Nem engedhető meg, hogy bármilyen diszkriminációnak legyenek kitéve a nemzeti kisebbségek Ukrajnában. A kisebbségeket érintő ukrán törvények jelentős különbségeket tesznek kisebbségek és kisebbségek között, ami elfogadhatatlan – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden Strasbourgban.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
Németh Zsolt, a nyelvi jogok helyzete és perspektívái Ukrajnában
címmel az Európa Tanácsban szervezett kerekasztal-beszélgetésen
hangsúlyozta, hogy az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználatát és az
oktatást érintően elfogadott törvények és törvényjavaslatok az ország
állampolgárainak négy kategóriáját állapítja meg eltérő jogosultságokat
adva számukra.
Noha néhány fontos ajánlást Ukrajna teljesített – például 2023-ig elhalasztotta az oktatási törvény hatályba léptetését, valamint kivették a magániskolákat a középfokú oktatást szabályzó törvény hatálya alól –, mégsem teljesültek maradéktalanul az Európa Tanács Velencei Bizottságának erre vonatkozó elvárásai.
Reményét fejezte ki, hogy az új nemzeti kisebbségi törvény esetében a
Velencei Bizottság állásfoglalását már a törvény elfogadása előtt
kikéri Ukrajna.
„Eljött az ideje annak, hogy a legfelsőbb szinten is elinduljon a
párbeszéd Magyarország és Ukrajna között. Magyarország, és a kárpátaljai
magyarság legitim képviselői erre készen állnak” – fogalmazott.
Kijelentette, a Velencei Bizottság decemberben megfogalmazott
„rendkívül kritikus ajánlásával” komoly segítséget nyújtott mindazok
számára, akiknek fontosa a kisebbségek ügye. Általa, és a magyar kormány
támogatásával rendet lehet tenni a magyar-ukrán kapcsolatokban, hogy a
szóban forgó jogkorlátozásokat megszűnjenek a magyar nyelvhasználat
további biztosítása érdekében – tette hozzá.
Bocskor Andrea, fideszes EP-képviselő beszédében hangsúlyozta: fel
kell hívni a politikusok és a közvélemény figyelmét arra, hogy
Ukrajnában milyen súlyos jogsértések zajlanak. Arra, hogy folyamatosan
felszámolják azokat a kisebbségi jogokat, amelyek még „a legsötétebb
kommunista rendszerben” is megillette a helyi közösségeket.
Arra figyelmeztetett, hogy az említett törvények elfogadása a kisebbségi közösségek asszimilációjához vezet.
„Ha Ukrajna demokratizálódni akar, ha az európai közösséghez akar
tartozni, akkor be kell tartania az ehhez szükséges játékszabályokat és
elvárásokat. Nem folytatható tovább az a nacionalista politika, amely
gátolja az ország európai integrációját” – húzta alá a képviselő.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
Csernicskó István, nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar
Főiskola Nyelvészeti Kutatóközpontjának vezetője arról beszélt, hogy
Ukrajna már korábban sem teljesítette maradéktalanul nemzetközi
kötelezettségvállalásait többek között a Regionális vagy Kisebbségi
Nyelvek Európai Chartájának végrehajtása területén.
Az új ukrajnai, kisebbségeket érintő törvények elfogadása azt
mutatja, hogy Kijev a jövőben sem kívánja betartani nemzetközi
kötelezettségvállalásait. Nem hajlandó alávetni magát azoknak a
kötelezettségeknek, amelyeket saját maga vállalt nemzetközi dokumentumok
ratifikálásával – emelte ki.
A törvények alkalmazásával Ukrajna nem csak nemzetközi
kötelességeinek nem tud majd eleget tenni, hanem meglévő jogokat von
vissza – tette hozzá.
Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor, a román parlamenti
delegáció vezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, Románia azt akarja
elérni, hogy Ukrajna tartsa be nemzetközi kötelezettségeit, különös
jelentőséggel a kisebbségekre, és kezelje körültekintően azok jogait.
Kiemelte, noha megindult a kisebbségek jogait csorbító
jogszabályokról kezdeményezett párbeszéd, abban Románia nem lát
semmiféle haladást. Ha ez nem változik, szükség esetén Bukarest az
Európai Tanácshoz fordul kérve, hogy használja fel befolyását az
ukrajnai kisebbségek ügyében.
Az ukrán parlament január közepén fogadta el a nemzeti kisebbségeket
is érintő, középfokú oktatásról szóló törvényt, amely három csoportba
sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket, és eszerint ír elő számukra
megfelelőnek tartott oktatást. Egy másik, a kisebbségek
nyelvhasználatáról szóló jogszabály azt mondja ki, hogy Ukrajnában az
egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé
teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi
rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási
szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv
nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von
maga után.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Az ukrajnai nemzetiségi anyanyelvű oktatás védelmére szólítja fel a politikai döntéshozókat a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. A szakmai szervezet beregszászi elnökségi ülésén elfogadott egy ezzel kapcsolatos állásfoglalást, melyet többek között az ukrán elnöknek, a kijevi parlament képviselőinek és házelnökének, az ukrán oktatási és külügyminisztériumba, valamint magyarországi és európai uniós minisztériumoknak és szerveknek is elküldenek.
A cél: felhívni a figyelmet arra, hogy Ukrajnában elvették a nemzetiségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz, mondja a pedagógusszövetség elnöke. A napokban elfogadott ukrán középfokú oktatásról szóló törvény akkor lép életbe, ha az elnök is aláírja, ezért a KMPSZ arra kéri Volodimir Zelenszkijt, hogy ne lássa el kézjegyével a kirekesztő jogszabályt.
[type] => post
[excerpt] => A napokban elfogadott ukrán középfokú oktatásról szóló törvény akkor lép életbe, ha az elnök is aláírja, ezért a KMPSZ arra kéri Volodimir Zelenszkijt, hogy ne lássa el kézjegyével a kirekesztő jogszabályt.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1579952137
[modified] => 1579955084
)
[title] => A nemzetiségi anyanyelvű oktatás védelmére szólítja fel a döntéshozókat a KMPSZ elnöksége (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=1569&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 1569
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 1573
[image] => Array
(
[id] => 1573
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bez-imeni-3-2.jpg
[original_lng] => 75565
[original_w] => 800
[original_h] => 365
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bez-imeni-3-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bez-imeni-3-2-300x137.jpg
[width] => 300
[height] => 137
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bez-imeni-3-2-768x350.jpg
[width] => 768
[height] => 350
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bez-imeni-3-2.jpg
[width] => 800
[height] => 365
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bez-imeni-3-2.jpg
[width] => 800
[height] => 365
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bez-imeni-3-2.jpg
[width] => 800
[height] => 365
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bez-imeni-3-2.jpg
[width] => 800
[height] => 365
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1579947884:10
[_thumbnail_id] => 1573
[_oembed_6810aa027f812346da48a9c4e9e717c2] =>
[_oembed_time_6810aa027f812346da48a9c4e9e717c2] => 1579944938
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2586
[_oembed_3254c3357973475f6195365f6edd6b21] =>
[_oembed_time_3254c3357973475f6195365f6edd6b21] => 1579945230
[_oembed_18b0283717e1b8c44a47fd49e5fc7ccd] =>
[_oembed_time_18b0283717e1b8c44a47fd49e5fc7ccd] => 1579947883
[_oembed_5da21c7a6a7b71b8494b90be3819ead9] =>
Az államnyelv magas szintű oktatása és az anyanyelvi oktatás fenntartása szerintünk egymással összeegyeztethető célkitűzés Kárpátalján. Erre tettünk ma javaslatot Kijevben.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Potápi Árpád János szerint a kultúra után immár az oktatásban, a gazdaságban és a médiában is egyre inkább lehet egységes Kárpát-medencéről beszélni.
A magyar
kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára erről Sepsiszentgyörgyön beszélt
kedden, az Antal Árpád polgármesterrel és Tamás Sándor Kovászna megyei
önkormányzati elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
Kijelentette:
a nemzeti összetartozás éve lehetőséget teremt arra, hogy a magyarság ne csak a történelmi traumákra emlékezzék, hanem azokra a sikerekre is, amelyeket az elmúlt száz évben ért el a kultúrában, oktatásban, gazdaságban és a sportban. Úgy vélte ezekből erőt kell meríteni a 21. században, és el fog jönni az az idő, amikor a külhoniság már nem jelent hátrányt.
Példaként
azt említette, hogy egy-egy székelyföldi gazdasági projekthez immár nemcsak a
román állam és az EU pénzforrásait lehet megpályázni, hanem budapesti
támogatást is lehet igényelni. Úgy vélte, aki ilyen körülmények között okosan
cselekszik, nagy sikereket érhet el – írja az MTI.
Az
államtitkár kitért arra, hogy a nemzeti összetartozás évében kinek-kinek
először a maga háza táján kell összefogni, tervezni, cselekedni, és csak ezután
kell a nagy nemzetben gondolkozni.
Antal Árpád
azt tartotta fontosnak, hogy a magyarországi közpénz ne váltsa ki a romániai
közpénzt, és az erdélyi magyarság, amit csak tud, a befizetett adójából és a
lehívható EU-s forrásokból valósítson meg.
Úgy vélte:
a magyarországi támogatás arra lehet jó, hogy régió versenyképesebbé váljon, és
behozza a lemaradását.
Tamás
Sándor megemlítette: Székelyföld az erdélyi magyarság belső anyaországa kíván
lenni. Ezért indították el Antal Árpáddal közösen tíz évvel ezelőtt a
Székelyföld-szórvány partnerségi programját.
A trianoni
döntés romániai megünneplésére vonatkozó bukaresti törvénytervezettel
kapcsolatban kijelentette: nincs azzal semmi gond, ha a román parlament
elfogadja a törvénytervezetet. Az ugyanis megteremti a jogi hátteret arra, hogy
a székelyföldi önkormányzatok közpénzből tarthassák a trianoni megemlékezéseket.
„Lesz kiadvány, konferencia,
rendezvény és tételes elszámolás”- idézte az MTI a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei
szervezetét is vezető politikusát.
Potápi Árpád
János elmondta: a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényekre
jött Székelyföldre, ahol kedd este a sepsiszentgyörgyi, szerda este pedig a
marosvásárhelyi ünnepségen vesz részt és mond beszédet.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
A Legfelső Tanácsa mai ülésén megszavazta az általános középfokú oktatásról szóló törvényt (Закон України «Про повну загальну середню освіту»). A kárpátaljai magyarok számára az egyik legfájóbb rész az, mely az oktatás nyelvét szabályozza.
A 2017-es oktatási kerettörvény 7. cikkelye (Закон України «Про освіту») kötelezően előírta, hogy az oktatás nyelve az ukrán, illetve hogy a nemzeti kisebbségek számára „egy vagy néhány tantárgy két vagy több nyelven is oktatható – államnyelven, angol nyelven, az Európai Unió más hivatalos nyelvein”.
2019. április 25-én a kijevi parlament az államnyelvről fogadott el törvényt (Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної»), amelynek 21. cikke gyakorlatilag megismételte az oktatási törvény 7. cikkében foglaltakat.
Az Európa Tanács Jog a Demokráciáért Európai Bizottsága, ismertebb nevén a Velencei Bizottság határozott kritikával illette hivatalos véleményében mind az oktatási törvényt, mind pedig az államnyelvi törvényt, s e két jogszabályon belül az oktatás nyelvét szabályozó részeket.
A kijevi kormányzat azt ígérte, hogy – figyelembe véve a nemzetközi testület ajánlásait – az oktatás nyelvének kérdését a középfokú oktatásról szóló törvény speciális törvényben részleteiben szabályozza és rendezi.
Nos, ezek után nézzük, hogyan szabályozza a ma, azaz 2019. január 16-án elfogadott törvény az oktatás nyelvét!
A törvény értelmében Ukrajna állampolgárait etnolingvisztikai alapon négy nagy csoportra oszthatja fel a jogalkotó. Az első csoportba a többségi nemzet képviselői (vagyis az ukránok) tartoznak: ők az 1. osztálytól az érettségiig végig anyanyelvükön tanulhatnak.
A második csoportba az őshonos népek (voltaképpen a krími tatárok) képviselői tartoznak, akik az államnyelv alapos oktatása mellett szintén végig anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat.
Az Európai Unió valamely hivatalos nyelvét anyanyelvként használó nemzeti kisebbségek képviselői (magyarok, románok, lengyelek, bolgárok) tartoznak a harmadik kategóriába. Ők az elemi iskolák (vagyis 1–4. osztály) szintjén saját nyelvükön tanulhatnak, ám az 5. osztálytól ez megváltozik. Az 5. osztályban az éves óraszám minimum 20%-át már államnyelven fogják tanulni, és a 9. osztályra ennek az aránynak el kell érnie minimum a 40%-ot. A 10–12. osztályban pedig már az éves óraszám legalább 60%-át ukránul kell tanulniuk.
A nem EU-s nyelvet beszélő nemzeti kisebbségek (oroszok, belaruszok) kerültek a negyedik kasztba. Ők az 5. osztálytól kezdve az éves óraszám legalább 80%-át államnyelven tanulják.
A kárpátaljai magyarság képviselői a 2017-es oktatási kerettörvény elfogadása óta tiltakoznak az anyanyelven folyó oktatás visszaszorítása ellen, és Magyarország is kiállt a kárpátaljai magyar közösség jogainak megőrzése mellett. Amikor 2019 során Ukrajnának új elnöke, parlamentje és kormánya lett, felcsillant a remény, hogy sikerül megoldást találni a vitás kérdésekre, és az anyanyelvi oktatás jogának megnyirbálása helyett a kormány végre az államnyelv oktatásának hatékonyságát fogja növelni, mégpedig az anyanyelvi oktatás keretein belül, megtalálva a színvonalas nyelvoktatáshoz szükséges megfelelő modellt. Ehelyett azonban az új politikai hatalom is folytatja az elődei által elkezdett utat, melynek egyik állomása a magyar nyelven folyó oktatás visszaszorítása, az ukrán nyelven folyó képzés kötelező erőltetése.
A törvény még nem lépett hatályba: ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen, az házelnöknek és államfőnek is el kell látnia kézjegyével, illetve a megfelelő módon ki kell hirdetni azt.
[type] => post
[excerpt] => A Legfelső Tanácsa mai ülésén megszavazta az általános középfokú oktatásról szóló törvényt (Закон України «Про повну загальну середню освіту»). A kárpátaljai magyarok számára az egyik legfájóbb rész az, mely az oktatás nyelvét szabályozza.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1579185241
[modified] => 1579185243
)
[title] => Folytatódik az oktatás ukránosítása
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=1106&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 1106
[uk] => 1138
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 1107
[image] => Array
(
[id] => 1107
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/okt-torv.jpg
[original_lng] => 115518
[original_w] => 992
[original_h] => 987
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/okt-torv-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/okt-torv-300x298.jpg
[width] => 300
[height] => 298
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/okt-torv-768x764.jpg
[width] => 768
[height] => 764
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/okt-torv.jpg
[width] => 992
[height] => 987
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/okt-torv.jpg
[width] => 992
[height] => 987
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/okt-torv.jpg
[width] => 992
[height] => 987
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/okt-torv.jpg
[width] => 992
[height] => 987
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1579208956:2
[_thumbnail_id] => 1107
[views_count] => 3201
[_edit_last] => 5
[_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő december 16-án az Európai Parlament plenáris ülésén emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság (VB), az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve diszkriminatívnak, a kisebbségi jogokat korlátozónak ítélte meg az idén áprilisban elfogadott ukrán nyelvtörvényt.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 2019. április 25-én megszavazta az
államnyelvről szóló törvényt, melynek célja az ukrán, mint
államnyelv kiterjesztése az élet minden területére, tekintet
nélkül az országban élő kisebbségek anyanyelvhasználati
jogaira. Az Európai Unió már a nyelvtörvény elfogadása előtt
jelezte, hogy annak megalkotásakor vegyék figyelembe a kisebbségek
jogait. A nemzeti kisebbségi szervezetek képviselői is
számtalanszor hangot adtak félelmüknek, hogy alapvető jogaikat
veszi semmibe az ukrán kormány, azt mégis elfogadták, majd 2019.
július 16-án részben hatályba is lépett.
Bocskor Andrea felszólalásában elmondta: „Az elmúlt években
számos olyan törvénymódosításra került sor Ukrajnában, ami
jelentős mértékben szűkíti a kisebbségek nyelvhasználati
jogait. A 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény 7.
cikkelyének felülvizsgálata a VB ajánlása ellenére még mindig
nem történt meg, sőt elkezdték annak végrehajtását, eközben
pedig az Európai Tanács alkotmányjogi szakértői ismételten
bírálták Ukrajnát, ezúttal az ország új nyelvtörvényének
diszkriminatív, kisebbségi jogokat szűkítő jellegét”.
December 8-án a VB felszólította Ukrajnát, hogy helyezze
hatályon kívül a nyelvhasználatról szóló jogszabály azon
rendelkezéseit, melyek különbséget tesznek az ukrán és
más, az Európai Unió hivatalos vagy nem hivatalos kisebbségi
nyelvei között, mert a törvény rendelkezései diszkriminatívak.
A nemzetközi testület felszólította az ukrán törvényhozókat,
hogy mielőbb hozzanak törvényt a kisebbségek jogállásáról, és
a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabály
elkészítésébe vonják be a nemzeti kisebbségek képviselőit. A
testület emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi nyelvhasználatról
szóló törvényt már az ukrán nyelv funkcionálásáról szóló
törvénnyel párhuzamosan kellett volna elkészíteni, ezért kérte,
hogy annak elfogadásáig halasszák el a nyelvtörvény
végrehajtását, mert az szembemegy Ukrajna nemzetközi
kötelezettségvállalásaival és a nemzetközi joggal.
„Bízom benne, hogy Kijev hamarosan felismeri, hogy az EU-hoz
való közeledés elengedhetetlen feltétele az alapvető emberi és
kisebbségi jogok védelmét szavatoló nemzetközi dokumentumok
tiszteletben tartása és végrehajtása. Remélem, visszaáll a
párbeszéd a többség és a kisebbségek között és a kölcsönös
tiszteleten alapuló döntések fognak születni a nemzeti
kisebbségekre vonatkozóan” – hangsúlyozta a Fidesz–KDNP
képviselője.
Strasbourg, 2019. december 17.
[type] => post
[excerpt] => Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő december 16-án az Európai Parlament plenáris ülésén emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság (VB), az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve diszkriminatívnak, a kisebbségi jogo...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1576797809
[modified] => 1579813522
)
[title] => Bocskor Andrea: A hatályban lévő ukrán nyelvtörvény korlátozza a kisebbségi jogokat!
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=301&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 301
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 302
[image] => Array
(
[id] => 302
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[original_lng] => 42578
[original_w] => 994
[original_h] => 570
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219-300x172.jpg
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219-768x440.jpg
[width] => 768
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/Bocskor_Andi_1219.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1579806322:10
[_thumbnail_id] => 302
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2190
[_oembed_0536f2b7b7fba2f96afb32ecba5ddab8] =>
[_oembed_time_0536f2b7b7fba2f96afb32ecba5ddab8] => 1582052118
[_oembed_6d64fbdbe048473e15f29fc6b8a5009e] =>
[_oembed_time_6d64fbdbe048473e15f29fc6b8a5009e] => 1582052118
[_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Diplomáciai konfliktus robbant ki az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének kijevi konferenciáján, miután a magyar küldött szót emelt a kárpátaljai magyarokat érő hátrányos törvények ellen, ám példátlan módon elvették a szót tőle.
A Fidelitas és az IKSZ közös delegáltjaként a kárpátaljai származású Szimcsera Szilvia vett részt a hétvégén a YEPP (Youth of the European People’s Party) konferenciáján, ahol a minden országból érkező küldöttek az uniós oktatásról vitatkoztak. Az esemény célja volt, hogy a résztvevők az Európai Bizottság számára fogalmazzanak meg közös javaslatokat.
A háromnapos rendezvényt a házigazdák a beszámolók alapján kritikátlan Ukrajna-propagandává változtatták: a küldötteknek Kijev nevezetességei mellett a krími tatárságról kellett, hogy megtekintsenek egy propagandafilmet, és emellett általános oroszellenes közhangulat uralkodott. A résztvevők számára többször hangsúlyozták, hogy Krím Ukrajna része, illetve az eseményt erőltetett országimázsba fordították.
Mindez nem is lenne annyira meglepő, azonban a szombati tanácskozáson a szervezet életében példátlannak mondható incidens történt. A magyar küldött, Szimcsera Szilvia kétperces felszólalásában a kárpátaljai magyar oktatás lehetőségeivel foglalkozott, rámutatva arra, hogy az oktatási törvény és a nyelvtörvény milyen hátrányos helyzetbe hozza az ukrajnai kisebbségeket, magyarokat és románokat egyaránt. Előadásában kifejtette, hogy bár Ukrajna jó úton jár az uniós csatlakozás felé, azonban ezek a diszkriminatív rendelkezések nincsenek összhangban sem a Velencei Bizottság állásfoglalásával, sem pedig az ukrán alkotmánnyal. Felszólalását azonban nem tudta befejezni, mert a YEPP elnöke, a portugál Lídia Pereira félbeszakította azt, arra hivatkozva, hogy a magyar küldött „tiszteletlen volt az ukrán néppel”.
A Mandiner megkereste Szimcsera Szilviát, aki úgy nyilatkozott: „A tervünk az volt, hogy a YEPP fórumán is hangot adjunk a kárpátaljai kisebbséget érő jogsértéseknek. Felháborítónak tartom, hogy a véleményszabadság jegyében a beszédem sem engedték befejezni, az incidenst követően pedig szabályszerűen kiközösítettek. Mindezt azért, mert tényekkel alátámasztva elmondtam, milyen jogállamot sértő intézkedések vannak jelenleg érvényben Ukrajnában.
A delegáltak közül többen kifejezték szolidaritásukat, azonban Pereira elnök asszony az incidenst követően kijelentette, hogy nem tartozik bocsánatkéréssel sem.”
Az esemény után az IKSZ és a Fidelitas közös állásfoglalást adott ki.
Mandiner
[type] => post
[excerpt] => Diplomáciai konfliktus robbant ki az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének kijevi konferenciáján, miután a magyar küldött szót emelt a kárpátaljai magyarokat érő hátrányos törvények ellen, ám példátlan módon elvették a szót tőle.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1575812802
[modified] => 1579813542
)
[title] => Példátlan diplomáciai incidens: belefojtották a szót a magyar küldöttbe Kijevben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=80&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 81
[image] => Array
(
[id] => 81
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/yepp.jpg
[original_lng] => 482517
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/yepp-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/yepp-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/yepp-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/yepp-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/yepp.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/yepp.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/yepp.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1579806342:10
[_edit_last] => 10
[_thumbnail_id] => 81
[views_count] => 2777
[_oembed_05376fcd825a3ee2718f338b1a7f699f] =>
[_oembed_time_05376fcd825a3ee2718f338b1a7f699f] => 1582079297
[_oembed_f95fb07bd670519b032ed09b4d3c71c9] =>
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
A napokban Kijevben az ukrán nemzetiségi politika szabályozásának és megvalósításának jogi lehetőségeiről szóló megbeszélés tartottak. A rendezvényen az Ukrajnában élő magyarokat Penteházy Gyula a Magyarok Kijevi Egyesületének elnöke képviselte.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
It is here, in war-torn Kyiv, that history is being made. It is here, that freedom fights against the world of tyranny. It is here that the future of us all hangs in the balance. EU supports UA, which can count on the help of its friends - we brought this message to Kyiv today. pic.twitter.com/Us7k9xTq5f
NEW: We are re-opening the British Embassy in Kyiv, with our Ambassador @MelSimmonsFCDO returning to the city shortly. Thank you to Melinda and your team for your hard work and resilience. We stand with Ukraine ???? pic.twitter.com/PpnRNWN1vt
The embassy team is back where we belong: in @Kyiv, supporting #Ukraine and its heroic citizens as they defend the freedom of their country and freedom in #Europe. Слава Україні! pic.twitter.com/agKbvofrB7
Our Congressional Delegation was honored to meet with @ZelenskyyUa in Kyiv to salute his leadership and courage, to commend the Ukrainian people for their outstanding defense of Democracy and to say that we are with you until victory is won. pic.twitter.com/zkc588Qcrv
Ukraine's president Zelenskiy has just published video of Nancy Pelosi in Kyiv. "We believe we are visiting you to say thank you for your fight for freedom," she said. "Your fight is a fight for everyone. Our commitment is to bet here for you until the fight is done."
After a nine hour long trip by train, we arrived in Kyiv. Looking forward to productive meetings with Ukrainian leaders to discuss ways to strengthen security and stability in the region and helping people on the ground. #ItsAboutPeople#OSCE2023pic.twitter.com/bpUw5lCZ5s
