Marine Le Pen, a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások legfőbb esélyesének számító Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakja elhatárolódott pénteken egyik képviselőtársától, aki diszkriminatív véleményt fogalmazott meg a kettős állampolgárságú franciákról.
A választások első fordulóját vasárnap, a másodikat július 7-én tartják.
Az RN választási győzelme esetén a leendő oktatási miniszterként is emlegetett Roger Chudeau egy csütörtök esti vitaműsorban a BFM hírtelevízón kijelentette, hogy egy kormánytagnak a jövőben nem lehet kettős állampolgársága, mert az „a kettős lojalitás problémáját” jelenti. Példaként említette a francia-marokkói Najat Vallaud-Belkacem volt szocialista oktatási minisztert (2014–2017), akinek kinevezése szerinte hiba volt, valamint a francia–spanyol Manuel Valls volt szocialista kormányfőt (2014–2016).
Miután a kijelentés hatalmas tiltakozást váltott ki a baloldalon és Emmanuel Macron elnök táborában – akinek kormányában jelenleg is vannak kettős állampolgárok –, Marine Le Pen az Europe1 rádió és a Cnews hírtelevízió közös reggeli műsorában elhatárolódott képviselőtársától.
„Kissé megdöbbentett Chudeau kollégánk (…) Személyes véleményt fogalmazott meg, teljesen ellentétes a Nemzeti Tömörülés tervével” – mondta. Le Pen ugyanakkor elismerte, hogy a párt korábban be akarta tiltani a kettős állampolgárság intézményét, de lemondott róla, „mert rájöttem, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező emberek úgy érezhették, hogy a Franciaországgal szembeni lojalitás hiányával gyanúsítjuk őket (…). Úgy gondolom, hogy ez igazságtalan velük szemben” – mondta a párt volt és 2027-es elnökjelöltje.
Az RN januárban alkotmánymódosítási javaslatot nyújtott be, amely megtiltaná, hogy más állam állampolgárságával rendelkező személyek kormányzati hivatalokban, állami vállalatoknál és közszolgálati feladattal megbízott jogi személyeknél tisztséget töltsenek be, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. Jordan Bardella, a párt miniszterelnök-jelöltje hétfői sajtótájékoztatóján ugyanakkor megerősítette, hogy kormányfőként nem fogja engedélyezni a biztonsághoz vagy a védelemhez köthető szektorokban a stratégiai munkahelyek betöltését a kettős állampolgároknak. Marine Le Pen pénteken elmondta: mintegy harminc posztról van szó, és a tiltás nem fog vonatkozni választott képviselőkre. Bardella hétfőn az atomerőművek vezetőit jelölte meg példaként.
Emmanuel Macron Brüsszelben, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján reagált a polémiára, megvédve a kettős állampolgárokat.
„Erővel kell fellépnünk és fel kell háborodnunk ezen dolgokon” – mondta az elnök, megvédve az összes minisztert és az összes parlamenti képviselőt, de az összes olyan nőt és férfit hazánkban akik franciák, de más állampolgársággal is rendelkeznek családi múltjuk, élettörténetük, száműzetésük, szerelmi vagy szakmai életük választása miatt.
3,5 millió franciáról beszélünk (…), akik teljesen franciák – vélte Gabriel Attal miniszterelnök pénteken a BFM hírtelevízióban. Hozzátette: „Az egész mögött egy olyan felfogás rejlik, amelyet a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés elődpártja) mindig is vallott, és (az alapító) Jean-Marie Le Pen is, hogy a kettős állampolgárok csak félig franciák, megvesztegethetők, és nem lojálisak Franciaországhoz”. A kormányfő szerint a Nemzeti Tömörülés „3,5 millió francia embert aláz és sérteget napok óta”.
Gabriel Attal azt is állította: az RN mintegy száz képviselőjelöltjéről köztudott az 577-ből, hogy tett már korábban rasszista, diszkriminatív vagy antiszemita kijelentést. A kormányfő korábban képmutatással is megvádolta az RN-t, miután az Európai Parlementben a francia-orosz kettős állampolgárságú Tamara Volokhovát alkalmazzák érzékeny munkakörben.
Franciaországban a kettős állampolgársággal rendelkezőknek nem tiltott a közszférában dolgozni; utoljára az 1930-as években vonatkoztak korlátozások a honosított franciákra, de ezek megszűntek a második világháború után.
Mindeközben számos emberi jogi szervezet a rasszista gyűlöletbeszéd erősödésére figyelmeztetett Franciaországban, amelynek okát az RN európai parlamenti választási győzelmében és az előhozott nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában előrejelzett győzelmében látják.
„Az utóbbi időben ez már egy erősödő tendencia volt, de most ijesztő módon felerősödött” – mondta Nathalie Teil, az Emberi jogok ligájának elnöke az AFP hírügynökségnek. „Azokban, akik eddig fű alatt csinálták, most megjelent egyfajta önelégültség, és azt mondják: ‘Ez az, már majdnem hatalmon vannak, most már nyíltan lehet csinálni’” – fogalmazott a jogvédő.
A France2 közszolgálati televízió egyik riportja nyomán a közép-franciaországi Loiret megyében a hatóságok vizsgálatot indítottak, miután RN-szimpatizánsok nyíltan diszkriminatív megjegyzéseket tettek szomszédjukra, egy fekete bőrű ápolónőre. Nancy városában pedig az ügyészség azért indított vizsgálatot, mert a helyi RN jelölt választási plakátján Adjunk jövőt a fehér gyerekeknek! szlogennel kampányol.
A francia köztelevízió ismert közéleti újságírói közül pedig Karim Rissouli és Mohamed Bouhafsi elmondták: a származásukra utaló gyűlölködő üzeneteket kapnak az EP-választások óta.
„Nem ez az első alkalom, hogy ilyen fenyegetést kaptam” – mondta Karim Rissouli a Brut videóportálnak, miután felolvasta a neki címzett levelet, amelyben a feladó úgy véli, hogy a „történelmi francia népnek elege van ebből a sok arabból”. „Ez a levél olyan sebeket szakított fel bennem, amelyek soha nem gyógyultak be” – mondja a sztárműsorvezető.
Nem engedélyezné a biztonsághoz vagy a védelemhez köthető szektorokban a stratégiai munkahelyek betöltését a kettős állampolgároknak a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN), amennyiben a párt alakíthat kormányt a június 30-án és július 7-én esedékes kétfordulós előrehozott nemzetgyűlési választásokat követően.
A „rendkívül érzékeny állások” listáját rendeletben fogja meghatározni a párt – jelentette be hétfőn a TF1 kereskedelmi csatornán Sébastien Chenu, az RN képviselője.
A hírt a pártelnök, Jordan Bardella miniszterelnök-jelölt is megerősítette hétfőn a Marine Le Pen frakcióvezető, korábbi és 2027-es elnökjelölt, valamint Éric Ciotti, a jobbközép Köztársaságiak vitatott vezetőjének jelenlétében tartott párizsi sajtótájékoztatóján.
A tilalom a „rendkívül érzékeny munkakörökre vonatkozik majd, például a francia-orosz kettős állampolgárokra, hogy ne tölthessenek be stratégiai vezetői pozíciókat a védelemben” – mondta Sébastien Chenu. Elismerte, hogy ehhez törvénymódosításra és rendeletre is szükség lesz a „külföldi beavatkozások” megakadályozása érdekében, „önmagunk védelmére az érzékeny ágazatokban”.
A képviselő kiemelte: ellentétben Marine Le Pen 2022-es elnökválasztási programjával a Nemzeti Tömörülés a kettős állampolgároknak minden más területen ugyanolyan jogokat biztosítana, mint minden más franciának, s már nem kívánja eltörölni a kettős állampolgárság intézményét.
Jordan Bardella megerősítette, hogy a biztonsághoz és a védelemhez köthető ágazatok stratégiai munkaköreiben kizárólag francia állampolgárok alkalmazhatók majd. A miniszterelnök-jelölt szerint „valójában nagyon kevés emberről van szó”. „Készen állunk” a kormányzásra – hangsúlyozta a felmérések szerint az első fordulóban 35,5-36 százalékos támogatottságra mért párt elnöke.
A Nemzeti Tömörülés „az egyetlen mozgalom, amely jelenleg és észszerűen képes megvalósítani a francia nép vágyait” – mondta a 28 éves ellenzéki politikus, aki „a tekintély ősrobbanását” ígérte a közoktatásban, a mobiltelefonok iskolai használatának betiltásával, a kötelező magázás és az egyenruha viselésének kísérleti bevezetésével.
Jordan Bardella a megélhetési gondokon való javítást tekinti a legsürgősebb feladatnak, a költségvetés módosításával és az áfa csökkentésével.
A miniszterelnök-jelölt az állami kiadások teljes átvizsgálását ígérte egy bizottság által, „amelynek feladata az államháztartás és a leköszönő kormány példátlan költségvetési túlkapásainak feltárása” lesz. Jordan Bardella a választási kampány kezdete óta többször is kijelentette, hogy fel akarja mérni, „hogyan szervezte meg Emmanuel Macron” az államháztartás „majdnem csődjét az elmúlt hét évben”.
A bevándorlás területén az RN megszüntetné annak a lehetőségét, hogy a Franciaországban született külföldi állampolgárok nagykorúvá válásukkor automatikusan igényelhessék az állampolgárságot.
„A francia állampolgárság megszerzése nem igazolható egy olyan világban, ahol nyolcmilliárdan élnek, miközben hazánkban egyre több hétköznapi probléma adódik abból, hogy nem vagyunk képesek integrálni és asszimilálni” – mondta a pártelnök, aki minden külföldi állampolgárságú bűnözőt kitoloncolna az országból, s újra bevezetné „az illegális tartózkodás szabálysértését”.
Az év elején elfogadott új bevándorlási törvény tartalmazta ezt a szigorítást, de az Alkotmánytanács utóbb törölte azt a jogszabályból.
Jordan Bardella megerősítette, hogy népszavazás kiírását fogja javasolni a köztársasági elnöknek a bevándorlásról.
A miniszterelnök-jelölt azt is megerősítette, hogy a 2023-ban elfogadott és zavargásokba torkolló tüntetéseket kiváltó nyugdíjreformot hosszú távon visszavonná. A tavaly 64 évre megemelt nyugdíjkorhatárt illetően úgy fogalmazott, hogy „azok a franciák, akik húsz éves koruk előtt kezdtek dolgozni, már ősztől nyugdíjba mehetnének hatvan évesen”.
„Annak a Franciaországnak, amelyik korán kel és nehéz munkakörökben dolgozik, kétkezi munkát végez, joga van ahhoz, hogy egészségesen legyen nyugdíjas” – fogalmazott. A többieknek progresszív nyugdíjazási rendszert javasol, amelyben 62 év lenne a nyugdíjkorhatár, s 42 év járulékfizetés után járna teljes összegű nyugdíj.
A legfrissebb felmérések szerint, ha most tartanák a nemzetgyűlési választások első fordulóját a Nemzeti Tömörülés a szavazatok 35,5-36 százalékát érné el, az Új Népfront nevű baloldali koalíció 27-29,5, míg az elnöki tábor 19,5-20 százalékos támogatottságra számíthatna.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója. Az anyaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor vagy 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések a saját politikai mozgalmat vezető, 44 éves Emmanuel Macron győzelmét jelzik 55,5 – 57,5 százalék közötti támogatottsággal. Az 53 éves Marine Le Pen, aki harmadik alkalommal indul az elnöki székért, a szavazatok 42,5 – 44,5 százalékát szerezheti meg.
A felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak 68-72 százaléka kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók 73,7 százaléka szavazott. Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 74,6 százalékos volt a részvétel.
A két forduló között a két továbbjutott jelölt mindenekelőtt az első fordulóban 22 százalékos támogatottságot szerzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóit szólította meg. Marine Le Pen a megélhetési problémákra építve a kampányát azt ígérte, hogy a legelesettebbeket kívánja elnökként képviselni, míg Emmanuel Macron jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem a következő ötéves ciklusban.
Az Ipsos-Sopra Steria pénteken megjelent felmérése szerint a 11 millió baloldali szavazó 41 százaléka Macront kívánja támogatni, 21 százalékuk Le Penre voksol, 38 százalékuk pedig nem mondta meg, hogy kire szavaz.
A franciák 1958 óta tizenegyedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.
Második alkalommal fordult elő, hogy nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba, s az öt évvel ezelőtti második forduló szereplői mérkőzhetnek meg ismét egymással. 2017-ben Macron kétharmados győzelmet aratott Marine le Pen felett.
Mindkét jelölt az ország északi részén voksol: Emmanuel Macron a Calais-hoz közeli Le Touquet nevű tengerparti kisvárosban, ahol feleségével nyaralója van, Marine Le Pen pedig pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik legfőbb bázisának számító Hénin-Beaumont-ban.
Emmanuel Macron az Eiffel-torony előtti Mars-mezőre, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Boulogne-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után.
Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 13-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Emmanuel Macron jelenlegi mandátuma. A megválasztott államfő által kinevezett új kormányfő fogja vezetni a kampányt a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt, amelynek eredménye alapján nevezi majd ki az elnöki program végrehajtásáért felelős kormányt.
A nemzetgyűlési választások két hónap múlva az elnökválasztás harmadik fordulójának ígérkeznek, miután a felmérések alapján jelenleg sem Macron pártja, a Köztársaság lendületben, sem a Nemzeti Tömörülés nem rendelkezne abszolút többséggel a nemzetgyűlésben.
Jean-Luc Mélenchon egy múlt heti tévéinterjúban bejelentette, hogy júniustól ő kíván a miniszterelnök lenni, s a baloldali pártok között már megkezdődtek a tárgyalások az összefogásról annak érdekében, hogy az új államfő a baloldali tömbbel együttműködve úgynevezett politikai „társbérletben” legyen kénytelen kormányozni.
Emmanuel Macron jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a francia elnökjelöltek szerda esti vitájában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39 százaléka szavazott – derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió és L’Express című hetilap honlapja ismertetett. A megkérdezettek két százaléka nem nyilvánított véleményt.
A két jelölt közel három órán vitázott egymással, az öt évvel ezelőttinél jóval mérsékeltebb hangnemben és szakszerűbben, bár a két teljesen különböző világkép szembesítése során fokozatosan erősödtek fel a nézeteltérések kettejük között.
Marine Le Pen végig azt hangsúlyozta, hogy az „emberek helyébe próbálja magát helyezni”, „az emberek nevében beszél” és az emberek hétköznapi gondjaival szeretne elnökként foglalkozni, ami egyben bírálat is volt az ellenfelei által sokszor arrogánsnak és a „gazdagok elnökének” tekintett Emmanuel Macronnal szemben.
A jelenlegi elnök az elmúlt öt év kormányzásának mérlegét számokkal védte, s kihívója programjáról azt állította, hogy „se füle, se farka”.
A csütörtöki napilapok megítélése szerint a vita jelentős részében Macron támadt, míg Le Pen sokszor passzív volt vagy védekezett.
Az elnöki kvalitásokat illetően a tévénézők 53 százaléka szerint Emmanuel Macron hitelesebb, míg 28 százalékuk szerint inkább Le Pen. A megkérdezettek 19 százaléka szerint viszont egyikük sem rendelkezik a megfelelő képességekkel az elnöki tisztséghez.
Arra a kérdésre, hogy melyikük képes a franciák összefogását megteremteni, a tévénézők 36 százaléka választotta Macront, 31 százalék pedig Le Pent.
Őszintébbnek a megkérdezettek 36 százaléka Macront látta, 34 százalékuk Le Pent. Macront tűnt a dinamikusabbnak a megkérdezettek 49 százaléka szerint, míg Le Pent 31 százalék látta annak.
Marine Le Pen két fontos területen győzött: a megkérdezettek 51 százaléka szerint ő tényleg változtatna a dolgokon, míg a hivatalban lévő elnökről csak 29 százalék gondolja ezt. Arra a kérdésére, hogy melyik jelöltet érzik közelebb a saját gondjaikhoz, a tévénézők 37 százaléka Le Pent választotta, a jelenlegi elnököt pedig 34 százalék.
Marine Le Pen szavazóinak 85 százaléka a saját jelöltjét ítélte meggyőzőbbnek, hasonlóan vélekedett Emmanuel Macron táborának 97 százaléka a saját jelöltjéről.
Az április 3-i első fordulóban a szavazatok 22 százalékával a harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon táborának 61 százaléka a jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek, 36 százalékuk szerint pedig a kihívója győzött, három százalékuk nem nyilvánított véleményt.
Négy nappal a vasárnapi második forduló előtt a legfrissebb, még a tévévita előtt készült felmérések Emmanuel Macron 54-56,5 százalékos győzelmét jelzik, míg Marine Le Pen a szavazatok 43,5-46 százalékára számíthat. Öt évvel ezelőtt Macron kétharmados győzelmet aratott Le Pen felett.
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Je salue le retour de Kherson à l’Ukraine, un pas important vers le plein rétablissement de ses droits souverains. La France restera aux côtés des Ukrainiennes et Ukrainiens.
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
In an hour-long conversation with @EmmanuelMacron, the ??-?? defense interaction was effectively discussed. I briefed in detail on the situation at the front. We dwelled on further steps to implement #PeaceFormula, coordinated actions for the upcoming international events.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
Marine Le Pen, a francia elnökválasztás jobboldali szuverenista jelöltje visszautasította hétfőn az Európai Parlament azon vádjait, miszerint ő és pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek tagjai mintegy 600 ezer eurónyi uniós közpénzt elsikkasztottak brüsszeli képviselőségük idején.
„Természetesen vitatom a vádakat, amelyekről nincs is tudomásom, s ez már önmagában problémát jelent jogállami szempontból, miután semmilyen bizonyítékot, semmilyen részletet nem adtak át nekem, a kéréseim ellenére” – mondta újságírói kérdésre Le Pen hat nappal az elnökválasztás második fordulója előtt a nyugat-franciaországi Saint-Pierre-en-Auge településen tett látogatásán. A Mediapart francia tényfeltáró portál szombat este tette közzé az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) egyik újabb jelentését, amelyet az AFP hírügynökség értesülése szerint március 11-én kapott meg a párizsi ügyészség, az Európai Parlament pedig a következő hetekben fogja kérni az összeg visszafizetését. Az OLAF 2016-ban indított vizsgálatot és 2021 márciusában írásban kérdezték ki Marine Le Pent a 617 379,77 eurós összegről a Médiapart szerint. A jelentés szerint Marine Le Pen 2004 és 2017 közötti európai parlamenti képviselősége idején nem jogszerűen használt fel 136 993,99 eurónyi brüsszeli forrást, míg apja, Jean-Marie Le Pen 303 545,76 eurót sikkasztott el. A jelentés egy harmadik képviselőjét is említi a pártnak, Bruno Gollnischt 43 257 euró törvénytelen elköltésével gyanúsítják, míg a párt alelnöke, Le Pen volt élettársa, Louis Aliot 2493,22 euróval nem tudott elszámolni. A Nemzet és Szabadság Európája elnevezésű jobboldali pártokat tömörítő csoport ellen pedig 131 089 euró elsikkasztása a vád. A Mediapart szerint a jelentésben felsorolt tények büntetőjogi eljárást vonhatnak maguk után a volt képviselők ellen az uniós források nem jogszerű felhasználása miatt. Az OLAF „csalást, hamisítást, bizalommal való visszaélést és sikkasztást” említ az európai közpénzeknek a nemzeti politikával kapcsolatos vagy személyes felhasználása miatt, túlszámlázásokkal vagy fiktív szolgáltatások kiszámlázásával a Nemzeti Tömörüléshez közelálló cégek által. A cikk példákat is említ: az Európai Parlament több mint 23 ezer eurót térített vissza promóciós tárgyakért (táskák, tollak, kulcstartók), amelyek a Nemzeti Tömörülés elődjének, a Nemzeti Frontnak a székházába szállítottak ki a 2014-es lyoni pártkongresszus előtt. Ugyanebben az évben Marine és Jean-Marie Le Pen is bemutatott egy 5 ezer eurós számlát egy olyan saját internetes oldal létrehozásáról, amely a cikk szerint soha nem létezett. A pártalapító Jean-Marie Le Pen 2016-ban néhány nappal szilveszter előtt 129 üveg bort és pezsgőt rendelt több mint 8 ezer eurós értékben, s a számlát az Európai Parlamentnek nyújtotta be. A szállítmányból 113 üveget közvetlenül a Le Pen család egyik villájába szállítottak ki, s Jean-Marie Le Pen „egyetlen bizonyítékkal sem szolgált arról, hogy a rendelésnek köze lett volna európai parlamenti tevékenységéhez” – írta a Mediapart. Marine Le Pen esetében a cikk megemlít egy 2010-ben benyújtott visszatérítési kérelmet 5 ezer eurós értékben szállodai számlákról a párt 13 vezetőjének. Egyikőjük maga fedte fel az OLAF-nak, hogy az utazáson valójában a pártelnökségi választást készítették elő. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint „a franciák nem fognak az Európai Unió és az európai intézmények csapdájába esni, amelyek beavatkoznak az elnökválasztási kampányba azért, hogy tönkretegyék Marine Le Pent”. A pártelnök vasárnap az Európa1 rádió és a Cnews hírtelevízió közös műsorában beszélt erről. Marine Le Pen ellen 2017 júniusa óta már folyik egy eljárás a pártja állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állásainak ügyében, amelyben közpénzek elsikkasztásával vádolta meg a párizsi ügyészség. Az Európai Parlament szerint Marine Le Pen több év alatt 339 ezer eurót fizettetett ki Brüsszellel az asszisztensének, aki azonban nem a képviselői irodában, hanem a pártnak dolgozott. Catherine Griset 2010 és 2016 között volt papíron a pártvezér brüsszeli munkatársa, valójában azonban ő Le Pen személyi asszisztense és kabinetfőnöke évtizedek óta. A gyanú szerint a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés elődpártja) mintegy húsz alkalmazottját – uniós parlamenti asszisztensi szerződésekkel lefedve – brüsszeli pénzekből fizették ki.
Ahogy várható volt, az eddigi elnök, az ultraliberális Emmanuel Macron és jobboldali Marine Le Pen kerül a francia elnökválasztás második fordulójába. Vasárnap tartották az első fordulót, és az első két helyezett jut a második, döntő fordulóba.
Vasárnap este 8 óráig lehetett szavazni, az első eredmények exit-poll mérések alapján készülnek.
Nagyon fontos körülmény, hogy Marion Maréchal, aki Éric Zemmour legközelebbi szövetségese, bejelentette, hogy felszólítják híveiket, hogy a második fordulóban Marine Le Penre szavazzanak. Később ezt Zemmour maga is megtette.
Az április 24-ei, második fordulót alapvetően Jean-Luc Mélanchon szavazói fogják eldönteni. Öt évvel ezelőtt Macronra szavaztak döntően a második fordulóban, most viszont a kommunista Mélanchont messze nemcsak baloldaliak támogatták. Inkább globalizációellenes, nehéz körülmények között élő emberek. Vagy pontosabban, azok is. A kommunista Mélanchon felszólította ugyan támogatóit, hogy ne szavazzanak Marine Le Penre, kérdés, hogy jelen esetben ez mennyit ér. Mivel Marine Le Pen programja sokkal érzékenyebb szociálisan, mint a bevándorlással kapcsolatban ugyan baloldali, de az adózásban, a szociális kérdésekben ultraliberális Macron, könnyen lehet, hogy Mélanchon támogatói inkább Marine Le Pen felé fordulnak.
A jobbközép egyébként máris szakad, Pécresse bejelentette, hogy Macronra szavaz a második fordulóban, Éric Ciotti, a Republikánusok második legerősebb embere viszont azt, hogy nem.
Marine Le Pen összefogásra szólította fel az embereket: mindazokat, akiknek elegük van Macron (sikeresnek nehezen nevezhető) öt évéből, arra kérte, hogy szavazzanak rá.
Este fél 11 körül már a végeredményhez nagyon közeli listát tett közzé a Figaro. Eszerint a 12 jelölt a következő eredményt érte el:
Emmanuel Macron: 28,3%
Marine Le Pen: 23,6%
Jean-Luc Mélenchon: 21,2%
Eric Zemmour: 7,2%
Yannick Jadot: 4,8%
Valérie Pécresse: 4,7%
Jean Lassalle: 3,3%
Fabien Roussel: 2,5%
Nicolas Dupont-Aignan: 1,8%
Anne Hidalgo: 1,7%
Philippe Poutou: 0,7%
Nathalie Arthaud: 0,6%
Vagyis, a két hagyományos tömb képviselője szégyenteljes eredményt ért el: a balra tolódott LR (Republikánusok) jelöltje, a jobbközép Valérie Pécresse még az 5%-os lélektani határt sem tudta átlépni, a hagyományos baloldal, a PS (szocialisták) jelöltje, a párizsi főpolgármesternő, Anne Hidalgo 1,7%-ot kapott.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Ahogy várható volt, az eddigi elnök, az ultraliberális Emmanuel Macron és jobboldali Marine Le Pen kerül a francia elnökválasztás második fordulójába. Vasárnap tartották az első fordulót, és az első két helyezett jut a második, döntő fordulóba.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1649669400
[modified] => 1649691219
)
[title] => Emmanuel Macron és Marine Le Pen küzd meg a francia elnöki posztért
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=46106&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46106
[uk] => 46147
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 46107
[image] => Array
(
[id] => 46107
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[original_lng] => 132705
[original_w] => 727
[original_h] => 468
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen-300x193.jpg
[width] => 300
[height] => 193
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/emmanuel-macron-es-marine-le-pen.jpg
[width] => 727
[height] => 468
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1649680419:4
[_thumbnail_id] => 46107
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2830
[_algolia_sync] => 1202682281001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 17
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Sürgős
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 272
[1] => 33372
[2] => 33371
)
[tags_name] => Array
(
[0] => első forduló
[1] => francia választások
[2] => Marine Le Pen
)
)
[6] => Array
(
[id] => 26698
[content] =>
Negyedszerre is újraválasztották Marine Le Pent a küldöttek a francia Nemzeti Tömörülés elnökének vasárnap, de a posztot szeptemberben a pártvezető átmenetileg átadja alelnökének, miután megkezdi kampányát a jövő évi elnökválasztásra.
Az elnöki posztra Marine Le Pen volt az egyetlen jelölt, aki 2011 óta irányítja az apja, Jean-Marie Le Pen által alapított pártot, amelynek éves kongresszusa szombaton kezdődött a dél-franciaországi Perpignanban. Marine Le Pent a szavazatok 98,35 százalékával választották újra.
A pártelnök a francia sajtónak elmondta: nagyon eltökélt az elnökválasztással kapcsolatban, és pártjának a múlt heti regionális választásokon elszenvedett kudarca nem bátortalanította el. – Semmi kétségem afelől, hogy mi az, ami szükséges és teendő Franciaország számára – fogalmazott.
A kongresszusnak egyébként az egyik legfőbb témája volt az aktivisták mozgósítása a választási kudarc után, egy részük ugyanis elkezdett kételkedni Marine Le Pen alkalmasságában az államfői jelöltségre. A kitűzött céllal ellentétben a Nemzeti Tömörülés egyetlen régió vezetését sem tudta megszerezni, márpedig Marine Le Pen legalább három régió elnyerését tartotta előzetesen szükségesnek ahhoz, hogy megfelelő bázisa és helyi szinteken ugródeszkája legyen a pártnak az elnökválasztási küzdelemben. Az előző regionális választáshoz képest a Nemzeti Tömörülés harminc százalékot veszített a választóiból. A párt vezetői szerint a rekordméretű távolmaradás a regionális választásokon nem kedvezett a Nemzeti Tömörülésnek, amelynek választói elsősorban a fiatalokból és a munkásrétegekből kerülnek ki. Múlt hétvégén pedig elsősorban a középosztályhoz tartozó idősebb szavazók járultak az urnákhoz.
A jobbközép Köztársaságiak múlt hét végi győzelme után is azt jelzik a felmérések, hogy az elnökválasztás második fordulójába csak Emmanuel Macron államfőnek és Marine Le Pennek van esélye továbbjutnia, de ott – a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint – a 2017-es eredményhez hasonlóan Emmanuel Macron legyőzné a Nemzeti Tömörülés jelöltjét.
Marine Le Pen is aláírta azt a múlt heti nyilatkozatot, amelyben a Nemzeti Tömörülés, a Fidesz, a lengyel Jog és Igazságosság, az olasz Liga, a spanyol Vox és további 11 párt közösen utasította el az európai szuperállamról szóló elképzeléseket. „Az Európai Unió egyre kevésbé demokratikus partok felé sodródik, ezért itt az ideje, hogy az öreg kontinens hazafijai egyesüljenek a nép és a demokrácia érdekében. Együtt erősebbek leszünk a föderalista zsarolással szemben” – nyomatékosította Le Pen.
Egyetlen régióban sem sikerült győznie a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek a franciaországi regionális választások vasárnap tartott második fordulójában nagyon alacsony, alig 35 százalékos részvétel mellett – derült ki a francia televíziók által ismertetett exit poll eredményekből.
Jóllehet az első forduló után a déli Provence-Alpes Cote d’Azur régióban a Nemzeti Tömörülés jelöltje, Thierry Mariani által vezetett lista állt az élen, a második fordulóban a jobbközép Köztársaságiak listája győzött 57,7 százalékkal.
A 13 európai régió többségét, hetet eddig az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak irányították, hatot pedig a szintén ellenzéki baloldal, s a felmérések szerint a következő hét évben is ugyanilyen arányban fog megoszlani a hagyományos pártok között a régiók vezetése. A Nemzeti Tömörülés mellett a regionális választások másik nagy vesztese Emmanuel Macron pártja, amely a célul kitűzött 15 százalékos támogatottságot sem érte el.
