A kolumbiai kormány hathónapos tűzszünetet kötött az ország öt legjelentősebb fegyveres csoportjával, illetve drogbandájával – jelentette be szilveszterkor Gustavo Petro kolumbiai elnök.
„Kétoldalú tűzszünetet kötöttünk a Nemzeti Felszabadítási Hadsereggel (ELN), a Segunda Marquetaliával, a Központi Vezérkarral, a Kolumbiai Gaitanista Önvédelmi Erőkkel (AGC) és a Sierra Nevada Önvédelmi Erőkkel január 1-jétől június 30-ig terjedően, és ennek meghosszabbítása a további tárgyalások eredményétől függ” – jelentette be egy Twitter-üzenetben az államfő szombaton.
Az elnök hozzáfűzte, hogy a tűzszüneti megállapodás betartását nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is ellenőrizni fogják. Kolumbia augusztusban hivatalba lépett baloldali kormánya novemberben újrakezdte az előző kormány által 2019-ben felfüggesztett béketárgyalásokat a fegyveres csoportokkal.
Az 1964-ben Ernesto „Che” Guevara és a kubai forradalommal szimpatizáló szakszervezeti tagok és diákok által alapított ELN az utolsó, még aktív kolumbiai gerillacsoport.
A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) már 2016-ban békemegállapodást írt alá a kormánnyal. Az ELN-nek mintegy 2500 fegyverese van, ők főleg a venezuelai határvidéken és a csendes-óceáni partvidéken garázdálkodnak.
A Segunda Marquetalia és a Központi Vezérkar a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szakadár csoportjai. Az AGC pedig Kolumbia fő drogbandájának, a Clan del Golfónak a fegyveres szárnya.
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
Letette hivatali esküjét vasárnap Kolumbia első baloldali elnöke, aki azt ígérte, harcol az egyenlőtlenségek ellen és békét hoz az országba.
Gustavo Petro, az M-19 gerillacsoport korábbi tagja nyerte a júniusi elnökválasztást, legyőzve a piacbarát gazdaságban mérsékelt változásokat ígérő konzervatív pártokat, melyeknek nem sikerült kapcsolatot teremteniük a fokozódó szegénység, valamint vidéken az emberi jogi vezetők és a környezetvédők elleni erőszak miatt csalódott szavazókkal.
Petro vasárnap azt mondta, Kolumbia „második esélyt” kapott, hogy felszámolja az erőszakot és a szegénységet, valamint megígérte, hogy kormánya gazdaságpolitikája igyekszik felszámolni a régóta létező egyenlőtlenségeket és szolidaritást vállalni az ország legsebezhetőbb csoportjaival.
A hivatalába lépő elnök közölte, hogy hajlandó béketárgyalásokat kezdeni a fegyveres csoportokkal országszerte. Arra szólította fel az Egyesült Államokat és más fejlett országokat, hogy változtassanak a drogpolitikájukon, mely a kábító hatású anyagok – többek között a kokain – betiltására összpontosít, és erőszakos konfliktusokat szít Kolumbia-szerte, valamint más latin-amerikai országokban.
„Itt az ideje egy új nemzetközi szerződésnek, amely beismeri, hogy a drogok elleni háború kudarcot vallott. A béke természetesen lehetséges, de azon múlik, hogy a jelenlegi drogpolitika helyett olyan szigorú intézkedéseket vezetnek-e be, melyet megakadályozzák a drogfogyasztást a fejlett országokban” – mondta.
A 62 éves Petro az Egyesült Államok vezette drogellenes politikát kudarcként jellemezte, ám azt is mondta, szeretne „egyenrangú félként” együttműködni Washingtonnal, és programokat kidolgozni a klímaváltozás elleni küzdelemre, vagy a vidéki infrastruktúra kiépítésére, ahol a gazdák szerint a kokacserje az egyetlen termény, amely életképes.
Azt is mondta, hogy országa leállítja az új olajkutatási engedélyek kiadását, betiltja a hidraulikus rétegrepesztéses projekteket annak ellenére, hogy az olajipar Kolumbia legális exportjának majdnem felét teszi ki.
A szociális kiadásokat tízmilliárd dolláros adóreformmal tervezi fedezni, melyben növelné a gazdagok adóját és eltörölné a cégek adókedvezményeit. Beszélt arról is, hogy el fogja ismerni Maduro venezuelai elnök kormányát, és több ügyben megpróbál együttműködni vele.
Az egykori gerillából lett szociáldemokrata politikus, Gustavo Petro győzött a hét végén Kolumbiában rendezett elnökválasztáson a hétfőn közzétett nem hivatalos végeredmény szerint. Több évtizedes konzervatív vezetés után ő a latin-amerikai ország első baloldali elnöke.
Gustav Petro, aki korábban Bogotá polgármesteri tisztjét is betöltötte, a második fordulóban a szavazatok 50,5 százalékával nyert, míg ellenfele, az egyébként Iván Duque leköszönő elnök által is támogatott, függetlenként induló milliárdos, Rodolfo Hernández a voksok 47,3 százalékát kapta.
A hivatalos adatok szerint a szavazásra jogosult 39 millió állampolgárból körülbelül 22,6 millióan járultak az urnákhoz, mintegy 1,2 millióval többen, mint az első fordulóban.
Kampányában Petro egyebek között ingyenes egyetemi oktatást, nyugdíjreformot és a megműveletlen területek adóterheinek növelését ígérte, valamint megígérte, hogy gátat szab az olajipar terjeszkedésének, hozzátéve, hogy a már aláírt szerződéseket tiszteletben tartja.
Reformokat indítunk, érdemi, átfogó átalakításokat – jelentette ki győzelmét követően a politikus. Az új elnök mindössze 17 évesen csatlakozott az azóta párttá alakult, M–19 nevű baloldali gerillamozgalomhoz, és később börtönbe is került, ahonnan amnesztiával szabadult.
Ez volt a második elnökválasztás Latin-Amerika harmadik legnépesebb országában azóta, hogy a kormány aláírta a békeszerződést a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) baloldali gerillaszervezettel.
Az új alelnök várhatóan az afrokolumbiai rasszizmusellenes, feminista aktivista, Francia Márquez lesz. A gyermekeit egyedül nevelő nő többször kiállt az őslakosok földjét tönkretevő illegális bányászat ellen, aktivista tevékenységéért pedig egyszer meg is akarták gyilkolni. Márquez – aki 2018-ban megkapta a zöld Nobel-díjként emlegetett Goldman Környezetvédelmi Díjat is – 2014-ben mintegy 80 nőtársával több mint 560 kilométert gyalogolt szülőfalujából Bogotáig, tiltakozva a település környékén kezdődött aranybányászat környezetkárosítása ellen.
Az Egyesült Államok vezetése az elsők között gratulált Petro győzelméhez. Antony Blinken külügyminiszter jelezte: az új kormánytól az amerikai–kolumbiai kapcsolatok szorosabbá tételét várja – írja az MTI.
Forrás: index.hu
[type] => post
[excerpt] => Az egykori gerillából lett szociáldemokrata politikus, Gustavo Petro győzött a hét végén Kolumbiában rendezett elnökválasztáson a hétfőn közzétett nem hivatalos végeredmény szerint. Több évtizedes konzervatív vezetés után ő a latin-amerikai ország...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1655742600
[modified] => 1655736753
)
[title] => Egykori gerilla nyert a kolumbiai elnökválasztáson
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=51430&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51430
[uk] => 51439
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 51431
[image] => Array
(
[id] => 51431
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103.jpg
[original_lng] => 55240
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/630-360-1655699010-103.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1655725954:5
[_thumbnail_id] => 51431
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4463
[_oembed_db3ee7001f5bea262c260878f9615416] =>
[_oembed_time_db3ee7001f5bea262c260878f9615416] => 1657557616
[_oembed_270d24b32513a2c90fee2c74245a0dfe] => {{unknown}}
[_oembed_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] =>
Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.
Kolumbia elnöke, Iván Duque bejelentette vasárnap, hogy visszavonja az adóreformot, miután napokon át időnként erőszakba torkolló tüntetések voltak ellene, és az ellenzék köreiben is nagy elégedetlenséggel fogadták a kormány javaslatát.
Az államfő videóüzenetében arra kérte a kongresszust, hogy vegye le a napirendről a pénzügyminisztérium által beterjesztett törvénytervezetet, és a pénzügyi bizonytalanság elkerülése végett sürgősen fogadjon el egy új, konszenzuson alapuló törvényt. Duque leszögezte, hogy továbbra is szükségesnek tartja a kormány által szorgalmazott adóreformot, amely alapvető fontosságú a kolumbiai pénzügyi rendszer stabilizálása, az adósbesorolás fenntartása és a szociális programok finanszírozása szempontjából.
Az elnök pénteken még azt mondta – látván a tiltakozásokat –, hogy az adóreform legvitatottabb pontjait felülvizsgálják, a kormány pedig azt hajtogatta, hogy a csomagot visszavonni nem lehet.
A kormány a koronavírus-járvány miatt keletkezett költségvetési hiány csökkentése érdekében kényszerül átalakítani az adórendszert. A többi között mérsékelni akarta az adókedvezményeket, növelni egyes csoportok személyi jövedelemadóját, és el akarta törölni egyes árucikkek és szolgáltatások általános forgalmi adó alóli mentességét.
Kolumbiában több ezren vonultak utcára szombaton, a munka ünnepén immár negyedik napja, hogy az adóreform ellen tiltakozzanak. Az erőszakba torkolló megmozdulásokon legkevesebb 6 ember meghalt, 176 civil és 216 rendőr megsérült. A nyugat-kolumbiai Caliban voltak a legerőszakosabbak a megmozdulások. Rendbontók fosztogattak és buszokat is felgyújtottak. A városban legalább hárman meghaltak.
