Bátor cselekedetnek tartom Orbán Viktortól, hogy Kijevbe látogatott, s a legfontosabb kérdés, a béke kérdése mellett újra kiállt a kárpátaljai magyarság jogai mellett – mondta a Magyar Nemzetnek Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.
Mint ismert, az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnöke kedd reggel előzetes sajtóbejelentés nélkül Kijevbe érkezett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztessen a háború és béke kérdéséről, valamint a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről. Sajtóinformációk szerint a bilaterális kapcsolatok esetében a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak a helyreállítása nagy hangsúlyt kapott a tárgyalás során.
Mit érhet Orbán Viktor kijevi látogatása?
– A legfontosabb jelenleg, hogy ez a pusztító háború befejeződjön, legyen tűzszünet. Ami a kárpátaljai magyarság jogait illeti: azt szeretnénk, ha az óvodától az egyetemig lehetővé válna a magyar nyelvű oktatás, valamint a szabad nyelvhasználat az élet minden területén. Azt szeretnénk, hogy élhessünk azokkal a jogokkal, amelyek 2014 előtt biztosítva voltak számunkra – mondta a KMKSZ elnöke. Emlékeztetett: a magyar kormánynak mindig fontos volt a határon túli magyarság, így a kárpátaljai magyarság jogainak érvényesítése.
Hozzátette: Magyarország első volt a szomszédos országok közül, amely elismerte Ukrajna függetlenségét, valamint a határait 1991-ben. Még ebben az évben írták alá a magyar–ukrán alapszerződést, amely kitért a kárpátaljai magyarság jogaira. Ukrajna függetlenné válása után 1992-ben elfogadták a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt, az oktatási törvényt, valamint a nyelvhasználatról szóló törvényt, s ezek együttesen széles körű jogokat biztosítottak a kisebbségeknek. Mint mondta, 2014 után kezdődött meg ezen jogok visszarendezése, amikor az elfogadott oktatási törvényben, nyelvtörvényben, később a nemzeti kisebbségekről szóló törvényben is megfosztották a kárpátaljai magyarságot a szerzett jogaiktól.
A magyar–ukrán szerződés újragondolása
– Ez ellen tiltakozott a magyar kormány. Az európai uniós csatlakozási szerződések keretmegállapodásába is belekerült az, hogy Ukrajnának ezeket a kérdéseket rendeznie kell. Ez olyan gyakorlat, amely nemcsak Ukrajnára, hanem a többi csatlakozni kívánó országra is érvényes. Ukrajna sem mentesülhet ezalól – mondta. Emlékeztetett: az uniós csatlakozási szerződések Szerbiát is arra kötelezték, hogy megfelelő nemzetiségi törvényeket fogadjon el.
Brenzovics László hozzátette: az országban mára ennek köszönhetően részben megvalósult a kisebbségi kulturális autonómia, így a kárpátaljai magyarság is bizakodó lehet. – Újra kellene gondolni a magyar–ukrán szerződést. A kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket újra lehetne tárgyalni, és egy újabb, kétoldalú megállapodást kellene kötni, amelyben szerepelnek a kárpátaljai magyarok jogai is – fogalmazott a KMKSZ elnöke.
Az Indexnek nyilatkozva eközben Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke elmondta: Kárpátalja a háború viszontagságai, a napi légiriadók és a sorozatos áramkimaradások ellenére még ma is a béke szigete.
Úgy látja, és rendre hangsúlyozza, hogy a kárpátaljai magyarság inkább erőforrás az ukránságnak, mintsem probléma vagy nemzetbiztonsági kockázat. Szerinte a magyar kormány következetes a kisebbségi jogokat támogató kérdésben. Történelmi jelentőségűnek nevezte hazánk humanitárius segítségnyújtását.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit. Szövetségünk üdvözli, hogy a 2024 júniusában zajló brüsszeli tárgyalások során a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába. Szövetségünk fontosnak tartja, hogy az európai integrációs csatlakozással megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása is, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. Azt szeretnénk, hogy Ukrajna egy olyan demokratikus, európai jogállam lenne, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megdöbbenéssel olvasta és határozottan visszautasítja Kulja András – a Tisza párt EP-képviselőjelöltje – Telexnek adott interjújában elmondottakat. Hibásnak és félrevezetőnek tartjuk azt az állítást, hogy az anyaországban belpolitikai célokra használják a kárpátaljai kisebbséget, és az ukrán kormánnyal való konfliktust a magyar kisebbségek helyzetével próbálják indokolni. Egyrészt úgy véljük, hogy a magyar kormányzat viszonya mind a Magyarországon élő kisebbségekhez, mind a határon túli magyar nemzetrészekhez példamutatónak tekinthető. Az elmúlt harminc évben soha senki nem tett annyit a magyar kisebbség érdekében Kárpátalján, mint a jelenlegi magyar kormány. Másrészt szeretnénk felhívni a politikus figyelmét arra, hogy a két ország közötti kapcsolatok megromlása az Ukrajna Alkotmányában is garantált kisebbségi jogok szűkítésével kezdődtek. Azt megelőzően jószomszédi viszony jellemezte a két ország kapcsolatát. Európai uniós tagországként Magyarország jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna aláírja a társulási szerződést az EU-val és tagjelölti státuszt kapjon. Magyarország kül- és nemzetpolitikája révén az elmúlt évtizedben számos humanitárius, szociális és gazdasági támogatás érkezett megyénkbe, amely nagyban segítette az itt élő közösség megmaradását, vidékünk fejlődését.
A jelenlegi helyzetben a kárpátaljai magyarság szempontjából azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a magyarországi közszereplők a segítségnyújtásra és a béke mihamarabbi megteremtésére fókuszáljanak.
Beregszászon, a Rákóczi-főiskolán tartotta 34. közgyűlését a KMKSZ. Brenzovics László elnöki beszámolójában hangsúlyozta: a szövetség a rendkívül nehéz körülmények között teszi a dolgát, védi és képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit. A KMKSZ az elmúlt 35 évben a magyar kormány olyan partnerévé vált, amellyel közösen sikerült megoldani a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradását és boldogulását biztosító gazdasági és szociális kérdéseket. Erről Szili Katalin beszélt a szövetség éves közgyűlésén. A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: Magyarország elkötelezett a béke iránt. Hozzátette: Ukrajna Európába jutásának az egyik feltétele az, hogy az itt élő közösségek visszakapják a korábban elvett jogaikat. Számunkra az a legfontosabb, hogy azok a jogok, amik egyébként 2015 előtt is léteztek, biztosítottak legyenek ma is azért, hogy az itt élő nemzeti kisebbségi közösségek az önazonosságukat meg tudják őrizni. Ezért is fontos számunkra, hogy olyan európai parlamenti képviselőink legyenek, és Európából is olyanok kerüljenek be, akik hisznek a nemzetek Európájában és abban, hogy minden ország szuverénen dönthet a saját sorsáról. A KMKSZ 34. közgyűléséről készült részletes beszámolónkat holnapi műsorunkban tekinthetik meg.
Levélben fordult Denisz Smihal ukrán miniszterelnökhöz a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amelyben annak a határozatnak a visszavonását kérik, mely a képviselők kiutazását korlátozza. Az Ukrajna Miniszteri Kabinetje 2023. január 27-én elfogadott 69. számú határozatában módosították a határátlépési szabályokat az ukrán állampolgárok számára. Ennek értelmében nem utazhatnak külföldre a helyi tanácsok képviselői, beleértve a nőket és a hadkötelesség hatálya alá nem tartozó képviselőket. Míg korábban csak a hadköteles férfiak és a katonai szolgálatot teljesítő nők számára volt tilos külföldre utazni, egy éve már a civil nők bizonyos kategóriáira is vonatkozik a tiltás: a köztisztviselőkre és a tanácsi képviselőkre.
A levélben kitértek továbbá arra is, hogy mivel Kárpátalja kistérségei Magyarországgal, Szlovákiával és Romániával is határosak, a helyi képviselőket gazdasági, társadalmi, kulturális és családi kötelékek fűzik az említett országokhoz, illetve határokon átnyúló együttműködés is zajlik a képviselők által.
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
Serbia is in an absolute state of crisis since the devastating tragedy when 15 people died after the canopy of the newly renovated train station collapsed in Novi Sad.pic.twitter.com/CtR57mq770
🔸Guranje i tuča između predstavnika vlasti i opozicije u Skupštini Srbije
U prenosu skupštinske sednice ton je bio isključen, pa se nije moglo čuti šta poslanici govore jedni drugima, niti se jasno videlo kako je otpočeo incident.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség pozitívan értékeli, hogy annak ellenére, hogy az ukrajnai hatóságok nem kértek előzetes normakontrollt a kisebbségi törvény vonatkozásában, a Velencei Bizottság megvizsgálta annak megfelelését az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak.
A Bizottság megállapította, hogy a törvény pozitívumainak ellenére sem felel meg Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak, illetve az európai kisebbségvédelmi elvárásoknak sem. A dokumentum rámutat arra, hogy a kisebbségek jogainak biztosítása terén elengedhetetlen az oktatási és nyelvhasználati jogok megfelelő szintű biztosítása, ám ezen a téren nem került sor a Bizottság által korábban szorgalmazott korrekciókra.
A KMKSZ üdvözli, hogy az ukrán parlament a Velencei Bizottság véleményével összhangban egy évvel elhalasztotta az oktatási törvény 7. cikkelyének teljeskörű érvényesítését, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez a probléma megoldásának elodázását jelenti csupán, s annak megnyugtató rendezéséhez a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok további módosítása szükséges, mindenekelőtt a Bizottság ajánlásainak teljeskörű érvényesítése.
Megtartotta választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), melyen Brenzovics László elnök vázolta magyar közösségünk helyzetét és a KMKSZ fontos kérdésekben elfoglalt álláspontját, Barta József és Gulácsy Géza alelnökök a megyei tanácsi frakció és a szociális támogatásokat közvetítő „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány munkájáról számoltak be. A Szövetségben a tisztújítás a KMKSZ irodaigazgatójának, titkárainak és pénzügyi felelősének megválasztásával fejeződött be.
Brenzovics László, a KMKSZ április 22-én újraválasztott elnöke, aki online kapcsolaton keresztül vett részt a Választmány ülésén, beszámolójában rámutatott: „Annak, hogy a KMKSZ ilyen sokáig fenn tudott maradni – mint fontos érdekvédelmi szervezet –, az egyik oka az, hogy mindig betartottuk az általunk hozott szabályokat, így próbáltunk eljárni minden nehézség ellenére.” A nemzeti összetartozás napja előtti napon megtartott gyűlésen az elnök hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a nemzeti összetartozás érzése. „A KMKSZ is nehezebben tudna kitartani, ha nem érezné az anyaország támogatását, amely jelentős mértékben hozzájárult a Szövetség eddigi eredményeihez, és erőt ad ahhoz, hogy a továbbiakban is mindent megtegyünk a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és fejlődéséért” – hangsúlyozta. A második éve folyó háború kapcsán Brenzovics László kijelentette: „A kárpátaljai magyarság és a KMKSZ szolidáris Ukrajna polgáraival ebben a nehéz helyzetben. A kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajnának az európai integrációját és azt is, hogy ezek a tárgyalások minél hamarabb megkezdődjenek, ugyanakkor úgy véljük, fontos, hogy a kisebbségi jogok ne szűküljenek, és ebben a helyzetben is térjünk vissza az európai normákhoz, amelyek rögzítésre kerültek azokban a nemzetközi szerződésekben, amelyekhez Ukrajna is csatlakozott, illetve az ukrán‒magyar alapszerződésben. Az első kis lépés ebben az irányban az az ukrán parlamentben benyújtott törvénytervezet, amelynek célja, hogy egy évvel elhalassza az ukrán oktatási törvény érvényesülését azokban az iskolákban, amelyek tanítási nyelve valamelyik európai uniós nyelv. Nyilván nem ez a megoldás, de helyes irányba tett lépés” – fogalmazott az elnök.
Várják a Velencei Bizottság nemzetiségi törvénnyel kapcsolatos ajánlásait, amelyek már napokon belül megszülethetnek. Amennyiben országunk csatlakozni akar az Európai Unióhoz, a törvényt a bizottság ajánlásainak megfelelően módosítani kell majd – összegezte Brenzovics László, aki beszámolója végén felolvasta, hogy mit válaszolt a mesterséges intelligencia, amikor megkérdezte a kárpátaljai magyarság jövőjéről. A válaszba számos tárgyi tévedés is becsúszott, de a gondolatmenete szinte azonos a KMKSZ álláspontjával.
Barta József alelnök a KMKSZ megyei tanácsi frakciójának munkájáról számolt be a Választmánynak. Többek között elmondta, hogy Kárpátaljáról több ezer katonaköteles férfi szolgál a katonaság soraiban, egy részük közvetlenül a fronton, a harcokban. Közöttük több száz magyar nemzetiségű.
Sajnos több száz kárpátaljai hőst kellett már eltemetnünk, akik között több tucatnyi magyar nemzetiségű volt. „Ha valaki azt állítaná, hogy a kárpátaljai magyarok nem vesznek részt Ukrajna védelmében, azt cáfolni lehet, konkrét adatokkal” – jelentette ki Barta József, hangsúlyozva, hogy mi, magyarok a béke pártján vagyunk, mert minden emberélet számít és fontos.
A KMKSZ megyei frakcióját vezető Barta József Jaroszlav Kolesznyik rendőrtábornok megyei tanácsi beszámolójára hivatkozva elmondta: „A megyei rendőrség vezetője arról informálta a képviselő-testületet, hogy a helyzethez képest a közbiztonság a megyében jó. A súlyos bűnesetek 100%-át felderítik, a kisebb bűnesetekben is 75%-os az eredményesség, ami a legjobb eredmény Ukrajnában. […] Ez a biztonság annak ellenére megvan, hogy az országban egy nagyon kegyetlen, véres háború dúl, és Kárpátalján most is több mint háromszázezer menekült tartózkodik.” Barta József elemezte megyénk hetvenegy önkormányzatának pénzügyi helyzetét, kijelentve, hogy a pénzügyi, gazdasági helyzet Kárpátalján nem rossz, sőt a háború dacára soha nem volt ilyen jó. Az év első öt hónapjának adatai szerint a megyei költségvetésben 109%-ban teljesítették a tervezett bevételt, ami plusz 55 millió hrivnyát jelent Kárpátalja számára. Ennek ellenére sem élünk jól, hisz a bevételek egy részét elértékteleníti az infláció, a pénz döntő részét pedig a kincstár által meghatározott, prioritásnak számító célokra kell fordítani. A megyei és járási tanácsok adatai mellett a hatvannégy kistérségi tanács pénzügyi adatai kapcsán kiemelte: „Tíz olyan kistérség van Kárpátalján, ahol a betervezett költségvetési bevételek nem teljesültek. Ezek között van három magyarok által is lakott önkormányzat, a beregszászi, a tiszaújlaki és a csapi. A legtöbb pénzzel a Munkácsi kistérség rendelkezik, plusz 112%-ban teljesítették a tervezett költségvetési bevételeket, ami plusz 111 millió hrivnyát jelent megyénk leggazdagabb kistérsége számára. A magyarok lakta kistérségek közül még a Kaszonyi kistérségben 169%-os a túlteljesítés, ami 4,7 millió hrivnyát jelent, a Bátyúi kistérségben 136%, 4,8 millió, a Nagybégányi kistérségben 223%, ami plusz 5,6 millió hrivnyát jelent a számukra, a Nagyszőlősi kistérségben 128%, 33 millió hrivnya, valamint a Tiszapéterfalvai kistérségben 130%, ami 4,7 millió pluszpénzt jelent már mindjárt az idei első öt hónapban” – ismertette a megyei frakció vezetője. A háború kitörése óta folyamatosan javuló gazdasági mutatók oka Barta József szerint az, hogy több mint 400 gazdasági vállalkozás települt át Kárpátaljára és kezdett itt termelni, dolgozni. A velünk együtt élő, több mint 300 ezer menekült is fogyaszt, igénybe veszi a szolgáltatásokat, fizet jövedelemadót, ami szintén növeli a költségvetési bevételeket. A KMKSZ alelnöke szerint a háború után akár meg is csappanhatnak Kárpátalja önkormányzatainak bevételei, de ez az a helyzet, amikor a kevesebb több lehet, mert azzal a kevesebb bevétellel majd szabadabban gazdálkodhatnak az önkormányzatok.
Barta József cáfolta azt a sajtóban megjelent hírt, miszerint a Kárpátaljai Megyei Tanács betiltotta az orosz alárendeltségű pravoszláv egyházat Kárpátalján. Valójában az elfogadott határozat elítélte az egyház bizonyos tevékenységét, és felszólította a jogvédő szerveket annak kivizsgálására. Ez egy olyan határozat, amelyet el kellett fogadni – jegyezte meg beszámolója végén Barta József.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója az általa irányított alapítvány működése kapcsán elmondta, hogy a vízumtámogatásra a pályázati lehetőséget megszüntetik, hisz olyan kevés az igénylő, hogy a pályázati rendszer fenntartásának nincs sok értelme. Az idén a digitális fejlesztési pályázatot sem hirdették meg. Az oktatási-nevelési támogatásokkal kapcsolatos pályázatok száma 2022-ben 11,4%-kal, míg az idén újabb 8,1%-kal csökkent a korábbi évhez képest, ami igazolja a gyermeklétszám csökkenését. Ebben az évben már mindenki a százezer forintos támogatást fogja kapni, amiből természetesen levonják az adót. Beindult az oktatási dolgozók szociális támogatását célzó pályázati folyamat is. Az alapítvány pénzügyi közvetítőként a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával kiépíti a Munkács melletti kenedereskei kilátóhoz vezető gyalogjáró utat. Illetve egy, a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház fejlesztését szolgáló projektben is részt vesz a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány.
Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ vezetője, aki a KMKSZ elnökéhez hasonlóan online formában vett részt a Választmány munkájában, elmondta, hogy május 3-án megszületett a végleges döntés a 2019-ben meghirdetett mezőgazdasági pályázatok ügyében. A pályázókat két kategóriába sorolták, 169 pályázó első körben támogatott, 54 pályázó pedig forrás függvényében támogatható a döntés értelmében. 1 009 pályázatot nem tudnak támogatni. A döntéssel kapcsolatban 71 fellebbezés érkezett be az alapítványhoz, amit az feldolgozott és eljuttat a kuratóriumnak. Berki Marianna azt ígérte, az alapítvány folyósítani fogja a nyertes pályázóknak a pénzt június és július folyamán.
A KMKSZ Választmánya az Elnökség javaslatára újabb három évre a Szövetség irodaigazgatójává választotta Budai Zsuzsannát, továbbra is marad tisztségében Darcsi Karolina politikai és kommunikációs titkár, Molnár László kulturális titkár, Mester András gazdasági és önkormányzati titkár és Balogh Oszkár gazdasági felelős.
Végül Molnár László ismertette a KMKSZ idei évre tervezett rendezvényeit.
A választmányi ülésen személyesen vagy online formában vendégként jelen volt Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője, Kuti László ungvári magyar vezető konzul, dr. Gyebnár István misszióvezető Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán beregszászi polgármester és Péter Csaba megyei tanácsi képviselő.
A Munkácsi Kistérségi Önkormányzat felügyelete alatt álló tanfelügyelőség ismét érdemi indoklás nélkül bocsátotta el a köztiszteletben álló igazgatót. A tanári kar minden tagja aláírta most is azt a tiltakozó nyilatkozatot, amelyet eljuttattak Andrij Baloga polgármesterhez. A nyilatkozatukban úgy fogalmaznak: „Tantestületünk magyarázatot vár Öntől, városunk polgármesterétől, hogy a bírósági döntés és a tantestület, valamint a szülők tiltakozásának és kérésének ellenére miért bocsátották el állásából igazgatónkat, Schink Istvánt, aki 17 évnyi igazgatói tevékenysége során egy megrovásban sem részesült a városvezetés részéről, megbecsülésnek örvend a tantestület és a szülők körében. Menesztése nem szolgálja sem iskolánk zökkenőmentes működését, sem a bizalmat a város vezetése felé.
Határozottan kérjük ennek a megalapozatlan, közösségünket bántó és sértő döntésnek az azonnali felülvizsgálatát” – fogalmaztak az iskola pedagógusai közös nyilatkozatukban, amelyet hivatalosan is iktattak a városházán, tehát a polgármesternek válaszolnia kell majd rá.
A váratlan döntés ellen tiltakoztak a szülők és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is. Bár a munkácsi magyarok egy emberként kiállnak a népszerű iskolaigazgató mellett, a bíróság is nekik adott első fokon igazat, úgy tűnik, Schink István mégis áldozatául esik a Munkácsot irányító oligarchacsalád magyarellenes akciósorozatának, ami véglegesen megingathatja a Kárpátalján élők jogállamiságba vetett bizalmát, legyenek azok magyar vagy ukrán nemzetiségűek. Mindenesetre az igazgató úr a munkaügyi pert első fokon megnyerte, de a városi tanács fellebbezett. Megdöbbentő, de meg sem várták a fellebbviteli bíróság döntését, másodszor is elbocsátották. Tehát jelenleg két elbocsátási ügy is van párhuzamosan.
Schink István munkácsi iskolaigazgató mellett – ugyancsak indoklás és testületi döntés nélkül – menesztette Andrij Baloga polgármester még januárban Korolovics Valériát, a Derceni Kultúrház igazgatóját, valamint a Munkácsi kistérséghez tartozó magyar falvakban, Dercenben és Fornoson eltávolították a középületekről a magyar feliratokat és magyar zászlókat. Mindezt annak ellenére, hogy a Derceni Kultúrházat 18 éven át vezető Korolovics Valériának és férjének, Zsoltnak köszönhetjük Kárpátalja legelismertebb magyar néptáncegyüttesének, a Derceni Gyöngyösbokréta Néptáncegyüttesnek az utóbbi két évtizedben elért jelentős sikereit. Akkor Valéria melletti szolidaritásból a kultúrház dolgozói is felmondtak Dercenben, közöttük Valéria férje, Korolovics Zsolt is, aki művészeti vezetőként és koreográfusként dolgozott az intézmény méltán ismert táncegyüttese mellett. Ráadásul néhány hónappal korábban Zsolt vehette át a Kárpátalja legjobb koreográfusának járó Balogh Klára-díjat, személyesen Viktor Mikita katonai kormányzótól és Volodimir Csubirkótól, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökétől, a házaspár példaértékű munkájának elismeréseként.
A Munkácsi kistérséget hűbérbirtokukként kezelő Baloga-klán magyar zászlók és feliratok, valamint a KMKSZ-hez közel álló magyar intézményvezetők elleni bosszújának oka lehet, hogy részben a KMKSZ miatt elveszítették a többséget a munkácsi képviselő-testületben. Schink István pedig a KMKSZ-frakció vezetője a Munkácsi Városi Tanácsban. Ráadásul ő is aláírója annak a nyilatkozatnak, amelyet a 18 ellenzéki képviselő múlt héten közzétett, miszerint bojkottálják a képviselő-testület üléseit és a szakbizottságok munkáját, amíg a polgármester nem mond le, vagy nem váltja le a Végrehajtó Bizottság tagjait. Emiatt patthelyzet van a tanácsban.
Korolovics Valéria is a KMKSZ-hez közel álló, a magyar közösség ügyét szívvel-lélekkel szolgáló intézményvezetőként volt ismert.
Időközben visszakerültek Dercenben a Magyarország által alapított és fenntartott Munkács Futball Akadémia magyar feliratai, de a községben és Fornoson máig nem engedélyezett a magyar felirat vagy a nemzeti trikolór használata, akárcsak Munkácson.
A KMKSZ a kezdetektől támogatja Ukrajna eurointegrációs törekvéseit, fontosnak tartjuk, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat. Valamennyi ukrán állampolgár számára rendkívül fontos, hogy Ukrajna mielőbb megkezdje az EU-s csatlakozási tárgyalásokat. Ezért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) aggasztónak tartja, hogy a nyelvhasználat és az oktatás területén tovább folyatódnak a jogszűkítések, amelyek akadályozhatják Ukrajnai európai uniós integrációját.
A kisebbségekre vonatkozó újonnan elfogadott ukrán jogszabályok jogszűkítései kapcsán a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával árnyékjelentést és szakvéleményt készített, melyet megküldött az ukrán kisebbségi törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak, az ENSZ és az Európa Tanács illetékes szerveinek.
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
A KMKSZ a kezdetektől támogatja Ukrajna eurointegrációs törekvéseit, fontosnak tartjuk, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat. Valamennyi ukrán állampolgár számára rendkívül fontos, hogy Ukrajna mielőbb megkezdje az EU-s csatlakozási tárgyalásokat.
Ezért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) aggasztónak tartja, hogy a nyelvhasználat és az oktatás területén tovább folytatódnak a jogszűkítések, ami akadályozhatja Ukrajna európai uniós integrációját.
Az oktatási hatóságok információja szerint az eddigi gyakorlattal ellentétben az érettséginek megfelelő tesztfeladatokat nem kívánják lefordítani magyar nyelvre. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a KMKSZ is levélben fordult az oktatási miniszterhez, melyben kérte a magyar tannyelvű oktatási intézmények végzős hallgatói számára a multitesztek (NMT) magyar nyelvű fordítását, biztosítva ezáltal az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogát, de sajnálatos módon elutasító választ kaptunk. Az érettségizők iskolai teljesítményének mérésére, amely alapja a felsőoktatásba kerülésnek, tehát kizárólag államnyelven történik, ami ellentétes a teljes középfokú végzettség elsajátítására vonatkozó egyenlőség elvével, illetve az egyenlő esély lehetőségével a felsőfokú oktatás terén.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma nem tett intézkedéseket az államnyelv oktatásának kompetenciaalapú megreformálása érdekében, és a jelenlegi állami szabvány továbbra is a leendő ukrán filológus mércéje szerint kéri számon az ukrán nyelv ismeretét a kissebségtől is. Megdöbbentőnek tartjuk, hogy míg az ukrán parlament képviselőinek elég, ha igazolják, hogy tanultak ukrán nyelvet, addig egy óvodavezetőtől vagy iskolaigazgatótól elvárják a C-típusú felsőfokú nyelvvizsgát.
Az új oktatási törvény értelmében 2023. szeptember 1-től a tantárgyak 40%-át államnyelven kell oktatni 5.-től 9. osztályig felmenő rendszerben a magyar tannyelvű osztályokban. Míg az új tanévtől a középfokú oktatás szintjén (10‒12. évfolyam) a magyar tannyelvű osztályokban a tantárgyak 60%-át ukránul kell oktatni, miközben az oktatási törvény fokozatos átállást irányoz elő 2027-ig. A törvény bevezetéséhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések így évekkel előre hoznák annak teljes körű bevezetését, ami hátrányos helyzetbe hozza a magyar iskolák felső évfolyamos diákjait. Ezért a jogszabály vonatkozó tételeinek pontos értelmezése kapcsán az illetékes minisztériumhoz fordulunk.
Hasonló a helyzet a 2022 decemberében elfogadott médiatörvénnyel, mely a nyelvi kvóták életbelépését előre hozza a korábban elfogadott törvényekben (a televíziózásról és rádiózásról szóló törvényben és az államnyelv működéséről szóló törvényben) előírt határidőkhöz képest. A jogszabály megfelelő értelmezése kapcsán szintén az illetékesekhez fordulunk.
A kisebbségekre vonatkozó újonnan elfogadott ukrán jogszabályok jogszűkítései kapcsán a KMKSZ, a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával árnyékjelentést és szakvéleményt készít, melyet megküld az ukrán kisebbségi törvényt tárgyaló velencei bizottságnak, az ENSZ, az Európa Tanács illetékes szerveinek.
Minden ellenkező híresztelés ellenére a háborús viszonyok között is él a kárpátaljai magyar közösség. Valamennyi oktatási intézményünkben zajlik a tanítás, intézményeink, szervezeteink és gyülekezeteink, ha nehéz körülmények között is, de tovább működnek, s mindent elkövetnek a kárpátaljai magyarság megmaradásának érdekében.
Köszönjük az Anyaország, a kárpát-medencei és a világ magyarságának, a magyar kormánynak a támogatást és a szolidaritást.
