Az osztrák konzervatív kancellár ellenzi, hogy több Afganisztánból érkező migránst fogadjanak be országába most, hogy a közép-ázsiai országban a radikális tálibok átvették a hatalmat – derült ki a politikus Puls 24 tévécsatornának adott, vasárnap adásba kerülő interjújából, amelyből részleteket hoztak nyilvánosságra.
Ausztria a 2015–2016-os európai migrációs válság idején lakossága több mint egy százalékának megfelelő számú menedékkérőt fogadott.
Kurz karrierjét a bevándorlással szembeni kemény fellépésre építette, 2017 óta minden parlamenti választást megnyert – írta a Reuters hírügynökség az interjút ismertető anyagában. Miközben az Európai Unió azon töri a fejét, hogy mit kezdjen azokkal az afgánokkal, akik az elmúlt 20 évben segítették tevékenységét, Kurz azt mondta, hogy az Ausztriába jövetel nem lehet választási lehetőség.
Egyértelműen ellenzem, hogy most önként több embert fogadjunk be, és ez nem fog megtörténni a kancellárságom idején – hangoztatta Kurz az interjúban.
Ausztriában több mint negyvenezer afgán migráns él, ami a második legnagyobb szám Európában Németország után, ahol 148 ezren vannak – derül ki az ENSZ 2020-ra vonatkozó adataiból. Ausztria lakossága kilencszer kisebb, mint Németországé. Ausztria emellett semleges ország, és nem tagja a NATO-nak. Csak nagyon kisszámú katonát küldött Afganisztánba.
A NATO honlapja szerint 16 katonát vezényelt az afgán biztonsági erők kiképzésére és tanácsadására irányuló Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű művelet keretében – emlékeztetett a Reuters.
Kurz az országukból menekülő afgánokról szólva kijelentette: Nem az a véleményem, hogy több embert kellene befogadnunk. Épp ellenkezőleg – tette hozzá a már az országban tartózkodó afgán migránsokra utalva. Úgy vélekedett, hogy az Afganisztánból menekülő embereknek a régióban kellene maradniuk, hozzátéve, hogy a szomszédos Türkmenisztán és Üzbegisztán csak 14, illetve 13 afgán migránst fogadott be, ami megegyezik az ENSZ által közzétett adatokkal.
Racist signboards have been erected in many locations close to mosques in the Austrian capital Vienna, sparking criticism from the Muslim community https://t.co/d93c65mhQx
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Bizalmatlansági indítványt kezdeményezett hétfőn az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) Sebastian Kurz kancellár (Osztrák Néppárt, FPÖ) ellen, melyhez a parlament rendkívüli ülésén a többség nem csatlakozott. Mivel az indítványt a többi ellenzéki párt sem támogatta, szavazásra nem került sor.
A bizalmatlansági indítvány alapját a múlt héten a kancellár ellen az osztrák gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) által megindított vizsgálat képezte, mely vizsgálat az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a szintén ellenzéki Liberális Fórum (NEOS) feljelentése nyomán indult el. A nyomozás azt hivatott felderíteni, hogy a kancellár valóban tett-e hamis tanúvallomást az úgynevezett Ibiza-botrány feltárásával megbízott parlamenti bizottság előtt.
Kurz már az ügy kirobbanásának napján, múlt szerdán – és azóta többször is – elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja elmarasztalását az ügyben. Hangsúlyozta: mindig ügyelt arra, hogy az igazsághoz hűen válaszoljon a parlamenti bizottság kérdéseire. Egyúttal kritikával illette az utóbbi időben szerinte mélypontra süllyedt ellenzéki politikai közbeszédet, és kiemelte, a bizottságban egy cél vezérli az ellenzéki szónokokat: a másik rágalmazása, szavainak kiforgatása és politikai megsemmisítése.
Maga az Ibiza-vizsgálóbizottság feltételezett korrupciós ügyekre, így például pártadományok politikai döntésekre gyakorolt hatásaira próbál fényt deríteni, melyek Sebastian Kurz 2017 decembere és 2019 májusa között hivatalban volt néppárti-szabadságpárti koalíciós kormánya idejére nyúlnak vissza.
Az ellenzék által beterjesztett panasz szerint Kurz és kabinetfőnöke, Bernhard Bonelli a parlamenti bizottsági meghallgatáson tagadták, hogy háttéralkuk lettek volna a szintén a kancellár bizalmasának számító Thomas Schmid kinevezésekor az ÖBAG állami holding élére. A NEOS azt állítja beadványában, hogy az ügyészségnek rendelkezésre állnak azok a „csevegési naplók”, amelyek ennek ellenkezőjét bizonyítják.
Egyes – Kurztól, Schmidtől és Gernot Blümel akkori kancellária-, jelenlegi pénzügyminisztertől származó – üzenetek már korábban kiszivárogtak az osztrák sajtóban. Az üzenetváltás azt a benyomást kelti, hogy az ÖVP-ben már néhány hónappal a független ÖBAG Felügyelő Bizottság 2019 márciusi személyzeti döntését megelőzően biztosak voltak Schmid jövendőbeli szerepét illetően.
Az ügy pikantériája, hogy a kancellár elleni bizalmatlansági indítványt az FPÖ frakciója kezdeményezte, melyhez a másik két ellenzéki párt, az SPÖ és a NEOS sem csatlakozott, pedig eredetileg e két párt feljelentése nyomán indult el a Kurz elleni ügyészségi vizsgálat. Úgy vélik, meg kell várni, lesz-e vádemelés a kancellár ellen.
A közel háromórás tanácskozás során az ellenzéki pártok ugyan hevesen támadták a kancellárt, de az FPÖ bizalmatlansági indítványa nem talált támogatókra.
Racist signboards have been erected in many locations close to mosques in the Austrian capital Vienna, sparking criticism from the Muslim community https://t.co/d93c65mhQx
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Európai uniós csúcstalálkozó sürgős összehívását kérte öt EU-tagállam kormányfője egy szombaton nyilvánosságra hozott közös levélben, mert szerintük aránytalan a koronavírus elleni vakcina elosztása az uniós tagállamok között – számolt be a Magyar Nemzet az MTI-re hivatkozva.
Az EU-tagállamok állam- és kormányfői soron kívüli csúcstalálkozón vitassák meg az oltóanyag elosztásának kérdéskörét, hogy az átoltottság mértéke minden tagállamban elérje a második negyedév végére kitűzött célt – írta az öt ország, Ausztria, Csehország, Szlovénia, Bulgária és Lettország miniszterelnöke az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek címzett levélben. A levél szerint ha az EU nem változtat a vakcinaelosztás jelenlegi rendszerén, nyárra óriási aránytalanságok lesznek a tagállamok között az oltóanyaggal való ellátottságban.
Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken a nyilvánosság előtt panaszkodott amiatt, hogy egyes EU-tagállamok a gyógyszergyártókkal kötött titkos szerződések révén a többieknél lényegesen több vakcinához jutnak, pedig előzőleg a huszonhetek megállapodtak arról, hogy a lakosságszám arányában osztják szét az EU által lekötött és megrendelt, koronavírus elleni oltóanyagot.
Az osztrák kormányfő által példaként megnevezett Hollandia visszautasította a vádat: a holland kormány emlékeztetett arra, hogy az uniós megállapodás szerint ha az EU területére behozott vakcinamennyiség arányos elosztása után egyes tagállamok jelzik, hogy nem tudják vagy nem óhajtják felhasználni az éppen rendelkezésre álló készletet, akkor egy másik tagállam felhasználhatja az így felszabaduló mennyiséget. Hollandia nem szerzett be pótlólag oltóanyagot az EU által aláírt megállapodásokon kívül – közölték.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteki sajtótájékoztatóján adott hangot véleményének, amely szerint a koronavírus elleni oltóanyagok kiszállítása az egyes európai uniós országokba nem egyenlő mértékben történik, vagyis nem minden ország kapja meg lakosságarányosan a neki járó mennyiséget. Kurz – a magyar kormányhoz hasonlóan – a vakcinaszerződések átláthatóságát követeli.
– Az unió az összes tagállamnak egy közös beszerzési projekt keretén belül rendelte meg az oltóanyagokat júniusban, az utóbbi hetekben mégis azt látjuk, és csodálkozunk, hogyan lehetséges, hogy Dánia messze az uniós átlag felett jár a beadott oltások tekintetében, míg például Lettország pedig jócskán lemaradt – vetette fel Kurz, miután több uniós államfővel telefonon egyeztetett a témáról.
Hozzátette, először úgy vélte, talán az adott országok jó, illetve rossz oltási stratégiája lehet ennek az oka, de mostanra kiderült, hogy ez nem így van.
Kurz szerint vannak titkos megállapodások – Kijelenthető, hogy az unióban – ellentétben az állam-, illetve kormányfők által elfogadott tervvel – nem lakosságarányosan történik a vakcinák kiszállítása – mondta Kurz. Példának okáért említette, hogy Málta háromszor annyi adagot kap, mint Bulgária, Hollandia kétszer annyit, mint Horvátország. Ausztria a középmezőnyben van, ami a tagországoknak járó igazságos vakcinaelosztást illeti, az ország eddig 1,2 millió adagot kapott, ami körülbelül megfelel az unióba eddig beérkezett oltóanyagok lakosságarányos eloszlásának.
Kurz kiemelte, hogy szemrehányása nem az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és nem az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek szól, hanem „sokkal inkább annak az irányító testületnek, ahol a konkrét elosztás történik”.
Bizonyára voltak, vannak egyedi megállapodások ezen a platformon belül a gyógyszergyártó cégek és egyes országok között, de ezek titkosak – tette hozzá.
– Egyértelmű, hogy egyes országok túl sok, míg mások túl kevés oltóanyagot kaptak, és még ha Ausztriát eddig nem is érte kár, ez ellentmond a tagállami vezetők megállapodásának, és nem tesz jót Európának – hangsúlyozta. Ezért szerinte mindenképp tisztázni kell, hogy alakulhatott ki ez a helyzet, átláthatóvá kell tenni a szerződéseket, és ki kell egyenlíteni a tagországok között jelenleg fennálló egyenlőtlenségeket a vakcinaelosztás tekintetében.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Ausztria miért olt továbbra is az AstraZeneca vakcinájával, míg egyes északi uniós államok felfüggesztették az ezzel az oltóanyaggal való immunizálást, a kancellár azt mondta: „A döntést komoly, széles körű szakértői grémium hozta meg, és az eredmény, hogy nincs ok-okozati összefüggés az AstraZeneca védőoltás és a haláleset, illetve a megbetegedések között. Ezt a döntést elfogadom, és nincs okom kétségbe vonni.”
Ausztriában eddig közel egymillióan kapták meg eddig a koronavírus elleni védőoltást, közülük több mint 660 ezren az első adagot, míg mintegy 260 ezren mindkettőt. A csütörtöki napon oltási rekord született, 38 435 embert immunizáltak országszerte. Az ezen a héten beérkezett, és a közeljövőben várható újabb szállítmányok arra engedik következtetni az illetékes egészségügyi hatóságot, hogy ez a napi oltásmennyiség a jövőben is tartható lesz.
Az elmúlt 24 órában 3126 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 488 042 pozitív esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 1609, az intenzív kezelésre szorulók 348-an vannak. A betegség szövődményeibe az elmúlt napon 33-an haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 8831-re emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 453 078.
[type] => post
[excerpt] => Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteki sajtótájékoztatóján adott hangot véleményének, amely szerint a koronavírus elleni oltóanyagok kiszállítása az egyes európai uniós országokba nem egyenlő mértékben történik, vagyis nem minden ország kapja me...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1615627980
[modified] => 1615659387
)
[title] => Sebastian Kurz szerint csalnak a vakcinákkal Brüsszelben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=20010&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 20010
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 20012
[image] => Array
(
[id] => 20012
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kurcz.jpg
[original_lng] => 279864
[original_w] => 1508
[original_h] => 897
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kurcz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kurcz-300x178.jpg
[width] => 300
[height] => 178
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kurcz-768x457.jpg
[width] => 768
[height] => 457
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kurcz-1024x609.jpg
[width] => 1024
[height] => 609
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kurcz.jpg
[width] => 1508
[height] => 897
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kurcz.jpg
[width] => 1508
[height] => 897
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/kurcz.jpg
[width] => 1508
[height] => 897
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1615652188:5
[_thumbnail_id] => 20012
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2903
[_oembed_e5edc81bdd6c8bd7293906e09c419322] =>
[_oembed_time_e5edc81bdd6c8bd7293906e09c419322] => 1615581523
[_oembed_cca3200ebc88a5026a1542cb52b5d8ca] =>
Racist signboards have been erected in many locations close to mosques in the Austrian capital Vienna, sparking criticism from the Muslim community https://t.co/d93c65mhQx
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Sebastian Kurz osztrák kancellár vasárnap bekérette Ozan Ceyhun török nagykövetet, a Bécs 10. kerületében több napon át tartó zavargások miatt. A diplomatának hétfőn a külügyminisztériumban kellett megjelennie – adta hírül az MTI.
Kurz kijelentette: nem fogják megengedni, hogy a törökországi konfliktusok átterjedjenek Ausztriára, és az osztrák városok utcáin erőszakos cselekményekre kerüljön sor. A kancellár „zéró toleranciát” hirdetett az erőszak ellen, és elrendelte, hogy Bécs „neuralgikus” pontjain, valamint más városokban is erősítsék meg a rendőri jelenlétet. A tüntetések miatt több száz rendőr, a rendőrség WEGA elnevezésű különleges egysége és egy helikopter is napok óta készenlétben van.
A rendbontások szerdán kezdődtek az osztrák fővárosban, amikor a kurdok a nők elleni erőszak ellen szerveztek tüntetést. Jobboldali szélsőséges törökök egy csoportja, köztük a Szürke Farkasok (Graue Wölfe) elnevezésű szervezet tagjai azonban rátámadtak a felvonulókra.
Egy nappal később megismétlődtek a zavargások; több száz török „Allahu Akbar”-kiáltásokkal támadt rá újból a tüntető kurd aktivistákra és a rendőrökre is, kövekkel, üvegekkel és petárdákkal dobálva meg őket. Két rendőr megsérült, egy rendőrkutyát pedig egy vasbetondarabbal találtak el. Több embert őrizetbe vettek, és 34 esetben tettek feljelentést.
Pénteken a kurdok, illetve baloldali aktivisták, köztük az Antifa elnevezésű baloldali mozgalom, valamint a YPJ elnevezésű szíriai kurd fegyveres női csoport, összesen 500 fő vett részt az újabb demonstráción; a menet a bécsi főpályaudvar (Wien Hauptbahnhof) irányába vonult, amikor a törökök ismét rájuk támadtak. Ismét kövek, petárdák repültek a levegőben. Egy robbanó petárda több rendőrt megsértett, az egyik egyenruhás vállát pedig egy üveggel találták el. Az akció során három embert vettek őrizetbe.
Szombaton a kurdok és baloldali aktivisták újabb felvonulást tartottak, az Antifa elnevezésű baloldali mozgalom ezúttal a Twitteren arra szólított fel, hogy tüntessenek a török nacionalista, valamint iszlám csoportok agresszív fellépése ellen. A megmozduláson fokozott rendőri jelenlétet rendeltek el, így nem történt újabb incidens.
Ozan Ceyhun török nagykövetet május végén Susanne Raab néppárti integrációs miniszter is bekérette, amiért a diplomata Bécsben a Ramadan záró rendezvényén „egoistának” nevezte a karácsonyt. A nagykövet azóta bocsánatot kért a történtek miatt.
Nem szabad hagyni,
hogy az Európai Unió (EU) keleti tagállamai másodosztályú tagoknak érezzék
magukat – hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken az 56.
Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC).
Kiemelte, hogy az EU alapvető értékei nem képezhetik vita
tárgyát, és gondoskodni kell érvényesítésükről, de nagyon határozottan el kell
választani az alapértékek körüli ügyeket minden egyéb vitától, és nem szabad
hagyni, hogy a kelet-európai tagországok másod-, vagy harmadosztályúnak érezzék
magukat, mert így veszélybe kerül a közösség egysége.
Arról is szólt, hogy az EU-nak a jogállamiság és a
demokrácia mellett a jólét és a gazdasági versenyképesség megőrzésére is
ügyelnie kell, hogy különben népszerűvé válnak „kevésbé demokratikus”
rendszerek.
Mint mondta, az EU-nak és az egész Nyugatnak vigyáznia kell,
mert vannak más alapokon nyugvó, ám igen sikeres rendszerek. Példaként
említette Kínát, kiemelve: világszerte elismeréssel tekintenek az ázsiai
országra a többi között annak hatására, hogy tíz nap alatt egy teljes kórházat
felépítettek a koronavírussal fertőzött betegeknek.
