Lengyelország a kormányprogramokból is tudná finanszírozni a járvány utáni gazdasági beruházásokat, ha az Európai Unió (EU) helyreállítási alapjáról folytatott tárgyalások zátonyra futnának – jelentette ki pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Morawieckit arról kérdezték sajtóértekezletén, van-e kormányának „B terve” arra az esetre, ha eredménytelennek bizonyulnának a tárgyalások az EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi alapról.
„A kormány készül az ilyen eshetőségre” – válaszolt a lengyel miniszterelnök, felidézve: a koronavírus-járvány tavaszi szakaszában is már a beruházások fellendítését célzó állami alapot létesítettek az önkormányzatok által felügyelt közutak fejlesztésére, a digitalizációra, a környezetvédelemre, az iskolák és a kórházak korszerűsítésére.
A kormány jelenleg új programot készít az említett, már folyamatban lévő beruházási projektek fenntartására, valamint újabb beruházásokra, a projekteket az uniós forrásokból is fedezni akarják – közölte Morawiecki, hozzátéve: amennyiben „akármilyen zavarok keletkeznének”, ezt a projektet kormányprogramokkal akarják helyettesíteni.
A kormányfő szerint kabinetje már megmutatta, hogy képes az ilyen megoldásra. Utalt a járvány során elfogadott, több szintű „gazdaságvédelmi pajzsra”, a pénzügyi, a hitel- és garancia eszközök „megfelelő összeállítására”, a munkahelyek védelmét célzó infrastrukturális projektekre.
A lengyel és a magyar miniszterelnök múlt heti közös állásfoglalásában kilátásba helyezte: szükség esetén készek megvétózni a jogállamisági feltételrendszert tartalmazó költségvetési csomagot.
Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője csütörtökön kijelentette: a csomagba foglalt helyreállítási alapot az EU valamennyi tagállamának összefogása helyett akár 25 tagország együttműködésével is létre lehet hozni, mégpedig a megerősített együttműködés nevű eljárás révén.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő aznap úgy látta: az említett eljárás az uniós alapszerződések megkerülését jelentené, a helyreállítási alap nem olyan téma, amelyre ezt a mechanizmust alkalmazni lehetne. A megerősített együttműködést az alapszerződésekben meghatározott célokra szánták, és nem lehet kihatással a benne nem részt vállaló tagállamokra, a közös piacra – érvelt Müller.
Az uniós pénzek ellenében az Európai Unió (EU) egy új jogrendet akar bevezetni, Lengyelország azonban nem eladó – szögezte le az uniós költségvetési vita kapcsán Michal Wójcik lengyel igazságügyi miniszterhelyettes egy hétfőn megjelent lapinterjúban.
„Valakik föderációvá akarják átalakítani az EU-t, elérni, hogy befolyásolhassák Lengyelország jogrendjét” – nyilatkozott az egyik kisebb lengyel kormánykoalíciós párt, a Szolidáris Lengyelország politikusa a Rzeczpospolita napilapnak. Hozzátette: „Azonos neműek házasságát akarják ránk kényszeríteni, és azt, hogy ezek a párok gyermekeket fogadhassanak örökbe, a vallást pedig ki akarják szorítani a nyilvánosságból”.
Wójcik szerint a változásokba való beleegyezés cserébe járnának az uniós pénzeszközök a tagállamoknak. „Egyenesen kimondom, Lengyelország nem eladó” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Az uniós költségvetési megállapodást Lengyelország és Magyarország a jogállamisági feltételek miatt november közepén nagyköveti szinten elutasította, a múlt heti közös magyar-lengyel miniszterelnöki nyilatkozatban pedig megerősítették, hogy szükség esetén készek vétózni.
„Az uniós tagság érték, de nem lehet beleegyezni az EU alapszerződéseinek és a lengyel alkotmánynak a megsértésébe” – jelentette ki Wójcik. A következő sokéves költségvetéshez fűződő mechanizmust a miniszterhelyettes az Európai Bizottság (EB) Jogi Szolgálata által kiadott véleményre is utalva jogsértőnek nevezte. „Sajnos, az EU nyugati részéből származó politikusok egy része elszánta magát arra, hogy áterőlteti ezt a jogállamiságot sértő dokumentumot” – fogalmazott.
Reagálva az Európai Parlamentben egy holland képviselő részéről elhangzott véleményre, miszerint a vétójog az EU-ban csak a közösségi költségvetés nettó befizetőinek járna, a politikus rámutatott: Németország mellett Hollandia a közös uniós piac legnagyobb haszonélvezője. Az EB tavalyi adatait idézve, elmondta: Hollandia évi 84 milliárd eurót keres a közös piacon, míg Lengyelország 44 milliárdot. „A pénzügyi haszon nemcsak az uniós forrásokból ered, hanem más tényezők egész sorából is” – húzta alá Wójcik.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfőn az uniós költségvetési tárgyalások kapcsán a Facebook közösségi honlapján azt írta: az EU egységéhez a vétójog is hozzájárul. „Védeni fogjuk az európai országok szuverenitását, az alapszerződések betűjét és szellemét, a hazák Európáját” – olvasható Morawiecki bejegyzésében.
A teljesen új, önkényes, politikai döntések által motivált jogállamisági mechanizmus akár az Európai Unió széteséséhez is vezethet – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesten.
A lengyel kormányfő magyar kollégájával, Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett, majd közös sajtónyilatkozatuk alkalmával kiemelte: ez a megoldás rossz és rendkívül veszélyes az egész unióra nézve. Az nem lehet, hogy a származtatott jog az alapjogot megkerülje, ilyen nincs a jogrendszerünkben, és Európában sem fordulhat elő, hogy a másodlagos jog az alapszerződések fölé helyezkedjen – érvelt.
Közölte: a vétójog benne van a szerződésekben, ezzel szolgálják az érdekeik érvényesítését. A vétó lehetőségét komolyan kezelik, és szükség lesz az alkalmazására, ha nem változtatják meg az elmúlt időben kidolgozott uniós javaslatot, az ugyanis elfogadhatatlan – értékelt Mateusz Morawiecki.
Azt is mondta, hogy ezzel védik a szuverenitásukat és az alapszerződések szellemiségét is. Lengyelország és Magyarország nemcsak a maga nevében, hanem az egész EU javára dolgozik, és remélhetőleg meg tudják győzni a többi országot is – fűzte hozzá.
Emlékeztetett: a koronavírus-járvány rendkívüli válsághelyzetet jelent és veszélyes következményei vannak, ezért úgy döntöttek, hogy legyen egy speciális eszköz, amellyel segítenek azoknak az országoknak, amelyeket a leginkább sújt ez a válság. Hosszas tárgyalásokat folytattak erről a nyáron, és ezek sikere egész Európa sikere volt – fogalmazott.
A lengyel miniszterelnök szerint azonban most egy teljesen új mechanizmusról van szó. A júliusi egyeztetéseket egészen másként interpretálták, és a német EU-elnökség nem alkalmazkodott a megbeszéltekhez – mondta. Hozzátette: nem tudni, hova vezethet az új feltételrendszer, de nem szeretnék, ha az EU letérne az eddigi útjáról. Megjegyezte: az unióban a 27 tagállamnak külön jogrendje és hagyománya van, és értékelni kellene ezt a sokszínűséget.
Mateusz Morawiecki hangsúlyozta: most Lengyelországot és Magyarországot támadják, de lehet, hogy holnap más országokat fognak. A mechanizmus olyan kiskaput jelenthet, amely soha véget nem érő vitákhoz vezethet – jelentette ki.
It is here, in war-torn Kyiv, that history is being made. It is here, that freedom fights against the world of tyranny. It is here that the future of us all hangs in the balance. EU supports UA, which can count on the help of its friends - we brought this message to Kyiv today. pic.twitter.com/Us7k9xTq5f
Rozmawiałem z nowym premierem UK @RishiSunak zapewnił, że nasza współpraca w zakresie gosp., finansowym, bezp. energ. oraz dalszego wzmacniania @NATO i wsparcia ?? będzie kontynuowana. Już wkrótce kolejne ??-?? konsultacje międzyrządowe. pic.twitter.com/zeqoVsGz6Q
Armia Ukrainy kupi od nas 100 sztuk Rosomaków, które są produkowane w Siemianowicach Śląskich. Rosomaki to transportery bojowe z najwyższej półki. Zapłata za ten zakup będzie z pieniędzy UE i USA. ?????? pic.twitter.com/FZs7DcWffn
Elutasította Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen szerdai javaslatát arról, hogy az uniós költségvetési feltételrendszerről szóló lengyel és magyar kételyeket az Európai Unió Bírósága elé vigyék.
Morawiecki hangsúlyozta, hogy csak az Európai Unió által elfogadott jogi aktusokat lehet megtámadni az Európai Bíróságon.
Von der Leyen az Európai Unió (EU) hétéves költségvetése és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap gyors elfogadását sürgette az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. Szerinte az EU Bíróságához fordulhatnak azok az országok, amelyeknek kételyei vannak az uniós források kifizetésének jogállamisághoz kötése kapcsán. A jogállamisági feltételek miatt a költségvetési megállapodást múlt héten Magyarország és Lengyelország nagyköveti szinten elutasította.
Az EB-elnök kijelentésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva, Morawiecki varsói sajtóértekezletén hangsúlyozta: ahhoz, hogy egy jogszabályt az EU Bíróságához vigyenek, az adott dokumentumot először is jóvá kellene hagyni. „Mi pedig minden erővel elutasítjuk az uniós alapszerződéseket felülíró jogszabály elfogadását” – ismételte meg a lengyel miniszterelnök.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Elutasította Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen szerdai javaslatát arról, hogy az uniós költségvetési feltételrendszerről szóló lengyel és magyar kételyeket az Európai Unió Bírósága elé vigyék.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1606380475
[modified] => 1606351520
)
[title] => Morawiecki elutasította a költségvetési feltételek bírósági vizsgálatát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=14466&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 14466
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 14467
[image] => Array
(
[id] => 14467
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/umateus-ursula.jpg
[original_lng] => 136981
[original_w] => 750
[original_h] => 422
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/umateus-ursula-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/umateus-ursula-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/umateus-ursula.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/umateus-ursula.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/umateus-ursula.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/umateus-ursula.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/umateus-ursula.jpg
[width] => 750
[height] => 422
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1606344320:5
[_thumbnail_id] => 14467
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2791
[_oembed_00cf2b52a1bd35d3b15978b284a3ed2e] =>
It is here, in war-torn Kyiv, that history is being made. It is here, that freedom fights against the world of tyranny. It is here that the future of us all hangs in the balance. EU supports UA, which can count on the help of its friends - we brought this message to Kyiv today. pic.twitter.com/Us7k9xTq5f
Rozmawiałem z nowym premierem UK @RishiSunak zapewnił, że nasza współpraca w zakresie gosp., finansowym, bezp. energ. oraz dalszego wzmacniania @NATO i wsparcia ?? będzie kontynuowana. Już wkrótce kolejne ??-?? konsultacje międzyrządowe. pic.twitter.com/zeqoVsGz6Q
Armia Ukrainy kupi od nas 100 sztuk Rosomaków, które są produkowane w Siemianowicach Śląskich. Rosomaki to transportery bojowe z najwyższej półki. Zapłata za ten zakup będzie z pieniędzy UE i USA. ?????? pic.twitter.com/FZs7DcWffn
Magyarországra kényszerítené az illegális bevándorlókat Soros György és a brüsszeli bevándorláspártiak – mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációvezetője pénteki sajtótájékoztatóján.
Deutsch Tamás úgy fogalmazott, Soros György csütörtökön ismét „teljes erőből” Magyarországra támadt: újra „indulatosan rágalmazta” a magyarokat, „hazudozott Magyarországról” és „durván fenyegette” a magyar embereket. „Az elmúlt években mi, magyarok a saját bőrünkön tapasztalhattuk, hogy Brüsszel tele van Soros embereivel, köztük a magyar baloldal EP-képviselőivel” – mondta, hozzátéve, hogy Soros csütörtökön ismét kiadta a parancsot az embereinek, „keményen lépjenek fel” Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
Deutsch Tamás szerint Soros már 2015 óta azt akarja elérni Brüsszelben, hogy ne adjanak pénzt, sőt büntessék is meg azokat az országokat, amelyek nem akarnak illegális bevándorlókat befogadni. „Most is ezt akarja, és ezért új eszközt találtak ki a zsarolásra” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, azt találták ki, hogy csak az az ország lehet jogállam, amelyik beengedi a bevándorlókat. Az az ország azonban, amelyik megvédi a határait a migránsoktól, Brüsszelben mostantól nem lehet jogállam, és büntetésből elvennék a pénzüket – emelte ki.
„A magyarok többször egyértelművé tették, hogy nem kérnek a bevándorlókból. Mi, a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői nem engedünk semmilyen zsarolásnak és megvédjük a magyarokat, megvédjük a hazánkat a bevándorlástól” – fogalmazott Deutsch Tamás.
„Jogállamisági kérdésekben elfogadhatatlan a kettős mérce” – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Tanács keddi ülésén.
A tanács az Európa-ügyi miniszterek részvételével Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Észtország jogállamisági helyzetét vitatta meg.
Az igazságügyi miniszter felszólalásában rámutatott, hogy az Európai Bizottság a kormányzat által kinevezett belga vagy dán médiahatóságok függetlenségével kapcsolatban más standardokat alkalmaz, mint az Országgyűlés által minősített többséggel választott magyar médiatanács esetében. A bizottság jogállamisági jelentése a Médiapluralizmus Monitor értékelését is csak Magyarország esetében tartotta fontosnak idézni, a belga és dán médiakoncentrációval kapcsolatos aggályokról mélyen hallgat – mondta.
Belgiumban és Dániában az igazságügyi miniszter egyedi ügyekben is utasíthatja az ügyészséget. „Milyen esetekben lehet helyénvaló az, hogy a végrehajtó hatalom konkrét ügyekben utasítja az ügyészséget?” – tette fel a kérdést a meghallgatáson Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy Dániában egyáltalán nem működik bírákból álló és bírák által választott független testület, amely közreműködhetne a bírókiválasztásban és a bíróságok igazgatásában. A bizottság jogállamisági jelentése ezt nem tartotta aggályosnak, Magyarország esetében viszont hosszasan kritizálta a végrehajtó hatalomtól független Országos Bírói Tanács jogosítványainak vélt hiányosságait – mondta.
Magyarország kész megosztani tapasztalatait az alkotmányosan független ügyészég vagy a független és választott bírói testületek részvételével működő bírósági igazgatás körében. „Kérdéseimre és felvetéseimre azonban Belgium és Dánia képviselőitől hárító vagy egyszerűen valótlan válaszokat kaptam” – értékelte a meghallgatást Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint nemcsak a bizottság alkalmaz kettős mércét, a jogállamiság barátai is más mércével mérik magukat, mint Magyarországot: „Csak akkor érdekes számukra a jogállamiság, ha azt politikai és ideológia zsarolásra tudják felhasználni.”
Az Európai Parlament a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseknek a jogállamiságra, a demokráciára és az alapvető jogokra gyakorolt hatásáról tartott vitát csütörtökön.
Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos felszólalásban elmondta: a bizottság továbbra is minden uniós tagállamban folyamatosan nyomon követi azon rendelkezések arányosságát, amelyeket a járvány elleni küzdelem jegyében vezettek vagy vezetnek be a nemzeti kormányok. Az intézkedések elemzését a jogállami és az alapjogi chartával kapcsolatos jelentésben fogják közzétenni.
Hangsúlyozta: a világjárvány az európai társadalmakban már meglévő különbségeket tovább erősítette, legfőképpen a legkiszolgáltatottabb csoportok életkörülményei tekintetében. Külön kiemelte, hogy a romák, az LMBTIQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális, queer) kisebbségi csoportokhoz tartozók és az idősebbek váltak a legsérülékenyebbé a válság időszakában.
„A romák lakhatási helyzete és az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférésük még bizonytalanabbá vált a járvány alatt. A roma tanulók nagy része nem tud részt venni az online oktatásban, ami lemorzsolódásukhoz vezet” – hívta fel a figyelmet.
Hozzáfűzte, hogy a bizottság levélben fordult a tagországok illetékes minisztereihez, amelyben fellépést sürgetett e kiszolgáltatott társadalmi rétegek helyzetének enyhítésére, továbbá párbeszédet kezdeményezett a tagállamokkal a járvány miatt egyre súlyosbodó családon belüli erőszak felszámolása végett.
A biztos Magyarországgal kapcsolatban kitért arra, hogy a márciusban bevezetett rendkívüli jogrend komoly aggodalomra adott okot. „Most hasonló helyzet lépett fel, tehát jobban oda kell figyelnünk, milyen extra felhatalmazást kap a magyar kormány” – jelentette ki.
Reynders emlékeztetett, hogy testülete október végén az uniós menekültügyi jogszabályok helytelen alkalmazása miatt kötelezettségszegési eljárást megindításáról döntött Magyarországgal szemben, mivel a bizottság álláspontja szerint az új magyar eljárások sértik a menekültek alapvető jogait.
Стурбований подіями у Вашингтоні. Впевнений, що американська демократія впорається із цим викликом. Відновити верховенство права та демократичних процедур потрібно якнайшвидше. Це важливо не лише для США, а й для України та всього демократичного світу.
