Országos téttel bíró helyhatósági – Skóciában tartományi – választásokat tartanak a héten több száz brit településen, aminek az eredménye sokak szerint akár a brit kormányfő pozícióját is megrengetheti.
A koronavírus-járvány miatt halogatott helyhatósági választások sorát tartják csütörtökön Észak-Angliában, miközben Skóciában tartományi parlamenti választásra készülnek. A tét szakértők szerint mindkét helyen messze a helyi érdekeken túlmutató.
Skóciában, amennyiben a Skót Nemzeti Párt (SNP) meggyőzően nagy többséggel nyer, akkor nem csupán formálisan napirendre tűzik az újabb függetlenségi népszavazást – ezt ugyanis az SNP brit jelentések szerint már minimális győzelem mellett is nagy valószínűséggel megteszi –, de a népszavazás legitimitásának a megtagadása is sokkal nehezebbé válhat a londoni központi kormány számára. A Johnson-kormány ugyanis eddig hallani sem akart egy újabb skót népszavazásról, arra hivatkozva, hogy a 2016-os előző voksolást az a közös megegyezés kísérte, hogy hasonló referendumra „egy generáció életén belül” nem kerül majd sor. A skót érvelés mindehhez képest a brit EU-kilépésre mutogat, amely szerintük gyökeresen új helyzetet teremtett, amit ráadásul a skót többség szavazatokban kinyilvánított akarata ellenére léptek meg.
Brit belpolitikai következményeket vetíthet előre a járvány miatt idáig halogatott észak-angliai helyhatósági voksolás, valamint a számos brit városban – köztük Londonban is – esedékes városvezetési és polgármesteri választás. Amennyiben ugyanis a konzervatív párt nagyon leszerepel ezek érezhető többségénél, úgy nem kizárhatóan
Johnson miniszterelnökségének a formális megkérdőjelezése is napirendre kerülhet. Johnson körül az elmúlt hetekben több ügy kapcsán is elég erőteljes médiaviharok dúlnak. Zajlik mindenekelőtt egy vizsgálat a miniszterelnöki lakás felújításának a finanszírozásáról, miközben a járvány kezelésével és minősítésével kapcsolatos miniszterelnöki megnyilvánulásokról is kínos értesülések kerültek felszínre – állítólag még olyan kijelentés is elhangzott részéről, hogy azt se bánja, ha „gúlában állnak a holttestek”, de nem fog belemenni újabb lezárásokba –, és mindezek örvén a személye kapcsán korábban is sokszor emlegetett korábbi kétségbevont állításait is felemlegetik.
Egyes brit elemzések részben ennek is tudták be, hogy a választási eredmények összesített mérlegében az előrejelzések szerint várható konzervatív eredmény az utóbbi napokban folyamatosan romlott. Volt, ahol régebben a tory támogatottság a duplája volt a Munkáspárténak, és ez mostanra csupán 1-5 százalékpontos előnyre zsugorodott.
Brit lapjelentések szerint, ha ezt a tory térvesztést a csütörtöki voksolás is beigazolja, akkor könnyen megindulhat a párton belüli mozgolódás Johnson menesztésére, összekötve esetleg a pozíciója elleni támadást a személye ellen folyó összeegyeztethetőségi vizsgálattal.
Sokan jelzésértékűnek vélték ennek kapcsán, hogy Douglass Ross, a skót konzervatív párt vezetője, a brit konzervatív párt meghatározó súlyú személyisége egy hétvégi sajtónyilatkozatában már nyíltan arról beszélt, hogy amennyiben beigazolódik, hogy a lakásfelújítási finanszírozás nem korrekt módon történt, illetve, hogy a miniszterelnök valótlant állított az ügyben, akkor „természetesen” le kell majd mondani posztjáról.
A helyhatósági voksolás amúgy a legutóbbi országos választás óta pártelnökké választott munkáspárti vezér, Keir Starmer számára sem közömbös. Ha a Labour a hagyományosan „vörös övezetnek” tekintett észak-angol körzetben nem tud pozíciót javítani – mutatnak rá elemzők –, az esetleg kétségbe vonhatja Starmer alkalmasságát, hogy a következő országos választásra ő vezesse harcba a Munkáspártot.
Újabb függetlenségi népszavazásról szóló tervezetet terjesztett elő a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP).
A dokumentum szerint, ha a májusi skóciai parlamenti választás után ismét az SNP alakíthat kormányt, Skócia újból kérni fogja a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának kizárólagos hatáskörét. Az SNP szerint a párt újabb választási győzelme esetén a brit kormánynak nem lenne morális és demokratikus jogalapja arra, hogy e kérést ismét megtagadja.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a 2019 decemberében tartott nagy-britanniai parlamenti választás után szólította fel először hivatalosan Londont annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról.
Boris Johnson brit miniszterelnök azonban akkor ezt határozottan elvetette, mégpedig azzal az érvvel, hogy Nicola Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól.
A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.
A tavalyelőtti országos választáson a brit EU-tagság megszűnését határozottan elvető Skót Nemzeti Párt a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárommal emelkedett. Az előrejelzések szerint az SNP a májusi skóciai parlamenti választást is jelentős fölénnyel megnyerheti.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az EU-ból. A skót miniszterelnök azt is több nyilatkozatában kijelentette, hogy meggyőződése szerint Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszakerülhetne az Európai Unióba.
A Skót Nemzeti Párt vasárnap közzétett tervezete leszögezi, hogy az újabb skóciai függetlenségi népszavazást a koronavírus-járvány után, a skót parlament által kijelölt időpontban kell megtartani. Az SNP a dokumentumban azt is kiemeli, hogy véleménye szerint az újabb referendumot a következő skóciai parlamenti időszak korai szakaszában kell megrendezni.
Mint hangsúlyozzák: az SNP választási eredményeinek tükrében fenntarthatatlan helyzet alakulna ki, ha a brit kormány elutasítaná azt a kérést, hogy az újabb függetlenségi népszavazás törvényi kereteinek megteremtése a skót parlament hatáskörébe kerüljön.
Maguk a skótok is a függetlenségre szavaznának
A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy Skóciában többségben vannak a függetlenség hívei. A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap megbízásából az Egyesült Királyság mind a négy országában elvégzett közvélemény-kutatási sorozat szerint egy újabb népszavazás esetén a skótok 52 százaléka szavazna a függetlenségre.
Ugyanez a felmérés kimutatta azt is, hogy Észak-Írországban a választók 51 százaléka szintén referendumot szeretne, és 42 százalékuk arra voksolna, hogy a tartomány egyesüljön az Ír Köztársasággal. A megkérdettek 47 százaléka az Egyesült Királyságban maradna, de a 45 év alatti észak-írországi korosztály 47 százaléka az ír egyesítést pártolná. A brit EU-tagságról rendezett 2016-os népszavazáson az észak-írországi választók 55 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de azzal együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
„Európa, Skócia hamarosan visszatér. Hagyjátok nyitva az ajtót” – írta Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a Twitteren, miután véget ért a hivatalos brexitet követő átmeneti idő, és az Egyesült Királyság gyakorlatilag is kilépett az Európai Unióból.
Az ígérethez Sturgeon azt a képet mellékelte, amely az Európai Bizottság épületéről készült, mikor a skót kormánypárt a homlokzatára vetíttette a szívvel összekapcsolt „Europe” és „Scotland” szavakat.
A skót szavazók többsége a kilépés ellen voksolt a brexit-népszavazáson, a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) álláspontja szerint a londoni központi kormány akarata ellenére vitte ki Skóciát az EU-ból. A skót függetlenségről tartott népszavazáson (még a brexitnépszavazás előtt) a skótok szűk többsége arra voksolt, hogy az ország az Egyesült Királyság része maradjon. Az SNP és Sturgeon új függetlenségi referendum kiírását akarják elérni, de London ez elől elzárkózott.
A skótok azt is nehezményezik, hogy állításuk szerint a brit tárgyalócsapat meg sem kísérelt külön feltételeket kialkudni a brexit utánra Skóciának, holott mind Észak-Írországra, mind Gibraltárra külön szabályokat alkudtak ki.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
A hétvégén tartják a skót autonóm kormányzatot adó Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kongresszusát, ahol ismét felmerült az Egyesült Királyságból történő kiválás lehetősége, írja a BBC.
Nicola Sturgeon, Skócia Első Minisztere és az SNP vezére nem hajlandó kizárni, hogy akár már 2021-ben újabb népszavazást rendezzenek a függetlenségről.
Nem olyan régen, legutóbb 2014-ben szavaztatták meg a skótokat és akkor a lakosok 55 százalékos többsége elutasította, hogy kiváljanak az Egyesült Királyságból.
De a kérdést nem sikerült tartósan rendezni. A függetlenség, az „indyref2″ ( ~”fügiszavi2”, azaz Függetlenségi Népszavazás2) az elmúlt években vezető téma volt a skót politikában.
A skót függetlenség kérdése elég hamar újra terítékre került a népszavazás után is. A 2016-os brexit népszavazáson a skótok 62%-a az Európai Unióban való maradásra voksolt. De, mivel jóval kevesebben vannak, mint az angolok, az országos eredmény 52% kontra 48% lett a brexit-pártiak javára.
Egy nappal a szavazás után Nicola Sturgeon „demokratikus botránynak” nevezte a történteket és azt mondta: „nagyon valószínűvé vált” egy újabb függetlenségi népszavazás.
Sturgeon többször megjegyezte, hogy a londoni központi kormány „akarata ellenére rángatná ki Skóciát az EU-ból”. Ez egyébként így is történt, a skót országrész a többiekkel együtt távozott az év elején az EU-ból.
Bár a skót parlament 2017. márciusában megszavazta, hogy hatalmában áll megrendezni az indyref2-t, Theresa May akkori brit miniszterelnök úgy fogalmazott „most nincs itt az ideje”.
Az edinburgh-i SNP-kormányzat egyezségre akart jutni Londonnal a népszavazás logisztikájáról, ahogy az megtörtént 2014-ben. De patthelyzet alakult ki, majd 2017-ben országos választást rendeztek az Egyesült Királyságban, mely során az SNP 21 parlamenti helyet vesztett a westminsteri parlamentben. Sturgeon így egy időre jegelte a tervet.
Az SNP a májusi skót választásokra készülve szerepeltetni fogja a programjában, hogy a skót parlamentnek joga legyen kiírni a népszavazást. A felmérésekből úgy tűnik, hogy az SNP kényelmesen megnyeri a májusi választásokat.
Még ha nem is szereznének többséget, a függetlenség-párti Zöldek támogatásával át tudnák vinni a döntést a törvényhozáson. Nicola Sturgeon ezzel jelezhetné a brit miniszterelnöknek, hogy megvan a mandátuma a népszavazás megrendezésére.
A skóciai közvéleménykutatások közben arra utalnak, hogy az elmúlt hónapokban további híveket szerzett a függetlenségpárti tábor. Augusztus óta most tűnik először stabilan állandónaak a kilépéspártiak többsége.
A brit rendszerben az egészségügy legtöbb fontos döntése a regionális hatáskörébe tartozik. Így a skót kormány sokkal fontosabbá vált az emberek életében, hiszen szó szerint élet-halál kérdésében döntenek.
A kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) jelen állás szerint elsöprő győzelemre számíthat a jövő évi választásokon – írja a Mandiner.
A skótok többsége támogatná az elszakadást az Egyesült Királyságtól – derül ki a legnagyobb brit közvélemény-kutató intézet, a YouGov friss felmérésének szerdán közzétett eredményeiből. A The Times című lap számára készített felmérés szerint egy népszavazáson Skócia lakosságának 53 százaléka szavazna a függetlenségre, ez 2 százalékpontos növekedést jelent a januári adatokhoz képest. A közvélemény-kutatás bátorítólag hathat azokra, akik újabb referendumot sürgetnek, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. A skót függetlenségről 2014-ben már tartottak egy népszavazást, amelyen 55:45 arányban a maradás támogatói kerültek többségbe.
A YouGov arról számolt be, hogy a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) jelen állás szerint elsöprő győzelemre számíthat a jövő évi választásokon. A párt támogatottságának erősödése a jelek szerint részben annak köszönhető, hogy sokak szerint Skóciában jobban kezelték a koronavírus-válságot, mint Angliában.
A válaszadók 72 százaléka elégedett Nicola Sturgeon skót miniszterelnök munkájával, míg Boris Johnson brit kormányfő esetében az a szám mindössze 20 százalék.
Az elmúlt héten a
skótok engedélyezték, hogy a menedékjoggal rendelkező bevándorlók is
beleszóljanak a belpolitikába, függetlenül attól, hogy van-e állampolgárságuk
vagy letelepedési engedélyük.
Februárban a skót parlament elfogadott egy javaslatot, amely
új fejezetet nyitott az Európát sújtó migrációs válság immáron több, mint öt
éves történelmében. Ők az elsők ugyanis, akik addig mentek az illegális
bevándorlók felkarolásában, hogy már szavazati jogot is adnak nekik. A
migránsoknak nincs szüksége állampolgárságra, csak egy letelepedési engedélyre,
és máris az urnákhoz járulhatnak. A bevándorlók nemcsak a helyi szintű
választásokba szólhatnak bele, hanem lehetőséget kaptak arra is, hogy
országosan (itt a skót törvényhozásra kell gondolni) is leadhassák voksaikat,
még akkor is, ha nincsenek tisztában azzal, hogy, kik is a jelöltek.
A skót kormány már 2018-ban felvetette, hogy meg kellene
reformálni a választási rendszert; erre került pont az előző hónapban. A most
elfogadott változtatáshoz a Skót Menekültügyi Tanács nevű szervezet lobbizott
leginkább.
Skócia egy befogadó ország, ahol mindenkit egyenlően
kezelünk függetlenül attól, honnan jött, ezért kell mindenki számára szavazati
jog – közölte Lorna Gledhill, a nyíltan bevándorláspárti szervezet képviselője.
Alig egy héttel azután, hogy a skót parlament megszavazta a
szavazati jogról szóló javaslatot, egy skót portál arról írt a helyi
statisztikai hivatal adataira hivatkozva, hogy egyre többen vannak olyanok,
akik a Brit-sziget északi részében telepednének le. A jelentések szerint
jelenleg 373 ezer olyan ember él Skóciában, akiknek nincsenek skót felmenői és
csak a jobb élet reményében költöztek oda – nagy részük lengyel munkavállaló
vagy délkelet-ázsiai állampolgár; utóbbi régióból több mint 110 ezren mentek
Skóciába.
