A brit kormány 150 ezer drón ukrajnai gyártását finanszírozza a befagyasztott orosz tőke jövedékéből.
A londoni védelmi minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a 752 millió fontos finanszírozás annak a 2,26 milliárd font értékű fegyvervásárlási hitelcsomagnak a része, amelyet Nagy-Britannia a szankciók keretében zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából képzett.
A csütörtökön bejelentett összeget Ukrajna a drónok gyártása mellett 350 légvédelmi rakéta – köztük könnyű, több feladatra használható, drónok és manőverező robotrepülőgépek ellen is bevethető rakéták (Lightweight Multirole Missile, LMM) -, valamint földi telepítésű radarok vásárlására is felhasználhatja.
London tavaly jelentette be, hogy 2,26 milliárd font értékű fegyvervásárlási hitelcsomagot állított össze Ukrajna számára a Nagy-Britanniában zárlat alá helyezett orosz szuverén vagyoneszközök piaci nyereségéből.
A hitelt Ukrajna teljes egészében hadfelszerelések, köztük légvédelmi és tüzérségi eszközök, valamint harcjárművek javításához szükséges részegységek beszerzésére fordíthatja.
A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználható a zárolt orosz vagyoneszközök hozama Ukrajna pénzügyi támogatására.
London ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy az ebből a forrásból finanszírozott hitelcsomag nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti.
A brit védelmi minisztérium csütörtökön beszámolt arról is, hogy Nagy-Britannia a jövő hónapban átveszi az Ukrajna támogatására kész országok koalíciója által telepíteni tervezett nemzetközi alakulat (Multinational Force – Ukraine, MNFU) parancsnokságát. A főparancsnoki tisztséget a tárca szerint Tom Bateman altábornagy látja el júliustól.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő az Ukrajna megsegítésére alakult koalíció januárban Párizsban tartott találkozóján írta alá a szándéknyilatkozatot a közös katonai alakulat ukrajnai telepítéséről békemegállapodás elérése esetére.
Az akkori tájékoztatás szerint a cél az, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és más partnerországok fegyveres erői a háború befejeződése után ukrajnai területen tudják biztosítani az ukrán légteret és Ukrajna felségvizeit, „katonai csomópontokat” alakíthatnak ki Ukrajnában, emellett „védett létesítményeket” építhetnek fegyverek és hadfelszerelések tárolására.
A G7-csúcstalálkozón Nagy-Britannia új szankciókat jelentett be Oroszország ellen, és nukleáris megállapodást kötött Ukrajnával – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az új brit intézkedéscsomag elsősorban az orosz árnyékflottát célozza meg – közvetlenül azután, hogy a hétvégén a brit erők először fogtak el egy szankciók hatálya alá tartozó tankert. A szankciók megkerülésére és az orosz hadsereg fegyverellátására használt pénzügyi hálózatok is a korlátozások hatálya alá tartoznak. A csomag külön eleme volt az orosz cseppfolyósított földgázt szállító számos hajó embargója.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott abban, hogy dúsított uránt szállítanak az ukrán Enerhoatom atomerőmű-üzemeltetőnek a következő két évben. Az üzletet a brit Urenco vállalat hajtja végre az UK Export Finance 210 millió fontos támogatásával. „Oroszország agressziója nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságát is fenyegeti. Ezért fokozza Nagy-Britannia a nyomást – elvágja a Putyin háborúját tápláló bevételeket, és energiával látja el Ukrajnát az előttünk álló télre” – mondta a miniszterelnök.
A védelmi együttműködés további mélyítéséről tárgyalt vasárnap Londonban Sanae Takaicsi japán miniszterelnök és Keir Starmer brit kormányfő. A találkozó középpontjában a két ország közös, Olaszországgal együtt fejlesztett következő generációs vadászgép-programja állt, amely körül ugyanakkor egyre több bizonytalanság merült fel – számolt be a Bloomberg.
Takaicsi a találkozón úgy fogalmazott, hogy Japán és Nagy-Britannia kapcsolata a biztonság- és védelempolitika területén már közel áll a szövetségesi szinthez.
A japán miniszterelnök szerint a két ország együttműködése az elmúlt években jelentősen elmélyült, és reményét fejezte ki, hogy a partnerséget a következő szintre emelhetik.
A megbeszélések egyik legfontosabb témája a Global Combat Air Programme (GCAP) volt, amelynek keretében Japán, az Egyesült Királyság és Olaszország 2035-re közösen fejlesztene új generációs harci repülőgépet. Keir Starmer brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy örömmel erősítették meg elkötelezettségüket a program mellett.
A felek várhatóan még júniusban aláírják a projekt következő szakaszát elindító nemzetközi szerződést.
A program jövőjét ugyanakkor több tényező is bizonytalanná teszi. A Bloomberg szerint késik a brit finanszírozás, ráadásul csütörtökön lemondott John Healey brit védelmi miniszter, aki a projekt egyik legfontosabb támogatója volt.
Miközben Londonban elhúzódnak a költségvetési viták, a másik két partner már jelentős forrásokat különített el a fejlesztésre.
Az olasz parlament februárban 10,7 milliárd dolláros finanszírozási tervet hagyott jóvá, míg Japán az elmúlt öt évben több mint 500 milliárd jent fordított a programra, és az idei költségvetésben további 170 milliárd jent különített el erre a célra. A védelmi együttműködés mellett a két ország a gazdasági és technológiai kapcsolatok erősítéséről is tárgyalt. A tervek szerint új partnerség jöhet létre a japán beruházások brit kutatás-fejlesztésbe történő becsatornázására, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára, a kvantumszámítástechnikára, a polgári nukleáris technológiákra és a védelmi iparra.
Energetikai téren is szorosabb együttműködés körvonalazódik.
A brit kormány akár 9 milliárd fontnyi beruházást kíván bevonzani az offshore szélerőművi szektorba, amely a tervek szerint mintegy 8 millió háztartás ellátását biztosíthatná.
Ukrajna 6000 brit Martlet könnyű, többcélú rakétát kap az orosz drónok elleni küzdelemhez, ezek a fegyverek már bizonyították hatékonyságukat, több mint száz ellenséges célpontot semmisítettek meg harci körülmények között – számolt be az rbc.ua hírportál Wes O’Donnell katonai szakértő és a brit hadsereg veteránjának blogjára hivatkozva.
A jelentés szerint Nagy-Britannia a drónok jelentette növekvő fenyegetés közepette fokozza az ilyen fegyverek gyártását. Az ország védelmi minisztériuma két új szerződést írt alá a Thales-szel 2026 áprilisában és májusában. A megállapodások teljes értéke 36 millió font.
Ukrajna esetében ezek a mennyiségek sokkal nagyobbak, és ezres Martlet-számban mérik őket. London 2025-ben kezdte aktívan finanszírozni ezt az irányt. Akkor körülbelül 1,7 milliárd fontot különítettek el a RapidRanger rendszerek és a Martlet rakéták Ukrajna számára történő kombinációjára. Ukrajna 2024-ben kapta meg ezeknek a fegyvereknek az első tételeit, így a harcosai jól ismerik a Martlet LMM-et.
A fegyvereket Belfastban gyártják. Körülbelül 700 képzett szakember dolgozik ott. A korábbi védelmi miniszter, John Healy megerősítette, hogy a rakéták „harcban kipróbáltak”. A brit légierő az elmúlt hónapokban sikeresen alkalmazta őket.
Ez egy nagyon kompakt rakéta, mindössze 13 kilogrammot nyom, így könnyen szállítható. A repülési hatótávolsága meghaladja a 6 kilométert. A fő jellemzője az irányítórendszer. A Martlet lézersugarat használ. A hordozórakéta közvetlenül a célponthoz vezeti a rakétát, ami alapvetően megkülönbözteti a hőérzékeny rendszerektől.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna 6000 brit Martlet könnyű, többcélú rakétát kap az orosz drónok elleni küzdelemhez, ezek a fegyverek már bizonyították hatékonyságukat, több mint száz ellenséges célpontot semmisítettek meg harci körülmények között.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1781380200
[modified] => 1781372446
)
[title] => Több ezer Martlet drónellenes rakéta szállítása kezdődött Nagy-Britanniából az ukrán fegyveres erők számára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=189024&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 189024
[uk] => 189030
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 189025
[image] => Array
(
[id] => 189025
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/legvedelem-3.jpg
[original_lng] => 42679
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/legvedelem-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/legvedelem-3-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/legvedelem-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/legvedelem-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/legvedelem-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/legvedelem-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/legvedelem-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1781367636:8
[_thumbnail_id] => 189025
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1376
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 132221485000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2173150
[1] => 128604
[2] => 2173149
[3] => 2498
[4] => 53262
)
[tags_name] => Array
(
[0] => drónellenes rakéta
[1] => légvédelem
[2] => Martlet
[3] => Nagy-Britannia
[4] => ukrán fegyveres erők
)
)
[4] => Array
(
[id] => 188869
[content] =>
Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes kérésükre fogadta Nigel Philip Casey brit, Nicholas de Riviere francia és Alexander Graf Lambsdorff német nagykövetet csütörtökön Moszkvában.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a diplomáciai misszióvezetőknek „objektív értékelést adtak” országuk vezetésének az ukrajnai válsággal kapcsolatos politikájáról, amely a tárca szerint „destruktív” és célja „a kijevi vezetés maximális ösztönzése az Oroszország elleni háború folytatására a nyugati »hajlandók szövetsége« nevében, annak költségére és közvetlen segítségével”.
A tárca szerint a találkozó során kifejtették a nagyköveteknek az orosz félnek a konfliktus politikai-diplomáciai rendezése keresésével kapcsolatos álláspontját, amely a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésén alapul.
A francia nagykövet jónak minősítette a külügyminisztériumi megbeszéléseket, és közölte, hogy ezekkel kapcsolatban közös nyilatkozat várható.
Healey, aki a munkáspárti kormány két évvel ezelőtti megalakulása óta állt a londoni védelmi tárca élén, Keir Starmer miniszterelnöknek küldött levelében azzal a véleményével indokolta távozását, hogy a brit fegyveres erők nem kapják meg azt a finanszírozást, amelyre a jelenlegi világhelyzetben szükségük lenne.
A leköszönő miniszter felidézte, hogy januárra elkészült az új védelmi beruházási terv, amely rögzítette, hogy a brit haderőnek milyen kihívásokkal kell szembenéznie.
„Azóta azonban Ön nem volt képes, a pénzügyminisztérium pedig nem volt hajlandó biztosítani azokat a forrásokat, amelyekre a nemzetnek szüksége van az ország megvédésére a növekvő fenyegetések jelenlegi időszakában” – fogalmazott lemondását bejelentő levelében a távozó miniszter.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Healey, aki a munkáspárti kormány két évvel ezelőtti megalakulása óta állt a londoni védelmi tárca élén, Keir Starmer miniszterelnöknek küldött levelében azzal a véleményével indokolta távozását, hogy a brit fegyveres erők nem kapják meg azt a fin...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1781201340
[modified] => 1781194669
)
[title] => Lemondott John Healey brit védelmi miniszter
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=188866&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 188866
[uk] => 188888
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 188867
[image] => Array
(
[id] => 188867
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/john-healey.jpg
[original_lng] => 65409
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/john-healey-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/john-healey-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/john-healey.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/john-healey.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/john-healey.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/john-healey.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/john-healey.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1781194448:3
[_thumbnail_id] => 188867
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 809
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 980519266001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 327543
[1] => 697774
[2] => 683
[3] => 2498
[4] => 894
)
[tags_name] => Array
(
[0] => brit hadsereg
[1] => John Healey
[2] => lemondás
[3] => Nagy-Britannia
[4] => védelmi miniszter
)
)
[6] => Array
(
[id] => 188820
[content] =>
Oroszország kész fogadni Nagy-Britannia, Franciaország és Németország nagyköveteit az ukrajnai rendezés ügyében, jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének külügyminiszteri tanácsülése után tartott sajtótájékoztatón.
Lavrov közölte: a három ország diplomatái találkozót kértek az orosz külügyminisztériumtól, ahol az orosz fél meghallgatja álláspontjukat az ukrajnai konfliktus rendezésével kapcsolatban, írja az Izvesztyija.
Nagy-Britannia, Franciaország és Németország nagykövetei találkozót kérnek a külügyminisztériumban. Találkozunk velük, meghallgatjuk őket – fogalmazott az orosz külügyminiszter.
Lavrov: A Nyugat akadályozta a békemegállapodást
Lavrov egyúttal élesen bírálta az úgynevezett „európai trojkát”, vagyis Londont, Párizst és Berlint. Azt állította, hogy a három ország vezetőinek már 2022 tavaszán, az isztambuli orosz–ukrán tárgyalások idején lehetőségük lett volna hozzájárulni a konfliktus lezárásához. Az orosz külügyminiszter szerint azonban éppen ezek az országok akadályozták meg, hogy Ukrajna aláírja az előzetes megállapodásokat a harcok beszüntetéséről és a rendezés alapelveiről.
Akkor negatív szerepet játszottak – jelentette ki Lavrov.
A Kreml szerint Európa még nem lehet közvetítő
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov korábban úgy fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió feltételek szabásával próbáljon közvetítő szerepben fellépni az ukrajnai konfliktusban.
Peszkov szerint Európa jelenleg még messze van attól, hogy valódi közvetítőként vehessen részt a béketárgyalásokban.
A három európai nagyhatalom vezetői június 7-én közösen szorgalmazták, hogy Európa és az Egyesült Államok aktívabban kapcsolódjon be az Oroszországgal folytatott tárgyalásokba.
Álláspontjuk szerint azonnali tűzszünetre és a jelenlegi frontvonalak figyelembevételével zajló tárgyalások megkezdésére lenne szükség. Emellett hangsúlyozták: ellenzik Ukrajna határainak erőszakos megváltoztatását.
Moszkva ugyanakkor továbbra is bizalmatlanul tekint a nyugati országok szerepvállalására, miközben az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről továbbra sincs közeledés a felek között.
Nagy-Britannia más uniós országokkal együtt segíteni fogja Kijevet egy alternatív légvédelmi rendszer létrehozásában a Patriot rendszer helyett, hogy csökkentse Ukrajna függőségét az Egyesült Államoktól – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Telegrahf. című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság azt írta, hogy Moszkva kihasználja Ukrajna Patriot-rakétahiányát, és fokozza az ukrán városokat célzó rakéta- és dróntámadásokat. Ezzel egyidejűleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy növelje a Pac-3 Patriot elfogó rakéták készletét, amelyekből az Egyesült Államok Irán elleni háborújának kezdete óta hiány van.
Pontosan a légvédelmi rendszerekhez szükséges elfogó rakéták hiánya miatt javasolta Zelenszkij az amerikai Patriot légvédelmi rendszer európai alternatívájának létrehozását. Miután Keir Starmer brit miniszterelnökkel tárgyalt, Ukrajna elnöke kijelentette, hogy Franciaország, Németország és London segíteni fog az antiballisztikus képességek terén.
Zelenszkij ezután reményét fejezte ki, hogy Ukrajna és szövetségesei képesek lesznek kidolgozni egy európai alternatívát a Patriot rendszerrel szemben, amelyre az Egyesült Királyságnak is szüksége van. Beszélt Mark Rutte NATO-főtitkárral is, hogy meggyőzze a szövetséget, hogy játsszon koordináló szerepet egy alternatív megoldás kidolgozásában.
Ukrán források a The Telegraphnak azt nyilatkozták, hogy Kijev terve az, hogy saját védelmi ipara elfogó rakétákat gyártson az európai rendszer számára. Ezeket európai cégek által fejlesztett radar-, nyomkövető és irányító rendszerekkel fogják kombinálni. „Ukrajna szerepe az antiballisztikus rakétaelfogó rendszerek gyártása, és már teszteljük is őket” – mondta egy, a koalíció terveit ismerő forrás.
Nagy-Britannia és Franciaország véglegesítette a Hormuzi-szorosban indítandó többnemzetiségű aknamentesítő misszió terveit, számolt be az Ukrinform a Bloombergre hivatkozva.
„Számos ország katonai stratégái a tengerészeti aknáktól való megtisztítására irányuló egyesített erők előkészítésének utolsó szakaszában vannak” – közölte öt, a tárgyalásokhoz közel álló forrás.
Hárman közülük, akik ismerik a misszió tervezését elmondták, hogy az aknamentesítést 15 ország koalíciója fogja végrehajtani, amelyek már hozzájárultak katonai állománnyal és erőforrásokkal. Valószínűleg néhány héttel azután csatlakoznak a misszióhoz, hogy az elkezdi csökkenteni a kereskedelmi hajózással kapcsolatos aggodalmakat. És bár a tervezés nagyrészt befejeződött, további felszereléseket, beleértve a támogató hajókat is, még keresik.
A nevüket elárulni nem kívánó források szerint azonban a csapatok telepítése csak akkor kezdődik meg, ha az Egyesült Államok és Irán békemegállapodást köt, amely visszaállítaná a teljes és akadálytalan kereskedelmi hajózási jogokat, valamint a hadsereg számára „megengedett környezetet” teremtene a szorosban.
A kiadvány beszélgetőpartnerei emellett megjegyezték, hogy a Nagy-Britannia és Franciaország vezette misszió kész lenne kapcsolatba lépni az iráni kormánnyal a műveleti kérdések megoldása érdekében.
Közös fegyvergyártásra is kiterjedő biztonsági és védelmi megállapodást írt alá szerdán Londonban Keir Starmer brit és Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
A Downing Street tájékoztatása szerint a sokoldalú megállapodás védelmi fejezete lehetővé teszi a két ország számára újgenerációs, összetett fegyverrendszerek közös kifejlesztését és gyártását, magas szakképzettséget igénylő munkahelyeket teremtve Nagy-Britanniában és Lengyelországban egyaránt.
Az együttműködési megállapodás alapján lehetővé válik a magasan fejlett technológiájú légvédelmi rendszerek közös tervezése és kifejlesztése, valamint egy szintén újgenerációs, közepes hatótávolságú légvédelmi rakétatípus közös gyártása.
London és Varsó mindemellett megállapodott abban is, hogy fegyveres erőik nagyszabású közös hadgyakorlatokat tartanak az interoperabilitás fejlesztésére mindenekelőtt a drónelhárító és az elektronikai hadviselés területén.
A szerződésben a két fél leszögezi, hogy Oroszország jelenti hosszú távon a legjelentősebb fenyegetést az euroatlanti térség biztonságára.
A megállapodás egyik pontja szerint Nagy-Britannia és Lengyelország lépéseket tesz annak érdekében, hogy Oroszország ne vehessen részt a két ország polgári célú nukleárisenergia-beruházásainak beszállítói láncolatában – beleértve a technológiát és nyersanyagokat –, és más országokat is arra biztatnak, hogy hasonlóan járjanak el az Oroszországgal folytatott közvetlen és közvetett kereskedelem minimalizálása végett.
A szerződés alapján London és Varsó folytatja az együttműködést Ukrajnával és más partnerországokkal annak érdekében, hogy Oroszországot törvényes módszerekkel rákényszerítsék az Ukrajnának okozott károk megtérítésére.
