Az amerikai kongresszus vezetői figyelmeztettek, hogy Peking megpróbálhatja kihasználni Elon Musk befolyását, hogy enyhítse Donald Trump politikáját Kínával kapcsolatban. A hírt a Reuters közölte.
A bizottság elnöke, a republikánus John Moolenaar és helyettese, a demokratikus Rajah Krishnamurthy azt mondták, hogy Kína célja, hogy az amerikai üzleti vezetőket, köztük Muskot, akinek kereskedelmi érdekeltségeik vannak Kínában, felhasználja a Washingtonnal folytatott tárgyalásokhoz.
Ami Elon Muskot illeti, úgy vélem, hogy a Kínai Kommunista Párt megpróbál kihasználni bármely lehetőséget
– mondta Moolenaar.
Elmondta, hogy a Kongresszus megpróbálja megakadályozni, hogy Peking Muskon vagy más amerikai üzletembereken keresztül tárgyaljon a Fehér Házzal.
A tárgyalások asztalánál azok lesznek, akik készek vállalni a biztonsági garanciákért, a segítségnyújtásért, Putyin megállításáért és Ukrajna újjáépítésébe való befektetésért való felelősséget – hangsúlyozta az államfő.
Kína elkezdett érdeklődni a háború befejezése iránt Ukrajnában. Erről Volodimir Zelenszkij nyilatkozott.
Azt kérdezték az ukrán államfőtől, hogy hajlandó-e Kínát is meghívni a békefolyamatba.
Ami Kínát illeti, mindig is azt mondtuk, hogy készen állunk komoly szereplők jelenlétére. De a tárgyalások asztalánál ebben a pillanatban azok lesznek, akik készek vállalni a biztonsági garanciákért, a segítségnyújtásért, a Putyin megállításáért és Ukrajna újjáépítésébe való befektetésért való felelősséget
– válaszolta Zelenszkij.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kínai fél elkezdett érdeklődni Putyinra gyakorolt nyomás iránt, hogy befejezze a háborút.
Volt egy találkozó Ukrajna és Kína külügyminisztere között. A találkozó fontos volt. Fontos számunkra, hogy beszéljünk Kína vezetőivel, és támogassuk a Putyinra gyakorolt nyomást, hogy befejezze a háborút. Azt látjuk, hogy talán először van érdeklődés Kína részéről
– mondta az elnök.
Szerinte ez leginkább „annak köszönhető, hogy most felgyorsulnak a folyamatok”.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
Dear Volodymyr @zelenskyyua, we stand with #Ukraine in good and in testing times. We must never confuse aggressor and victim in this terrible war. (FM)
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin lassan kész Ukrajnáról tárgyalni, Kína is szeretne részt venni a folyamatban. Pekingnek azonban egy elhúzódó konfliktus is előnyös lenne.
Kínai tisztviselők az elmúlt hetekben közvetítőkön keresztül a két vezető között tartandó csúcstalálkozóra tettek javaslatot Trump csapatának. Egy esetleges tűzszünet után így megkönnyíthetik a békefenntartó erőfeszítéseket – állítják az ügyet ismerő pekingi és washingtoni források.
Az ajánlatot azonban az Egyesült Államokban és Európában szkeptikusan fogadják, tekintettel a Peking és Moszkva közötti egyre szorosabbá váló kapcsolatokra – írta meg a The Wall Street Journal.
Szerdán Trump arról beszélt, hogy közvetlenül Putyinnal tárgyalt a konfliktus megoldásáról. Saját közösségi oldalán közzétett bejegyzésében az amerikai elnök azt mondta, „hosszas és rendkívül produktív telefonbeszélgetést” folytatott Putyinnal, és a két vezető megállapodott abban, hogy meglátogatják egymást – és azonnal tárgyalásokat kezdenek az ukrajnai háború befejezéséről.
Trump később az Ovális Irodában újságíróknak elmondta, hogy ő és Putyin „valószínűleg Szaúd-Arábiában találkoznak majd először”, bár azt nem részletezte, hogy mikor.
Források szerint a kínai ajánlat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvétele nélkül képzeli el az amerikai–orosz csúcstalálkozót. Ez ellentétes a Nyugat azon régi ígéretével, hogy Ukrajnát bevonja minden olyan tárgyalásba, amely az ország jövőjéről dönt.
A Fehér Ház nem erősítette meg, hogy megkapta-e Kína ajánlatát, de annak tartalmát továbbra is elutasította.
Egyáltalán nem életképes a terv – mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője.
A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője a javaslatról kérdezve azt mondta, hogy nem tud róla, ugyanakkor hozzátette: „Reméljük, hogy a felek a deeszkaláción fognak dolgozni, és politikai rendezésre fognak törekedni”.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Az elmúlt hetekben kínai tisztviselők közvetítők révén jelezték Donald Trump csapatának, hogy készek helyszínt biztosítani egy csúcstalálkozóhoz az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő között, valamint támogatnák a béketörekvéseket egy esetleges tűzszünetet követően – számolt be róla Portfolio a The Wall Street Journal nyomán.
Az ajánlatot azonban az Egyesült Államok és Európa is szkeptikusan fogadta, mivel aggódnak a Moszkva és Peking közötti egyre szorosabb kapcsolatok miatt.
Trump szerdán jelentette be, hogy megállapodtak Putyinnal, hogy hamarosan megkezdik a béketárgyalásokat. Az amerikai elnök Szaúd-Arábiát nevezte meg a tárgyalások lehetséges helyszínéül.
A kínai ajánlat egy olyan Trump–Putyin-csúcstalálkozóról szól, amelyből teljesen kihagynák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Bár a Fehér Ház nem erősítette meg, hogy megkapták-e a kínai ajánlatot, az egyik tisztviselő azt „életképtelennek” nevezte.
A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azt mondta, ő nem tudott ilyen ajánlatról.
A kínai javaslat állítólag nem tartalmaz semmilyen kötelezettségvállalást Peking részéről arra vonatkozóan, hogy csökkentené Moszkvának nyújtott hatalmas gazdasági támogatást. Hszi Csin-ping kínai elnök ugyanis nem akarja, hogy a háború befejezéséhez nyújtott segítség veszélyeztesse Kína és Oroszország szoros kapcsolatát.
Hszi a május 9-i moszkvai Győzelem napi parádéra is jelezte részvételét.
Az orosz–ukrán békemegállapodás támogatására irányuló kínai javaslat része, hogy Peking garanciavállalóként békefenntartó csapatokat küldjön a térségbe – mondták a források.
Európában azonban egyre nagyobb az aggodalom egy olyan lehetséges nagyhatalmi megállapodás miatt, amely figyelmen kívül hagyja Kijev követeléseit. A Putyinnal és Trumppal tartott, Kína vezette esetleges háromoldalú csúcstalálkozó valószínűleg tovább táplálja ezeket az aggodalmakat, mivel számos európai tisztviselő úgy véli, hogy Trump a Pekinggel kötött nagy alkuk keretében háttérbe szoríthatja az európai érdekeket.
Európai tisztviselők következetesen azt mondták, hogy minden béketárgyalásnak ki kell terjednie az ukrán és az európai vezetőkre, hiszen Európa biztonságát egy béketárgyalás közvetlenül érintené.
Ukrán tisztviselők, bár elismerik Peking befolyását Moszkvával szemben, óvatosságukat fejezték ki a háború befejezését célzó kínai erőfeszítésekkel szemben.
A Panama-csatorna körüli feszültségek, miután Panama elutasította egy kulcsfontosságú infrastrukturális megállapodás megújítását Pekinggel. Az amerikai nyomásgyakorlás és a kínai tiltakozás újabb fejezetét nyitotta meg a két nagyhatalom közötti geopolitikai versengésnek ‒ tudósított az AP News.
Kína pénteken élesen bírálta az Egyesült Államokat, amiért nyomást gyakorolt Panamára egy fontos megállapodás felmondása érdekében. Lin Jian kínai külügyminisztériumi szóvivő egy sajtótájékoztatón kijelentette:
Kína határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok nyomásgyakorlással és kényszerítéssel befeketítse és aláássa az Övezet és Út együttműködést.
Az ügy diplomáciai szintre emelkedését jelzi, hogy Zsao Zsijuan kínai külügyminiszter-helyettes pénteken találkozott Panama kínai nagykövetével. A megbeszélés részleteiről a kínai külügyminisztérium nem közölt információkat.
Az Övezet és Út kezdeményezés, amely Hszi Csin-ping kínai elnök külpolitikájának zászlóshajója, infrastrukturális beruházásokkal igyekszik szorosabbra fűzni Kína kapcsolatait más országokkal. A program azonban aggodalmat keltett egyes országokban az adósságcsapda és a környezeti hatások miatt.
Panama döntése, hogy eláll a megállapodástól, az Egyesült Államoknak tett engedménynek tűnik. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég figyelmeztette José Raúl Mulino panamai vezetőt, hogy csökkentenie kell a kínai befolyást a csatorna területén, különben amerikai megtorlásra számíthat.
Bár Mulino korábban egyértelműen ellenezte, hogy Washington beleszóljon a csatorna üzemeltetésébe, most nagyon úgy tűnik, hogy Panama végül beadta a derekát. Ennek jele az, hogy a csatorna üzemeltetését elveszik a hongkongi székhelyű Hutchison Ports vállalattól, amely nemrég 25 évre kapta meg a működtetés jogát.
Donald Trump közölte tanácsadóival, hogy hivatalba lépése után Kínába akar látogatni – mondta a CNN-nek három, a megválasztott elnökhöz közeli forrás, akik szerint Trump nyílt párbeszédet kíván folytatni Pekinggel, ugyanakkor keményvonalas álláspontot képvisel majd az országgal szemben.
A források hozzátették: Trump Indiába is ellátogatna, hogy találkozzon az ország miniszterelnökével, Narendra Modival, akivel régóta jó kapcsolatokat ápol.
Trump, aki azzal kampányolt, hogy elnökként vámokkal és más intézkedésekkel célba venné Kínát, pénteken telefonon beszélt Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A megválasztott elnök elmondása szerint többek között a kereskedelemről és a TikTok amerikai betiltásáról tárgyaltak. Trump meghívta Hszit a hétfői beiktatására is, de Kína várhatóan Han Cseng alelnököt küldi a ceremóniára.
Trump régóta amellett érvel, hogy az amerikai elnököknek közvetlenül kell beszélniük a külföldi ellenfeleikkel, és a kampánykörútján is gyakran dicsekedett azzal, hogy olyan vezetőkkel ápol remek kapcsolatokat, mint Hszi és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Aljakszandr Lukasenka, Belarusz elnöke január 26-án Kínába utazik, hogy erősítse a kapcsolatait Pekinnel – írta meg a Korrespondent, melyet az Index idéz.
Fehéroroszország január 26-tól február 9-ig parlamenti választásokat tartanak, így a lap szerint Lukasenka időzítése is sokatmondó. Mint írták, a belarusz elnöknek 2023 óta ez lesz a harmadik hivatalos útja Kínában.
Aljakszandr Lukasenka közel harminc éve, 1994 óta folyamatosan hatalmon van. A hatodik elnöki ciklusa a végéhez közeledik. A legutóbbi választást 2020-ban tartották Belaruszban. Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg a voksolás első fordulójában. Az eredmények kihirdetése után az országban több hónapig nagyszabású tüntetések voltak, a résztvevők csalást emlegetve tiltakoztak.
Acabo de llegar a Ucrania. 3 años ya de guerra injusta e injustificable.
Tenemos que conseguir que éste sea el año de la paz. Una paz justa que garantice la soberanía y la libertad de los ucranianos. España les apoya en ello. pic.twitter.com/2lwcQQwD7F
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Oroszország fontolgatta a nukleáris fegyverek alkalmazását Ukrajnában, ám Kína lebeszélte erről – számolt be az Index az Ukrajinszka Pravda nyomán.
Blinken szerint az Egyesült Államok „nagyon aggódott” amiatt, hogy Putyin fontolóra vette a nukleáris opciót.
Még ha a valószínűség 5 százalékról 15 százalékra is emelkedett, amikor nukleáris fegyverekről van szó, nincs ennél komolyabb dolog, okunk van azt hinni, hogy Kína elkötelezte magát Oroszország mellett, és azt mondta: »Ne csináld ezt!«
– fogalmazott.
Hozzáteszi, hogy hasonló dinamika játszódhatott le akkor is, amikor az USA közölte Kínával, hogy Putyin atomfegyverek indítását tervezi az űrbe. Elmondta, hogy Putyin stratégiai vereséget szenvedett, a NATO pedig nagyobb és jobban felszerelt, mint valaha.
Elutasítja azokat a felvetéseket is, amelyek szerint a Biden-kormányzat lassú volt a fegyverek biztosításában, mondván, hogy számos tényezőt figyelembe kellett vennie, például azt, hogy Ukrajna képes-e működtetni és karbantartani a rendszereket.
Kína több mint 200 speciális büntetőtábort épített vagy bővített országszerte, hogy kihallgathassa Hszi Csin-ping korrupcióellenes kampányának gyanúsítottjait – derült ki a CNN vizsgálatából.
A kínai vezető a Kínai Kommunista Párton túl a közszféra széles körére is kiterjeszti a vizsgálatokat. 2012-es hatalomátvétele óta Hszi átfogó kampányt indított a korrupció és a hűtlen kezelések ellen. Példátlan gyorsasággal és léptékkel számolt le korrupt tisztviselőkkel és politikai riválisokkal, miközben megszilárdította a párt és a hadsereg feletti ellenőrzését.
A legfelsőbb vezető, aki jelenleg már harmadik ciklusát tölti, a tisztogatókampányt uralmának állandó és intézményesített jellemzőjévé tette. A CNN szerint egyre inkább a társadalom sokkal szélesebb rétegei ellen használja a legfélelmetesebb eszközeit, amelyeket a tisztviselők kordában tartására használ, a magánvállalkozóktól kezdve az iskolák és kórházak vezetőiig − függetlenül attól, hogy a 99 milliós pártjának tagjai-e vagy sem.
A kiterjesztett büntetés részeként – amelyet „őrizetben tartásnak” neveznek – párnázott felületű falak és éjjel-nappali őrzés várja a foglyokat minden cellában, és a fogvatartottak akár hat hónapig is ott lehetnek anélkül, hogy valaha is találkoznának ügyvéddel vagy családtagjaikkal. Ez annak a rendszernek a kiterjesztése, amelyet a párt már régóta használ arra, hogy kontrollt gyakoroljon és félelmet keltsen tagjaiban
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Kína továbbra is kettős rendeltetésű termékekkel látja el Oroszországot – jegyezte meg Robert Wood, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője.
Az Egyesült Államok azzal vádolta Kínát, hogy támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban. Washington úgy véli, hogy Peking lépései ellentétesek a békéről szóló kijelentéseivel. Erről az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője, Robert Wood számolt be az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
„Kína a Tanácsban kijelentette, hogy tiszteletben kell tartani a szuverenitást és a területi integritást. De ha ezt komolyan gondolná, befolyásával megakadályozná, hogy az Oroszországi Föderáció megsértse Ukrajna szuverenitását és területi integritását”, hangsúlyozta a diplomata.
Kína továbbra is olyan kettős célú termékekkel látja el Oroszországot, amelyek támogatják az orosz hadiipari komplexumot. Ezek bombák készítéséhez szükséges anyagok, autóalkatrészek, fegyvergyárak felszerelései, valamint drónok és rakéták technológiái.
„Peking, amely folytatja ezt az exportot, némán támogatja az orosz háborút” – jegyezte meg Wood.
Kína nem használja fel konstruktív módon befolyását, politikai fedezetet nyújt Oroszországnak, ismételgeti a Kreml propagandáját, és gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja az ENSZ Alapokmányát, tette hozzá.
„Ha Kína valóban „békés megoldást” akar találni Oroszország Ukrajna elleni háborújára, akkor abba kell hagynia az orosz katonai gépezet támogatását, szankciókat kell bevezetnie az Oroszországi Föderáció ellen, fel kell szólítania Moszkvát csapatainak kivonására, és vezető szerepet kell játszania a nemzetközi közösség számára mint a Tanács állandó tagja, aki felelős az ENSZ Alapokmánya elveinek betartásáért” – áll a közleményben.