Donald Trump amerikai elnökjelölt a Volodimir Zelenszkij elnökkel pénteken tartandó találkozója előtt tett nyilatkozatában kerülte a választ, miszerint támogatja-e Ukrajna területi engedményeit, ehelyett azt hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a békét – számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Trumptól újságírók megkérdezték, hogy Ukrajnának át kell-e engednie területeket Oroszországnak a háború befejezése érdekében. Az elnökjelölt azt válaszolta: „Meglátjuk, mi lesz. Higgadjunk le egy kicsit.”
A volt elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajnában békét kell elérni, és meg kell állítani az életek elvesztését és a pusztítást. „Békére van szükségünk. Meg kell állítanunk a halált és a pusztítást. Nem gondolják?” – mondta Donald Trump.
Trump párttársa, egyben alelnökjelöltje, J. D. Vance korábban azt javasolta, hogy Oroszország megtarthassa az általa megszállt ukrán területeket. Nem zárta ki egy demilitarizált övezet létrehozását megerősített ütközővonallal, hogy megakadályozzák az újabb orosz inváziót.
Az ENSZ Közgyűlésének eseményeire összegyűlt mintegy 30 ország vezetője szerdán nyilatkozatot fogadott el, amelyben kötelezettséget vállal Ukrajna újjáépítésére, valamint rövid és hosszú távú pénzügyi szükségleteinek biztosítására. A négy pontból álló nyilatkozat a többi között tartalmaz egy nagy összegű hitelcsomagot, amelynek eredményeként Ukrajna 50 milliárd dollárhoz juthat. A nyilatkozat szerint az ukrajnai pénzügyi segítség előteremtésére a nyugati joghatóság alatt álló, lefoglalt orosz vagyonokat szintén felhasználhatják, és fegyvertámogatásra is fordíthatják.
Az aláírók azt is kifejezték a nemzetközi jogra hivatkozva, hogy Oroszországnak kell felelősséget vállalnia és fizetnie az általa okozott háborús károkért.
A 30 ország csatlakozásával elfogadott dokumentumban ugyanakkor Ukrajna feladatául szabtak többi között gazdasági, igazságszolgáltatási reformokat, korrupcióellenes intézkedéseket, és hangsúlyozták, hogy a reformlépések szükségesek Ukrajna talpra állításához és újjáépítésének hosszú távú finanszírozásához.
Ukrajna és még 20 ország csatlakozott a Venezueláról szóló közös nyilatkozathoz. Az aláírásra a Dominikai Köztársaság elnökének, Luis Abinadernek a beiktatása keretein belül került sor. Ukrajnát Ukrajna első miniszterelnök-helyettese, Ukrajna gazdasági minisztere, Julia Szviridenko képviselte, közölte az ukrán gazdasági minisztérium.
A nyilatkozatot aláíró országok határozott felszólításuknak adtak hangot Venezuela valamennyi politikai szereplőjének nyilvános tevékenysége kapcsán.
A nyilatkozatot aláírók a békés tüntetések során önkényesen fogva tartott venezuelaiak szabadon bocsátását követelték.
„Mélységesen elítéljük a tüntetők elleni elnyomást és az erőszakot, amely sok venezuelai életét követelte a választások után. Sürgősen felszólítjuk Venezuelát, hogy hagyja abba az erőszakot, és engedje szabadon az összes fogvatartottat, beleértve az ellenzék képviselőit is. Ezenkívül kérjük az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalának azonnali visszaküldését Venezuelába, és felszólítjuk Venezuelát, hogy biztosítsa a szükséges feltételeket a mandátumuk maradéktalan teljesítéséhez” – áll a nyilatkozat szövegében.
Az aláírók az eredeti választási jegyzőkönyvek közzétételét, valamint ezen eredmények pártatlan és független – lehetőleg nemzetközi szervezet által történő – ellenőrzését kérték, hogy biztosítsák a venezuelai nép a választásokon kifejezett akaratának tiszteletben tartását.
A nyilatkozatot aláíró országok között van az Argentin Köztársaság, Kanada, a Chilei Köztársaság, Csehország, a Costa Ricai Köztársaság, Ecuadori Köztársaság, Spanyol Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, a Guatemalai Köztársaság, Guyana Szövetkezeti Köztársasága, Olaszország, a Holland Királyság, a Panamai Köztársaság, a Paraguayi Köztársaság, a Perui Köztársaság, Portugália, a Dominikai Köztársaság, Surinamei Köztársaság, Keleti Uruguayi Köztársaság, az Európai Unió.
Az izraeli parlament nyilatkozatot fogadott el szerda éjjel, és ebben állást foglalt a függeten palesztin állam létrejötte ellen.
A kneszet hatvannyolc igen és kilenc nem szavazattal elfogadott nyilatkozata ellenzi a palesztin állam létrehozását a Jordán folyótól nyugatra, vagyis az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia területén minden körülmények között, még egy esetlegesen Izraellel folytatott tárgyalásos rendezés részeként is. A lépést az izraeli kormánykoalíció pártjainak tagjai mellett támogatta több jobboldali ellenzéki képviselő is. Nem volt jelen a szavazáson Benjámin Netanjahu miniszterelnök és a Jaír Lapid vezette centrista, ellenzéki Van Jövő párt. Igennel szavazott Beni Ganz centristának tekintett Nemzeti Tábor pártjának elnöke és három képviselője. Nemmel voksoltak a szociáldemokrata Munkapárt és az arab pártok törvényhozói. A helybenhagyott szöveg szerint a palesztin állam létrehozása „Izrael földjének szívében” „egzisztenciális veszélyt jelentene Izraelre és polgáraira”, állandósítaná a palesztin-izraeli viszályt és destabilizálná a térséget. Az indoklás szerint Palesztina megalakulása után „csak rövid idő kérdése lenne, amíg a Hamász (szélsőséges palesztin szervezet) átvenné a palesztin államot, és radikális iszlám terrorbázissá változtatná azt, és együttműködne az iráni vezetésű tengellyel Izrael felszámolásán”. Emellett a szöveg szerint a Hamász tavaly októberi, Izrael elleni terrortámadása után a palesztin állam megszületése „a terrorizmus jutalmazása” lenne, és csak bátorítaná a Hamászt és más iszlamista csoportokat, melyek – véli a kneszet – Palesztina kikiáltását a Közel-Kelet elfoglalásának előjátékaként használnák fel. Az elfogadott parlamenti deklarációnak nincs jogi ereje. A lépés néhány nappal előzte meg Benjámin Netanjahu amerikai útját. Jeruzsálem a közeli napokban várja a hágai Nemzetközi Bíróság véleményét a Ciszjordánia feletti izraeli ellenőrzés jogszerűségéről. Az izraeli kormányfő februárban megakadályozott egy hasonló kezdeményezést, így a palesztin államiság kategorikus ellenzése helyett akkor arról szavaztak, hogy Izrael Palesztina „egyoldalú” kikiáltását ellenzi.
Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán hétfőn közös nyilatkozatban „a lehető leghatározottabban” elítélte Oroszország és Észak-Korea kölcsönös katonai támogatásról szóló megállapodását.
A nyilatkozat szerint a Moszkva és Phenjan között a múlt szerdán létrejött egyezmény „komoly aggodalomra” ad okot minden érintett fél számára, amely tiszteletben tartja az atomsorompó-szerződést – számolt be az MTI.
„Az Egyesült Államok, a Koreai Köztársaság és Japán a lehető leghatározottabban elítéli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KDNK) és Oroszország közötti katonai együttműködés kibővítését, beleértve a KDNK folyamatos fegyverszállításait Oroszországba, amelyek meghosszabbítják az ukrán nép szenvedéseit, megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát, és veszélyeztetik a stabilitást Északkelet-Ázsiában és Európában” – áll a nyilatkozatban.
A felek hitet tettek egymás rendületlen támogatása mellett az észak-koreai fenyegetésekkel szembeni közös fellépésben, illetve a helyzet eszkalálódásának megakadályozásában.
Felszólították továbbá Phenjant, hogy hagyjon fel a provokációkkal, és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, mert „a párbeszédhez vezető út továbbra is nyitva áll” számára.
Washington mindemellett ázsiai partnerei védelmét illető „sziklaszilárd” elkötelezettségének is hangot adott a nyilatkozatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongün észak-koreai vezető a múlt héten átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotba kerül.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megdöbbenéssel olvasta és határozottan visszautasítja Kulja András – a Tisza párt EP-képviselőjelöltje – Telexnek adott interjújában elmondottakat. Hibásnak és félrevezetőnek tartjuk azt az állítást, hogy az anyaországban belpolitikai célokra használják a kárpátaljai kisebbséget, és az ukrán kormánnyal való konfliktust a magyar kisebbségek helyzetével próbálják indokolni. Egyrészt úgy véljük, hogy a magyar kormányzat viszonya mind a Magyarországon élő kisebbségekhez, mind a határon túli magyar nemzetrészekhez példamutatónak tekinthető. Az elmúlt harminc évben soha senki nem tett annyit a magyar kisebbség érdekében Kárpátalján, mint a jelenlegi magyar kormány. Másrészt szeretnénk felhívni a politikus figyelmét arra, hogy a két ország közötti kapcsolatok megromlása az Ukrajna Alkotmányában is garantált kisebbségi jogok szűkítésével kezdődtek. Azt megelőzően jószomszédi viszony jellemezte a két ország kapcsolatát. Európai uniós tagországként Magyarország jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna aláírja a társulási szerződést az EU-val és tagjelölti státuszt kapjon. Magyarország kül- és nemzetpolitikája révén az elmúlt évtizedben számos humanitárius, szociális és gazdasági támogatás érkezett megyénkbe, amely nagyban segítette az itt élő közösség megmaradását, vidékünk fejlődését.
A jelenlegi helyzetben a kárpátaljai magyarság szempontjából azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a magyarországi közszereplők a segítségnyújtásra és a béke mihamarabbi megteremtésére fókuszáljanak.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozatban reagált „Az ukrajnai nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának Módszertanáról…” c. Miniszteri Kabineti határozatra. Mint írják : Ukrajna Alkotmánya 92. cikkelye értelmében a kisebbségek jogait kizárólag törvényi szintű dokumentumok határozzák meg. Ily módon ezen jogkörök alacsonyabb szintű dokumentumok által történő szabályozása nem felel meg az Alkotmánynak. Hozzáteszik, hogy a határozat a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati és egyéb jogainak érvényesítését az egyes településeken az illetékes kistérségi tanács döntésétől teszi függővé, ami gyakorlatilag ellehetetlenítheti e jogok gyakorlati érvényesítését. A dokumentum az említett jogok érvényesítését az adott kistérség azon anyagi lehetőségéhez köti, hogy az finanszírozni tudja a kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítésének költségeit. Mindez önkényes értelmezésre, illetve a kisebbségi jogok elszabotálására adhat módot egyes önkormányzatoknak. A kisebbségi nyelvi jogok érvényesítését az adott nyelv kodifikációjához köti, aminek konstatálása nem tartozik a helyi tanácsok hatáskörébe. Egészében véve a dokumentum elvileg sem felel meg az Alkotmány követelményeinek, esetlegessé és önkényessé teszi a kisebbségi nyelvek használatának jogát, úgy, hogy a nemzetiségek egyes helyi közösségei különböző mértékű jogokkal rendelkezhetnek majd. – áll a közleményben.