Az amerikai szenátus csütörtökön megszavazta azt a kétpárti törvényjavaslatot, amely megtiltja a TikTok kínai videómegosztó alkalmazás telepítését és használatát kormányzati munkatársak és a kongresszus tagjainak telefonjain és számítógépein.
A javaslat republikánus társszerzője, Josh Hawley a voksolás előtt a Twitteren azt írta: „a TikTok nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot jelent, s ezért nincs helye kormányzati telefonkészülékeken”. Később kiadott közleményében a politikus bátorítónak nevezte a szenátorok egyetértését az ügyben, s leszögezte, hogy döntésével a szenátus „felelősségre vonhatónak tartja a Kínai Kommunista Pártot, s mindazokat a vállalatokat, amelyek csak eleget akarnak tenni Kína ajánlatának”.
A képviselőház már júliusban megszavazta a tiltást, mely szerint a szövetségi alkalmazottak nem tölthetik le kormányzati informatikai eszközökre a TikTokot. A kongresszus mindkét házának szavazása után a törvényjavaslatot Donald Trump amerikai elnöknek kell aláírnia, hogy törvényerőre emelkedjék.
A TikTok ellen, amely a Bytedance kínai cég leányvállalata, több kormányzati kifogás merült fel, s mind Donald Trump amerikai elnök, mind Mike Pompeo külügyminiszter nyíltan bírálta a céget. Álláspontjuk szerint ugyanis az alkalmazás révén a TikTokhoz amerikai állampolgárok adatai kerülnek, s egy 2017-ben Pekingben elfogadott törvény értelmében a kínai vállalatok kötelezhetőek arra, hogy együttműködjenek a kínai nemzetbiztonsági szervekkel.
A múlt héten Satya Nadella, a Microsoft amerikai informatikai óriáscég elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat a Bytedance-szal a TikTok megvásárlásáról. Az ügyletet – némi habozás után – Trump elnök is támogatásáról biztosította, igaz, hozzátette, hogy az üzletkötés hasznából a pénzügyminisztériumnak, vagyis a kincstárnak is részesülnie kell. A The Washington Post című lap a csütörtöki számában arról közölt Seattle-ből, tehát a Microsoft székhelyéről keltezett információkat, hogy a Microsoft azért akarná felvásárolni a TikTokot, mert a videómegosztó több milliárdnyi videója segíthet a beszédet és képeket értelmező és alapvető feladatok ellátására alkalmas mesterséges intelligencia kifejlesztésében. A TikTok több milliárdnyi videóját különböző etnikumú és különböző foglalkozást végző emberek töltötték fel, s ez lehetőséget ad a Microsoftnak a mesterséges intelligencia „tanítására” szolgáló modellek kialakítására. A cég nagy vetélytársainak, a Google-nak és az Amazonnak már megvan a maguk videós adatbázisa: a Google-nak a Youtube, az Amazonnak pedig a Twitch.
Governments which still have not banned RT must watch this excerpt. This is what you side with if you allow RT to operate in your countries. Aggressive genocide incitement (we will put this person on trial for it), which has nothing to do with freedom of speech. Ban RT worldwide! https://t.co/xJC371rqyg
?L'application #TikTok sera désormais interdite au niveau fédéral. Une décision logique et nécessaire. J'attendrai donc pour essayer d'y rivaliser avec la créativité sans borne de l'excellente @pdsutter. Mais je reste à votre disposition sur Facebook et Twitter ?. A bientôt ! pic.twitter.com/CKUcIbOop0
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Oroszország nem szándékozik belépni egy Kína elleni koalícióba, amelynek létrehozását Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szorgalmazza – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken Moszkvában.
„Szeretném itt felidézni az elnök (Vlagyimir Putyin) arra vonatkozó szavait, hogy Oroszország nem vesz részt valaki ellen irányuló koalíciókban, és nem barátkozik valaki ellenében” – nyilatkozott Peszkov. Azt hangoztatta, hogy Moszkva csak a jószomszédságot és a kölcsönös előnyöket előmozdító tömörülésekben vesz részt.
Peszkovot azzal kapcsolatban kérdezték meg a média munkatársai, hogy Pompeo javaslatot tett „a demokráciák szövetségének” létrehozására Kínával szemben. Az amerikai diplomácia vezetője Oroszország kapcsán azt mondta, hogy együtt kell működni vele a hadászati stabilitás és a béke érdekében.
Az orosz elnöki szóvivő kifejezte Moszkva nyugtalanságát az Északi Áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatos amerikai szankciók miatt, amelyeket elfogadhatatlannak és törvénytelennek nevezett. Azért beszélt erről, mert az amerikai szenátus elfogadta a 2021-es költségvetés saját változatát, amely büntetőintézkedéseket irányoz elő azokkal szemben, akik hozzájárulnak a vezeték megépítéséhez.
Donald Trump amerikai elnök megvonta Hongkong különleges státusát, hogy felelősségre vonja Kínát az egykori brit gyarmat elleni agresszív tevékenysége miatt.
Trump az elnöki rendelet keddi aláírásával véget vetett a különleges gazdasági bánásmódnak, amelyet a város eddig élvezett. Az amerikai vezető hangsúlyozta: a továbbiakban Hongkongot ugyanúgy kezelik, mint Kína többi részét.
Emellett az elnök aláírt egy törvényt, amely büntetést helyez kilátásba a Kína által hozott új nemzetbiztonsági törvényt betartó kínai tisztségviselőkkel üzletelő bankok számára. Utóbbi miatt a kínai külügyminisztérium szerdán válaszlépéseket ígért.
Kína egyes amerikai tisztségviselők és intézmények ellen szankciókat vet ki, ezzel válaszul arra, hogy az Egyesült Államok szankciókat rendelt el kínai vezető tisztségviselők ellen múlt csütörtökön, akiket az ujgur kisebbség elnyomásával vádol.
Csen Csüan-kuo, a Kínai Kommunista Párt Hszincsiang területért felelős párttitkára (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)
Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be az ellenintézkedést, hangsúlyozva, hogy az érintett amerikai tisztségviselők és politikusok súlyos kárt okoztak a két ország kapcsolataiban.
A szóvivő Samual Brownbacket, az Egyesült Államok nemzetközi vallásszabadságért felelős utazó nagykövetét, Marco Rubio és Ted Cruz szenátort, valamint az amerikai kongresszus Kínával foglalkozó végrehajtó bizottságának tagjait sorolta fel a szankciók érintettjeiként. Hua hozzátette: Peking a helyzet alakulásának megfelelően további lépéseket is kész megtenni.
Négy kínai tisztségviselőt sújtottak szankciókkal
Washington négy kínai tisztségviselőt sújtott szankciókkal, azzal vádolva őket, hogy „közük van az emberi jogok súlyos megsértéséhez” a Kína északnyugati részén fekvő Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.
Az intézkedés egyik érintettje Csen Csüen-kuo, a Kínai Kommunista Párt (KKP) Hszincsiangért felelős titkára, aki tagja a KKP 25 tagú politikai bizottságának, a Politbürónak, és Hszincsiang előtt Tibetben volt a párttitkár.
Csen eddig a legmagasabb rangú kínai tisztségviselő, akire Washington szankciót rótt ki. A döntés értelmében az érintett tisztségviselőktől és családtagjaiktól megtagadják az amerikai vízumot, az Egyesült Államokban található vagyoni eszközeiket befagyasztják, valamint ettől kezdve bűncselekménynek minősül, ha bárki pénzügyi tranzakciót folytat velük az Egyesült Államokban.
A csaknem 22 millió lakosú Hszincsiangban mintegy tízmillió, zömében muszlim vallású, a türk népcsoporthoz tartozó ujgur él. Jogvédő szervezetek szerint a területen csaknem egymillió muszlimot – az ujgur és kazah kisebbségek tagjait – zártak akaratuk ellenére átnevelő táborokba.
Kína álláspontja szerint azonban Hszincsiangban a terrorellenes küzdelem részeként önkéntes alapú szakképzést biztosítanak mindazoknak, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus, és radikalizálódtak”.
Peking tagadja, hogy a muszlimokat rossz bánásmódban részesítenék
Peking tagadja azt a vádat, amely szerint a muszlimokat rossz bánásmódban részesítenék vagy bántalmaznák, és sikerként könyveli el, hogy az elmúlt több mint három évben nem történt terrortámadás Hszincsiangban.
Az AP amerikai hírügynökség június végén hozott nyilvánosságra egy oknyomozó tudósítást, amelyben egyebek mellett Adrian Zenz sinológus elemzésére hivatkozva közölte: Peking az elmúlt években több százmillió dollárt költött születésszabályozásra Hszincsiangban.
A riport megjelenése után a kínai külügyminisztérium három amerikai sajtóorgánum, köztük az AP ottani képviseletét kötelezte arra – a kínai újságírókra vonatkozó amerikai korlátozok miatti ellenlépésként –, hogy hét napon belül adjon tájékoztatást a Kínában folytatott tevékenységéről.
Сьогодні, після чергового засідання РНБО, для низки фізичних і юридичних осіб настала «чорна п’ятниця». Отже:• вперше в історії України запроваджено персональні санкції щодо осіб, яких можна назвати топ-десяткою української контрабанди;• на виконання рішення РНБО від 19 лютого відбулося повернення стратегічного нафтопроводу, незаконно відчуженого у держави;• також сьогодні було презентовано Центр протидії дезінформації, який уже розпочав свою роботу.Насамкінець про найважливіше – ситуацію на Донбасі. Ми маємо повну та незмінну підтримку міжнародних партнерів, зокрема Європи та США. Одним із підтверджень цього є розмова, яку я провів сьогодні з Президентом Сполучених Штатів Джо Байденом. Він запевнив мене, що Україна ніколи не залишиться наодинці проти агресії Росії.
На засіданні Ради міністрів закордонних справ ЄС поінформував колег про небезпечний курс РФ на загострення. Я запропонував покроковий план дій задля стримування подальшої ескалації РФ. Основний елемент: підготовка нового пакету секторальних санкцій. Персональних вже недостатньо. pic.twitter.com/M94Jy6oeBk
Dass die Bundesregierung der letzte EU-Partner ist, der noch nicht einem #Swift-Ausschluss Putin-Russlands zustimmt, macht sehr nachdenklich. Dies wirft kein gutes Bild auf unser Land in einem Moment, in dem es um den Kampf für unsere europäischen Werte geht.
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
Russia continues to block civilian maritime commerce in the Black Sea with its aggressive naval operations. Russia’s actions harm civilians and continue to escalate the conflict in Ukraine. Today we are designating 10 entities connected to these operations.https://t.co/cptsPYoiBk
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
„Súlyosan károsította” a koronavírus-válság az amerikai–kínai viszonyt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök pénteken, útban Floridába a repülőgépen vele utazó újságíróknak.
Az elnök ismételten úgy vélekedett, hogy Kína „leállíthatta volna” a világjárvány kirobbanását, de „ezt nem tette meg”. Kifejtette azt is, hogy ezért – mint fogalmazott – „pillanatnyilag” nem gondolkodik a januárban megkötött amerikai–kínai kereskedelmi megállapodás újabb szakaszának megnyitásában. „Őszintén szólva, csomó más dolog jár a fejemben” – mondta.
Trump az Egyesült Államok – közel-keleti hadműveletekkel is foglalkozó – Központi Parancsnokságának (Centcom) tampai központjában tartott tájékoztatóra indult Floridába, majd helyi idő szerint pénteken este egy választási adománygyűjtő rendezvényen vesz részt.
Indulása előtt a Twitteren jelezte, hogy a New Hampshire államban lévő Portsmouth városában tervezett szombati kampánygyűlését egy-két héttel elhalasztja az Egyesült Államok keleti partja felé közelítő Fay trópusi vihar miatt. A rendezvény elhalasztását Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője is megerősítette.
Az USA üdvözli Kína tárgyalási készségét, és meghívja Pekinget a bécsi fegyverzetkorlátozási egyeztetésre – jelentette be az amerikai külügyminisztérium csütörtöki közleményében.
A tárca arra a kínai bejelentésre reagált, miszerint Peking bizonyos feltételek mellett kész megvitatni a nukleáris fegyverek csökkentésének ügyét. Az amerikai kormányzat ezt a „jószándék” jeleként értékelte, és – mint a közlemény fogalmaz – „az Egyesült Államok meg fogja hívni a kínai kormányt a jószándékú részvételre a bécsi tárgyalásokon”.
A fegyverzetkorlátozási tárgyalások Washington és Moszkva között június végén kezdődtek meg az osztrák fővárosban, s céljuk a 2011-ben életbe lépett új START-szerződés érvényének esetleges meghosszabbítása. Donald Trump amerikai elnök korábban már jelezte, hogy örömmel venné Kína csatlakozását e tárgyalásokhoz, Peking azonban mindeddig elhárította ezt.
A bécsi tárgyalásokon az amerikai küldöttséget Marshall Billingslea elnöki különmegbízott, az orosz delegációt pedig Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes vezeti. Billingslea „nagyon hatékonynak” minősítette a leszerelési szerződés megmentéséről folytatott tárgyalásokat, bár aggodalmát is megfogalmazta amiatt, hogy meglátása szerint Peking nem fogja felfüggeszteni a „titkos, nem átlátható” nukleáris fegyverkezési programját.
Ha Róma, akkor Giorgia Melonival sem maradhat el a találkozó. Erősödő európai jobboldal, afganisztáni helyzet, növekvő migrációs nyomás- többek között ezekről beszélgettünk.
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
Egy közleményben zavarba ejtőnek és sokkolónak nevezte Mike Pompeo azokat a jelentéseket, amelyekből kiderül, hogy Kína Hszincsiang nevű tartományában a Kommunista Párt sterilizálja a muszlim ujgurokat, és más kisebbségeket, illetve abortuszra vagy más erőszakos születésszabályozásra kényszerítik nemcsak őket, hanem más kisebbségeket is. Az MTI írja, hogy az amerikai külügyminiszer az „embertelen visszaélések” befejezésére szólította fel Kínát.
A tartomány közel felét ujgurok adják lakják, de papíron hiába van saját autonóm területük, a világ országai hosszú ideje kritizálják Kínát, amiért átnevelőtáborokat üzemelnek a muszlim vallásúaknak, és üldözik az ujgurokat, akikből egyes hírek szerint egymilliót zártak már be hasonló táborokba.
Egy német kutató hétfőn tett közzé dokumentumokat arról, miszerint az ujgur nőket sterilizálják és abortuszra kényszerítik, ha pedig erre nem hajlandóak, akkor jön az internálótábor. Adrian Zenz jelentése szerint kimutatható, hogy 2016 óta drasztikusan csökkent a születések száma az ujgur autonóm területen.
Pompeo elmondta, hogy ezek az információk szomorúan illeszkednek a Kínai Kommunista Párt elmúlt évtizedekben tanúsított magatartásához, amely abszolút megvetést mutatott az emberi élet szentsége és méltósága iránt.
A miniszter egyúttal felszólította a világ országainak közösségét, hogy lépjenek fel „az elembertelenítő visszaélésekkel szemben”.
Forrás: index
[type] => post
[excerpt] => Egy közleményben zavarba ejtőnek és sokkolónak nevezte Mike Pompeo azokat a jelentéseket, amelyekből kiderül, hogy Kína Hszincsiang nevű tartományában a Kommunista Párt sterilizálja a muszlim ujgurokat, és más kisebbségeket, illetve abortuszra vag...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1593522000
[modified] => 1593520771
)
[title] => Az ujgurokkal szembeni emberjogi visszaélések befejezésére szólította fel Kínát az amerikai külügyminiszter
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=7565&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 7565
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 7566
[image] => Array
(
[id] => 7566
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/mike-pompeo.jpg
[original_lng] => 207692
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/mike-pompeo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/mike-pompeo-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/mike-pompeo-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/mike-pompeo-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/mike-pompeo.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/mike-pompeo.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/mike-pompeo.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1593509972:4
[_thumbnail_id] => 7566
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 2933
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cb42806637fae57a344576276fc7deec] =>
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
Moin Herr @Bundeskanzler aus Kyjiw. Schön, dass Sie Putin aufriefen: “Beende diesen Krieg”??Aber das sind nur Worte. Russland versteht nur Stärke. Stellen Sie Putin ein Ultimatum. Mit schmerzhaften Folgen. Um den Energie-Genozid gegen die Ukrainer zu stoppen. Tun Sie das. Bitte pic.twitter.com/yRXdgOAjBb
Danke für den freundlichen Empfang in Hanoi, Premier Chinh! #Vietnam ist ein wichtiger Partner für ??: Als eine Konsequenz der #Zeitenwende müssen wir unsere Absatzmärkte, Rohstoff-Quellen und Produktionsstandorte erweitern. Das macht uns unabhängiger von einzelnen Staaten. pic.twitter.com/BFL9Lnyb3R
The Foreign Ministers of the Baltic states issue joint statement calling on ?? to release the Leopards.
“This is needed to stop Russian aggression, help ?? and restore peace in Europe quickly. ?? as the leading European power has special responsibility in this regard” pic.twitter.com/sCdkKzM3zV
We, ?? ?? ?? Foreign Ministers, call on Germany to provide Leopard tanks to Ukraine now. This is needed to stop Russian aggression, help Ukraine and restore peace in Europe quickly. Germany as the leading European power has special responsibility in this regard.
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
Today I addressed the Swiss Parliament @parlch to say that we are not a source of aggression, not a territory of war, and not some kind of conflict zone. We are a country that has always valued and will always value peace. Our peace can only withstand such aggression by force of… pic.twitter.com/PZbbCRudp2
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában jelentette ki, hogy Kína folyamatos fenyegetést jelent a nyugati világra.
Az amerikai diplomácia vezetője kifejtette, hogy álláspontja szerint Kína manapság „agresszívabbá vált” a félrevezető információk terjesztésében és a bomlasztásban Hongkongtól az Egyesült Államokig szerte a világban.
„A mai Kínai Kommunista Párt különbözik a tíz évvel ezelőttitől” – állította a miniszter, s úgy vélekedett, hogy a mai Kínai Kommunista Párt szándéka a nyugati eszmék, a nyugati demokráciák, a nyugati értékrend szétrombolása. Mindezt a Kínai Kommunista Párt doktrínájából és ideológiájából következő fenyegetésnek nevezte. Hozzáfűzte, hogy ez veszélybe sodorja az amerikaiakat is.
Pompeo több példával próbálta illusztrálni a Kína által jelentett fenyegetéseket.
Megemlítette köztük a szellemi tulajdon ellopását, a koronavírus-járványt és azt is, hogy Peking éppen a világjárványra irányuló figyelmet használta ki arra, hogy Hongkongban szigorítson a biztonsági intézkedéseken és keresztülvigye az úgynevezett nemzetbiztonsági törvényt is.
A kínai törvény értelmében Hongkongban betiltják a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a pekingi központi kormányzat ellen irányuló, „felforgatónak” minősített cselekményeket. Pompeo korábban „katasztrofális döntésnek” minősítette e törvényt, kijelentve, hogy Peking megszegte a britekkel aláírt közös nyilatkozatban foglaltakat Hongkong autonómiájának tiszteletben tartásáról.
Donald Trump amerikai elnök pedig a héten bejelentette, hogy mivel az amerikai kormányzat álláspontja szerint Hongkong többé már nem autonóm terület,
Washington visszavonja az autonóm Hongkongnak eddig megadott kedvezményeket.
Vasárnapi interjújában Pompeo megerősítette a Trump elnök által korábban felvetett kérdést: vizsgálatot indítanak az Egyesült Államokban tanuló vagy ösztöndíjjal átmeneti időre amerikai intézményekben kutató kínai állampolgároknak a kínai hadsereghez fűződő esetleges kapcsolatai ügyében.
Ártalmas tevékenységgel vádolja Kínát az amerikai Fehér Ház szerda este nyilvánosságra került jelentése.
A 20 oldalas dokumentum – az amerikai közszolgálati rádió (NPR) és a The New York Times című lap által idézett, neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő értékelése szerint – nem jelez elmozdulást a jelenlegi amerikai kormányzat Kínával kapcsolatos politikájában. A jelentés a tisztségviselő szerint inkább összefoglalja az amerikai álláspontot, legyen szó Kína Washington szerint „ragadozó” gazdaságpolitikájáról, katonai fejlesztéseiről, dezinformációs kampányairól, vagy az emberi jogi kérdésekben képviselt álláspontjáról.
A jelentés – utalva az amerikai-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételére – leszögezi, hogy több mint 40 év múltán nyilvánvalóvá vált, „a korábbi amerikai megközelítés alábecsülte a Kínai Kommunista Párt elszántságát a gazdasági és politikai reformok kikényszerítésére Kínában”. Majd megállapítja, hogy az elmúlt két évtizedben a reformok lelassultak, megálltak, vagy visszájukra fordultak.
Kiderül az összeállításból az is: az amerikai kormányzatot nem érdekli, hogy „szimbolikus vagy látványos” diplomáciai lépésekkel kötelezze el magát Peking mellett. „Amennyiben a csöndes diplomácia haszontalannak bizonyul, az Egyesült Államok megnöveli a nyilvános nyomásgyakorlást Kínára” – olvasható az összefoglaló elemzésben.
A dokumentum megemlíti, hogy Kína csak üres ígéreteket tett „ragadozó” gazdasági gyakorlata megszüntetésére, és az is csupán ígéret maradt, hogy felhagy a Washington szerint kormányzati irányítással végrehajtott kibertámadásokkal, amelyek során ipari-technológiai titkokat igyekeznek eltulajdonítani.
Kitér az elemzés arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kormányzata idején a kínai tisztségviselők leszámoltak a politikai ellenzékkel, bloggerekkel csakúgy, mint aktivistákkal vagy jogászokkal. Ezen kívül szigorú cenzúrát vezettek be, nemcsak a sajtóban, hanem egyetemeken, nem kormányzati szervezeteknél és az üzleti szférában is. A másként gondolkodónak tartott embereket önkényesen elhurcolják, fogva tartják, megkínozzák – állítja az amerikai külügyi dokumentum.
Még a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt, szerdai sajtókonferenciáján Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője úgy fogalmazott: „a jelenlegi világjárványra összpontosító média elmulasztja észrevenni azt az összképet, amelyet a Kínai Kommunista Párt mutat”.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kínát „1949 óta brutális önkényuralmi rendszer, kommunista rezsim” irányítja. Emlékeztetett: az Egyesült Államokban évtizedeken keresztül úgy gondolták, „ez a rezsim a kereskedelem, a tudományos csereprogramok vagy a diplomácia révén egyre inkább olyanná fog válni, mint mi. De nem ez történt”. Mint mondta, Washington „nagyon alábecsülte, hogy Peking milyen mértékben ellenséges a szabad nemzetekkel” akár ideológiailag, akár politikailag. „Az egész világ most ébred rá erre” – tette hozzá. Szerdán az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy fejlett torpedók eladását hagyta jóvá Tajvannak: a 180 millió dolláros üzlet keretében nehéz torpedókat, cserealkatrészeket, teszt berendezéseket szállítanak Tajpejbe, a hivatalos közleményben szereplő indoklás szerint „a politikai stabilitás, a katonai egyensúly és a térség gazdasági fejlődése érdekében”.
Peking további ellenlépéseket helyezett kilátásba az
amerikai újságírók kitiltása után Washingtonnal szemben arra az esetre, ha ez
Egyesült Államok továbbra is „rossz irányba haladna” – írja az MTI.
Keng Suang kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján
azt mondta: Kína előtt minden lehetőség nyitva áll arra, hogy további válaszlépéseket
tegyen az Egyesült Államokkal szemben.
A kínai külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy
visszavonja egyes, a The New York Times, a The Wall Street Journal és a The
Washington Post amerikai lapok Kínában tevékenykedő újságíróinak sajtóengedélyét.
A minisztérium közleménye szerint az érintett lapok azon újságíróinak, akiknek 2020-ban
járna le az egy éves időtartamra kiadott sajtóengedélyük, 10 napon belül le
kell adniuk azt, ezzel pedig elveszítik a jogosultságukat arra, hogy az országban
maradjanak, nem tevékenykedhetnek továbbá újságíróként Hongkongban és Makaóban
sem. Peking továbbá külföldi kormányzati képviseletnek nyilvánította az említett
újságokat, továbbá a Voice of America és a Time című lapokat, melyeket
Washington által irányított ügynökségeknek bélyegzett.
Peking még a hónap elején ellenlépéseket helyezett kilátásba
azt követően, hogy Washington korlátozást vezetett be az Egyesült Államokban működő
kínai állami sajtóképviseleteknél dolgozó kínai munkatársak számát illetően. Mike
Pompeo amerikai külügyminiszter akkor úgy kommentálta az intézkedést: a korlátozás
az amerikai fél válasza arra, hogy Kína februárban bevonta három, a The Wall
Street Journal (WSJ) című amerikai lap Kínában tevékenykedő munkatársának sajtóengedélyét.
Peking a múlt hónapban azért utasította ki a WSJ három újságíróját, mert a lap
február 3-án közölt egy cikket, amelyet Peking a kínaiakkal szemben rasszistának
és kirekesztőnek minősített. Az említett írás egy véleménycikk volt, amelyet
nem a lap munkatársai írtak, a három kiválasztott újságíró közül pedig egyiknek
sem volt köze a cikkhez. A WSJ munkatársaival kapcsolatos döntést csupán órákkal
azt követően jelentették be, hogy Washington diplomáciai képviseletté nyilvánított
az Egyesült Államokban működő öt kínai médiumot.
A döntés a Hszinhua kínai állami hírügynökségre, a China
Radio Internationalre, a CGTN kínai nemzetközi hírcsatornára és a China Daily,
valamint a Zsemninzsipao (People’s Daily) című napilapok amerikai terjesztőire
vonatkozik, csakúgy, mint az alkalmazotti létszámra bevezetett korlátozás.
A kereskedelmi háború miatt egyébként is feszült amerikai–kínai viszonyt tovább rontotta az új koronavírus-járvány nyomán kialakult párbaj arról, hogy ki tehető felelőssé a vírus terjedéséért. Donald Trump amerikai elnök, valamint az amerikai vezetés több tagja rendszeresen „kínai vírusként”, illetve „vuhani vírusként” emlegeti a kórokozót, utalva arra, hogy kórokozó a közép-kínai Vuhan városában jelent meg tavaly. A kínai fél azonban visszautasítja a járvány kínai eredetét, és a múlt héten Csao Li-csian kínai külügyi szóvivő olyan felvetést tett közzé a Twitteren, miszerint a vírust akár az amerikai hadsereg is bevihette Vuhanba.
A kínai hivatalos kommunikáció, valamint a helyi sajtó az
elmúlt hetekben folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy Kína a szigorú intézkedéseknek
köszönhetően diadalmaskodott a járvány felett, miközben a világ többi részéről
már több fertőzéses esetet jelentettek, mint amennyi a kínai hivatalos adat. A
kínai külügyminisztérium szerdán azt a vádat is visszautasította, miszerint Kína
akadályozta a külföldi országokat abban, hogy időben tudomást szerezzenek az új
koronavírusról. A South China Morning Post című hongkongi lap mindazonáltal a múlt
héten arról számolt be, hogy már november 17-én diagnosztizáltak egy beteget
Vuhanban a vírusfertőzéssel. A kínai egészségügyi hatóságok azonban az első esetet
december 8-ára datálják, azt pedig, hogy a vírus emberről emberre képes
terjedni, január 21-én jelentették be.
