A KMKSZ elnöke, Brenzovics László szerint bár egyes politikusok ellentéteket szítanak, a kárpátaljai magyarok és ukránok békében élnek egymással.
A magyar kormány támogatása nélkül a kárpátaljai magyarok magukra lennének utalva, hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikussal a kárpátaljai magyarok ellen irányuló, egyre súlyosbodó politikai támadásokról és arról is beszélgett a Magyar Hírlap, hogy Brüsszel szemet huny az EU-hoz csatlakozni kívánó országban történő jogsértések felett.
– Mutatkoznak-e már az ukrán nyelvtörvény káros kihatásai a magyar kisebbség mindennapjaiban, és ha igen, legfőképp hogyan?
– Természetesen mutatkoznak. Már hatályos a nyelvtörvénynek az a része, amely például a szolgáltatói szférára vonatkozik, ahol elő van írva, hogy kifejezetten csak az államnyelven lehet az ügyfeleket kiszolgálni, de ugyanez várható az egészségügytől kezdve minden más területen is. Már arra is láthattunk példát, hogy Tarasz Kreminy nyelvvédelmi ombudsmannál feljelentettek kárpátaljai magyar óvodákat és iskolákat azért, mert a közösségi oldalon magyar nyelven köszöntötték a pedagógusokat és a gyermekeket. Mindenképp megoldást kellene találni erre a kérdésre is.
– Érezhető-e félelem a magyar ajkúak között az ukrán nacionalizmus kihágásai miatt?
– A nacionalista, sőt fogalmazhatnánk inkább úgy, hogy soviniszta megnyilvánulások az elmúlt esztendőkben szinte mindennapossá váltak. Gondoljunk csak a kárpátaljai nacionalista szervezetek 2016. március 13-i felvonulására, amikor azt üvöltözték Ungvár utcáin, hogy kést a magyarba. Vagy az egy évvel későbbi szélsőjobboldali erődemonstrációra, amikor Beregszász utcáin füstgránátokat robbantottak, és terepszínű ruhában masíroztak.
De még sorolhatnánk… A Kárpátalján békésen élő magyar közösségre az ilyen akciók negatívan hatottak és hatnak. Legutóbb például a Ternopol Megyei Tanács elnöke uszított a magyarok ellen egy országos tévécsatorna élő adásában, aki azt találta mondani, hogy a magyar–orosz gázszerződés miatt keményen neki kell menni a kárpátaljai magyar kisebbségnek. Az ügyben a szövetségünk feljelentést tett, hiszen megengedhetetlennek tartjuk, hogy egy közösség ellen bárki nyilvánosan uszítson. Ugyanolyan állampolgárai vagyunk Ukrajnának, mint bárki más.
– Megváltozott-e a viszony az átlag ukrán polgár és a velük együtt élő kárpátaljai magyarok között a kormányaink között kialakult ellentétek következtében?
– Kárpátaljára mindig is a békés egymás mellett élés volt a jellemző. A magyarság elleni provokációk, nacionalista kirohanások nem ezen a vidéken fogalmazódnak meg, hanem Belső-Ukrajnában, illetve Kijevben. A nemzetiségi béke tehát nem bomlott meg, itt ugyanis az emberek egymásra vannak utalva.
– Gondolja, hogy a magyarok az ukrán nyelvtörvénynek, amely elsősorban az orosz kisebbség ellen jöttek létre, csak véletlen elszenvedői, vagy ezek a rendelkezések célzottan a magyar kisebbség ellen is irányulnak?
– A nyelvi kérdés elsősorban az ukrán–orosz konfliktusból ered, a kárpátaljai magyarság viszont valamennyi Ukrajnában élő kisebbséggel együtt elszenvedője ennek. Fontos lenne megoldást találni erre a kérdésre, hiszen Ukrajna egy soknemzetiségű ország, így valamennyi kisebbség igényeit európai módon kellene kezelni – a kárpátaljai magyarságot is beleértve. Az itteni magyarság jogainak ügyét pedig nem az orosz–ukrán konfliktuson keresztül kellene nézni, mint ahogyan azt Kijev teszi, sokszor ott is ellenséget látva, ahol nincs.
– Az EU vezetése hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok jogait és biztonságát és hizlalni az ukrán nacionalizmust azért, hogy megtartsák Ukrajnát ütközőzónának maguk és Oroszország között?
– Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, mindössze társult országa, amely kijelentette csatlakozási szándékát. Viszont ha egy elitklubnak valaki a tagja szeretne lenni, akkor illene annak szabályait betartani, illetve betartatni. Nem lenne szabad kettős mércét alkalmazni, mint ahogy ezt most teszik. Jelenleg az uniónak sokkal fontosabb az LMBTQ- és a hasonló közösségek felkarolása, mint a nemzeti kisebbségek támogatása. Az „egység a sokféleségben” alapelvet az ukrajnai nemzeti kisebbségekre nem vonatkoztatják.
– Hogyan értékelné a magyar kormány eddigi külföldön tanúsított kiállását a kárpátaljai magyarság érdekében?
– Hálásak vagyunk, és köszönettel tartozunk Magyarország nemzeti kormányának ezért a következetes kiállásért, amit az elmúlt években a kárpátaljai magyarságért, jogaink megvédése érdekében tett. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi színtéren is folyamatosan napirenden tartják az ügyet. Ezen támogatás nélkül teljesen magunkra lennénk utalva.
– A kormánypártokon kívül kaptak-e eddig helyben vagy akár nemzetközileg bárminemű támogatást a többi magyar párttól?
– A jogfosztó ukrán oktatási törvény négy évvel ezelőtti megszavazása után az Országgyűlés ötpárti felszólítást küldött Kijevbe. Akkor a magyar parlamenti pártok elfogadhatatlannak tartották a jogfosztó ukrán jogszabályt, és közösen szólították fel Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy ne írja alá, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. Amit azonban sajnálattal tapasztalunk, az az, hogy a magyarországi választási kampány fokozódásával egyes ellenzéki pártoknál ismét előkerült a külhoni magyar kártya.
– Felvették-e már a szomszédi kapcsolatot a nemrég alakult Szövetség felvidéki párttal?
– Természetesen igen. Elsők között gratuláltunk, illetve jómagam is részt vettem a legutóbbi közgyűlésükön. Gratulálunk felvidéki barátainknak az összefogáshoz, és sok sikert kívánunk számukra a jövőben a felvidéki magyarság érdekében kifejtett tevékenységükhöz!
Az Európa Tanács (ET) elnökeként Magyarország nagy hangsúlyt helyez a kisebbségek védelmére – mondta a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Sztáray Péter A nemzeti kisebbségvédelem jó gyakorlatai címmel a minisztériumban rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján kiemelte: a magyar elnökség egyik legfontosabb prioritása a kisebbségvédelem. Ezért rendez több konferenciát is a témában, a mostani tanácskozás már a harmadik ilyen esemény – közölte.
Emlékeztetett: történelméből adódóan Magyarország olyan országokkal van körülvéve, ahol jelentős magyar nemzeti kisebbség él az első világháború óta, így a felelősségének tekinti, hogy támogassa ezeket a közösségeket, együttműködve a szomszédos államokkal. A kisebbségvédelem mindig is nagyon fontos eleme lesz a magyar külpolitikának, ezért szentelnek nagy figyelmet ennek a kérdésnek az ET-elnökség idején is – magyarázta. A magyar államtitkár úgy vélte, a kisebbségvédelem minden országnak fontos ügy, hiszen a kisebbségek a társadalmak jelentős részét adják. A kisebbségek védelme nemcsak nemzeti, hanem európai szinten is lényeges – mondta. Megjegyezte: sok jó megoldás, gyakorlat van és minden országnak meg kell találnia a számára leghatékonyabb módot a kisebbségek védelmére.
Szili Katalin autonómiáért felelős miniszterelnöki megbízott felszólalásában hangsúlyozta: hiba lenne azt gondolni, hogy a kisebbségvédelem csak magyar vagy dél-tiroli ügy, mert Európában minden hetedik polgárt érint ez a kérdés. Kifejtette: többféle autonómia létezik aszerint, hogy mi alapján hozzák létre vagy milyen jogokkal jár, és a különböző formák nem zárják ki egymást, egymás mellett is létezhetnek. Az autonómiák azért fontosak, mert hozzájárulnak a stabilitás biztosításához és segítik a kisebbségeket – mondta.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos is arról beszélt, hogy az Európa Tanács elnöki posztját betöltve Magyarország kiemelt hangsúlyt helyez a kisebbségek kérdésére. Mivel jelentős magyar nemzeti kisebbség él a szomszédos országokban, Magyarországnak nagy tapasztalata van a kisebbségvédelem területén – mutatott rá. Hozzátette: Európában a kisebbségek védelme fontos a béke és a stabilitás megőrzése szempontjából.
Magyarország májusban vette át az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét fél évre.
Hétvégi truszkaveci tartózkodása során Volodimir Zelenszkij államfő találkozott a sajtó képviselőivel, ahol számos újságírói kérdésre válaszolt. Többek között kitért az Ukrajna átalakításáról szóló projektre is, amivel kapcsolatban említést tett az általa szorgalmazott „Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvényről”, amely, mint hangsúlyozta, egy, az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekre nézve fontos, egységesítő törvény lesz.
2021. július 7-én az Európa Tanács küldöttségével találkoztak Kijevben a kárpátaljai magyarság képviselői: Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektora, Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár igazgatója, Rezes József, a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása igazgatója és Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
A tanácskozásról Csernicskó István rektor nyilatkozott a Kárpátalja.ma-nak.
Az Európa Tanács küldöttségével való találkozásunk témája a kisebbségvédelem és a kisebbségi nyelvhasználati jogok biztosítása volt. Ukrajna 2003-ban ratifikálta a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című kisebbségvédelmi dokumentumot, mely bizonyos kötelezettségeket ír elő az állam számára, és több területen biztosítja a kisebbségi nyelvek használatát. Ilyen például az oktatás, a média, az igazságszolgáltatás, az államigazgatás, a kulturális élet – csak hogy a legfontosabbakat említsük.
Ukrajna a nemzetközi egyezmény betartása mellett kötelezettséget vállalt arra, hogy háromévenként beszámol az Európa Tanácsnak a dokumentumban foglaltak teljesítéséről.
Az Ukrajna által az Európa Tanácshoz küldött legutóbbi beszámolóhoz készítettünk egy úgynevezett árnyékjelentést, melyben megfogalmaztuk saját tapasztalatainkat az egyezmény betartásával kapcsolatban. Véleményünk szerintünk ugyanis Ukrajna nem tartja be a saját kötelezettségvállalásait. A kisebbségi nyelvek védelme tekintetében a kijevi kormányzat jogszűkítő intézkedéseket vezetett be, több olyan törvényt és dokumentumot fogadott el, amelyek a mi kisebbségi jogainkat és a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó jogokat szűkítik.
A tegnapi találkozó célja az volt, hogy az Európa Tanács monitoring missziója a helyszínen tájékozódjon a karta kötelezettségeinek teljesítéséről. Az ukrán állam képviselőivel való találkozáson kívül személyesen hallgatták meg a kisebbség képviselőinek véleményét is.
Az állam képviselői beszámoltak arról, hogy Ukrajna tulajdonképpen minden területen jól teljesít, minden jogot biztosít. Ehhez mi elmondtuk saját tapasztalatainkat. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a 2017-es oktatási törvény hogyan szűkíti jogainkat; hogy a 2020-ban elfogadott általános és középfokú oktatásról szóló törvény megerősíti mindazt, amit a 2017-es oktatási törvény tartalmaz; hogy a 2019-ben elfogadott államnyelvi törvény hatással van a mi hétköznapjainkra, hogy a mai napig nem készült el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvény, amelyben azt ígérte az ukrán állam, hogy rendezi majd jogainkat.
A kisebbségeket érintő törvénytervezet ugyan elkészült, de törvény még mindig nem létezik. Viszont a tervezet sem kielégítő számunkra, mert számos olyan pontot tartalmaz, ami a jelenlegi helyzetünkhöz képest is ront a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségein.
Beszámoltunk továbbá a küldöttségnek arról, hogy a 2012-es nyelvtörvény eltörlése bizonytalanságot teremtett; hogy az államnyelvvédelmi biztos és hivatala időnként még a saját hatáskörén túllépve is kényszeríteni akarja a kárpátaljai magyar közösség képviselőit arra, hogy államnyelven beszéljenek. Például az államnyelvvédelmi biztosnál feljelentették a Rákóczi-főiskolát magyar nyelvű facebook-oldala miatt, holott hivatalos facebook-oldala nincs az intézménynek. De említhetjük azt az esetet is, amikor egy magyar iskolát azért jelentettek fel, mert magyar nyelven tartotta a karácsonyi műsorát, vagy az aknaszlatinai iskolaigazgatót azért, mert magyarul nyilatkozott az Ungvári TV21 magyar nyelvű adásának, és sorolhatnánk még. A fentebb említett és számos egyéb esetet nemcsak szóban, de írásban is a bizottság elé tártuk bizonyítékként, hogy az ukrán állam hogyan nem tartja be a kisebbségi nyelvek támogatására tett ajánlásokat.
Milyen eredménnyel zárult a találkozás?
Az Európa Tanács küldöttsége készít egy jelentést az itt hallott és látott adatokból. Jelentésüket megkapja az ukrán kormány és az Európa Tanács, mely majd egy vitát követően javaslatokat fogalmaz meg Ukrajna felé.
Reménykedünk abban, hogy az Európa Tanács – az elmondottak és az írásban benyújtott bizonyítékok alapján – felszólítja majd Ukrajnát, hogy biztosítsa az alapvető kisebbségi jogokat. Hiszen ha ez az ország Európa felé akar integrálódni, akkor a nemzetközi normákat is be kell tartania.
Nem lehet semmilyen kisebbséget védeni úgy, ha az őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem védjük, biztosítjuk – jelentette ki kedden, a közmédiának adott nyilatkozatában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Strasbourgban.
A miniszter az Európa Tanács (ET) féléves magyar elnökségének égisze alatt szervezett, a nemzeti kisebbségek jogvédelméről szóló konferencia keretében hangsúlyozta: Európában nagyon sokan vannak abban a helyzetben, hogy őshonos kisebbségekhez, és nem a többségi társadalomhoz tartoznak, ezért jogaik garantálása elengedhetetlen. Mint mondta, a 47 tagállamot számlaló Európa Tanácsnak számos olyan elfogadott egyezménye, dokumentuma van, amely kellő súlyt helyez a nemzeti kisebbségek helyzetére.
„Az ET-ben ebből a szempontból lényegesen jobb a helyzet, mint az Európai Unióban, amely érzéketlen e téma iránt” – hangsúlyozta a miniszter. Elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ET magyar elnökségének legfőbb prioritása a nemzeti kisebbségek helyzete lett, „amelynek jelentőségével mindenki egyetért.” Elmondása szerint számtalan elismerése méltó, a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének javításával kapcsolatos európai gyakorlat van, ugyanakkor számos, ezeket a jogokat megvonó ellenpélda is létezik.
Gulyás Gergely példaként a magyar nyelvhasználatot az oktatásban korlátozó ukrajnai nyelvtörvényt hozta fel, „amelyet a Velencei Bizottság ajánlásai ellenére sem módosítottak az ukrán hatóságok”. „Nemzeti kisebbségek kerülnek önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe, csak azért mert kultúrájukat, nyelvüket tekintve nem tartoznak a többségi társadalomhoz. Erről beszélni kell, problémáikat meg kell ismeri Európában” – hangsúlyozta.
A miniszter elmondta: felkérte Marija Pejcinovic-Buric ET-főtitkárt, hogy tegyen meg mindent azért, hogy Ukrajna teljesítse a nemzetközi szerződésekből és jogból eredő kötelezettséget. Mint mondta, minél több nemzetközi szervezet gyakorol nyomást Ukrajnára, annál több az esély arra, hogy a kijevi vezetés belássa, saját érdeke is, ha nem diszkriminálja nemzeti kisebbségeit, és visszaállítsa azokat az oktatásra vonatkozó nyelvhasználati jogokat, amelyek pár évvel ezelőtt még érvényben voltak.
Gulyás Gergely úgy vélekedett, hogy az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtó, különösen a német, gyűlöletbeszédet engedett meg magának Magyarországgal szemben, a nagy visszhangot kiváltó magyar pedofilellenes törvény miatt. Véleménye szerint a magyar kormány mindig is készen állt arra, hogy az esetleges jogvitákat békés módon, az uniós intézmények bevonásával rendezze.
„Senkinek nincs oka Magyarország európai elköteleződését megkérdőjelezni, arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó törvény nem irányult senki ellen, csakis a gyermekek védelmét szolgálja” – emelte ki, hozzátéve, hogy a jogszabály csak azt rögzíti, amit az EU alapjogi chartája is: a szülőket illeti gyermekük nevelésének joga. Hozzátette: „Magyarország elkötelezett a szabadság és a függetlenség mellett. Nem szabad elfelejteni, hogy az ET 47 tagországa között talán Magyarország az egyetlen, ahol az állam legfőbb vezetői nem csupán beszélnek ezek fontosságáról, hanem diktatúrában küzdöttek azért, hogy hazánk szabad és demokratikus legyen”.
Hangsúlyos a nemzeti kisebbségek védelme a magyar Európa tanácsi elnökség számára. Németh Zsolt fideszes képviselő pozitív tapasztalatokról számolt be a Magyar Nemzetben.
Strasbourgban ülésezik a héten az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése, ahol magyar szempontból a legfontosabb feladat az ET Miniszteri Bizottságában e hónapban kezdődött soros magyar elnökség prioritásainak bemutatása. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a lapnak elmondta, a közgyűlés politikai bizottságában bemutatták és megvitatták a magyar prioritásokat, valamint az előző, német elnökség eredményeit, a plenáris ülésen pedig Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ismertette hétfőn a programot. Felidézte, a tárcavezető számos, a magyar belpolitikát érintő kérdésre válaszolt, ez a nyílt sisakos kiállás pedig nagy érdeklődést és szimpátiát váltott ki.
A magyar elnökség egyik prioritása a nemzeti kisebbségek védelme. A közgyűlés előző ülésén elfogadták a vajdasági Kovács Elvira jelentését a témában, és ahogyan Németh Zsolt elmondta, négy konferenciát is tartanak ezzel kapcsolatban. Az elsőre – ami az ET kisebbségvédelmi eszközrendszeréről szól majd – már jövő héten sor kerül, részt vesz rajta az ET főtitkára, Marija Pejčinović Burić is, valamint Gulyás Gergely magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kisebbségvédelem kérdéskörében a legégetőbb probléma jelenleg az ukrajnai helyzet. A képviselő felidézte, beszédében Szijjártó emlékeztetett, az ET keretegyezménye is kimondja, hogy a kisebbségek szerzett jogait nem lehet csorbítani, márpedig Kijev a nyelvtörvénnyel és az oktatási törvénnyel éppen ezt teszi. Németh hangsúlyozta, Ukrajna számíthat Magyarországra a területi integritásáért és szuverenitásáért folytatott küzdelmében, ám az ország nehéz helyzete sem szolgálhat mentségül a kisebbségi jogsértésekre.
A prioritások közé tartozik a vallásközi párbeszéd erősítése és a keresztény közösségek védelme is. Ehhez kapcsolódik az újfajta antiszemitizmus is – magyarázta a képviselő –, amit részben a migráció hozott be Nyugat-Európa nagyvárosaiba, valamint az Izrael-ellenesség formájában is megjelenik. Németh Zsolt kiemelte továbbá a családpolitikát, az ifjúság védelmét – azon belül is a roma fiatalokat segítő integrációs törekvéseket –, a digitalizáció, valamint a környezetvédelem és az emberi jogok kapcsolatának kérdéseit. Fontosnak nevezte azt is, hogy ne csak az uniós tagállamok kapjanak szót az Európa jövőjéről szóló vitában, hiszen a kontinenshez nem csak 27 ország tartozik.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Az előkészületben lévő új ukrán kisebbségekről szóló törvény jelen állás szerint nem oldja meg a kárpátaljai magyarok égető problémáit, nyilatkozta a TV 21 Ungvár híradójának a KMKSZ alelnöke.
Barta József pénteken részt vett a jogszabályt megvitató országos online fórumon, amelyen több mint 100 ukrajnai kisebbség képviselője is megjelent. Barta József kiemelte: a nemzetiségekről szóló jogszabály tervezete sem az oktatás, sem a nyelvhasználat kérdését nem rendezi megnyugtatóan.
https://youtu.be/HHGuU8VT8XM
[type] => post
[excerpt] => Az előkészületben lévő új ukrán kisebbségekről szóló törvény jelen állás szerint nem oldja meg a kárpátaljai magyarok égető problémáit, nyilatkozta a TV 21 Ungvár híradójának a KMKSZ alelnöke.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1622885100
[modified] => 1622884653
)
[title] => Barta József: Az új ukrán kisebbségi törvény tervezete jelen állás szerint nem oldja meg a kárpátaljai magyarok problémáit (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=24953&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 24953
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 24955
[image] => Array
(
[id] => 24955
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1.jpg
[original_lng] => 543093
[original_w] => 1511
[original_h] => 850
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1.jpg
[width] => 1511
[height] => 850
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1.jpg
[width] => 1511
[height] => 850
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1.jpg
[width] => 1511
[height] => 850
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1622873853:10
[_oembed_04817de8a8e8e83edd67d0c796f31547] =>
[_oembed_time_04817de8a8e8e83edd67d0c796f31547] => 1622873697
[_thumbnail_id] => 24955
[_edit_last] => 10
[views_count] => 5017
[_ukrnet_feed_include] => 1
[_oembed_704360b677259161f5d541cbfdf09b23] =>
[_oembed_time_704360b677259161f5d541cbfdf09b23] => 1622873855
[_oembed_41c2e585d940cc4a8bbfc59b72609ef2] =>
[_oembed_time_41c2e585d940cc4a8bbfc59b72609ef2] => 1622873855
[_oembed_817d4f3197adf47c6819a2836a35eaaf] =>
Június 4-én az ukrán kormány országos szintű online-megbeszélést tart az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekről szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A társadalmi vitán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget Barta József, alelnök képviseli.
https://youtu.be/erJtJRk1otE
[type] => post
[excerpt] => Június 4-én az ukrán kormány országos szintű online-megbeszélést tart az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekről szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A társadalmi vitán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget Barta József, alelnök képviseli.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1622799780
[modified] => 1622798929
)
[title] => Június 4-én kerül sor az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekről szóló törvény társadalmi vitájára (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=24845&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 24845
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 24846
[image] => Array
(
[id] => 24846
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef.jpg
[original_lng] => 458475
[original_w] => 1517
[original_h] => 853
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef.jpg
[width] => 1517
[height] => 853
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef.jpg
[width] => 1517
[height] => 853
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef.jpg
[width] => 1517
[height] => 853
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1622788943:10
[_oembed_d7cef8a0ce789c83156a8b88f5aa6a03] =>
[_oembed_time_d7cef8a0ce789c83156a8b88f5aa6a03] => 1622787965
[_thumbnail_id] => 24846
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3452
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_41c2e585d940cc4a8bbfc59b72609ef2] =>
[_oembed_time_41c2e585d940cc4a8bbfc59b72609ef2] => 1622788131
[_oembed_817d4f3197adf47c6819a2836a35eaaf] =>
Magyarország május 21-én vette át Németországtól az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. A november 17-ig tartó magyar elnökségnek három kiemelt prioritása lesz: az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete, a vallási közösségek védelme, valamint a családok és a gyermekek jogai.
Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű regionális alapon szerveződő nemzetközi szervezet, amelynek célja egy, az európai országok közötti kormányközi együttműködés megvalósítása. Szemben az Európai Tanáccsal, valamint az Európai Unió Tanácsával, az Európa Tanács nem az EU alá tartozó intézmény, éppen ezért tagjai sem kizárólag az EU-s tagországok. Jelenleg 47 ország tagja az együttműködésnek, amellyel ez Európa legnagyobb nemzetközi szervezete – egyedül Fehéroroszország és a Vatikán nem tagja a kontinensről. A szervezet számos kormányközi programot valósított meg 1949-es alapítása óta, sokak számára mégis elsősorban két hozzá tartozó intézménye: az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint a Velencei Bizottság miatt lehet ismert. Magyarország 1990. november 6-án, 24. tagként csatlakozott a szervezethez.
A magyar elnökség sarokpontjai
Az Európai Tanács idén januárban lesöpörte asztaláról a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó Minority SafePacket. Azonban ahogy Szijjártó Péter nemrégiben kiemelte, a magyar elnökség egyik kiemelt területe lesz a nemzeti kisebbségek ügye, amely témában több természetes szövetségese is lehet Magyarországnak, elég csupán a spanyolországi katalánokra vagy baszkokra, vagy éppen a Dél-Tirolban élő osztrákokra és Lettországban élő oroszokra gondolni. Az európai országok álláspontja éppen ezért ellentmondásos, számos nemzet a kisebbségek erős védelme mellett foglal állást, míg ott, ahol jellemzően egy adott területen nagyobb számban élnek kisebbségek (például Erdélyben magyarok), ott az adott országok finoman sem fogadják szívesen a további kisebbségi jogok bővítését. A magyar elnökség célja az őshonos kisebbségek jogainak hatékonyabb érvényesítése.
Magyarország számára régóta kiemelten fontos kérdés a vallási közösségek védelme. Ennek jegyében is indította el a magyar kormány 2017-ben a Hungary Helps programot, valamint Budapest ad otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, melynek zárónapjára Ferenc pápa is ellátogat.
Az utóbbi években sajnálatos módon egyre inkább erősödik az a folyamat, hogy embereket vallásuk miatt üldöznek vagy erőszakkal lépnek fel ellenük. A vallási megkülönböztetésnek az egyik legnagyobb áldozatai Európán kívül a keresztények, egy nemrégiben közzétett kutatás szerint mintegy 340 millió keresztényt üldöznek vallása miatt világszerte, elsősorban Afrikában és Ázsiában. Ezzel párhuzamosan Európában is egyre gyakoribbak a vallási indíttatású bűncselekmények, elsősorban a zsidó és keresztény vallású embereket érnek támadások az öreg kontinensen. Ezen támadások eredője egyértelmű, Európa az illegális migrációval az antiszemitizmust és a keresztényellenességet is importálta a kontinensre és a szélsőséges iszlamista támadások száma megsokszorozódott az utóbbi években. A folyamatot tovább erősítette a hetekben kiéleződött izraeli-palesztin konfliktus is, számos nyugat-európai országban a palesztinok melletti felvonulások erőszakos antiszemita megmozdulásokká alakultak, Berlin utcáin az 1930-as évekre emlékeztető antiszemita jelszavakat skandáltak, izraeli zászlókat égettek és a tüntetők kövekkel dobáltak meg egy zsinagógát, de más európai országok nagyvárosai is zengtek a zsidóellenes demonstrációktól.
A nemzeti kisebbségek és a vallási közösségek mellett a magyar elnökség a gyermekek és családok védelmét szeretné beemelni a következő fél év során az Európa Tanács kiemelt témakörei közé. Amellett, hogy a családok támogatása kiemelt jelentőségű az elmúlt több mint tíz évben Magyarországon, és ezáltal sikerült a kedvezőtlen demográfiai folyamatot is megállítani, a magyar elnökség fel kívánja hívni a figyelmet a családok új kihívásaira, amelyeket a koronavírus-járvány okozott számukra. A világjárvány felerősítette a digitális közösségi terek jelentőségét mind a felhasználók számát, mind pedig az ott eltöltött időt illetően. Ez a folyamat különösen a gyermekek számára járhat veszélyekkel, hiszen ők a digitális bűnözők, köztük a pedofilok számára védtelen célcsoportot jelentenek, a magyar elnökség éppen ezért is helyezte a következő ciklusban előtérbe a kiskorúak védelmét a digitális térben.
Az Európa Tanács soros elnökségét ugyan még csak most vette át Magyarország, ám már most egyértelmű: hogy határozott és tiszta elképzelésekkel vág neki az ET Miniszteri Bizottsága vezetésének, a kiemelt témák pedig nem csupán Magyarország, de egész Európa számára meghatározó kérdésekben hozhatnak érdemi változást.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
A Legfelsőbb Tanács Emberi Jogokkal és Nemzetiségi Kisebbségekkel foglalkozó állandó bizottsága találkozót szervezett Ungváron a megyében élő nemzetiségek képviselőivel. A cél az volt, hogy tanulmányozzák a kisebbségek helyzetét, illetve, hogy meghallgassák az észrevételeket a készülő, nemzetiségi kisebbségekről szóló törvény-tervezet kapcsán. A találkozón felszólalt Barta József, a KMKSZ alelnöke is.
