Elfogadhatatlan, hogy a kijevi kormány a kelet-ukrajnai kihívásokat mintegy okként használja fel a nemzeti közösségek, így a kárpátaljai magyarság jogainak folyamatos csorbítására – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO külügyminiszterek rendkívüli értekezletén pénteken.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a virtuális ülésen hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt egy erős, biztonságos és demokratikus Ukrajnában, s kiáll a szomszédos ország területi integritása és szuverenitása mellett. Ugyanakkor a kormány elfogadhatatlannak tartja a magyar közösség jogainak folyamatos csorbítását, s ekképpen azt a törvénytervezetet is, amely gyakorlatilag kizárná a kettős állampolgárokat a közhivatal viseléséből.
„Ha ezt elfogadják, az jelentősen korlátozni fogja a magyar kormány mozgásterét Ukrajna támogatásának vonatkozásában” – húzta alá. Majd hozzátette, hogy erre előre felhívta a NATO-tagállamok figyelmét, arra kérve őket, hogy segítsenek véget vetni a jogsértéseknek.
Szijjártó Péter ezt követően kijelentette, hogy el kell kerülni a hidegháborús hangulat szítását, ez az időszak ugyanis rémálom volt Közép-Európa számára, ezért elejét kell venni a visszatérésének. Ezzel kapcsolatban pedig üdvözölte, hogy az amerikai és az orosz elnök nemrég újra egyeztetett egymással, ugyanis szerinte az a történelmi tapasztalat, hogy sokkal jobb a közép-európai biztonság szempontjából, ha az Egyesült Államok és Oroszország közvetlenül, a legmagasabb szinten tud tárgyalni.
Végezetül arról számolt be, hogy az ismételten összehívott NATO-Oroszország Tanács ülésén Magyarországot a nagykövet helyett külügyi államtitkár fogja képviselni, ezzel is világossá kívánják tenni a találkozó jelentőségét.
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Magyarország külgazdasági és külügyminisztere közösségi oldalára feltöltött videójában beszélt a magyar–ukrán viszonyról.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: „Nagyon nagyvonalúan segítettünk Ukrajnának az elmúlt években.”
Példaként említette, hogy tavaly a legtöbb Ukrajnába szállított gáz nyugati irányból, Magyarországról érkezett. Hozzátette, hogy egyhetes vakációt biztosítottunk több ezer ukrán gyermeknek, akiknek a szülei érintettek voltak az országot sújtó harcokban.
Emlékeztetett arra is, hogy ukrán katonák tucatjainak biztosított Magyarország kórházi ellátást és eddig több mint 100 lélegeztetőgépet adományoztunk az ukrán egészségügynek. Kiemelte, hogy hazánk folyamatos anyagi támogatást is biztosít az ukrán kórházaknak, iskoláknak, kulturális intézményeknek és templomoknak egyaránt.
„Szóval nagyvonalúak vagyunk és folytatni is fogjuk ezt a gyakorlatunkat és reméljük, hogy az ukránok a jövőben tisztelni fogják a magyar közösség jogait Ukrajnában.
Sajnálatos módon folyamatosan sértik a kisebbségi jogokat, és arra szólítjuk fel az ukrán hatóságokat, hogy minden olyan jogot adjanak vissza a magyar kisebbségnek, amiket sajnos elvettek tőlük a különböző szabályozások által.”
Russian occupation forces are trying to seize the #Chornobyl_NPP. Our defenders are giving their lives so that the tragedy of 1986 will not be repeated. Reported this to @SwedishPM. This is a declaration of war against the whole of Europe.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
We are preparing a NEW support shipment to ??. 20 M113 armored vehicles, 10 military trucks and 10 SUVs (for demining operations) will be delivered to ?? soon! ?? Stands together with ??! #РазомДоПеремоги
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
A KMKSZ elnöke, Brenzovics László szerint bár egyes politikusok ellentéteket szítanak, a kárpátaljai magyarok és ukránok békében élnek egymással.
A magyar kormány támogatása nélkül a kárpátaljai magyarok magukra lennének utalva, hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikussal a kárpátaljai magyarok ellen irányuló, egyre súlyosbodó politikai támadásokról és arról is beszélgett a Magyar Hírlap, hogy Brüsszel szemet huny az EU-hoz csatlakozni kívánó országban történő jogsértések felett.
– Mutatkoznak-e már az ukrán nyelvtörvény káros kihatásai a magyar kisebbség mindennapjaiban, és ha igen, legfőképp hogyan?
– Természetesen mutatkoznak. Már hatályos a nyelvtörvénynek az a része, amely például a szolgáltatói szférára vonatkozik, ahol elő van írva, hogy kifejezetten csak az államnyelven lehet az ügyfeleket kiszolgálni, de ugyanez várható az egészségügytől kezdve minden más területen is. Már arra is láthattunk példát, hogy Tarasz Kreminy nyelvvédelmi ombudsmannál feljelentettek kárpátaljai magyar óvodákat és iskolákat azért, mert a közösségi oldalon magyar nyelven köszöntötték a pedagógusokat és a gyermekeket. Mindenképp megoldást kellene találni erre a kérdésre is.
– Érezhető-e félelem a magyar ajkúak között az ukrán nacionalizmus kihágásai miatt?
– A nacionalista, sőt fogalmazhatnánk inkább úgy, hogy soviniszta megnyilvánulások az elmúlt esztendőkben szinte mindennapossá váltak. Gondoljunk csak a kárpátaljai nacionalista szervezetek 2016. március 13-i felvonulására, amikor azt üvöltözték Ungvár utcáin, hogy kést a magyarba. Vagy az egy évvel későbbi szélsőjobboldali erődemonstrációra, amikor Beregszász utcáin füstgránátokat robbantottak, és terepszínű ruhában masíroztak.
De még sorolhatnánk… A Kárpátalján békésen élő magyar közösségre az ilyen akciók negatívan hatottak és hatnak. Legutóbb például a Ternopol Megyei Tanács elnöke uszított a magyarok ellen egy országos tévécsatorna élő adásában, aki azt találta mondani, hogy a magyar–orosz gázszerződés miatt keményen neki kell menni a kárpátaljai magyar kisebbségnek. Az ügyben a szövetségünk feljelentést tett, hiszen megengedhetetlennek tartjuk, hogy egy közösség ellen bárki nyilvánosan uszítson. Ugyanolyan állampolgárai vagyunk Ukrajnának, mint bárki más.
– Megváltozott-e a viszony az átlag ukrán polgár és a velük együtt élő kárpátaljai magyarok között a kormányaink között kialakult ellentétek következtében?
– Kárpátaljára mindig is a békés egymás mellett élés volt a jellemző. A magyarság elleni provokációk, nacionalista kirohanások nem ezen a vidéken fogalmazódnak meg, hanem Belső-Ukrajnában, illetve Kijevben. A nemzetiségi béke tehát nem bomlott meg, itt ugyanis az emberek egymásra vannak utalva.
– Gondolja, hogy a magyarok az ukrán nyelvtörvénynek, amely elsősorban az orosz kisebbség ellen jöttek létre, csak véletlen elszenvedői, vagy ezek a rendelkezések célzottan a magyar kisebbség ellen is irányulnak?
– A nyelvi kérdés elsősorban az ukrán–orosz konfliktusból ered, a kárpátaljai magyarság viszont valamennyi Ukrajnában élő kisebbséggel együtt elszenvedője ennek. Fontos lenne megoldást találni erre a kérdésre, hiszen Ukrajna egy soknemzetiségű ország, így valamennyi kisebbség igényeit európai módon kellene kezelni – a kárpátaljai magyarságot is beleértve. Az itteni magyarság jogainak ügyét pedig nem az orosz–ukrán konfliktuson keresztül kellene nézni, mint ahogyan azt Kijev teszi, sokszor ott is ellenséget látva, ahol nincs.
– Az EU vezetése hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok jogait és biztonságát és hizlalni az ukrán nacionalizmust azért, hogy megtartsák Ukrajnát ütközőzónának maguk és Oroszország között?
– Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, mindössze társult országa, amely kijelentette csatlakozási szándékát. Viszont ha egy elitklubnak valaki a tagja szeretne lenni, akkor illene annak szabályait betartani, illetve betartatni. Nem lenne szabad kettős mércét alkalmazni, mint ahogy ezt most teszik. Jelenleg az uniónak sokkal fontosabb az LMBTQ- és a hasonló közösségek felkarolása, mint a nemzeti kisebbségek támogatása. Az „egység a sokféleségben” alapelvet az ukrajnai nemzeti kisebbségekre nem vonatkoztatják.
– Hogyan értékelné a magyar kormány eddigi külföldön tanúsított kiállását a kárpátaljai magyarság érdekében?
– Hálásak vagyunk, és köszönettel tartozunk Magyarország nemzeti kormányának ezért a következetes kiállásért, amit az elmúlt években a kárpátaljai magyarságért, jogaink megvédése érdekében tett. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi színtéren is folyamatosan napirenden tartják az ügyet. Ezen támogatás nélkül teljesen magunkra lennénk utalva.
– A kormánypártokon kívül kaptak-e eddig helyben vagy akár nemzetközileg bárminemű támogatást a többi magyar párttól?
– A jogfosztó ukrán oktatási törvény négy évvel ezelőtti megszavazása után az Országgyűlés ötpárti felszólítást küldött Kijevbe. Akkor a magyar parlamenti pártok elfogadhatatlannak tartották a jogfosztó ukrán jogszabályt, és közösen szólították fel Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy ne írja alá, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. Amit azonban sajnálattal tapasztalunk, az az, hogy a magyarországi választási kampány fokozódásával egyes ellenzéki pártoknál ismét előkerült a külhoni magyar kártya.
– Felvették-e már a szomszédi kapcsolatot a nemrég alakult Szövetség felvidéki párttal?
– Természetesen igen. Elsők között gratuláltunk, illetve jómagam is részt vettem a legutóbbi közgyűlésükön. Gratulálunk felvidéki barátainknak az összefogáshoz, és sok sikert kívánunk számukra a jövőben a felvidéki magyarság érdekében kifejtett tevékenységükhöz!
Az Európa Tanács (ET) elnökeként Magyarország nagy hangsúlyt helyez a kisebbségek védelmére – mondta a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Sztáray Péter A nemzeti kisebbségvédelem jó gyakorlatai címmel a minisztériumban rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján kiemelte: a magyar elnökség egyik legfontosabb prioritása a kisebbségvédelem. Ezért rendez több konferenciát is a témában, a mostani tanácskozás már a harmadik ilyen esemény – közölte.
Emlékeztetett: történelméből adódóan Magyarország olyan országokkal van körülvéve, ahol jelentős magyar nemzeti kisebbség él az első világháború óta, így a felelősségének tekinti, hogy támogassa ezeket a közösségeket, együttműködve a szomszédos államokkal. A kisebbségvédelem mindig is nagyon fontos eleme lesz a magyar külpolitikának, ezért szentelnek nagy figyelmet ennek a kérdésnek az ET-elnökség idején is – magyarázta. A magyar államtitkár úgy vélte, a kisebbségvédelem minden országnak fontos ügy, hiszen a kisebbségek a társadalmak jelentős részét adják. A kisebbségek védelme nemcsak nemzeti, hanem európai szinten is lényeges – mondta. Megjegyezte: sok jó megoldás, gyakorlat van és minden országnak meg kell találnia a számára leghatékonyabb módot a kisebbségek védelmére.
Szili Katalin autonómiáért felelős miniszterelnöki megbízott felszólalásában hangsúlyozta: hiba lenne azt gondolni, hogy a kisebbségvédelem csak magyar vagy dél-tiroli ügy, mert Európában minden hetedik polgárt érint ez a kérdés. Kifejtette: többféle autonómia létezik aszerint, hogy mi alapján hozzák létre vagy milyen jogokkal jár, és a különböző formák nem zárják ki egymást, egymás mellett is létezhetnek. Az autonómiák azért fontosak, mert hozzájárulnak a stabilitás biztosításához és segítik a kisebbségeket – mondta.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos is arról beszélt, hogy az Európa Tanács elnöki posztját betöltve Magyarország kiemelt hangsúlyt helyez a kisebbségek kérdésére. Mivel jelentős magyar nemzeti kisebbség él a szomszédos országokban, Magyarországnak nagy tapasztalata van a kisebbségvédelem területén – mutatott rá. Hozzátette: Európában a kisebbségek védelme fontos a béke és a stabilitás megőrzése szempontjából.
Magyarország májusban vette át az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét fél évre.
Hétvégi truszkaveci tartózkodása során Volodimir Zelenszkij államfő találkozott a sajtó képviselőivel, ahol számos újságírói kérdésre válaszolt. Többek között kitért az Ukrajna átalakításáról szóló projektre is, amivel kapcsolatban említést tett az általa szorgalmazott „Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvényről”, amely, mint hangsúlyozta, egy, az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekre nézve fontos, egységesítő törvény lesz.
2021. július 7-én az Európa Tanács küldöttségével találkoztak Kijevben a kárpátaljai magyarság képviselői: Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektora, Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár igazgatója, Rezes József, a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása igazgatója és Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
A tanácskozásról Csernicskó István rektor nyilatkozott a Kárpátalja.ma-nak.
Az Európa Tanács küldöttségével való találkozásunk témája a kisebbségvédelem és a kisebbségi nyelvhasználati jogok biztosítása volt. Ukrajna 2003-ban ratifikálta a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című kisebbségvédelmi dokumentumot, mely bizonyos kötelezettségeket ír elő az állam számára, és több területen biztosítja a kisebbségi nyelvek használatát. Ilyen például az oktatás, a média, az igazságszolgáltatás, az államigazgatás, a kulturális élet – csak hogy a legfontosabbakat említsük.
Ukrajna a nemzetközi egyezmény betartása mellett kötelezettséget vállalt arra, hogy háromévenként beszámol az Európa Tanácsnak a dokumentumban foglaltak teljesítéséről.
Az Ukrajna által az Európa Tanácshoz küldött legutóbbi beszámolóhoz készítettünk egy úgynevezett árnyékjelentést, melyben megfogalmaztuk saját tapasztalatainkat az egyezmény betartásával kapcsolatban. Véleményünk szerintünk ugyanis Ukrajna nem tartja be a saját kötelezettségvállalásait. A kisebbségi nyelvek védelme tekintetében a kijevi kormányzat jogszűkítő intézkedéseket vezetett be, több olyan törvényt és dokumentumot fogadott el, amelyek a mi kisebbségi jogainkat és a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó jogokat szűkítik.
A tegnapi találkozó célja az volt, hogy az Európa Tanács monitoring missziója a helyszínen tájékozódjon a karta kötelezettségeinek teljesítéséről. Az ukrán állam képviselőivel való találkozáson kívül személyesen hallgatták meg a kisebbség képviselőinek véleményét is.
Az állam képviselői beszámoltak arról, hogy Ukrajna tulajdonképpen minden területen jól teljesít, minden jogot biztosít. Ehhez mi elmondtuk saját tapasztalatainkat. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a 2017-es oktatási törvény hogyan szűkíti jogainkat; hogy a 2020-ban elfogadott általános és középfokú oktatásról szóló törvény megerősíti mindazt, amit a 2017-es oktatási törvény tartalmaz; hogy a 2019-ben elfogadott államnyelvi törvény hatással van a mi hétköznapjainkra, hogy a mai napig nem készült el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvény, amelyben azt ígérte az ukrán állam, hogy rendezi majd jogainkat.
A kisebbségeket érintő törvénytervezet ugyan elkészült, de törvény még mindig nem létezik. Viszont a tervezet sem kielégítő számunkra, mert számos olyan pontot tartalmaz, ami a jelenlegi helyzetünkhöz képest is ront a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségein.
Beszámoltunk továbbá a küldöttségnek arról, hogy a 2012-es nyelvtörvény eltörlése bizonytalanságot teremtett; hogy az államnyelvvédelmi biztos és hivatala időnként még a saját hatáskörén túllépve is kényszeríteni akarja a kárpátaljai magyar közösség képviselőit arra, hogy államnyelven beszéljenek. Például az államnyelvvédelmi biztosnál feljelentették a Rákóczi-főiskolát magyar nyelvű facebook-oldala miatt, holott hivatalos facebook-oldala nincs az intézménynek. De említhetjük azt az esetet is, amikor egy magyar iskolát azért jelentettek fel, mert magyar nyelven tartotta a karácsonyi műsorát, vagy az aknaszlatinai iskolaigazgatót azért, mert magyarul nyilatkozott az Ungvári TV21 magyar nyelvű adásának, és sorolhatnánk még. A fentebb említett és számos egyéb esetet nemcsak szóban, de írásban is a bizottság elé tártuk bizonyítékként, hogy az ukrán állam hogyan nem tartja be a kisebbségi nyelvek támogatására tett ajánlásokat.
Milyen eredménnyel zárult a találkozás?
Az Európa Tanács küldöttsége készít egy jelentést az itt hallott és látott adatokból. Jelentésüket megkapja az ukrán kormány és az Európa Tanács, mely majd egy vitát követően javaslatokat fogalmaz meg Ukrajna felé.
Reménykedünk abban, hogy az Európa Tanács – az elmondottak és az írásban benyújtott bizonyítékok alapján – felszólítja majd Ukrajnát, hogy biztosítsa az alapvető kisebbségi jogokat. Hiszen ha ez az ország Európa felé akar integrálódni, akkor a nemzetközi normákat is be kell tartania.
Nem lehet semmilyen kisebbséget védeni úgy, ha az őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem védjük, biztosítjuk – jelentette ki kedden, a közmédiának adott nyilatkozatában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Strasbourgban.
A miniszter az Európa Tanács (ET) féléves magyar elnökségének égisze alatt szervezett, a nemzeti kisebbségek jogvédelméről szóló konferencia keretében hangsúlyozta: Európában nagyon sokan vannak abban a helyzetben, hogy őshonos kisebbségekhez, és nem a többségi társadalomhoz tartoznak, ezért jogaik garantálása elengedhetetlen. Mint mondta, a 47 tagállamot számlaló Európa Tanácsnak számos olyan elfogadott egyezménye, dokumentuma van, amely kellő súlyt helyez a nemzeti kisebbségek helyzetére.
„Az ET-ben ebből a szempontból lényegesen jobb a helyzet, mint az Európai Unióban, amely érzéketlen e téma iránt” – hangsúlyozta a miniszter. Elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ET magyar elnökségének legfőbb prioritása a nemzeti kisebbségek helyzete lett, „amelynek jelentőségével mindenki egyetért.” Elmondása szerint számtalan elismerése méltó, a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének javításával kapcsolatos európai gyakorlat van, ugyanakkor számos, ezeket a jogokat megvonó ellenpélda is létezik.
Gulyás Gergely példaként a magyar nyelvhasználatot az oktatásban korlátozó ukrajnai nyelvtörvényt hozta fel, „amelyet a Velencei Bizottság ajánlásai ellenére sem módosítottak az ukrán hatóságok”. „Nemzeti kisebbségek kerülnek önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe, csak azért mert kultúrájukat, nyelvüket tekintve nem tartoznak a többségi társadalomhoz. Erről beszélni kell, problémáikat meg kell ismeri Európában” – hangsúlyozta.
A miniszter elmondta: felkérte Marija Pejcinovic-Buric ET-főtitkárt, hogy tegyen meg mindent azért, hogy Ukrajna teljesítse a nemzetközi szerződésekből és jogból eredő kötelezettséget. Mint mondta, minél több nemzetközi szervezet gyakorol nyomást Ukrajnára, annál több az esély arra, hogy a kijevi vezetés belássa, saját érdeke is, ha nem diszkriminálja nemzeti kisebbségeit, és visszaállítsa azokat az oktatásra vonatkozó nyelvhasználati jogokat, amelyek pár évvel ezelőtt még érvényben voltak.
Gulyás Gergely úgy vélekedett, hogy az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtó, különösen a német, gyűlöletbeszédet engedett meg magának Magyarországgal szemben, a nagy visszhangot kiváltó magyar pedofilellenes törvény miatt. Véleménye szerint a magyar kormány mindig is készen állt arra, hogy az esetleges jogvitákat békés módon, az uniós intézmények bevonásával rendezze.
„Senkinek nincs oka Magyarország európai elköteleződését megkérdőjelezni, arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó törvény nem irányult senki ellen, csakis a gyermekek védelmét szolgálja” – emelte ki, hozzátéve, hogy a jogszabály csak azt rögzíti, amit az EU alapjogi chartája is: a szülőket illeti gyermekük nevelésének joga. Hozzátette: „Magyarország elkötelezett a szabadság és a függetlenség mellett. Nem szabad elfelejteni, hogy az ET 47 tagországa között talán Magyarország az egyetlen, ahol az állam legfőbb vezetői nem csupán beszélnek ezek fontosságáról, hanem diktatúrában küzdöttek azért, hogy hazánk szabad és demokratikus legyen”.
Hangsúlyos a nemzeti kisebbségek védelme a magyar Európa tanácsi elnökség számára. Németh Zsolt fideszes képviselő pozitív tapasztalatokról számolt be a Magyar Nemzetben.
Strasbourgban ülésezik a héten az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése, ahol magyar szempontból a legfontosabb feladat az ET Miniszteri Bizottságában e hónapban kezdődött soros magyar elnökség prioritásainak bemutatása. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a lapnak elmondta, a közgyűlés politikai bizottságában bemutatták és megvitatták a magyar prioritásokat, valamint az előző, német elnökség eredményeit, a plenáris ülésen pedig Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ismertette hétfőn a programot. Felidézte, a tárcavezető számos, a magyar belpolitikát érintő kérdésre válaszolt, ez a nyílt sisakos kiállás pedig nagy érdeklődést és szimpátiát váltott ki.
A magyar elnökség egyik prioritása a nemzeti kisebbségek védelme. A közgyűlés előző ülésén elfogadták a vajdasági Kovács Elvira jelentését a témában, és ahogyan Németh Zsolt elmondta, négy konferenciát is tartanak ezzel kapcsolatban. Az elsőre – ami az ET kisebbségvédelmi eszközrendszeréről szól majd – már jövő héten sor kerül, részt vesz rajta az ET főtitkára, Marija Pejčinović Burić is, valamint Gulyás Gergely magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kisebbségvédelem kérdéskörében a legégetőbb probléma jelenleg az ukrajnai helyzet. A képviselő felidézte, beszédében Szijjártó emlékeztetett, az ET keretegyezménye is kimondja, hogy a kisebbségek szerzett jogait nem lehet csorbítani, márpedig Kijev a nyelvtörvénnyel és az oktatási törvénnyel éppen ezt teszi. Németh hangsúlyozta, Ukrajna számíthat Magyarországra a területi integritásáért és szuverenitásáért folytatott küzdelmében, ám az ország nehéz helyzete sem szolgálhat mentségül a kisebbségi jogsértésekre.
A prioritások közé tartozik a vallásközi párbeszéd erősítése és a keresztény közösségek védelme is. Ehhez kapcsolódik az újfajta antiszemitizmus is – magyarázta a képviselő –, amit részben a migráció hozott be Nyugat-Európa nagyvárosaiba, valamint az Izrael-ellenesség formájában is megjelenik. Németh Zsolt kiemelte továbbá a családpolitikát, az ifjúság védelmét – azon belül is a roma fiatalokat segítő integrációs törekvéseket –, a digitalizáció, valamint a környezetvédelem és az emberi jogok kapcsolatának kérdéseit. Fontosnak nevezte azt is, hogy ne csak az uniós tagállamok kapjanak szót az Európa jövőjéről szóló vitában, hiszen a kontinenshez nem csak 27 ország tartozik.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Az előkészületben lévő új ukrán kisebbségekről szóló törvény jelen állás szerint nem oldja meg a kárpátaljai magyarok égető problémáit, nyilatkozta a TV 21 Ungvár híradójának a KMKSZ alelnöke.
Barta József pénteken részt vett a jogszabályt megvitató országos online fórumon, amelyen több mint 100 ukrajnai kisebbség képviselője is megjelent. Barta József kiemelte: a nemzetiségekről szóló jogszabály tervezete sem az oktatás, sem a nyelvhasználat kérdését nem rendezi megnyugtatóan.
https://youtu.be/HHGuU8VT8XM
[type] => post
[excerpt] => Az előkészületben lévő új ukrán kisebbségekről szóló törvény jelen állás szerint nem oldja meg a kárpátaljai magyarok égető problémáit, nyilatkozta a TV 21 Ungvár híradójának a KMKSZ alelnöke.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1622885100
[modified] => 1622884653
)
[title] => Barta József: Az új ukrán kisebbségi törvény tervezete jelen állás szerint nem oldja meg a kárpátaljai magyarok problémáit (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=24953&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 24953
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 24955
[image] => Array
(
[id] => 24955
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1.jpg
[original_lng] => 543093
[original_w] => 1511
[original_h] => 850
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1.jpg
[width] => 1511
[height] => 850
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1.jpg
[width] => 1511
[height] => 850
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1.jpg
[width] => 1511
[height] => 850
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1622873853:10
[_oembed_04817de8a8e8e83edd67d0c796f31547] =>
[_oembed_time_04817de8a8e8e83edd67d0c796f31547] => 1622873697
[_thumbnail_id] => 24955
[_edit_last] => 10
[views_count] => 6485
[_ukrnet_feed_include] => 1
[_oembed_704360b677259161f5d541cbfdf09b23] =>
[_oembed_time_704360b677259161f5d541cbfdf09b23] => 1622873855
[_oembed_41c2e585d940cc4a8bbfc59b72609ef2] =>
[_oembed_time_41c2e585d940cc4a8bbfc59b72609ef2] => 1622873855
[_oembed_817d4f3197adf47c6819a2836a35eaaf] =>
Június 4-én az ukrán kormány országos szintű online-megbeszélést tart az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekről szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A társadalmi vitán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget Barta József, alelnök képviseli.
https://youtu.be/erJtJRk1otE
[type] => post
[excerpt] => Június 4-én az ukrán kormány országos szintű online-megbeszélést tart az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekről szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A társadalmi vitán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget Barta József, alelnök képviseli.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1622799780
[modified] => 1622798929
)
[title] => Június 4-én kerül sor az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekről szóló törvény társadalmi vitájára (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=24845&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 24845
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 24846
[image] => Array
(
[id] => 24846
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef.jpg
[original_lng] => 458475
[original_w] => 1517
[original_h] => 853
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef.jpg
[width] => 1517
[height] => 853
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef.jpg
[width] => 1517
[height] => 853
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/barta-joizsef.jpg
[width] => 1517
[height] => 853
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1622788943:10
[_oembed_d7cef8a0ce789c83156a8b88f5aa6a03] =>
[_oembed_time_d7cef8a0ce789c83156a8b88f5aa6a03] => 1622787965
[_thumbnail_id] => 24846
[_edit_last] => 10
[views_count] => 4800
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_41c2e585d940cc4a8bbfc59b72609ef2] =>
[_oembed_time_41c2e585d940cc4a8bbfc59b72609ef2] => 1622788131
[_oembed_817d4f3197adf47c6819a2836a35eaaf] =>
