A nehéz politikai és gazdasági helyzetben az a legfontosabb, hogy megőrizzük az elmúlt tizenkét év nemzetpolitikai eredményeit – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton telefonon az MTI-nek.
Potápi Árpád János, aki részt vett a burgenlandi Felsőpulyán rendezett, XVI. Kufstein konferencián, hozzátette: az eredmények megőrzésére azért van szükség, hogy „a magyar közösségek identitását még jobban erősítsük”, és mindenki a szülőföldjén boldoguljon.
Azt mondta, a gazdasági nehézségek az ukrán–orosz háború és az arra adott európai válaszok, a szankciók miatt vannak. „Ez mindenkit érint, minket magyarokat még jobban, mert a nemzet egy része Kárpátalján él” – fogalmazott.
Hozzáfűzte: Szlovákia, Magyarország és Románia, „ahol tömegével élünk”, határos Ukrajnával, a recesszió pedig egész Európát érinti. „Nekünk arra kell keresnünk a választ, hogy ebben a helyzetben hogyan tudunk talpon maradni, és legkevésbé sérülni” – jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy a rendszerváltozás óta a Kufstein konferencia az egyik legfontosabb, határainkon kívül zajló, nemzetpolitikai tanácskozás; az eseményen részt vettek a nagyobb Kárpát-medencei magyar szervezetek képviselői, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének, Forró Krisztián, a szlovákiai Szövetség elnöke, valamint kárpátaljai, erdélyi, felvidéki, horvátországi, délvidéki pedagógusok és a nyugat-európai diaszpóra szervezeteinek képviselői. Jelen volt Páncél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke is.
A Kufstein konferenciát – amelynek elnevezése a rendezvény első helyszínére utal –, kétévente rendezik meg Ausztriában; idén 16. alkalommal az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége és a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület szervezésében szeptember 23. és 25. között bonyolítják le a burgenlandi városban.
A fejlődés érdekében nem azokra kell helyezni a hangsúlyt, akik elmentek, hanem azokra, akik a szülőföldjükön maradtak, és itt akarnak élni és boldogulni – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Kishegyesen, a XIX. Vajdasági Szabadegyetem megnyitóján.
A politikus a megnyitón, illetve a Kicsi a bors, de erős – Délvidék mint a Kárpát-medence erőforrása című kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: akkor kezdődött meg a fejlődés a határon túli területeken, amikor tudatosult a magyar közösségben, hogy azoknak a támogatása és fejlődése a fontos, akik megmaradtak a szülőföldjükön. Mint mondta, mára számos olyan kezdeményezés vált Kárpát-medencei szintűvé, amely a Vajdaságból indult el, például a kettős állampolgárságra vonatkozó kezdeményezés vagy a gazdaságfejlesztési program.
Potápi Árpád János arra is felhívta a figyelmet, hogy az a jó, ha egy magyar közösség maga akarja meghatározni a saját maga útirányát, és ehhez kér támogatást. Ám nem a támogatáson van a hangsúly, hanem azon, hogy elinduljon valami, a munkának pedig mindig van eredménye – húzta alá.
A kicsi a bors, de erős kifejezésre kitérve rámutatott, hogy nem biztos, hogy jó a szóhasználat, amikor kisebbségről és szórványról beszélünk, hiszen például egy magyar település, ahol megvalósulhat a teljes magyar lét, lehet, hogy nem is érzékeli, hogy kisebbségben vagy a szórványban található.
Az ukrajnai háborúra kitérve elmondta, a háború súlyosan érinti a kárpátaljai magyarokat. Kérdés most az, hogy megmarad-e a kárpátaljai magyarság, és hogy Kárpátalján tud-e megmaradni ez a magyar közösség.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: azért fontosak az olyan rendezvények, mint a nyári szabadegyetemek, mert ezek az események a fokmérői annak, milyen állapotban vagy egy közösség. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján látható, hogy a vajdasági szabadegyetemen résztvevők száma és hangulata mindig leképezte azt, hogy a vajdasági magyarság milyen állapotban van – húzta alá.
A nemzetpolitika építése szempontjából a szerbiai kormányalakítási tárgyalások is fontosak, hiszen ezek során a nemzetpolitikai prioritások is megjelenhetnek – magyarázta.
A VMSZ elnöke szerint a mondás, amely szerint kicsi a bors, de erős, egyrészt egy ténymegállapítást tartalmaz, a második része viszont az önbizalomról, az önbecsülésről szól. Hozzátette: a Fidesz-KDNP vezette kormány azt a hitet erősítette meg a vajdasági magyarokban az utóbbi 12 évben, „hogy egy nemzet vagyunk, erős nemzet vagyunk, 1100 éves nemzet vagyunk, keresztény nemzet vagyunk, olyan nemzet vagyunk, amelyik értéket jelent, amelyiknek különleges nyelve és hihetetlen irodalma van”. A mondás pontosan arról szól, amilyenek vagyunk, és amilyennek meg kell maradnunk: kicsi, de jól szervezett és erős közösségnek.
A szerbiai választásokkal kapcsolatban kiemelte, a VMSZ a következő időszakban is a kormánykoalíció része kíván lenni, és államtitkári szinten szeretne részt venni a kormány Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének az elnöke rámutatott, olyan anyaországi támogatást kapott a horvátországi magyarság az utóbbi években, amely lehetővé tette, hogy fejlődni tudjon és megmaradjon. A támogatásnak köszönhetően már nemcsak a kulturális autonómiára vonatkozó fejlesztéseket tudják megvalósítani, hanem néhány éve a gazdaságfejlesztés is elindult. Sikerült a HMDK prioritásai mögé beállítani az anyaországot, de az eredményeket látva az utóbbi négy-öt évben a hivatalos Zágráb is támogatja ezeket az elképzeléseket – tette hozzá. Olyan helyzetet tudtunk teremteni, egy olyan intézményrendszert kialakítani, hogy jó magyarnak lenni Horvátországban – szögezte le végül Jankovics Róbert.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a szlovéniai magyar közösség helyzetét ismertetve kiemelte, a kisebbségi választói névjegyzéken ötezer szlovéniai magyar szerepel, és a közösségnek van kisebbségi önkormányzata is. A szlovén-magyar kapcsolatrendszer mindig is jól működött, de 2010 óta az anyaország még inkább a kisebb létszámú magyar közösségek felé fordult. Ezt követően pedig elindulhattak az intézményfejlesztések, majd a gazdaságfejlesztés is. Sikerült meghonosítani azt az elképzelést, hogy a 21. században az identitás megőrzését már nem lehet kizárólag a kultúrára építeni, hiszen a Muravidéken is vannak olyan lehetőségek, amelyeket ki lehet aknázni – közölte.
A Vajdasági Szabadegyetem résztvevői elsősorban a Vajdaságban élő és tanuló magyar fiatalok, friss diplomások és fiatal vállalkozók, Magyarországon tanuló vajdasági magyar hallgatók, valamint együttműködő szervezeteik tagjai, aktivistái. A rendezvény egy-egy napján átlagosan 150 hallgató vesz részt.
Magyarország a kezdetektől támogatja, hogy Ukrajna megkapja az EU-tagjelölti státuszt – közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Facebook-oldalán.
Potápi Árpád János az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint kiemelte: Magyarország érdeke, hogy a szomszédos Ukrajna szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság is békében és biztonságban élhet szülőföldjén.
Rámutatott: Ukrajna EU-tagjelölti státuszának a támogatása tehát nemzetpolitikai érdek is, ezért a június 23-24-ei uniós csúcstalálkozón Ukrajna számíthat Magyarország támogatására az EU-tagjelölti státusz ügyében.
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország számára kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen.
Az elsők között reagáltunk az orosz-ukrán háborúra, és elindítottuk történelmünk eddigi legnagyobb humanitárius segélyakcióját az ukrajnai menekültek megsegítésére – közölte.
Emellett a jövőben is mindent megtesznek a kárpátaljai magyarság támogatása érdekében: ezért hirdették meg a napokban a kárpátaljai szociális programcsomagot is, amellyel az a cél, hogy a kárpátaljai magyarságnak a rendkívül nehéz helyzet ellenére se kelljen elhagynia szülőföldjét, és helyben tudjon boldogulni – tette hozzá Potápi Árpád János.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
A biztos nemzetpolitika szilárd alapja egy erős Magyarország – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felvidéki Szepsin, ahol beszédet mondott a magyar kormány támogatásával megvalósult Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont ünnepélyes átadásán szerdán.
A kelet-szlovákiai Szepsin létrehozott iskolaközpont évtizedek óta a tágabb régió legnagyobb magyar oktatásügyi beruházása. Az óvodát, általános iskolát és gimnáziumot is magában foglaló intézmény átadásán Potápi Árpád János a magyar kormány nemzetpolitikájának elmúlt éveiről, a magyar intézményrendszer megerősítéséről, valamint a cselekvő építkezés folytatásának szükségességéről szólt.
„Az elmúlt évtizedben bizonyságot tettünk arról, hogy cselekvő együttműködés köti össze nemzetünk közösségét: a magyar intézményrendszert megerősítettük, a kisgyermekes családoktól az idősekig mindenkiről gondoskodunk, közösen cselekedtünk a megtartó szülőföldért, amely ma a magyar boldogulás otthona” – jelentette ki Potápi Árpád János. Rávilágított: az elmúlt időszakban a magyar kormány megtízszerezte a nemzetpolitikai célú összkormányzati források összegét, míg 2009-ben mindössze 9 milliárd forint állt rendelkezésre a külhoni magyarság támogatására, ez az összeg már évek óta meghaladja a 100 milliárd forintot.
A nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a most átadott iskolaközpont és más hasonló beruházások is példái a magyar nemzet közös cselekvő építkezésének, amely azt üzeni, hogy „mi, magyarok, bármilyen kilátástalan helyzetben is vagyunk, sosem adjuk fel az ügyünkért folytatott küzdelmet, a küzdelemben is a legjobbra törekszünk”. Hangsúlyozta: a biztos nemzetpolitika szilárd alapja egy erős Magyarország, ezért a közös munkát folytatni kell!
A nemzetpolitikában 2022. a cselekvő nemzet éve lesz. A magyar kormány célja 2010 óta, hogy Magyarországot életerős, cselekvőképes országgá tegye. Ez a külhoni magyarság számára is egy biztos pont lehet – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár kedden az M1 aktuális csatornán.
A TV21 Ungvár Hétről-hétre legutóbbi műsorának vendége voltPotápi Árpád János. Az államtitkárbeszámolt a magyar kormány támogatásával Kárpátalján futó programok eredményeiről. Kiemelte:a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében 120 oktatási intézmény újul meg Kárpátalján, a vállalkozók számára pedig beindult a mentorprogram.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a magyar-ukrán államközi viszonyokról szólva rámutatott: a kapcsolatok javulása mindkét fél számára előnyökkel járna.
Történelmi siker az elmúlt évtized nemzetpolitikája, amelynek célja a magyarság identitásának és a Kárpát-medencei magyar közösségek gazdasági megerősítése volt – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, amikor bemutatták a Magyarság Háza elmúlt tízéves tevékenységét bemutató könyvet szerdán Budapesten.
Ugyancsak cél volt az elvándorlás csökkentése, valamint az, hogy minél több magyar gyermek szülessen, így a következő időszakban egy számában is gyarapodó magyarság alakulhat ki a Kárpát-medencében – közölte Potápi Árpád János.
Mindezt a határon túli magyar civil és egyházi szervezetek, politikai pártok és önkormányzatok bevonásával hajtották végre, vagyis a siker nem csupán a kormány, hanem a magyarság közös sikere – tette hozzá a politikus. Elmondta, hogy a nemzetpolitikai intézkedések sora kezdődött a kettős állampolgárságról, vagyis az egyszerűsített honosításáról szóló törvény elfogadásával, a nemzeti összetartozás napja kijelölésével és a határon túli magyarok szavazati jogának biztosításával. A nemzetpolitikai programok ezt követően ezekre a pillérekre épültek – fűzte hozzá. Ilyen a Határtalanul program, amelynek keretében félmillió diák jutott el a határon túli magyarlakta területekre, illetve a Körösi Csoma Sándor-program, a Petőfi Sándor-ösztöndíjprogram és a Mikes Kelemen-program – sorolta. A legfontosabb, hogy mindez megerősítette a magyarság összetartozás érzését. Erre annál is inkább szükség volt, mert 2004. december 5-én az a „nemzetáruló baloldal”, amely újra hatalomra akar jutni, magyart a magyar ellen uszította – fogalmazott az államtitkár.
Arról is szólt, hogy a Magyarság Háza egy nemzetpolitikai rendszer része, amelybe beletartozik a Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is. Végül úgy vélekedett, hogyha a magyar politikai intézmény nem erős a Kárpát-medencében a többi intézmény is elsorvad. Ezért kezdeményezték a politikai erők összefogását Erdélyben, Horvátországban, a Felvidéken, Kárpátalján, Szlovéniában a Mura-vidéken és a Vajdaságban is – mondta Potápi Árpád János.
A Magyarság Háza Nagy Képeskönyve, amelyet a Magyarság Háza 10 éves fennállása alkalmából rendezett jubileumi rendezvénysorozat részeként adtak ki 400 oldalon, több mint 600 fotó segítségével mutatja be az intézmény elmúlt évtizedes tevékenységét.
MTI
[type] => post [excerpt] => Történelmi siker az elmúlt évtized nemzetpolitikája, amelynek célja a magyarság identitásának és a Kárpát-medencei magyar közösségek gazdasági megerősítése volt - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, amikor bemutatták... [autID] => 10 [date] => Array ( [created] => 1640204700 [modified] => 1640203856 ) [title] => Potápi: történelmi siker az elmúlt évtized nemzetpolitikája [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=36429&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 36429 ) [aut] => nyesi [lang] => hu [image_id] => 36432 [image] => Array ( [id] => 36432 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2.jpg [original_lng] => 70499 [original_w] => 760 [original_h] => 427 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2.jpg [width] => 760 [height] => 427 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2.jpg [width] => 760 [height] => 427 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2.jpg [width] => 760 [height] => 427 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2.jpg [width] => 760 [height] => 427 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/potapi2.jpg [width] => 760 [height] => 427 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1640196656:10 [_thumbnail_id] => 36432 [_edit_last] => 10 [views_count] => 1823 [_oembed_a39828873dc4e1f79b9f64741b61c318] => [_oembed_time_a39828873dc4e1f79b9f64741b61c318] => 1640197504 [_oembed_ddd5c00a52a326993a668b52126612c4] => [_oembed_time_ddd5c00a52a326993a668b52126612c4] => 1642370428 [_oembed_2f74ce17890eabfcb2b342ab71e64220] => [_oembed_time_2f74ce17890eabfcb2b342ab71e64220] => 1643918579 [_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Külhoni magyar pártvezetőkkel egyeztetett hétfőn Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Szekszárdon. A tanácskozás napirendjén az elmúlt év legfontosabb nemzetpolitikai eredményei és az egyes régiók helyzete szerepelt. A külhoni magyar pártok képviselői a határon túli magyarok jövő évi választásokon való részvételére szólítottak fel.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint a találkozón részt vett Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Szilágyi Péter miniszteri biztos és Grezsa István miniszteri biztos is.
A külhoni magyar szervezetek képviseletében jelen volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Berényi József, a Szövetség MKP-platformjának elnöke és Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke.
A résztvevők áttekintették az elmúlt év legfontosabb nemzetpolitikai eredményeit, valamint egyeztettek az egyes régiók helyzetéről. Sikeresnek ítélték a 2021 a nemzeti újrakezdés éve programjait és egyetértettek abban, hogy a nemzetpolitika középpontjában továbbra is az identitáserősítésnek, a családok támogatásának és a külhoni magyar közösségek gazdasági erősítésének kell állnia – olvasható az államtitkárság közleményében.
A külhoni magyar pártok képviselői kiemelték: továbbra is határozottan kiállnak a magyar kormány mellett. Hangsúlyozták: arra kérik a határon túli magyarokat, hogy minél nagyobb számban regisztráljanak és vegyenek részt a 2022-es magyarországi országgyűlési választásokon, amelynek tétje, hogy tovább erősíthető-e a magyar nemzeti egység és folytatódhat-e a több mint egy évtizede zajló nemzetépítő munka.
Tizenhét évvel ezelőtt „a baloldal aljas módon elárulta a határon túli magyarokat”, amikor a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a külhoni magyarság ellen kampányolt; 2004. december 5-e a „nemzetáruló” baloldal szégyenfoltja – közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel.
Potápi Árpád János közleményében úgy fogalmazott: az akkori események gyógyíthatatlan lelki sebeket ejtettek, és hosszú időre rányomták a bélyeget a magyar-magyar kapcsolatokra. „Hosszú évekbe telt, míg rendbe tettük, amit a baloldal lerombolt” – emelte ki, emlékeztetve: 2004. december 5-re válaszul a 2010-ben megalakult új Országgyűlés legelső intézkedései között, elsöprő többséggel szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy a külhoni magyarság végre közjogi értelemben is a nemzet részéve váljon. Azt írta: a nemzetegyesítést a nemzetépítés évei követték. A kormány a nemzeti összetartozást megerősítő törvények elfogadásával, a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítésével, programok és támogatások sorával dolgozik immár tizenkét éve azért, hogy a külhoni magyarságot segítse a szülőföldjén megmaradásban és boldogulásban. Hosszú évek kemény munkájával elérték, hogy a külhoni magyarság mára a valóságban is a nemzet elválaszthatatlan része – tette hozzá. Potápi Árpád János hangsúlyozta: „2022-ben ugyanaz a baloldal akar visszatérni, amely egyszer már tönkretette az országot és gyógyíthatatlan sebeket ejtett a nemzet testén, az a baloldal, amely a mai napig minden lehetőséget megragad, hogy magyart magyar ellen uszítson és gyűlöletet keltsen anyaországi és külhoni magyarok között.” „Nincs két baloldal, aki pedig a baloldal kottájából játszik, az maga is baloldali” – írta az államtitkár, aki szerint „közös felelősségünk, hogy 2022-ben ne engedjük, hogy visszatérjen a múlt.
A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy – jelentette ki az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott szombaton Budapesten.
Szili Katalin a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésén a nemzeti kisebbségvédelemről és az autonómiáról tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy az őshonos kisebbségek európai jogairól szóló diskurzusba fontos beemelni a nemzeti jelzőt.
Az Európai Unióban minden kisebbséggel szívesen foglalkoznak, azonban az európai közösség lakosságának 10 százalékát kitevő őshonos kisebbségekkel, mintegy 50 millió emberrel nem óhajtanak – mondta. Példaként említette, hogy 2019-ben az Európai Parlament határozatot fogadott el az afrikai származású emberek alapvető jogairól, amelyek között a munkához és lakhatáshoz való jogukat is elismerte, miközben nem hozott hasonló határozatot az őshonos kisebbségekről.
Szili Katalin közölte: ezért Magyarország az Európa Tanácson (ET) keresztül képviseli ezzel kapcsolatos javaslatait. A miniszterelnöki megbízott a feladatok között említette a nemzetközi intézményrendszer tematizálását, illetve a jogsértések és jogfosztások bemutatását. Közölte: az ET magyar elnöksége több konferenciát is szervezett a kisebbségvédelemről, amelynek nyomán született egy Strasbourgi Nyilatkozat elnevezésű dokumentum is. A nyilatkozat rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Szerepel benne az is, hogy a nemzeti identitás elválik az állampolgárságtól – mondta. A politikus szerint ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mivel a kisebbségvédelem alapja az identitás védelme, egyúttal az identitás védelméhez való jogot különösen fontosnak nevezte a globalizálódó világban.
Szili Katalin közölte: ehhez szükséges a kollektív jogok biztosítása is, mivel azok hiánya asszimilációhoz vezet. Az országoknak – Magyarországhoz hasonlóan – el kellene ismerniük, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők. Romániában, Szlovákiában, Franciaországban ez jelenleg nincs így – mondta.
A miniszterelnöki megbízott javasolta: a közgyűlés záródokumentumába kerüljön be, hogy a NYEOMSZSZ kiáll a kormány elmúlt tíz évben folytatott „következetes nemzetpolitikája” mellett, egyúttal támogatja az ET magyar elnöksége által elfogadott Strasbourgi Nyilatkozatot, és kiáll a Minority Safepack és Nemzeti régiók elnevezésű európai polgári kezdeményezés mellett.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára javaslatot tett a NYEOMSZSZ nyugat-európaiból összeurópai szervezetté alakítására, szorgalmazta közép-európai és balkáni országok bevonását a szervezetbe. Közölte: a tavalyi és az idei nemzetpolitikát a kiszámíthatóság és folytonosság, valamint a járványhelyzethez való alkalmazkodás jellemezte. Tavaly 82 nemzeti jelentőségi intézmény 12 nemzeti jelentőségű programját, összesen 270 ilyen tevékenységet támogattak, köztük a NYEOMSSZ működését – tette hozzá.
Az államtitkár szólt az idei Nemzeti Újrakezdés Program diaszpóra alprogramjáról, amelynek keretében működésre és fejlesztésre 208 pályázatot támogattak csaknem 132 millió forinttal, továbbá 138 pályázó rendezvényeit támogatták mintegy 43 millió forinttal. A mintegy 250 hétvégi magyar iskola és az azokhoz kötődő óvodák működtetése szempontjából kiemelte a civil szervezetek és egyházak jelentőségét, fejlődésüket dinamikusnak nevezte, majd kitért arra is, hogy új hétvégi iskolák is alakultak.
Potápi Árpád János elmondta, hogy a pandémia alatt is folytatódtak a külhoni magyar intézmények fejlesztései. Ezek közül a Stockholmi Magyar Ház felújítását, az Országos Svájci Magyarház TV kiépítését, Báthory István tartui emléktáblájának felújítását emelte ki. A politikus beszámolt arról, hogy a magyar gyökerekkel rendelkező külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányait támogató felsőoktatási ösztöndíjprogramra a 2021/2022-es tanévre több mint 150-en jelentkeztek mintegy 40 országból, közülük 76-an kezdhették meg tanulmányaikat.
Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon való részvételhez a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak regisztrációval kell rendelkezniük, amelyet legkésőbb 2021. decemberig meg kell tenniük.
