Ha Ukrajnában fel lehet számolni a kisebbségek szerzett jogait, akkor azt bármelyik térségbeli országban is meg lehet tenni – figyelmeztet Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikus Volodimir Zelenszkij elnökségéről, a nyelvi jogok teljes felszámolásáról, az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítéséről és a románokkal való közös fellépésről is beszélt a Krónikának adott interjúban.
– Budapesten beszélgetünk, Ön most huzamosabb ideje itt tartózkodik. Mi ennek az oka?
– A KMKSZ által létrehozott alapítványok ellen körülbelül két éve folyik nyomozás, és házkutatásokra került sor az én lakhelyemen is. Jelenleg készül a vádirat az ügyben. A vád: szeparatizmus támogatása, illetve hazaárulás. Ezt az ukrán törvények tizenkét-tizenöt év börtönnel büntetik. A másik ok az, hogy nem lehet szabadlábon védekezni, s előzetes letartóztatásban akár több évet is el lehet tölteni. Ezért úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a vádirat közzétételét. Ez még nem történt meg.
– Sokat hallunk mostanában a kárpátaljai magyarok elleni jogfosztásokról, arról viszont jóval kevesebbet, hogy mi történik jelenleg Ukrajnában. Mi van most a keleti fronton? Háborúban áll-e még Ukrajna Oroszországgal? Mennyire nevezhetjük stabil államnak Ukrajnát?
– Van egyfajta viszonylagos stabilitás. A 2014 utáni események következtében Ukrajna elvesztette a Krím félszigetet, amelyet Oroszország annektált. Mint tudjuk, Kelet-Ukrajnában fegyveres konfliktus alakult ki. Ez a konfliktus az idő folyamán befagyott, s egyfajta állóháborúvá változott. Jelentős hadi események az utóbbi időben nem történnek, azonban a megoldás sem látszik. A folyamatok rányomták a bélyegét az egész Ukrajnára, amely továbbra is egy igen jelentős szociális, gazdasági, politikai válságban van. Ebből a válságból úgyszintén nem látszik a kiút. Ukrajna GDP-je ma sem éri el az 1991-es szintet. Népességégében, gazdaságában, iparában egyaránt jelentős visszaesés következett be. A gazdasági fejlődés hanyatlása természetesen kihatott az ország szociális helyzetére is, aminek következtében igen jelentős Ukrajnában az elvándorlás, a külföldön való munkavállalás. Az ország lakosságának több mint fele létminimum alatt él.
– Az utóbbi években Ukrajna híres, hírhedt volt arról, hogy az országot a kijevi, de a helyi politikát is a korrupt oligarchák irányítják. Változott-e e tekintetben valami Volodimir Zelenszkij államfővé választása után?
– Jelentős változásokat nem tapasztalunk. Az oligarchikus rendszer még Leonyid Kucsma volt államfő idején alakult ki. Azóta néhány jelentős oligarcha irányítása alatt van Ukrajna gazdaságának döntő többsége. Ezeknek az oligarcháknak a befolyása nem csökkent. Az utóbbi időben voltak olyan hangok, amelyek szerint Zelenszkij meg fogja próbálni valamilyen módon átalakítani ezt a rendszert. De ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat. Lehet, hogy egyes oligarchákat sikerül majd visszaszorítani, azonban ahhoz, hogy ez a korrupt rendszer és az oligarchauralom megszűnjön, alapjaiban kellene átalakítani, átszervezni a társadalmat és a gazdaságot.
– Zelenszkij elnökkel kapcsolatban nagy várakozások voltak mind a kárpátaljai magyarok, mind Magyarország részéről. Ma már látjuk, hogy a kisebbségi jogokat érintő lényeges kérdésekben semmiféle elmozdulás nem történt. Listázni fogják a kettős állampolgárokat, akik a jövőben nem tölthetnek be állami, önkormányzati tisztséget. Van-e bármiféle bizakodásra okot adó jel?
– A kárpátaljai magyar szavazók mintegy hetven százaléka támogatta Zelenszkijt az elnökválasztáson. Ez a támogatás persze nem elsősorban Zelenszkijnek szólt, sokkal inkább egy elégedetlenségi voks volt Petro Porosenko volt államfő politikájával szemben. Zelenszkij a kampányban igyekezett megkerülni a nyelvi, oktatási kérdésekkel kapcsolatos véleménynyilvánítást, de azt sugallta, hogy ezekben pozitív változások következnek. Az egyik fő megoldandó témaként a háború és béke kérdését emlegette. Később bebizonyosodott, hogy az utóbbi ügyben nem történt előrelépés. A minszki szerződést – amely az egyetlen nemzetközi szinten elfogadható módja lenne ennek a konfliktusnak a kezelésére – a jelen formájában nem kívánja végrehajtani a kijevi kormányzat. Új megállapodás viszont nincs. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kisebbségi jogokat érintő kérdésekben Zelenszkij magáévá teszi a korábbi, Porosenko-féle politikát, amely mélyen megosztja az ukrajnai társadalmat, és rendkívül hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget is. A középfokú oktatási törvény nem hozott javulást, a nyelvtörvény életbelépése pedig felszámolja a nyelvi jogokat Ukrajnában, és nagyon sok konfliktust okozott, s fog még okozni a jövőben is. Ami a kettős állampolgárság ügyét illeti: az ukrán hatalom már több alkalommal nekifutott az ügynek. Véleményem szerint a kettős állampolgárságot az ukrán törvények jelenleg sem tiltják. A tervek szerint tovább kívánják korlátozni a kettős állampolgárok jogait, ami ellentétes a jogegyenlőséggel.
– Az oktatási törvény jogfosztó voltáról általánosságban már eddig sok szó esett. Egészen pontosan hogyan érint egy kárpátaljai magyar diákot ez a jogszabály?
– A törvény hatályban van, az európai uniós nyelveket beszélő kisebbségek számára 2023-ban fog teljes mértékben érvénybe lépni. Ez tulajdonképpen a kisebbségi nyelven történő oktatásnak a teljes felszámolását jelenti Ukrajnában. Magyar, román, orosz, bolgár tannyelvű iskolák nem lehetnek. Csak ukrán nyelvű tanintézetek működhetnek, amelyekben esetleg magyar vagy éppen román tannyelvű osztályok is helyet kaphatnak. A törvény diszkriminatív módon négy csoportot állapít meg. Az első csoport az ukránoké, ők tanulhatnak az anyanyelvükön az első osztálytól az egyetemig. A második csoportba tartoznak a krími tatárok, akiknek lehet anyanyelvű oktatása középiskola végéig. A harmadik csoportot az európai uniós nyelveket beszélő kisebbségek – azaz a magyarok, a románok és a bolgárok – képezik, akik számára elemi szinten lehetséges az anyanyelven történő oktatás, s egy bizonyos százalékban, pár tantárgyat a felsőbb osztályokban is anyanyelvükön tanulhatnak. Végül a negyedik csoport az oroszoké, akiknek nincs joguk saját anyanyelvükön tanulni. Az elkövetkezőkben a felsőoktatásban is csak ukránul lehet tanulni. Ez azt jelenti, hogy az ukrán alkotmány, illetve az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződések által biztosított kisebbségi oktatási jogokat az érintett nemzetiségek többé-kevésbé elvesztették.
– Mi a helyzet a nyelvtörvénnyel?
– Tulajdonképpen a nyelvi jogokat teljes egészében felszámolták. A közigazgatásban a kisebbségi nyelvek használatát a magánszférába szorították vissza. Még az üzleti életben sem használható a kisebbségek anyanyelve, ami már a magánszféra szintjén is konfliktusokat okoz. Például egy étteremben, egy üzletben akkor lehet a saját anyanyelvén kiszolgálni a klienst, ha ő ezt kifejezetten kéri. Óriási visszalépés következett be a nyelvhasználat kérdésében, ráadásul ezek a szabályozások úgyszintén ellentétesek az ukrán alkotmányban rögzítettekkel, Kijev nemzetközi kötelezettségvállalásaival, a nyelvi chartában foglaltakkal. Ezek az intézkedések továbbra is gerjesztik az országon belüli feszültséget, hiszen Ukrajna megmaradt egy többnemzetiségű, többnyelvű országnak.
– Tisztázzuk: ha egy magyar ember anyanyelvén szólal meg, magyarul köszön egy étteremben, az a törvény értelmében már elégséges jelzés a párbeszéd nyelvére vonatkozóan, vagy külön kérnie kell az adott esetben szintén magyar pincértől a közös nyelvük nyilvános használatát?
– Kérnie kell, hogy anyanyelven kommunikálhasson. A magyar pincér pedig alapvetően ukrán nyelven köteles kiszolgálni az adott esetben szintén magyar vendéget.
– A kárpátaljai magyarokkal azonos hajóban eveznek az ukrajnai románok is. Van-e valamiféle együttműködés velük a kisebbségi jogfosztottság ügyében?
– Volt is, van is együttműködés. Ukrajnában ugyanakkor az egyetlen szervezett kisebbség a magyar, a románoknak nincs pártjuk, átfogó társadalmi szervezetük sincs. A bukovinai románokkal, illetve az Odessza megyei moldovaiakkal (az ukrajnai román kisebbség egy része moldovainak vallja magát) mindig volt együttműködés. A románokkal vagyunk azonos helyzetben, ők is próbálják oktatási rendszerüket megőrizni, gyakran együtt voltunk különböző európai szerveknél, egyeztetni szoktuk a nyelvi jogok megőrzésével kapcsolatos stratégiánkat.
– Mit gondol, az a drámai folyamat, ami Ukrajnában történik a kisebbségi jogfosztások terén, mit üzen az erdélyi magyaroknak? Lehet-e valamiféle tanulsága a kárpátaljai történéseknek?
– Tudjuk, hogy az erdélyi magyarság is megélt sok mindent huszadik századi történelme során. De ez mindegyik határon túli magyar közösségre igaz. Nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyarság rosszabb helyzetben volt Ceaușescu idején, mint a kárpátaljai magyar közösség Brezsnyev vagy Gorbacsov alatt. Most Kárpátalján vannak nehezebb helyzetben. A tanulság az, hogy a határon túli magyarok jogai törékenyek. Ukrajnában a rendszerváltás idején, röviddel azután az akkor elfogadott nemzetiségi törvény, az ukrán alkotmány, a nyelvtörvény, ha nem is volt tökéletes, de széles körű jogokat biztosított a kisebbségek számára. És ne feledjük a kétoldalú államközi alapszerződéseket sem. Az Európai Tanácsban született nemzetközi szerződések – amelyekhez a térségbeli országok csatlakoztak – úgyszintén biztosítottak bizonyos nyelvi, oktatási jogokat. Úgy tűnt, hogy ezek a dokumentumok, jogszabályok kiszámíthatóvá teszik a jövőnket. Aztán kiderült, hogy ez egyáltalán nincs így, s egy állam nagyon gyorsan fel tudja számolni ezeket a jogokat. Ráadásul ezzel kapcsolatban elmaradt a nemzetközi nyomásgyakorlás. Ezért is fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Minority SafePack. Meg kell próbálni abba az irányba terelni az európai közösséget, hogy teremtsen szilárd alapokat az őshonos nemzeti kisebbségek jogait illetően. Ha ugyanis Kárpátalján fel lehet számolni a jogokat, akkor azt bármelyik Kárpát-medencei országban meg lehet tenni.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Gál Kinga, az Európai Parlamentben tevékenykedő magyar néppárti (Fidesz-KDNP) képviselőcsoport elnöke és Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője levélben fordult David Sassolihoz, az Európai Parlament elnökéhez az ukrajnai magyarokat érő folyamatos megfélemlítésekkel kapcsolatban.
A képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy az elnökhöz intézett első két levelükben már beszámoltak az Ukrán Biztonsági Szolgálat tavaly november végi, a kárpátaljai magyar közösség számos intézményét ért indokolatlan és erőszakos akciójáról, illetve arról, hogy egy szélsőséges ukrajnai hírportál Bocskor Andreát, a Fidesz Kárpátaljáról származó európai parlamenti képviselőjét „halállistára” tette. A képviselők hangsúlyozták: az ukrajnai hatóságok egyik esetben sem vizsgálták ki a történteket.
Gál Kinga és Deutsch Tamás tájékoztatták Sassolit arról is, hogy a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter január végi ukrajnai hivatalos látogatása előtti napon Magyarország kijevi nagykövetsége, az ungvári főkonzulátus, a beregszászi konzulátus, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola és az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ fenyegető levelet kapott, amelyben „ukrajnai hazafiak” kilátásba helyezték, hogy amennyiben a miniszter Ukrajnába utazik, „készüljenek nagy vérontásra, magyar vér fog folyni”. A kijevi nagykövetség az ügyben feljelentést tett a rendőrségnél.
A Fidesz politikusai közleményükben jelezték, hogy a fejlemények fényében „helyénvalónak” tartanák, ha az EP elnöke a plenáris ülésen nyilatkozatban ítélné el Bocskor Andrea halálos megfenyegetését.
„Úgy véljük, hogy képviselőtársunk példa nélküli megfélemlítése nem maradhat az Európai Parlament elnökének válasza nélkül. Az Európai Parlament bevett gyakorlatának fényében a halálos fenyegetés messze meghaladja azt a határt, amelyen az elnöknek plenáris ülésen nyilatkoznia kell” – húzták alá a képviselők.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Gál Kinga, az Európai Parlamentben tevékenykedő magyar néppárti (Fidesz-KDNP) képviselőcsoport elnöke és Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője levélben fordult David Sassolihoz, az Európai Parlament elnökéhez az ukrajnai magyarokat érő folya...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1612356060
[modified] => 1612356108
)
[title] => A Fidesz EP-delegációja az uniós parlament elnökéhez fordult az ukrajnai magyarokat ért folyamatos megfélemlítések miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=18098&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18098
[uk] => 18107
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 18100
[image] => Array
(
[id] => 18100
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/tamas-kinga.jpg
[original_lng] => 468997
[original_w] => 960
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/tamas-kinga-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/tamas-kinga-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/tamas-kinga-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/tamas-kinga.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/tamas-kinga.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/tamas-kinga.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/tamas-kinga.jpg
[width] => 960
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1612355397:2
[views_count] => 5526
[_thumbnail_id] => 18100
[_edit_last] => 10
[_oembed_490ee3ef8d60fd93a29a6934b1da2a58] =>
[_oembed_time_490ee3ef8d60fd93a29a6934b1da2a58] => 1612348819
[translation_required] => 2
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2422cd0daba82da3cc5e1264216bddf2] =>
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében ma délután részt vettem a jobbközép pártokat tömörítő...
A 2020-as év magyar vonatkozású kárpátaljai történései megmutatták, hogy Ukrajnának törvényileg kellene korlátoznia a kárpátaljai magyarok nemzetiségi jogait, mert a magyarok, lévén törvénytisztelő állampolgárok, mindent a saját hasznukra fordítanak, ami nincs a törvényekben szabályozva – írta Olekszandr Havros ungvári író, újságíró, az amerikai fenntartású ukrán Szabadság Rádió tudósítója a médium honlapján vasárnap megjelent kárpátaljai évértékelő elemzésében.
A magyarellenes média-megnyilvánulásairól ismert szerző szerint idén Kárpátalja nyugalmát ismét „külföldről inspirált zavarkeltés” bolygatta meg, aminek köszönhetően az idei év ismét keresztbe húzta Budapest reményeit, hogy rendezheti kapcsolatait az új ukrán vezetéssel az utóbbi által tett engedmények révén. Nagyrészt ugyanis – állította – a magyarok maguk provokálják a feszültséget, időről időre átlépve a vörös vonalakat, ahogy ezt vezető magyarországi állami tisztségviselők tették, amikor a helyhatósági választásokon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Beregszász polgármesterjelöltje mellett agitáltak. Azonban Budapest „provokatív cselekményeire” Kijev megfelelő választ adott két vezető magyar állami tisztségviselő Ukrajnából történt kitiltásával – nyugtázta megelégedéssel a cikkíró.
Havros szerint továbbra is változatlan Magyarország általános viszonyulása Kárpátaljához mint örökbirtokához, ami – a szavaival – az utóbbi időben példátlanul felerősödött a különféle (magyar) civil szervezetek és alapítványok finanszírozásával. „Ukrajna határ menti területén lényegében információs, pénzügyi, politikai struktúrák egész hálózata van kialakulóban a velünk szemben agresszivitást mutató szomszédos ország támogatásával” – fogalmazott a cikkíró.
A szerző vélekedése szerint Magyarország örömmel fogadta KMKSZ-es kedvenceinek a helyhatósági választásokon elért jó eredményeit, ám – mint örömmel konstatálta – a nyolc magyar képviselő bejutása a Kárpátaljai Megyei Tanácsba pirruszi győzelemnek bizonyult, mert nemhogy nem vették be őket a koalícióba, de még hatalmi tisztségeket sem kaptak, amire hagyományosan számítottak. Ráadásul még az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is elkezdett érdeklődni a Budapestről finanszírozott magyar szervezetek, sőt Brenzovics László KMKSZ-elnök tevékenysége iránt – írta.
Mint az ungvári újságíró évek óta következetesen sulykolja az ukrán közvéleménybe, ezúttal is hangsúlyozza, hogy a magyaroknak semmi nem elég, még a Janukovics-rezsim kisebbségbarát politikáját is elutasították. Mint emlékeztetett, Kovács Miklós korábbi KMKSZ-elnöknek 2012-ben kevés volt az akkori regionális nyelvtörvény, egyenesen területi autonómiát követelt. Ukrajnának ezért – mint fogalmazott – gondoskodnia kell a nemzetbiztonságáról, ahogy ezt minden „civilizált nép” teszi, és „nem szabad megengednie a szomszédnak, aki állandóan akadályokat gördít az ukrán euroatlanti törekvések elé, hogy nálunk rendezkedjen.”
Konklúzióként a szerző azt indítványozza: „Ukrajnának törvényileg kellene korlátoznia a lehetséges provokációk terét”, hogy ne fordulhasson elő a szürteihez hasonló kázus, amikor a helyi önkormányzat képviselői elénekelték a magyar himnuszt. Mivel hasonló konfliktushelyzetek többször előfordultak a magyar zászló állami intézmények épületeire történő kitűzése miatt, ezért már régen törvényileg kellett volna szabályozni ezt a problémát, világosan rögzítve, milyen esetekben engedélyezett más államok jelképeinek használata ukrán állami intézményekben – mutatott rá, szorgalmazva büntetés megállapítását ezeknek a jogszabályoknak a megsértéséért. „Ezáltal megszűnik az alap az információs manipulációkhoz és szembenálláshoz. A magyarok törvénytisztelő állampolgárok, ezért mindent, ami nincs a törvényekben előírva, a maguk hasznára fordítanak. Ukrajnának mint államnak meg kell tanulnia megvédeni a saját érdekeit” – zárta a demokrácia elveit sajátos módon értelmező passzussal a magyarokra kihegyezett évértékelő elemzését Olekszandr Havros.
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
Russian occupation forces are trying to seize the #Chornobyl_NPP. Our defenders are giving their lives so that the tragedy of 1986 will not be repeated. Reported this to @SwedishPM. This is a declaration of war against the whole of Europe.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Tanácsának frakcióvezetője felvetésére a testület megszavazott egy képviselői nyilatkozatot, amelyben kérik az ukrán hatóságokat, illetve a megye kormányzóját: fogják el azokat a személyeket, akik nyíltan uszítanak a kárpátaljai magyarság ellen.
https://youtu.be/PGLeoWqJbaE
Mint ismeretes, az elmúlt hetekben ismeretlen provokátorok először videóüzenetben fenyegették meg a Bereg-vidéki magyarokat, majd szintén fenyegető leveleket kaptak magyar szervezetek, szerkesztőségek, külképviseletek. Legutóbb Péterfalván jelent meg magyarok ellen uszító fenyegető falfelirat.
Bizonyára emlékeznek rá olvasóink, hogy Kárpátalja több településén bombariadó volt a Szent István-napi ünnepségeken. Augusztus 20-án az ukrán rendvédelmi szervek munkatársai bombariadó gyanújával ürítették ki a katolikus templomokat mise közben Aknaszlatinán, Técsőn és Beregszászban. Mindezt a hatóságokhoz érkezett névtelen bejelentés alapján tették az illetékesek, mely szerint robbanóanyagot helyeztek el a templomokban. Ezt követően két nap leforgása alatt 2 fenyegető e-mailt is kapott számos magyarságintézmény.
A magyarellenes cselekménysorozat kapcsán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Elnöksége nyílt levélben fordult Ukrajna elnökéhez. Kiemelték: felháborítónak tartják és mélységesen elítélik a történteket, azt, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség megfélemlítve, egzisztenciálisan is veszélyeztetve érzi magát saját szülőföldjén. A cselekedet társadalmi súlyossága miatt elengedhetetlennek tartják a felelősök mielőbbi előállítását, és a további kisebbségellenes cselekedetek megakadályozását. Arra kérték az államfőt mint Ukrajna Alkotmányának letéteményesét és őrét, hogy vegye személyes felügyelete alá az ügy kivizsgálását, és a hatóságok mielőbb vonják felelősségre az elkövetőket.
Nos, „röpke” 4 hónap után megérkezett az Elnöki Hivatal válaszlevele, melyben röviden tájékoztatják a címzettet, hogy az eredeti levelet megküldték az Ukrán Nemzeti Rendőrségnek azzal a kéréssel, hogy az ügyben foganatosítsanak intézkedéseket a hatályos törvények értelmében, és az eredményekről adjanak tájékoztatást.
Amint arról honlapunkon is tájékozódhattak, december 4-én számos magyarságintézmény kapott újabb fenyegető levelet a kárpátaljai magyaroknak címezve. „Egy hetet kaptok arra, hogy elhagyjátok az ukrán földet. Ellenkező esetben mindannyiótokat megmérgezünk, akár a patkányokat. A túszaink vagytok. Az „első fecske” hét nap múlva érkezik. Várjátok” – írják a fenyegetők abban az elektronikus levélben, melynek címzettjei között szerepelt Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, valamint Beregszászi Konzulátusa, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), jó néhány sajtóorgánum és a Szürtei kistérség.
Majd december 7-én az a „hír” kezdett terjedni, hogy Kárpátalján letartóztattak egy fiatalokból álló csoportot, melynek tagjai meg akarták mérgezni Beregszász ivóvízhálózatát.
Barta József, a KMKSZ alelnöke december 8-án a Kárpátaljai Megyei Ügyészséghez fordult a kárpátaljai magyarságot ért provokációk és megfélemlítések miatt. Az alelnök többek között kifejtette, a kárpátaljai magyar közösség rendkívül aggódik a közelmúltban történt események miatt, és arra kérik az illetékeseket, jelezzék, hogy voltak-e olyan személyek, akik bűncselekményre készültek a beregszászi lakosok ellen.
A megyei ügyészség december 18-án válaszlevelet küldött, melyben közölték, hogy a fenyegető levél kapcsán a Beregszászi Rendőrség Nyomozóosztálya bírósági szakasz előtti nyomozást indított Ukrajna Bűnügyi Kódexe 129. cikkelyének 2. része (Gyilkossággal való fenyegetés, amelyet egy szervezett csoport tagja követtek el, vagy faji, nemzeti és vallási intolerancia miatt három évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő) és 161. cikkelyének 2. része értelmében (A polgárok faji, nemzetiségi vagy vallási hovatartozásától függő egyenlőségének megsértése. Erőszakkal, megtévesztéssel vagy fenyegetéssel egyesülő, valamint egy tisztviselő által elkövetett szándékos cselekmények, amelyek nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet és gyűlölet felbujtására, a nemzeti becsület és méltóság megalázására vagy az állampolgárok vallási meggyőződésükkel kapcsolatos érzelmeinek gyalázására, valamint az állampolgárok jogainak közvetlen vagy közvetett korlátozására, illetve az állampolgárok közvetlen vagy közvetett kiváltságainak megállapítására irányulnak faj, bőrszín, politikai, vallási és egyéb meggyőződés, nem, etnikai és társadalmi származás, vagyoni helyzet, lakóhely, nyelv vagy egyéb jellemzők alapján két évig terjedő javítómunkával vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő).
A levél második részét illetően – december 7-én a Police Control Ukraine Facebook-oldalán közzétett anyagok kapcsán, amely szerint meg akarták mérgezni Beregszász ivóvízhálózatát – a megyei ügyészség a tények ellenőrzése céljából megküldte Barta József beadványát az SZBU Kárpátaljai Megyei Főosztályának.
A leghatározottabban elítéli a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség ukrán hatóságok általi sorozatos, immár folyamatosnak tekinthető zaklatását a Fidesz.
A nagyobbik kormánypárt a szerdán kiadott közleményében kijelentette: a kárpátaljai magyarságot és annak képviselőit ért atrocitások egyértelműen megfélemlítő célzatúak, kisebbség- és Európa-ellenesek.
Felháborító, hogy a NATO-ba és Európai Unióba igyekvő Ukrajna a 21. században is ilyen módszereket alkalmaz és így bánik egy területén élő békés nemzetiségi közösséggel – szögezték le.
Hangsúlyozták, hogy a hatóságok megfélemlítő akcióikon keresztül a kárpátaljai magyarokat az ukrán alkotmány és nemzetközi szerződések által is garantált jogaikban, a nemzeti identitásuk és kultúrájuk megélésében kívánják durván korlátozni. A Fidesz ezért felszólítja Ukrajna Kormányát, hogy haladéktalanul hagyjon fel a kárpátaljai magyarságot célzó ellenséges akciókkal és tegyen aktív lépéseket a helyzet javítása érdekében, ezzel párhuzamosan Magyarország Kormányát pedig felkérte, tegyen meg minden tőle telhetőt mind a kétoldalú, mind pedig a nemzetközi kapcsolatok szintjén annak érdekében, hogy a mostanihoz hasonló események többé ne fordulhassanak elő.
Kárpátaljai Megyei Főügyészség 88000, Ungvár, Kocjubinszkij u., 2-а
A kárpátaljai magyar közösség rendkívül aggódik a közelmúltban történt események miatt.
2020. december 4-én fenyegető e-mailek érkeztek, melyben az ismeretlen személyek azzal fenyegetőztek, hogy megmérgezik a kárpátaljai magyarokat.
2020. december 7-én a Police Control Ukraine Facebook-oldalán a következő anyagot tették közzé:
„Diverziós kísérlet Kárpátalján: meg akarták mérgezni Beregszász ivóvízhálózatát.
A napokban letartóztattak Kárpátalján egy fiatalokból álló csoportot, melynek tagjai meg akarták mérgezni Beregszász ivóvízhálózatát.
A helyi SZBU feltört egy nem igazán feltűnő Telegram-csoportot, melyben arról írtak, hogy meg akarják tisztítani Kárpátalját a szeparatistáktól, köztük a beregszászi magyaroktól. A mieink előbb csak legyintettek az egészre, mondván, több hasonló dolog is terjed az interneten. Azonban más forrásból is érkezett információ az ügy kapcsán. Bevonták a DOU-t, megkezdték a nyomozást, melynek eredményeként egy ház pincéjében letartóztattak két személyt, akik kémikusoknak tettették magukat, s azt ellenőrizték, miként oldódik a cián a vízben. Azt, hogy honnan állt rendelkezésükre ilyen mennyiségű mérgező por, s mi volt a tervük vele, a „kémikusok” nem árulták el. Szerencsére, a chatből kimásolt beszélgetés, melyet lejjebb láthatnak, fényt derít erre a titokra.
Jelenleg annyit tudni, hogy öt elkövető van. Hármójukat még keresik. A két másikat Ungvárra, a vizet és a mérgező anyagot pedig Kijevbe szállították.
Forrás: az SZBU Vakondja.”
A fentiekre való tekintettel kérjük, jelezzék, hogy voltak-e olyan személyek, akik bűncselekményre készültek a beregszászi lakosok ellen.
Kilenc évvel ezelőtt a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé engedély nélkül helyeztek ki egy ma is megtalálható, magyarokat sértő feliratot. Az ügyészség szerint nem történt bűncselekmény.
A Kolozsvári Bíróság melletti ügyészség álláspontját a Szabadság című erdélyi napilap ismertette csütörtökön internetes oldalán.
A Mátyás-szoborcsoportot 2011 áprilisában avatták fel újra a román és a magyar kormány közös támogatásával végzett restaurálás után.
Egy hónappal később a szobor talapzatánál ismeretlen tettesek az éj leple alatt bronztáblát helyeztek el egy Nicolae Iorga román történésztől származó, Mátyás román eredetére utaló idézettel.
A tábla elhelyezését Sorin Apostu akkori kolozsvári polgármester történelmi jóvátételnek nevezte.
Amint a Szabadság emlékeztetett rá, a műemléken történt engedély nélküli beavatkozás miatt Kelemen Hunor akkori művelődési miniszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) volt alelnöke is feljelentést tett.
Amint a napilap közli: az ügyet lezáró, 2020. június 18-án keltezett ügyészségi határozat szerint Sorin Apostu volt polgármester senkit sem bujtott fel építkezési engedély nélküli munkálatok elvégzésére, azaz a tábla elhelyezésére. Az ügyész ugyanakkor azt is megállapította, hogy senki sem végzett építkezési engedély nélküli munkálatokat a Mátyás-szoborcsoport talapzata előtti részen.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője a Szabadságnak kijelentette: műemlékrombolás történt, mert a restaurálási iratcsomó nem tartalmazta a tábla kihelyezését, és építkezési engedély sincs rá. Hozzátette: ha lehetséges, kérvényezik a nyomozás folytatását.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke úgy vélte, a romániai igazságszolgáltatást minősíti, hogy a feljelentés után kilenc évvel ejtik az ügyet, mondván, hogy nincs bizonyíték, nincs vádlott. Hozzátette: nem látja értelmét a fellebbezésnek, mert a tábla eltávolításához politikai akarat kell, azt pedig jogi úton nem lehet megszerezni.
A Nicolae Iorga román történésznek tulajdonított idézetet először 1932-ben helyezték el a Mátyás-szoborcsoport talapzatára, szövege: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult.”
A feliratot 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása után eltávolították, de Gheorghe Funar, Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere 1992-ben ismét feltetette. A 2011-es restaurálás során a talapzatra a Fadrusz János által tervezett eredeti Mathias Rex felirat került.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség felháborítónak tartja és mélységesen elítéli azt a magyarellenes cselekvéssorozatot, mely az utóbbi napokban odáig fajult, hogy mára a kárpátaljai magyar kisebbség megfélemlítve, egzisztenciálisan is veszélyeztetve érzi magát saját szülőföldjén. Az ukrán rendvédelmi szervek augusztus 20-án megszakították az aknaszlatinai katolikus templomban tartott ünnepi misét bombariadó gyanújával. A hatóságokhoz beérkezett névtelen bejelentések alapján további két templomot üríttettek ki és vizsgáltak át. Mélységesen megdöbbentő, hogy mára a templomokban sem érezhetik magukat biztonságban az etnikai kisebbségek. Az ünnepi misék megzavarása mellett a kárpátaljai magyar közösség augusztus 20. és 21.-én két fenyegető levelet is kapott, melyben közösségünk kipusztításával és szülőföldünkről való elűzésünkkel fenyegetnek a névtelen „hazafiak”.
Meggyőződésünk, hogy egy Európai Unióba tartó jogállamban megengedhetetlen az olyan szélsőséges nacionalista szervezetek működése és tevékenységük büntetlenül hagyása, melyek egy, az országban élő – ukrán állampolgárságú – etnikai kisebbség helyzetének megoldását annak fizikai felszámolásában látják. Figyelembe véve a cselekedet társadalmi súlyosságát, elengedhetetlennek tartjuk a felelősök mielőbbi előállítását, és a további kisebbségellenes cselekedetek megakadályozását. Úgy véljük, az ukrán államnak kötelessége garantálni a saját állampolgárai biztonságát
Éppen ezért Szövetségünk arra kéri Önt, mint Ukrajna Alkotmányának letéteményesét és őrét, hogy vegye személyes felügyelete alá az ügy kivizsgálását a rendvédelmi szervekkel. Követeljük, hogy a hatóságok mielőbb vonják felelősségre az elkövetőket, a törvény teljes szigorával járjanak el, példát statuálva, hogy a jövőben ilyen ne történhessen meg egyik ukrajnai kisebbséggel sem.
Úgy véljük, hogy az efféle magatartások a félelemkeltést és a nemzetiségek közötti béke megbontását célozzák, s mint ilyenek, sértik Ukrajna nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit, s valamint hátráltatják az ország Európai Unióhoz való közeledését.
