Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy támogatja Ukrajna területi integritását, az a javaslata pedig, hogy a Krím az ENSZ mandátuma alá tartozzon, hipotetikus vita keretében hangzott el – számolt be az rbc.ua hírportál az Onet című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője magyarázkodásában kifejtette: nem kétséges, hogy Lengyelország támogatja Ukrajna területi integritását. És ő maga is többször beszélt erről. „Másrészt a konferencián (Kijevben – a szerk.) egy hipotetikus vita zajlott a szakértők között off the record bizalmas módban, ahol azt fontolgattuk, hogyan valósítsuk meg Zelenszkij elnök javaslatait a Krím visszavételéről. Ő diplomáciai lépésekről beszélt” – tette hozzá Radoslaw Sikorski.
A lengyel külügyminiszter a múlt heti kijevi látogatása során kijelentette, hogy a Krímmel összefüggésben az egyik lehetőség a félsziget átadása ENSZ-mandátum alá. Ehhez szerinte szükség lenne „egy őszinte népszavazásra”.
Ezt követően Refat Csubarov, a krími tatárok medzsliszeinek vezetője hangsúlyozta, hogy a lengyel külügyminiszter javaslata elfogadhatatlan. Ahogy megjegyezte, valójában a lengyel kormánytag felajánlotta Ukrajnának, hogy adja át Oroszországnak a Krímet.
Az ukrán külügyminisztérium azonnal jelezte, hogy a Krím mindig is ukrán lesz, és ebben az ügyben semmiféle kompromisszumnak nem lehet helye.
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
Megkezdődtek az európai parlamenti választások az Európai Unióban, elsőként csütörtök reggel Hollandiában nyíltak meg a szavazóhelyiségek.
Az Európai Parlament 720 képviselője közül a Hollandiában élő uniós állampolgárok 31-et választanak meg csütörtökön. Hollandiának jelenleg 29 képviselője van az Európai Parlamentben.
Az NL Times című angol nyelvű holland hírportál tájékoztatása szerint a csütörtöki szavazáson holland állampolgárok és uniós állampolgárok egyaránt részt vehetnek, akik az április 23-i határidő előtt regisztráltak. A hollandiai szavazáson 20 párt indul, és 497 politikus reméli, hogy elegendő szavazatot szerez ahhoz, hogy EP-képviselő legyen az új összetételű Európai Parlamentben.
Az ismertetett közvélemény-kutatás szerint a tavalyi holland parlamenti választásokon győztes, Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) 31 európai parlamenti mandátumból 18-at szerezhet meg.
A hírportál arra emlékeztetett, hogy Hollandiában az európai parlamenti választásokon általában nem magas a részvételi arány. Öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak kevesebb mint 42 százaléka járult az urnákhoz, noha ez magasabb részvételi arány volt, mint a korábbi választásokon. A holland pártvezetők attól tartanak, hogy a részvételi arány ezúttal sem lesz sokkal magasabb – írták.
Hollandia idén új formátumú szavazólapot is tesztel, egyelőre öt város szavazóinak részvételével. Az új szavazólapon csak a pártok neve és logója látható a szavazólap felső felén, majd a jelöltek számai név nélkül az alsó felén. A szavazó úgy adja le szavazatát, hogy pirosra színezi a választani kívánt párt neve melletti rubrikát, majd a kívánt jelölt száma melletti négyzetet. A holland választópolgárok már előzetesen megkapták a jelöltek nevét és számát. A listát a szavazóhelyiségekben és a szavazófülkékben is elhelyezték. Aki hibázott a szavazófülkében, legfeljebb két alkalommal kérhet új szavazólapot. Amennyiben beválik, először a 2026-os önkormányzati választásokon szavaz majd így Hollandia egésze.
Hollandia után pénteken az Írországban élő uniós állampolgárok mehetnek szavazni, majd szombaton Lettország, Málta és Szlovákia következik. Csehországban és Olaszországban két napon keresztül szavaznak 7-én és 8-án, illetve 8-án és 9-én. A legtöbb EU-tagállamban, köztük Magyarországon vasárnap tartják a szavazást, és csak ezután hirdetik ki a választási eredményeket. EU 27 tagállamában mintegy 370 millióan adhatják le szavazatukat a rendelkezésre álló négy nap alatt.
A Bosznia-Hercegovinában élő szlovén állampolgárok nem adhatják le szavazataikat a közelgő európai parlamenti választásokon a szarajevói szlovén nagykövetségen, miután a boszniai kormány másodszor is elutasította Szlovénia kérelmét. Azért döntöttek így, mert Ljubljana támogatta a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjára vonatkozó ENSZ-határozatot – közölte kedden a szlovén közszolgálati televízió.
A boszniai kormány ugyanezen okból elutasította Lengyelország és Románia kérését is, hogy vasárnap szavazóhelyiségeket rendezhessenek be a diplomáciai képviseleteken – jelentette a szlovén STA hírügynökség. Mivel a szövetségi kormánynak egyhangúlag kell döntéseket hoznia, és a boszniai szerb miniszterek ellene szavaztak, a kérést elutasították.
Az első, múlt heti szavazás után Szlovénia elfogadhatatlannak minősítette a döntést. „Elfogadhatatlan egy olyan ügy átpolitizálása, mint az európai választások megtartása (…) egy olyan ország részéről, amely nemrég kapott zöld jelzést az uniós tagságról szóló csatlakozási tárgyalások megkezdésére” – írta akkor a tárca közleményében.
Az elmúlt időszakban lezajlott további konzultációk eredménytelenek maradtak – írta a szlovén sajtó. A belügyminisztérium adatai szerint a választói névjegyzékben közel 2000 olyan Bosznia-Hercegovinában élő szlovén szerepel, aki szavazati joggal rendelkezik az EP-választáson.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak.
A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
A jövő héten csütörtöktől vasárnapig tartják az Európai Parlament (EP) tagjainak választását, a tagországok többségében vasárnap lesz a voksolás, de Hollandiában már csütörtökön az urnákhoz járulnak a választók.
Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlamentet. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, egy meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, amely 2024-ben június 6. és 9. közé esik. Ezen a négynapos időkereten belül a tagállamok maguk dönthetnek, mely napon tartják a voksolást.
Az Európai Parlament Kutatószolgálatának tájékoztatása szerint csütörtökön csak Hollandiában szavaznak. Pénteken Csehországban és Írországban lesz szavazás. Csehországban kétnapos szavazást tartanak: pénteken és szombaton is lehet majd szavazni.
Szombaton öt országban lesz voksolás: Csehország mellett voksolhatnak Lettország, Málta, Olaszország és Szlovákia választópolgárai. A többi uniós országban vasárnap lesz a szavazás.
Bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az eredmények közzétételével vasárnap estig várniuk kell. Az unió előírása szerint addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnak, ezért Magyarországon is meg kell várni, amíg bezárnak az este 11-ig nyitva tartó olasz szavazóhelyiségek.
A Magyarországon vagy más európai uniós országban lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az európai parlamenti választáson, ehhez május 15-ig felvételüket kellett kérniük a névjegyzékbe. A levélcsomagokat június 7-ig munkanapokon, és június 9-én lehet átvenni a külképviseleteken, általában 9 és 16 óra között, de három külképviseleten (Beregszász, Ungvár, Szabadka) meghosszabbított nyitva tartással, 6 órától, 20 óráig, hét végén is várják a választókat.
Megszavazta az észt parlament kedden azt a törvénymódosítást, amely ősztől lehetővé teszi, hogy az ország állampolgárai mobiltelefonnal is szavazhatnak a választásokon.
Az új jogszabály szerint e célra kidolgozott mobiltelefonos alkalmazások teszik majd lehetővé a voksok leadását.
Tiit Riisalo gazdasági és információtechnológiai miniszter úgy nyilatkozott, hogy Tallinn nemzetközi szinten továbbra is élen kíván járni a digitalizálásban, emellett a kormány célja volt az is, hogy figyelembe vegye a manapság az internetre már jelentős mértékben támaszkodó „felhasználói magatartást”.
Mivel a módosítás ősztől lép életbe, a júniusi európai parlamenti választásokon még nem élhetnek vele a szavazók. A pontos műszaki feltételeket a választási bizottság határozza majd meg.
Észtország volt az első európai állam, amely lehetővé tette az internetes szavazást, az erről szóló törvény már 2005-ben megszületett. A hivatalos adatok szerint a tavaly tavaszi parlamenti választásokon a szavazók fele már digitális formában voksolt.
Lövöldözésekkel, gyilkosságokkal és szavazógépek tönkretételével zárult a harmadik napja az indiai választásoknak. Az állampolgárok 6 héten keresztül tudják leadni szavazataikat.
Több szavazókörzetben is meg kell semmisíteni az eddig leadott voksokat, hiszen az indiai választási ügynökség súlyos kihágásokat tapasztalt – írja a Euronews.
A jogilag is szabályos végkimenetel érdekében több helyen is új szavazást tartanak, például Manipur szövetségi államban is.
Péntek este a manipuri rendőrségnek több embert is le kellett tartóztatnia miután az egyik szavazóhelységként működő iskolában tűz ütött ki. Emellett érkeztek, olyan bejelentések is, hogy fegyveresek szavazófülkéket foglaltak el és egy megadott voks leadására kényszerítették az lakosokat.
A győzelemre idén is Narendra Modi jelenlegi miniszterelnöknek van leginkább esélye az elemzők szerint. A 73 éves politikusról egy rendkívül vegyes kép alakult ki az emberekben. Vannak, akik diktátornak tartják, mások a nők elleni fellépéseit nézik rossz szemmel, de akad olyan állampolgár is, aki elkötelezett nyugati politikája miatt kifejezetten támogatná az újraválasztását.
Az viszont elvitathatatlan érdeme, hogy évtizedes toporgás után India gazdasági fejlődésnek indult, még Oroszország jövedelemtermelését is megelőzve. Jelenleg a nemzeti jövedelmi ranglista ötödik helyén áll, hiszen 7,2 százalékos növekedést tudhat magáénak.
Az indiai választások egyedülálló jellemzője, hogy rendkívül hosszú ideig tartanak. Ennek hátterében a 969 milliós regisztrált választópolgár áll, valamint olyan alapszabályok, amelyek szerint minden lakott körzeten belül 2 kilométerenként szavazóhelyiséget kell állítani.
Ez összesen 1,1 millió állomást jelent, amelyhez 15 millió választási ügynök tartozik. A hét részből álló szavazás során az ügynökök folyamatosan mozgásba vannak április 19-től egészen június 1-ig.
Megkezdődtek szerda reggel hét órakor a horvátországi parlamenti választások, amelyeken valamivel több mint 3,7 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát.
Az előzetes felmérések szerint kompromisszumok nélkül sem a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud kormányt alakítani, mert egyikük sem tudja begyűjteni az ehhez elegendő számú szavazatot a voksoláson.
A szavazóhelyiségek 19 óráig lesznek nyitva.
A horvát választási iroda honlapján folyamatosan beszámol a részvételi arányról. Az exit poll felmérések eredményét közvetlenül az urnazárás után közlik, az első részeredményeket pedig 21 óra után hozza nyilvánosságra az országos választási iroda.
A parlament 151 képviselője közül 140-et az ország tíz választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A nemzeti kisebbségek összesen nyolc képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba – közülük a magyarok és az olaszok egyet-egyet választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, közülük csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.
A 2277 jelöltre és 165 listára Horvátországban 6500 szavazóhelyiségben adhatják le voksaikat az állampolgárok, külföldön 110 szavazóhelyiségben voksolhatnak.
A választásokat 5400 megfigyelő követi figyelemmel.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
A Gázai övezeti fegyveres konfliktusról szóló újabb határozattervezet kerülhet az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé hétfőn, miután az öt állandó és tíz nem állandó tagországnak orosz és kínai vétó miatt pénteken nem sikerült elfogadnia az Egyesült Államok javaslatát a fegyverszünetről Izrael és a Hamász palesztin szélsőséges szervezet között.
Az újabb dokumentum az iszlám szent hónap, a ramadán időszakára szorgalmaz azonnali humanitárius tűzszünetet a tíz ideiglenes tag kezdeményezésére, orosz és kínai támogatással.
Az ENSZ arab tagállamait tömörítő, 22 országból álló csoport pénteken egységre kérte a BT 15 tagját, és sürgősnek minősítette a határozati javaslat elfogadását, úgy fogalmazva, hogy már régen késésben vannak a tűzszünetről szóló határozatot illetően. Arra is utaltak, hogy a ramadán hónapja április 9-ig tart. Diplomáciai források szerint az újabb határozati javaslatról már szombaton szavaztak voltak, de aznap elhalasztották.
Az Egyesült Államok ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az újabb javaslat veszélybe sodorhatja az amerikai diplomácia által támogatott egyeztetéseket egy olyan megállapodásról, amely a tűzszünetet a Hamász kezében lévő túszok elengedéséhez kötné. Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet szerint az újabb dokumentum kifogást ad a Hamász számára, hogy a tűzszünetről szóló egyeztetéseken felálljanak a tárgyalóasztaltól.
Pénteken az Egyesült Államok által kidolgozott és előterjesztett határozati javaslatot Oroszország és Kína arra hivatkozva vétózta meg, hogy nem tartalmazott felszólítást a harcok azonnali leállítására.
Az Egyesült Államok korábban háromszor emelt vétót a BT-ben a közel-keleti helyzetről szóló határozati javaslat szavazásán, legutóbb februárban, amikor az arab ENSZ-tagállamok által kidolgozott dokumentumot 13 BT-tag szavazta meg, egy tartózkodás és az amerikai vétó mellett.
Az Izrael és a Hamász közötti harcok kirobbanása óta a BT-nek két határozatot sikerült elfogadnia, amelyek a gázai humanitárius válsághelyzet kezeléséről szóltak, de tűzszünetről nem.
A Biztonsági Tanács az ENSZ egyetlen szervezete, amelynek határozatai jogilag kötelező érvényűek.
A németek megint nekirugaszkodtak, de a képviselők továbbra sem akarnak Taurus cirkálórakétákat küldeni Ukrajnának.
A német Bundestag ma ismét szavazott, de továbbra sem támogatta a Taurus rakéták szállítását Ukrajnába. A képviselők a CDU/CSU ellenzéki blokk határozattervezete ellen szavaztak, amely a Taurus nagy hatótávolságú cirkálórakéták szállítását követeli Ukrajna számára.
Előző nap Olaf Scholz német kancellár újra felszólalt az ilyen rakéták szállítása ellen a Bundestag gyűlésén. A kormányfő szerint a nagy hatótávolságú cirkálórakéták esetleges szállítása, Németországot a háború résztvevőjévé teszi, mivel ehhez a fegyverzethez katonákat is kellene küldeni.
Pénteken Berlinben találkozik a francia, lengyel és német kormányfő, mivel egyre nagyobb a feszültség a németek és a franciák között. Egy, a Politicónak nyilatkozó német diplomata szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök még a nap folyamán csatlakozik a francia és a német vezetőkhöz, ami a „weimari háromszög”, első találkozója lesz, mióta Tusk decemberben ismét lengyel miniszterelnök lett. A vezetők a találkozót az egység demonstrációjának szánják, miután a francia–német súrlódások Ukrajna miatt nyílt viszálykodássá fajultak.
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke alaptörvényi kötelességének eleget téve kitűzte az Európai Parlament magyarországi képviselőinek választását, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását – közölte a Sándor-palota.
A közlemény szerint az első alkalommal egy időben tartott választásokra 2024. június 9-én kerül sor. A köztársasági elnök közleménye az eddig is ismert, a jogszabályokból kikövetkeztethető időpont hivatalos megerősítése.
Tavaly májusban ugyanis eldőlt, hogy a 2024-ben esedékes európai parlamenti választásokat 2024. június 6. és 9. között tartják. Mivel az alaptörvény módosításával a kormány összekapcsolta az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, már akkor nem volt kérdéses, hogy a két választást június 9-én, szokás szerint vasárnap rendezik meg.