A Legfelső Tanács hivatalosan is újraindítja a parlamenti ülések közvetítését. A határozatot Ruszlan Sztefancsuk házelnök írta alá, jelentette be Jaroszlav Jurcsisin, a parlament a szólásszabadság kérdéseivel foglalkozó bizottságának elnöke.
„Az ukrán Legfelső Tanács üléseinek közvetítése hivatalosan is engedélyezett. A parlamant üléseinek közvetítéséről szóló határozatot Ruszlan Sztefancsuk elnök írta alá. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem az őszinte párbeszédet és ezt a döntést. Köszönetet mondok minden parlamenti kollégámnak is, aki támogatta a határozatot” – írta Jurcsisin Facebook-oldalán.
Hozzátette, hogy a soron következő ülés szeptember 16-án lesz. „Ez a dátum annak az időszaknak a kezdete, amikor folyamatosan élőben nézhetik majd az adásokat a Rada TV csatornán” – tette hozzá a képviselő.
A Legfelső Tanács csütörtökön törvényt fogadott el, amely átfogóan szabályozza a nemzeti emlékezet szféráját, aminek pajzsként kell szolgálnia az orosz történelem-manipuláció ellen – jelentette ki Irina Herascsenko Porosenko-párti parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a 13273. számú törvénytervezet elfogadását 273 parlamenti képviselő támogatta. Amint a törvény indokolásában is szerepel, Oroszország az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta aktívan manipulálja a történelmi tényeket. A Kreml megpróbálja eltorzítani az ukrán történelmet, ráerőltetni a „közös örökség” tézisét, és kvázi-történelmi narratívákkal igazolni a háborút.
Az elfogadott törvénynek eszközzé kell válnia az ukránellenes propaganda ellensúlyozására, és a társadalomnak a múlt közös megértése köré kell tömörülnie.
A törvénytervezet a következő kulcsfontosságú definíciókat tartalmazza:
Ukrajna függetlenségi háborúja – Ukrajna függetlenségéért, szuverenitásáért, területi integritásáért és sérthetetlenségéért folytatott küzdelem Oroszország agressziója ellen, amely 2014. február 19-én kezdődött, és amelyet Oroszország birodalmi politikájának következményének tekintenek, amelynek célja az ukrán államiság tagadása;
az ukrán nép elleni bűncselekmények – népirtások, tömeggyilkosságok, kínzások, deportálások és egyéb emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, politikai, társadalmi, osztály-, nemzeti, vallási és egyéb okokból történő üldöztetés, az ukrán nép ellen kommunista és nemzetiszocialista (náci) totalitárius rezsimek, más politikai rendszerek által elkövetett egyéb bűncselekmények;
történelmi ukránellenes propaganda – hamis történelmi adatok terjesztése a birodalmi és totalitárius rezsimek dicsőítése, valamint az ukrán nép ellen elkövetett bűncselekmények tagadása;
A törvény meghatározza az állami politika alapelveit és irányait ezen a területen, valamint az emlékezet megörökítésének és a történelmi helyszínek megőrzésének mechanizmusait. A törvény szerint „a rasizmus egyfajta totalitárius ideológia és gyakorlat, amely az agresszor államban kialakult orosz náci totalitárius rezsim alapját képezi, és az orosz sovinizmus és imperializmus hagyományain, a kommunista és nemzetiszocialista (náci) totalitárius rezsimek gyakorlatán alapul”.
A dokumentum a meglévő törvények módosításáról is rendelkezik, mindenekelőtt:
az Ukrajna nemzetbiztonságáról szóló törvényhez – a nemzeti emlékezet az állam alapvető érdekének minősül;
a Kultúráról szóló törvényhez – e témakörnek az állami politika prioritásai közé sorolása;
az 1932-1933-as holodomorról szóló törvényhez – új mechanizmusok a tragédia áldozatainak tiszteletére;
a Központi végrehajtó szervekről szóló törvényhez – az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete státuszának tisztázása.
A törvény rendszerezi a névadás, a történelmi események elnevezése, a kommunista totalitárius rezsim áldozatai emlékének megörökítése, valamint a második világháborús emlékhelyek rendezésének szabályait is.
A Legfelső Tanács tárgyalja a kezdeményezést a 18 és 24 év közötti férfiak külföldi utazásának lehetővé tételét illetően – jelentette ki szombaton Ruszlan Sztefancsuk a Legfelső Tanács elnöke a Mi-Ukrajna Telegram-csatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a házelnök elmondta:
„Az ukrán parlamentben jelenleg 398 képviselő rendelkezik törvényhozási kezdeményezési joggal. Sok kezdeményezés van a parlamentben. Tudom, hogy ezt a témát megvitatják, többek között egy külön bizottsági szinten is.”
A Legfelső Tanács elnöke szerint a parlamentben vannak elképzelések a 24 év alatti férfiak külföldre utazásával kapcsolatban, de egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának döntése.
„18 és 25 év közöttiek – ezek olyan személyek, akik nem tartoznak a mozgósítás hatálya alá, de nincs lehetőségük arra, hogy éljenek valamely jogukkal. Ezért meg kell találnunk egy mechanizmust, amely lehetőséget ad nekik arra, hogy mindezen jogaikat gyakorolhassák. Megvárom, amíg a bizottság kideríti, milyen mechanizmust találnak. A bizottság egyes tagjai a liberalizáción dolgoznak”
Denisz Smihal újonnan kinevezett védelmi miniszter a Legfelső Tanácsban csütörtökön mondott beszédében elismerte, hogy léteznek a kényszermozgósítás buszifikációnak nevezett esetei – számolt be az rbc.ua hírportál Smihal beszédére hivatkozva, amelyet a Védelmi Minisztérium élére történt kinevezéséről szóló szavazás előtt mondott.
A jelentés szerint a volt miniszterelnök elmondta:
„A hadsereg minőségi irányítása, a fegyveres erőink parancsnokaiba és vezetésébe vetett bizalom természetesen elsődleges prioritás és alapja annak, hogy az emberek ne féljenek csatlakozni a fegyveres erőkhöz, és nem lesz szükség az erőszakos mozgósításra, amiről néha hallani”
A volt kormányfő szerint vannak az erőszakos mozgósításnak „bizonyos esetei”. De általánosságban véve a véleménye szerint a mozgósítás a tervek szerint halad, és most nagyon sokan jelentkeznek az ukrán fegyveres erőkbe. „A Védelmi Minisztérium feladata, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy ezekről az emberekről gondoskodjanak, hogy a fegyveres erőkben a rendszer az ukrán katona felé orientálódjon” – tette hozzá Denisz Smihal.
A Legfelső Tanács csütörtökön megkapta Julija Szviridenko miniszterelnök indítványát az új kormány kinevezéséről – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a beterjesztett javaslattal Szviridenko a következők kormánytaggá történő kinevezését indítványozta:
Fedorov Mihajlo Albertovicsot Ukrajna első miniszterelnök-helyettesének – Ukrajna digitális átalakításért felelős miniszterének tisztségébe;
Kuleba Olekszij Volodimirovicsot Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettesének – Ukrajna közösség- és területfejlesztéséért felelős miniszteri tisztségébe;
Kacska Tarasz Andrijovicsot Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztségébe;
Bidnij Matvij Viktorovicsot Ukrajna ifjúsági és sportminiszteri tisztségébe;
Haluscsenko Herman Valerijovicsot Ukrajna igazságügyminiszteri tisztségébe;
A Legfelső Tanács szerdán felmentette Denisz Smihalt a miniszterelnöki tisztségéből, a döntést 261 képviselő támogatta a szükséges 226 mellett – számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint ezzel véget ért Smihal ötéves miniszterelnöki ciklusa – ez volt a leghosszabb ukrán miniszterelnökségi időszak Ukrajna függetlensége óta. Smihal felmentése azt jelenti, hogy az egész kormány automatikusan lemond.
A lemondást hivatalosan nem kísérték hangos kijelentések vagy vádaskodások. A miniszterelnök leváltásáról szóló döntés azonban már régóta érlelődött, és már tavaly nyáron beszéltek róla.
A Legfelső Tanács szerdai ülésén elfogadta a többes állampolgárságot Ukrajnában lehetővé tévő törvényjavaslatot, a jogszabályt 243 képviselő szavazta meg – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a szavazás során az ukrajnai többes állampolgárság intézményének bevezetéséről szóló törvényjavaslatot 243 képviselő támogatta, míg 19 nemmel szavazott. Kilenc képviselő tartózkodott a szavazástól.
A többes állampolgárság lehetővé teszi majd azoknak az ukránoknak, akiknek a totális háború alatt el kellett hagyniuk az országot, hogy fenntartsák kapcsolataikat Ukrajnával. Ez a lépés külföldi befektetések és szakemberek vonzását is segíti, és elismeri a diaszpóra hozzájárulását az állam fejlődéséhez és védelméhez.
A többes állampolgárságról szóló törvény az ukrán állampolgárok számára a következőket írja elő:
külföldi állampolgárság meglétének lehetősége az ukrán állampolgárság elvesztésének veszélye nélkül, ha ezt az állampolgárságot a kormány által jóváhagyott különlistán szereplő államtól szerezték meg;
joguk van egy másik állam állampolgárságának hivatalos megszerzésére anélkül, hogy le kellene mondaniuk ukrán állampolgárságukról, feltéve, hogy ez az állam szerepel a kormány meghatározott listáján.
Más országok állampolgárai számára:
az ukrán származású személyeknek joguk van az ukrán állampolgárság megszerzésére egyszerűsített eljárás keretében;
új eljárás bevezetése az ukrán etnikai gyökerekkel nem rendelkező külföldiek állampolgárságának megszerzésére;
a meglévő állampolgárság megtartásának lehetősége ukrán állampolgárság megszerzésekor (kivéve az agresszor állam állampolgárságának eseteit);
az ukrán állampolgárság egyszerűsített megszerzése az ukrán fegyveres erőkben szolgáló külföldiek számára;
az ukrán állampolgársághoz való jog azok számára, akik politikai üldöztetésnek vannak kitéve saját országukban.
A Legfelső Tanács elfogadta május 14-én, szerdán a 9495. számú, „A gyermekkor védelméről” szóló törvényjavaslatot, amely az Oroszországba erőszakkal deportált gyermekek jogainak védelméről rendelkezik, számolt be Irina Herascsenko parlamenti képviselő Telegramon.
A dokumentumot 270 parlamenti képviselő támogatta. A törvénytervezet először vezeti be a „kitoloncolt gyermek” és az „erőszakosan lakóhelyét elhagyni kényszerült gyermek” fogalmait.
„Ez egyértelmű jogi meghatározást vezet be a kitoloncolt és lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekek fogalmára, és kötelezi a Minisztertanácsot, hogy szabályozza az ilyen gyermekek hazatérésének, reintegrációjának és adaptációjának mechanizmusát” – mondta Herascsenko.
A Rada nem tudta elfogadni a 13039-es számú határozatot a demokrácia védelméről az orosz agresszió körülményei között, amely kimondta volna, hogy nem lehetséges választások tartása hadifogyi állapot idején.
Ezt Jaroszlav Zselezsnyak parlamenti képviselő közölte a Telegramon.
A dokumentumot 218 képviselő támogatta, miközben annak elfogadásához 226 szavazatra lett volna szükség.
A határozatban többek között azt is szerepelt, hogy Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma a hadiállapot végéig tart.
A Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottsága bírálta a fegyveres erők magas rangú és magas beosztású tisztjeinek a közelmúltbeli letartóztatását, a bizottság úgy véli, hogy az ilyen döntések egyenlőségjelet tesznek Ukrajna védelmezői és a veszélyes bűnözők közé – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a parlamenti bizottság határozatára hivatkozva, amelynek tartalmát Fegyir Veniszlavszkij képviselő osztott meg.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács bizottsági közleménye megállapította, hogy 2022-ben a parlament a hadiállapot idején harci mentelmi jogot írt elő jogszabályban. Ez a mentelmi jog lehetővé teszi, hogy a katonai állományt, beleértve a parancsnokokat is, felmentsék a büntetőjogi felelősség alól a hadiállapot során elkövetett cselekmények miatt.
A Legfelső Tanács bizottsága ugyanakkor elismerte, hogy alaposan tanulmányozni kell azokat az eseményeket, amelyek súlyos következményekkel járhatnak, és károsíthatják az állam nemzetbiztonságát, de a közelmúlt bírósági döntéseiben „a jogi normák szelektív alkalmazásának jeleit látja”. Ez a bizottság szerint „a törvény és a bíróság előtti egyenlőség, az objektivitás, a pártatlanság és az igazságosság alapelvei megsértéséhez vezethet”.
„Az aktív katonákkal szembeni túlzottan szigorú megelőző intézkedések alkalmazása aránytalan, és a hatályos jogszabályok normáinak önkényes értelmezésén alapul. A fegyveres agresszió visszaszorításában való részvételükért állami kitüntetéssel elismert tisztek és tábornokok demonstratív letartóztatása, a túlzott mértékű óvadék a közvélemény szemében de facto a különösen veszélyes bűnözők és fegyverrel a kezükben Ukrajna függetlenségéért harcoló emberek közötti egyenlőség jele”
– vélte a Legfelső Tanács szakbizottsága.
A parlamenti testület ígéretet tett arra is, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a fegyveres erők katonái, valamint a biztonsági és védelmi erők más képviselői elleni büntetőeljárások állását. „A következő ülésen a bizottság tervezi az érintett szaktestületek tájékoztatásának meghallgatását, amelynek eredménye a bizottság megfelelő döntése” – áll a közleményben.
