Marine Le Pen, a francia elnökválasztás jobboldali szuverenista jelöltje visszautasította hétfőn az Európai Parlament azon vádjait, miszerint ő és pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek tagjai mintegy 600 ezer eurónyi uniós közpénzt elsikkasztottak brüsszeli képviselőségük idején.
„Természetesen vitatom a vádakat, amelyekről nincs is tudomásom, s ez már önmagában problémát jelent jogállami szempontból, miután semmilyen bizonyítékot, semmilyen részletet nem adtak át nekem, a kéréseim ellenére” – mondta újságírói kérdésre Le Pen hat nappal az elnökválasztás második fordulója előtt a nyugat-franciaországi Saint-Pierre-en-Auge településen tett látogatásán. A Mediapart francia tényfeltáró portál szombat este tette közzé az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) egyik újabb jelentését, amelyet az AFP hírügynökség értesülése szerint március 11-én kapott meg a párizsi ügyészség, az Európai Parlament pedig a következő hetekben fogja kérni az összeg visszafizetését. Az OLAF 2016-ban indított vizsgálatot és 2021 márciusában írásban kérdezték ki Marine Le Pent a 617 379,77 eurós összegről a Médiapart szerint. A jelentés szerint Marine Le Pen 2004 és 2017 közötti európai parlamenti képviselősége idején nem jogszerűen használt fel 136 993,99 eurónyi brüsszeli forrást, míg apja, Jean-Marie Le Pen 303 545,76 eurót sikkasztott el. A jelentés egy harmadik képviselőjét is említi a pártnak, Bruno Gollnischt 43 257 euró törvénytelen elköltésével gyanúsítják, míg a párt alelnöke, Le Pen volt élettársa, Louis Aliot 2493,22 euróval nem tudott elszámolni. A Nemzet és Szabadság Európája elnevezésű jobboldali pártokat tömörítő csoport ellen pedig 131 089 euró elsikkasztása a vád. A Mediapart szerint a jelentésben felsorolt tények büntetőjogi eljárást vonhatnak maguk után a volt képviselők ellen az uniós források nem jogszerű felhasználása miatt. Az OLAF „csalást, hamisítást, bizalommal való visszaélést és sikkasztást” említ az európai közpénzeknek a nemzeti politikával kapcsolatos vagy személyes felhasználása miatt, túlszámlázásokkal vagy fiktív szolgáltatások kiszámlázásával a Nemzeti Tömörüléshez közelálló cégek által. A cikk példákat is említ: az Európai Parlament több mint 23 ezer eurót térített vissza promóciós tárgyakért (táskák, tollak, kulcstartók), amelyek a Nemzeti Tömörülés elődjének, a Nemzeti Frontnak a székházába szállítottak ki a 2014-es lyoni pártkongresszus előtt. Ugyanebben az évben Marine és Jean-Marie Le Pen is bemutatott egy 5 ezer eurós számlát egy olyan saját internetes oldal létrehozásáról, amely a cikk szerint soha nem létezett. A pártalapító Jean-Marie Le Pen 2016-ban néhány nappal szilveszter előtt 129 üveg bort és pezsgőt rendelt több mint 8 ezer eurós értékben, s a számlát az Európai Parlamentnek nyújtotta be. A szállítmányból 113 üveget közvetlenül a Le Pen család egyik villájába szállítottak ki, s Jean-Marie Le Pen „egyetlen bizonyítékkal sem szolgált arról, hogy a rendelésnek köze lett volna európai parlamenti tevékenységéhez” – írta a Mediapart. Marine Le Pen esetében a cikk megemlít egy 2010-ben benyújtott visszatérítési kérelmet 5 ezer eurós értékben szállodai számlákról a párt 13 vezetőjének. Egyikőjük maga fedte fel az OLAF-nak, hogy az utazáson valójában a pártelnökségi választást készítették elő. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint „a franciák nem fognak az Európai Unió és az európai intézmények csapdájába esni, amelyek beavatkoznak az elnökválasztási kampányba azért, hogy tönkretegyék Marine Le Pent”. A pártelnök vasárnap az Európa1 rádió és a Cnews hírtelevízió közös műsorában beszélt erről. Marine Le Pen ellen 2017 júniusa óta már folyik egy eljárás a pártja állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állásainak ügyében, amelyben közpénzek elsikkasztásával vádolta meg a párizsi ügyészség. Az Európai Parlament szerint Marine Le Pen több év alatt 339 ezer eurót fizettetett ki Brüsszellel az asszisztensének, aki azonban nem a képviselői irodában, hanem a pártnak dolgozott. Catherine Griset 2010 és 2016 között volt papíron a pártvezér brüsszeli munkatársa, valójában azonban ő Le Pen személyi asszisztense és kabinetfőnöke évtizedek óta. A gyanú szerint a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés elődpártja) mintegy húsz alkalmazottját – uniós parlamenti asszisztensi szerződésekkel lefedve – brüsszeli pénzekből fizették ki.
Ahogy várható volt, az eddigi elnök, az ultraliberális Emmanuel Macron és jobboldali Marine Le Pen kerül a francia elnökválasztás második fordulójába. Vasárnap tartották az első fordulót, és az első két helyezett jut a második, döntő fordulóba.
Vasárnap este 8 óráig lehetett szavazni, az első eredmények exit-poll mérések alapján készülnek.
Nagyon fontos körülmény, hogy Marion Maréchal, aki Éric Zemmour legközelebbi szövetségese, bejelentette, hogy felszólítják híveiket, hogy a második fordulóban Marine Le Penre szavazzanak. Később ezt Zemmour maga is megtette.
Az április 24-ei, második fordulót alapvetően Jean-Luc Mélanchon szavazói fogják eldönteni. Öt évvel ezelőtt Macronra szavaztak döntően a második fordulóban, most viszont a kommunista Mélanchont messze nemcsak baloldaliak támogatták. Inkább globalizációellenes, nehéz körülmények között élő emberek. Vagy pontosabban, azok is. A kommunista Mélanchon felszólította ugyan támogatóit, hogy ne szavazzanak Marine Le Penre, kérdés, hogy jelen esetben ez mennyit ér. Mivel Marine Le Pen programja sokkal érzékenyebb szociálisan, mint a bevándorlással kapcsolatban ugyan baloldali, de az adózásban, a szociális kérdésekben ultraliberális Macron, könnyen lehet, hogy Mélanchon támogatói inkább Marine Le Pen felé fordulnak.
A jobbközép egyébként máris szakad, Pécresse bejelentette, hogy Macronra szavaz a második fordulóban, Éric Ciotti, a Republikánusok második legerősebb embere viszont azt, hogy nem.
Marine Le Pen összefogásra szólította fel az embereket: mindazokat, akiknek elegük van Macron (sikeresnek nehezen nevezhető) öt évéből, arra kérte, hogy szavazzanak rá.
Este fél 11 körül már a végeredményhez nagyon közeli listát tett közzé a Figaro. Eszerint a 12 jelölt a következő eredményt érte el:
Emmanuel Macron: 28,3%
Marine Le Pen: 23,6%
Jean-Luc Mélenchon: 21,2%
Eric Zemmour: 7,2%
Yannick Jadot: 4,8%
Valérie Pécresse: 4,7%
Jean Lassalle: 3,3%
Fabien Roussel: 2,5%
Nicolas Dupont-Aignan: 1,8%
Anne Hidalgo: 1,7%
Philippe Poutou: 0,7%
Nathalie Arthaud: 0,6%
Vagyis, a két hagyományos tömb képviselője szégyenteljes eredményt ért el: a balra tolódott LR (Republikánusok) jelöltje, a jobbközép Valérie Pécresse még az 5%-os lélektani határt sem tudta átlépni, a hagyományos baloldal, a PS (szocialisták) jelöltje, a párizsi főpolgármesternő, Anne Hidalgo 1,7%-ot kapott.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Ahogy várható volt, az eddigi elnök, az ultraliberális Emmanuel Macron és jobboldali Marine Le Pen kerül a francia elnökválasztás második fordulójába. Vasárnap tartották az első fordulót, és az első két helyezett jut a második, döntő fordulóba.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1649669400
[modified] => 1649691219
)
[title] => Emmanuel Macron és Marine Le Pen küzd meg a francia elnöki posztért
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=46106&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46106
[uk] => 46147
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 46107
[image] => Array
(
[id] => 46107
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[original_lng] => 132705
[original_w] => 727
[original_h] => 468
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen-300x193.jpg
[width] => 300
[height] => 193
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1649680419:4
[_thumbnail_id] => 46107
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2589
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 17
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Sürgős
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 272
[1] => 33372
[2] => 33371
)
[tags_name] => Array
(
[0] => első forduló
[1] => francia választások
[2] => Marine Le Pen
)
)
[2] => Array
(
[id] => 26698
[content] =>
Negyedszerre is újraválasztották Marine Le Pent a küldöttek a francia Nemzeti Tömörülés elnökének vasárnap, de a posztot szeptemberben a pártvezető átmenetileg átadja alelnökének, miután megkezdi kampányát a jövő évi elnökválasztásra.
Az elnöki posztra Marine Le Pen volt az egyetlen jelölt, aki 2011 óta irányítja az apja, Jean-Marie Le Pen által alapított pártot, amelynek éves kongresszusa szombaton kezdődött a dél-franciaországi Perpignanban. Marine Le Pent a szavazatok 98,35 százalékával választották újra.
A pártelnök a francia sajtónak elmondta: nagyon eltökélt az elnökválasztással kapcsolatban, és pártjának a múlt heti regionális választásokon elszenvedett kudarca nem bátortalanította el. – Semmi kétségem afelől, hogy mi az, ami szükséges és teendő Franciaország számára – fogalmazott.
A kongresszusnak egyébként az egyik legfőbb témája volt az aktivisták mozgósítása a választási kudarc után, egy részük ugyanis elkezdett kételkedni Marine Le Pen alkalmasságában az államfői jelöltségre. A kitűzött céllal ellentétben a Nemzeti Tömörülés egyetlen régió vezetését sem tudta megszerezni, márpedig Marine Le Pen legalább három régió elnyerését tartotta előzetesen szükségesnek ahhoz, hogy megfelelő bázisa és helyi szinteken ugródeszkája legyen a pártnak az elnökválasztási küzdelemben. Az előző regionális választáshoz képest a Nemzeti Tömörülés harminc százalékot veszített a választóiból. A párt vezetői szerint a rekordméretű távolmaradás a regionális választásokon nem kedvezett a Nemzeti Tömörülésnek, amelynek választói elsősorban a fiatalokból és a munkásrétegekből kerülnek ki. Múlt hétvégén pedig elsősorban a középosztályhoz tartozó idősebb szavazók járultak az urnákhoz.
A jobbközép Köztársaságiak múlt hét végi győzelme után is azt jelzik a felmérések, hogy az elnökválasztás második fordulójába csak Emmanuel Macron államfőnek és Marine Le Pennek van esélye továbbjutnia, de ott – a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint – a 2017-es eredményhez hasonlóan Emmanuel Macron legyőzné a Nemzeti Tömörülés jelöltjét.
Marine Le Pen is aláírta azt a múlt heti nyilatkozatot, amelyben a Nemzeti Tömörülés, a Fidesz, a lengyel Jog és Igazságosság, az olasz Liga, a spanyol Vox és további 11 párt közösen utasította el az európai szuperállamról szóló elképzeléseket. „Az Európai Unió egyre kevésbé demokratikus partok felé sodródik, ezért itt az ideje, hogy az öreg kontinens hazafijai egyesüljenek a nép és a demokrácia érdekében. Együtt erősebbek leszünk a föderalista zsarolással szemben” – nyomatékosította Le Pen.
Egyetlen régióban sem sikerült győznie a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek a franciaországi regionális választások vasárnap tartott második fordulójában nagyon alacsony, alig 35 százalékos részvétel mellett – derült ki a francia televíziók által ismertetett exit poll eredményekből.
Jóllehet az első forduló után a déli Provence-Alpes Cote d’Azur régióban a Nemzeti Tömörülés jelöltje, Thierry Mariani által vezetett lista állt az élen, a második fordulóban a jobbközép Köztársaságiak listája győzött 57,7 százalékkal.
A 13 európai régió többségét, hetet eddig az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak irányították, hatot pedig a szintén ellenzéki baloldal, s a felmérések szerint a következő hét évben is ugyanilyen arányban fog megoszlani a hagyományos pártok között a régiók vezetése. A Nemzeti Tömörülés mellett a regionális választások másik nagy vesztese Emmanuel Macron pártja, amely a célul kitűzött 15 százalékos támogatottságot sem érte el.
