Szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást tartanak vasárnap Németországban.
A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kormány megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.
A második világháború utáni 20. Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására 60,4 millió állampolgár jogosult – 31,2 millió nő és 29,2 millió férfi -, köztük 2,8 millió első szavazó. Reggel 8 órától este 18 óráig szavazhatnak. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfőn várható.
Levélben szavazni augusztus 16-a óta lehet. A koronavírus-járvány miatt valószínűleg minden korábbinál többen élnek a lehetőséggel, ezért a levélszavaztok aránya akár ötven százalékig is emelkedhet a legutóbbi, 2017-es választáson regisztrált 28,6 százalékról. A levélben szavazók várhatóan rekord nagyságú aránya nem befolyásolja a végeredményt, de torzítja az exit pollokat, mert az egyes pártok támogatói eltérően viszonyulnak a levélszavazáshoz – a középen álló pártok táborára inkább, a széleken állókra kevésbé jellemző, hogy levélben szavaznak -, és így eltérő arányban adják le szavazatukat személyesen, illetve levélben.
A választáson negyven párt és 6211 jelölt indul. A jelöltek átlagéletkora 46 év, többségük férfi. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Lebonyolításában több mint 650 ezer önkéntes vesz részt.
Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetek győztesei kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amelyek országos átlagban elérik az öt százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az ötszázalékos bejutási küszöb alatt maradnak. Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki. Ez a mandátumtöbblet akár a parlamenti erőviszonyokat is átalakíthatja, felülírva a választók akaratát. Ezért a választójog egyenlőségének és a pártok esélyegyenlőségének biztosítására a többletmandátumok hatását kiegyenlítik, vagyis ha egy párt többletmandátumhoz jut, a parlamentbe bejutott összes többi párt kap egy-egy úgynevezett kiegyenlítő mandátumot.
A 2017-es választáson 46 többletmandátum keletkezett, torzító hatásuk ellensúlyozására pedig 65 kiegyenlítő mandátumot kellett kiosztani a frakcióknak. Ezzel a testület létszáma történelmi csúcsra, 709-re emelkedett, ami a többi között azzal járt, hogy át kellett építeni a székhely, a berlini Reichstag plenáris ülésekre szolgáló termét, hogy elférjen minden képviselő. A Bundestag így a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után. Az előírtnál jelentősen magasabb létszám ugyan valamennyi parlamenti párt szerint veszélyeztetheti a testület működését, és a választópolgárok előtt indokolhatatlanul drágává teheti fenntartását, de a további növekedést érdemben gátló reformot mégsem sikerült kidolgozni az utóbbi négy évben. Egy 2020 októberi törvénymódosítással csupán azt vezették be, hogy az idei választáson három többletmandátum ellensúlyozására nem osztanak ki kiegyenlítő mandátumokat, és a következő választáson 299-ről 280-ra csökkentik az egyéni körzetek számát.
A 19. Bundestag legnagyobb frakciója a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a csak Bajorországban működő testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös képviselőcsoportja volt. A pártszövetség 2017-ben a szavazatok 32,9 százalékát szerezte meg. Vasárnap 21-23 százalék körüli eredményre számíthat a felmérések szerint. Ez történelmi mélypont.
A legtöbb szavazatot várhatóan az eddigi koalíciós társ, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, amely 23-25 százalékra számíthat a 2017-es – történelmi mélypontot jelentő – 20,5 százalék után. A harmadik erő a Zöldek pártja lehet, amely a 2017-es 8,9 százalék nagyjából kétszeresére, 16-17 százalékra számíthat. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 11-13 százalékos eredményt érhet el a négy évvel korábbi 10,7 százalék után. A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10-11 százalékon áll, 2017-ben újoncként 12,6 százalékot szerzett. A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 6-7 százalékon áll, 2017-ben 9,2 százalékot szerzett.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
A júliusi parlamenti választásokat követően szeptember 1-jén, szerdán sem sikerült kormányt alakítania a harmadik legerősebb pártnak számító Bolgár Szocialista Pártnak, így valószínű, hogy az idén harmadszor is parlamenti választásokat kell tartani a balkáni országban. A volt kommunista pártból alakult Bolgár Szocialista Pártot a koalíciós partnernek kiszemelt három protesztpárt mindegyike visszautasította.
A júliusi választásokon 36 képviselői helyet szerző szocialisták a törvényhozásba bejutó további öt párt támogatására szorulnak, ezen pártok némelyike között azonban szintén ellentét feszül. Rumen Radev bolgár elnök múlt pénteken bízta meg kormányalakítással a szocialistákat. Bulgária alaptörvénye szerint három alkalommal lehet kormányalakítással próbálkozni, ha ezek egyike sem jár sikerrel, akkor újabb parlamenti választásokat kell tartani.
A dpa német hírügynökség szerint az újabb parlamenti választásokat novemberben tarthatják, amikor elnökválasztást is tartanak az országban. Ez lenne a harmadik parlamenti választás Bulgáriában az idén.
A júliusi választást az ITN nyerte meg, szűk többséggel Bojko Boriszov volt kormányfő Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép pártjával szemben. Az ITN 65, a GERB 63 képviselői helyet szerzett, ám egyiknek sem sikerült önállóan többséget szereznie a parlamentben.
Az első kormányalakítási megbízást az ITN augusztus közepén visszaadta, miután Trifonov akkori elmondása szerint a Demokratikus Bulgária (DB) nevű párt, valamint a Talpra, BG! Jövünk! (korábbi nevén Talpra! Maffia, Takarodj!) nevű platform elutasította az ITN által javasolt kormány összetételét. Ezt követően a GERB kapta meg a kormányalakítási megbízást, amelyet a párt később szintén visszaadott.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Megalakult az új szerb parlament hétfőn Belgrádban, miután hitelesítették a képviselők mandátumát, ám a házelnököt és helyetteseit egyelőre nem választották meg.
Az új összetételű törvényhozásban a 250 helyből 188 jutott a legnagyobb szerb pártnak, az Aleksandar Vucic vezette Szerb Haladó Pártnak (SNS). Ez 21-gyel több, mint amennyi a kétharmados többséghez szükséges. A balközép Szerbiai Szocialista Párt (SPS) 32 mandátummal, az Aleksandar Sapic olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó Győzelem Szerbiának elnevezésű listája pedig 11 mandátummal rendelkezik.
A képviselőházba négy nemzeti kisebbségi listáról kerültek még be képviselők. Az albán kisebbségnek 3, két bosnyák kisebbségi pártnak pedig 3, illetve 4 politikusa ülhetett be a parlamenti padsorokba hétfőn. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az eddigi négy helyett kilenc képviselővel rendelkezik. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője kiemelte: a következő négy évben is a vajdasági magyarságot érintő legfontosabb ügyeket kívánják képviselni, a kiemelt kérdések között helyet kap a környezetvédelem, a szociálpolitika, a mezőgazdaság és az egészségügy is.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy mely pártok alakítanak majd kormányt, hiszen az SNS egyedül is kormányozhatna, ám Aleksandar Vucic kijelentette, koalíciós kormányzásra készül, és akár mindenkivel partnerségre lépne. Az albán kisebbség, valamint az egyik bosnyák párt viszont már közölte, biztosan nem kíván együtt kormányozni a Szerb Haladó Párttal.
A szerbiai alkotmány értelmében a kormánynak a parlament megalakulását követően legfeljebb 90 napon belül meg kell alakulnia, ám erre sokkal előbb sor kerül, Aleksandar Vucic államfő ugyanis többször megismételte, hogy a kabinet augusztus végéig feláll, habár még senkit nem bízott meg kormányalakítással.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Már a reggeli órákban leadták szavazatukat a pártvezetők hétfőn az izraeli parlamenti választásokon, és erre buzdították híveiket is. Az országban egy éven belül harmadszor rendeznek parlamenti választásokat.
A választási bizottság adatai szerint a legutóbbi szeptemberi voksoláshoz képest valamivel kevesebben szavaztak az első órákban: akkor 15, ezúttal 14,5 százalék. A sok évtizedes hagyomány szerint a reggeli órákban inkább a baloldali, míg az esti órákban inkább a jobboldali szavazók szokták leadni szavazatukat Izraelben.
Szakértők szerint elsősorban a pártok híveinek részvételi szándéka fogja eldönteni a választások kimenetelét, vagyis az, hogy a politikusok mennyire lesznek képesek mozgósítani harmadszor is szimpatizánsaikat.
A pártvezetők idén is az elsők közt szavaztak, hogy utána országjáró körútra induljanak, és a nagyobb városokban szavazásra buzdítsák támogatóikat.
Benjámin Netanjahu ügyvezető miniszterelnök, a kormányzó jobboldali Likud párt vezetője Jeruzsálemben szavazott a feleségével. “Ez fontos demokratikus jog, melyre büszkének kell lennünk” – mondta, és szavazásra biztatott.
Beni Ganz, az ellenzéki centrista Kék-fehér párt elnöke lakóhelyén, Ros Haájnban adta le szavazatát. “Az elmúlt napokban mindannyian hazugságoknak, titkos felvételeknek és egy olyan rendszernek voltunk kitéve, amely megpróbál bennünket egymás ellen ugrasztani” – mondta Ganz a kampány utolsó időszakára utalva.
“Remélhetőleg ezen a napon megkezdjük a gyógyulás folyamatát, és megkezdjük a békés együttélést. Mindenkit szavazásra buzdítok, ne dőljenek be a hazugságoknak” – tette hozzá.
Avigdor Liberman, a jobboldali nacionalista Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) párt elnöke, aki az utóbbi két választás után a mérleg nyelve volt a nagy pártok között, szintén lakóhelyén, a ciszjordániai Nokdim nevű telepes faluban voksolt.
“Ma éjjel fontos döntés születik egy erős Jiszrael Béténu és egy vallásos állam között”– mondta arra utalva, hogy az elmúlt évben megakadályozta az ultraortodox és a jobboldali pártok koalíciójával létrejövő kormányzást.
Reuven Rivlin államfő élesen bírálta a kampány “mocskos és övön aluli hangvételét”, miközben Jeruzsálemben leadta voksát. “Nem ezt a végtelen instabilitást érdemeljük, hanem egy értünk dolgozó kormányt”– mondta Rivlin. Hozzáfűzte, szégyenkezik, hogy már harmadszor kell az urnákhoz járulniuk az izraelieknek, és szavazásra buzdította az ország összes polgárát.
Az általában a későbbi órákban szavazó, Izrael lakosságának mintegy 20 százalékát kitevő arab kisebbség szavazata kulcsfontosságú lehet az idei választáson a 12-es televízió szakértői szerint.
Tavaly áprilisban csak 49 százalékuk ment el szavazni, de szeptemberben – miután a Likud szavazóhelyiségeik bekamerázását követelte állítólagos csalásokra hivatkozva -, már csaknem 60 százalékuk voksolt.
A Donald Trump amerikai elnök által a közelmúltban ismertetett béketerv miatti felháborodásuk nyomán a felmérések szerint idén akár 80 százalékuk is elmehet szavazni, ami jelentősen átírhatja a kneszeten, vagyis a törvényhozáson belüli arányokat, nagyobb súlyt adva a Netanjahuval szembenálló pártoknak.
1/3 The Ministry of Foreign Affairs is concerned at last night’s parade, held in the heart of the city of Kiev, to mark the establishment of the SS “Galicia” Division. The SS Waffen units were involved in some of the worst crimes that took place during the Holocaust. pic.twitter.com/XLzCEjVb7k
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
A szlovák politikai
élet széttöredezett, ezért a februári választást követően többpárti kormány
alakulhat magyar részvétel nélkül – mondta Szabó Dávid József külpolitikai
szakértő az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.
A szavazatokért rengetegen versengenek, és egyiküknek sincs
esélye többséget szerezni. A parlamentbe jutó pártokat mindez olyan
kompromisszumra is kényszerítheti, amit ma még nem vállalnának föl a
nyilvánosság előtt – tette hozzá.
Szabó Dávid József szerint magyar képviselők várhatóan nem
kerülnek a pozsonyi törvényhozásba.
Mint mondta, a felvidéki magyarok szavazási hajlandósága sok
éve alacsonyabb az országos átlagnál, körükben a Magyar Közösségi Összefogás
támogatottsága is alig haladja meg az 50 százalékot. A nagyvárosi magyarok
ráadásul szlovák pártra is hajlandók szavazni, a kistelepüléseken élők egy
része pedig a szélsőséges nacionalistának tartott Marian Kotleba elől sem
zárkózik el – mondta a szakértő.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A szlovák politikai élet széttöredezett, ezért a februári választást követően többpárti kormány alakulhat magyar részvétel nélkül – mondta Szabó Dávid József külpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1581841680
[modified] => 1581809354
)
[title] => Többpárti kormány alakulhat Szlovákiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=2994&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 2994
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 2996
[image] => Array
(
[id] => 2996
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/szlovakvalasztas.jpg
[original_lng] => 36913
[original_w] => 970
[original_h] => 606
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/szlovakvalasztas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/szlovakvalasztas-300x187.jpg
[width] => 300
[height] => 187
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/szlovakvalasztas-768x480.jpg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/szlovakvalasztas.jpg
[width] => 970
[height] => 606
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/szlovakvalasztas.jpg
[width] => 970
[height] => 606
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/szlovakvalasztas.jpg
[width] => 970
[height] => 606
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/szlovakvalasztas.jpg
[width] => 970
[height] => 606
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1582022810:12
[_thumbnail_id] => 2996
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3876
[translation_required] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_016f0ebcc5ee042ee82afb2dc68e69c0] =>
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
A Sinn Féin párt kész
belépni az új kormányba és nem lenne demokratikus, ha kizárnák a
kormányalakítási tárgyalásokból – jelentette ki vasárnap Mary Lou McDonald, a
nacionalista tömörülés vezetője.
A szombati parlamenti választásokon a közvélemény-kutatások
szerint gyakorlatilag patthelyzet alakult ki: az eddig kormányzó Fine Gael a
szavazatok 22,4 százalékát kapta, míg a Sinn Féin 22,3 százalékos, a választás
fő esélyesének várt Fianna Fáil pedig 22,2 százalékos támogatottságot szerzett.
A jobbközép irányzatú Fine Gael és a Fianna Fáil az eddigi
nyilatkozatok alapján kizárta az együttműködést a Sinn Féinnel annak múltja
miatt, vagyis azért, mert az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya
volt. A két jobbközép párt uralta az ír belpolitikát az ország függetlenségének
egy évszázaddal ezelőtti elnyerése óta.
Nem fogadom el a kizárásunkat, vagy a kizárásunkról szóló kijelentéseket. A párt a választók egyharmadának a támogatását élvezi. Ez alapvetően antidemokratikus lenne – mondta McDonald a sajtónak Dublinban.
A Cork egyetem kutatója szerint kemény politikai döntéseket
kell majd hozni. A Fianna Fáil és a Fine Gael is kizárta a koalíciót a Sinn
Féinnel, de most nagy nyomás alá kerültek, hogy ettől visszatáncoljanak –
mondta Jonathan Evershed.
A kapott adatok alapján nincs mód olyan kormányra, amely nem
működik együtt a Sinn Féinnel ilyen vagy olyan módon – tette hozzá.
A választások hivatalos végeredménye kedden várható.
(hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => A Sinn Féin párt kész belépni az új kormányba és nem lenne demokratikus, ha kizárnák a kormányalakítási tárgyalásokból – jelentette ki vasárnap Mary Lou McDonald, a nacionalista tömörülés vezetője.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1581281448
[modified] => 1581282171
)
[title] => Patthelyzet az ír parlamenti választásokon
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=2504&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 2504
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 2506
[image] => Array
(
[id] => 2506
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ir.jpg
[original_lng] => 222306
[original_w] => 1673
[original_h] => 941
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ir-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ir-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ir-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ir-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ir-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ir.jpg
[width] => 1673
[height] => 941
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ir.jpg
[width] => 1673
[height] => 941
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1581274971:12
[_thumbnail_id] => 2506
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5492
[_oembed_575a550688414904f341efa51fcdb46d] =>
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
