A napokban Recep Tayyip Edogan török elnök „terroristáknak” nevezte az Isztambulban tiltakozó diákokat, akik az Oszmán Birodalom egykori fővárosának legrangosabb Bogazici Egyetem rektori kinevezése ellen tiltakoznak, és megígérte, hogy elnyomja a tüntetéseket, közölte az ABC News.
A Bogazici Egyetem hallgatói és oktatói hetek óta tiltakoznak Recep Epdogan elnök ez év január 1-jei kinevezése ellen, amikor is a rektori posztra Melih Bulu akadémikust nevezte ki, aki korábban az Igazságosság és Fejlődés párt színeiben indult a parlamenti választásokon. Többek között felszólították Melih Bulut, hogy mondjon le, és engedélyezze az egyetem számára az rektor megválasztását, kijelentve, hogy ez a kinevezés a szabadságjog megsértése. A tüntetések során már több tucat diákot vettek őrizetbe, és néhányuknál házkutatást is tartottak.
„Én ezeket a fiatalokat terrorista csoportok tagjainak ismerem el, akik hazánk nemzeti és erkölcsi értékeit ássák alá” – hangsúlyozta Erdogan elnök a kormánypárt tagjaihoz intézett videoüzenetében. A tüntetőkhöz fordulva megkérdezte: „Önök diákok… vagy terroristák, akik megpróbálnak bejutni az rektor irodájába és elfoglalni azt?”
Recep Tayyip Erdogan továbbá kijelentette, hogy kormánya nem engedi meg, hogy 2013-hoz hasonló tömeges kormányellenes tüntetések söpörjenek végig Törökországon. Akkor a tiltakozásokat az Isztambul főtere, a Taksim szomszédságában lévő Gezi park építésének terve váltotta ki.
„Ez az ország nem lesz olyan ország, amelyet terroristák uralnak. Ezt soha nem engedjük meg – jegyezte meg a török elnök. – Az olyan események, mint a Gezi, nem fognak megismétlődni ebben az országban.”
A feszültség azután fokozódott, miután a diákok egy csoportját letartóztatták a Bogazici Egyetemen kiállított plakát miatt, melyen a mekkai Kába szentély egy szivárványos, LMBT zászlóval volt látható. A diákokat hétvégén letartóztatták gyűlöletkeltés és vallási értékek megsértése vádjával.
Több mint 250 tüntetőt vettek őrizetbe hétfőn és kedden Isztambulban a rendőrséggel történt összecsapások során. Közel 70 embert vettek őrizetbe kedden az ország fővárosában, Ankarában a bogazici hallgatók támogatására szervezett demonstráció során.
Ezek után Erdogan elnök kijelentette, hogy az LMBT-értékeknek „nincs helye” Törökország jövőjében.
És közben szerdán Melih Bulu, a Bogazici rektora bejelentette a helyi újságíróknak, hogy nem áll szándékában elhagyni a Boszporusz Egyetem vezetői posztját. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy az a célja, hogy a Bogazici bekerüljön a világ 100 legjobb egyeteme közé.
A török államfő szombaton felmentette tisztségéből a központi bank elnökét.
Murat Uysalnak azután kell távoznia, hogy a török líra az év eleje óta elvesztette értékének majdnem harmadát; pénteken újabb történelmi mélypontra gyengült a dollárral szemben. Az éves infláció 12 százalékhoz közelít, és az ország devizatartalékai jelentősen csökkentek.
A most távozó szakembert 2019 júliusában nevezték ki a török jegybank élére, miután elődje ellenállt annak a kormányzati törekvésnek, hogy az alapkamat leszállításával próbálják fellendíteni a gazdasági növekedést. Szeptemberben meglepte a piacokat a török jegybank azzal, hogy 2018 óta először kamatemelést hajtott végre, mindjárt 200 bázisponttal, 10,25 százalékra növelve az irányadó rátát.
A központi bank új elnöke Naci Aqbal lesz, aki eddig Recep Tayyip Erdogan török elnök hivatalában foglalkozott költségvetési ügyekkel. Korábban, 2015 és 2018 között pénzügyminiszter volt. Jelenleg Erdogan elnök veje, Berat Albayrak a pénzügyminiszter, aki az államfővel együtt rendszeresen külföldi hatalmakat hibáztat a török gazdaság bajaiért.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn arra szólította fel Örményországot, hogy azonnal hagyja el a „megszállt azeri területeket”, a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régiót, ahol vasárnap óta nehézfegyverek bevetésével folynak a harcok az azeri és az örmény erők között.
Erdogan egy isztambuli konferencián felszólalva úgy vélte, hogy Jereván ezen lépésével a térség újból békére találna. A török államfő közölte: országa „továbbra is minden lehetőségével és teljes szívével kiáll a baráti és testvéri Azerbajdzsán mellett”. Majd aláhúzta, hogy immár eljött az ideje véget vetni annak a válságnak, amely Hegyi-Karabah örmény megszállásával kezdődött.
Röviddel Erdogan előtt Hulusi Akar, a török védelmi tárca vezetője a minisztérium ankarai épületében arra is felszólította Örményországot, hogy azonnal állítsa le támadásait, valamint küldje vissza a „külföldről hozott zsoldosokat és terroristákat”.
Azerbajdzsánnak és Örményországnak, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, és elszakadt Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett fel a szakadárok ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, gyakran fegyveres konfliktusba keverednek egymással.
A harcok vasárnap robbantak ki ismét, és hétfőn is folytatódnak. A jereváni és a hegyi-karabahi hatóságok már vasárnap rendkívüli állapotot hirdettek és teljes katonai mozgósítást rendeltek el az országban. Ilham Alijev azeri elnök hétfőn reggel részleges mozgósítást rendelt el a helyzet súlyosbodása miatt. Az elnöki rendelet értelmében behívják katonai szolgálatra a hadköteleseket.
The scenes from Armenia's parliament today, after the opposition began throwing water bottles at the podium. Government MPs happily joined in afterwards and taunted and mocked them in their own turn. What a disgrace as the country is supposed to be turning a new page. https://t.co/mLTtPo66d8
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Recep Tayyip Erdogan
török elnök pénteken telefonon a 2016-os EU-török migrációs megállapodás
felülvizsgálatát kérte Angela Merkel német kancellártól, miután az abban
foglaltak szerinte nem működnek – közölte a török elnöki hivatal kommunikációs
igazgatósága.
Erdogan a török-görög határon tapasztalható humanitárius
helyzettel kapcsolatban azt mondta Merkelnek: „azzal, hogy Athén jelezte, nem
veszi figyelembe az Európai Unió alapító szerződését és a genfi egyezményt,
nyíltan megsérti a nemzetközi jogot és az unió alapító szerződésébe foglalt
értékeket”.
Brüsszel és Ankara 2016. március 18-án arról állapodott meg,
hogy Törökország feltartóztatja a migránsokat és visszafogadja az Európai
Uniótól azokat, akik illegálisan érkeztek valamelyik görög szigetre, a
visszaküldöttekért cserében az EU – egy először 72 ezres kontingens erejéig – legálisan
átvesz Ankarától szíriaiakat, mindezért pedig hatmilliárd euróval támogatja a
törökországi menekültek ellátását.
Az egyezmény aláírását követően jelentősen csökkent a
Görögországba érkező migránsok száma.
A török bevándorlási hivatal adatai szerint ugyanakkor az
Európai Unió 2020. január 27-el bezárólag 25 ezer 951 szíriait vett át
Ankarától, ebből a legtöbbet Németország, 9322 embert. Mindeközben Törökország
2093 illegális bevándorlót fogadott vissza a görög szigetekről, köztük 404
szíriait.
A pénzügyi segítséggel kapcsolatban az Európai Bizottság
tavaly december 10-ei sajtóközleményében arról számolt be, hogy átutalta az
előirányzott 6 milliárd eurót a törökországi menekültek támogatására. A török
vezetés ezzel szemben azt állítja, hogy az érintett civil szervezetek még az
összeg felét, tehát az első hárommilliárd eurós részletet sem kapták meg.
Ankara egy héttel ezelőtt, február 28-án jelentette be, hogy
a török hatóságok már nem tartóztatják fel azokat a migránsokat, akik
Törökország területéről az Európai Unióba kívánnak menni. Görögország a lépésre
válaszul megerősítette keleti határai védelmét, aminek következtében több mint
tízezer migráns torlódott fel a két ország szárazföldi határa mentén. A görög
határrendészet egyebek mellett könnygáz bevetésével igyekszik megakadályozni a
migránsok átjutását. Athén az uniótól is támogatást vár a helyzet rendezésére.
Az EU-tagállamok belügyminisztereinek szerdai rendkívüli ülésén megszavazták,
hogy 350 millió euró azonnali támogatást – valamint szükség esetén újabb 350
millió eurót – nyújtanak Görögországnak a határvédelem biztosítására.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
I thank my friend Mr. President of ?? @RTErdogan and the people of ?? for their strong support. The ban on the passage of ?? warships to the Black Sea and significant military and humanitarian support for ?? are extremely important today. The people of ?? will never forget that!
Question to "peacekeepers". Want to negotiate? The algorithm is simple. 1. See photos/videos from mass burials. 2. Offer Kremlin to withdraw military from the sovereign territory of ??. 3. Form a tribunal and demand the extradition of ?? war criminals. Less fantasy, more reality.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
We are grateful for the active role of the @UN and our Turkish allies in facilitating Russia’s return to the Black Sea Grain Initiative. We urge all parties to renew the Initiative. Failure to do so would hurt the world’s most vulnerable.
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
Recep Tayyip Erdogan török államfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott péntek esti telefonbeszélgetése során a szíriai ellenzéki milíciák idlíbi területei ellen nyomuló damaszkuszi kormányerők feltartóztatásának szükségességét hangsúlyozta – közölte a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága.
Erdogan aláhúzta: Idlíb tartomány számára a megoldást a 2018-ban Szocsiban aláírt török-orosz memorandum teljes körű végrehajtása jelenti. A török államfő egyúttal a humanitárius krízis megfékezésének jelentőségét is nyomatékosította orosz hivatali kollégájának, miután az ENSZ becslése szerint december eleje óta több mint 900 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására a harcok dúlta Idlíbben.
A török közleményben az is olvasható, hogy Erdogan és Putyin elkötelezettségét fejezte ki az összes korábbi megállapodás mellett. A két ország ellentétes oldalon áll a szíriai polgárháborúban, Ankara a mérsékelt ellenzéki fegyvereseket, Moszkva a damaszkuszi csapatokat pártolja.
A pénteki telefonbeszélgetésben a líbiai konfliktusról is szó esett, ahol a török és az orosz érdekek szintén eltérőek.
A két vezető egyeztetése nagyjából egy órán át tartott. Idlíb és környéke évek óta a felkelők utolsó bástyájának számít Szíriában.
A térséget a Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, továbbá más kisebb iszlamista milíciák, illetve a török támogatást élvező, mérsékelt lázadócsoportok tartják ellenőrzésük alatt.
Törökország és Oroszország 2018 szeptemberében abban állapodott meg, hogy egy 15-20 kilométer széles sávban demilitarizált ütközőövezetet hoznak létre a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó demarkációs vonalon. A cél az volt, hogy elejét vegyék a damaszkuszi vezetés akkoriban tervezett nagyszabású offenzívájának, a felek pedig megfigyelőállásokat alakítottak ki a zóna mentén. Az egyezményt a szélsőségesek nem tartották be, nem voltak hajlandóak kivonulni a területről.
A szíriai kormánycsapatok és a szövetséges orosz légierő végül 2019 áprilisában átfogó műveleteket indított Idlíb visszaszerzésére és az általuk kivétel nélkül terroristának tekintett lázadók felszámolására. Ankara úgy tartja, hogy Damaszkusz megsértette a szocsi megállapodást.
Ráadásul az utóbbi hetekben Damaszkusz erői a török hadsereggel is többször heves összecsapásokba keveredtek, és több török megfigyelőpont is a rezsim gyűrűjébe került.
Erdogan ezért a közelmúltban arra szólította fel a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű csapatokat, hogy még februárban vonuljanak vissza a 2018-as demarkációs vonal mögé, amely a szocsi megállapodásban szerepel, különben országa katonai művelet keretében szorítja vissza őket. A török államfő most szerdán viszont már azzal fenyegetett, hogy „küszöbön áll” a beavatkozás.
Az elmúlt két hétben török és orosz illetékesek számos tárgyalást folytattak az idlíbi helyzet csillapításának érdekében, de a török vezetés az egyezkedések eredményével nem volt elégedett. Ankara azért ellenzi Damaszkusz idlíbi offenzíváját, mert attól tart, hogy újabb menekülthullám indul meg Törökország felé. A szíriai tartomány mintegy 130 kilométer hosszan közvetlenül határos a dél-törökországi Hatay tartománnyal.
Який урок із зернової «османської дипломатії» варто винести західним лідерам? Шантажист із російським корінням завжди поступається тим, хто сильніший та вміє чітко аргументувати непохитну позицію. Шлях до «вмиротворення» агресора лежить лише через розумну демонстрацію сили.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
During her visit to Syria's Damascus, German foreign minister Annalena Baerbock did not receive a handshake from de facto leader Ahmad al-Sharaa: "Even when I arrived, it was clear to me that there would obviously be no ordinary handshakes here." pic.twitter.com/42a2lRL5AY
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Törökország támogatja Ukrajna területi egységét és továbbra sem ismeri el a Krím félsziget Oroszország általi törvénytelen elcsatolását – szögezte le Recep Tayyip Erdogan török államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel hétfőn Kijevben tartott közös sajtótájékoztatójukon.
Az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a két államfő jelenlétében megtartott török-ukrán stratégiai tanács ülésén több kétoldalú dokumentumot írtak alá, köztük egy katonai-pénzügyi együttműködésről szóló megállapodást.
Erdogan bejelentette továbbá, hogy Ankara kész mintegy ötszáz krími tatár család számára finanszírozni lakásépítést Ukrajnában.
Zelenszkij a maga részéről közölte: Ukrajna számít Törökország segítségére a Krímben, illetve Oroszországban fogva tartott ukrán állampolgárságú politikai foglyok, beleértve krími tatárok kiszabadításában. Elmondta, hogy török hivatali partnere kérésére utasította az Ukrán Biztonsági Szolgálatot(SZBU), hogy „foglalkozzanak” azokkal az ukrajnai oktatási intézményekkel, amelyek kapcsolatban állnak a 2016-os törökországi katonai hatalomátvételi kísérletben való szerepjátszással megvádolt, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokkal.
Zelenzskij a megbeszélésükön jelezte a török elnöknek: Ukrajna érdekelt azerbajdzsáni gáz importálásában a Törökországon keresztül haladó TANAP gázvezetéken keresztül. Rámutatott arra, hogy Ukrajnának fontos kérdés az energiaellátási források diverzifikálása.
Az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a két államfő jelenlétében megtartott török-ukrán stratégiai tanács ülésén több kétoldalú dokumentumot írtak alá, köztük egy katonai-pénzügyi együttműködésről szóló megállapodást. Zelenszkij szavai szerint ennek az egyezségnek köszönhetően az ukrán hadsereg pénzügyi támogatást kap a török partnerektől. Az elnök hivatalon honlapján megjelent információ szerint Törökország 200 millió török lírát, azaz mintegy 36 millió dollárt különít el, amelyből török katonai, illetve úgynevezett kettős felhasználású termékeket kap Ukrajna. További részleteket a megállapodás tartalmáról egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint a látogatás keretében aláírtak egy általános kétoldalú együttműködési megállapodást is az védelmi szférát érintően. Andrij Zahorodnyuk védelmi miniszter szavai szerint az ukrán fél bízik abban, hogy a fekete-tengeri helyzetre vonatkozó információk cseréje útján közösen képesek növelni a régió biztonságát, továbbá NATO-programokban való közös részvétellel Ukrajna fejlesztheti légvédelmi képességeit.
Közben Tarasz Kacska, ukrán gazdaságfejlesztési miniszterhelyettes a Facebookon közölte, hogy Ukrajna és Törökország újabb tárgyalásokat kezdett a két ország közti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról, megújították javaslataikat és a nap folyamán memorandumot írnak alá a tárgyalások folytatásának részleteiről. A szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról a két ország 2011 óta folytat tárgyalásokat – emlékezetett az Interfax-Ukrajina.
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Am heutigen orthodoxen Osterfest denken wir besonders an die vielen orthodoxen Christinnen und Christen in der Ukraine, die dieses Fest nicht im Kreis ihrer Familie, nicht in Frieden feiern können. Klar ist: Wir unterstützen die Ukraine – so lange wie nötig.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) May 5, 2024
