Joe Biden amerikai elnök búcsúzik az ország nyilvánosságától, befejezve csaknem ötvenéves politikai pályafutását.
A Fehér Ház nem árulta el előre, pontosan milyen témákat érint az elnök, de az elmúlt hetekben tett nyilatkozataiból sejthető, hogy Biden a saját elnökségét igyekszik úgy keretezni, mint amely új lendületet adott Amerikának belföldön és nemzetközi színtéren is.
Joe Biden amerikai elnök rövid búcsúbeszédében a külpolitikai eredmények kapcsán említést tett Ukrajnáról is, valamint arról, hogyan „erősítette meg a NATO-t”.
Örökségét és adminisztrációjának eredményeit mérlegelve Biden azt mondta, reméli, hogy ezek még hosszú évekig fennmaradnak.
Biden egy ma reggel közreadott nyilvános levelében saját eredményei közt sorolta, hogy a termelést sikerült visszavinni az Egyesült Államokba, és hogy országa vezető szerepet tölt be a világban a tudományt és innovációt tekintve is. Utalt arra, hogy elnöki hivatalból való távozásával egy időben politikai pályáját is lezárja, megtiszteltetésének nevezte, hogy 50 éven át szolgálhatta hazáját. Joe Biden felidézte, hogy 2020-ban azért indult az elnöki pozícióért, mert úgy gondolta, hogy Amerika szellemisége forog kockán, ami – véleménye szerint – jelenleg is érvényes.
Ma esti búcsúbeszédére rossz fényt vet, hogy népszerűsége mélyponton van, ráadásul a hatalmat Donald Trumpnak adja át – annak a politikusnak, akit többször nyilvánosan alkalmatlannak nevezett az elnöki posztra. Maga a beszéd helyszíne, az Ovális Iroda is emlékeztet arra, hogy Biden valójában nem a saját feltételei szerint vonul vissza. Az előző, nagyobb érdeklődéssel kísért tévébeszédét szintén innen közvetítették, ám akkor Biden kénytelen volt bejelenteni, hogy a párton belüli nyomás és az életkori aggodalmak miatt visszalép az újraválasztási versenytől.
Biden még a múlt héten tett nyilatkozataiban is határozottan kitartott az elnökválasztási küzdelemmel kapcsolatos véleménye mellett, mondván, hogy meggyőződése szerint képes lett volna legyőzni Trumpot, és Kamala Harris elnökjelölt is legyőzhette volna. Hozzátette azt is, hogy visszalépését a Demokrata Párt egységének megteremtése iránti szándék motiválta.
Biden egész elnöki karrierjére erős árnyat vetett előrehaladott életkora és egyre romló egészségi állapota. Szerepléseit az évek előrehaladtával egyre több kisebb baki, és néha egészen döbbenetes jelenet kísérte. Folyamatos beszédbeli tévesztései mellett fizikai állapota is hanyatlott, volt hogy elesett kerékpározás közben, többször eltévedt és zavartan viselkedett a pódiumon beszédeit követően, olykor a levegővel akart kezet rázni, de az elnöki repülőgép lépcsősorával való eposzi küzdelme is emlékezetes marad. Elnökségének emlékezete nagyban múlhat majd Donald Trump második elnöki ciklusának sikerein vagy kudarcain.
Joe Biden kabinetje egy új jogi mechanizmust vezetett be, amely lehetővé teszi a Kongresszus számára, hogy megakadályozza az orosz szankciók enyhítésére irányuló kísérleteket. A cél, hogy a Moszkva háborús gépezetére nehezedő nyomás a Donald Trump vezetette új adminisztráció alatt is fennmaradjon.
Az amerikai pénzügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy mintegy 100 pénzügyi, energetikai és védelmi szektorból származó entitást vonnak be egy szankciós listára, amelynek változtatásait a Kongresszus 30 napon belül megvétózhatja – írja a Financial Times, amely szerint a Biden-adminisztráció azért vonta be a Kongresszust a döntéshozatalba, hogy megakadályozza Donald Trumpot abban, hogy ejtse a korlátozásokat.
Az érintettek között szerepel a Korporacija Takticseszkoje Rakjetnoje Vooruzsenyije állami rakétagyártó vállalat, és a Moszkvai Tőzsde is. Az intézkedések célja az orosz katonai-ipari komplexum finanszírozásának és eszközellátásának további megnehezítése.
Az új szabályozás kötelező másodlagos szankciókat is bevezet azok ellen, akik jelentős tranzakciókat segítenek elő szankcionált entitások számára.
Az európai szövetségesek is elemzik a Biden-korszak szankcióit, hogy felkészüljenek azok esetleges visszavonására Donald Trump hivatalba lépése után. A szankciók frissítése magában foglalja a kereskedelem megakadályozását olyan entitásokkal, mint például a Kirgizisztánban működő Keremet Bank, amelyet azzal vádolnak, hogy orosz oligarchák révén szankciók kijátszását segíti.
Továbbá 15 további entitást és személyt szankcionálnak, akik regionális platformokat hoztak létre Oroszországban és Kínában a szankcionált áruk cseréjére.
Az amerikai elnök hosszasan telefonált Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel arról, hogy miképpen segíthet a megtámadott országnak az orosz invázió ellen. Joe Biden szerint ugyanakkor Ukrajna győzelme az egységes nyugat-európai támogatáson is múlik.
Az elnök véleménye szerint, amíg Nyugat-Európát sikerült egységben tartani Ukrajna mögött, addig Ukrajna is képes lehet felülkerekedni, mert a háború Oroszország számára is komoly költségekkel jár.
Ukrajna további támogatásának esélyét illetően a leköszönő elnök azt mondta, hogy reménye és várakozása szerint jelentős számú demokrata és republikánus kongresszusi képviselő és szenátor van az amerikai segítség fenntartása mellett, amennyiben Donald Trump hivatalba lépő elnök a támogatás csökkentését tervezné.
Volodimir Zelenszkij elnök pénteken telefonon megbeszélést folytatott Joe Biden amerikai elnökkel, több fontos témát is érintettek – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij közölte: „Beszéltem Bidennel. Részvétemet fejeztem ki a szörnyű kaliforniai tüzekkel, az emberek elvesztésével kapcsolatban. Kiemeltem az amerikaiak hősiességét, akik segítenek életeket menteni a tűztől és megállítani az erdőtüzek terjedését.” Egyúttal köszönetet mondott Ukrajna támogatásáért és függetlenségéért, valamint a nemzetközi közösség megszilárdításáért.
A két ország vezetői megvitatták új amerikai szankciócsomag részleteit az orosz energiára vonatkozóan, amely segít a Kreml urának, Vlagyimir Putyinnak a háború finanszírozásában. „Nagyon fontos, hogy Amerika most célba vette az orosz árnyéktankerflottát és olyan társaságokat, mint a Gazpromnyefty és a Szurgutnyeftyegaz, amelyek személyesen Putyinnak hozzák a pénzt. A háború árát a pénztárcáján kell éreznie” – mutatott rá az ukrán elnök.
Az ukrán nemzetvezető köszönetét fejezte ki Amerikának, mindkét pártnak, a Kongresszus mindkét házának, amelyek támogatják az Oroszországra nehezedő, teljesen méltányos nyomást a provokálatlan és bűnös agresszió miatt.
A két elnök megvitatta a csatatéren kialakult helyzetet, az ukrán légvédelem további megerősítésének szükségességét, valamint az ukrán városok és falvak megvédését az orosz terrortól – az orosz rakéták és drónok napi támadásaitól.
Az ukrán államfő megjegyezte, hogy az ukránok kezében lévő Patriot rendszerek bebizonyították hatékonyságukat, ezért ezt az erőt növelni kell. „Nagyra értékeljük, amit Biden elnök mondott: Ukrajna függetlenségének megőrzése és védelme kritikus fontosságú egész Európa és a demokratikus világ számára. Mindenképpen kitartunk, és fenntartható békét fogunk elérni népünk és országunk számára” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
Január 9-én bejelenti Joe Biden amerikai elnök az utolsó Ukrajnának biztosított fegyvercsomagot – tudta meg az AP.
A lap információi szerint a fegyvercsomag kifejezetten nagy méretű lesz, de nem tervezi a leköszönő elnök odaadni Ukrajnának mind a 4 milliárd dollárnyi fegyvert, ami még megmaradt a támogatási keretből.
Nagyjából 2 milliárd dollár lesz az az összeg, amit a demokrata politikus megmozgat majd – írják. A maradék Donald Trump megválasztott elnökre marad majd.
Azt, hogy a fegyvercsomag pontosan mit tartalmaz majd, nem tudni.
Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden elnöksége utolsó napjaiban újabb szankciókat készül bevezetni orosz olajszállító tartályhajók ellen – írja a Sky News a Reuters jelentése alapján.
Ez egy nagyon jelentős csomag. Két orosz olajtársaság, több mint 100 tanker, olajkereskedők, orosz biztosítótársaságok
– mondta az egyik tisztviselő.
Ez lenne a legutóbbi a lépések sorában, amelyekkel Biden megerősítette az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatását Donald Trump Fehér Házba való visszatérése előtt.
Oroszország ukrajnai háborúja óta Washington több tucatnyi hajót szankcionált a több százasra becsült flottából – számolt be az Index.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök újabb ramsteini találkozót hívott össze. Donald Trump novemberben történt megválasztásával egyre bizonytalanabb Ukrajna katonai támogatásának jövője. A találkozón Ukrajna szövetségesei azért gyűlnek össze, hogy megvitassák, hogyan fogják támogatni a jövőben.
A Biden-adminisztráció védelmi minisztere, Lloyd Austin jövő csütörtökre hívta Ukrajna szövetségeseinek találkozóját a németországi Ramstein légibázison, hogy megvitassák a katonai segítségnyújtás jövőjét. A találkozó mindössze néhány nappal azelőtt fog történni, hogy Donald Trump elnökként tér vissza második ciklusára a Fehér Házba – osztotta meg értesüléseit a Politico.
A „Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport” néven emlegetett testület találkozóján Austin egy több mint 50 ország védelmi miniszterei közötti egyeztetést fog vezetni – immár 25. alkalommal, mióta Oroszország 2022 februárjában megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen.
Az utolsó Ramstein-találkozóra szeptemberben került sor. Biden elnöknek legutóbb októberben kellett volna elnökölnie egy vezetői szintű találkozón a csoport számára, de végül azt lemondta a Milton hurrikán pusztítása miatt, így a találkozót is elhalasztották.
Azóta, hogy Trump novemberben győzelmet aratott a választásokon nem hívták össze a csoport teljes körű találkozóját. A laza szövetséget – amelyet Ramstein-formátumnak is neveznek a légibázis után, ahol általában ülésezik – az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma irányítja. Életre hívása óta ez a legfőbb eszköz a nyugati katonai támogatás koordinálásában.
Egyelőre nem világos, hogy Trump, aki többször állította, hogy hivatalba lépése után gyorsan véget vet a háborúnak, folytatja-e ezt a kezdeményezést? Néhány tisztviselő azt szerette volna, ha a NATO veszi át a hálózat vezetését, hogy garantálják a folytonosságot – akár a következő amerikai elnök támogatásával, akár anélkül. A hét elején Biden közel 2,5 milliárd dollár értékű friss katonai támogatást jelentett be Kijev számára, december hónapban ezt megelőzően már többször is támogatást nyújtott Ukrajnának.
A távozó amerikai elnök összesen tizenkilenc embernek adományozta az Elnöki Szabadság-érdemrendet (Presidential Medal of Freedom) – számolt be róla a hirado.hu a France 24-re hivatkozva.
Szombaton adta át Joe Biden elnök az Elnöki Szabadság-érdemrendet tizenkilenc polgári személynek. Köztük volt többek között Earvin „Magic” Johnson legendás amerikai kosárlabdázó, Anne Wintour, a Vogue 1988 óta regnáló főszerkesztője, Lionel Messi argentin labdarúgó, Denzel Washington és Michael J. Fox színészek, Bono, a U2 zenekar énekese, Ralph Lauren divattervező is.
A politikai kitüntettek között található Hillary Clinton, a demokrata párt 2016-os elnökjelöltje, és a magyar származású amerikai milliárdos, Soros György is.
Utóbbi a Fehér Ház hivatalos közleménye szerint azért részesült a kitüntetésben, mert olyan szervezeteket és projekteket támogatott világszerte, amelyek erősítik a demokráciát, az emberi jogokat, az oktatást és a társadalmi igazságosságot.
A január 20-án leköszönő elnök szerint hiba volt, hogy nyáron visszalépett az elnökválasztástól, sajtóhírek szerint ugyanis Joe Biden úgy véli, más lett volna a választás vége, ha versenyben marad. Ezenkívül Biden azt is bánja, hogy Merrick Garlandot jelölte főügyésznek, szerinte ugyanis ő az oka, hogy Trumpot nem ítélték el a Capitolium ostroma és a 2020-as elnökválasztás eredményének megváltoztatására tett kísérletei miatt.
Már csak három hét maradt hátra Joe Biden amerikai elnök mandátumából, és sajtóhírek szerint a demokrata elnök ciklusának végéhez érve bánja, hogy júliusban visszalépett az elnökválasztástól, ami végül Donald Trump győzelmével ért véget – számolt be róla a The Washington Post nyomán a The Guardian.
A lap Fehér Házi forrásokra hivatkozva arról ír, hogy Biden úgy véli, hibázott, amikor júliusban visszalépett Kamala Harris javára, a január 20-án leköszönő elnök szerint ugyanis más lehetett volna a novemberi elnökválasztás végeredménye, amennyiben versenyben marad.
Biden azután lépett vissza az elnökválasztástól, hogy a Donald Trumppal szembeni vitáján rendkívül rosszul szerepelt, ami miatt a Demokrata Párt prominens politikusai és szimpatizánsai hetekig próbálták rávenni Bident a lemondásra, és a cikk szerint a január 20-án leköszönő amerikai elnök úgy gondolja, akkor rossz döntést hozott.
Ugyan Biden és stábja próbálja kerülni, hogy a vereségért a helyére belépő alelnökét, Kamala Harrist hibáztassák, ugyanakkor az elnök úgy véli, más lehetett volna a választás eredménye, ha továbbra is ő lett volna az elnökjelölt.
Ezt viszont Harris támogatói vitatják: miután Harris lépett elő Biden helyére, a demokraták lelkesek lettek, és az alelnök vezetésével sikerült is csökkenteni a republikánus elnökjelölttel szembeni hátrányt, ugyanakkor ez végül így is kevésnek bizonyult, hiszen Trump nemcsak az elektori kollégiumban győzött, hanem országosan is több szavazatot kapott Harrisnél – Harris támogatói szerint épp Biden miatt, mivel az elnök későn döntött a visszalépés mellett, így Harrisnek kevés ideje volt felépítenie kampányát.
Ezenkívül Harris támogatói azt is Biden szemére vetik, hogy az elnök 2020-ban még azt ígérte, egy egyciklusú, átmeneti elnök lesz, aki lezárja a Donald Trump-korszakot, hogy azután a fiatalabb generációnak adja át a stafétát, azonban ezt az ígéretét Biden megszegte, amikor bejelentette újrázási szándékát – a párton belül többen is azt gondolják, ez hiba volt az elnöktől, miközben Biden szerint az volt a hiba, hogy nem vitte végig a kampányt.
Más döntést is bánhat Joe Biden
A cikk szerint Biden még egy másik döntését bánja egyetlen ciklusa alatt, mégpedig azt, hogy a legfőbb ügyésznek Merrick Garlandot kérte fel, aki az elnök szerint nagyon lassan dolgozott a Donald Trump elleni vádemeléseknél.
Trumppal szemben két szövetségi büntetőügyben emeltek vádat: az egyiket a Capitolium 2021. január 6-i események, valamint a 2020-as elnökválasztás eredményének megváltoztatására irányuló tevékenysége miatt indították el, míg a másikat Trump floridai birtokán illegálisan birtokolt állami iratok és dokumentumok ügye miatt.
Joe Biden amerikai elnök reagált az Ukrajna elleni 2024. december 25-i orosz rakétatámadásra.
„Karácsony első óráiban Oroszország rakéta- és drónhullámot indított az ukrán városok és a kritikus energetikai infrastruktúra ellen. Ennek a szörnyű támadásnak az volt a célja, hogy télen felfüggessze az ukránok hozzáférését a fűtéshez és az elektromos áramhoz, és veszélybe sodorja a hálózat biztonságát” – mondta Biden.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak és a nemzetközi közösségnek továbbra is támogatnia kell Ukrajnát mindaddig, amíg az le nem győzi az orosz agressziót.
„Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok több száz légvédelmi rakétát biztosított Ukrajnának, a többit már gyártják”, biztosított Joe Biden.
Egyben bejelentette, utasította a védelmi minisztériumot, hogy folytassa a gyors fegyverszállítást Ukrajnába, az Egyesült Államok pedig továbbra is fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy megerősítse Ukrajna pozícióját az orosz erőkkel szembeni védelmében.