A békekezdeményezések további alakulása kizárólag Oroszország álláspontjától függ, Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna közösen számos javaslatot készített elő, amelyeket már továbbítanak az orosz félnek – jelentette ki hétfőn Friedrich Merz német kancellár a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Merz a közeljövőbeni megállapodások kilátásaival kapcsolatos kérdésre válaszolva hangsúlyozta: „Most Oroszország térfelén pattog a labda.”Megjegyezte, hogy jelenleg nem tudni, hogy karácsonyra sikerül-e elérni a harcok legalább ideiglenes beszüntetését, vagy Oroszország megpróbálja majd húzni az időt. „Mindent megteszünk, hogy továbbra is az orosz kormányhoz forduljunk a harcok legalább karácsonyra történő leállításáért” – mondta.
A német vezető hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben és hónapokban Oroszország Ukrajna elleni háborúja elsősorban a civil lakosságot vette célba. Szerinte az óvodák és iskolák elleni támadások terrorcselekmények a civilek ellen.
A kancellár reményét fejezte ki, hogy az orosz hatóságok fel tudják mutatni „emberiességük maradványait”, és legalább néhány napra le tudják állítani a légitámadásokat karácsonykor. „Talán ez lesz a konstruktív és józan tárgyalások kezdete, amelyek tartós békéhez vezetnek Ukrajnában” – tette hozzá Friedrich Merz.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn újabb szankciókat fogadtak el Oroszországgal szemben: egyrészt kilenc, az orosz árnyékflottát támogató személyt és szervezetet vettek fel a szankciós listára, másrészt tizenkét magánszemélyt és két szervezetet sújtottak korlátozó intézkedésekkel az EU és partnerei ellen irányuló dezinformációs és kibertámadások miatt.
Az EU-tagállamok kormányait tömörítő Tanács tájékoztatása szerint az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben öt magánszemélyt és négy vállalatot szankcionáltak, amelyek Oroszország úgynevezett árnyékflottájának működtetésében játszanak szerepet.
Az érintett magánszemélyek olyan üzletemberek, akik közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak az orosz állami olajvállalatokkal, a Rosznyefttel és a Lukoillal, és jelentős bevételi forrást biztosító ágazatokban tevékenykednek az orosz állam számára. A közlés szerint olyan hajókat ellenőriznek, amelyek orosz eredetű vagy Oroszországból exportált nyersolajat és kőolajtermékeket szállítanak, elrejtve azok tényleges származását, illetve szabálytalan és magas kockázatú szállítási gyakorlatot alkalmazva.
A szankciós listára felkerült négy hajózási társaság az Egyesült Arab Emírségekben, Vietnámban és Oroszországban működik. Ezek olyan tankereket birtokolnak vagy üzemeltetnek, amelyek már más uniós vagy nemzetközi korlátozó intézkedések hatálya alá esnek, és az orosz árnyékflotta részeként vesznek részt kőolaj és kőolajtermékek szállításában.
Ugyancsak hétfőn a külügyminiszterek Oroszország hibrid támadásai miatt is újabb intézkedéseket hoztak. Ennek keretében tizenkét magánszemélyt és két szervezetet szankcionáltak külföldi információ-manipuláció valamint rosszindulatú kiberműveletek miatt, amelyek az EU-t, tagállamait, illetve partnereit célozták. A listára kerültek olyan külpolitikai elemzők és influenszerek, akik az orosz állami kommunikációs apparátussal kapcsolatban álló intézményekhez, agytrösztökhöz és egyetemekhez kötődnek, illetve az Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatos, Moszkva-barát propagandát, valamint Ukrajna- és NATO-ellenes narratívákat terjesztenek. Egyes érintettek nyugat-európai volt katonai vagy rendvédelmi tisztek.
A Tanács szankciókat vetett ki a Nemzetközi Russzofil Mozgalomra, amely a közlés szerint világszerte destabilizáló narratívákat erősít az orosz kormány érdekében, továbbá az orosz hadsereg 142. önálló elektronikai hadviselési zászlóaljára. Az egység Kalinyingrádban állomásozik, és olyan elektronikai hadviselési tevékenységekért felelős, amelyek összefüggésbe hozhatók több uniós tagállamban tapasztalt GPS-jel-kimaradásokkal. A listán szerepelnek továbbá az orosz katonai hírszerzés (GRU) egyik egységének tagjai, valamint a Cadet Blizzard nevű kiberfenyegetési csoporthoz köthető személyek, akik ukrán kormányzati szervek, valamint uniós és NATO-tagállamok ellen intéztek kibertámadásokat.
A mostani döntésekkel az Oroszország destabilizáló tevékenységei miatt bevezetett uniós szankciók összesen 59 magánszemélyre és 17 szervezetre terjednek ki.
Az érintettek vagyonbefagyasztás alá kerülnek, az uniós polgárok és vállalatok nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket, a magánszemélyek pedig beutazási és átutazási tilalommal is szembesülnek az EU területén.
A tájékoztatás szerint az Ukrajna elleni, indokolatlan és provokálatlan orosz katonai agresszió miatt eddig több mint 2600 személyt és szervezetet sújtanak uniós szankciók. A vonatkozó jogi aktusokat mindkét döntés esetében közzétették az EU hivatalos közlönyében.
A rendezési tárgyalások sarokköve egy jogilag kötelező érvényű dokumentum, amelyben Ukrajna lemond a NATO-ba való belépésről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak hétfőn Moszkvában.
„Természetesen ez az egyike a sarokkő-fontosságú kérdéseknek, és külön megvitatást igényel a többi kérdéshez képest. Épp ebben van a tárgyalási folyamat lényege, amelyet, megismétlem, nem akarunk hangosbeszélő-üzemmódban folytatni” – nyilatkozott a szóvivő.
A Berlinben az ukrajnai rendezésről jelenleg zajló tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem tájékoztatja Oroszországot élőben ezek menetéről.
„Jelenleg a munka (…) az amerikai, európai és ukrán tárgyalófelek között folyik. Miután befejezték a munkát, várni fogjuk, hogy amerikai tárgyalópartnereinktől megkapjuk azt az álláspontot, amelyet ma megvitatnak” – mondta.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a nyugati kereszténység szerint ünnepelt karácsonyig megszülethetnek-e a békemegállapodás ideiglenes keretei, a szóvivő azt hangoztatta, hogy határidőket szabni az ukrajnai rendezésnek a leghálátlanabb dolog. Hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott a komoly békére, a komoly döntésekre.
„Egyáltalán nem nyitott semmiféle olyan trükkre, amelynek célja az időhúzás és a mesterséges ideiglenes szünetek létrehozása” – fogalmazott.
Úgy vélekedett, hogy Donald Trump amerikai elnök és csapata őszintén törekszik a békére Ukrajnában. Hozzátette, hogy Moszkva nagyra értékeli ezeket az erőfeszítéseket.
Ha az oroszok békemegállapodás keretében megkapják Donbászt, akkor minden bizonnyal folytatni fogják Ukrajna egész területének elfoglalását – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozója előtt, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kallas elmondta: „Donbász nem Putyin végső célja. Ha megkaparintják Donbászt, az erőd elesik, és akkor mindenképpen folytatják egész Ukrajna elfoglalását. Ha Ukrajna elhagyja (Donbászt – a szerk.), akkor más régiók is veszélybe kerülnek. Ezt tudjuk a történelemből, és le kell vonnunk a tanulságokat. A tartós béke érdekében nem szabad az agresszort békíteni.”
Az Ukrajnának nyújtott lehetséges biztonsági garanciákkal kapcsolatban az EU fődiplomatája kijelentette, hogy „ezek nem lehetnek papírok vagy ígéretek”. „Ezeknek valódi csapatoknak és képességeknek kell lenniük ahhoz, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát. Ahogy mondtam, az elmúlt száz évben Oroszország legalább 19 országot támadott meg, némelyiket akár háromszor vagy négyszer is. Ezen országok közül egyik sem támadta meg soha Oroszországot, így Oroszországnak nincs szüksége semmilyen biztonsági garanciára. Mindenki másnak szüksége van biztonsági garanciákra.”
Az EU-főképviselő ezt a hetet „nagyon fontosnak” nevezte Ukrajna finanszírozásának kérdésének megoldása szempontjából, és hangsúlyozta, hogy „több lehetőség is van az asztalon”. „A legmegbízhatóbb lehetőség a jóvátételi kölcsön, és ezen dolgozunk. Még nem értük el a célt, és egyre nehezebb, de dolgozunk rajta. Még van néhány napunk” – hangsúlyozta Kaja Kallas.
A minap Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy a Szövetséget egy olyan mértékű háború fenyegeti Oroszországgal, „amelyet nagyapáink és dédapáink is megtapasztaltak”, amire a Kreml azzal válaszolt, hogy az európai országok elfelejtették a második világháború következményeit, utalva Rutte kalandjaira – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Dmitrij Peszkovra, Putyin sajtótitkárára, hivatkozva, akit az orosz média idézett.
A jelentés szerint Rutte nyilatkozatára reagálva Peszkov megjegyezte, hogy Rutte Hollandiában élt, és magát Hollandiát nem érintette súlyosan a második világháború. „Ez valószínűleg egy olyan generáció képviselőjének a kijelentése, amelynek sikerült elfelejtenie, milyen volt a második világháború. Rutte úr Hollandiában élt. Én is Hollandiában tanultam egy időben. És maguk a hollandok mesélték el nekem, milyen szörnyű megpróbáltatásokon mentek keresztül a fasiszta megszállás alatt, hogy több ablakuk is betört, és milyen szörnyű volt. Ez elég komoly. A hollandok nagyon nem szeretik a németeket ezért a kellemetlenségért, de nem tudják, mi az a szörnyű háború” – emlékeztetett.
A Kreml szóvivője szerint a NATO főtitkára úgy tesz ilyen kijelentéseket, hogy „nem érti, miről beszél”. „Hála Istennek, egy olyan országban nőttünk fel, ahol gondosan őrzik annak az emlékét, hogy mi volt, micsoda borzalom volt, és mit sikerült tennünk, hogy megmentsük Európát a fasisztáktól” – tette hozzá Dmitrij Peszkov.
Európának fel kell készülnie arra, hogy háború törhet ki a közvetlen közelében – figyelmeztettek csütörtökön brit katonai vezetők, miközben az Egyesült Királyság fegyveres erőit érő, példátlan mértékű fenyegetésekről számoltak be. Az új brit Katonai Hírszerzési Szolgálat (MIS) elindításakor Al Carns védelmi miniszter kijelentette: „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”, és hangsúlyozta, hogy a NATO-szövetségeseknek készen kell állniuk a válaszadásra.
Carns szerint Európa már nem „választott háborúkkal”, hanem „szükségszerű háborúkkal” néz szembe, amelyek súlyos emberáldozatokkal járnak, példaként említve az orosz-ukrán konfliktust. Adrian Bird, a védelmi hírszerzés vezetője ugyanazon a rendezvényen arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben több mint 50 százalékkal nőtt a brit katonai személyzet és létesítmények elleni ellenséges hírszerzési tevékenység, elsősorban Irán, Kína és Oroszország részéről.
Ennek okán pedig cselekedett a szigetország. Létrehozták új brit Katonai Hírszerzési Szolgálatot, amelynek az Anglia keleti részén található RAF Wyton ad majd otthont, ahol már jelenleg is működik a Pathfinder, a világ legnagyobb „öt szemű” hírszerzési központja.
Az új, egységes hírszerzési szolgálat a Királyi Haditengerészet, a Brit Hadsereg és a Királyi Légierő egységeit vonja össze annak érdekében, hogy felgyorsítsa az információmegosztást, összhangban az idei Stratégiai Védelmi Felülvizsgálat (SDR) ajánlásaival. Az új szervezet részeként létrejön egy „Védelmi Kémelhárító Egység” is, amelynek feladata a fegyveres erők, valamint azok eszközeinek és rendszereinek védelme a külföldi beavatkozásokkal szemben.
A wytoni személyzet műholdfelvételek, drónok által rögzített videók, valamint terepen dolgozó ügynökök által gyűjtött információk széles körét fogja figyelemmel kísérni. A brit háborús felkészültséget bíráló, nemrégiben megjelent súlyos parlamenti jelentést követően Carns úgy érvelt: a katonai hírszerzés megújítása segít abban, hogy „elrettentő képességünk teljes mértékben bombabiztos legyen” – írja a Politico.
A brit hírszerzési reformot irányító vezetők ugyanakkor elismerték, hogy komoly hiány van a hírszerzési területeken dolgozni kívánó jelentkezők számában. Louise Sandher-Jones veteránügyi miniszter újságíróknak elmondta:
„Az elmúlt években tudjuk, hogy a toborzás nem a kívánt irányba haladt, és most határozott küldetésünk, hogy ezt megfordítsuk.”
Al Carns hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a brit lakosság megértse az ellenséges államok jelentette fenyegetések súlyosságát. Mint mondta, a minisztereknek „biztosítaniuk kell, hogy az emberek felismerjék: a külföldi fenyegetések közvetlen hatással vannak az életmódjukra, a megélhetési költségeikre, az élelmiszer- és üzemanyagárakra, valamint az állami kiadások egészére”.
Figyelmeztetései egybecsengenek Mark Rutte NATO-főtitkár berlini beszédével, aki csütörtökön kijelentette: „Oroszország visszahozta a háborút Európába, és fel kell készülnünk arra a háborús léptékre, amelyet nagyszüleink és dédszüleink éltek át.”
A Svájci Szövetségi Tanács csatlakozik az Európai Unió 19. oroszellenes szankciócsomagjához – jelentették be a kormány honlapján közzétett közleményben.
„2025. december 12-én a Szövetségi Tanács kibővítette az Oroszország és Belarusz elleni szankciós listákat. Svájc így végrehajtotta az EU által a 19. szankciós csomag részeként elfogadott számos módosítást” – áll a szövegben.
Az intézkedések 2025. december 13-án lépnek hatályba.
Összesen 22 személyt vettek fel a konföderáció szankciós listájára, akiknek zárolják a svájci vagyonukat, továbbá tilos lesz a Svájcba való belépésük és az azon keresztül történő átutazásuk.
A szankciók 42 orosz katonai-ipari komplexum és energiaszektorbeli vállalatra és szervezetre is vonatkoznak. Az új korlátozások az úgynevezett árnyékflotta 117 hajójára szintén kiterjednek. Továbbá öt orosz bankot és négy harmadik országbeli fiókjukat tiltottak el az orosz fizetési rendszerek használatától.
Európai tisztviselők attól tartanak, hogy Oroszország egy új, az Egyesült Államok közvetítésével létrejött békemegállapodást használhat fel az ukrajnai háború lezárására, hogy utat nyithasson a Donbász elleni új inváziójához – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökség forrásai elmondták, hogy „a legutóbbi tárgyalások fő buktatója az a félelem, hogy az Egyesült Államok demilitarizált övezetre vonatkozó terve fedezetet ad a Kremlnek titkos erők telepítésére a vitatott területen”. A Kreml ezután hibrid taktikákat alkalmazhatna, beleértve az úgynevezett hamis zászlós műveleteket is, hogy aláássa az amerikai biztonsági garanciákat és megteremtse a feltételeket egy új invázióhoz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok Donbász különleges közigazgatás alatt álló „szabad gazdasági övezetté” alakításáról tárgyal, míg Oroszország egy „demilitarizált övezetet” választott. Az ukrán elnök ezen a héten felvetette egy népszavazás ötletét a régió lehetséges területi megoldásairól.
„Oroszország azonban kihasználhatja az ukrán csapatok Kijev által ellenőrzött területekről való kivonását. Ezért Európa fő feladata az elkövetkező napokban és hetekben annak biztosítása, hogy a békemegállapodás ne tartalmazzon orosz trójai falófalat” – mondták a helyzetet ismerő források. Megjegyezték, hogy míg Vlagyimir Putyin orosz diktátor „feltehetően továbbra is maximalista céljait követi Ukrajnában, a kulcskérdés az, hogy Moszkva továbbra is elutasít-e bármilyen békemegállapodást, vagy taktikailag támogatja Amerika azon kísérleteit, hogy a következő hetekben megállapodásra jussanak”.
A békefolyamat szokásos hibrid támadások arzenáljával való kihasználásának lehetősége mellett egy másik kockázat az orosz beavatkozás egy békemegállapodást követő nyilvános népszavazásba vagy választásba. Zelenszkij hétfőn Berlinbe utazik, hogy találkozzon Friedrich Merz német kancellárral és más európai vezetőkkel, köztük Keir Starmer brit miniszterelnökkel a tárgyalások folytatása érdekében.
Az ügyhöz közel álló források szerint „Ukrajna, Európa és az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadói várhatóan megvitatják a tervek tervezetét a találkozó előtt”. Peter Ricketts, volt brit nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az európaiak jogosan aggódnak az Egyesült Államok demilitarizált övezetre vonatkozó javaslata miatt.
Szerinte, ha Amerika figyelme valami másra irányul, Putyin „ürügyként incidenseket kreálhat” – például az orosz anyanyelvűek védelmével. „Ez sebezhetővé teszi Ukrajna többi részét a következő orosz offenzívával szemben. Tehát ez nem csupán technikai kérdés, hanem alapvető kérdés – Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából” – jegyezte meg Peter Ricketts.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Európai tisztviselők attól tartanak, hogy Oroszország egy új, az Egyesült Államok közvetítésével létrejött békemegállapodást használhat fel az ukrajnai háború lezárására, hogy utat nyithasson a Donbász elleni új inváziójához.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1765641600
[modified] => 1765632049
)
[title] => Európa attól tart, hogy az amerikai béketervben trójai faló van beépítve Oroszország számára – Bloomberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172014&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172014
[uk] => 172021
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 172015
[image] => Array
(
[id] => 172015
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak.jpg
[original_lng] => 59772
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765636309:8
[_thumbnail_id] => 172015
[_edit_last] => 12
[views_count] => 868
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 615495559000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 961258
[1] => 850024
[2] => 850855
[3] => 124
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai béketerv
[1] => európai szövetségesek
[2] => kedvezmény
[3] => Oroszország
)
)
[8] => Array
(
[id] => 171864
[content] =>
A legújabb amerikai béketerv-javaslatok nem szólítják fel Oroszországot csapatainak kivonására Donyeck és Luhanszk térségéből egy demilitarizált övezet létrehozása érdekében – számolt be a Financial Times, írja a Jevropejszka Pravda.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő, aki látta a javaslatok legutóbbi változatát kijelentette, az USA nem szólítja fel Oroszországot arra, hogy hagyja el a demilitarizált övezet keleti határává tervezett területeket. Ehelyett az Egyesült Államok ahhoz ragaszkodik, hogy az ukrán csapatok hagyják el állásaikat a donyecki régióban.
Trump kezdeti, 28 pontos béketerve tartalmazott egy javaslatot egy „semleges demilitarizált ütközőzóna” létrehozására, miután az ukrán csapatok kivonultak Donbászból.
A tárgyalásokon részt vevő ukrán tisztviselők szerint az Egyesült Államok egy olyan övezet létrehozását szorgalmazza, mint amilyen Észak- és Dél-Koreát elválasztja el a több mint 72 évvel ezelőtti fegyverszüneti szerződés aláírása óta.
Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a demilitarizált övezetet egy befagyasztott konfliktushoz vezető útnak tekinti, egy rövid távú szünetnek, amely időt adna Moszkvának az új offenzíva megindítása előtt csapatai átcsoportosítására.
Az ENSZ Közgyűlése támogatta az ukrán határozatot, amely a nemzetközi együttműködés erősítését és a csernobili atomerőmű-katasztrófa következményeinek minimalizálását célozza. Különösen az Egyesült Államok és Oroszország került azon országok közé, amelyek ellene szavaztak – írja az Ukrinform.
A „Nemzetközi együttműködés erősítése és az erőfeszítések koordinálása a csernobili katasztrófa következményeinek vizsgálata, enyhítése és minimalizálása érdekében” című határozatot 97 ország támogatta, 39 ország tartózkodott.
Nyolc ország szavazott ellene: Oroszország, Fehéroroszország, Kína, Észak-Korea, Nicaragua, Niger és az Egyesült Államok.
Az elfogadott határozat elismeri a katasztrófa súlyos következményeit, valamint az érintett közösségek és területek szükségleteit. Fehéroroszország összes módosító javaslatát elutasították az ukrán tervezetből.
Az ENSZ-nél tartott prezentáció során Ukrajna állandó képviselője, Andrij Meljnik élesen bírálta Fehéroroszország próbálkozását, hogy alternatív dokumentumot nyújtson be. Emlékeztetett, hogy Minszk elveszítette a morális jogot az ilyen lépések kezdeményezésére, miután 2022-ben biztosította területét az orosz invázióhoz, ami végül a csernobili erőmű ideiglenes megszállásához vezetett.
A Közgyűlés úgy döntött, hogy 2026. április 24-én külön ülést tartanak a tragédia 40. évfordulója alkalmából, és felhívta a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson segítséget Ukrajnának az atomerőművek sérült infrastruktúrájának helyreállításában.
