Josep Borrell, az Európai Unió külügyminisztere megbeszélést folytat Cso Tae-jul dél-koreai külügyminiszterrel, miközben Szöulban egyre nagyobb aggodalmat kelt, hogy észak-koreai csapatokat küldenek Oroszországba, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Borrell a Twitteren azt írta: „Oroszország Ukrajna elleni agressziója egzisztenciális fenyegetés. A Koreai Köztársaság érti ezt a legjobban. Egységesek vagyunk Ukrajna támogatásában. Felszólítottam őket, hogy erősítsék meg ezt a támogatást.”
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Az EU-főképviselő Dél-Koreába látogatott, hogy „új szintre” emelje az EU és Szöul közötti biztonsági és védelmi együttműködést. A japánban tett utazása után érkezett Dél-Koreába, és meglátogatta a két Koreát elválasztó, erősen megerősített demilitarizált övezetet. „A mai látogatásom a Koreai Köztársaság és a KNDK közötti demilitarizált zónában egy újabb emlékeztető arra, hogy többet kell befektetni a világba” – mutatott rá Borrell.
Az EU és Dél-Korea közötti Stratégiai Párbeszéd keretein belül az első ilyen találkozóra annak a hátterében került sor, hogy Washington és Szöul kongatják a vészharangot észak-koreai csapatok Oroszországba küldése miatt, hogy bevessék őket az ukrajnai háborúba.
Szöulban Borrell találkozott Kim Eun-hyun dél-koreai védelmi miniszterrel, és aggodalmát fejezte ki az események alakulása miatt. Cho Tae-yul a múlt héten azt mondta, hogy minden lehetséges forgatókönyvet mérlegelnek, amikor arról kérdezték, hogy Szöul szállíthat-e fegyvereket Ukrajnának válaszul Észak-Korea Oroszországnak nyújtott támogatására.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Nagyon aggasztóak a hétvégén tartott georgiai parlamenti választásokat követő fejlemények, a kampány és a választások során jelentetett jogsértések ügyében átfogó vizsgálatra van szükség – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden.
Közleményében Josep Borrell azt írta: nemzetközi megfigyelők jogsértésekről számoltak be úgy a kampány során, mint a választás napján, jelentéseik pedig nem nyilvánították sem szabadnak, sem tisztességesnek a választásokat.
A választási bizottságnak és az illetékes hatóságoknak ki kell vizsgálniuk a szabálytalanságokat, a szavazókra nehezedő nyomásgyakorlások és megfélemlítések jelentett eseteit, amelyek befolyásolják a választási folyamatba vetett bizalmat – jelentette ki Borrell, majd hozzátette: e szabálytalanságok kivizsgálását gyorsan, átláthatóan és függetlenül kell végezni.
„Georgia uniós tagjelölt ország, s mint ilyennek, bizonyítania kell az európai értékek iránti elkötelezettségét, kezdve a választási folyamat teljes átláthatóságával” – fogalmazott. A választások feddhetetlensége és a jogállamiság fenntartása a demokrácia sarokkövei, valamint az uniós csatlakozási folyamat szerves részét és alapjait képezik – hívta fel a figyelmet.
Tájékoztatása szerint felkérte az Európai Unió Tanácsának a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika alakításáért felelős konzultatív testületét, az úgynevezett Politikai és Biztonsági Bizottságot, hogy még a keddi nap folyamán tartson vitát a georgiai helyzetről. Közölte továbbá, a georgiai helyzet megvitatását a Külügyek Tanácsa novemberi ülésének napirendjére is feltette.
Georgia népe hónapok óta fejezi ki a demokratikus értékek iránti elkötelezettségét, továbbá országa uniós útján való előrehaladását sürgeti.
A georgiaiak megérdemlik, hogy átlássák a választási folyamatot és biztosak lehessenek a következő kormány legitimitásában.
Fontos, hogy a tiltakozások és a kormány ezekre adott válaszai békések maradjanak. Az országban tapasztalható demokratikus hanyatlást vissza kell fordítani, és kedvező környezetet kell biztosítani a média, a civil társadalom és az ellenzék számára, amelyek a pluralista, demokratikus társadalmat alkotják – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Az ukrán elnök által bemutatott „győzelmi tervet” és a béketervet össze kell kapcsolni, a háború megnyeréséhez és a békéhez e két dolognak együtt kell működnie – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben.
Borrell, az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozására érkezve – ahol kiemelt téma lesz Ukrajna, a migráció és a közel-keleti helyzet – hangsúlyozta: Oroszország egzisztenciális fenyegetés Európa számára, ezért folytatni kell Ukrajna támogatását.
Reményét fejezte ki, hogy még a hivatali idejének lejárta előtt a tagállamok megállapodásra jutnak a G7-csúcson jóváhagyott 50 milliárd dolláros, a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fizetett hitel folyósításához Ukrajnának. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a humanitárius katasztrófára hívta fel a figyelmet.
„Az Egyesült Államok felszólította Izraelt, hogy javítsa a gázai humanitárius hozzáférést, de adott egy hónap haladékot, ami egy hónap késedelmet jelent, míg a jelenlegi ütemben megölt emberek száma túl sok” – fogalmazott.
Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor kijelentette, hogy a jelen pillanat nem a legideálisabb az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások megkezdésére, mert Moszkva úgy érzi, hogy ő az erősebb fél.
„Ha támogatnánk Ukrajnát, és sikeresebb lenne a frontvonalon, akkor talán az orosz elnök kénytelen lenne tárgyalóasztalhoz ülni. Jelenleg azonban azt hiszi, hogy ő van fölényben és sarokba szorította Ukrajnát” – hangsúlyozta.
A migrációval kapcsolatban elmondta: innovatív intézkedésekre van szükség, menekültügyi központokat a harmadik országokban kell létrehozni, és véleménye szerint együtt kell működni a származási és tranzitországokkal.
Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Tanács megerősítse Ukrajnának nyújtott támogatását egy olyan pillanatban, amikor az Európai Bizottság ügyvivő üzemmódban van, az Egyesült Államokat pedig az elnökválasztás köti le. „Erős, egységes jelzést kell adnunk, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, amennyire és ameddig szükséges” – hangsúlyozta.
A Gázába érkező humanitárius teherszállítmányok száma a háború kezdete óta a legalacsonyabb szinten van, Izrael az éhínséget tehát háborús fegyverként használja – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn Luxembourgban.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve, Borrell felhívta a figyelmet: a Közel-Keleten a helyzet egyre súlyosbodik. Mint mondta, vasárnap este „órákig tartó viták után” az összes uniós tagállam megállapodott abban, hogy elítéli az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraelitámadásokat.
„Mind a 27 tagország egyetértett abban, hogy fel kell kérni Izraelt, hogy hagyjon fel az UNIFIL elleni támadásokkal. Sok európai vesz részt ebben a misszióban, munkájuk nagyon fontos. Teljesen elfogadhatatlan, hogy az ENSZ-csapatokat támadják az izraeli erők” – jelentette ki. Emlékeztetett, hogy nem az ENSZ főtitkára dönt arról, hogy ez a misszió megmarad-e, mert az ilyen jellegű döntéseket a szervezet biztonsági tanácsának kell meghoznia.
Borrell rámutatott továbbá, hogy Ciszjordániában és a Gázai övezetben a humanitárius helyzet egyre romlik, a civilek elleni támadások, és az izraeli telepesek erőszakos fellépése egyre fokozódik, a dzsabálijai menekülttáborba egyre többen érkeznek.
„Úgy tűnik, hogy a háború folytatódni fog Libanonban. Ismét azonnali tűzszünetet kérünk az egész régióban, hogy elkerüljük a mindannyiunk számára drámai következményekkel járó háborút” – hívta fel a figyelmet.
Borrell szerint a hétfői tanácskozáson a külügyminisztereknek mélyreható vitát kell folytatniuk arról, mi legyen a következő lépés válaszul a közel-keleti helyzetre.
„Értékelném, ha a tagállamok gyorsabban tudnának megállapodásra jutni ebben a kérdésben. Túl sokáig tart kimondani eléggé nyilvánvaló dolgokat. Teljesen nyilvánvaló, például, hogy el kell ítélni Izraelnek támadásait az UNIFIL ellen, különösen azért, mert sok európai katona vesz részt a misszióban” – hangoztatta Borrell arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy miért olyan nehéz az EU-nak egységes álláspontot képviselnie közel-keleti konfliktussal kapcsolatban.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben a főképviselő úgy nyilatkozott, hogy ott is egyre romlik a helyzet.
„Ukrajnában a gabonaexport ismét problémássá vált. Az oroszok megtámadták a gabonát szállító hajókat. Növelnünk kell a támogatásunkat, ez az egyetlen lehetséges megoldás a mi oldalunkról” – hangsúlyozta.
Mint mondta, továbbra is tárgyalni kell arról, hogyan lehet feloldani az európai békefenntartási eszköz kifizetéseit. „Véget kell vetnünk ennek a körforgásnak: az oroszok rombolnak, mi újraépítünk. El kell kerülnünk a további rombolást” – mondta.
Borrell közölte, hogy a tanácskozáson részt vesz David Lammy brit külügyminiszter is, hogy uniós kollégáival együtt vitassák meg az Európai Uniót és az Egyesült Királyságot érintő kihívásokat. „Szomszédok vagyunk, partnerek, ugyanazok az aggodalmaink. Kiállunk Ukrajna mellett Oroszországgal szemben. Ugyanaz az aggodalmunk a közel-keleti erőszak miatt. Mindketten azonnali tűzszünetre szólítunk fel Libanonban és Gázában” – hangsúlyozta.
Mint mondta, meg fogják vitatni milyen együttműködés lehetséges a biztonsági kérdésekben. „Meg kell erősíteni együttműködésünket védelem területén, mert a biztonsági kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk, nem ismernek a határokat” – jelentette ki az uniós főképviselő.
Stratégiai logika van abban, hogy Ukrajnát politikailag és katonailag megerősítsük, azzal a céllal, hogy Oroszországot tárgyalásokra kényszerítsük, de be kell vallanom, hogy ez nagyon távoli kilátásnak tűnik – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Luxemburgban.
Az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján a főképviselő elmondta: sok szó esik a békeformuláról és a katonai támogatásról, de a béke nem tévesztendő össze a kapitulációval. Mint hangsúlyozta, az ukrán civil áldozatok száma idén erőteljesen növekedett, ahogy a kikötők és a gabonaexport elleni orosz támadások is, továbbá az orosz elnök azt tervezi hogy a télre sötétségbe és a hidegbe taszítja az ukrán lakosságot az energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal.
Felhívta a figyelmet, hogy szankciók kijátszása tartja működésben Oroszország hadigépezetét, ezért ezen a téren több előrelépésre van szükség. “Nyugati gyártású elektronikus elemek továbbra is működnek az orosz fegyverkezési gépezetben. Folytatnunk kell tehát a szankciók kijátszása elleni küzdelmet, ez azonban tagállami felelősség is. Fokozni kell a kritikus alkatrészeket harmadik országokba exportáló vállalatok kellő megfigyelését” – hangsúlyozta.
Borrell szerint több szankcióra van szükség az orosz árnyékflotta ellen, “mert az orosz szénhidrogének exportkapacitása hosszabbítja meg a háborút, és ez a flotta az, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy továbbra is exportáljon olajat”.
Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők nagy nyomás alatt vannak a frontvonal mentén, ezért továbbra is biztosítani kell védelmi kapacitásaikat, és bővíteni kell az uniós kiképzési missziót. Bejelentette, hogy az EU meghosszabbítja katonai segítségnyújtási missziójának mandátumát a következő két évre, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok hamarosan konszenzusra jutnak az Európai Békefenntartási Eszköz Ukrajna Támogatási Alapjának feloldására irányuló uniós javaslattal kapcsolatban is.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja bebizonyította, hogy az európai védelmi ipar és a vonatkozó alkalmazott technológiák kiemelt fejlesztésére van szükség.
„Oroszország agresszív imperialista háborúját valójában az Európai Unióra nézve egzisztenciális fenyegetésnek tekintik. Ennek fényében gyorsan és az uniós megállapodásoknak megfelelően végre kell hajtani az Ukrajnát támogató fő katonai erőfeszítés finanszírozására irányuló közös hitelfelvétel elhatározást, amelynek célja Putyin tárgyalóasztalhoz ültetése. Ugyanakkor erősíteniük kell Európa versenyképességét a védelmi ipar kritikus fontosságú ágazataiban, és meg kell akadályozniuk, hogy lemaradjunk Oroszországtól és másoktól ezen a területen” – szögezte le Borrell.
Külön kiemelte a védelmi termelés és a magánszektor közötti interakció erősítésének fontosságát.
„Sok mai technológia a védelmi szektorból érkezett a fogyasztói piacra, ma azonban fordított folyamat figyelhető meg – egyre több polgári kereskedelmi technológiát alkalmaznak a katonai szférában” – mondta.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország Ukrajna elleni háborúja bebizonyította, hogy az európai védelmi ipar és a vonatkozó alkalmazott technológiák kiemelt fejlesztésére van szükség.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1728939840
[modified] => 1728916962
)
[title] => Borrell felszólította az Európai Uniót, hogy többet fektessen be a védelmi technológiákba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129367&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129367
[uk] => 129307
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 129309
[image] => Array
(
[id] => 129309
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/670bf1ad9a854.jpeg
[original_lng] => 37485
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/670bf1ad9a854-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/670bf1ad9a854-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/670bf1ad9a854.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/670bf1ad9a854.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/670bf1ad9a854.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/670bf1ad9a854.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/670bf1ad9a854.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1728906163:5
[_thumbnail_id] => 129309
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1064
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Andrij Szibiha, Ukrajna Külügyminisztériumának vezetője X közösségi oldalán közölte, és Josep Borrellel, az EU főképviselőjével telefonbeszélgetés során megvitatta az orosz befagyasztott vagyon felhasználása révén az Ukrajnának nyújtandó 35 milliárd eurós hitel folyamatának előrehaladását.
„Termékeny telefonbeszélgetést folytatottam Josep Borrellel, az EU Külügyi Tanácsának közelgő ülésének előtt, amelyre meghívást kaptam. Megbeszéltük, hogy kézzelfogható előrelépés történt a 35 milliárd eurós hitel kapcsán, amelyet a befagyasztott orosz eszközök felhasználásával nyújtanak Ukrajnának, és megvitattuk a következő közös lépéseket” – közölte Szibiha.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a szövetségesek továbbra is támogatják Kijevet. Josep Borrell szerint ennek hiányában Ukrajna nem tudná megakadályozni Oroszország sikerét.
Borús képest festett az orosz–ukrán háború jelenlegi állásával kapcsolatban Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. A spanyol diplomata szerint ha a nyugati szövetségesek nem támogatnák tovább Ukrajnát, akkor a háború 15 napon belül véget érne, méghozzá Oroszország gőzelmével – írta az Unian ukrán hírügynökség.
Bár Borrell megjegyezte, hogy sokan szeretnék azt, ha az immár 2,5 éve dúló háború minél hamarabb véget érne, köztük maguk az ukránok is, azonban nagyon nem mindegy, hogy miként ér véget.
Ha nem támogatjuk tovább Ukrajnát, akkor tizenöt napon belül véget ér a háború, és Vlagyimir Putyin eléri a céljait – jelentette ki a főképviselő, aki hangsúlyozta, hogy éppen ezért a szövetségeseknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy amikor eljön az ideje az Oroszországgal való tárgyalásoknak, Ukrajna a szuverenitása és a területi integritása szempontjából kedvező feltételekkel ülhessen asztalhoz Moszkvával.
Borrell megadná a támadási engedélyt
Josep Borrell korábban amellett foglalt állást, hogy engedélyt kell adni Kijevnek arra, hogy Oroszország területén belül is lecsaphasson az ellenségére. Ez amiatt is fontos, mert Putyin az energetikai rendszer összeomlásán keresztül próbálja elérni azt, amit a harctéren nem tud elérni. A főképviselő hozzátette, hogy a nyugati szövetség tagjai ígéretet tettek arra, hogy minden lehetséges eszközzel támogatják Ukrajnát, ameddig csak szükséges. Úgy véli, hogy az energiafront döntő jelentőségű lesz a háborúban az előttünk álló télen.
Az Ukrajnának nyújtott európai uniós segélyek teljes összege az orosz–ukrán háború kitörése óta meghaladja a 130 milliárd eurót.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Josep Borrell és Ursula von der Leyen is elítélte Irán támadását. Mindketten azt hangsúlyozták, hogy az EU elkötelezett Izrael biztonsága mellett, és felhívták a figyelmet az eszkaláció veszélyeire.
Az Európai Unió a leghatározottabban elítéli Irán Izrael elleni támadását, amely komoly fenyegetést jelent a regionális biztonságra – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán, arra reagálva, hogy előző nap Irán mintegy 180 rakétával támadta Izraelt. Josep Borrell közleményében aláhúzta: az Európai Unió ismételten megerősíti elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett.
A támadások, valamint az azokra adott válaszcsapások ellenőrizhetetlen regionális eszkaláció veszélyével fenyegetnek, az pedig senkinek sem érdeke – hívta fel a figyelmet. „Az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett a feszültségek csökkentése mellett, valamint amellett, hogy hozzájáruljon az indulatok enyhítéséhez egy veszélyes regionális konfliktus elkerülése érdekében” – fogalmazott. Az Európai Unió szoros kapcsolatban áll valamennyi szereplővel, és a jövőben is így tesz, miközben minden felet a lehető legnagyobb önmérsékletre szólít fel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közleményében szintén elítélte az Izrael elleni iráni rakétatámadást, és azt mondta: az ilyen lépések veszélyeztetik a regionális stabilitást, és fokozzák a feszültséget egy amúgy is rendkívül ingatag helyzetben. „Arra kérek minden felet, hogy védjék meg az ártatlan civilek életét” – fogalmazott.
Továbbra is a tűzszünet a legfontosabb
Az Európai Unió továbbra is tűzszünetre szólít fel a libanoni határon és Gázában, valamint az összes izraeli túsz szabadon bocsátására, akiket csaknem egy éve tartanak fogva – tette hozzá közleményében az uniós bizottság elnöke. Charles Michel, az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a közösségi oldalára feltöltött üzenetében szintén a rakétatámadás regionális biztonságra gyakorolt lehetséges negatív hatásaira hívta fel a figyelmet.
A közel-keleti halálos eszkalációs spirálnak most azonnal meg kell állnia. A regionális háború senkinek nem érdeke – fogalmazott. Az EU készen áll a helyzet enyhítésére és a civil életek védelmére irányuló erőfeszítések támogatására – tette hozzá üzenetében az Európai Tanács elnöke. Irán Izrael elleni támadása az iráni Forradalmi Gárda közleménye szerint megtorlás volt Iszmail Haníje Hamász-vezető, Haszan Naszrallah Hezbollah-főtitkár és egy iráni tábornok meggyilkolásáért.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője reagált az amerikai elnökjelölt tézisére, miszerint Európa nem eléggé támogatja Ukrajnát – számolt be a Jevropejszka Pravda az Ukrinformra hivatkozva.
Elmondása szerint nem kevés az a segítség, amelyet az EU nyújtott Ukrajnának az orosz teljes körű invázió kezdetét követően.
„Hallottam, hogy az egyik amerikai jelölt azt mondta, hogy az európaiak nem veszik ki a részüket. Jó, de minden, amit Ukrajnáért teszünk – katonai, gazdasági, pénzügyi, humanitárius dimenzióban –, több, mint az önöké, az amerikaiaké. A támogatás már több mint 130 milliárd euró” – jegyezte meg Borrell.
Emlékeztetett arra, hogy az uniós országok által nyújtott segély katonai része 45 milliárd eurót tesz ki, ami kevesebb, mint amit az USA nyújt, ugyanakkor „nem kevés összeg”.
Az EU top-diplomatája emellett kiemelte, hogy politikailag az EU tagjelölt státuszt és a jövőben tagságot biztosított Ukrajnának, ami Borrell szerint „elképzelhetetlen” volt a teljes körű orosz háború kitörése előtt.
Az EU óriási segítséget nyújt Ukrajnának azzal, hogy csaknem ötmillió menekültet fogadott be, tette hozzá Borrell.
