépésben a republikánusok által dominált képviselőház elé kerül, ahol annak sorsa bizonytalan marad. Joe Biden elnök kiemelte ennek fontosságát és „hanyagságnak” nevezte annak elutasítását.
Mike Johnson házelnök jelezte, hogy lehetőség van arra, hogy a szenátusból érkező támogatásokat külön törvényjavaslatokba sorolják be.
Marjorie Taylor-Greene, in a nod to Viktor Orban, has submitted an amendment to the Ukraine aid bill barring funding until "restrictions on Hungarians in Transcarpathia" and other minorities are lifted. pic.twitter.com/yBIoNPmcYM
A szenátusban kudarca fulladt szavazást követően a demokraták vezetője közölte, hogy a felsőház elé terjeszt szavazásra egy módosított javaslatot, amely csak Ukrajna, Izrael és Tajvan biztonsági támogatásának fedezetét tartalmazza.
Az amerikai Szenátus szerdán elutasította a kétpárti egyeztetés után előterjesztett, határőrizetről szóló törvényjavaslatot, amely egyben tartalmazta Ukrajna és Izrael katonai támogatásának finanszírozását is. A szövetségi törvényhozás felsőháza 49-50 arányban utasította el a 118 milliárd dollárról szóló tervezetet, amelynek elfogadásához 60 támogató voksra lett volna szükség. A nemmel szavazók között egyaránt voltak demokrata és republikánus szenátorok.
A szenátus kétpárti tárgyalódelegációjának tagjai tavaly decemberben óta próbálták tető alá hozni a kompromisszumot, amely megfelel a republikánusok fő követelésének, amely a bevándorlási rendszer és határőrizet jelentős és valós szigorításáról szól, és egyben lehetővé teszi az év elején források hiányában megszakadt amerikai támogatás folytatását Ukrajna számára.
A kompromisszumos javaslat elfogadását kedden határozottan sürgette Joe Biden elnök, aki a republikánusokat, és elsősorban az elnökjelöltségre ismét pályázó Donald Trump volt elnököt vádolta az ukrajnai támogatás elakadása és a rekordszámú illegális bevándorlóval járó határőrizeti válság miatt is. A törvényjavaslat elbukása után az nem kerül a Kongresszus alsóháza, a képviselőház elé, amelynek republikánus elnöke és több képviselőtársa már előzetesen közölte, hogy a tervezet nem jelent valós megoldást a határőrizet szigorítására a benne szereplő feltételek miatt.
A szenátusban kudarca fulladt szavazást követően a többségi demokraták vezetője, Chuck Schumer közölte, hogy a felsőház elé terjeszt szavazásra egy módosított javaslatot, amely csak Ukrajna, Izrael és Tajvan biztonsági támogatásának fedezetét tartalmazza.
A Fehér Ház álláspontja szerint Ukrajna további támogatásán a háború kimenetele múlik.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője kedden újságírók előtt azt állította, hogy az ukrán hadszíntéren a parancsnokok az egyre kevesebb rendelkezésre álló katonai eszközhöz kénytelenek igazítani a műveleteket. A Kongresszus alsóházában, a képviselőházban kedden nem kapott többséget a republikánus házelnök, Mike Johnson által előterjesztett, kizárólag Izrael támogatásáról szóló jogszabály-javaslat, amely 17 milliárd dollárnyi hozzájárulást jelentett volna az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti szövetségese számára a Hamász elleni hadműveletekhez.
A házelnök a szavazás után úgy fogalmazott, hogy politikai okokból akadályozták meg az előterjesztett törvényt és szégyenletes cselekedetnek nevezte a döntést, hiszen szövetségesüknek, Izraelnek szüksége van a segítségre.
Tajvannak Kínával fenntartott kapcsolatairól a nép akarata alapján kell dönteni, és a békének méltóságon kell alapulnia – jelentette ki hétfőn Caj Ing-ven tajvani elnök, miután Hszi Csin-ping kínai államfő kijelentette, hogy elkerülhetetlen a szigetnek a szárazföldi Kínával történő újraegyesítése.
Kínai katonai nyomásgyakorlással is erősíteni kívánja a demokratikusan kormányzott Tajvan feletti rendelkezési követeléseit, ahol január 13-án elnök- és parlamenti választásokat tartanak.
Újévi sajtótájékoztatóján egy Hszi beszédével kapcsolatos kérdésre válaszolva Caj Ing-ven kijelentette: a legfontosabb elv, amely alapján a Kínával fenntartott kapcsolatoknak folytatódnia kell, az a demokrácia.
Kínának tiszteletben kell tartanai a tajvani választások eredményeit és mindkét fél felelőssége a béke és a stabilitás fenntartása a Tajvani-szorosban – hangsúlyozta Caj asszony.
A tajvani kormány ismételten figyelmeztetett, hogy Kína megpróbál beleavatkozni a választásokba, álhírekkel, valamint katonai vagy kereskedelmi nyomásgyakorlással. Caj Ing-ven nem jelöltetheti magát harmadszor, májusban távozik, amikor a megválasztott új elnök leteszi az esküt.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
