A csütörtökön tartott londoni polgármester-választás eredményét brit idő szerint szombaton késő éjjel hirdették ki. Az előrejelzéseknek megfelelően ismét az ellenzéki Sadiq Khant a Munkáspárt jelöltjét választották London polgármesterévé. Khan második polgármesteri megbízatását nyerte el.
A posztért húsz jelölt indult – ez rekord –, de Khan fő vetélytársa az indulók népes mezőnyében Shaun Bailey, a kormányzó Konzervatív Párt jelöltje volt.
Sadiq Khan az első és a második helyen megjelölt választói preferenciák összeadása alapján több mint 1,2 millió voksot kapott.
Ez azt jelenti, hogy Khanra – az első és a második preferenciák legnagyobb számának összeadása alapján számolva, és így a többi induló voksait kiszűrve – a londoni választók 55,2 százaléka szavazott.
Shaun Bailey első és második preferenciás szavazatainak együttes száma 977 601.
Londonban a választásra jogosultak 41,2 százaléka vett részt a polgármester-választáson.
A választás előtt végzett közvélemény-kutatások folyamatosan Sadiq Khan jelentős támogatottsági előnyét jelezték.
Khant először 2016 májusában választották a 9 milliós London polgármesterévé. Közvetlen elődje ebben a tisztségben Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti brit miniszterelnök volt, akit szintén kétszer választottak meg a brit főváros polgármesteri posztjára.
Sadiq Khan most elnyert második polgármesteri megbízatása a szokásos négy helyett három évre szól. Az eredetileg tavaly májusra kitűzött választást ugyanis Boris Johnson kormánya a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztotta, de a következő választást a jelenlegi tervek szerint az eredeti menetrendnek megfelelő időpontban, 2024-ben tartják.
Az 50 esztendős Khan pakisztáni bevándorlók gyermekeként született a dél-londoni Tooting kerületben, és meglehetősen szerény körülmények között, egy tanácsi szociális bérlakásban nevelkedett hét testvérével együtt. Néhai édesapja londoni buszsofőr volt, édesanyja varrónő.
Sadiq Khant – akinek jogi diplomája van – a legnagyobb ellenzéki brit parlamenti erő, a Munkáspárt mérsékelt baloldali szociáldemokrata irányzatának képviselőjeként tartják számon. Khan a Munkáspárt erőteljesen EU-párti szárnyához tartozik, és a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett – a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségének győzelmével végződött – népszavazás előtt a bennmaradásért kampányolt.
A polgármester-választás eredményének kihirdetése után, vasárnap hajnalban elmondott beszédében is kijelentette, hogy London és az egész ország továbbra is megosztott, és még mindig a Brexit ütötte sebeket viseli. Khan hozzátette, hogy hidakat mindig jobb építeni, mint falakat, és ígéretet tett arra, hogy ő is megpróbál hidakat építeni a városháza és a kormány között.
Nagy-Britanniában csütörtökön számos választást tartottak: Skóciában a 129 tagú edinburghi parlament, Walesben a 60 tagú helyi nemzetgyűlés képviselői mandátumairól kellett dönteni.
Angliában 143 tanácsi körzet csaknem ötezer képviselőjelöltjére, Londonban a városháza 25 tanácstagi helyéért és a polgármesteri tisztségért induló jelöltekre lehetett szavazni.
A skóciai parlamenti választás eredménye
A választási szupercsütörtök legfeszültebb várakozással övezett elemei közé tartozott a londoni polgármester-választás és a skóciai parlamenti választás.
A végleges adatok szerint Skóciában a kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 64 mandátumhoz jutott, vagyis éppen egy képviselői hellyel maradt le az abszolút többségről. Így is azonban a Nicola Sturgeon skót miniszterelnök vezette SNP-é messze a legnagyobb frakció az edinburghi parlamentben, és a párt alakíthat újból kormányt Skóciában.
Sturgeon szombat esti győzelmi beszédében egyenes utalást tett arra, hogy napirenden van az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírása, de erre csak a koronavírus-válság múltával kerülhet sor.
A walesi nemzetgyűlésben továbbra is a Munkáspárté a legnagyobb frakció, sőt a párt eddigi legjobb eredményét érte el, miután a 60 képviselői mandátumból 30-at megszerzett.
Az angliai tanácsi választásokon ugyanakkor a Labour jelentős veszteségeket szenvedett, és a Konzervatív Párt számos önkormányzatban komolyan előretört a megszerzett képviselői helyek számát tekintve.
A legnagyobb feltűnést keltő vereséget a Munkáspárt az eddig hagyományos Labour-erősségként nyilvántartott északkelet-angliai Hartlepool városában szenvedte el. Itt időközi parlamenti választást tartottak, és a konzervatívok most először szerezték meg ezt az alsóházi képviselői helyet a Munkáspárttól.
I had an honor of attending the reception of Queen Consort of ?? Camilla, dedicated to the fight against violence against women. Expressed gratitude to her for taking care of refugees and explained what crimes are Ukrainians facing on the occupied territories. 1/2 pic.twitter.com/RUdRhWyrOb
Londonban folytatódnak hétfőn a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről – adta hírül az MTI.
Erről Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állapodott meg szombaton, amikor telefonon tárgyalt egymással, hogy – a Downing Street szóvivőjének megfogalmazása szerint – „leltárt vegyenek fel” a kétoldalú tárgyalások eddigi eredményeiről.
Nem sokkal a csúcsszintű kapcsolatfelvétel után David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője is bejelentette, hogy hétfőn ismét találkozik Michel Barnier-val, az Európai Bizottság küldöttségvezetőjével.
A legutóbbi tárgyalási forduló múlt szerdán ért véget. Frost a Twitteren közzétett aznapi bejegyzésében közölte, hogy van ugyan előrelépés, de bizonyos központi jelentőségű ügyekben változatlanul „erősen széttartanak a nézetek”.
Michel Barnier ezzel egy időben közzétett Twitter-bejegyzésében nagyon súlyosnak nevezte a fennmaradt nézetkülönbségeket főleg az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának ügyében. Hozzátette: e két terület alapvető fontosságú bármilyen gazdasági viszonyrendszerben.
Barnier alig burkoltan utalt arra is, hogy nem biztos a megállapodás elérése Londonnal, közölve: az EU „minden forgatókönyvre felkészült”.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint az Európai Bizottság elnökével tartott telefonos megbeszélésén Boris Johnson is annak a véleményének adott hangot, hogy számos területen változatlanul igen távol állnak egymástól London és az EU nézetei. A brit kormányfő is az egyenlő versenyfeltételek szabályozását és a halászatot emelte ki a leginkább vitatott kérdések között.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.
A brit kormány mindenekelőtt szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.
London is folyamatosan hangsúlyozza azonban, hogy nem biztos a megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól „ausztráliai típusú” feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az unióval.
A brit kormány által a lehetőségek között rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy megállapodás híján az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.
A tárgyalások azonban egyelőre folytatódnak, annak ellenére is, hogy Boris Johnson korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül, kijelentve: annál későbbi időpontban ő nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére.
Johnson ugyanakkor vasárnap este a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta: mindig is lelkes híve volt annak, hogy Nagy-Britannia kereskedelmi megállapodásra jusson „európai barátaival és partnereivel”, e megállapodás körvonalai meglehetősen egyértelműen ki is rajzolódtak, és már csak arra van szükség, hogy a két fél megtegye a még szükséges lépéseket.
I had an honor of attending the reception of Queen Consort of ?? Camilla, dedicated to the fight against violence against women. Expressed gratitude to her for taking care of refugees and explained what crimes are Ukrainians facing on the occupied territories. 1/2 pic.twitter.com/RUdRhWyrOb
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
It’s Ukraine that has brought the EU together like never before. It’s ?? that’s defending European values for generations to come. It’s Ukraine where Europe becomes whole, free, and at peace. Together in struggle, together in victory. Long live Europe! Long live freedom! 2/2 pic.twitter.com/0WdcWNkz8P
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
