Bocsánatot kért a legnagyobb német ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kedden, amiért a szociális ellátórendszer juttatásainak megkaparintását célzó csalással vádolta meg az orosz támadás elől Németországba menekült ukránokat.
Friedrich Merz egy hétfő esti televíziós interjúban – a Bild című lap hírcsatornáján – úgy vélekedett, hogy az ukrán menekültek magatartásának jellemzésére alkalmas a szociális turizmus (Sozialtourismus) kifejezés.
Azt mondta, „most már azt tapasztaljuk, hogy ezek a menekültek szociális turizmust folytatnak”, Németországba jönnek, aztán visszautaznak Ukrajnába, majd ismét Németországba jönnek, és megint visszamennek Ukrajnába.
A pártelnök – aki egyben a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetője – a kijelentésére széles körből, saját pártjából is kapott bírálatok hatására kedden bocsánatot kért.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Bocsánatot kért a legnagyobb német ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kedden, amiért a szociális ellátórendszer juttatásainak megkaparintását célzó csalással vádolta meg az orosz támadás elől Németországba menekült ukránokat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1664374500
[modified] => 1664356749
)
[title] => Bocsánatot kért a CDU elnöke az ukrán menekültek megsértése miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=58517&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58517
[uk] => 58683
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 58519
[image] => Array
(
[id] => 58519
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2.jpg
[original_lng] => 234185
[original_w] => 1920
[original_h] => 1280
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2.jpg
[width] => 1920
[height] => 1280
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/friedrich-merz-2.jpg
[width] => 1920
[height] => 1280
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1664481731:8
[_thumbnail_id] => 58519
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3548
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508094099000
[_oembed_d1c0c8af035b55f870ab23a9b88f787b] =>
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Some countries have begun mediation efforts. Let's be clear: we are committed to lasting peace in the region yet we have no hesitation in defending our nation's dignity & sovereignty. Mediation should address those who underestimated the Iranian people and ignited this conflict https://t.co/MxWCuNYOYR
Friedrich Merz, a németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a Bild am Sonntag-nak adott interjújában kijelentette, nem zárja ki a közös európai védelmi fegyverszállítás lehetőségét Ukrajnának, egyben kizárva a csak Németországból érkező szállítást. Ezt a mondta.
„Szó sem lehet arról, hogy csak Németországból szállítsanak fegyvereket. De véleményem szó lehet egy közös európai védelmi fegyverszállításról Ukrajnának – mondta Merz. – Ez az, amit (alkancellár, Németország gazdasági és klímavédelmi minisztere – szerk.) Robert Habeck helyesen mondott tavaly.”
A CDU vezetője ugyanakkor nem zárta ki az Oroszország elleni szankciók szigorítását az Ukrajnával szembeni agresszív magatartás esetén.
„Ezt meg kell engednünk magunknak. A világ fontosabb, mint a jólét. Ezért minden lehetőséget mérlegelünk” – állította Merz.
A politikus emellett bírálta Olaf Scholz jelenlegi német kancellár álláspontját az Ukrajna körüli helyzettel kapcsolatban.
„Ilyen körülmények között a kancellárnak tárgyalásokra kell utaznia, meg kell hívjon magához, európai álláspontot kell kialakítania” – mondta Merz.
Friedrich Merz gazdaságpolitikust választotta elnökévé szombaton a német ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU). A konzervatív párt online formában megtartott szövetségi kongresszusán a 983 küldöttből 915-en (94,62 százalék) szavaztak a 66 éves politikusra, és 16-an tartózkodtak. A döntést formálisan még levélszavazáson is meg kell erősíteni. Ennek eredményét január 31-én fogják közzétenni.
A CDU tagságának első megkérdezésén, decemberben 62,1 százalék támogatta, hogy Friedrich Merz legyen a tavalyi szövetségi parlamenti választásokon elszenvedett súlyos vereség, a párt történetének legrosszabb, 24,1 százalékos eredménye után lemondott Armin Laschet utóda a pártelnöki bársonyszékben. Ezért a pártkongresszus döntése csupán formalitásnak minősül.
Merz három éven belül a CDU harmadik elnöke, miután Angela Merkel akkori kancellár 2018-ban bejelentette, hogy 18 év után visszavonul a pártelnöki tisztségből. Merz 2018 decemberében Annegret Kramp-Karrenbauerrel, 2021-ben pedig Armin Laschettel szemben maradt alul a pártelnökválasztáson.
A tavalyi választási fiaskó után a CDU teljes vezetőségét újraválasztják. Szombaton Mario Czaja szövetségi képviselőt, korábbi berlini szociális szenátort választották a párt főtitkárává.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagságának többsége Friedrich Merzet, a CDU-CSU Bundestag-frakció korábbi vezetőjét szeretné a pártelnöki tisztségben látni – derült ki a tagság körében rendezett belső szavazáson.
Merzre a szavazáson részt vevők 62,1 százaléka, abszolút többsége szavazott – közölte Paul Ziemiak főtitkár pénteken Berlinben. Norbert Röttgen volt szövetségi környezetvédelmi miniszter, külpolitikai szakértő 25,8 százalékot, míg Helge Braun, a kancellári hivatal korábbi főnöke 12,1 százalékot kapott. A részvétel 66,02 százalék volt.
A mintegy 400 000 párttag a CDU történetében először hozott belső szavazáson előzetes döntést a pártelnöki tisztségről. Hivatalosan január 21-22-én, online pártkongresszuson 1001 küldött fogja megválasztani az új elnököt. Biztosra vehető, hogy tartják magukat a tagság döntéséhez. A választást utólag még levélszavazáson is meg kell majd erősíteni.
Az új pártelnök választása a szeptember 26-i parlamenti választáson elszenvedett vereség következménye. A CDU és a bajor CSU (Keresztényszociális Unió) történetük legrosszabb, 24,1 százalékos eredményével elveszítette a választást, és kiesett a hatalomból. Armin Laschet CDU-elnök ezt követően bejelentette lemondását. Jelenleg egyszerű képviselőként dolgozik a szövetségi parlamentben, és tagja a külügyi bizottságnak.
Röttgen és Merz az év elején jelöltette magát a pártelnöki tisztségre, és veszített a pártkongresszuson Laschettel szemben. Merz már harmadik alkalommal indul a pártelnökségért. Először Angela Merkel elnöki tisztéről történt leköszönése után jelentkezett, de akkor – 2018 decemberében – Annegret Kramp-Karrenbauerral szemben veszített.
A tagság bevonásával választja meg következő elnökét a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) – jelentették be kedden Berlinben.
A 16 év kormányzás után ellenzéki szerepre készülő párt első alkalommal választ vezetőt a tagság megkérdezése alapján.
A 400 ezer párttag december 4-től, egy vagy két fordulóban szavazhat a jelöltekre. A győztest hivatalosan a január 21-én kezdődő kongresszuson választják meg elnöknek.
Az újítást az alapszervezetek nyomására vezetik be. A döntés összefügg azzal, hogy a távozó elnököt, Armin Laschetet a tagság soraiban mutatkozó ellenkezés dacára tették meg a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjének, és részben az egység hiányának tulajdonítható, hogy a CDU/CSU a szociáldemokraták mögé szorult a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) csak nemrégiben „gyűrte le” a német „zöldeket”, akik tavasszal, a közvélemény-kutatások eredményei szerint szinte megelőzték a kereszténydemokratákat, amikor a színtéren megjelent egy újabb, pontosabban egy feledésbe merült ellenfél, aki a sors iróniája szerint egyben a szövetségesük is lett. Itt a CDU kormányzó nagykoalíciós partneréről, a Németországi Szociáldemokrata Párttól, a SPD-ről van szó.
Egyébként sokak számára meglehetősen váratlanul, beleértve magukat a szociáldemokratákat is, a győzelem esélyei jelentek meg mind az SPD számára a szeptember 26-i Bundestagi választásokon, úgy vezetőjük, Olaf Scholz, jelenlegi pénzügyminiszter, alkancellár számára, hogy elfoglalja a szövetségi kancellári posztot és „politikai nyugdíjba” küldje Angela Merkelt.
„A tendencia egyértelműen az SPD javát szolgálja”, – jelentette ki Olaf Scholz a Welt-nek adott interjúban. Új folyamatot látunk. Ma nemcsak a személyes népszerűségem kiváló, amely minden nap növekszik, hanem az SPD minősítése is nagyon jó”.
Meg kell jegyezni, hogy Olaf Scholz optimizmusát támasztják alá a közvélemény kutatások adatai. Így a Forsa szociológiai társaság legfrissebb közvélemény kutatása szerint az SPD népszerűsége 3%-ra emelkedett és elérte a 19%. A német szociáldemokratáknak az elmúlt három évben nem volt ilyen magas a népszerűsége.
Eközben a szeptemberi választások favoritjai, Angela Merkel kereszténydemokratái népszerűsége egyre csökken. Ez is 3%-nyit változott, csak ellenkező irányba – 3%-kal 23%-ra csökkent. Néhány hónappal ezelőtt 30%-on volt népszerűségük, egyértelműen a parlamenti választások kedvencei voltak.
Érdekesség, hogy ha közvetlenül a német lakosság választhatna kancellárt, akkor, ugyanezen Forsa cég közvélemény kutatása szerint Olaf Scholz megelőzte volna ellenfeleit: Armin Laschet-et, a CDU vezetőjét és Annalena Baerbock-ot, a „zöldek” vezetőjét.
Pontosabban, ha a német alkancellár népszerűsége 5%-kal nőtt és elérte a 26%-ot, akkor Baerbock asszonyé 2%-kal, 16%-ra csökkent, Armin Laschet pedig 3%-ot veszített és 12%-on van. Egyébként az utóbbi időben néhány durva, egy tapasztalt politikus számára dilettánsnak mondható hibát vétett, ezzel a választások esélyeséből a sereghajtók egyike lett.
Emellett jelentősen csökkent a kereszténydemokraták előnye a szociáldemokratákkal szemben, akik az elmúlt négy évben koalíciós partnerek a kormányban. Maga Olaf Scholz pedig ügyesen gyűjti a plusz pontokat a járvány elleni küzdelemben, amelyben az övé az egyik főszerep. Ezzel egy időben Armin Laschet, aki augusztus 11-én kampánykörútjára indult, egyre veszít előnyéből az újabb koronavírus hullám és határozatlan kormánydöntések miatt, amelyeket a német választók Angela Merkellel és a CDU-val hoznak összefüggésbe.
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a júliusi árvíz nagyon erős csapásnak bizonyult mind a jobboldali párt, úgy annak vezetője számára. Armin Laschet pedig a leginkább érintett területekre tett utazás során olyan politikusként mutatta be magát, aki kritikus helyzetekben nem képes hatékonyan cselekedni.
Az újságírók kérdéseire válaszolva népszerűsége Laschet úr szinte gondtalanul kijelentette, hogy nincs ebben semmi szörnyű, mert a népszerűségi listák folyamatos mozgásban vannak. De a baj a német konzervatívok vezetőjével az, hogy népszerűsége egy irányba halad – folyamatosan lefelé.
Ha tehát ősszel Olaf Scholz nyeri meg a választásokat, ő lesz, 16 év elteltével az első német szociáldemokrata kancellár.
