Bart De Wever belga miniszterelnök leállította az Európai Unió azon terveit, hogy kisajátítsa a befagyasztott orosz vagyont, és 140 milliárd eurós kölcsönt nyújtson belőle Ukrajnának – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politicocímű brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Politico azt írta, hogy emiatt az EU vezetői kénytelenek lesznek decemberben visszatérni Kijev pénzügyi támogatásának kérdésére – hacsak korábban nem hívnak össze rendkívüli ülést. „Ez teljes káosz, mindennek teljesen másképp kellett volna történnie” – ismerte el az egyik diplomata.
Belgium váratlan álláspontja meglepetésként érte a diplomatákat, minisztereket és magas rangú uniós tisztviselőket. A találkozó záródokumentumaiból kimaradt az Ukrajnának nyújtott úgynevezett „jóvátételi kölcsön” finanszírozására szolgáló befagyasztott orosz vagyon felhasználásának közvetlen említése, valamint a belga fenntartások figyelembevételére vonatkozó javaslatok.
António Costa, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy túl korai lenne a kezdeményezés kudarcáról beszélni. A Politico szerint ugyanakkor egyik európai vezető sem tudott konkrét időpontokat megnevezni, hogy az EU mikor hoz döntést az orosz állami eszközök Kijev támogatására való felhasználásáról.
Mielőtt a tárgyalások elakadtak, Ukrajna szövetségesei vidámak voltak. Az EU jóváhagyta az Oroszország elleni 19. szankciócsomagját, amely a Kreml olajszállító tartályhajóiból álló „árnyékflottáját”, a bankrendszert és az energiaszektort célozza meg.
Ezzel egy időben Donald Trump először vezetett be szankciókat a legnagyobb orosz olajtársaságok ellen, ami pozitív visszajelzéseket váltott ki az európai partnerekből. „Ez a hét nehéz volt, de most már elég jó helyzetben vagyunk” – mondta az egyik tanácsadó a csúcstalálkozó kezdetén csütörtökön.
Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy a befagyasztott vagyon felhasználásával Kijevnek nyújtandó hitelre irányuló kezdeményezést nem utasították el. „Nem temettük el. Megbeszéltük a technikai részleteket. Csak óvatosan kell eljárnunk, hogy ne sértsük meg a nemzetközi jogot” – mondta a francia elnök.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyugalomra szólított fel, és biztosította Ukrajnát, hogy az EU továbbra is megbízható szövetségese marad. „Az EU és Trump szankciói után egy jóvátételi kölcsön nyújtása nagyszerű lezárása lehetett volna a hétnek. De ezt a lehetőséget elszalasztottuk” – jegyezte meg keserűen az egyik diplomata.
Az Európai Unió vezetőinek még nem sikerült megállapodásra jutniuk az Európai Bizottság javaslatáról, amely Ukrajnának 140 milliárd eurós „kölcsönt” nyújtana, amelynek fedezete a befagyasztott orosz vagyon lenne – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Financial Times című brit hivatkozva.
A jelentés szerint az október 1-jei koppenhágai informális EU-csúcstalálkozón Belgium megtagadta a kezdeményezés támogatását, míg Franciaország és Luxemburg aggodalmát fejezte ki a jogi következmények miatt.
Az Európai Bizottság javaslata az volt, hogy a belga Euroclear klíringcégnél lévő befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajna 2026–2027-es hiteleinek nyújtására fordítsák. Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie a pénzt, ha Oroszország kártérítést fizet a háború okozta károkért. A befagyasztott vagyon egyértelmű jogalap nélküli felhasználása azonban számos országban aggodalmat kelt.
Bart de Wever belga miniszterelnök kijelentette, hogy az ország nem támogatja a befagyasztott vagyon felhasználását az összes uniós ország kollektív felelősségvállalásának garanciái nélkül. Belgium, ahol a fő befagyasztott orosz vagyon található, tart a lehetséges jogi következményektől, és követeli, hogy a kockázatokat osszák meg az összes tagállam között.
Franciaország és Luxemburg is kétségeit fejezte ki a javasolt rendszer jogi érvényességével kapcsolatban. Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta a nemzetközi jog tiszteletben tartásának fontosságát, és aggodalmát fejezte ki az euró megbízható valutaként betöltött hírnevére gyakorolt lehetséges következmények miatt.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió vezetőinek még nem sikerült megállapodásra jutniuk az Európai Bizottság javaslatáról, amely Ukrajnának 140 milliárd eurós „kölcsönt” nyújtana, amelynek fedezete a befagyasztott orosz vagyon lenne.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1759425180
[modified] => 1759423820
)
[title] => Az EU vezetői nem hagyták jóvá az Ukrajnának fizetendő 140 milliárd eurós jóvátételi tervet az orosz vagyon terhére – FT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=164627&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 164627
[uk] => 164632
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 164629
[image] => Array
(
[id] => 164629
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok.jpg
[original_lng] => 50113
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/eu-vezetok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1759416244:8
[_thumbnail_id] => 164629
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2716
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 470081814000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 339338
[2] => 57397
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => lefoglalt orosz vagyon
[2] => Ukrajna támogatása
)
)
[2] => Array
(
[id] => 164490
[content] =>
Jóvátételi kölcsön nyújtását javasolta Ukrajnának az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben, Ursula von der Leyen elmondása szerint a kölcsön, amelynek egy részét európai védelmi beszerzésekre fordítanák, az európai bankokban tárolt, lefoglalt orosz vagyoneszközökön alapulna.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság biztosi kollégiumának ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatót Mark Rutte NATO-főtitkárral, ahol közölte, a jóvátételi kölcsönt nem egy összegben, hanem részletekben és feltételekhez kötve folyósítanák.
Ukrajnának vissza kell fizetnie a kölcsönt, de csak akkor, ha Oroszország jóvátételt fizet. Az elkövetőt ugyanis felelősségre kell vonni – szögezte le az uniós bizottság elnöke.
Ursula von der Leyen elmondása szerint a kölcsön, amelynek egy részét európai védelmi beszerzésekre fordítanák, az európai bankokban tárolt, lefoglalt orosz vagyoneszközökön alapulna.
Az európai katonai képességek megerősítése azt is jelenti, hogy a tagállamok olyan egységes erővel rendelkezzenek, amelyet egy NATO-misszióhoz, egy ENSZ-misszióhoz vagy az Ukrajnát támogató országok koalíciójához rendelnek. Ennek eléréséhez több közös beszerzésre van szükség – hangsúlyozta.
„Megerősítjük tehát saját védelmi iparunkat annak biztosításával, hogy a jóvátételi kölcsön egy részét európai katonai beszerzésekre fordítjuk” – fogalmazott.
Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, Európának erős és egységes választ kell adnia Oroszország dróntevékenységére. Ezért – mint közölte – az uniós bizottság azonnali intézkedéseket fog javasolni drónfal létrehozására a keleti országok területén. Mindehhez a védelmi ipari felkészültség, egy ellenálló és innovatív európai védelmi ipar kulcsfontosságú, ugyanis – mint aláhúzta – elengedhetetlen, hogy Európa a legmodernebb katonai felszerelésekkel rendelkezzen.
Közölte, az EU megállapodott Ukrajnával, hogy összesen 2 milliárd eurót költ drónokra, lehetővé téve Kijev számára, hogy növelje és kihasználja teljes harci kapacitását, úgy, hogy közben az Európai Unió is profitál a technológiából.
Kijelentette: Oroszország egyre nagyobb gazdasági nyomás alatt áll. Szavai szerint az uniós szankciók működnek, de továbbra is fontos az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás növelése. Ennek érdekében a brüsszeli testület új szankciócsomagot javasolt, amely határozott intézkedéseket tartalmaz az energia, a pénzügyi szolgáltatások és a kereskedelem területén. A csomag legfontosabb eleme az Oroszországból az Európai Unióba irányuló energiaimport tilalma – emlékeztetett.
„Szilárdan hiszem, hogy olyan pillanatban vagyunk, amikor az Európai Unió által tett határozott fellépés fordulóponthoz vezethet a konfliktusban” – fogalmazott.
Az uniós bizottság elnöke kedden X-bejegyzést tett közzé, amelyben üdvözölte az amerikai elnök, Donald Trump húszpontos béketervét, mely a Gázai övezet „terrormentességét”, amnesztiát, minden harc leállítását és a túszok elengedését is tartalmazza. Ursula von der Leyen minden érintett felet bátorított, hogy ragadják meg a felkínált lehetőséget, majd hozzátette: az EU készen áll arra, hogy hozzájáruljon a béketerv megvalósulásához.
„Az ellenségeskedésnek véget kell vetni, azonnal humanitárius segítséget kell nyújtani a gázai lakosságnak, és minden túszt szabadon kell engedni” – fogalmazott.
A kétállami megoldás – Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása – továbbra is az egyetlen járható út a Közel-Kelet igazságos és tartós békéjéhez, amelyben az izraeli és a palesztin nép békében és biztonságban, erőszaktól és terrorizmustól mentesen él egymás mellett – hangsúlyozta üzenetében az uniós bizottság elnöke.
Mark Rutte a brüsszeli sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Európa védekezőképességét fejleszteni kell, biztosítva, hogy a pénz és az eszközök rendelkezésre álljanak Ukrajna támogatására.
Ami a drónfal kezdeményezést illeti, a NATO-főtitkár azt mondta: meg kell őrizni az európai égbolt feletti ellenőrzést.
„A drónfal kezdeményezés időszerű és szükséges, mert nem költhetünk euró- vagy dollármilliókat rakétákra, hogy megsemmisítsünk drónokat, melyek csak néhány ezer dollárba kerülnek” – fogalmazott Rutte, majd hangsúlyozta: drónfalra Ukrajna esetében is szükség van, mert Ukrajna jelenti az első védelmi vonalat Európa számára.
„Segítjük az ukránokat, mert a támogatás az értékeink védelméről szól, de első védelmi vonalként a kollektív biztonságunkról is. Ezért létfontosságú, hogy folytassák a harcot, és ezért továbbra is támogatjuk őket” – tette hozzá nyilatkozatában a NATO-főtitkár.
Ötmilliárd dollár értékű befagyasztott orosz vagyont foglalhat le Donald Trump amerikai elnök, amit Ukrajnának utalhat át – írja a CBS News.
A lap szerint Joe Biden korábbi elnök is élhetett volna a lehetőséggel, de ezt nem tette meg. A portálnak diplomáciai források mondták el, hogy Kijev nem kevés pénzügyi segélyben részesülhet, ha a Fehér Ház úgy dönt. Ukrajna akár 3,85 milliárd dolláros katonai segítséget kaphat.
Mivel a 18 milliárd eurós orosz vagyon várhatóan az év végére kimerül, egy új megközelítés segít megőrizni Ukrajna finanszírozását – számolt be az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Bizottság fontolgatja, hogy a közel 200 milliárd euró értékű befagyasztott orosz állami vagyont átutalja Belgiumnak egy új, kockázatosabb befektetésekkel rendelkező alapba. A cél magasabb bevételek generálása és az ukrán gazdaság támogatása, mivel Donald Trump amerikai elnök a finanszírozás leállításával fenyegetőzött.
A vagyont 2022-ben Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után fagyasztották be. Az Európai Unió pénzügyi és jogi kockázatokra hivatkozva vonakodik teljesen elkobozni azt, ahogy arra olyan országok, mint Németország és Olaszország már korábban rámutattak.
Az EU csak a befektetésekből származó bevételeket kívánja elkölteni, a tőkét érintetlenül hagyva, hogy elkerülje a nemzetközi jog megsértésének vádját. A G7-csoport tavaly megállapodott abban, hogy 45 milliárd eurót küld Ukrajnának a befagyasztott eszközök befektetéseiből.
Az EU részesedése ebből a segélyből 18 milliárd euró volt, amelyet az év végéig kell kifizetni. Ez megkérdőjelezi Ukrajna finanszírozási forrását 2026-ban.
Az EU 27 országának pénzügyminiszterei egy informális vacsorán kezdik meg a megbeszéléseket ezekről a kérdésekről Luxemburgban. Az EU Tanácsának elnökségét betöltő Lengyelország arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismertesse a rendelkezésre álló lehetőségeket, és fontolja meg a befagyasztott eszközök felhasználását.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
Az ukrán kormány képviselői Washingtonba utaztak, hogy pénzügyi támogatást kérjenek Ukrajnának a következő évre, szóba kerülnek a befagyasztott orosz vagyonból eszközölt esetleges amerikai befektetések is – számolt be szerdán Denisz Smihal miniszterelnök.
A jelentés szerint a miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy ma a kormánycsapattal együtt megkezdte a munkát Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2025. évi tavaszi találkozóján. „A kormánycsapatnak a partnerekkel végzett szisztematikus munkának köszönhetően Ukrajna idei finanszírozási igényei fedezve vannak. A tavaszi találkozókon megvitatjuk Ukrajna 2026-os szükségleteit” – mondta.
A kormányfő hozzátette, hogy a washingtoni látogatás során az ukrán delegáció találkozni kíván az Egyesült Államok és az EU pénzügyi és üzleti köreinek képviselőivel. „Kiemelt figyelmet fordítanak a helyreállítás finanszírozására, a befagyasztott orosz vagyon elkobzására, valamint a befektetések vonzására. Ukrajna pénzügyi stabilitásának megerősítésén dolgozunk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Egy amerikai szenátorokból álló csoport – mindkét pártból – arra szólította fel a Trump-kormányzatot, hogy fontolja meg az Orosz Központi Bank befagyasztott eszközeinek felhasználását az Oroszországra nehezedő nyomás fokozására és a háború befejezésére.
A szenátorok a levelükben kérdéseket tettek fel azzal kapcsolatban, hogy Oroszországnak az Egyesült Államokban és az EU-ban befagyasztott vagyonát elkobozhatnák-e teljesen, vagy felhasználhatnák-e tárgyalási eszközként azt Oroszországgal szemben, illetve támogatnák-e, hogy ezekből a pénzeszközökből Ukrajnának fegyvereket vásároljanak.
A Trump-kormányzat eddig nem reagált a levélre.
A levelet a republikánus Todd Young és Lindsey Graham, valamint a demokrata Richard Blumenthal és Tim Kaine írták alá.
A Reuters értékelése szerint a levél ritka példája annak, hogy magas rangú republikánusok is nyilvánosan arra ösztönzik a Trump-kormányzatot, hogy keményebb legyen Moszkvával szemben.
A Kongresszus Ukrajna-párti republikánusai egész mostanáig nagyrészt csendben voltak, mióta Donald Trump hivatalba lépett az Egyesült Államok elnökeként.
Mint ismeretes, az orosz Központi Bank több mint 260 milliárd eurós nyugati vagyonát a háború kitörése után befagyasztották, ennek többsége az Euroclear értéktárban található. Az Egyesült Államokban mindössze 5 milliárd eurónyi eszköz van. Az orosz vagyonok elkobzásának ötlete régóta napirenden van, de az európai országok tartanak attól, hogy egy ilyen precedens veszélyeztetné az euró stabilitását. Az EU jelenlegi álláspontja szerint a befagyasztott orosz eszközöket mindaddig befagyasztva tartják, amíg Oroszország be nem fejezi a háborút és meg nem téríti Ukrajnának a károkat.
Ukrajna megkapta az első, 1 milliárd dolláros részletet az Egyesült Államoktól a lefoglalt orosz vagyonokból származó hitel keretében. Ezt Ukrajna pénzügyminisztériuma jelentette be.
A finanszírozás az Egyesült Államok 20 milliárd dolláros hozzájárulásából történik a G7-országok kezdeményezésén belül.
A pénzeket egyetlen tranzakcióval átutalták az állami költségvetés általános alapjába, „a végrehajtott feladatok aláírását követően”.
„Az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát a makrogazdasági stabilitás fenntartásában és abban, hogy biztosítani tudja az ukránok számára szükséges szolgáltatásokat. Először kap Ukrajna olyan pénzeszközöket, amelyek a lefoglalt orosz vagyonokból származó bevételek révén kerültek finanszírozásra. Hálás vagyok az Egyesült Államoknak a gyors döntéshozatalért”
– nyilatkozta Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.
A G7-országok azt tervezik, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió befejezése után is befagyasztva marad az orosz vagyon, számolt be a Nikkei a G7-hez közeli forrásokra hivatkozva.
„Megerősítjük, hogy az Oroszországi Föderáció fennhatóságunk alá tartozó szuverén vagyont mindaddig befagyasztjuk, amíg Oroszország be nem fejezi agresszióját és nem fizeti ki az Ukrajnának okozott károkat”, áll az Olaszország által készített nyilatkozattervezetben.
Megerősítették, hogy a G7 a terveknek megfelelően 50 milliárd dolláros kölcsönt garantál Kijevnek.
A közlemény szerint a nyilatkozat végleges változata még ebben az évben megjelenik.
[type] => post
[excerpt] => A G7-országok azt tervezik, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió befejezése után is befagyasztva marad az orosz vagyon, számolt be a Nikkei a G7-hez közeli forrásokra hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729792800
[modified] => 1729760163
)
[title] => Nikkei: a G7 azt tervezi, hogy a háború befejezését követően is befagyasztva marad az orosz vagyon
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130402&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130402
[uk] => 130204
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130207
[image] => Array
(
[id] => 130207
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8.jpg
[original_lng] => 150067
[original_w] => 1199
[original_h] => 628
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8-1024x536.jpg
[width] => 1024
[height] => 536
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8.jpg
[width] => 1199
[height] => 628
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8.jpg
[width] => 1199
[height] => 628
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8.jpg
[width] => 1199
[height] => 628
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729749363:12
[_thumbnail_id] => 130207
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2658
[_algolia_sync] => 508369928000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 294066
[1] => 39629
[2] => 93165
[3] => 339338
)
[tags_name] => Array
(
[0] => befagyasztott orosz vagyon
[1] => G7-csoport
[2] => háború befejezése
[3] => lefoglalt orosz vagyon
)
)
[9] => Array
(
[id] => 122538
[content] =>
Ukrajnába augusztusban érkezik meg az első, 1,4 milliárd euró összegű részlet a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételekből – közölte Josep Borrell, az EU főképviselője az uniós külügyminiszterek találkozóját követő sajtótájékoztatón.
„A bevételekkel kapcsolatban tájékoztattam a minisztereket az első 1,4 millió eurós részlet folyósításának előkészületeiről, amelyre várhatóan augusztus elején, a jövő héten kerül sor” – mondta Borrell. Hozzátette: ezeket a pénzeszközöket Ukrajna számára katonai berendezések, légvédelmi eszközök, tüzérségi lövedékek és az ukrán ipar fegyverei vásárlására fordítják.
„Így nemcsak katonai támogatást nyújtunk, hanem magát Ukrajnát is támogatjuk. Ez természetesen a leglogikusabb és leghatékonyabb út, amin járhatunk” – hangsúlyozta az EU főképviselője.
Korábban arról számoltak be, hogy az Európai Bizottság „hamarosan” előterjeszti a tervet, amely szerint 50 milliárd dollár összegű hitelt nyújt Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközök terhére.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
