Magyarország május 21-én vette át Németországtól az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. A november 17-ig tartó magyar elnökségnek három kiemelt prioritása lesz: az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete, a vallási közösségek védelme, valamint a családok és a gyermekek jogai.
Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű regionális alapon szerveződő nemzetközi szervezet, amelynek célja egy, az európai országok közötti kormányközi együttműködés megvalósítása. Szemben az Európai Tanáccsal, valamint az Európai Unió Tanácsával, az Európa Tanács nem az EU alá tartozó intézmény, éppen ezért tagjai sem kizárólag az EU-s tagországok. Jelenleg 47 ország tagja az együttműködésnek, amellyel ez Európa legnagyobb nemzetközi szervezete – egyedül Fehéroroszország és a Vatikán nem tagja a kontinensről. A szervezet számos kormányközi programot valósított meg 1949-es alapítása óta, sokak számára mégis elsősorban két hozzá tartozó intézménye: az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint a Velencei Bizottság miatt lehet ismert. Magyarország 1990. november 6-án, 24. tagként csatlakozott a szervezethez.
A magyar elnökség sarokpontjai
Az Európai Tanács idén januárban lesöpörte asztaláról a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó Minority SafePacket. Azonban ahogy Szijjártó Péter nemrégiben kiemelte, a magyar elnökség egyik kiemelt területe lesz a nemzeti kisebbségek ügye, amely témában több természetes szövetségese is lehet Magyarországnak, elég csupán a spanyolországi katalánokra vagy baszkokra, vagy éppen a Dél-Tirolban élő osztrákokra és Lettországban élő oroszokra gondolni. Az európai országok álláspontja éppen ezért ellentmondásos, számos nemzet a kisebbségek erős védelme mellett foglal állást, míg ott, ahol jellemzően egy adott területen nagyobb számban élnek kisebbségek (például Erdélyben magyarok), ott az adott országok finoman sem fogadják szívesen a további kisebbségi jogok bővítését. A magyar elnökség célja az őshonos kisebbségek jogainak hatékonyabb érvényesítése.
Magyarország számára régóta kiemelten fontos kérdés a vallási közösségek védelme. Ennek jegyében is indította el a magyar kormány 2017-ben a Hungary Helps programot, valamint Budapest ad otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, melynek zárónapjára Ferenc pápa is ellátogat.
Az utóbbi években sajnálatos módon egyre inkább erősödik az a folyamat, hogy embereket vallásuk miatt üldöznek vagy erőszakkal lépnek fel ellenük. A vallási megkülönböztetésnek az egyik legnagyobb áldozatai Európán kívül a keresztények, egy nemrégiben közzétett kutatás szerint mintegy 340 millió keresztényt üldöznek vallása miatt világszerte, elsősorban Afrikában és Ázsiában. Ezzel párhuzamosan Európában is egyre gyakoribbak a vallási indíttatású bűncselekmények, elsősorban a zsidó és keresztény vallású embereket érnek támadások az öreg kontinensen. Ezen támadások eredője egyértelmű, Európa az illegális migrációval az antiszemitizmust és a keresztényellenességet is importálta a kontinensre és a szélsőséges iszlamista támadások száma megsokszorozódott az utóbbi években. A folyamatot tovább erősítette a hetekben kiéleződött izraeli-palesztin konfliktus is, számos nyugat-európai országban a palesztinok melletti felvonulások erőszakos antiszemita megmozdulásokká alakultak, Berlin utcáin az 1930-as évekre emlékeztető antiszemita jelszavakat skandáltak, izraeli zászlókat égettek és a tüntetők kövekkel dobáltak meg egy zsinagógát, de más európai országok nagyvárosai is zengtek a zsidóellenes demonstrációktól.
A nemzeti kisebbségek és a vallási közösségek mellett a magyar elnökség a gyermekek és családok védelmét szeretné beemelni a következő fél év során az Európa Tanács kiemelt témakörei közé. Amellett, hogy a családok támogatása kiemelt jelentőségű az elmúlt több mint tíz évben Magyarországon, és ezáltal sikerült a kedvezőtlen demográfiai folyamatot is megállítani, a magyar elnökség fel kívánja hívni a figyelmet a családok új kihívásaira, amelyeket a koronavírus-járvány okozott számukra. A világjárvány felerősítette a digitális közösségi terek jelentőségét mind a felhasználók számát, mind pedig az ott eltöltött időt illetően. Ez a folyamat különösen a gyermekek számára járhat veszélyekkel, hiszen ők a digitális bűnözők, köztük a pedofilok számára védtelen célcsoportot jelentenek, a magyar elnökség éppen ezért is helyezte a következő ciklusban előtérbe a kiskorúak védelmét a digitális térben.
Az Európa Tanács soros elnökségét ugyan még csak most vette át Magyarország, ám már most egyértelmű: hogy határozott és tiszta elképzelésekkel vág neki az ET Miniszteri Bizottsága vezetésének, a kiemelt témák pedig nem csupán Magyarország, de egész Európa számára meghatározó kérdésekben hozhatnak érdemi változást.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Átvette Portugália pénteken Németországtól az Európai Unió Tanácsának fél évre szóló soros elnökségét.
Antonio Costa
Nagy megtiszteltetés és felelősség átvenni a stafétabotot Angela Merkel német kancellártól – írta Twitter-üzenetében Antonio Costa portugál miniszterelnök.
A dél-európai ország, az EU-hoz való 1986-os csatlakozása óta, negyedik alkalommal tölti be ezt a tisztséget, amelyben féléves rotációban váltják egymást a tagállamok.
Portugália soros elnöksége egy ellenállóbb, szociálisabb, digitálisabb és zöldebb EU előmozdítására fókuszál, programja a koronavírus-járvány okozta válság káros hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alap és az unió ez évi költségvetésének végrehajtására épül.
A járványra való tekintettel biztosítani kell, hogy a pénzügyi támogatásról szóló döntések észrevehetően befolyásolják az emberek életét, a megélhetést, a munkaerőpiachoz való hozzáférést és a foglalkoztatási lehetőségeket. Elnökségünk ezt igyekszik előmozdítani – mondta Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter egy december végi nyilatkozatában.
A soros elnökség további céljául tűzte ki az Európai Unió szociális pillérének megerősítését, ezzel kapcsolatban Portóban május elején szerveznek csúcstalálkozót. Fejleszteni kívánja továbbá az uniós kapcsolatokat a transzatlanti, az afrikai, a latin-amerikai partnerekkel és a csendes óceáni térséggel is.
Portugália a német soros elnökség feladataiból, az uniós migrációs politika véglegesítését és a Brexit utáni uniós-brit kapcsolatokról szóló egyezmény konkrét megvalósítását viszi tovább.
Kiemelt téma lesz az
Európai Unió (EU) menekültügyi szabályozásának reformja a júliusban kezdődő
német soros EU-elnökség idején – jelezte a német külügyminiszter egy vasárnapi
interjúban.
Heiko Maas a Deutschlandfunk német országos közszolgálati
rádióban elmondta, „nagy szégyenfolt”, hogy évek óta nem sikerül megállapodni a
menekültügyi kérdésekről. „Nem hiszek már abban, hogy lesz olyan szabályozás,
amelyben az EU mind a 27 tagállama hajlandó befogadni bizonyos számú menekültet”
– tette hozzá a német diplomácia vezetője.
Mint mondta, nagyjából minden második tagállam lehet nyitott
menedékkérők befogadására, de a többiek is felelősséggel tartoznak a közösség
iránt. Ennek az elvárásnak úgy kell megfelelniük, hogy küzdenek a menekülésre
késztető okok felszámolásáért, a korábbinál több pénzt fordítanak a menekültügy
területére, és erőfeszítéseiket részben az EU-s keretek között fejtik ki.
A „migrációs téma” továbbra is az egyik leginkább megosztó
ügy az EU-ban, és a soros EU-elnökség alatt is „nagyon foglalkoztat majd
bennünket” – mondta a német külügyminiszter.
Az interjúban kétszer is kifejtette, hogy Németország nem
várja el valamennyi tagállamtól menedékkérők, menekültek befogadását. Aláhúzta:
a német kormány mindig is közös, „európai megoldást” igyekezett elérni, mert
elfogadhatatlannak tartja, hogy csak néhány tagország foglalkozik a nemzetközi
menekültügyi migrációval. Ugyanakkor „már nem ott tartunk, hogy azt mondjuk,
ragaszkodunk ahhoz, hogy mindenki vegyen át menekülteket, viszont azt akarjuk,
hogy akik nem fogadnak be senkit, vállaljanak kötelezettséget más területen” – mondta
Heiko Maas, hozzátéve: ez az egyik feltétele annak, hogy „európai megoldásról”
lehessen beszélni.
Németország a 2015-ös nemzetközi migrációs válság óta az
első számú célpont volt az EU területére menedékjogi kérelem benyújtásának
szándékával érkező emberek körében, rendre a német szövetségi bevándorlási és
menekültügyi hivatalhoz (BAMF) érkezett a legtöbb kérelem. A Die Welt című
német lap a napokban az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)
kimutatása alapján azt írta, hogy az idén fordulat történt, a január-áprilisi
időszakban nem Németország, hanem a spanyolajkú dél-amerikai országokból
érkezők számának növekedése révén Spanyolország volt az első számú célország. A
spanyol hatóságok 37 471 kérelmet regisztráltak, a legnagyobb csoportokat a
kolumbiai és a venezuelai kérelmezők alkották, egyaránt 32 százalékos
részaránnyal. Németország a második helyen áll 33 714 kérelemmel, a legnagyobb
csoportokat az utóbbi években kialakult szerkezetnek megfelelően a szíriai, az
iraki és az afganisztáni állampolgárok alkották.
Ukraine has slammed "questionable historical arguments" made by German President Frank-Walter Steinmeier regarding the Nord Stream 2 pipeline.https://t.co/C21shuWkBq
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Nach der Festnahme eines Mitarbeiters des Bundesnachrichtendienstes wegen Spionage für Russland sitzt nun auch ein mutmaßlicher Mittäter in Untersuchungshaft.https://t.co/zCrosc0HeF
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
A legfiatalabb tagállam, Horvátország vette át január elsején az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Finnországtól. Az „Erős Európa egy kihívásokkal teli világban” című program szerint Zágráb négy fő célt fogalmazott meg az uniónak.
2013-as uniós csatlakozása óta az ország először látja el
ezt a fél évre szóló, rotációs alapon működő tisztséget. Külön kihívás lesz a
számára, hogy az Egyesült Királyság unióból való kiválásának folyamata a horvát
elnökség alatt veszi kezdetét.
A horvát kormány december végén véglegesítette „Erős Európa
egy kihívásokkal teli világban” mottójú elnökség programját, amelyben az unió
kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív növekedésének szorgalmazását tűzte
ki célul. Emellett a horvát elnökség azon dolgozik majd, hogy tovább építse az
Európai Uniót a közös értékek, a demokrácia és a jogállamiság elvei mentén.
Ugyancsak prioritásnak tartja Zágráb a hatékony és hiteles bővítési politika
folytatását, amely a stabilitást és a biztonságot hivatott megszilárdítani az
európai kontinensen.
„Az egyenetlen gazdasági fejlődés, az éghajlatváltozás, a
növekvő migráció, a dezinformáció terjedése és a növekvő populizmus mai
világunk kihívásai. Polgáraink ezekre a problémákra jogosan várják a megoldást,
amelyet azonban csak egy erős Európa adhat meg nekik. Ebben az egységben van a
legnagyobb erőnk” – emelik ki a horvát elnökség honlapján.
A horvát elnökség alatt mielőbbi megállapodást kell elérni
az EU következő hosszú távú költségvetésével kapcsolatban is.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő január 7-én Párizsban
konzultál Emmanuel Macron francia elnökkel, majd két nappal később Charles
Michel, az Európai Tanács elnöke érkezik Zágrábba. Január 10-én pedig az
Európai Bizottság a horvát fővárosban tartja következő ülését.
Plenkovic ezután január 14-én mutatja be az Európai
Parlamentben Horvátország soros EU-elnöki programját, majd január 16-án
Berlinben Angela Merkel német kancellárral találkozik.
Az EU Tanácsának soros elnökségét előre meghatározott
sorrendben látják el a tagállamok. A féléves elnöki periódusokat minden év
júniusában és decemberében az Európai Tanács rendes ülései zárják le.
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
