Minden évben, a haszidizmust gyakorló zsidók tízezrei zarándokolnak el Umanyba, ahol a breslevi Nachman rabbi, a breslovi haszid mozgalom alapítója sírja található.
A moldovai hatóságokkal folytatott tárgyalások az izraeli zarándokok Moldova területén való átutazásáról Ukrajnába több hónapos megbeszélés után eredménytelenül zárultak, számolt be Levi Yitzhak Gvirts az umani Ihud Breslev szervezet képviselője – írta az Interfax-Ukrajina szeptember 9-én, hétfőn.
Moldova elutasítása miatt mintegy 15 000 zarándok, akik idén Umanyba terveztek utazni, nem használhatják a Chișinăun keresztül vezető útvonalat. Az izraeli utazási társaságok már megkezdték a jegyek árának visszatérítését azoknak, akik Moldovába terveztek repülni. Most alternatív útvonalakat keresnek Románián és Lengyelországon keresztül.
Korábban Izrael felajánlotta, hogy kompenzálja Moldovát a chisinaui repülőtér biztonsági intézkedéseiért, 700 000 sékel (191 300 dollár) felajánlásával, de a pénz folyósítása nem történt meg időben, ami a tárgyalások befejezéséhez vezetett.
* Évente a judaizmus egyik irányzatát, a haszidizmust gyakorló zsidók tízezrei zarándokolnak el Umanyba, ahol a bratszlávi haszidizmus megalapítójának, Nachman rabbi a sírja található, aki a 18. század végén – a 19. század elején élt abban a térségben. A zarándoklat a zsidó újév ros hásánájára időzítik, amelyet idén október 2. és 4. között ünnepelnek. A haszidok úgy vélik, hogy ha a Ros Hashanah-t Nachman sírja közelében ünneplik, akkor a következő év nagyon boldog lesz számukra.
Augusztus 15-én Odesszában fontos dokumentumot írt alá Ruszlan Szrilec ukrán környezetvédelmi miniszter és Sergiu Lazarencu moldovai környezetvédelmi miniszter.
A hírt Oleh Kiper, a megyei katonai adminisztráció vezetője közölte.
Szerinte a megállapodás aláírása mindkét ország állampolgárainak környezetbiztonságát erősíti.
„Szomszédainkkal számos kérdést megvitattunk az odesszai régió ökológiai helyzetével és az orosz környezetkárosítás következményeinek leküzdésével kapcsolatban, amely negatív hatással van Moldova ökológiájára” – mondta Kiper.
Oroszország persona non gratává nyilvánította Moldova oroszországi nagykövetségének egyik alkalmazottját, válaszul Moldova döntésére a kisinyovi orosz nagykövetséggel kapcsolatban. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériuma kedden beidézte Moldova ideiglenes ügyvivőjét, Alekszandr Ketrarát, ahol átadták neki a jegyzéket a nagykövetség munkatársának persona non gratává történő nyilvántartásáról.
Moldova betartja a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat a mozgósítás elől oda menekült ukrán férfiak ügyében – jelentette ki Dorin Recean moldáv miniszterelnök a NewsMaker című kiadványnak adott interjújában, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a moldáv kormányfőt az újságírók arra kérték, hogy nyilatkozzon az ukrán férfiak anyaországukba történő visszaküldésének lehetőségéről. „Ukrajnának ilyen követelése van minden olyan országgal szemben, ahol ukránok tartózkodnak. Mi is, mint mindenki más, ragaszkodunk a nemzetközi szabályokhoz és az emberi jogokhoz. A nemzetközi jogban létező törvények szerint fogunk eljárni” – mutatott rá.
Az újságírók pontosították a kérdést, hogy ez azt jelenti-e, hogy Moldova nem ad ki Ukrajnának ukrán állampolgárságú hadköteles férfiakat. „Betartjuk a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat” – ismételte meg Dorin Recean.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Moldova betartja a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat a mozgósítás elől oda menekült ukrán férfiak ügyében – jelentette ki Dorin Recean.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1722632100
[modified] => 1722635011
)
[title] => Moldova a nemzetközi emberi jogi szabályok szerint jár el az ukrán férfiak hazatoloncolását illetően – moldáv kormányfő
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123228&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 123228
[uk] => 123221
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 123229
[image] => Array
(
[id] => 123229
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/recean.jpg
[original_lng] => 33196
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/recean-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/recean-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/recean.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/recean.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/recean.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/recean.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/recean.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1722624211:2
[_thumbnail_id] => 123229
[_edit_last] => 2
[views_count] => 1339
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1201
[1] => 545507
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Moldova
[1] => ukrán férfiak hazatoloncolása
)
)
[4] => Array
(
[id] => 123161
[content] =>
A Moldovai Köztársaság nemkívánatos személynek nyilvánította és kiutasította területéről az orosz nagykövetség egyik diplomáciai státusban lévő munkatársát, Oleg Vasznyecov nagykövetet pedig bekérették a külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák az ügyről – jelentette be csütörtökön a moldovai külügyminisztérium.
A közleményben a döntés indoklásaként azt írták, hogy az érintett személy „a státuszával össze nem egyeztethető” tevékenységet folytatott.
A kiutasítás előzménye, hogy szerda este hazaárulás, illetve államellenes összeesküvés gyanújával őrizetbe vették a moldovai parlament és a határrendészet egy-egy munkatársát. Az ügyészség gyanúja szerint tavaly minősített adatokat gyűjtöttek, és folyamatosan továbbítottak az egyik külföldi nagykövetség munkatársának.
A moldovai média beszámolója szerint az orosz nagykövet „barátságtalan lépésnek” nevezte a moldovai hatóságok döntését, hozzátéve, hogy szerinte nincsenek bizonyítékaik a szóban forgó orosz diplomata ellen; ezért válaszintézkedést helyezett kilátásba orosz részről. A nagykövetség honlapján megjelent szerdai közleményben pedig „a Moldovában mesterségesen szított újabb oroszellenes hangulatkeltés megnyilvánulásának” nevezték a letartóztatásokat.
Az ukrajnai háború kezdetétől 2023 nyaráig 45 orosz diplomatát utasítottak ki; idén júniusban pedig Moldova korábbi vezérkari főnökét, Igor Gorgant vádolták meg azzal, hogy bizalmas információkat adott át az orosz titkosszolgálatnak, majd minden korábbi kitüntetésétől és rangjától megfosztották – írja az MTI.
Kijev az Ukrajnán illegálisan elhagyó, Moldovába menekülő ukrán mozgósításkerülők hazatoloncolásáról tárgyal a hivatalos Chisinauval, mivel moldovai határőrök által feltartóztatott ukrán szökevények egy része Moldovában kap menedékjogot – jelentette ki kedden Marko Sevcsenko, Ukrajna moldovai nagykövete, számolt be az rbc.ua hírportál a Newsmakerre hivatkozva.
A jelentés szerint a diplomata elmondta, hogy Kijev „bizonyos párbeszédet folytat Chisinauval a Moldovába menekült hadköteles korú ukránok visszaadásáról. A nagykövet szerint a moldovai határőrök által feltartóztatott szökevények egy része Moldovában kap menedékjogot, másik részük pedig „ismeretlen helyre” távozik. Nem tartják fogva őket, így valószínűleg vagy Moldova területén maradnak, vagy más országokba mennek, az ilyen emberek számáról nincs pontos kimutatás – tette hozzá.
„Amikor a kollégáimmal beszélek, azt mondom, hogy ha egy nagy problémát nem tudunk megoldani, jobb, ha egyedül oldjuk meg a kisebbeket – mit kezdjünk azokkal, akiktől Moldova megtagadta a menedékjogot” – emlékeztetett Marko Sevcsenko.
A dán kormány 20 millió euróval támogatja Ukrajna és Moldova útját az Európai Unió felé. A pénzt 2030-ig részletekben osztják ki. Segítik az országokat az európai integrációhoz szükséges közigazgatási struktúrák és jogszabályok kialakításában.
„Mindig is azt mondtuk, hogy az EU-bővítés nem a belépési léc leengedéséről szól, hanem arról, hogy segítsük a tagjelölt országokat leküzdeni azt, és ezzel segítjük most Ukrajnát és Moldovát. A sikeres EU-bővítés fontos Európa stabilitása szempontjából” – mondta Lars Lücke Rasmussen külügyminiszter.
Az Ukrajnának és Moldovának szánt pénz egy eszközben van rögzítve a dán szomszédsági program keretében, amely továbbra is támogatja a reformfolyamatokat ezekben az országokban az EU-csatlakozás felé vezető úton.
[type] => post
[excerpt] => A dán kormány 20 millió euróval támogatja Ukrajna és Moldova útját az Európai Unió felé. A pénzt 2030-ig részletekben osztják ki. Segítik az országokat az európai integrációhoz szükséges közigazgatási struktúrák és jogszabályok kialakításában.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1719423840
[modified] => 1719403450
)
[title] => Dánia 20 millió eurót különít el Ukrajna és Moldova EU-csatlakozásának támogatására
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=117313&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 117313
[uk] => 117198
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 117199
[image] => Array
(
[id] => 117199
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/unnamed-5.jpg
[original_lng] => 22872
[original_w] => 512
[original_h] => 242
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/unnamed-5-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/unnamed-5-300x142.jpg
[width] => 300
[height] => 142
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/unnamed-5.jpg
[width] => 512
[height] => 242
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/unnamed-5.jpg
[width] => 512
[height] => 242
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/unnamed-5.jpg
[width] => 512
[height] => 242
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/unnamed-5.jpg
[width] => 512
[height] => 242
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/unnamed-5.jpg
[width] => 512
[height] => 242
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1719392650:5
[_thumbnail_id] => 117199
[_edit_last] => 5
[views_count] => 744
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_2ae5aab674a2382e0f4b22d95f3935fd] =>
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
A moldovai parlament legutóbbi ülésén elítélte az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút, és népirtásnak minősítette Moszkva gyermekekkel szembeni bánásmódját az elfoglalt területeken. A Moszkva-barát ellenzéki pártok képviselői nem vettek részt a szavazáson.
A határozatot, amellyel együtt azt is felajánlotta a moldovai parlament, hogy tovább bővítik a konfliktus elől menekülő ukránoknak nyújtott segítséget, a 101 fős testület 60 tagja támogatta. Maia Sandu moldovai elnök szintén elítélte a már több mint két éve tartó orosz agressziót.
Doina Gherman, a parlament alelnöke dokumentálta az ukrajnai háborúban életüket vesztett vagy eltűnt gyermekek számát, azzal a húszezer gyermekkel együtt, akiket az ukrán kormány adatai szerint Oroszországba vittek.
Az elfogadott nyilatkozat rámutat, hogy a gyermekek az agresszió legvédtelenebb áldozatai, gyermekek százai vesztették életüket és ezrei sebesültek meg, az ukrajnai gyermekek több mint kétharmada volt kénytelen elhagyni otthonát, közülük mintegy kétmillióan külföldön kényszerültek menedéket keresni édesanyjukkal együtt.
Reghina Apostolova ellenzéki képviselő kettős mércével vádolta Sandu Cselekvés és Szolidaritás Pártját (PAS), mondván az országgyűlésnek az egykori Jugoszláviában élő gyerekek szenvedéseit is el kellett volna ítélnie. Oleg Reidman, a parlament kommunista blokkjának (BECS) helyettes vezetője pedig óvatosságra intett a népirtás fogalmának használatával kapcsolatban, mivel mint mondta: az egy jogi fogalom, amelynek bizonyos kritériumai vannak.
„Ők a szomszédaink. Ukrajnai gyerekek ezrei, menekült gyerekek élnek itt” – hangsúlyozta Radu Marian, a PAS képviselője az ellenzék kifogásait visszautasítva.
Oroszország nem ismeri el a vádakat, hogy ukrán gyerekeket raboltak el és deportáltak. Moszkva megfogalmazása szerint csak biztonságos helyre szállították őket, hogy távol legyenek a háborús zónától.
A térségbeli orosz befolyás fokozódásától tartó Washington támogatásáról biztosította szerdán Kisinyovban Moldovát az amerikai külügyminiszter, és 135 millió dolláros segélyt ígért a volt szovjet köztársaságnak az energiabiztonsághoz és az orosz dezinformáció elleni harchoz.
Rövid európai látogatásának első állomásán Antony Blinken a támogatást Maia Sandu moldovai elnökkel közöse sajtótájékoztatóján jelentette be.
Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy a Biden-kormányzat együttműködik a kongresszussal, hogy a jövőben további 50 millió dolláros segélyt nyújtson Moldovának.
Az ukrajnai háború kezdete óta az Egyesült Államok 774 millió dolláros pénzügyi támogatást nyújtott Moldovának, ebből 300 millió dollárt az energiabiztonság megteremtésére.
Az Európa-barát Maia Sandu elnöksége alatt Moldova határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz inváziót, és célul tűzte ki az európai uniós csatlakozást, amelyről október 20-án tartanak népszavazást. Jelentősen csökkentette az orosz földgáztól való függőségét, és bővítette az elektromos áram beszerzési forrásait.
„Önök értékes partnerünk a térségben” – jelentette ki Blinken, aki üdvözölte az országát határozottan az Európai Unió irányába fordító Maia Sandu „nehéz körülmények közepette” végzett munkáját. Az amerikai külügyminiszter támogatást ígért a „képlékeny demokráciának” az orosz destabilizációs kísérletekkel szemben.
Az elnök köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és más partnereknek az energiabiztonsághoz, az agrárszektor korszerűsítéséhez és az export elősegítéséhez nyújtott támogatásért.
Ukrajna szövetségesei alkalmazkodnak, és fegyverszállításaikat Kijev sikereinek garantálásához igazítják – ígérte a sajtótájékoztatón Blinken.
„Ahogyan a feltételek változtak, ahogyan megváltozott a harctér, ahogyan Oroszország megváltoztatta az agressziója folytatását, mi is úgy alkalmazkodtunk, és meggyőződésem, hogy a jövőben is ezt tesszük” – mondta az Ukrajnával szomszédos Moldovában Blinken.
Az amerikai külügyminiszter leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem bátorítja Ukrajnát, hogy támadjon orosz területekre.
„Nem támogatunk és nem segítünk Ukrajnán kívüli támadásokat. (…) Ukrajnának azonban saját magának kell eldöntenie, hogyan védje meg magát a legjobb és a leghatékonyabb módon” – mondta.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izraelnek minél előbb béketervre van szüksége a háború utánra, és figyelmeztetett, hogy ennek hiányában elszabadulhat az anarchia, a káosz, és az így létrejövő légüres térben ismét a Hamász, sőt ennél is rosszabb eseten a dzsihadisták kerülhetnek hatalomba a palesztin területen. Blinken felszólította Izraelt, folytassanak vizsgálatot a legkevesebb negyvenöt halálos áldozatot követelő vasárnapi rafahi támadás ügyében.
Blinken közölte: nem tudja ellenőrizni, hogy Izrael használt-e az Egyesült Államok által szállított fegyvereket a rafahi támadáshoz. Mint mondta, a vizsgálatnak kell kiderítenie, milyen fegyvereket, és hogyan használtak a támadáshoz.
Kisinyovi tárgyalásai végeztével Antony Blinken Prágába utazik, ahol részt vesz a NATO-külügyminiszterek csütörtöki nemhivatalos tanácskozásán. A találkozó fő célja az észak-atlanti szövetség washingtoni júliusi csúcstalálkozójának az előkészítése, amelyen megemlékeznek a szövetség megalakításának 75. évfordulójáról.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Az Európai Unió biztonsági és védelmi megállapodást írt alá a Moldovai Köztársasággal, hogy segítse az Oroszországból érkező fenyegetésekkel szembeni ellenállóképessége növelését – közölte Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben az EU-Moldova Társulási Tanács nyolcadik ülését követően kedden.
Josep Borrell sajtótájékoztatóján kiemelte: Moldova az első ország, mely biztonsági és védelmi partnerséget ír alá az EU-val.
A partnerség fokozni fogja az ország ellenállóképességét, lehetővé teszi a biztonsági kihívások közös kezelését, hatékonyabbá teszi a közös szerepvállalást és új együttműködési területek feltárását – közölte.
A főképviselő reményét fejezte ki, hogy a Moldovával kötött partnerségi megállapodást továbbiak követik, hogy olyan „baráti hálózat jöjjön létre”, amely erős biztonságot és védelmet épít ki, és amely magában foglalja a szorosabb együttműködést a kiberbiztonságtól a hibrid fenyegetések leküzdéséig terjedő területeken.
Emlékeztetett, hogy az EU az Európai Békekereten keresztül közel 140 millió eurót biztosított Moldova fegyveres erőinek korszerűsítésére. Az ország számíthat arra, hogy az Európai Unió továbbra is átfogó támogatást nyújt biztonsága, stabilitása és ellenállóképessége fokozására, támogatja a demokrácia megerősítésében, és ösztönzi az uniós csatlakozáshoz szükséges reformfolyamatokat – mondta Borrell.
Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló 2023. decemberi európai tanácsi határozat óta Moldova folyamatosan bizonyítja, hogy képes végrehajtani a szükséges reformokat, és létrehozni minden jogi struktúrát azok végrehajtásához.
Az Európai Unió várja, hogy Moldova megtegye az utolsó még szükséges lépéseket az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító jogszabályok elfogadásához – közölte az uniós biztos, majd hozzátette: „hisszük, hogy a jól működő és független igazságszolgáltatás kulcsfontosságú egy demokratikus ország fejlődéséhez és az uniós integrációjához”.
Közölte továbbá, az EU biztatja Moldovát a korrupció elleni harc folytatására, az oligarchák rendszerének felszámolására, a banki csalások kivizsgálásra, felelőseinek elszámoltatására és az ilyen pénzek elkobzására.
Várhelyi elmondta, hogy az EU 2021 óta 2,2 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtott Moldova számára a felek között létrejött gazdasági és befektetési terv alapján egyebek mellett az ország energiaszektorának, közlekedésének és szállításának, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknak a finanszírozására.
Közölte továbbá, a biztonsági és védelmi partnerségről szóló megállapodás mellett a felek megállapodást írtak alá kedden Moldova részvételéről a foglalkoztatást és társadalmi innovációt serkentő uniós programokban.
Az Európai Unió továbbra is támogatja az ország erőfeszítéseit az uniós bővítési pályán, gazdasági fellendülését, valamint a geopolitikai környezet jelentette kihívások kezelését – tette hozzá Várhelyi Olivér.
