Abdel-Fattáh Burháni, Szudán katonai vezetője elutasított minden további politikai vitát a félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erőkkel (RSF) az al-Dzsazíra hírtévének nyilatkozva csütörtökön, a szudáni belharcok hatodik napján.
A több mint 330 halálos áldozatot követelő összecsapások szombati kezdete óta először megszólaló Burháni felszólította ellenlábasát, az országot vezető katonai tanács kettes számú vezetőjét, az RSF parancsnokát, Mohamed Hamdán Daglót, hogy hagyjon fel a hatalom megszerzésére irányuló erőfeszítéseivel, ellenkező esetben „katonailag fogja szétzúzni”.
Csütörtökön is folytak a harcok elsősorban a valaha szövetséges hadsereg és a félkatonai szervezet között Kartúmban és a nyugati országrészben lévő Dárfúr tartományban, de detonációkat lehetett hallani a fővárostól 350 kilométerre délre fekvő el-Obeidben is.
Az RSF támaszpontjait és lakott területeken elhelyezett hadállásait célba vevő légierő nem kíméli a kórházakat sem – közölték orvosok.
António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön háromnapos tűzszünetet javasolt az íd al-fitr iszlám böjttörő ünnep alkalmából, „hogy a harci övezetekben rekedt polgári lakosok orvosi ellátáshoz, élelmiszerhez és más alapvető cikkekhez juthassanak”.
Guterres újságírók előtt beszélt erről, miután virtuális tanácskozást tartott az Afrikai Unió, az Arab Liga és az Afrikai Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD), valamint más szervezetek vezetőivel.
Mohamed Hamdán Daglo, más néven Hemedti közölte, hogy kész betartani egy háromnapos tűzszünetet az íd al-fitr alkalmából, amely pénteken vagy szombaton kezdődne, Burháni tábornok szerint azonban „kizárólag katonai megoldás lehetséges”.
Burháni azzal vádolja Hemedtit, aki a múlt hétig a helyettese volt a két évvel korábbi puccs után megalakított katonai tanácsban, hogy meg akarja kaparintani a hatalmat. A két tábornok 2019-ben még közösen vett rész Omar el-Bésir diktátor uralmának megdöntésében. Köztük a konfliktust a polgári kormányzás visszaállítását célzó, nemzetközileg támogatott tervekkel kapcsolatos nézeteltérések, illetve a milícia reguláris hadseregbe való beolvasztásának terve körüli viták váltották ki.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint tíz- és húszezer közötti azoknak a száma – többségükben nők és gyermekek –, akik a harcok elől a szomszédos Csádba menekültek.
A 45 milliós Szudán lakosságának egynegyedét már a konfliktus előtt is éhínség fenyegette, de az ENSZ Élelmezési Világalapja szombaton leállította az egyik legnagyobb szabású misszióját, miután három segélymunkását megölték.
Az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön azt jelentette be, hogy az Egyesült Államok újabb katonákat küld Szudán térségébe arra az esetre, ha evakuálni kellene az amerikai nagykövetség dolgozóit. Az újabb erőt washingtoni jelzések szerint a Dzsibutiban lévő amerikai támaszponton vonultatják fel.
Puccskísérlettel vádolta meg Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök elődjét, Jair Bolsonarót helyi idő szerint csütörtökön, szerinte ugyanis Bolsonaro állt az ország kormányzati épületei ellen januárban végrehajtott támadás mögött.
„Teljes biztonsággal kijelenthetem: ez az állampolgár (Bolsonaro) puccsot készített elő” -jelentette ki Lula a RedeTV! nevű brazil televíziós csatornának adott interjújában, hozzátéve: nem hiszi, hogy Bolsonaro felhagyott ilyen irányú tevékenységével.
„Legyőztük Bolsonarót, de még nem győztük le a bolsonaróizmust” – fogalmazott Lula.
Január 8-án Bolsonaro több száz híve rohamozta meg Brazíliavárosban a kongresszus, a Planalto elnöki palota és a legfelsőbb bíróság épületét, áttörve a rendőrségi kordont.
A tavalyi elnökválasztáson Bolsonaro baloldali ellenlábasa, Luiz Inácio Lula da Silva aratott győzelmet. A volt elnök mindazonáltal nem ismerte el egyértelműen választási vereségét, és mandátuma lejártával Floridába távozott. Január végén a volt elnök turistavízumot is igényelt az országban.
Bolsonaro híveinek egy része elutasította Lula győzelmének elismerését azzal a nem bizonyított váddal, hogy az októberi elnökválasztást elcsalták.
Flavio Dino igazságügyi miniszter januárban azt ígérte, hogy szervezett bűnözés, államcsíny és a demokratikus jogrendszer megdöntésére tett erőszakos kísérlet miatt bíróság elé állítják a zavargások szervezőit és finanszírozóit.
A svéd kormány nem ad ki Törökországnak négy körözött személyt, aki állítólag kapcsolatba hozható a 2016-os hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett, Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokkal – jelentette csütörtökön a TT svéd hírügynökség.
A TT szerint a kiadatási kérelmeket Ankara még 2019-ben, illetve 2020-ban terjesztette elő még Svédország és Finnország, valamint Törökország háromoldalú megállapodása előtt, amely a két észak-európai ország NATO-csatlakozásával kapcsolatos török aggályokat volt hivatott orvosolni.
A svéd legfelsőbb bíróság tavaly nyáron döntött arról, hogy ezt a négy személyt nem adhatják ki, így a stockholmi vezetésnek nem maradt más választása, mint ezt a döntést követni – ismertette a TT.
A svéd külügyminisztérium egyelőre nem reagált az ügyben.
A török diplomácia december végén nagyon negatív fejleménynek minősítette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadatását, akit a török vezetés mások mellett felelőssé tett a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért, és szintén Gülen támogatójának tart.
A török külügyminisztériumba a nap folyamán bekérették Svédország ankarai nagykövetét amiatt, hogy egy stockholmi tüntetésen lábbal felfelé felakasztottak egy Recep Tayyip Erdogan török elnököt formázó bábut. A török kormányzati sajtóban megjelent felvételek szerint a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai tüntettek a stockholmi városháza előtt, de csak kevés embert látni a videón.
„Elvárjuk, hogy a történtek elkövetőit azonosítsák, lefolytassák a szükséges eljárásokat és Svédország megtartsa ígéreteit” – ismertette egy török diplomáciai forrás.
„A kormány védelmezi a politikai döntésekkel kapcsolatos nyílt vitát, de határozottan elhatárolódik a politikai élet szereplőivel szembeni fenyegetésektől és gyűlöletkeltéstől” – írta Tobias Billström svéd külügyminiszter mikroblogján.
Fahrettin Altun török elnöki szóvivő szerint „az, hogy PKK-terroristák kihívást intézhetnek Stockholm szívében a svéd kormányhoz, bizonyítéka annak, hogy a svéd hatóságok nem tettek megfelelő lépéseket a terrorizmussal szemben”.
Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés azzal indokolja húzódozását, hogy a két tagjelölt állam terrorszervezeteket támogat, mint például a PKK-t.
Június végén már megoldódni látszott a vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A svéd kormány nem ad ki Törökországnak négy körözött személyt, aki állítólag kapcsolatba hozható a 2016-os hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett, Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokkal – jelentette csütörtökön a TT svéd...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1673610600
[modified] => 1673567711
)
[title] => Svédország nem ad ki a törököknek négy körözött személyt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=67176&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67176
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 67177
[image] => Array
(
[id] => 67177
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo.webp
[original_lng] => 215924
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/svedorszag-torokorszag-zaszlo.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1673560512:5
[_thumbnail_id] => 67177
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2422
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5691dd2bde3669ecc7fc3caa2a030ac5] =>
Ніхто не зупинятиметься… поки росіяни не втечуть з України, не повернуть українцям вкрадені в них будинки та квартири в Криму, не видадуть авторів «СВО»/воєнних злочинців, не вивчать сенсу поняття «міжнародне право».
Ukrainians to practise flying Swedish Gripens, but there will be no supply. Pål Jonson, Minister of Defence of Sweden, has announced the training of several Ukrainian pilots on Swedish JAS 39 Gripen fighter jets in response to the Ukrainian side's request. pic.twitter.com/4zj7T4Ogp6
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
A szudáni szuverén tanács és a honvédség is a helyén maradt a katonai puccskísérletet követően. Abdel-Fattah Burhan, a tanács vezetője egy katonai bázison az ország egységének a megőrzésére biztatott:
„Nem fogjuk átadni az ország vezetését ismeretlen pártoknak vagy erőknek. Olyan nemzeti pártoknak akarjuk átadni a hatalmat, amely törődik a nép biztonságával, és azon fáradozik, hogy javítson az emberek életkörülményein. Bízunk abban, hogy végül egyesülnek a polgári és katonai erők, és egy olyan Szudánt építhetünk fel, amilyenről a gyerekeink álmodna, ahol szabadság, béke és valódi igazság van” – mondta a főtiszt.
A megkérdezett szudániak nem kérnek a katonai vezetésből. A puccsot pedig a menesztett elnök, Omar al-Basír számlájára írják. A katonaság két évvel ezelőtt vetett véget az autokrata vezető harmincéves hatalmának.
„Reggel a rádióból áradó katonai zenére ébredtünk. Meglepődtünk, hogy katonák akarták megszerezni a hatalmat, szudáni polgárként elutasítom az ilyesmit. Demokráciában akarunk élni, hogy az országban stabilitás legyen” – mondta Al-Tajib Abaidi.
„Ebben a gazdasági helyzetben és káoszban azt látni, hogy valaki egy törzs nevében megszerzi a hatalmat, a kormány meg semmire sem képes. Ilyenkor a polgárok tudják, bármi megtörténhet” – vélekedett egy férfi.
Helyi sajtóértesülések szerint szudáni nehézpáncélosok egy csoportja akarta megdönteni a hatalmat, de nem sikerült maguk mellé állítani sem a fegyveres erőket, sem a civileket.
