Han Dokszu dél-koreai miniszterelnök és több kormánytisztviselő benyújtotta lemondását, miután a kormányzó Népi Erő Pártja (PPP) vereséget szenvedett a parlamenti választáson – jelentette be csütörtökön a helyi kormányiroda.
A miniszterelnök még korábban úgy fogalmazott, hogy a kormány mindent megtesz majd azért, hogy eleget tegyen a nép elvárásainak a választási vereséget követően, később mégis beadta lemondását.
A Jun Szogjol dél-koreai elnök alá tartozó legközelebbi tanácsadók és főtitkárok is mind benyújtották lemondásukat.
Az összes felmondásról Jun fogja meghozni a végleges döntést.
A szerdai vereség után Han Donghun, a PPP elnöke is lemondott, mondván: „teljes felelősséget vállal a választási eredményért”. Han korábban igazságügyi miniszter volt, majd tavaly december óta a párt választási kampányát vezette.
A szavazást követően Jun ígéretet tett, hogy a nép véleményét figyelembe véve intézkedéseket fog tenni a gazdasági élénkítéséért, a kormány átalakításáért és az emberek életkörülményeinek javításáért.
A dél-koreai parlamenti választások szabályai szerint a 300 parlamenti mandátumból 254-et közvetlen szavazás útján ítélnek oda, míg a fennmaradó 46 mandátumot az összesített szavazatok alapján osztják szét pártok között.
A helyi média szerint a szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottságánál a legnagyobb ellenzéki párt, a koreai Demokrata Párt (DP) a közvetlen szavazáson elsöprő győzelmet aratott, 161 mandátum megszerzésével, a kormányzó PPP ezzel szemben csak 90 mandátumot kapott. Az arányosan szétosztott képviselőhelyekkel együtt a DP és a vele szövetséges párt várhatóan 175 mandátumot, míg a PPP és társpártjai összesen 108 mandátumot tudhatnak majd magukénak.
Jun elnöki mandátumából még három év van hátra, így pártjának gyengülése a szakértők szerint egyfajta félidős szavazásnak is tekinthető Jun támogatottságáról. Az elnök népszerűsége az utóbbi időben jelentősen gyengült, többnyire az országban meredeken emelkedő infláció, a lakhatási nehézségek, a több mint egy hónapja tartó orvossztrájk, valamint a first ladyt és édesanyját érő pénzügyi csalással és korrupcióval kapcsolatos vádak miatt.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Han Dokszu dél-koreai miniszterelnök és több kormánytisztviselő benyújtotta lemondását, miután a kormányzó Népi Erő Pártja (PPP) vereséget szenvedett a parlamenti választáson – jelentette be csütörtökön a helyi kormányiroda.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712834580
[modified] => 1712832231
)
[title] => Dél-Korea miniszterelnöke bejelentette lemondását a parlamenti választás után
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109412&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109412
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 109413
[image] => Array
(
[id] => 109413
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu.jpg
[original_lng] => 81155
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712821432:5
[_thumbnail_id] => 109413
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 3189
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b08005594807f7b95cd1c570f5929df1] =>
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
Előrehozott parlamenti választást tartanak vasárnap Portugáliában, az előzetes közvélemény-kutatások szerint feltehetően koalíciós kormány alakul majd.
A szavazóhelyiségek helyi idő szerint nyolc órakor nyitottak és mintegy 10,8 millió választásra jogosultat várnak az urnákhoz, hogy képviselőket válasszanak a 230 tagú törvényhozásba.
Bár a legtöbb közvéleménykutató a jobboldali pártokat tömörítő Demokratikus Szövetség (AD) győzelmét jósolta, az előrejelzések szerint a két legesélyesebb jelölt – a kormányzó baloldali Szocialista Párt (PS) színeiben induló Pedro Nuno Santos és az AD-t vezető Luis Montenegro – közül bármelyik győz, aligha lesz meg a kormányalakításhoz szükséges többség, így vélhetően koalíciós tárgyalások indulnak.
A közvélemény-kutatások mindemellett a radikális jobboldali, populista Chega (Elég!) előretörését jelzik. A kampány során Montenegro azt mondta, nem fognak koalícióra lépni a Chegával.
António Costa miniszterelnök november 7-én mondott le, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették kabinetfőnökét. Marcelo Rebelo de Sousa államfő két nappal később kiírta az előrehozott parlamenti választásokat, a parlamentet január 15-én, a 2024-es költségvetés elfogadása után oszlatta fel.
Pakisztánban csütörtök reggel parlamenti választások kezdődtek. A több mint 240 millió lakosú, dél-ázsiai országban több évtized óta csak harmadszor tartanak választásokat.
A szavazás reggel, helyi idő szerint 8 órakor kezdődött és 17 óráig tart – számolt be az ország választási bizottsága, hozzátéve, hogy több mint 128 millió ember jogosult szavazni.
A közvélemény-kutatások szerint a korábbi miniszterelnök, Navaz Sarif az első számú esélyes arra, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező országot negyedik alkalommal vezesse.
A fő ellenzéki vezető, Imran Hán egykori kormányfő börtönben maradt, miután napokkal a választások előtt egymás után ítélték el vesztegetés és erkölcs elleni vádak miatt, miközben pártja nem szerepel a szavazólapon.
A biztonsági erők magas készültségben vannak a választások miatt, és mintegy 600 ezer embert irányítottak a szavazás biztosítására – közölte Gohar Ejaz belügyminiszter. Legalább 137 ezer katonát vezényeltek ki a biztonság szavatolására – tette hozzá.
A szavazás előestéjén egymástól néhány óra különbséggel több robbantásos merénylet történt kampányirodák ellen Pakisztán délnyugati részén, legalább 26 ember halálát okozva – közölték tisztviselők. A legutóbbi robbantások elkövetéséért egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget.
A szavazás kezdete előtt megnőtt az iszlamista fegyveresek által elkövetett erőszak mértéke az elmúlt hónapokban Pakisztánban.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
A jobboldali, EU-ellenes Svájci Néppárt (SVP) megerősödve végzett az élen a vasárnapi svájci parlamenti választáson az előzetes eredmények szerint.
A svájci televízióban közölt adatok szerint a bevándorlást korlátozni tervező SVP a szavazatok 29 százalékát szerezhette meg, ami erősödést mutat a párt legutóbbi – 25,6 százalékos – választási szerepléséhez képest.
Az előzetes eredmények szerint rosszabbul szerepelt a baloldali Zöldpárt: a 2019-es 13,2 százalék után vasárnap csak a voksok 9,1 százalékát kapták. A Svájci Szociáldemokrata Párt (SPS) valamelyest megerősödött, de összességében az erőviszonyok várhatóan kissé a jobboldal javára fognak eltolódni a svájci parlament alsóházában.
Szakértők szerint a választás kevés hatással lesz a politikai döntéshozatalra a következő években és várhatóan változatlan marad a pártok képviseleti aránya a hétfős kormányban is. A sajátos svájci politikai rendszerben a parlament két házának együttes ülésén négy évre választják meg a végrehajtó hatalmat gyakorló szövetségi tanácsot, a hétfős kormányt, amelynek elnöke egyben állam- és kormányfő is. Ezt a választást legközelebb decemberben tartják.
A vasárnapi parlamenti választás végeredményét éjfél körül teszik közzé, de nagyobb elmozdulások az előzetes eredményekhez képest nem várhatók.
Megkezdődtek az elnök- és parlamenti választások vasárnap a mély gazdasági válság sújtotta Argentínában. Az elnökválasztás első fordulójának várható favoritja az ultraliberális, magát „anarchokapitalistának” és „rendszerellenesnek” nevező Javier Milei, aki az amerikai dollárt vezetné be hivatalos fizetőeszközként, megszüntetné a központi bankot és több minisztériumot, és radikálisan csökkentené az állam szociális költekezését.
Az elnöki székért versenyben van még a baloldali Sergio Massa, aki jelenleg gazdasági miniszter és a konzervatív Patricia Bullrich korábbi belügyminiszter.
A dél-amerikai országban súlyos gazdasági válság okoz nehézségeket: 138 százalékos az infláció, és az emberek mintegy 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Argentínában komoly gondot okoz, hogy túlságosan felduzzasztott az államapparátus, alacsony az ipar termelékenysége, és kiterjedt a feketegazdaság, ami miatt az állam jelentős adóbevételektől esik el. Az argentin pezó egyre inkább elértéktelenedik az amerikai dollárral szemben, és hatalmas az államadósság.
Az elnökválasztás első fordulójában az azonnali győzelemhez a szavazatok 45 százalékára lenne szükség, illetve 40 százalék is elegendő, ha a második helyen befutó jelölt több mint tíz százalékponttal lemarad. Ha ez senkinek sem sikerül, az első két helyen végzett elnökjelöltről ismét szavaznak a november 19-én tartandó második fordulóban.
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Parlamenti választást tartanak vasárnap Svájcban, a választási kampány főbb témái az éghajlatváltozás, a migráció és az egészségügyi ellátás növekvő költségei voltak.
A zürichi székhelyű Sotomo közvélemény-kutató intézet néhány nappal ezelőtt végzett felmérése szerint vélhetően erősödni fog a jobboldali, EU-ellenes Svájci Néppárt (SVP), amely a négy évvel ezelőtti választásokon is a legtöbb képviselői helyet szerezte. A sajátos svájci politikai rendszerben a parlament két házának együttes ülésén négy évre választják meg a végrehajtó hatalmat gyakorló szövetségi tanácsot, a hétfős kormányt, amelynek elnöke egyben állam- és kormányfő is. Őt és az alelnököt évente választja újra a parlament a kormány tagjai közül. Az elnöki tisztséget 2023-ban a szociáldemokrata Alain Berset tölti be, aki 2012 óta belügyminiszter is, s idén júniusban bejelentette, hogy az év végén visszavonul a politikától.
A legutóbbi 2019. október 20-án megtartott parlamenti választáson az SVP a 200 fős parlamentben 55 képviselői helyet szerzett. A Svájci Szociáldemokrata Párt (SPS) 39, a liberális Szabaddemokrata Párt 29 képviselői mandátumhoz jutott. A baloldali Zöldpárt 30, a Zöld Liberális Párt (GLP) 16 mandátumot szerzett, a két zöldpárt még soha nem kapott ennyi voksot. A leköszönő kormánykoalícióban résztvevő Kereszténydemokrata Néppárt 28 képviselői helyhez jutott, a Konzervatív Demokrata Párt 3 mandátumot szerzett, ezt a két párt 2021-ben Centrum néven egyesült.
A jobbközép Nemzeti Párt nyerte meg a parlamenti választásokat a csendes-óceáni monarchiában.
Új-Zélandon a jobbközép Nemzeti Párt nyerte meg a parlamenti választásokat a szavazatok nagyjából 39 százalékával, ami 50 mandátumot jelent. A kormányalakításhoz 61 mandátumra van szükség, a Nemzeti Párt valószínűleg várhatóan a jobboldali liberális ACT párttal lép majd koalícióra, amely 9 százalékot ért el.
Az eddig kormányzó Munkáspárt mindössze 26 százalékot kapott. Chris Hipkins hivatalban lévő miniszterelnök elismerte a vereséget.
Új-Zélandon parlamenti választást tartottak, és az első eredmények azt mutatják, hogy a szavazók a konzervatív változást részesítik előnyben a hat évig tartó liberális kormány után, amelyet nagyrészt Jacinda Ardern vezetett. A szavazatok csaknem egynegyedének összeszámolása alapján Christopher Luxon volt üzletember, a Nemzeti Párt (NZNP) vezetője készülhet arra, hogy az ország következő miniszterelnöke lesz.
Jacinda Ardern januárban váratlanul lemondott a miniszterelnöki posztról, mondván: „elfogyott a nafta”. Az előző választást elsöprő sikerrel nyerte meg, de népszerűsége alábbhagyott, mivel az emberek belefáradtak a koronavírusjárvány miatti korlátozásokba, és az infláció felpörgése kihatott az emberek mindennapjaira.
Távozásával a kormányfői posztot a 45 éves Chris Hipkins vette át, aki korábban oktatási miniszter volt, és ő vezette a koronavírus-járvány elleni védekezést.
Röviddel 9 óra után a szavazatok egynegyedének az összeszámolása után
40,7 százalékkal vezetett Luxon Nemzeti Pártja, amelytől azt várják, hogy szövetséget köt az egyelőre 10 százalékon álló jobboldali-liberális ACT párttal.
A Chris Hipkins jelenlegi miniszterelnök vezette Új-Zélandi Munkáspárt támogatottsága a még messze nem végleges adatok szerint 26,3 százalék, a harmadik helyen pedig a Zöld Párt áll 10,8 százalékkal.
A választási bizottság szerint körülbelül 1,4 millióan, a választók mintegy 40 százaléka szavazott előre az idei választásokon. A szavazás napján a részvétel az előzetes becslések szerint meghaladta a 70 százalékot.
Az új-zélandi parlamentet három évre választják, a parlamenti mandátum megszerzéséhez a pártoknak ötszázalékos küszöböt kell átlépniük.
[type] => post
[excerpt] => Új-Zélandon parlamenti választást tartottak, és az első eredmények azt mutatják, hogy a szavazók a konzervatív változást részesítik előnyben a hat évig tartó liberális kormány után, amelyet nagyrészt Jacinda Ardern vezetett.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1697308020
[modified] => 1697298363
)
[title] => A konzervatívok nyerték az új-zélandi parlamenti választást a hat évig tartó liberális kormányzás után
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=92565&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 92565
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 92568
[image] => Array
(
[id] => 92568
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973.webp
[original_lng] => 31582
[original_w] => 1050
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973.webp
[width] => 1050
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973.webp
[width] => 1050
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/4lvsljy-image-crop-138973.webp
[width] => 1050
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1697287564:4
[_thumbnail_id] => 92568
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 3526
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831667190002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 283993
[1] => 1770
[2] => 8555
)
[tags_name] => Array
(
[0] => jobboldal
[1] => parlamenti választások
[2] => Új-Zéland
)
)
[8] => Array
(
[id] => 91278
[content] =>
A választás egyfordulós, az emberek pártlistákra szavaznak és 150 mandátumot osztanak szét.
Megkezdődött a voksolás reggel hét órakor Szlovákiában, ahol előrehozott parlamenti választásokat tartanak szombaton – közölte az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítója a közmédia Híradójában.
Bartók Csaba a szlovákiai Szepsiből élőben bejelentkezve elmondta: az országban 25 politikai párt, mozgalom, tömörülés állított jelöltlistát, a parlamenti bejutási küszöb Magyarországhoz hasonlóan öt százalék.
A választás egyfordulós, az emberek pártlistákra szavaznak és 150 mandátumot osztanak szét – ismertette.
Kiemelte: reális esélye a magyarok, illetve a magyar-szlovák vegyespártok közül a parlamentbe jutásra kizárólag az egységes magyar pártnak, a Szövetségnek van, amelyet a kampánycsend előtti utolsó napok felmérései 3,5-5,4 százalék közé mértek.
A tudósító úgy fogalmazott: Szlovákiában 2020-hoz hasonlóan kormányváltó hangulat van és magas részvételi arányra számítanak. Az előrejelzések szerint a részvétel elérheti a 70 százalékot is, ami azonban a kis pártoknak nem kedvez – jegyezte meg.
Ezért mozgósított intenzíven a Szövetség is, hogy a déli régióban megszólítsa a bizonytalan szavazókat annak érdekében, hogy sok év parlamenten kívüliség után legyen hangja a szlovák törvényhozásban a leszakadó, magyarok által lakott régióknak is. Parlamentbe jutásuk esetén a magyarok fontos résztvevői, stabil tényezői lehetnek a kormánykoalíciónak – tette hozzá a tudósító.
A helyszínen vannak a hvg.hu tudósítói is, akik a nap folyamán tudósítanak majd a választásról.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Lengyelországban október 15-én tartják a parlamenti választásokat – jelentette be a lengyel államfő hétfőn, miután aláírta a vonatkozó határozatot.
Andrzej Duda a közösségi médiában tette közzé döntését, és Lengyelország jövőbeni sorsára tekintettel a választáson való részvételre szólította fel az állampolgárokat. A határozatot öt napon belül kell közzétenni a jogi közlönyben, ezt követően hivatalosan is megkezdődik a választási kampány.
Lengyelországban négyévente választják újra az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház 100 szenátorát.
A legutóbbi, 2019-es választásokon az alsóházban a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt szerzett többséget, amely közös frakciót alkot két kis konzervatív párttal együtt. A szenátusban a liberális és baloldali ellenzék van többségben.
A PiS-nek az utóbbi hetek felmérései szerint 33-38 százalékos támogatottsága van.
A fő ellenzéki erő a Polgári Platform (PO), mely a legnagyobb pártja a Polgári Koalíció (KO) nevű, további három kis balliberális pártból álló frakciónak. A KO felmérések szerint 28-32 százalékot kapna, ha most tartanák a választásokat.
A jelenleg mért támogatottság nyomán sem a PiS, sem a KO nem tudna önállóan kormányozni.
A szejmben a többséget a jelenlegi helyzet szerint csak a nemzeti és az újliberális pártok alkotta szövetséggel, a Konföderációval (Konfederacja) kötendő koalícióban tudnák biztosítani.
A Konföderációnak jelenleg 10 képviselője van a 460 fős szejmben, a felmérésekben azonban a harmadik legerősebb párttá nőtte ki magát (8-14 százalék). Az érintett pártok elhatárolódnak a PiS-Konföderáció, illetve a KO-Konföderáció koalíció létrehozásának lehetőségétől.
Az ötszázalékos bejutási küszöb átlépésére esélyes még az Új Baloldal (Nowa Lewica) nevű választási lista. A közösen induló több baloldali tömörülésnek jelenleg 7-9 százalékos a támogatottsága.
Harmadik Út néven koalícióban indul a választásokon a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Szymon Holownia volt elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050. Koalíciók esetében 8 százalékos a bejutási küszöb, a szövetség támogatottsága jelenleg 5-9 százalék között mozog.
A szenátusi választáson az ellenzéki KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út egy tömbben szándékozik indulni, bár a koalíciót hivatalosan még nem erősítették meg. A választások napján rendezik meg a tervek szerint az európai uniós migrációs csomagról szóló népszavazást is, az ezt lehetővé tevő törvényről a szejm augusztus közepén fog szavazni.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
