Joe Biden amerikai elnök vasárnap éjjel telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok „határozott választ ad”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát – számoltak be hétfőn ukrán hírportálok a Fehér Ház sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlemény szerint mindkét államfő kifejezte, hogy támogatja azokat a diplomáciai erőfeszítéseket, amelyeket kétoldalú párbeszéd útján a jövő héten készülnek megtenni Oroszországgal. A tervek szerint január 10-én kezdődnek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) pedig január 13-án folytatnak tárgyalásokat.
Biden kiemelte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei elkötelezettek azon elv mellett, amely szerint partnereikről azok bevonása nélkül semmiben nem egyeznek meg másokkal. Korábban Washington már értésére adta Moszkvának, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásáról csakis a NATO-tagállamok és Ukrajna dönthetnek. Az amerikai elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását továbbá a Donyec-medencei fegyveres konfliktusnak a minszki és a normandiai megállapodások szerinti rendezését.
Zelenszkij a Twitteren közzétett üzenetében azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok elnökével folytatta első diplomáciai megbeszélését ebben az évben, ami – szavai szerint – a két ország közötti kapcsolatok „különleges természetéről” tanúskodik. Mint írta, megvitatták azokat a közös intézkedéseket, amelyeket az európai béke megőrzése és a további eszkaláció elkerülése érdekében tesznek, továbbá eszmét cseréltek az ukrajnai reformokról, beleértve Kijevnek az oligarchák befolyásának visszaszorítására tett lépéseit.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy december 30-án Biden Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonos megbeszélést. Biden figyelmeztette Putyint, hogy az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedésekkel sújthatja Oroszországot, ha Moszkva további katonai lépéseket tesz Ukrajnával szemben. Putyin szerint viszont egy ilyen amerikai intézkedés nyomán teljesen megszakadhatnak a kapcsolatok a két ország között.
Az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya meglehetősen feszültté vált. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva e követelését.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.
Ukrajnának részt kell vennie az euroatlanti biztonsági konzultációkon, elsősorban az Egyesült Államok, az Európai Unió vagy a NATO Oroszországgal folytatott megbeszélésein – közölte Dmitro Kuleba külügyminiszter pénteken Twitter-oldalán, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője azt írta, „az USA, az EU vagy a NATO és Oroszország közötti tárgyalások első és fő témájának az európai nemzetközi fegyveres konfliktus és az Ukrajna elleni orosz agresszió lezárásának kell lennie.”
Dmitro Kuleba hangsúlyozta: „az euroatlanti biztonság kérdése most Ukrajnában dől el, ezért Ukrajnának részt kell vennie az ezzel kapcsolatos biztonságpolitikai konzultációkon.”
Calls to avoid humiliation of Russia can only humiliate France and every other country that would call for it. Because it is Russia that humiliates itself. We all better focus on how to put Russia in its place. This will bring peace and save lives.
Keeping up the support for Ukraine is essential for European partners, because Putin hates the well-being of Europeans and wants to bring crisis to the door of every European home. Ukraine stands in the way of these malicious plans. By supporting us, partners support themselves.
This is Russia’s, not just Putin’s war. Not Putin, but actual Russian soldiers come from Russia to kill, torture and destroy. Russians overwhelmingly support the war, cheer missile strikes on Ukrainian cities and murder of Ukrainians. Let Russian tourists enjoy Russia then.
I call on all EU and G7 states to stop issuing visas to Russians. President @ZelenskyyUa is absolutely right to insist on this. Russians overwhelmingly support the war on Ukraine. They must be deprived of the right to cross international borders until they learn to respect them.
The suggested elements of the upcoming EU sanctions package on Russia do not correspond to the scale of Putin’s escalation and the threat he poses to Europe and the whole world. We encourage the EU to hit Putin harder in order to stop him. This is a crucial moment.
Putin’s and Lavrov’s irresponsible statements on the possible use of nuclear weapons are absolutely unacceptable. Ukraine won’t give in. We call on all nuclear powers to speak out now and make it clear to Russia that such rhetorics put the world at risk and will not be tolerated.
Governments which still have not banned RT must watch this excerpt. This is what you side with if you allow RT to operate in your countries. Aggressive genocide incitement (we will put this person on trial for it), which has nothing to do with freedom of speech. Ban RT worldwide! https://t.co/xJC371rqyg
I value that @Antonio_Tajani held his first call as Italy’s new Foreign Minister with me. A clear sign of the new government’s priorities. I wished him all the success in his endeavors and emphasized that Ukraine’s highest priority now is to swiftly receive air defense systems.
FM: “On November 26th #Ukraine will honor the memory of millions of innocent victims of the #Holodomor genocide, 1932-1933 Soviet artificial famine in Ukraine. We call on parliaments of all nations to support Ukraine by recognizing the Holodomor as genocide of the #Ukrainians”. pic.twitter.com/Gd7MHPAjda
Today, I received a call from Iranian Foreign Minister Hossein Amir Abdollahian, during which I demanded Iran to immediately cease the flow of weapons to Russia used to kill civilians and destroy critical infrastructure in Ukraine.
??Ukrainian peace summit to be held on February 24 at the #UN headquarters in #NewYork
The summit will discuss #Ukraine's security, food and energy security, as well as the de-occupation of Ukrainian territories. pic.twitter.com/iyfJ5MaQnw
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
Russian UNSC presidency is a slap in the face to the international community. I urge the current UNSC members to thwart any Russian attempts to abuse its presidency. I also remind that Russia is an outlaw on the UNSC: https://t.co/rZVC1pV0MY#BadRussianJoke#InsecurityCouncil
Russia unleashed another salvo of missiles on Ukraine this Saturday. Russia will not stop until it is stopped. The global community must focus on enforcing a just and lasting peace: arming Ukraine, including with F-16s to close the sky, and implementing Ukraine’s Peace Formula.
Russia makes a mistake if it thinks it can “wait out” military aid for Ukraine. Ukraine will only get stronger, and Russian aggression will fail. We are not just bringing weapons to Ukraine. We are ramping up domestic production and co-production with partners in NATO and beyond. pic.twitter.com/mljxtPNKX6
Our talks at @MFA_Ukraine proved that Ukraine and the UK are determined to work together toward victory.
The UK remains steadfast in providing Ukraine with weapons, increasing their co-production, and ridding the Black Sea of Russian threats. pic.twitter.com/k3ZGNo3RcN
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
A biztonsági garanciákról szóló orosz-amerikai tárgyalások első fordulója 2022 legelején várható, csakúgy mint Moszkva és a NATO kapcsolatfelvétele ugyanebben az ügyben – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az RT orosz állami televíziónak adott interjúban.
„Lényegében megegyeztünk a további munka megszervezésének módozatairól. Már megállapodtunk abban, hogy a jövő év legelején az első körben meg kell történnie a kétoldalú kapcsolatfelvételnek köztünk és amerikai tárgyalópartnereink között. A neveket már ismertették, ezek mindkét fél számára elfogadhatók” – nyilatkozott a tárcavezető. „Majd ezt követően, belátható időn belül – ezt szintén januárban szeretnénk megvalósítani – szeretnénk működésbe léptetni a második tárgyalási platformot a második dokumentum, az Oroszország és a NATO-országok közötti megállapodástervezet megvitatására” – tette hozzá.
Lavrov gyakorlatiasnak nevezte az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatokra adott amerikai választ. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia és a német hivatali partnerével folytatott megbeszélésén megerősítette: Moszkva azt tervezi, hogy a biztonsági garanciák kérdését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) is megvitassák. „Tehát három síkja van kilátásban a tárgyalásoknak. Azt hiszem, egyetértés van, legalábbis Moszkva és Washington között abban, hogy ezeket be kell indítani. Nem látom okát annak, hogy ez a megközelítés ellentétes legyen közös térségünk bármely más államának érdekeivel” – tette hozzá a miniszter.
Lavrov kifejezte Oroszország készségét arra, hogy megvitassa a Washington által megfogalmazott biztonsági aggályokat. A tárcavezető szerint a szervezési ügyekben való egyetértés mellett a tartalmi kérdésekben még rengeteg a teendő, de Putyint idézve úgy vélekedett, hogy a dolgot nem lehet a végtelenségig elhúzni, mert „Oroszország folyamatos fenyegetettséget érez, ahogy a NATO infrastruktúrája közeleg a határainkhoz”, és mert Moszkvát folyamatosan „becsapják”. Szavai szerint Oroszország nyitott a garanciákról szóló tárgyalások ügyében, és mindent megtesz annak érdekében, hogy álláspontját világossá tegye. „Remélem, hogy figyelembe véve a biztonságunk érdekében tett intézkedéseinket, komolyan fognak venni bennünket” – nyilatkozott Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetője az interjúban arról is fejtegetésbe bocsátkozott, hogy az európai biztonság az oszthatatlanság elvén alapul, és ha Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy gondolja, hogy ezt figyelmen kívül hagyhatja, akkor állást kell változtatnia. „Ha Stoltenberg úr úgy gondolja, hogy a NATO-tagoknak jogukban áll köpni erre az elvre, amelyet a legmagasabb szinten elfogadott dokumentumokban rögzítettek, akkor valószínűleg tényleg itt az ideje, hogy távozzon egy másik munkahelyre, mert a feladatával sehogy sem boldogul” – mondta Lavrov. December közepe óta nyilvános, hogy Stoltenberg a norvég központi bank, a Norges Bank élére pályázik.
Lavrov „dörgedelmesnek és meglehetősen arrogánsnak” nevezte Stoltenberg kijelentéseit, amelyek szerint senkinek sincs joga megsérteni a Washingtoni Szerződést (a NATO alapító egyezményét), amelynek értelmében az ajtó nyitva áll minden potenciális aspiráns ország előtt, amely csatlakozni kíván az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. „Nem vagyunk részesei ennek a struktúrának, nem vagyunk aláírói ennek a szerződésnek, de, mint mondtam, aláírói vagyunk egy szélesebb, pánregionális euroatlanti dokumentumnak, amely tartalmazza a biztonság oszthatatlanságának elvét” – magyarázta a külügyminiszter.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette: nem kizárt hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök újabb videokonferenciáját még az év vége előtt megrendezik, bár erről még nem született konkrét megállapodás. Antony Blinken amerikai külügyminiszternek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy nem szerepel a tervek között a két államfő találkozója, a szóvivő rámutatott, hogy a miniszter személyes találkozóról beszélt.
Peszkov az orosz NTV televíziónak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy évtizedek óta nem volt olyan turbulens időszak a világpolitikában, mint most. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Szolovjov Live YouTube-csatornának nyilatkozva a NATO-nak a Fekete-tenger térségében folytatott „provokatív tevékenységét” azzal hozta összefüggésbe, hogy szerinte az Egyesült Államok „erős allergiát” érez „az elsősorban az egész Európa számára és egyes európai országok számára is előnyös” Északi Áramlat-2 gázvezetékkel szemben.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A biztonsági garanciákról szóló orosz-amerikai tárgyalások első fordulója 2022 legelején várható, csakúgy mint Moszkva és a NATO kapcsolatfelvétele ugyanebben az ügyben - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az RT orosz állam...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1640206800
[modified] => 1640204367
)
[title] => Lavrov: januárban lesz a biztonsági garanciákról szóló tárgyalások első fordulója
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=36435&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36435
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 36438
[image] => Array
(
[id] => 36438
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/lavrov.jpg
[original_lng] => 119076
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/lavrov-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/lavrov-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/lavrov-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/lavrov-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/lavrov.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/lavrov.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/lavrov.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1640197168:10
[_thumbnail_id] => 36438
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2667
[_oembed_5b47e8872d2f9003d003a0dc67fbff1c] =>
?? Глава МЗС Дмитро Кулеба прибув до Анталії. Там заплановані переговори з міністром закордонних справ росії Лавровим. pic.twitter.com/SH2bcu1v6y
A jövő év januárjában elkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok között az Ukrajna körüli helyzetről – jelezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, adta hírül szerdán az rbc.ua hírportál az Amerika Hangja rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Blinken elmondta: „készek vagyunk a diplomáciai együttműködésre több csatornán keresztül. Úgy gondolom, hogy ezeken a területeken az újévi időszakban viszonylag korán diplomáciai tevékenység fog kezdődni, hogy láthassuk, diplomáciai úton tovább tudunk-e lépni a nézeteltérések tisztázását illetően.
A külügyminiszter megjegyezte: nevezetesen az Egyesült Államok és Oroszország, az Oroszország-NATO Tanács, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) között meglévő stratégiai stabilitási párbeszédről van szó. Ugyanakkor Blinken „nagyszabású következményekre” is figyelmeztetett, ha „Oroszország további Ukrajna elleni agressziós cselekményekre ragadtatja magát”.
Viszont Karen Donfried, az USA európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese azt mondta újságíróknak, hogy az Egyesült Államok és Oroszország megállapodik a tárgyalások konkrét időpontjában Moszkva követeléseiről, amelyek azt célozzák, hogy a NATO hagyjon fel minden katonai tevékenységgel Kelet-Európában és Ukrajnában.” Mindazonáltal figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok világossá tette, minden párbeszédnek a kölcsönösségen kell alapulnia, figyelembe kell vennie az orosz fellépésekkel kapcsolatos félelmeket, és az európai szövetségesekkel és partnerekkel teljes koordinációban kell történnie.” Kiemelte, „Európa nélkül nem lesznek tárgyalások az európai biztonságról.”
Congratulations to @KatalinNovakMP, Hungary's first female president. You have made history, and I am confident our partnership will achieve results in the years to come. I look forward to working together to advance our shared values and strengthen Allied unity.
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) May 10, 2022
We are grateful for the active role of the @UN and our Turkish allies in facilitating Russia’s return to the Black Sea Grain Initiative. We urge all parties to renew the Initiative. Failure to do so would hurt the world’s most vulnerable.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy keddi védelmi tanácskozáson kijelentette, hogy Oroszország kész katonai intézkedések megtételére, ha a NATO közeledik a határaihoz – adta hírül az rbc.ua hírportál a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Putyin az orosz védelmi minisztérium kollégiumának kibővített ülésén azt mondta: a NATO keleti terjeszkedése a nyugati országok hidegháború utáni eufóriájának, illetve a helyzet téves elemzésének tulajdonítható, felidézve a Nyugat 1990-es években és a 2000-es évek elején tett lépéseit, amelyek problémákat okoztak Oroszország számára. „Néha az ember felteszi magának a kérdést, hogy miért tették mindezt az akkori körülmények között? Érthetetlen. Azt gondolom, hogy az úgynevezett hidegháború vagy a hidegháborúban aratott úgynevezett győzelem okozta eufória hatására. És a helyzet helytelen és megbízhatatlan elemzése következtében” – mutatott rá Putyin. Mint megjegyezte: „ezért. Egyszerűen nincs más oka.”
Putyin kijelentette, hogy Oroszország kész katonai-technikai intézkedések megtételére, ha a NATO megközelíti a határait. „Ha folytatódik nyugati kollégáink nyilvánvalóan agresszív irányvonala, megfelelő haditechnikai intézkedéseket foganatosítunk, és keményen reagálunk a barátságtalan lépéseikre” – mondta. Az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszországnak „minden joga megvan ahhoz”, hogy olyan lépéseket tegyen, amelyek célja az ország biztonságának és szuverenitásának biztosítása.
Az orosz elnök hangsúlyozta: Moszkva nem követel semmiféle különleges, kizárólagos feltételeket magának. „Oroszország az egyenlő és oszthatatlan biztonság mellett száll síkra az egész eurázsiai térségben” – húzta alá Vlagyimir Putyin.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma több okból kifolyólag is javasolja az amerikaiaknak, hogy ne utazzanak Ukrajnába, az okok közé tartozik az orosz fenyegetés és az országban lévő koronavírus-helyzet – adta hírül az rbc.ua hírportál az amerikai külügyminisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai külügyminisztérium továbbra is azt tanácsolja az amerikai állampolgároknak, hogy ne utazzanak Ukrajnába a Covid-19 miatt, és fontolják meg az utazást az Oroszország részéről megnövekedett fenyegetések miatt. Mint a hivatal hangsúlyozta, az amerikai állampolgároknak tudniuk kell azokról a hírekről, amelyek szerint Oroszország komoly katonai lépéseket tervez Ukrajna ellen.
A külügyminisztérium figyelmeztetett a helyzet kiszámíthatatlanságára, különösen az oroszok által megszállt Krímmel és Donbászszal közös ukrán határ mentén. Az Ukrajnába indulás mellett döntő amerikaiak figyelmét a külügyminisztérium felhívta arra is, hogy a kijevi amerikai nagykövetség működésében esetleges problémák léphetnek fel, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Oroszország a legkülönbözőbb ellenlépéseket mérlegeli arra az esetre, ha a NATO fegyvereket telepítene a határai közelébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
Peszkov arra a kérdésre válaszolt így, hogy vajon Moszkva telepíthet-e nukleáris fegyvereket Fehéroroszországba.
„Nem titok, hogy a számunkra fenyegetést jelentő fegyvertípusoknak a határaink közelébe történő telepítése megköveteli a megfelelő lépések megtételét a helyzet kiegyensúlyozására. Ebben több lehetőség is van” – mondta Kreml szóvivője.
Korábban Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter kijelentette, hogy a köztársaság a NATO fenyegetése esetén készen áll nukleáris fegyverek befogadására. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ezt megelőzően azt mondta, Minszk felajánlja Moszkvának ezt a lehetőséget, ha az észak-atlanti szövetség atomfegyvereket telepít Lengyelországba.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva hétfőn gyors választ sürgetett az Egyesült Államoktól az orosz biztonsági garanciavállalási javaslatokra, „mivel a helyzet nagyon súlyos, kiélezett, és hajlamos tovább bonyolódni”. Úgy vélekedett, hogy Washington megpróbálja majd az orosz kezdeményezést lassú folyamatba terelni és ismételten kifejezte Moszkva készségét a tárgyalások azonnali megkezdésére.
Rjabkov a TASZSZ-nak arról is beszámolt, hogy az orosz tárgyalódelegáció – amelynek korábbi hivatali bejelentés szerint ő a vezetője – már összeállt. Megfogalmazása szerint az orosz javaslatok nem ultimátumnak tekintendők, hanem meghívásként komoly tárgyalásokra. Hozzátette: Oroszország már nem engedheti meg magának, hogy tovább „kerekítse vagy szépítse a dolgokat”, mert „itt az ideje, hogy a nevükön nevezzük a dolgokat”. Közölte, hogy az amerikai féltől a tárgyalási javaslatra még semmilyen válasz sem érkezezett Moszkvába. Úgy vélekedett, hogy a nyugati „spekulációk” amelyek szerint Oroszország javaslatai nyilvánosságra hozásával „emelte a tétet” a biztonsági szférában, a tárgyalási hajlandóság hiányát bizonyítják.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői tanácskozásán azt hangoztatta, hogy a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz kezdeményezést nem a félelem diktálta, hanem az, hogy Ukrajna és más szomszédos országok magatartása „elérte a forráspontot”. Rámutatott, hogy a szomszédos országokba telepítendő támadó rakéták repülési ideje mindössze 4-5 perc lenne. „Ukrajnában még nincsenek ilyen rendszerek. A mi reakciónk megelőző intézkedés, amely arra hivatott, hogy figyelmeztessen: bizonyos forgatókönyvek esetén bizonyos lépéseket fogunk tenni, amelyekről most nem beszélünk, csak általánosságban, katonai lépéseknek és haditechnikai megoldásoknak nevezve őket” – mondta.
Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről folytatott bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője hétfőn a Rosszija 24 televíziós csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva ismertette tárgyalópartnereivel álláspontját és lehetséges reakcióját a NATO esetleges katonai lépéseire. A diplomata azzal vádolta meg a szövetséget, hogy már régóta Oroszország „fájó pontjaira” gyakorol nyomást, de, mint mondta, ezúttal kénytelen lesz komolyan venni a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokat, és nem söpörheti le őket az asztalról. Gavrilov szerint a NATO tudatában van az orosz „katonai és haditechnikai válaszlépések” kockázatának abban az esetben, ha a kölcsönös biztonsági garanciák kérdése megoldatlan marad.
Vlagyimir Putyin orosz elnök december elején érdemi tárgyalásokra szólította fel az Egyesült Államokat és a NATO-t arról, hogy Oroszország megbízható és hosszú távú biztonsági garanciákat kapjon tőlük. Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkvának szerződésbe foglalt garanciák kellenek, mivel nyugati politikusok nem tartották be az arra vonatkozó korábbi szóbeli kötelezettségvállalásaikat, hogy az észak-atlanti szövetség nem fog Kelet felé terjeszkedni.
Az orosz külügyminisztérium pénteken nyilvánosságra hozott két szerződéstervezetet, amelyet korábban az Egyesült Államok és a NATO elé terjesztett. Ezekben Moszkva egyebek között megfogalmazta azt az igényét, hogy az Egyesült Államok vonja vissza a külföldön állomásoztatott nukleáris fegyvereit, és ne telepítsen sehová olyan közepes és kisebb hatótávolságú rakétákat, ahonnan elérheti Oroszország területét. A NATO-tól az várná el az orosz fél, hogy hagyjon fel a keleti bővítéssel és a kelet-európai katonai tevékenységgel és hogy a tagállamok ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997 – vagyis a keleti bővítés kezdete – előtt nem voltak.
Oroszország Föderáció katonai válasszal fenyegette meg az Észak-atlanti Szövetséget, amennyiben az folytatja a „fájdalmas pontok” taposását – jelentette ki Konsztantyin Gavrilov, katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről szóló bécsi tárgyalások orosz küldöttségvezetője, adta hírül az rbc.ua hírportál hétfőn a RIA Novosztyi orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Gavrilov azt nyilatkozta, hogy „eljött az igazság pillanata” a két fél közötti kapcsolatokban. Mint hangsúlyozta Oroszország katonai választ fog adni, ha a NATO továbbra is támadni fogja a „fájdalmas pontokat”.
Az orosz küldöttségvezető kiemelte: „a tárgyalásnak komolynak kell lennie, és a NATO-n belül mindenki nagyon jól tudja, minden ereje és képessége ellenére, hogy konkrét politikai lépésekre van szükség, ellenkező esetben ugyanis Oroszország katonai-technikai és katonai válasza lesz az alternatíva.”
Az orosz külügyminisztérium sürgős amerikai választ szeretne a biztonsági garanciákkal kapcsolatos követeléseire, Moszkvában ugyanis azt feltételezik, hogy Washington az időhúzásra játszik – adta hírül az rbc.ua hírportál hétfőn a RIA Novosztyi orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes egy rádióinterjúban azt mondta, Moszkva azonnali választ vár Washingtontól a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira. „Úgy gondolom, hogy megpróbálják mindezt egy lassú folyamatba beágyazni, de nekünk erre sürgős szükségünk van, mivel a helyzet nagyon súlyos, kiélezett és tovább bonyolódik” – mutatott rá.
A diplomata azt is feltételezte, hogy az Egyesült Államok szándékosan késlelteti a választ, hogy további feltételeket szabhasson. „Az amerikaiak valószínűleg megpróbálják mindezt további feltételekkel, bizonyos további követelésekkel körülbástyázni, különböző formátumokat emlegetve. De majd meglátjuk” – tette hozzá Szerhej Rjabkov.
Joe Biden amerikai elnök tájékoztatta Boris Johnson brit kormányfőt és több más nyugati vezetőt a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott keddi megbeszéléséről, és a nyugati hatalmak egyetértettek abban, hogy párbeszéddel kell enyhíteni az orosz-ukrán feszültséget – közölte a londoni miniszterelnöki hivatal.
A Downing Street szóvivőjének kedd éjjeli rövid beszámolója szerint Biden, Johnson, Mario Draghi olasz kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök, valamint Angela Merkel távozó német kancellár telefonon egyeztetett az amerikai és az orosz elnök kétoldalú videómegbeszélése után.
Az öt nyugati vezető Johnson hivatalának illetékese szerint kiemelte annak fontosságát, hogy Oroszország hagyjon fel Ukrajnát fenyegető magatartásával. Egyetértettek abban is, hogy az Oroszországgal fenntartott további folyamatos párbeszéddel kell egyengetni az e cél elérése felé vezető utat.
Biden, Johnson, Draghi, Macron és Merkel megállapodott arról is, hogy országaik szoros kapcsolatban maradnak és egyeztetik hozzáállásukat ehhez a kérdéshez – közölte a Downing Street szóvivője.
Az amerikai és az orosz elnök keddi megbeszéléséről kiadott moszkvai tájékoztatás szerint Biden és Putyin is megállapodott abban, hogy megbízzák stábjaikat az ezekről az érzékeny kérdésekről szóló tárgyszerű megbeszélések folytatásával.
