Magyarország Ukrajna mellett áll, tiszteli az ország egységét, fontosnak tartja önállóságának megőrzését, ugyanakkor a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, a 46 tagot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) nyári ülésszakának mentén rendezett, az ukrajnai kisebbségek helyzetéről szóló konferencián szerdán.
Németh Zsolt beszédében örvendetesnek és mérföldkőnek nevezte, hogy létrejött a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság jelentése az ukrán kisebbségi törvényről. A június 13-án közzétett vélemény áttörés, ugyanis „megálljt parancsol Ukrajnának” az emberi és a kisebbségi jogok területén – húzta alá.
„Szerzett jogokat nem lehet elvenni. A szerzett jogokat helyre kell állítani. Ukrajna európai integrációjának folyamata ezt nagymértékben elősegítheti az elkövetkezendő időszakban” – tette hozzá az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
„Fontos hangsúlyoznunk, hogy Oroszország háborúját elítéljük. Elítéljük azt is, hogy a kisebbségi kérdésre hivatkozva zajlik az agresszió, ami rendkívül megnehezíti a nemzeti kisebbségi ügyek képviseletét. Ukrajna mellett állunk, de a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák” – fogalmazott.
„A nemzetközi közösségben megérett az elhatározás a kisebbségi jogok védelmére” – húzta alá Németh Zsolt, aki reményét fejezte ki, hogy a Velencei Bizottság és ezzel együtt a nemzetközi közösség véleményét Ukrajnában is meghallják. Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti (EP-)képviselője hangsúlyozta, a Velencei Bizottság kimondta: baj van a kisebbségi jogok védelme területén Ukrajnában.
Kiemelte: évek óta folyamatos a kisebbségi jogok szűkítése Ukrajnában, a Velencei Bizottság véleménye nyomán és az Európai Bizottság nyomása által a remények szerint Kijev is hajlandó lesz módosítani a kisebbségi törvény azon pontjain, melyek „radikális jogfosztást jelentenek” a korábbi, 1992-es szabályozáshoz képest.
A Velencei Bizottság szerint aránytalan, ahogyan az ukrán nyelvet rá akarják erőltetni a kisebbségekre, különösen negatív hatást váltva ki az oktatás területén. Az EP-képviselő fontosnak nevezte, hogy a szakértők hangsúlyozták: javítani kell a médiát érintő pontokon is, ugyanis – mint mondta – a törvény bevezetése egyértelmű diszkriminációt eredményezne és nehézséget gördítene az információhoz való hozzájutás elé.
„Azzal, hogy 2024. szeptember 1-jéig elhalasztották az oktatási törvény hetes cikkének végrehajtását, lélegzetvételhez jut a kárpátaljai magyar közösség, ugyanis nem kell azonnal áttérni a kétnyelvű oktatásra. Az intézkedés ugyanakkor csak elodázza a problémát, melyet a remények szerint Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése után sikerül megoldani” – tette hozzá Bocskor Andrea.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a legnagyobb problémát az ukrajnai háború mellett az jelenti, hogy Ukrajnában olyan törvényeket fogadtak el az elmúlt időszakban, amelyek jelentős mértékben korlátozták a kárpátaljai magyarság és Ukrajna más kisebbségeinek jogait.
Szavai szerint kettős nyomás alatt van a kárpátaljai magyarság, részben a háborús viszonyok, részben pedig a kisebbségi jogokat korlátozó ukrán intézkedések miatt. Ukrajnának vissza kell térnie azokhoz az európai normákhoz, melyek korábban Ukrajnában a jogi gyakorlat részét képezték – húzta alá.
Kiemelte: a tavaly decemberben elfogadott nemzeti kisebbségi oktatási törvény olyan helyzetet teremtene, hogy annak 2024 szeptemberéig való elhalasztásának hiányában „lényegében megszűnt volna a magyar nyelvű oktatás”. Mindez káoszt és visszaesést okozott volna a magyar oktatásban, ami elfogadhatatlan – jelentette ki.
„Reméljük, hogy a jövő szeptemberig rendelkezésre álló időszak elegendő lesz olyan kompromisszum kialakítására az ukrán kormányzati szervekkel, amely kielégíti a kárpátaljai magyarság oktatási igényeit” – tette hozzá Brenzovics László.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Magyarország Ukrajna mellett áll, tiszteli az ország egységét, fontosnak tartja önállóságának megőrzését, ugyanakkor a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák – jelentette ki az Országgyűlés külügyi b...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1687365300
[modified] => 1687433717
)
[title] => Az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzetéről tartottak konferenciát Strasbourgban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=82310&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 82310
[uk] => 82329
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 82311
[image] => Array
(
[id] => 82311
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n.jpg
[original_lng] => 244318
[original_w] => 1610
[original_h] => 838
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-768x400.jpg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-1024x533.jpg
[width] => 1024
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-1536x799.jpg
[width] => 1536
[height] => 799
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n.jpg
[width] => 1610
[height] => 838
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n.jpg
[width] => 1610
[height] => 838
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1687422918:5
[_thumbnail_id] => 82311
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1671
[translation_required_done] => 1
[_wp_old_date] => 2023-06-22
[_red_post] => 1
[_oembed_0aaa03b664c43b3b67669d062e19b957] =>
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Németh Zsolt, az Európa Tanács magyar delegációja elnökének kezdeményezésére ma kerül megrendezésre Strasbourgban az ET-ben a Kisebbségi jogok Ukrajnában a nemrég elfogadott ukrán kisebbségi törvény fényében című rendezvény, amelyen a kárpátaljai magyar és az ukrajnai román közösség képviselői vázolják a nemzeti kisebbségek jelenlegi helyzetét Ukrajnában. A kárpátaljai magyarságot dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrajnai román közösséget Aurica Bojescu, az Ukrajnai Román Közösség ügyvezetője képviseli – olvasható Bocskor Andrea EP-képviselő Facebook-oldalán.
A rendezvényen az ukrajnai kisebbségi jogok megvitatása mellett bemutatásra kerül a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022) című angol nyelvű tanulmánykötet is. A kötet nagy segítséget nyújt a kárpátaljai magyar közösség múltjának megismeréséhez és a jelenben folytatott kisebbségi jogaik mellett kiállás megértéséhez is! – olvasható a közleményben.
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának sajtóközleménye
A Velencei Bizottság Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényéről készített, június 12-én megjelent véleménye világosan kimondja: az új ukrán törvény a nemzetközi normáknak megfelelően számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak. Továbbá: nem tükrözi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait sem, ezért azt több pontban módosítani szükséges.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a véleménnyel kapcsolatban összegezte: a szövegben számos esetben ismétlik meg a már korábbi 2017-es oktatási és 2019-es nyelvtörvényekre vonatkozó kritikákat, amelyeket az ukrán törvényhozók az új kisebbségi törvényben az ígéretek ellenére sem orvosoltak. Ezen kívül a szöveg bírálja a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásra vonatkozó meglévő jogainak szűkítését, aránytalannak ítélik meg a kisebbségek anyanyelvhasználatának korlátozását és bár legitim célkitűzésnek minősítik az ukrán mint államnyelv kiterjesztését, de kiemelik, hogy azt az arányosság elve alapján és a kisebbségek jogainak sérelme nélkül kell megtenni.
A Velencei Bizottság véleménye nem terjed ki azokra az 1992. évi Kisebbségi törvény által még biztosított szerzett jogokra, melyeket az új 2022-es törvény már nem garantál, mint pl. a kulturális autonómia, a nemzeti jelképek szabad használata, vagy a nemzeti kisebbségek azon jogára, hogy történelmi, illetve jelenlegi lakhelyükön megőrizzék az életközegüket.
„A vélemény pozitív következménye, hogy az ukrán hatóságok egy évvel ismét elhalasztották az uniós nyelven tanító nemzetiségi iskolák vonatkoztatásában az oktatási törvény 7. cikkelyének teljeskörű hatálybalépését, ezzel 2024. szeptember 1-ig meghosszabbítva az átmeneti időszakot. Ez azonban nem jelenti a probléma maradéktalan megoldását, amit az uniós csatlakozási folyamatban remélhetőleg a közeljövőben sikerül megnyugtató módon rendezni. Bízom benne, hogy Ukrajna komolyan fogja venni a Velencei Bizottság ajánlásait, és a korábbi 2017-es és 2019-es kritikai megjegyzéseket is orvosolják” – hangsúlyozta Bocskor Andrea.
Strasbourg, 2023. június 15.
[type] => post
[excerpt] => Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a véleménnyel kapcsolatban összegezte: a szövegben számos esetben ismétlik meg a már korábbi 2017-es oktatási és 2019-es nyelvtörvényekre vonatkozó kritikákat, amelyeket az ukrán törvényhozók az új kisebbsé...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1686852480
[modified] => 1686868087
)
[title] => A Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény nem teljesen felel meg az európai és a nemzetközi standardoknak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=81777&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 81777
[uk] => 81847
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 59333
[image] => Array
(
[id] => 59333
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[original_lng] => 74199
[original_w] => 994
[original_h] => 570
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20-300x172.jpg
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20-768x440.jpg
[width] => 768
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1686897973:8
[_thumbnail_id] => 59333
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2559
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_0aaa03b664c43b3b67669d062e19b957] =>
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség pozitívan értékeli, hogy annak ellenére, hogy az ukrajnai hatóságok nem kértek előzetes normakontrollt a kisebbségi törvény vonatkozásában, a Velencei Bizottság megvizsgálta annak megfelelését az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak.
A Bizottság megállapította, hogy a törvény pozitívumainak ellenére sem felel meg Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak, illetve az európai kisebbségvédelmi elvárásoknak sem. A dokumentum rámutat arra, hogy a kisebbségek jogainak biztosítása terén elengedhetetlen az oktatási és nyelvhasználati jogok megfelelő szintű biztosítása, ám ezen a téren nem került sor a Bizottság által korábban szorgalmazott korrekciókra.
A KMKSZ üdvözli, hogy az ukrán parlament a Velencei Bizottság véleményével összhangban egy évvel elhalasztotta az oktatási törvény 7. cikkelyének teljeskörű érvényesítését, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez a probléma megoldásának elodázását jelenti csupán, s annak megnyugtató rendezéséhez a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok további módosítása szükséges, mindenekelőtt a Bizottság ajánlásainak teljeskörű érvényesítése.
Az Európa Tanács Velencei Bizottságként ismert, független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve június 12-én közzétette véleményét Ukrajna A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényéről, amelynek elfogadása szerepelt az európai uniós tagjelölti státusz megadásával kapcsolatos javaslatok között.
A Bizottság üdvözölte a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadását, valamint Ukrajna együttműködését a kérdés kapcsán, azonban a nemzetközi normáknak való teljes megfelelés érdekében javasolják a törvény „számos rendelkezésének felülvizsgálatát”.
A javaslatok nagy része a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát érintő rendelkezésekre vonatkozik, amelyeket a jogszabály 10. cikkelye tartalmaz. A VB többek között felveti, hogy terjesszék ki minden emberre a kisebbségi nyelveken való rendezvények lebonyolításának jogát, és szüntessék meg az ukrán fordításuk biztosításának kötelezettségét, „vagy legalábbis vizsgálják felül az arányosság elvének tükrében”.
Az ET szakértői azt is kérték, hogy vizsgálják felül a nemzeti kisebbségek nyelvén történő könyvkiadással és a könyvesboltokkal kapcsolatos kötelezettségeket, tisztázzák a hivatalos feliratoknak és az általános tájékozódást szolgáló információknak a kisebbség nyelvére történő lefordításával kapcsolatos kérdéseket, továbbá fogadják el a módszertant a kisebbségek nyelvének a hivatalokban való használata kapcsán.
Az ajánlások más törvények felülvizsgálatára is vonatkoznak, többek között, ami a „kisebbségi nyelvhasználat szabadságának korlátozását és a kisebbségi nyelvekhez való differenciált viszonyulást” illeti, valamint a kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatáshoz való hozzáférés jogát a nyelvi kvóták eltörlése révén A médiáról szóló törvényben. Ezenkívül javasolták az iskolák ukrán nyelvre való átállításának újbóli elhalasztását és az átmeneti időszak meghosszabbítását is.
Fontos megjegyezni, hogy mivel kisebbségekre vonatkozó új törvények akadályozhatják Ukrajna európai integrációs törekvéseit, ezért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megküldte az erre vonatkozó árnyékjelentését és szakvéleményét a törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak ez év áprilisában.
A kárpátaljai szervezet aláhúzta, hogy a kezdetektől támogatja Ukrajna európai integrációs törekvéseit, és fontosnak tartja, hogy az uniós jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, „ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat”. Valamennyi ukrán állampolgár számára rendkívül fontos, hogy Ukrajna mielőbb megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval – áll a dokumentumban.
A kisebbségekre vonatkozó új ukrán törvények jogszűkítései kapcsán a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával készítette el árnyékjelentését és szakvéleményét, és ezt küldte el az ukrán kisebbségi törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak, az ENSZ és az Európa Tanács illetékes szerveinek.
Ezenkívül Magyarország és Románia közös kezdeményezésére az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvédelmi törvény összhangban áll-e a nemzetközi normákkal.
„Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke május 23-án Brüsszelben, az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja kezdeményezésére szervezett Kisebbségi jogok az Európai Unió bővítési folyamatában című konferencián.
Az Európai Parlamentben megtartott fórumon a KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, 1992-ben egy európai mértékkel mérhető, széleskörű jogokat biztosító kisebbségi törvényt fogadtak el, amely nagyrészt kielégítette az országban élő kisebbségek igényeit, és ezt 1996-ban az alkotmány is rögzítette. „2017-ben azonban az oktatási törvény, később a nyelvtörvény, majd az új kisebbségi törvény elfogadásával az összes korábban élvezett jogainkat vagy visszavették, vagy igen jelentős mértékben korlátozták. Mi azt kérjük, hogy állítsák helyre a jogainkat Ukrajna Alkotmányával és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban” – tette hozzá Brenzovics László.
„Az Európai Unió újra bővítés előtt áll, szó van nyugat-balkáni országokról, Ukrajnáról, Grúziáról és Moldováról, s mint ahogy a múltban, most is rendkívül fontos aspektusa a bővítési folyamatoknak a kisebbségek jogai, hiszen a koppenhágai kritériumokban – amelyek meghatározzák azt, hogy milyen országok csatlakozhatnak az Európai Unióhoz – fel van sorolva az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása is” – szögezte le Brenzovics László, s köszönetet mondott a konferencia szervezőinek, hogy lehetőséget adtak arra, hogy reális képet mutassanak az Európai Parlamentben a ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetéről. „A kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajna mielőbbi európai integrációját, ugyanakkor szeretnénk megőrizni és helyreállítani azokat a jogainkat, amelyek Ukrajna Alkotmánya, Ukrajna nemzetközi szerződései és az ukrán–magyar alapszerződés szerint járnak nekünk” – fűzte hozzá a politikus.
Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő a konferencián kiemelte: az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását, a kisebbségek pozitívan állnak a többséghez, és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.
„A mai konferencia jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy az Európai Parlamentben és az európai biztos jelenlétében is elmondhattuk: nagyon fontos a kárpátaljai magyarok szempontjából, hogy a korábban gyakorolt jogainkat szeretnénk megtartani. A kárpátaljai magyar közösség, illetve az Ukrajnában élő román közösség egyaránt úgy gondolja, hogy nagyon nem fair a csatlakozásra váró Ukrajnától, hogy a korábbi jogokat – amelyeket például az 1992-es törvény, illetve az alkotmány is garantált a kisebbségek számára – az utóbbi években elfogadott törvények nagyon nagy mértékben leszűkítették. Jelen esetben a legsürgősebb és legfájóbb probléma az, hogy 2023 szeptemberétől megszűnik a lehetősége az Ukrajnában élő román és a magyar gyerekeknek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, ami tönkreteszi a több évtizede sikeresen működő ukrajnai magyar és román iskolarendszert, s ez ellen szeretnénk fellépni és kérni az európai uniós intézmények segítségét” – mutatott rá Bocskor Andrea, hozzátéve: „Az Európai Unió koppenhágai kritériumai alapján egyébként nagyon fontos szempont a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, és emiatt is fontos felhívni a figyelmet, hogy az Európai Uniónak és az európai uniós intézményeknek fokozott felelőssége, hogy odafigyeljenek ebben a folyamatban, hogy az ukrajnai kisebbségek jogi helyzete megnyugtató módon rendezésre kerüljön.”
Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke felszólalásában felhívta a jelenlévők figyelmét: az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani. „Csatlakozás előtt, a csatlakozási tárgyalások folyamán lehet a kisebbségi jogokat érvényesíttetni és számonkéretni, és ezek betartását elővetíteni. Így történik ez a nyugat-balkáni országok esetében is, ahol komoly nemzeti és nyelvi kisebbségeket érintő kritériumok jelennek meg. Ezek hasonlóan kell megjelenjenek az ukrán csatlakozási folyamat esetében is. Amit itt látunk – és ezért tartom hasznosnak ezt a mai konferenciát –, hogy Brüsszelben keveset tudnak arról, hogy éppen mi zajlik Ukrajnában, hogy mi történik az anyanyelvi oktatási kérdéssel, a nyelvi jogok kérdésével, egyáltalán a kisebbségi jogokkal, így a kárpátaljai magyarok jogaival is. Ezért fontos felhívni a figyelmet és elmondani azt a realitást, amivel számolni kell, ami egy csatlakozásra váró, arra aspiráló ország esetében a XXI. században elfogadhatatlan, és kimondani azt, hogy a szerzett kisebbségi jogok elvétele megengedhetetlen. Ezeket a kérdéseket rendezni kell, hiszen nem érezheti magát a kisebbségi közösség másodosztályú állampolgárnak szülőföldjén. Ezért hangsúlyozni kellett itt ma délután, hogy Ukrajna akkor csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha a csatlakozási tárgyalások folyamán érvényesíteni tudjuk a kisebbségi jogvédelmet, ha valóban esélyegyenlőséggel, jogegyenlőséggel egyenjogú állampolgáraivá válnak a nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek, így a kárpátaljai magyar közösség is” – szögezte le Gál Kinga.
„A nemzeti kisebbségek ügyét már számos alkalommal felvetettük az Európai Parlamentben, és ezután is ezt fogjuk tenni, mert meggyőződésünk, hogy a kisebbségvédelem uniós téma, és uniós hatáskör kellene legyen. A kisebbségi jogok emberi jogok. A kisebbségeknek joguk van identitásuk, kultúrájuk – kulturális intézményeik, anyanyelvük, sajtójuk – védelmére, joguk van az anyanyelvi oktatáshoz. A kisebbségek nem jelentenek veszélyt a többségre nézve, de szükségük van a többség segítségére abban, hogy megőrizhessék identitásukat a szülőföldjükön” – emelte ki Vincze Loránt, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke, EP-képviselő.
A konferencián felszólalt Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa is, aki hangsúlyozta, hogy a csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nemcsak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után is egyaránt szükséges. „A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték. Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájáruljanak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség” – jelentette ki az uniós biztos, majd hozzátette: Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat pedig a kisebbségekkel együtt kell megoldani.
bocskor.fidesz-eu.hu, TV21 Ungvár, lexi
[type] => post
[excerpt] => „Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke május 23-án Brüsszelben, az Európai ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1685036700
[modified] => 1685033632
)
[title] => A nemzeti kisebbségek és jogaik védelme elengedhetetlen az európai uniós csatlakozási folyamatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=79894&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 79894
[uk] => 79974
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 79897
[image] => Array
(
[id] => 79897
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[original_lng] => 38814
[original_w] => 767
[original_h] => 511
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1685096553:8
[_thumbnail_id] => 79897
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2051
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] =>
[_oembed_time_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] => 1685025905
[_oembed_db2f13683b50a9ab4e683c7c41a56189] =>
Min. @sikorskiradek rozmawiał z min. SZ🇺🇦 @DmytroKuleba, któremu pogratulował rozpoczęcia negocjacji akcesyjnych z UE.
💬Musimy przywrócić warunki uczciwej konkurencji w handlu między oboma krajami, tak by wszyscy na tym skorzystali.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
A KMKSZ a kezdetektől támogatja Ukrajna eurointegrációs törekvéseit, fontosnak tartjuk, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat. Valamennyi ukrán állampolgár számára rendkívül fontos, hogy Ukrajna mielőbb megkezdje az EU-s csatlakozási tárgyalásokat. Ezért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) aggasztónak tartja, hogy a nyelvhasználat és az oktatás területén tovább folyatódnak a jogszűkítések, amelyek akadályozhatják Ukrajnai európai uniós integrációját.
A kisebbségekre vonatkozó újonnan elfogadott ukrán jogszabályok jogszűkítései kapcsán a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával árnyékjelentést és szakvéleményt készített, melyet megküldött az ukrán kisebbségi törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak, az ENSZ és az Európa Tanács illetékes szerveinek.
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
A nemzeti kisebbségi jogok és az önigazgatás biztosíthatja Európában a stabilitást és a békét távlatosan is – hangsúlyozta Magyarország határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja pénteken telefonon nyilatkozva.
Szili Katalin az után nyilatkozott, hogy Comratban, a Moldovához tartozó Gagauzia autonóm terület fővárosában felszólalt a gagauz autonómiáról szóló törvény megalkotásának 28. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
Elmondta, hogy a szimpóziumon Irina Vlah gagauziai kormányzó meghívására vett részt. Emlékeztetett arra, hogy 2021-ben, amikor Magyarország az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnöke volt, Irina Vlah a nemzeti kisebbségek védelme ügyében rendezett négy konferencia mindegyikén részt vett.
Szili Katalin ismertetése szerint a comrati tanácskozás egyik fő témája a stabilitás és a béke kérdése volt.
A miniszterelnöki megbízott beszámolt arról: a konferencián mondott beszédében az autonómia elvi kérdései mellett arról szólt, hogy feltétlenül szükséges a párbeszéd kialakítása és folytatása az autonómiáról, e nélkül nem jöhet létre az önigazgatás, önkormányzás.
Hangsúlyozta azt is, hogy a nemzeti kisebbségek védelme nélkül nem lehet az önigazgatást megteremteni. A világban, különösen Európában a stabilitás csak akkor biztosítható – tette hozzá –, ha a nemzeti kisebbségek jogait biztosítják.
A miniszterelnöki megbízott ezek közé sorolta a hozzáférést a kultúrához, a nyelvhez és az oktatáshoz, illetve a hagyományok ápolását. A nemzeti kisebbségi jogok és az önigazgatás biztosíthatja Európában a stabilitást és a békét távlatosan is – mondta.
Szili Katalin a Facebook-oldalán pénteken azt írta, hogy a Gagaúz Autonóm Terület Kelet-Közép-Európa egyetlen autonómiája. „Bár 300 éves hagyománnyal rendelkeznek a gagaúzok önrendelkezés terén, (…) a Moldovai Köztársaságban 28 évvel ezelőtt alakulhatott meg az autonóm területük” – tette hozzá.
Bejegyzése szerint a nemzetközi szimpóziumon gagauz, moldovai közjogi méltóságok, valamint török, brit és további más nemzetek politikusai, nagykövetei, diplomatái, szakértői vettek részt.
Magyarországról Kalmár Ferenc Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott videóüzenetet küldött.
Kulcsár-Terza József romániai parlamenti képviselő pedig felszólalt a nemzetközi eseményen – írta. Szili Katalin bejegyzésében úgy fogalmazott: „tudjuk, hogy az autonómia egy folyamat, amelyben nincs egy helyben állás, és a megteremtett jogi kereteket a gyakorlatba is át kell ültetni, a vonatkozó jogszabályokat érvényesíteni kell”.
Egyúttal rögzítette, hogy Magyarország támogatja Moldova európai uniós integrációját, a gagauz területi autonómiát pedig jó gyakorlatnak tekinti, ami „kiemeli, láthatóvá teszi” a gagauz nemzet nyelvét, kultúráját, hagyományát, és védelmezi az egyén és a közösség identitását.
Szili Katalin az MTI-nek elmondta azt is, hogy az eseményen együttérzését fejezte ki a konferencián jelen lévő magas rangú török küldöttségnek a törökországi földrengés áldozatai miatt. Majd úgy fogalmazott: illetőleg azoknak is, „akik ezekben a percekben éppen háborúban a saját országukat védik”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly decemberben aláírta azt a törvényt, amely jogokat biztosít a nemzeti kisebbségek számára, de Magyarország szerint Ukrajna a gyakorlatban tovább szűkíti ezeket a jogokat. Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Strasbourgba utazott, és jelezte: a magyar kormány nemzetközi segítséget kért a kárpátaljai magyarok által elszenvedett jogsértések miatt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Strasbourgba látogatott, hogy a kárpátaljai magyar közösség jogainak megvédéséről és helyzetének javításáról tárgyaljon.
„Amikor a szomszédban kitört a háború, úgy döntöttünk, nem emlegetjük fel a nemzeti közösségeket ért jogfosztások ügyét. Ukrajnában azonban sajnos nemrég újabb törvényt fogadtak el, amely tovább korlátozza a kisebbségi jogokat” – írta a közösségi oldalán még szerda délelőtt, számolt be az Index.
A magyar külügyminiszter Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökével, a Velencei Bizottság tiszteletbeli elnökével, valamint az Európa Tanács és a testület parlamenti közgyűlésének főtitkárával találkozott. Mint mondta, a kárpátaljai kisebbségek ügye azért is sürgős, mert az új törvény értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnhetnek a nemzetiségi iskolák az országban. Szijjártó Péter a francia városban arról számolt be, hogy a magyarok és a románok egy közös kezdeményezéssel fordultak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez a kárpátaljai kisebbségek ügyében.
A közgyűlés pedig úgy döntött, hogy kikéri a Velencei Bizottság véleményét a kérdésben. A bizottság az ígérte, hogy júniusra elkészül a jelentés a kárpátaljai kisebbségek helyzetéről.
Szijjártó Péter azt mondta, hogy szerdán erre ő maga is ígéretet kapott Strasbourgban. „Őszintén reméljük, hogy a nemzetközi közösség, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek majd ugyanúgy ki fogják kényszeríteni Ukrajnától a Velencei Bizottság álláspontjának érvényesítését, mint ahogy tették egyébként több esetben magyarországi jogszabályok esetében is” – mondta, hozzátéve: Magyarország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, és folytatják a humanitárius segítségnyújtást, „ugyanakkor elvárjuk Ukrajnától, hogy állítsa helyre a magyar nemzeti közösség jogait az anyanyelvhasználat tekintetében”.
Hozzátette: semmi olyan jogot nem kérünk a kárpátaljai magyaroknak, amellyel korábban ne rendelkeztek volna.
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly decemberben aláírta azt a törvényt, amely jogokat biztosít a nemzeti kisebbségek számára, de Magyarország szerint Ukrajna a gyakorlatban tovább szűkíti ezeket a jogokat. Szijjártó Péter külügyminiszter szerd...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1676548620
[modified] => 1676547308
)
[title] => A magyar kormány nemzetközi segítséget kért a kárpátaljai magyarok ügyében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=70808&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70808
[uk] => 70816
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 60230
[image] => Array
(
[id] => 60230
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/szijjarto-peter.jpg
[original_lng] => 243199
[original_w] => 1440
[original_h] => 855
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/szijjarto-peter-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/szijjarto-peter-300x178.jpg
[width] => 300
[height] => 178
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/szijjarto-peter-768x456.jpg
[width] => 768
[height] => 456
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/szijjarto-peter-1024x608.jpg
[width] => 1024
[height] => 608
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/szijjarto-peter.jpg
[width] => 1440
[height] => 855
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/szijjarto-peter.jpg
[width] => 1440
[height] => 855
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/szijjarto-peter.jpg
[width] => 1440
[height] => 855
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1676546760:8
[_thumbnail_id] => 60230
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2782
[translation_required_done] => 1
[_oembed_435260c205eff1e3c84f77122dee0552] =>
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
Ma délelőtt (február 2-án – a szerk.) az Európai Parlamentben a holnapi EU-Ukrajna csúcstalálkozó prioritásait vitatták meg a képviselők. „A háború árnyékában, a reformok teljesítése nagy erőfeszítéseket igényel Ukrajnától, azonban az uniós tagságra vonatkozó kritériumok, beleértve a koppenhágai kritériumok és az Európai Bizottság által júniusban meghatározott feltételek végrehajtása nélkülözhetetlen követelményei a csatlakozásnak. Ezen feltételek egyike a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása” – fejezte ki Bocskor Andrea.
A képviselő hozzátette: „Az ukrán parlament azonban decemberben olyan új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről, melyet nem egyeztettek a Velencei Bizottsággal, és a nemzeti kisebbségek képviselőinek véleményét sem vették figyelembe a szöveg elfogadásánál. Ennélfogva, a törvény nem garantálja a nemzeti kisebbségek alapvető jogainak érvényesítését és védelmét, így nem javítja például az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét, csupán bebetonozza a 2017-es oktatási törvény és a 2019-es nyelvtörvény által okozott jogszűkítéseket”.
Bocskor Andrea elmondta: „Felháborító és sajnálatos, hogy az Európai Parlament határozata egyáltalán nem foglalkozik az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzetével, így, bár őszintén támogatom Ukrajna EU-s előrehaladását, a mielőbbi béke és stabilitás helyreállását, a jelentés elfogadásában nem vettem részt.”
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
