Észtország azt tervezi, hogy korlátozza a Kojduli ellenőrzőpont működését az orosz határon. A hírt az LB.UA közölte.
Az ország Pénzügyminisztériuma szerint ennek két oka van: egyrészt egyszerűbb a szankciók végrehajtása, kevesebb a szállítás, és nem kell megnyitni az orosz határt.
Megjegyzik azonban, hogy egy ilyen lépés a helyi önkormányzat adóbevételeinek csökkenéséhez vezet.
Moldova nem tervezi vízumrendszer bevezetését az oroszállampolgárokkal számára – közölte Mihai Popsoi külügyminiszter a NewsMakernek adott interjújában, számolt be a Jevropejszka Pravda.
„A vízumrendszernek tükörhatása van. És nem hozhatjuk patthelyzetbe az Orosz Föderációban tartózkodó polgártársainkat. Ezért most a vízum témája nincs is napirenden” – mondta Popsoi.
Arra a kérdésre, hogyan alakulnak tovább az Oroszországgal való kapcsolatok, a külügyminisztérium vezetője azt válaszolta, hogy a közeljövőben, amíg az ukrajnai háború véget nem ér, és amíg Ukrajna vissza nem szerzi az Oroszország által megszállt területeket, nehéz beszélni a Kisinyov és Moszkva közötti kapcsolatok megjavulásáról.
„Ezek a kapcsolatok jelenleg diplomáciai kapcsolataink történetének mélypontján vannak. És érthető: Putyin és a Kreml agressziós háborút vív, népirtást követ el ukrán szomszédjaink és barátaink ellen. Ezért a közeljövőben, amíg ez az invázió véget nem ér, és amíg Ukrajna vissza nem szerzi az Oroszország által megszállt területeket, nehéz kapcsolataink javulásáról beszélni. Oroszország jelenleg agresszor állam, és továbbra is maximális brutalitással öl meg ártatlan embereket, gyerekeket, időseket és nőket” – mondta Popsoi.
2023-ban több mint 7000, EU területének elhagyásárról szóló rendeletet adtak ki az Oroszországi Föderáció állampolgárait illetően, ami 34%-kal több, mint 2022-ben. A legtöbbet Németország utasította ki– 2000 orosz állampolgárt, számolt be az orosz sajtó.
Az év során 34%-kal nőtt a rendeletek száma, tavaly 5380-an kapták meg, 2021-ben pedig 4920-an.
Németország utasította ki a legtöbb orosz állampolgárt – 2000-t. Ráadásul ez a mutató egy év alatt 154%-kal nőtt – 2022-ben 785 orosz kapott határozatot az ország elhagyására.
Az orosz állampolgárok kiutasításáról szóló rendeletek számát tekintve a második helyen Franciaország áll. Az év során az ország hatóságai 1115 oroszt deportáltak. Ez csaknem 20%-kal több, mint 2022-ben, amikor 930-an kaptak receptet, de még mindig kevesebb, mint 2021-ben, amikor 1255 oroszt utasítottak ki az országból.
Több tucat ország adott még ki rendeletet az oroszoknak az EU területének elhagyására: Finnország (595), Lengyelország (485), Svédország (460), Litvánia (430), Horvátország (395), Ausztria (300), Hollandia (255) és Észtország (235).
Megjegyzendő, hogy az Eurostat dokumentumai szerint az Európai Unió területén illegálisan tartózkodó állampolgárokat rendelnek el az EU elhagyására. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik illegálisan léptek be az EU-ba, vagy azok, akik „legálisan léptek be, de idővel illegálisan tartózkodtak az országban”.
[type] => post
[excerpt] => 2023-ban több mint 7000, EU területének elhagyásárról szóló rendeletet adtak ki az Oroszországi Föderáció állampolgárait illetően, ami 34%-kal több, mint 2022-ben. A legtöbbet Németország utasította ki– 2000 orosz állampolgárt, számolt be az orosz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1712179500
[modified] => 1712169302
)
[title] => 2023-ban egyharmadával nőtt az EU-ból kiutasított oroszok száma
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108614&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108614
[uk] => 108581
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 108582
[image] => Array
(
[id] => 108582
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp
[original_lng] => 19068
[original_w] => 300
[original_h] => 168
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1712139405-1352-large.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712158502:12
[_thumbnail_id] => 108582
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1529
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
Az Észt Reformpárt hamarosan a parlament elé terjeszti azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a külföldiek választójogának megvonását az önkormányzati választásokon – jelentette ki hétfőn Pärtel-Peeter Pere a párt parlamenti frakciójának tagja, számolt be az rbc.ua hírportál az ERR észt kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Pere elmondta: „A következő hetekben a törvényjavaslat ténylegesen a Riigikogu elé kerül, majd a toompeai partnereinken múlik, hogy a szociáldemokraták megengedik-e, hogy átvigyük vagy sem. Nagyon fontosnak tartjuk, és tényleg el tudnánk fogadni a törvény módosítását a helyi önkormányzati választásokról.”
Riina Solman, a Haza párt tallinni szervezetének vezetője hangsúlyozta, hogy pártja számára fontos, hogy a következő helyhatósági választások előtt felszámolja az orosz befolyást Tallinnban.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Észt Reformpárt hamarosan a parlament elé terjeszti azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a külföldiek választójogának megvonását az önkormányzati választásokon – jelentette ki hétfőn Pärtel-Peeter Pere.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1712001000
[modified] => 1711989180
)
[title] => Az észt kormánypárt azt javasolja, hogy fosszák meg a helyi oroszokat a szavazati joguktól a helyhatósági választásokon
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108418&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108418
[uk] => 108428
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 108419
[image] => Array
(
[id] => 108419
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag.jpg
[original_lng] => 37239
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/orosz-allampolgarsag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711984615:8
[_thumbnail_id] => 108419
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1584
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831674234002
[_oembed_86b628bd9b476cfc0873645be68b05ff] =>
[_oembed_time_86b628bd9b476cfc0873645be68b05ff] => 1747722880
[_oembed_d62ca403ba032c9248a8c9ea57516ac0] =>
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Az orosz állampolgárok nem teljesítették a lettországi tartózkodásuk meghosszabbításához szükséges feltételeket.
A hírt a Delfi közölte a migrációs és állampolgársági kérdésekkel foglalkozó hivatal vezetőjére hivatkozva.
Elmondása szerint mintegy 15 500 orosz állampolgár kért állandó tartózkodási engedélyt, és csaknem 3 000 személy ideiglenes tartózkodási engedélyt. Hozzátette ugyanakkor, hogy mintegy 2200 ember nem tette meg a szükséges lépéseket Lettországban tartózkodásának meghosszabbítása érdekében. Ez azonban még nem a végleges adat, mivel az emberek folyamatosan nyújtják be a dokumentumokat.
Another set of brutal Russian air strikes against Kyiv this morning, innocent civilians again being victims of the Russian terrorism. Ukrainian air defense works well but Ukraine must get more help. New Year’s celebrations are over and the West must get serious and act now
Észtország miniszterelnöke, Kaja Kallas támogatta az orosz állampolgársággal rendelkező személyek kiutasításának lehetőségéről szóló megbeszéléseket, számolt be a Postimees.
Észtországban november elején kezdődött nyilvános vita az oroszországi állampolgárságot megszerzők kitoloncolásának lehetőségéről, közölte Lauri Läenemets belügyminiszter, egyben hozzátette, hogy keresi ennek jogi mechanizmusait. A volt Szovjetunió azon állampolgárairól van szó, akik az Unió összeomlása idején Észtországban éltek, és soha nem kaptak más állampolgárságot. Ezt követően Alekszander Csapligin centrista képviselő megkérdőjelezte ezen elképzelések jogszerűségét, és azt kérdezte, hogy a Belügyminisztérium vezetőjének pozíciója a kormány álláspontja-e. Kaja Kallas miniszterelnök megerősítette, hogy Läenemets nyilatkozata összhangban van az észt kormány hivatalos álláspontjával. Kallas emlékeztetett arra, hogy a modern Oroszország megsértette a nemzetközi jog minden lehetséges elvét, Észtország és az Európa Tanács elismerte, hogy támogatja a terrorizmust, és ilyen körülmények között Tallinn nem hagyhatja figyelmen kívül a maga saját kockázatát. Megjegyezte, hogy a hadgyakorlatok során Oroszország rendszeresen gyakorolta a balti államok elleni harci műveleteket, továbbra is a nyugati országok ellen fordítja lakosságát, és mesterséges migrációs válságot kezdett szervezni az EU keleti határain. A miniszterelnök véleménye szerint, ha egy olyan személy, aki hosszú ideje él Észtországban, és szabadon hozzáférhet információkhoz, és most fogadja el az orosz állampolgárságot, ez egy olyan jelzés, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.
„Ha egy Észtországban élt személy úgy dönt, hogy most, amikor Oroszország háborút folytat az ukrán állam és nép ellen, felveszi az Oroszországi Föderáció állampolgárságát, ez azt bizonyítja, hogy szükség esetén kész csatlakozni az oroszok hadsereghez harc a mozgósítás során és harcolni Ukrajna ellen. Ez már veszélyt jelent Észtország nemzetbiztonságára” – mondta Kallas.
Véleménye szerint az orosz állampolgárság megszerzésére vonatkozó döntést Oroszország terrorista tevékenységét, valamint Észtország és más nyugati országok ellen irányuló fellépéseit támogató nyilatkozatként kell vizsgálni.
Kallas megjegyezte, az észt jogszabályokban van egy olyan rendelkezés, amely szerint visszavonható egy külföldi személy tartózkodási engedélye abban az esetben, ha ez a valaki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Israel's banning of Al Jazeera is one aspect of its War On Truth. It aims at preventing Israelis from knowing that what goes on in Gaza, in their name, which is no self defence but an all out massacre. An industrial strength pogrom. Genocide. The West's determination to aid &… pic.twitter.com/or2axn5T4V
Israel's banning of Al Jazeera is one aspect of its War On Truth. It aims at preventing Israelis from knowing that what goes on in Gaza, in their name, which is no self defence but an all out massacre. An industrial strength pogrom. Genocide. The West's determination to aid &… pic.twitter.com/or2axn5T4V
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter kedden megerősítette, hogy Csehország javasolta az orosz diplomaták szabad mozgásának korlátozását a schengeni övezetben, mert szerinte az oroszok diplomáciai fedéssel hírszerzői tevékenységet folytatnak az Európai Unióban.
A tárcavezető nyilatkozatát Daniel Drake külügyi szóvivő kedden ismertette a CTK hírügynökséggel, miután a cseh javaslatról hírt adott a Financial Times című brit lap.
„Megerősíthetem, hogy egy ilyen javaslat létezik. A tárgyalások még folyamatban vannak, ezért részleteket nem tudok mondani. Úgy vélem, európai kollégáim értik, hogy a hírszerzői tevékenység kockázatokat jelent, és az is közismert, hogy számos ilyen tevékenység diplomáciai fedés alatt folyik” – jelentette ki Jan Lipavsky.
Csehország azt követeli, hogy az orosz diplomaták olyan tartózkodási vízumokat kapjanak az európai uniós tagállamoktól, amelyek csak a fogadó országok, s nem pedig az egész schengeni övezet területén biztosítja szabad mozgásukat.
A cseh javaslat szerint másfelől csak a biometrikus útleveleket kellene elfogadni az oroszoktól, mert ezeket nehezebb hamisítani, és hamis identitással ellátni – írta a brit lap. Az orosz diplomaták jelenleg az EU 27 tagállamából 24-nek a területén mozoghatnak szabadon, valamint Svájcban, Norvégiában és Izlandon.
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
A tranzit korlátozása október 6-án lép életbe. Ezt megelőzően átmeneti időszakot biztosítanak.
A brit hatóságok október 6-tól megszüntetik a vízummentes tranzitot az ország repülőterein Oroszország és Grúzia állampolgárai számára, áll a nemzetközi fuvarozókra és az utasok vízumkötelezettségére vonatkozó módosított szabályzatban, amelyet a brit kormány honlapján tettek közzé.
Október 6-ig, ekkor lépnek életbe a korlátozások, átmeneti időszak lesz érvényben. Oroszország és Grúzia polgárai a szeptember 8-a 0:01 óráig megvásárolt jegyekkel használhatják a tranzitot.
A korlátozások nem érintik azokat az állampolgárokat, akik vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában vagy Új-Zélandon, valamint Svájcban vagy az Európai Gazdasági Térség valamelyik államában.
A NewlandChase portál arról számolt be, hogy 2018 óta Oroszország és Grúzia állampolgárai vannak az első helyen azok között, akik visszaélnek a Nagy-Britannia által biztosított tranzitfeltételekkel, hogy menedékjogot szerezzenek.
A Belügyminisztérium úgy véli, hogy ha ezen állampolgároknak tranzitvízumot kell igényelniük, mielőtt az országba látogatnának, az megakadályozza őket abban, hogy tranzit ürügyén érkezzenek az Egyesült Királyságba, majd megérkezésükkor menedékjogot kérjenek.
Roman Gociridze és Hatija Dekanoidze grúz ellenzéki képviselők jogalkotási kezdeményezést terjesztettek elő az Oroszországi Föderáció polgárai számára a befektetési és rövid távú tartózkodási engedélyek kiadásának ideiglenes felfüggesztésére a 2024-es év végéig – számolt be az Eho Kavkaza. Az erre vonatkozó törvénytervezetet már nyilvántartásba vette a parlament.
Egy külföldi állampolgárnak lehetősége van tartózkodási engedélyt igényelni, amely lehetővé teszi számára, hogy 300 000 dollárt meghaladó piaci áron ingatlant vásároljon, vagy hasonló nagyságrendű összegért befektessen a grúz gazdaságban.
Roman Gociridze hozzátette: 100 000 dollár feletti ingatlanvásárlás esetében is lehet rövid távú tartózkodási engedélyt szerezni.
Az ilyen kezdeményezés oka Grúzia nehéz társadalmi-gazdasági helyzete volt, amely az ország állampolgárainak tömeges kiáramlásához vezetett, miközben az államot jelentős számú orosz állampolgár látogatja, akiknek jelentős anyagi lehetőségeik vannak.
Gociridze elmondása szerint 2022-től 2023 júniusáig az orosz állampolgárok több mint 10 000 lakást vásároltak Grúziában. Sokan közülük vállalatokat alapítanak, és nem csak lakásokat vásárolnak, hanem más típusú ingatlanokat is, amelyek a tartózkodási engedély megszerzésének alapjául szolgálnak. Az emelkedő ingatlanárak megnehezítik a grúz állampolgárok számára a lakásvásárlást vagy -bérlést.
Grúzia elnöke, Salome Zurabisvili a közelmúltban az orosz befektetők és más országok, például Ciprus és Izrael feletti állami ellenőrzés megerősítését hangsúlyozta. Azt is megjegyezte, hogy minden esetben határozottan blokkolja az oroszországi befektetők állampolgárság iránti kérelmét.
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
Újabb, az orosz hadsereget és a kulturális területet érintő szankciókat jelentett be csütörtökön a kanadai kormány, a büntetőintézkedések 39 természetes és 25 jogi személyt sújtanak.
A szankciók az orosz Wagner magánhadsereget, az orosz nukleáris szektort, az Orlan-10-es felderítő drónokat gyártó vállalatot és „a moszkvai kormány Ukrajna eloroszosítását célzó törekvéseit támogató kulturális területet” érintik.
A szankcionáltak között vannak a Roszatom orosz energiavállalat vezetői, valamint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője és Prigozsin egyik segítője, Ivan Maszlov, akit Kanada felelősnek tart a Mali középső részén lévő Tourában 2022-ben elkövetett mészárlásért.
Ottawa emellett szankció alá vonta az orosz kulturális minisztériumot, a tudományos és felsőoktatási minisztériumot, a Tocska Bankot és a Tele2 telekommunikációs céget.
Kanada az ukrajnai háború 2022-es februári kitörése óta több szankciót rótt ki orosz jogi és magánszemélyekre, valamint katonai és humanitárius segítséget is nyújtott Ukrajnának.